Babócsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

1. §

E rendelet célja Babócsa Község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

a) a helyi művi és táji értékek egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetés szabályozásával,

b) a településképi szempontból meghatározó területek és a településkép védelme szempontjából kiemelt területek meghatározásával,

c) a településképi követelmények meghatározásával,

d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

2. §

A helyi védelem célja Babócsa településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti és táji örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme és jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

3. §

A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

a) a különböző rendeltetésű és használatú területek karakterének meghatározása,

b) a sajátos karakterjegyek megőrzése, egyedi szabályozása.  

4. §

1. E rendelet hatálya kiterjed Babócsa község közigazgatási területére, minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely építési tevékenységet, vagy reklámozási tevékenységet folytat, illetve reklámot, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést, cégért, címfeliratot helyez el.

(2)       E rendelet hatálya nem terjed ki

a) a közúti közlekedési tárgyú jogszabályokban a reklámok közzétételének feltételeiről megállapított esetekre;

b) az európai uniós projekttáblákra, amelyeknek elhelyezése a projekt keretében kötelező;

c) az építkezések más jogszabályban meghatározott, munkaterületen belüli kötelező építési tábláira;

d) a településrészek, közterületek, házszámok és lakások névtábláira;

e) az intézmények címeres tábláira;

f) a biztonsági (baleset-megelőző, veszélyjelző, tűzvédelmi stb.) táblákra, feliratokra, jelzésekre;

h) a választási plakátokra és hirdetésekre.

5. §

E rendelet alkalmazásában használt fogalmak 

1. A tetőidom jellemző hajlásszöge: az a hajlásszög, mely a tető vízszintes vetületének legalább 80%-át meghatározóan érvényesül (a fennmaradó 20%-on eltérő hajlásszög is lehet).
2. Művi érték: a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző, építészeti arculatot, települési karaktert meghatározó épület, építmény, kapu, kerítés, szobor, képzőművészeti alkotás.
3. Technológiai jellegű építmény: mindazon - elsősorban gazdasági tevékenységi rendeltetésű - építmény (berendezés), amely az építményhez tartozóan, annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez szükséges.
4. Településképi szempontból helyi védett természeti érték: a településen található jellegzetes, a település- és tájképet meghatározó befolyásoló növényzet, táj-, és kertépítészeti elem, alkotás.
5. Utcabútor: az utasváró a kioszk, a közművelődési célú hirdetőoszlop és az információs berendezés, tábla.
6. Utcai épület: az egy telken álló épületek közül az utcai telekhatárhoz legközelebb eső épület.
7. Utcai homlokzat: az építmény közúttal vagy magánúttal határos telekhatára felé néző homlokzata.
8. Utcai telekhatár: a telek azon telekhatára mely közúttal vagy magánúttal határos.
9. cégér: valamely mesterség jelvényeként használt, rendszerint a műhely, üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy vagy címszerű ábra, amely termékmegjelenítést, reklámot nem tartalmaz.
10. cégfelirat: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiségegyüttes nevét és az ott folyó tevékenységet a bejáratnál feltüntető felirat.
11. cégtábla: a cég székhelyét, telephelyét jelölő cégfelirat tábla hordozón.
12. címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla (névtábla).
13. információs vagy más célú berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 4. pontjában meghatározott kialakítású berendezések.
14. közművelődési célú hirdetőoszlop: olyan hirdetőoszlop, amely létesítésének célját tekintve kizárólag közművelődési intézmények által akár tartósan, akár adott időszakban vagy adott alkalom erejéig önállóan, vagy több közművelődési intézmény által együttesen folytatott közösségi közművelődési tevékenység, illetve e közösségi közművelődési tevékenység keretében szervezett egyes kulturális programok, rendezvények népszerűsítésére irányuló reklámok közzétételére szolgál és kizárólag e célra használják.
15. közérdekű tájékoztató felület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amely a település életének valamely jelentős, vagy idegenforgalmi eseményéről nyújt közérdekű tájékoztatást, (közérdekű molinó, önkormányzati faliújság, önkormányzati hirdetőtábla).
16. önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített, a lakosságot tájékoztató tábla.
17. utcaszakasz: egy utcán belüli telkek közlekedési vagy/és közterülettel határolt szakasza.
18. vendéglátó-terasz: közterületen szintkiegyenlítő szerkezet (dobogó) ráhelyezésével kialakított vendéglátó egységhez kapcsolt szabadtéri fogyasztótér.
19. vendéglátóipari előkert:  közterületen kijelölt, a vendéglátóegységhez kapcsolt szabadtéri fogyasztótér.

2. FEJEZET

HELYI VÉDELEM

1. A helyi védelem feladata, általános szabályai,

önkormányzati kötelezettségek

6. §

(1) A helyi védelem alatt álló művi és a településképi szempontból helyi védett természeti érték a nemzeti közös kulturális kincs és táji környezet része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(2) A helyi védelem feladata

a)  az épített örökség és a településképi szempontból helyi védett természeti érték meghatározása, számbavétele,

b)  védetté nyilvánítása, nyilvántartása,

c)  az épített örökség és a településképi szempontból helyi védett természeti érték megőriztetése,

d)  a lakossággal történő megismertetése.

(3) Helyi védelem alatt állnak az e rendelet 1. mellékletében szereplő, védetté nyilvánított művi és településképi szempontból helyi védett természeti érték.

(4) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a képviselő-testület e rendelet módosításával dönt.

(5) A helyi védelem alá helyezést vagy megszűntetést bármely természetes vagy jogi személy kezdeményezheti írásban Babócsa község polgármesteréhez benyújtott levélben, az alábbiak benyújtásával:

          a) a védendő építmény, építményrész, és településképi szempontból helyi védett természeti érték pontos helyének megjelölése (utca, házszám, hrsz),

          b) védendő épületre, épületrészre, településképi szempontból helyi védett természeti értékre vonatkozó szakszerű rövid indoklás,

          c) fotódokumentáció.

(6) A helyi védelemben részesítési vagy a védelem megszűntetési javaslatot a helyben szokásos módon – az önkormányzat hirdetőtábláján – legalább 30 napra közzé kell tenni, és erről írásban értesíteni kell:

a) az ingatlan tulajdonosát,

b) a védetté nyilvánításra vagy annak megszűntetésére javaslatot tevőt.

(7) A védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetéséről a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület dönt.

(8) A helyi védett művi és településképi szempontból helyi védett természeti értéket az önkormányzat erre a célra készített táblával megjelölheti.

(9) Tilos a helyi védelem alatt álló érték elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

(10) A helyi védelem megszűntetése csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen helyre nem állítható károsodása, életveszélyes állapot megszűntetése és a védett érték megszűntetéséhez fűződő jelentős közérdek esetén kezdeményezhető. A védett érték bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

2. A helyi egyedi védelem meghatározása

7. §

(1) Az egyedi védelem Babócsa jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét és táji környezetét meghatározó helyi értékekre terjed ki, amelyek e rendelet 1. mellékletében felsoroltak.

(2) A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartásáról a települési főépítész, annak hiányában a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését, védelem típusát,

b) a pontos helyét, helyrajzi számát,

c) a tulajdonos, kezelő, használó megnevezését,

d) a védelemre javaslatot tevő nevét,

e) a védelem indoklását,

f) a védett érték fotóit,

g) a védelmet megállapító rendelet számát.

3.  Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

8. §

(1) A védett helyi művi értéket a rendeletetésének megfelelő célra kell használni. A használat az érték fennmaradását nem veszélyeztetheti.

(2) A védett helyi művi érték jókarbantartása, állapotának védelme a tulajdonos kötelessége. A védett érték károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van.

(3) A településképi szempontból helyi védett természeti értékek egészségi állapotának védelme a tulajdonos kötelezettsége. A természeti értékeken átalakítást, ifjítást végezni csak engedéllyel, és faápoló végzettségű szakember bevonásával szabad.

(4) A védelem a művi értékek anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására terjed ki.

(5) A védett helyi művi és a településképi szempontból helyi védett természeti érték tulajdonosa az érték megóvása érdekében kérheti az önkormányzat anyagi támogatását, ha az önkormányzat éves költségvetésében erre pénzügyi keretösszeget biztosít.

(6) Helyi védelem alatt álló épület esetén a védettség nem zárja ki az épület korszerűsítését, átalakítását, bővítését, de az épület eredeti karakterét meg kell tartani, az alábbiak szerint:

a) a felújításnál az eredeti értékeket meg kell tartani, illetve visszaállítani,

b) a jókarbantartás keretében nem végezhető az érték sérülésével, roncsolásával és építészeti érték megváltoztatásával járó beavatkozás,

c) az épület részleges bontása csak akkor lehetséges, ha a védett érték nem sérül.

4. A helyi védelem alatt álló művi értékekre vonatkozó

építészeti követelmények

9. §

Helyi védelem alatt álló épület esetén

a) bővíteni az eredeti épület értékeinek, karakterének tiszteletben tartásával szabad. A tetőtér beépítésénél nem alkalmazható a tető síkjából kiugró ablak,

b) fésűs beépítés esetén az épület bővítése – ha a telek szélessége lehetővé teszi – az utcai homlokzatsíktól legalább 5 méterrel hátrahúzott oldalszárnnyal is lehetséges, az eredeti épületnél nem magasabb párkány- és gerincmagassággal,

c) az épületen reklám, hirdetés nem helyezhető el, kivéve a cégért és a cégfeliratot, de az az építészeti tagozatot nem takarhatja és a homlokzat harmonikus egységét nem ronthatja,

d) az épületen épületgépészeti berendezés kültéri egysége közterületről láthatóan, valamint az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el.

3. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK ÉS A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELME SZEMPONTJÁBÓL KIEMELT TERÜLETEK

1. A településképi szempontból eltérő karakterű, meghatározó területek és a településképi szempontból kiemelt területek megállapítása

10. §

(1) A településképi szempontból meghatározó területek azon területek, ahol a település képének védelme érdekében az általános környezetkultúra és építészeti kultúra megtartásának, megteremtésének szakmai ellenőrzése és irányítása szükséges.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek:

a) a főközlekedési utak és vasút tengelyétől számított 30-30 m-es területsáv,

b) közösségi karakterű területek.  

(3) A településképi szempontból eltérő karakter területek:

a) lakóterület,

aa) falusias lakóterület (a történeti településrész fésűs beépítésű utcái)

ab) kertes családiházas lakóterület,

b) településközpont karakter terület,

c) gazdasági karakter terület,

d) zártkerti karakter terület,

e) közösségi, rekreációs terület (temető, közpark, nárciszos és zöldfelületek),

f) külterületi (jellemzően mezőgazdasági művelésű terület, és erdő).

11. §

A településkép védelme szempontjából kiemelt területek: (jogszabályok által meghatározott)

a) műemlék,

b) műemléki környezet,

c) helyi védelem alatt álló művi érték,

d) ex lege védett földvár, forrás,

e) nyilvántartott régészeti lelőhely területe,

f) ökológiai hálózat övezetének területe,

g) Natura 2000 terület,

h) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület és tájképvédelmi terület övezete által érintett terület.

IV.  FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

1. A településképi szempontból meghatározó területekre, az építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

12. §

(1)       Építményt úgy kell elhelyezni, kialakítani és karbantartani, hogy az építmény látványa ne gyakoroljon káros hatást a településképre. Új épület elhelyezése, vagy meglévő épület tömegének, látványának megváltoztatása esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez történő illeszkedést, - utcai homlokzat magasság, tetőforma, tető hajlásszöge, anyaghasználat - melyet a tervezett utcakép vázlat bemutatásával kell igazolni.

(2) Az épületek anyaghasználata nem lehet eltérő a településen hagyományosan használt építőanyagoktól.

(3) A homlokzatképzés és a tetőhéjazat nem lehet a környezettel nem harmonizáló, kirívó színű.

(4) Az épületek tetőhéjazat nem lehet trapézlemez, hullámpala, műanyag hullámlemez, bitumenes lemez, bitumenes zsindely.

(5) A település közigazgatási területén állandó használatra szánt, hatósági műszaki engedéllyel nem rendelkező lakókocsi, és egyéb bódé jellegű építmény nem helyezhető el.

13. §

A településképi szempontból meghatározó területen szakmai konzultációt kell lefolytatni az alábbiak megtartásával:

a) a homlokzatkialakítások egymáshoz való illeszkedését,

b) az épületek összhangot mutató elhelyezését,

c) minőségi anyaghasználatot,

d) harmóniát tükröző színezést, az előkertek rendezettségét,

e) a kerítések összhangját,

f) az utcafásítások utcaszakaszonként való összehangolását,

g) a rendezett, rendben tartott műszaki állapotot,

h) a tájkarakter megőrzését,

i) a kilátás és rálátásvédelem szempontjainak figyelembevételét,

j) az építmények tájba‐illeszkedését,

k) az építmények környezetükkel összhangot mutató elhelyezését,

l) a minőségi és természetes anyaghasználatot,

m) a visszafogott színezést,

n) a tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülését, (4. függelék)

kell biztosítani.

2. A településképi szempontból meghatározó eltérő karakterű területekre vonatkozó

területi és egyedi építészeti követelmények

2.1 Lakóterület

14. §

(1) Az épületeket az illeszkedés szabályai szerint, a kialakult állapotnak megfelelően kell telepíteni és a hagyományos építészeti karakternek megfelelően kell kialakítani.

(2) Az utcai előkert mérete azonos kell, hogy legyen az épület környezetében levő utcaszakaszon jellemző előkertekkel.

(3) A lakóépületeket jellemzően magas tetővel lehet megépíteni, 35-45^o-os tetőhajlásszöggel, a beépítési magasságot a helyi építési szabályzat határozza meg. A tetőfelépítmény a tetősík legfeljebb 30%-át foglalhatja el. Kis lejtésű tető a tető vetületének legfeljebb 20%-án alkalmazható. A tetőfedés anyaga kerámiacserép, vagy azzal színben megegyező betoncserép lehet.

(4) A homlokzati architektúra illeszkedjen a település hagyományos elemeihez, a homlokzaton természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, kő, beton, műkő) lehet alkalmazni, a színezés a természetes földszínek pasztell színárnyalata lehet.

(5) A melléképületeket a főépület utcai takarásában lehet elhelyezni, ahhoz illeszkedő tömegformálással és anyaghasználattal.

(6) A kerti építményeket a lakóház utcai homlokzati síkjától legalább 3 m-rel hátrafelé lehet elhelyezni.

(7) Az utcai kerítés magassága legfeljebb 1,5 m lehet, legalább 40%-ban áttört kialakítású lehet. Kerítésként legfeljebb 1,5 m magas élő sövény is alkalmazható áttört kapukkal.

(8) Lakótelkenként 15 m-enként egy kocsi behajtó létesíthető.

(9) A kertek első részét díszkertként lehet kialakítani és fenntartani. A fás szárú növények közül a gyümölcsfákon kívül őshonos fafajokat lehet ültetni.

2.2 Településközpont terület

15. §

(1) Az épületeket jellemzően magas tetővel lehet kialakítani, attól eltérni legfeljebb a tető vetületének 20%-án, vagy indokolt építészeti megfontolásból lehet, településképi konzultáció és beépítési terv alapján. A tetőfedés anyaga csillogásmentes, matt felületű, színét természetes földszínekkel kell megoldani.

(2) A homlokzaton természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, beton, műkő) lehet használni. A homlokzatszínezés a természetes földszínek pasztell árnyalata lehet. 

2.3 Gazdasági terület

16. §

(1) Az építmények homlokzatain és tetőin csillogásmentes matt anyagú, lehetőleg természetes földszíneket lehet alkalmazni.

(2) Az eltérő karakterű területtel határos telekhatáron, telken belül a kerítések mentén háromszintű (fű, cserje, fa) növényültetés alkalmazandó, legalább a kerítéshossz 60%-án.  

2.4 Közösségi terület

2.4.1 Temető, közpark

17. §

(1) A temető területén a helyi építési szabályzatban meghatározott funkciójú és paraméterű épületek helyezhetők el.

(2) A temető kerítését legfeljebb 1,80 m magas élősövénnyel lehet kialakítani. 

(3) A temető-bővítés területe szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján alakítandó ki.

(4) Közparkok területén építmény elhelyezése és az élő környezet megváltoztatása csak településképi konzultáció, valamint építészeti és környezetrendezési kiviteli tervek alapján lehet.

2.4.2 Rekreációs terület (sportpálya, turisztikai terület)

18. §

(1) A rekreációs területeken a helyi építési szabályzatban meghatározott funkciójú és paraméterű épületek helyezhetők el.

(2) A turisztikai célú (nárciszos) terület beépítése ütemezett megvalósítást lehetővé tevő beépítési terv alapján történhet.

(3) A területen belül változatos, háromszintű növényültetést kell alkalmazni. A meglevő növényállományt meg kell óvni.

(4) A kerítés legnagyobb magassága 1,50 m és legalább 40%-ban áttört kialakítású lehet, amely az egész kerítéshosszra vonatkozhat, nem csak a mezőnkénti áttörtségre. Kerítésként legfeljebb 1,50 m magas élősövény is alkalmazható.

(5) A turisztikai fejlesztési terület szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján alakítandó ki.

2.4.3 Zöldterület

19. §

(1) A zöldterületen csak egyszintes épületek építhetők a helyi építési szabályzatban meghatározott paraméterekkel.

(2) Az épület homlokzatán természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, beton, műkő) lehet használni.

(3) A zöldfelületi telken belül változatos, háromszintű növényültetést kell alkalmazni. A meglevő növényállományt meg kell óvni.

(4) A zöldterület szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján alakítandó ki.

(5) A burkolatokat megépíteni és utcabútorokat, berendezéseket elhelyezni egységes kertépítészeti terv alapján lehet, a minőségi, természetes anyagok használatára törekedve.

(6) A kerítés csak áttört kialakítású, illetve élő sövény lehet legfeljebb 1,50 m magasságban.

2.5 Zártkert kertterület

20. §

(1) Az épületeket az illeszkedés szabályai szerint, a kialakult állapotnak megfelelően kell telepíteni és a hagyományos építészeti karakternek megfelelően kell kialakítani.

(2) Az épületeket szimmetrikus magas tetővel lehet megépíteni, jellemzően 35-45^o-os tetőhajlásszöggel, a beépítési magasságot a helyi építési szabályzat határozza meg. A tetőfelépítmény a tetősík legfeljebb 30%-át foglalhatja el. Kis lejtésű tető a tető vetületének legfeljebb 20%-án alkalmazható. A tetőfedés anyaga kerámiacserép, vagy azzal színben megegyező betoncserép lehet.

(3) A homlokzati architektúra illeszkedjen a település hagyományos elemeihez, a homlokzaton természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, kő, beton, műkő) lehet alkalmazni, a színezés a természetes földszínek pasztell színárnyalata lehet.

 (5) Kerítés csak a szőlővel és gyümölcsössel beültetett telekrészre építhető, faoszlopos, lábazat nélküli, áttört, jelzésszerű dróthuzalos vagy vadhálós, illetve élő sövénykerítés kialakítással.

(6) A 100 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű épület tervezésekor tájba illesztést igazoló dokumentációval kell igazolni a környezetbe illeszkedést.

2.6 Külterület

2.6.1 Mezőgazdasági művelésű terület

21. §

(1) Az épületek elhelyezésénél a tájba illesztésre és takarásra őshonos fafajokat lehet alkalmazni.

(2) Az építmények kialakításának elsődleges szempontja a technológiai igény, másodlagos szempont a tájba illesztés. E két szempontnak minden építmény elhelyezése és megvalósítása során érvényesülnie kell.

(4) Dombgerincre nem helyezhető épület.

(5) Az építmények homlokzatain és tetőin természetes, tört, földszíneket lehet alkalmazni.

(6) A telek határvonalain és a telken belül csak áttört, lábazat nélküli kerítés, vadháló, villanypásztor vagy sövénykerítés telepíthető.

2.6.2 Erdő művelésű terület

22. §

(1) Az erdőterületen a helyi építési szabályzatban meghatározott funkciójú és paraméterű épületek helyezhetők el.

(2) Az építmények homlokzatain és tetőin természetes tört földszíneket lehet alkalmazni.

(3) Az erdőterületen csak áttört, lábazat nélküli kerítés, vadháló vagy villanypásztor telepíthető. Erdei kerítés építése az erdészeti hatóság engedélyével történhet. 

V. FEJEZET

KÖZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1. Közterületek alakítására vonatkozó általános követelmények

23. §

(1)       A közterületeket csak a legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni.

A burkolatlan felületeket – ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák – fenntartható zöldfelülettel kell kialakítani.

(2)       A közterületek burkolatát – a kialakult, meglévő anyaghasználathoz igazodóan – a fenntarthatóság, a karbantarthatóság és akadálymentesség biztosításának érvényesítésével a káros környezeti hatásokat mérséklő megoldással kell kialakítani.

(3)       A közterületi szegélynél létesítendő parkolóhelyekhez - amennyiben ennek műszaki lehetőségei adottak - védő fasor kialakításáról kell gondoskodni.

(4)       A közterületeken a környezethez illő, a környezeti ártalmakat jól tűrő, őshonos növényzetet kell telepíteni.

(5)       A járdák, utak felújítása, átalakítása, helyreállítása keretében azokat a gyalogosok számára akadálymentesíteni kell.

(6)       Út-, kerékpárút, parkoló- és járdaépítési tervek engedélyezése és megvalósítása csak a tervdokumentáció részét képező környezetrendezési tervvel együtt végezhető.

(7)       Közterületen az 4. függelékben meghatározott növényfajok telepítése nem javasolt.

(8)       Talajszintre épített fényvető, reflektor csak hangsúlyos közterületi szobor, emlékmű megvilágítására helyezhető el.

2. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak és a technológiai építmények elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

24. §

(1) A település villamosenergia-ellátásának, táv- és hírközlésének nyomvonalas létesítményei elhelyezhetők, de törekedni kell a felszín alatti elhelyezésre.

(2) A település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, gáznyomás szabályozó, szennyvízátemelő) a közterület látványát nem zavaró módon, növényzettel takartan helyezhetők el.

(3) A településkép védelme szempontjából meghatározó – településközpont és falusias - területeken

a) 10 m-nél magasabb sajátos építmények (víztorony, hírközlési átjátszó torony, antenna) nem helyezhetők el,

b) a villamosenergia-ellátás, táv- és hírközlés nyomvonalas létesítményeit föld alatt kell elhelyezni,

c) a kültéri világítást lefelé világító lámpatestekkel kell megoldani.

(4) Villamosenergia-hálózat

a) rekonstrukciója, illetve új hálózat építése

• a lakóterületen,
• településképi szempontból kiemelten kezelendő területen
• közösségi rekreációs területen,
• a külterületen

csak terepszint alatti elhelyezéssel történhet.

b) új villamosenergia ingatlan-bekötést       

• a belterületen,
• a gazdasági-kereskedelmi szolgáltató területen,
• a különleges beépítésre nem szánt területen

csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

c) Új közvilágítási hálózat létesítése és a meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos, lefelé irányított fényforrással szerelt lámpatestek alkalmazhatóak.

(5) Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat

a) rekonstrukciója, illetve új hálózat építése

• a lakóterületen,
• településképi szempontból kiemelten kezelendő területen
• a közösségi területen,
• a külterületen

csak terepszint alatti elhelyezéssel történhet.

b) új vezetékes elektronikus hírközlés ingatlan-bekötést      

• a belterületen
• a gazdasági-kereskedelmi szolgáltató területen
• a különleges beépítésre nem szánt területen

csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

c) az a) pontban leírtak kivételével új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(6) Vezeték nélküli elektronikus hírközlési műtárgyak (antennatartó torony, átjátszó állomás)

• Településkép szempontjából kiemelt területeken
• az ökológiai hálózat övezete által érintett területen,
• a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület és a tájképvédelmi terület övezete által érintett területen

nem helyezhetők el.

 (7) A külterületi beépítésre nem szánt területeken építendő – a helyi építési szabályzatban az övezetre előírt legnagyobb épületmagasságot meghaladó magasságú – állandó jellegű sajátos építmények (távvezeték-tartószerkezet, víztorony, antennatartó-torony, átjátszó állomás, egyéb hírközlési létesítmény, szélkerék, geodéziai jel, siló, terményszárító, kémény, lombkorona ösvény) tervezésekor a tájba illesztést igazoló dokumentációval kell igazolni a környezetbe illeszkedést.

(8) Technológiai építmények

• közösségi és rekreációs területen,
• tájképvédelemmel érintett területen
• országos, vagy helyi területi vagy egyedi védelemmel ellátott területen

nem helyezhetők el.

(9) Technológiai építmény létesítési szándéka esetén – a helyi építési szabályzatban az építési övezetre, övezetre előírt legnagyobb épületmagasságot meghaladó magasságú – technológiai építmény tervezésekor a tájba illesztést igazoló dokumentációval kell igazolni a környezetbe illeszkedést.

 3. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

25. §

(1) Településképileg meghatározó területen - kivéve a helyi védett területen, műemléki jelentőségű területen és a műemléki környezet területén - álló épület:

a)        használói a közterületről látható homlokzatokon, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 5 m² méretben és kialakítással, a homlokzat síkjából legfeljebb 15 cm-re kiemelkedő módon helyezhetnek el használónként és homlokzatonként 1-1 db üzletfeliratot, amely háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző, vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható,

b)        közterületről látható homlokzati felülettel nem rendelkező használói a közterületről látható homlokzaton, a közös bejárat vagy kapuzat mellett, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 0,2 m² méretben és kialakítással, a homlokzat síkjában helyezhetnek el használónként 1 db cégtáblát,

c)        homlokzatokon az érintett ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, a vállalkozás nevének, jelképének megjelenítését tartalmazó, homlokzati síkra merőlegesen kialakított, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású, kétoldalas, legfeljebb 0,7 m² egyoldali felületű és legfeljebb 15 cm szélességű cégér elhelyezhető, mely nem alkalmazhat LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológiát,

d)        közterületről feltáruló homlokzatán égéstermék-elvezető, antenna nem helyezhető el,

f)         közterületről feltáruló homlokzatán a homlokzat síkjából kiemelkedő kábelcsatorna, vagy kábelrögzítő segítségével rögzített vezeték nem létesíthető. Az egyes elosztószekrények fedlapjait a homlokzat színével azonos módon kell színezni,

g)        közterületről feltáruló homlokzatán zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell, amennyiben az épület Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvényben meghatározott középületnek minősül.

(2) Helyi egyedi védett épületen, helyi védelem alatt álló területen, műemléki jelentőségű területen vagy műemléki környezet területén álló épület:

a)        közterületről feltáruló homlokzatán antenna, égéstermék-elvezető és légkondicionáló berendezés kültéri egysége nem helyezhető el,

b)        homlokzatán kizárólag az érintett ingatlan használói számára helyezhető el rendeltetési egységenként vagy üzletenként összesen legfeljebb 1-1 db.

VI. FEJEZET

REKLÁMHORDOZÓKRA ÉS REKLÁMHORDOZÓT TARTÓ BERENDEZÉSEK ELHELYEZÉSÉRE, ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

1. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

26. §

(1)       Reklámot, reklámhordozó berendezést, információs vagy más célú berendezést közterületen vagy köztulajdonban álló ingatlanon csak annak tulajdonosának hozzájárulásával, településképi bejelentési eljárás alapján helyezhető el.

(2)       Reklámot, reklámhordozó berendezést, közterületen vagy köztulajdonban álló ingatlanon csak annak tulajdonosának hozzájárulásával, kizárólag utcabútorokon, azok felületének legfeljebb 1/3-án helyezhető el.

(3)       Az információs vagy más célú berendezés reklám céljára hasznosítható felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám, illetve helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés.

(4)       A közművelődési célú hirdetőoszlop teljes felülete felhasználható reklám közzététele érdekében. Közművelődési célú hirdetőoszlopon a reklámhordozó ragasztás útján is rögzíthető.

(5)       A 11. § - ban felsorolt, a településkép védelme szempontjából kiemelt területen reklámhordozó, reklám, plakát és fényreklám – magasabb szintű jogszabályban meghatározott kivétellel - nem helyezhető el.

(6)       Reklámhordozó, vagy reklámhordozót tartó berendezés utcabútorra utólag nem szerelhető, azokat a reklám közzétételére alkalmas reklámfelülettel együtt kell megtervezni és létrehozni.

(7)       Közterületről két vagy több oldalról látható reklámhordozó csak két- vagy több oldali hirdetőfelülettel kerülhet kialakításra.

(8)       A kihelyezett reklámhordozón tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét (megnevezését) és címét (székhelyét). Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot két héten belül módisítani kell.

(9)       A reklámhordozó akkor tekinthető leszereltnek, ha nem csak a hirdetőfelület, hanem annak tartószerkezete is az alapozással együtt elbontásra kerül. Amennyiben a tartószerkezet vagy annak része nem kerül elbontásra, a hirdetési célú berendezést meglévőnek kell tekinteni.

(10)     Az elhelyezett reklámhordozó és reklámhordozó berendezés folyamatos karbantartása, a berendezés elhelyezésére tulajdonosi hozzájárulással rendelkező feladata és kötelessége.

(11)     Temető területén, kerítésen az üzemeltetésre vonatkozó tájékoztatást tartalmazó hirdetményen kívül, reklámhordozó nem helyezhető el.

(12)     Közterületről látható magánterületen nem gazdasági célú reklám, illetve reklámhordozó berendezés csak a településrész jellegzetes, hagyományos építészeti arculatának megőrzését nem sértő, vagy nem akadályozó módon helyezhető el.

(13)     Magánterületen elhelyezett nem gazdasági célú reklám, reklámhordozó vagy reklámtartó berendezés kizárólag az adott ingatlanon folytatott kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet hirdetheti.

(14)     Magánterületen elhelyezhető nem gazdasági célú reklámhordozó a

a)        cégér,

b)        cégtábla, cégfelirat és címtábla,

c)         zászló.

(15)     Új reklámhordozó és reklámhordozó berendezés az épülethomlokzaton csak a meglévő, használaton kívüli berendezés egyidejű eltávolításával helyezhető el.

2. Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, címtáblák

27. §

(1)       Településképileg meghatározó területen, helyi védett épületen, helyi védett területen álló épület homlokzatán az ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, homlokzati síkra merőleges, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású, de legfeljebb 0,7 m² felületű, kétoldalas, legfeljebb 15 cm szélességű cégér elhelyezhető. A cégér LED- kijelzővel vagy futófénnyel üzemelő technológiával nem látható el.

(2)       A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó különös szabályok:

a) helyi védelem alatt álló épület, valamint helyi védett területen álló épület közterületről látható tetőfelületén

aa) reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés,

ab) háttérvilágítással ellátott, LED- kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő reklámberendezés nem helyezhető el.

b) helyi védelem alatt álló épület, valamint helyi védett területen álló épület közterületről látható homlokzatán

ba) reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés,

bb) háttérvilágítással ellátott, LED- kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő reklámberendezés,

bc) reklámmegjelenítést tartalmazó árnyékoló szerkezet nem helyezhető el.

VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP- ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

1. Szakmai konzultáció

28. §

(1) A településkép védelme érdekében a tulajdonos, beruházó, vagy a tervező (továbbiakban együtt: építtető) kérelmére az önkormányzati főépítész illetve, ha önkormányzati főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester (a továbbiakban: konzultáció felelőse), a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül, a településképi követelményekről tájékoztatást ad és e rendelet szabályai szerint szakmai konzultációt biztosít.

(2) A kérelem papír alapon vagy elektronikus formában nyújtható be az önkormányzat címére (7584 Babócsa, Rákóczi u. 12.) a 4. melléklet nyomtatványa szerint.

(3) A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a tervezett tevékenység helyszíne (cím, hrsz.),

b) a tervezett tevékenység bemutatása,

c) a településképi arculat bemutatása (fotó, megjelenés a közvetlen környezetben),

d) építészeti megjelenés vázlatos bemutatása.

(4) Kezdeményezhető a szakmai konzultáció

a) a tervezés kezdeti szakaszában épület építése, bővítése, épülettömeg megváltoztatása esetén,

b) meglevő épület utcai homlokzatának megváltoztatása (átalakítás, színezés, nyílászáró-csere) előtt,

c) minden új reklámhordozó és reklám kialakítása előtt.

(5) Kötelező a szakmai konzultáció

a) a településképet befolyásoló építési tevékenység (új épület építése, meglévő épület utcai homlokzat, tető megváltoztatása),

b) védelem alatt álló épületen, annak építményein, kertjében és növényállományában tervezett településképet befolyásoló tevékenység,

c) az egyes sajátos építmények, műtárgyak és a technológiai építmények tervezése,

d) reklámhordozó és reklám elhelyezése,

e) kerítés építése,

f) lakóépület egyszerű bejelentése esetén.

(6) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében, vagy – a kérelem benyújtójának kérésére – a helyszínen is lefolytatható, és többször is kérhető.

(7) A szakmai konzultációról a konzultáció felelőse emlékeztetőt készít, amelyben rögzíti a felvetett javaslatok lényegét, illetve a konzultáció felelősének nyilatkozatát. A szakmai konzultáción elhangzottak és az emlékeztetőben szereplő dolgok mindkét félre nézve kötelező érvényűek.

(8) A konzultációról a konzultáció felelőse nyilvántartást vezet.

(9) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció díjmentes.

2. A településképi bejelentési eljárás

29. §

(1)       A polgármester a vonatkozó jogszabályi előírások szerint településképi bejelentési eljárást folytat le:

a) védett területeken és védett építményeknél a meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása, az épület közterületről látható homlokzatához illesztett előtető építése, kereskedelmi, építési engedélyhez, és ahhoz nem kötött vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, közterületről látható vendéglátó kerthelyiség kialakítása esetén,

b) reklámok és reklámhordozók elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően, reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén,

c) építmények rendeltetés-megváltoztatása esetén,

d) cégér, cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés létesítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása esetén

e) napenergia, kollektor, áru- és pénzautomata elhelyezése esetén.

(2)       A polgármester a településképi bejelentési eljárást a 2016. évi LXXIV. törvényben, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben és a jelen rendeletben foglalt eljárási szabályok szerint folytatja le.

(3)       Az (1) bekezdés a-e) pontjában megjelölt tevékenységet kizárólag a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően szabad megkezdeni, ha azt a polgármester nem tiltja meg.

(4)       A bejelentési eljárást az építtető, a tervező vagy annak megbízottja (együttesen: kérelmező) a polgármesternél kezdeményezheti. A 5. melléklet szerinti kérelmet és annak mellékleteit papír alapon két eredeti példányban személyesen vagy postai úton az önkormányzat címére (7584 Babócsa, Rákóczi u. 12.), vagy elektronikus formában kell benyújtani. A bejelentő a döntést postai úton kapja meg egy példány záradékolt tervdokumentációval. A kérelmezett tevékenységet a döntés véglegessé válását követően kezdhető meg.

(5)       A tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül - a települési főépítész szakmai véleményére alapozva - hatósági határozattal tudomásul veszi, vagy nem tiltja meg, vagy az eljárást nem szünteti meg.

(6)       A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított 1 év.

(7)       A polgármesteri döntésben foglaltak megszegése, vagy a bejelentés elmulasztása esetén településképi kötelezés alkalmazható, amelynek keretében a polgármester 5 000 – 1 000 000 forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki, továbbá kötelezheti a szabályszegőket a bontásra, az eredeti állapot helyreállítására. Ha a kötelezésben foglaltak a megadott határidőn belül nem teljesülnek, a bírság ismételten kiszabható.

(8) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Babócsa Község Önkormányzatának Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.

3. A településképi kötelezés, településkép-védelmi bírság

30. §

(1) Településképi kötelezettség megszegésének minősül:

a) a településképi bejelentési eljárás lefolytatása nélkül,

b) a polgármester tiltása ellenére,

c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérően, és

d) a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló döntésben foglaltaktól,

e) a településképi rendeletben foglaltaktól eltérően végzett tevékenység.

(2) A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy bejelentés alapján indul.

(3) Településképi kötelezettség megszegése esetén a polgármester az ingatlan tulajdonosával, önkormányzati tulajdon esetén a bérlővel szemben településképi kötelezési eljárást folytat le. Ennek keretében a polgármester felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(4) Amennyiben a földrészlet és a felépítmény tulajdonosa nem azonos, a településképi kötelezési eljárást a felépítmény tulajdonosával szemben kell lefolytatni, kivéve, ha a felépítmény tulajdonosának személye nem állapítható meg.

(5) A (3) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel- a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi.

(6) A településképi követelmények településképi felhívásban megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlan tulajdonosával szemben 20 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő településkép-védelmi bírság szabható ki.

(7) A településkép-védelmi bírságot Babócsa Község Önkormányzata költségvetési számlájára kell befizetni, a döntés véglegessé válásától számított 30 napon belül. A 100 000 forint összeget meghaladó településkép-védelmi bírság esetén – kérelemre – a képviselő-testület legfeljebb 12 havi részletfizetési kedvezményt adhat.

(8) A településkép-védelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, mely Babócsa Község Önkormányzata bevételét képezi.

VIII.  FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

 A településképi követelmények alkalmazásának

önkormányzati ösztönzése

31. §

(1) A helyi védelem alatt álló művi értékek helyreállítási és eredeti állapot szerinti felújítási költségeihez az önkormányzat egyedi kérelemre az éves költségvetésében előre meghatározott mértékig támogatást adhat.

(2) A vissza nem térítendő támogatás mértéke az igazolt helyreállítási és felújítási  költség legfeljebb 30%-a lehet. 

(3) A támogatás felhasználásáról a kérelmezővel a képviselő-testület felhatalmazásával a polgármester támogatási szerződést köt.

(4) A támogatás kifizetése a támogatási szerződés alapján, műszaki ellenőr által leigazolt számla alapján történhet.

IX.  FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Hatályba lépés

32. §

(1)        Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2)       E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

2. Hatályon kívül helyező rendelkezések

33. §

E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Babócsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének

a) a „Babócsa község helyi építési szabályozásáról” szóló 6/2003.(IX. 12.) önkormányzati rendelet 4. § (4) bekezdése, 45. §-a, 46. §-a, 47. §-a, 49. §-a, és 2. d melléklete.

b) a helyi jelentőségű védett természeti terület védettségének fenntartásáról szóló 20/2007. (XII. 18.) önkormányzati rendelete.

c) a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről szóló 16/2017. (XII. 13.) önkormányzati rendelete.

Babócsa, 2020. szeptember 29.

            Jáger Gábor                                                                        Balla Róbert

           polgármester                                                                     jegyző

A rendelet kihirdetve:

Babócsa, 2020. szeptember 30.

Tulok Mónika

    aljegyző

MELLÉKLETEK

1.a melléklet:        Helyi védelem alatt álló művi és településképi szempontból helyi védett természeti értékek (táblázat)

1.b melléklet:        Helyi védelem alatt álló természetvédelmi és településképi szempontból helyi védett természeti értékek

2.a melléklet:           Településképi szempontból meghatározó eltérő karakterű területek (térkép belterület)

2.b melléklet:           Településképi szempontból meghatározó eltérő karakterű területek (térkép külterület)

3. melléklet           A településkép védelme szempontjából kiemelt területek (térkép)

4. melléklet            Szakmai konzultációhoz kérelem nyomtatvány

                               5. melléklet           Bejelentési eljáráshoz kérelem nyomtatvány

FÜGGELÉKEK

1. függelék:          Hatályos jogszabályok jegyzéke

2.a függelék:       Országos védelem alatt álló művi értékek – Műemlékek és környezetük

2.b függelék        Országos védelem alatt álló művi értékek – Műemlékek és környezetük térképen

3.a függelék        Nyilvántartott régészeti lelőhelyek

3.b függelék        Nyilvántartott régészeti lelőhelyek térképen

4. függelék:          Inváziós, telepítésre nem javasolt növényfajok jegyzéke