Babócsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CVXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

Babócsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 10/2007.(IV.13.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: R.) 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Babócsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Komlósd Község Önkormányzatának Képviselő-testületével, Péterhida Község Önkormányzatának Képviselő-testületével, Rinyaújnép Község Önkormányzatának Képviselő-testületével, Somogyaracs Község Önkormányzatának Képviselő-testületével közösen Babócsai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, 7584 Babócsa, Rákóczi u. 12. székhellyel, önállóan működő és gazdálkodó önkormányzati költségvetési szervet hozott létre.”

2. §

A R. a következő 1/A. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:

„A bélyegző használata

1/A. §

(1) Az önkormányzat és szervei az önkormányzati, az önkormányzati hatósági és államigazgatási feladat- és hatáskörükben hozott döntésein, iratain Magyarország címerét tartalmazó bélyegzőt kell használni.

(2) Babócsa címerével ellátott, Babócsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete feliratú bélyegzőt kell használni a testület által adományozott okleveleken. A települési címerrel ellátott pecsét csak akkor használható, ha a Magyarország címerével ellátott pecsét (bélyegző) használatát az önkormányzati rendeletnél magasabb szintű jogszabály nem teszi kötelezővé.

(3) Babócsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete feliratú, Magyarország címerével ellátott körbélyegzőt kell használni a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére.

4. A képviselő-testület, a polgármester, a jegyző, valamint a bizottság, a közös önkormányzati hivatal kör alakú pecsétjének közepén Magyarország címere van, a körívben pedig a következő feliratok olvashatók:

1. Babócsa Község Önkormányzata,
2. Babócsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete,
3. Babócsa Község Polgármestere,
4. Babócsai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője,
5. Babócsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága,
6. Babócsai Közös Önkormányzati Hivatal.”

3. §

A R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében különösen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CVXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdésében és egyéb törvényekben meghatározott helyi önkormányzati feladatok és közszolgáltatásokat biztosítja, ezeken túlmenően – az alábbi önként vállalt önkormányzati feladatokat látja el:

1. Társadalmi és sportszervezetek támogatása.
2. Közösségi tér biztosítása, helyi közgyűjtemény fenntartása.

(2) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni.  Jelentősebb költségkihatással járó – akár eseti, akár rendszeres – feladat vállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, valamint külső szakértők közreműködhetnek az előkészítő munkában.

(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. Közfeladat önkéntes vállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat is.

(4) Minden önként vállalt közfeladat tekintetében annak további ellátásáról a képviselő-testület a fedezet biztosításával egyidejűleg, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervében, éves költségvetésében dönt.”

4. §

A R. 3. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„Hatáskör átruházás

3.§

(1) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre és törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja.

(2) A képviselő-testület feladatait a képviselő-testület, a polgármester, a bizottsága és a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulása útján látja el.

(3) Az átruházott hatásköröket a rendelet 1. számú és 3. számú melléklete tartalmazza. A mellékletben nem szereplő feladat- és hatásköröket a képviselő-testület gyakorolja.

(4) Képviselő-testületi hatáskört átruházni önkormányzati rendelettel vagy képviselő-testületi határozattal lehet. Rendeletben átruházott hatáskör gyakorlását csak rendelettel, a határozattal átruházott hatáskör gyakorlását csak határozattal lehet visszavonni.

(5)  Az átruházott hatáskör gyakorlója az átruházott hatáskörben hozott döntéséről a   döntést követő testületi ülésen köteles beszámolni a képviselő-testületnek.

(6) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámoló tárgyalása során a képviselő-testület a beszámolót elfogadja vagy elutasítja.

(7) Elutasítás esetén a képviselő-testület felhívhatja az átruházott hatáskörben döntést hozót, hogy döntését vizsgálja felül.

(8) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület soron következő ülésén határoz.”

5. §

A R. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belüli időpontra a polgármester hívja össze és vezeti.”

6. §

A R. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és polgármester választásának eredményéről.”

7. §

A R. 6. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) A képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő. A képviselő-testületi tagok névsorát a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.”

8. §

A R. 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő.”

9. §

A R. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A képviselő-testület évente 10 munkatervben meghatározott ülést tart.”

10. §

A R. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendes ülések időpontját a munkaterv tartalmazza, az ülések napját általában a tárgyhó második hetének szerdájára, 10 órára kell ütemezni.”

11. §

A R. 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A képviselő-testület munkaterv szerint általában tárgyév július, augusztus hónapjában ülést nem tart.”

12. §

A R. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkatervet a polgármester a januári ülésen terjeszti a képviselő-testület elé.”

13. §

A R. 11. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) a nemzetiségi önkormányzat testületétől,”

14. §

A R. 11. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„d) a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeitől,”

15. §

A R. 11. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„e) az önkormányzati intézmények vezetőitől.”

16. §

A R. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester távollétében, illetve akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.”

17. §

A R. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, ülésszak esetén annak várható időtartamát, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének megjelölését, utalást az előterjesztés szóbeli jellegére, valamint arra, hogy az anyag később kerül kiküldésre, vagy az ülésen kerül kiosztásra, az ülés típusát (alakuló, rendes, rendkívüli, folytatólagos). A meghívó mellé csatolni kell a benyújtott írásbeli előterjesztéseket, az önálló képviselői indítványokat és a határozati javaslatokat.”

18. §

A R. 14. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) a jegyzőt,”

19. §

A R. 14. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) a közös önkormányzati hivatal szakügyintézőjét”

20. §

A R. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az érintett napirendi pont tárgyalására tevékenységi körükben tanácskozási joggal kell meghívni:”

21. §

A R. 15. §-a és az azt megelőző alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„A képviselő-testületi ülések nyilvánossága

15. §

(1) A képviselő-testület ülései - a zárt ülés kivételével - nyilvánosak. A hallgatóság az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. A hallgatóság magatartásával nem zavarhatja a képviselő-testület munkáját. A polgármester a rendfenntartó intézkedéseket velük szemben is alkalmazhatja.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46.§.(2) bekezdés a) pontjában felsorolt  ügyekben.

(3)  A képviselő-testület a Mötv.46.§ (2) bekezdés b) pontjában foglalt személyi ügyekben  zárt ülést tart, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.

(4) A Mötv. 46.§. (2) bekezdés c) pontjában szereplő további esetekben a képviselő-testület  zárt ülést rendelhet el.

(5) Zárt ülés elrendelésére a polgármester, a képviselő és a jegyző tehet javaslatot, melyről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(6)   A zárt ülésen az Mötv. 46.§ (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek részt.”

22. §

A R. 16. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„d) a jegyző,”

23. §

A R. 16. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„e) a közös önkormányzati hivatal szakügyintézője,”

24. §

A R. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az előterjesztést, a képviselő-testület ülésének időpontját megelőzően legalább 10 nappal a polgármesternek (és ezzel egyidejűleg a jegyzőnek) kell benyújtani.”

25. §

A R. 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az előterjesztés törvényességi véleményezéséről a jegyző, vagy az általa kijelölt személy gondoskodik. A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a kormányhivatal által tett törvényességi észrevételek teljes terjedelmükben a képviselő-testület elé kerüljenek.”

26. §

A R. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Sürgősségi indítvány szóban is tehető, melyet a napirendi javaslatról történő döntés előtt kell jelezni a polgármesternek. A határozati javaslatot szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell a képviselők rendelkezésére bocsátani. Ha felvételre kerül a szóbeli előterjesztés, akkor a jegyzőnek intézkednie kell, hogy az előterjesztővel megszerkessze és a képviselő-testület tagjaihoz eljuttassa a tárgyalás időpontjáig a határozati javaslatot és az indokokat.”

27. §

A R. 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A jegyző a törvényesség betartását előzetesen köteles megvizsgálni és megállapításával záradékolni az írásbeli előterjesztést, illetve a szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslat szövegét.”

28. §

A R. 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Pénzügyi fedezetet igénylő képviselő-testületi előterjesztések kizárólag valós, ténylegesen rendelkezésre álló forrás megjelölésével, valamint a közös önkormányzati hivatal gazdálkodási ügyintézője véleményével terjeszthetők be a képviselő-testület elé.”

29. §

A R. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A beszámoló benyújtására a polgármester, bizottsági elnök, jegyző, továbbá jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.”

30. §

A R. 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A beszámoló írásos formában készül.”

31. §

A R. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Tájékoztató benyújtására jogosult a polgármester, a bizottság, a jegyző, továbbá a jogszabály alapján tájékoztatásra kötelezett személy, vagy szerv.”

32. §

A R. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, vagy az akadályoztatás esetén helyettesítésre jogosult, mint az ülés elnöke vezeti. A határozatképesség folyamatos meglétének figyelemmel kísérésében a jegyző segíti a polgármestert az ülés vezetése során.”

33. §

A R. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. Az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja. A polgármester vagy a képviselő szóbeli előterjesztés napirendre vételét javasolhatják, a javaslatról egyszerű többséggel a képviselő-testület dönt.”

34. §

A R. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A képviselő-testület ülésén a tömegtájékoztatási szervek munkatársai tevékenységükkel nem zavarhatják a testület munkáját. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót, illetve ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.”

35. §

A R. 22. § (2) bekezdés második francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„- ha a jegyző azt szükségesnek tartja a törvényességi kérdések tisztázása céljából.”

36. §

A R. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Amennyiben a képviselő-testület az ülés folyamán határozatképtelenné válik, a polgármester szünetet rendel el, és intézkedik a határozatképesség helyreállítása érdekében. Ha legfeljebb fél órán belül a határozatképességet nem sikerül helyreállítani, akkor a polgármester az ülést bezárja. A bezárás tényét a jegyző a konkrét időpontok feltüntetése mellett rögzíti a jegyzőkönyvben. Az ülés bezárása esetén a képviselő-testületet a polgármester 2 napon belül köteles újból összehívni, melynek napirendjét csak a megtárgyalásra nem került napirendek alkothatják.”

37. §

A R. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A képviselő a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, interpelláció, vagy kérdés formájában.”

38. §

A R. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Interpelláció a polgármesterhez, a bizottsági elnökhöz és a jegyzőhöz intézett, intézkedést igénylő vagy véleménynyilvánító kérdés, amelyben a képviselő önkormányzati feladat-és hatáskörbe tartozó ügyben problémát vet fel, illetve valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet.”

39. §

A R. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Kérdésnek minden olyan a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben intézett felvilágosítás-kérés, amely nem minősül interpellációnak.”

40. §

A R. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kérdést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 2 munkanap (16 órájáig) a kérdés konkrét és részletes megfogalmazásával a polgármesterhez írásban (levél, telefax, e-mail) el kell juttatni. A kérdés sokszorosításáról, és ülés előtt történő kiosztásáról a jegyző gondoskodik.”

41. §

A R. 27. § (2) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

„Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját két hónapra 25 %-kal csökkenti. A csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.”

42. §

A R. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Minősített többség - azaz megválasztott képviselők több mint felének az igen szavazata - szükséges az Mötv.-ben meghatározottakon kívül:

a) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása.

b) a jelen SZMSZ-ben minősített többséget igénylő döntésként szabályozott ügyekben.”

43. §

A R. 28. § (5) bekezdése a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.”

44. §

A R. 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Név szerinti szavazást kötelező elrendelni, ha

a)      a képviselők egynegyede (2 fő) kéri,

b)      önkormányzati tulajdon elidegenítésének tárgyában bármely képviselő kéri,

c)      hosszú lejáratú hitel felvétele, kötvény kibocsátása esetén bármely képviselő kéri,

d)      a polgármester kéri.”

45. §

A R. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A név szerinti szavazás esetén a jegyzőnek a képviselők névsorát betűrendben kell felolvasni. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A polgármester szavazatát utolsóként adja le. A névsort a személyek szavazatának feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.”

46. §

A R. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Titkos szavazás tartható mindazon ügyekben, ahol a képviselő-testület zárt ülést köteles tartani vagy zárt ülést tarthat.”

47. §

A R. 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólappal, külön helyiségben, urna igénybevételével történik.”

48. §

A R. 30. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A titkos szavazás megkezdése előtt a szavazás módját és összegezését a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a testülettel, amit az ügyrendi döntéssel fogad el.”

49. §

A R. 30. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

1. a szavazás helyét, napját,
2. a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és önkormányzati tisztségét,
3. a szavazás során felmerült körülményeket,
4. a szavazás eredményét.”

50. §

A R. 30. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A titkos szavazás eredményét és az annak alapján meghozott határozatot a polgármester az elkészített jegyzőkönyv alapján ismerteti a testülettel. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv a képviselőt-testületi ülésről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi.”

51. §

A R. 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A polgármester köteles ismételt szavazást elrendelni akkor, ha a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatban bármely képviselő, vagy a jegyző részéről bármilyen aggály felmerül. Ilyen esetben ismételt szavazás egy alkalommal rendelhető el.”

52. §

A R. 32. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek, a társulásnak, a települési nemzetiségi önkormányzat testületének, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.”

53. §

A R. 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendelet alkotását kezdeményezheti a képviselő-testület tagja, bizottsága, a jegyző,   a települési nemzetiségi önkormányzat testülete, valamint a helyi civil szervezet képviselője, a lakosság népi kezdeményezés útján.”

54. §

A R. 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A rendelet-tervezet előkészítéséről a jegyző gondoskodik.”

55. §

A R. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rendelet-tervezetet a jegyző a közös önkormányzati hivatal közreműködésével készíti elő.”

56. §

A R. 34. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tervezetet a polgármester - a jegyző véleményével együtt - véleményezés céljából megküldi a tárgykör szerint érintett bizottság részére.”

57. §

A R. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.”

58. §

A R. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § (1) A képviselő-testület által elfogadott rendeletek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző a rendelet kihirdetéséről annak elfogadását követő 2 napon belül köteles gondoskodni. A jegyző a rendeletet a közös önkormányzati hivatal épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel hirdeti ki.

(2) A rendelet elfogadásáról, a cím megjelölésével a közös önkormányzati hivatal közterületén lévő hirdetőtábláin hirdetményt kell közzé tenni megjelölve azt is, hogy hol tekinthető meg a rendelet teljes szövege.

(3) A rendelet eredeti példányait a jegyzőnek kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(4) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet.

(5) Rendeletmódosítást követően az alaprendeletet a módosítással egységes szerkezetbe kell foglalni. Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet közzétételéről a jegyző gondoskodik.

(6) A képviselő-testület rendeleteinek folyamatos felülvizsgálatáról, hatályosulásának figyelemmel kíséréséről a jegyző gondoskodik, kezdeményezi a rendelet felülvizsgálatát, időszerű módosítását, hatályon kívül helyezését.

(7) A jegyző az elfogadott rendeletekről kézi nyilvántartást vezet.

(8) Az elfogadott, hatályos rendeletek szövege a közös önkormányzati hivatalban tekinthető meg.”

59. §

A R. 37. § (1) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

„Az ülésekről hangfelvétel készül.”

60. §

A R. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztések egy-egy példányát, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet.”

61. §

A R. 37. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„e) jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét;”

62. §

A R. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.”

63. §

A R. 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A képviselő-testület nyilvános ülésein készült jegyzőkönyvekbe bárki betekinthet. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos megbízottja, a kormányhivatal vezetője, továbbá a jegyző tekinthet be.”

64. §

A R. 37. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„6) A jegyzőkönyv 3 eredeti példányban készül. Egy példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli, ezt a példányt az ülést követő 15 napon belül a kormányhivatalhoz felterjesztik elektronikus formában, további egy példányt  a polgármesternél, egyet a közös önkormányzati hivatalban a testületi ügyintézőnél  kell elhelyezni.”

65. §

A R. 37. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A jegyzőkönyv egy példányát - a zárt ülés kivételével - az állampolgárok a közös önkormányzati hivatal testületi ügyintézőjénél - ügyfélfogadási időben - megtekinthetik a hozzátartozó dokumentumokkal együtt, az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett, arról - költségtérítés ellenében - másolatot kérhetnek.”

66. §

A R. 37. § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és az ülésen kijelölt két jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.”

67. §

A R. 37/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az önkormányzat rendszeresen a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján közzéteszi a tevékenységével kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörére, illetékességére, szervezeti felépítésére, szakmai tevékenységére, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, az általa kezelt adatfajtákra és a működéséről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodására vonatkozó - adatokat.”

68. §

A R. 37/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A közérdekű adatok megismerésére irányuló igényt a települési önkormányzat közös önkormányzati hivatalánál kell előterjeszteni a jegyzőnek címezve. A jegyző az igényt megvizsgálja és intézkedik annak elutasítása vagy teljesítése iránt. Az adatot kezelő szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz annak eleget.”

69. §

A R. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület munkatervében rendelkezik, erről a lakosságot a polgármester tájékoztatja legalább 7 nappal korábban a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján hirdetményi közzététel útján.”

70. §

A R. 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester, jegyző, bizottság vizsgálja.”

71. §

A R. 38. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásos ülésen a képviselő-testületi ülésre vonatkozó általános szabályokat alkalmazni kell, különös tekintettel az ülés vezetésére, a tanácskozás rendjére, a tanácskozás rendjének fenntartására.”

72. §

A R. 40. §-át megelőző alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„A települési képviselők jogállása”

73. §

A R. 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A települési képviselőt az Mötv. 32-35. §-aiban és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.”

74. §

A R. 41. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az önkormányzat hatáskörébe tartozó, közérdekű ügyben a képviselő kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre az 30 napon belül köteles érdemi választ adni.”

75. §

A R. 41. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A képviselő - a lakossági kérelmek, panaszok, bejelentések megismerése érdekében - fogadóóráját a közös önkormányzati hivatal jegyző által kijelölt helyiségében is megtarthatja a munkaidőn túl.”

76. §

A R. a következő 42/C. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

A képviselői kötelezettségek megszegésének következménye

Az önkormányzati képviselő tiszteletdíjának mérséklése

42/C. §

(1) A képviselők a képviselő-testület ülésén vagy a bizottság ülésén való részvételük akadályoztatását, az ülésekről való késést, illetve az ülés befejezése előtti eltávozást kötelesek a polgármesternél vagy a közös önkormányzati hivatal testületi ügyintézőjénél a bizottsági, illetve testületi ülést megelőzően jelezni.

(2) Amennyiben a képviselő a képviselő-testületi vagy a bizottsági ülésen való távollétére vonatkozó bejelentési kötelezettségének egy alkalommal nem tesz eleget, úgy esetenként az őt megillető tiszteletdíj egy havi időtartamra, 20 %-kal mérséklésre kerül.

(3) Amennyiben a képviselő egymás után két alkalommal bejelentés nélkül marad távol az (1) bekezdés szerinti ülésekről, úgy esetenként az őt megillető tiszteletdíj az egymás utáni hiányzásokat követően két hónapra, havi 25 %-kal kerül mérséklésre.

(4) Amennyiben a képviselő hat hónapon belül három alkalommal bejelentés nélkül marad távol az (1) bekezdés szerinti ülésekről, úgy az őt megillető tiszteletdíj négy hónapra, havi 25 %-kal kerül mérséklésre.

(5) Amennyiben a képviselő három hónapig folyamatosan nem vesz részt az (1) bekezdés szerinti üléseken, és akadályoztatását előzetesen bejelentette, úgy az őt megillető tiszteletdíj az ezt követő három hónapra, havi 10 %-kal kerül mérséklésre.

(6) A távolmaradásokról, az azokra vonatkozó bejelentésekről a közös önkormányzati hivatal testületi ügyintézője nyilvántartást vezet.

(7) A távolmaradás előzetes bejelentésének alapos okból való elmaradása esetén utólagos igazolásnak van helye. Az igazolás elfogadásáról az Ügyrendi Bizottság dönt.

8. Nem minősül igazolatlan távollétnek:
   1. a képviselő-testület megbízásából végzett vagy egyéb közérdekű tevékenység,
   2. állampolgári kötelezettség teljesítése,
   3. a képviselő munkáltatója által elrendelt, vagy saját kereső tevékenységével összefüggő hivatalos bel- vagy külföldi kiküldetés,
   4. keresőképtelenséggel járó betegség,
   5. egyéb méltányolható személyes ok.

77. §

A R. 44. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bizottság elnökét és tagjait a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester nem lehet a bizottság elnöke, tagja.”

78. §

A R. 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bizottságok ügyrendjüket saját maguk állapítják meg. A bizottsági ügyrendet a bizottság megalakulását követő 30. napon belül a jegyzőnek meg kell küldeni. A bizottság ügyrendjét az érintett bizottságnak folyamatosan felül kell vizsgálnia, figyelemmel e rendelet és más jogszabályok változásaira.”

79. §

A R. 46. § (2) bekezdés cd) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„cd) az önkormányzat költségvetési rendelet-tervezetét,”

80. §

A R. 46. § (2) bekezdés dc) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„dc) a közös önkormányzati hivatalnak a bizottság döntései előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.”

81. §

A R. 46. § (2) bekezdés gd) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„gd) javaslatot tesz a polgármester illetményére, valamint jutalmazására,”

82. §

A R. 46. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az állandó bizottságok átruházott feladat- és hatáskörét az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza. A bizottságok működésére e rendeletben foglalt eltérésekkel a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a szóbeli előterjesztésre vonatkozó szabályok kivételével.”

83. §

A R. 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az elnök a folyamatban lévő ügyekről történő tájékoztatással egyidejűleg, a bizottsági tag és az alelnök pedig egyoldalú nyilatkozatával tisztségéről lemondhat. A lemondott elnök helyett legkésőbb a lemondást követő második rendes képviselő-testületen új elnököt kell választani.”

84. §

A R. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bizottság tevékenysége szünetel, ha képviselő tagjainak létszáma nem éri el a 2 főt.”

85. §

A R. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bizottság elnöke a meghívót és az írásos napirendi anyagokat az ülés előtt legalább 3 nappal megküldi a bizottság tagjainak, valamint az egyéb meghívottaknak. A nyílt és zárt ülésekre vonatkozó meghívókat külön kell elkészíteni, a zárt ülési meghívókat csak a bizottság tagjai kaphatják meg. A meghívók és előterjesztések kézbesítésének dokumentálására a képviselő-testületnél említett szabályokat kell alkalmazni. A nyílt és a zárt ülések meghívóit a képviselő-testületre megállapított rendelkezések szerint kell elkészíteni. Nem kell megküldeni a bizottság képviselő tagjainak a képviselő-testületi meghívóval megküldött anyagokat. A kézbesítés történhet a bizottsági tag által megjelölt kézbesítési címre, elektronikus úton.”

86. §

A R. 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a jegyzőt, polgármestert, alpolgármestert, a nemzetiséget érintő napirend tárgyalásakor a nemzetiségi önkormányzat elnökét, a tárgyalt ügyben érintett szakügyintézőt, a tevékenységüket érintő napirend tárgyalása kapcsán. A bizottság elnöke a bizottság ülésére más érdekeltet is meghívhat.”

87. §

A R. 48. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A bizottság üléséről - a napirend közlésével - minden képviselőt értesíteni kell a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján elhelyezett meghívóval.”

88. §

A R. 48. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A bizottság ülései – a zárt ülés kivételével - nyilvánosak. A zárt ülésre a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

89. §

A R. 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak több mint fele részt vesz.”

90. §

A R. 50. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bizottság döntéseit egyszerű többségű igen szavazattal hozza.”

91. §

A R. 52. § (2) bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

„e) a jegyzőkönyv-hitelesítő személyét.”

92. §

A R. 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bizottság jegyzőkönyvét az ülést követő 8 napon belül meg kell küldeni a jegyzőnek törvényességi ellenőrzésre, aki gondoskodik annak továbbításáról a kormányhivatalhoz az ülést követő 15 napon belül.”

93. §

A R. 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a közös önkormányzati hivatal gondoskodik. A bizottság tevékenységéhez adatot szolgáltatni, a döntéstervezetet előkészíteni, a bizottsági ülésen részt venni a jegyző által kijelölt, a téma szerint illetékes köztisztviselők feladata.”

94. §

A R. VI. fejezetét követő alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„Polgármester, alpolgármester, jegyző”

95. §

A R. 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A polgármester tisztségét főállásban látja el. A polgármester felett az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester gyakorolja.”

96. §

A R. 54. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) az önkormányzati rendeleteket, valamint a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyveket a jegyzővel együtt aláírja,”

97. §

A R. 54. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

„g) szervezi a településfejlesztési feladatokat és a közszolgáltatásokat.”

98. §

A R. 56. §-át megelőző alcíme helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Jegyző”

99. §

A R. 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A polgármesterek határozatlan időre - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt neveznek ki .”

100. §

A R. 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, különösen:”

101. §

A R. 56. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt, szervezi és összehangolja a hivatal munkáját.”

102. §

A R. 56. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében a polgármesterek egyetértésével.”

103. §

A R. 57. §-a és az azt megelőző alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„A közös önkormányzati hivatal

57.§

(1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – Babócsai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A közös önkormányzati hivatal ellátja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat, segíti a helyi nemzetiségi önkormányzat munkáját.

(3) A közös önkormányzati hivatal ügyfélfogadási rendje a következő: hétfő és szerda 8.00-12.00, és 13.00-16.00 óra, csütörtök 8.00-12.00 óra, péntek 8.00-11.00 óra.

(5) A közös önkormányzati hivatal belső szervezeti tagozódását a közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

(6) A közös önkormányzati hivatalt a jegyző jogosult képviselni.

(7) A jegyző, vagy megbízottja: keddi napokon – előzetes írásbeli szabályozás szerint - ügyfélfogadást tart:

                        9.45 – 11.30 óráig Péterhida községben,

                        8.00 –   9.30 óráig Komlósd községben,

                      14.15 – 15.30 óráig Somogyaracs községben,

                      13.00 – 14.00 óráig Rinyaújnép községben.

 (8) A jegyző minden hét szerdáján 9,00 – 12,00 óráig tart fogadónapot.”

104. §

A R. 58. §-át megelőző alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„A helyi nemzetiségi önkormányzat működése, a személy-tárgyi feltételek biztosítása”

105. §

A R. 58. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása a közös önkormányzati hivatalon keresztül;”

106. §

A R. 58. § c) pontja helyébe a következő alábbi rendelkezés lép:

„c) a testületi ülések előkészítése, különösen a meghívók, az előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek és valamennyi hivatalos levelezés előkészítése és postázása a közös önkormányzati hivatalon keresztül;”

107. §

A R. 58. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása a közös önkormányzati hivatalon keresztül;”

108. §

A R. 58. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„e) a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása a közös önkormányzati hivatalon keresztül;”

109. §

A R. 58. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„h) ingyenesen biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzat üléseinek lebonyolításához szükséges helyiséget a Rákóczi utca 12. szám alatti közös önkormányzati hivatal épületében, közmeghallgatásaihoz, fórumaihoz a Szabadság tér 18. szám alatti Művelődési ház épületében.”

110. §

A R. 59. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A képviselő-testület megbízatásának időtartamra, az alakuló ülést követő hat hónapon belül fogadja el gazdasági programját. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat. Az elfogadott gazdasági programot a képviselő-testület éves időszakonként felülvizsgálja, valamint értékeli azt a program időtartamának lejártakor.”

111. §

A R. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önkormányzat a képviselő-testület által jóváhagyott - programokra alapozott éves költségvetés alapján gazdálkodik. „

112. §

A R. 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A költségvetési rendelet elfogadását meg kell, hogy előzze időben az önkormányzat részvételével működő társulásokkal, a nemzetiségi önkormányzattal való egyeztetés és a döntések meghozatala. Az egyeztetések és döntési sorrend betartása a jegyző feladata.”

113. §

A R. 61. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A zárszámadással egyidejűleg - évi egy alkalommal - kerül előterjesztésre a képviselő-testület elé az önkormányzat vagyonának változásáról szóló jelentés, valamint a belső ellenőrzési jelentés. A zárszámadási rendelet elfogadását meg kell, hogy előzze időben az önkormányzat részvételével működő társulásokkal, a nemzetiségi önkormányzattal való egyeztetés és a döntések meghozatala. Az egyeztetések és a döntési sorrend betartása a jegyző feladata.”

114. §

A R. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.”

115. §

A R. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az önkormányzat működésének belső ellenőrzéséről a képviselő-testület éves belső ellenőrzési tervében foglaltak szerint, a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás keretében gondoskodik.”

116. §

A R. 64. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az önkormányzat a 2. számú függelékben felsorolt társulásokban vesz részt.”

117. §

(1) A R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete kerül.

(2) A R. 3. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete kerül.

(3) A R. 1. számú függeléke helyébe e rendelet 1. számú függeléke kerül.

(4) A R. 2. számú függeléke helyébe e rendelet 2. számú függeléke kerül.

118. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a R. bevezető része, 1. § (3) bekezdése, 4. §-a, 6. § (3) bekezdés a) pontja, 6. § (4), (6), (7) bekezdése, 10. §-a, 15. §-a, 41. § (4) bekezdése, 59. § (3) bekezdése, 61. § (1) – (2) bekezdése, 2. számú melléklete.

Babócsa, 2014. december 8.

                  Péter István                                                                    Tulok Mónika

                 polgármester                                                                          jegyző

A rendelet hirdetőtáblára helyezve:

2014. december 9.

                                                          Tulok Mónika

                                                                 Jegyző

1. számú melléklet a 13/2014.(XII.9.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök

2. számú melléklet a 13/2014.(XII.9.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület által az Ügyrendi Bizottságra átruházott feladat- és hatáskörök

1. számú függelék a 13/2014.(XII.9.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület tagjainak névsora

1.         Péter István                                        polgármester

2.         Arató Béláné                                     képviselő

3.         Czukk Sándor                                               képviselő

4.         Fuiszné Takács Bernadett                képviselő

5.         Jáger Gábor                                      képviselő

6.         Radics József                                     képviselő

7.         Viski Lajos                                         képviselő

2. számú függelék a 13/2014.(XII.9.) önkormányzati rendelethez

Babócsa Község Önkormányzata részvételével létrejött társulások jegyzéke:

1. Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás 7570. Barcs, Bajcsy-Zs. u. 46.
2. Barcs és Térsége Ivóvízminőség-javító Társulás 7570 Barcs, Bajcsy-Zs. u. 46.