1. § A rendelet célja, hogy meghatározza Babócsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által települési támogatás keretében nyújtott ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának és felhasználása ellenőrzésének szabályait.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Babócsa község közigazgatási területén élő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1), (2) és (3) bekezdésében meghatározott személyekre.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az Szt. 6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybe vételekor nyilatkozatában Babócsa község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

3. § E rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Szt. értelmező rendelkezéseiben foglaltakat kell alkalmazni.

4. § Az önkormányzat saját hatáskörében nyújtott ellátásaira – az e rendeletben foglalt kivételekkel – az Szt-ben, valamint a pénzbeli és természetben nyújtott ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendeletben foglaltak megfelelően irányadóak.

5. § (1) ^{[1] [2]} Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása kérelemre vagy hivatalból indul. A kérelemre induló eljárások esetén formanyomtatvány áll rendelkezésre. A kérelmek a Csokonyavisontai Közös Önkormányzati Hivatal Babócsai Kirendeltségén (a továbbiakban: közös hivatal) személyesen, vagy postai úton nyújthatók be.

(2) A benyújtott kérelmek alapján a döntés-előkészítő eljárás lefolytatása a közös hivatal feladata.

6. § (1) A kérelmező a kérelmében a saját, a családja, vagy a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól, továbbá az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokról köteles nyilatkozni. Az erre vonatkozó iratokat, bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

(2) A jogosultság elbírálása során a jövedelemszámításnál az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdése az irányadó.

(3) A jövedelem igazolható:

• a) munkabérből származó jövedelem esetén, a munkáltató által kiállított igazolással (amennyiben az adott hónapban 13. havi munkabér, illetve más jogcímen egy-egy többletjuttatás is kifizetésre került, annak összegét a havi munkabértől elkülönítve kell feltüntetni);
• b) munka elvesztése nyomán kapott ellátás esetén az ellátást megállapító hatóság által kiállított igazolással;
• c) nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátás esetén, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, vagy a megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényével és a nyugdíjas igazolvány fénymásolatával;
• d) családtámogatási ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével vagy a kifizető szerv igazolásával;
• e) őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum fénymásolatával, illetve a NAV által kiállított igazolással, továbbá támogatás esetén a támogatás összegéről szóló igazolással;
• f) vállalkozásból származó jövedelem esetén a NAV igazolásával, továbbá az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló könyvelői igazolással, ennek hiányában az érintett nyilatkozatával;
• g) alkalmi munka esetén a havi átlagos nettó jövedelemre vonatkozó nyilatkozattal;
• h) tartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló irattal (elismervény, postai feladóvevény, stb.) és a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélettel, állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a gyámhivatal határozatával;
• i) ösztöndíjról a felsőoktatási intézmény igazolásával;
• j) a munkaügyi kirendeltség igazolása arról, hogy a támogatást igénylő személy és nagykorú családtagja regisztrált munkanélküli és támogatásban nem részesül;
• k) az a)-j) pontokba nem tartozó jövedelmek esetén egyéb, a jövedelem típusának megfelelő igazolással;
• l) amennyiben a c), d) és i) pontban meghatározott ellátások folyószámlára kerülnek átutalásra, úgy a jövedelem a bankszámlakivonattal is igazolható.

(4) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges igazolások, és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(5) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

7. § (1) A havi rendszerességgel folyósított pénzbeli ellátások a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illetik meg. A jogosultság megszüntetése esetében a megszüntetés dátuma az okot adó körülmény bekövetkezte hónapjának utolsó napja.

(2) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5. napjáig, elsősorban a jogosult bankszámlájára való utalással történik, bankszámla hiányában a házipénztárból, vagy postai utalással kerül kifizetésre. A nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat közlését követően a házipénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik.

(3) A települési támogatás egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban kell rendelkezni.

(4) Az e rendelet alapján folyósított pénzbeli ellátásra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élő házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál időpontját követő hónap utolsó napjáig.

8. § (1) Az önkormányzat települési támogatás keretében a szociálisan rászoruló háztartások részére, a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos (2) bekezdésben meghatározott rendszeres kiadásaik viseléséhez lakásfenntartási támogatást nyújt.

(2) A lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások körén a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat, a szemétszállítás díját, a lakbért, vagy albérleti díjat, és a tüzelőanyag költségeit kell érteni.

(3) Fogyasztási egységek:

• a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma: 1,0
• b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma: 0,9
• c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma: 0,8
• d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma: 0,8
• e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként: 0,7

(4) A háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő, továbbá a magasabb összegű családi pótlékban, vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személy arányszáma 0,2-del növekszik.

(5) A háztartásban élők fogyasztási egysége a családtagok fogyasztási egységeinek összeadásával képzett mutatószám.

(6) Egy fogyasztási egységre eső jövedelem: a háztartás összes havi nettó jövedelme osztva a háztartásban élők fogyasztási egységével.

(7) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában:

• a) az egy fogyasztási egységre eső nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedül élő esetében a 300%-át és
• b) a lakás fenntartásával kapcsolatos havi rendszeres kiadásaik mértéke a háztartás összjövedelmének 15%-át eléri, vagy meghaladja és
• c) a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona,
• d) lakókörnyezetét rendben tartja.

(8) A lakásfenntartási támogatás havi összege 5 500 Ft.

9. § (1) Lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni ellátásként kell megállapítani és a támogatás összegét a határozatban megjelölt egy vagy több szolgáltató részére, havonta kell átutalni. Szolgáltató hiányában a megállapított támogatás összegét a jogosult kezeihez kell kifizetni.

(2) Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakásfenntartási támogatást, vagy annak egy részét természetben, a készülék működését lehetővé tevő kódhordozó formájában kell nyújtani.

(3) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(4) Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet, és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(5) A megállapított jogosultsági időtartam alatt a jogosult, vagy háztartásának tagja részére újabb lakásfenntartási támogatást – a háztartás szerkezetében történt változást, illetve elköltözést kivéve – ugyanarra a lakásra nem lehet megállapítani.

10. § (1) A lakásfenntartási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától, a már fennálló jogosultság utolsó hónapjában benyújtott kérelmek esetén a korábbi jogosultság lejártát követő hónap első napjától egy év időtartamra kell megállapítani.

(2) A kérelemhez csatolni kell:

• a) kérelmező nyilatkozatát a lakásban tartózkodás jogcíméről, valamint a háztartás vagyoni helyzetéről;
• b) bérleményben, albérletben élők esetén a bérleti szerződést;
• c) a kérelmező, illetve háztartása tagjai nevére szóló, – vagy azon legalább számlafizetőként feltüntetett – a lakás fenntartásával kapcsolatos kiadások egy havi átlagos összegéről a szolgáltatói igazolásokat, ennek hiányában a kérelem benyújtását megelőző utolsó számlákat.

(3) Havi átlagos költségről szóló szolgáltatói igazolás hiányában a fűtés kiadásait téli és nyári számlák figyelembe vételével átlagosan kell kiszámítani.

(4) Vegyes tüzelés, vagy fával történő fűtés esetén az egy hónapra jutó átlagos kiadást az előző fűtési időszak számlái alapján kell kiszámítani. Számla hiányában havi költségként legfeljebb 10 000 Ft vehető figyelembe.

11. § (1) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként köteles biztosítani lakókörnyezete rendezettségét az alábbiak szerint:

• a) az általa életvitelszerűen lakott ingatlant tisztán tartani, rendeltetésszerűen használni,
• b) az ingatlanhoz tartozó udvart, kertet gondozni, tisztán tartani, folyamatosan gaz- és gyommentesíteni, a szemetet és lomot elszállíttatni,
• c) az ingatlan előtti járdát- annak hiányában az ingatlan mentén 1,5 m széles sávot – tisztán tartani, szeméttől, gyomtól, télen hótól, síkosságtól folyamatosan mentesíteni,
• d) az ingatlannal érintkező közterületet és gyepes árkot az útpadkáig, de legfeljebb 5 m szélességben gondozni, tisztán tartani és kaszálni,
• e) gondoskodni az ingatlan rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítéséről,
• f) az ingatlanhoz tartozó kerítésének állagát megőrizni oly módon, hogy azon keresztül háziállat elkószálni ne tudjon.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább öt napos határidő tűzésével – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – fel kell szólítani. Amennyiben a kérelmező, vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül lakásfenntartási támogatást sem a kérelmező, sem a vele egy háztartásban élő részére nem lehet megállapítani.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét az önkormányzat a jogosultság megállapítása előtt, illetve bejelentés vagy hivatalos tudomásra jutást követően a támogatás folyósításának időtartama alatt környezettanulmány keretében jogosult ellenőrizni.

(5) A lakókörnyezet rendezettségének vizsgálata során jegyzőkönyv és digitális fénykép készül.

(6) A települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó nyilatkozatát.

12. § (1) A rendkívüli települési támogatás a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére állapítható meg.

(2) A rendkívüli települési támogatást a közös háztartásban élők közül csak az egyik családtag kérheti.

(3) A rendkívüli települési támogatás egyszeri összege nem lehet kevesebb 3 000 Ft-nál, legmagasabb összege háztartásonként évente nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

(4) A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelem mellé – a jogosultsági feltételek igazolásaként – betegség esetén a keresőképtelenséget alátámasztó orvosi vagy kórházi igazolást, gyógyszerköltséget tanúsító háziorvosi igazolást, várandós anya részére nyújtott segély esetén a terhesgondozásról szóló igazolást, elemi kár esetén a helyreállítás költségéről készített kimutatást kell csatolni.

(5) Amennyiben az ügy összes körülményére tekintettel feltételezhető, hogy a készpénzben megállapított rendkívüli települési támogatást nem rendeltetésének megfelelően használja fel a jogosult, akkor azt, a házi gondozó, a családsegítő szolgálat családgondozója részére kell kifizetni. A házi gondozó, illetve a családsegítő szolgálat családgondozója a felvett készpénz összegének felhasználásáról 15 napon belül köteles elszámolni.

13. § (1) A rendkívüli települési támogatás – az önkormányzat rendelkezésére álló keret erejéig – természetbeni ellátásként, tűzifa formájában is biztosítható, amennyiben a kérelmező a tűzifa beszerzéséről más módon gondoskodni nem tud.

(2) Tűzifa támogatás egy háztartásban csak egy személynek állapítható meg, egy éven belül legfeljebb 3 m³ mennyiségben.

14. § (1) Települési támogatás keretében - temetési támogatásban részesíthető a temetést követő 60 napon belül az a személy, aki elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedül élő esetén a 300 %-át nem haladja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a támogatás összege alkalmanként a becsatolt temetési számla 10%-a, de legfeljebb 25 000 Ft.

(3) Az eltemettetés költségei közül a gyászjelentés és a koszorú költségeit figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A kérelemhez csatolni kell:

• a) az eltemettetés költségeiről szóló eredeti számlát, és
• b) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(5) A támogatás megállapítása esetén annak összegét az eredeti számlára rá kell vezetni.

16. § (1) Születése alkalmából - települési támogatás keretében - támogatásban részesíthető az a gyermek, akinek legalább egyik szülője a gyermek születését megelőzően, legalább két éven át Babócsa község közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és ott életvitelszerűen él, valamint gyermekét saját háztartásában neveli, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg.

(2) A születési támogatás összege 20 000 Ft.

(3) A támogatás iránti kérelmeket a gyermek születését követő 60 napon belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(4) A kérelemhez csatolni kell

• a) gyermek születési anyakönyvi kivonatát,
• b) szülők, valamint a gyermek lakcímkártyáját.

18. § (1) A tanévkezdés megkönnyítése érdekében - települési támogatás keretében – a törvényes képviselő kérelme alapján tankönyvtámogatás nyújtható az általános iskolában, gimnáziumban, szakközépiskolában, szakiskolában nappali tagozaton tanulmányokat folytató, állandó babócsai lakóhellyel rendelkező tanuló részére.

(2) Nem részesülhet támogatásban, aki normatív kedvezmény alapján ingyenes tankönyvellátásban részesül.

(3) A tankönyvtámogatás évente egy alkalommal nyújtható. A támogatás összege tanulónként

• a) általános iskola esetén a tankönyvek igazolt költsége, de legfeljebb 15 000 Ft,
• b) gimnázium, szakközépiskola, szakiskola esetén a tankönyvek igazolt költsége, de legfeljebb 20 000 Ft.

(4) A tankönyvtámogatás iránti kérelem benyújtási határideje tárgyév augusztus 1-je és szeptember 15-e közötti időszak. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(5) A kérelemhez csatolni kell

• a) az adott tanulmányi évre vonatkozó iskolalátogatási igazolást a tanulói jogviszony fennállásáról,
• b) a lakcímkártya másolatot,
• c) a kifizetést igazoló, a törvényes képviselő nevére kiállított számlát, készpénz átutalási megbízás feladóvevényét, banki átutalás esetén az átutalásról szóló bankszámlakivonatot.

19. § A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás társulási megállapodásában megjelölt Csokonyavisonta Község Önkormányzata alkot rendeletet.

20. § Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesül, ha

21. § (1) Ez a rendelet 2017. szeptember 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátásokról szóló 2/2015.(II.27.) rendelet, valamint az azt módosító 7/2015.(V.4.), 11/2015.(XI.3.), 13/2015.(XI.25.), 6/2016.(IV.29.), 11/2016.(XI.30.) önkormányzati rendeletek.