Darány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 7.) önkormányzati rendelete
Darány Község településkép védelméről
Hatályos: 2022. 01. 08Darány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 7.) önkormányzati rendelete
Darány Község településkép védelméről
Darány Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: TKtv.) 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8. ) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében és a 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Somogy Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Pécsi Igazgatóság, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, Somogy Megyei Kormányhivatal, Kaposvári Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztálya és a partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya
1. § (1) A rendelet célja Darány község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelemének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetésének szabályozásával;
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) a településképi követelmények meghatározásával;
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;
e) az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával;
f) az elhelyezhető reklámhordozók és cégérek, címfeliratok számának, formai és technológiai feltételeinek, elhelyezésük módjának szabályozásával.
(2) A helyi védelem célja Darány településképe és története szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karaktereinek a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(3) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
a) a település karakterét meghatározó településszerkezeti vonalak (utca-vonalvezetések és térformák) megőrzése;
b) a település karakterét meghatározó utcaképek, térfalak hangulatának megőrzése;
c) településképi szempontok figyelembevételével meghatározni a közterületek rendeltetéstől eltérő célú használatának szabályait;
d) a természeti, táji környezetben történő művi beavatkozások illeszkedjenek a környezetbe, annak látványát, értékeit erősítse
e) településképi szempontok figyelembevételével meghatározni a reklámhordozókra vonatkozó szabályokat.
2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Darány közigazgatási területére, minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely építési tevékenységet, vagy reklámozási tevékenységet folytat, illetve reklámot, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést, cégért, címfeliratot helyez el.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki
a) a közúti közlekedési tárgyú jogszabályokban a reklámok közzétételének feltételeiről megállapított esetekre;
b) az európai uniós projekttáblákra, amelyeknek elhelyezése a projekt keretében kötelező;
c) az építkezések más jogszabályban meghatározott, munkaterületen belüli kötelező építési tábláira;
d) a településrészek, közterületek, házszámok és lakások névtábláira;
e) az intézmények címeres tábláira;
f) a biztonsági (baleset-megelőző, veszélyjelző, tűzvédelmi stb.) táblákra, feliratokra, jelzésekre;
g) a választási plakátokra és hirdetésekre.
2. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában használt fogalmak:
1. cégér: valamely mesterség jelvényeként használt, rendszerint a műhely, üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy vagy címszerű ábra, amely termékmegjelenítést, reklámot nem tartalmaz;
2. cégfelirat: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiségegyüttes nevét és az ott folyó tevékenységet a bejáratnál feltüntető felirat;
3. cégtábla: a cég székhelyét, telephelyét jelölő cégfelirat tábla hordozón;
4. címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla (névtábla);
5. információs vagy más célú berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 4. pontjában meghatározott kialakítású berendezések;
6. közművelődési célú hirdetőoszlop: olyan hirdetőoszlop, amely létesítésének célját tekintve kizárólag közművelődési intézmények által akár tartósan, akár adott időszakban vagy adott alkalom erejéig önállóan, vagy több közművelődési intézmény által együttesen folytatott közösségi közművelődési tevékenység, illetve e közösségi közművelődési tevékenység keretében szervezett egyes kulturális programok, rendezvények népszerűsítésére irányuló reklámok közzétételére szolgál és kizárólag e célra használják;
7. közérdekű tájékoztató felület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amely a település életének valamely jelentős, vagy idegenforgalmi eseményéről nyújt közérdekű tájékoztatást, (közérdekű molinó, önkormányzati faliújság, önkormányzati hirdetőtábla);
8. önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített, a lakosságot tájékoztató tábla;
9. tetőidom jellemző hajlásszöge: az a hajlásszög, mely a tető vízszintes vetületének legalább 80%-át adja
10. utcaszakasz: egy utcán belüli telkek közlekedési vagy/és közterülettel határolt szakasza
11. vendéglátó-terasz: közterületen szintkiegyenlítő szerkezet (dobogó) ráhelyezésével kialakított vendéglátó egységhez kapcsolt szabadtéri fogyasztótér;
12. vendéglátóipari előkert: közterületen kijelölt, a vendéglátóegységhez kapcsolt szabadtéri fogyasztótér;
A HELYI VÉDELEM
3. A helyi védelem feladata
4. § (1) A helyi védelem feladata a helyi értékek megőrzése, a jövő nemzedékei számára, a település történelmi folytonosságát bizonyító helyi építészeti értékek
a) meghatározása és dokumentálása;
b) védetté nyilvántartása, indokolt esetben a védelem megszűntetése;
c) megtartása, megőriztetése, fenntartása és jókarbantartásuk biztosítása;
d) a lakossággal történő megismertetése.
(2) A helyi védelem feladata a védett építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszűntetésének elősegítése.
(3) Az önkormányzat a helyi védelemmel érintett elemekről a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben foglaltak szerint nyilvántartást vezet, melynek nyilvánosságát a www.daranyihivatal.hu honlapon biztosítja.
5. § (1) A helyi védelemmel érintett elem részét képező építmények korszerűsíthetők, bővíthetők, átépíthetők, rendeltetésük megváltozhat, a teljes felújításuk lehetséges, azonban a helyi védettségre okot adó értékeik nem csökkenhetnek.
(2) A helyi védelemmel érintett elem részét képező építmény bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület bontására csak a védettség megszűntetését követően kerülhet sor.
4. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűntetésének szabályai
6. § (1) A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését a polgármesternél írásban kell kezdeményezni.
(2) A helyi védetté nyilvánítás vagy helyi védettség megszüntetésének kezdeményezéséhez a javaslattevőnek az alábbi dokumentumokat kell csatolnia:
a) helyi egyedi védelem esetén:
aa) utca és házszám vagy helyrajzi szám megjelölése,
ab) a helyi építészeti örökség részét képező egyedi értéket bemutató, részletes, jól értelmezhető fényképfelvétel,
ac) a helyi védelemre vonatkozó javaslat rövid indokolása,
ad) a helyi védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes indokolása, a védettség megszűntetését megalapozó ok ismertetése,
b) helyi területi védelem esetén:
ba) a helyi területi védelemre vonatkozó javaslat indokolása,
bb) a helyi építészeti örökség részét képező területi értékről jól értelmezhető, áttekintéshez szükséges léptékű térkép, vagy utcahatáros leírás.
(3) A polgármester a védelemmel érintett ingatlan tulajdonosait a kezdeményezésről írásban értesíti.
(4) A helyi védelem alá helyezést, megszüntetést a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.
(5) Ha a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és az erre irányuló felhívás ellenére a kezdeményező nem egészíti ki a javaslatot, a polgármester mellőzi annak Képviselő-testület elé terjesztését és erről a kezdeményezőt a hiánypótlási határidő elteltét követően haladéktalanul tájékoztatja.
(6) Helyi védettség csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen helyre nem állítható károsodása, életveszélyes állapot megszüntetése, a védett érték megszüntetéséhez fűződő jelentős közérdek fennállása esetén szüntethető meg.
(7) A helyi védelemmel kapcsolatos Képviselő-testületi döntésről az érdekelteket a jegyző írásban tájékoztatja.
(8) Helyi egyedi védelem alatt értéket "Helyi védelem alatt álló érték" feliratú táblával lehet megjelölni. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A táblát a tulajdonossal egyeztetett helyre az önkormányzat saját költségén helyezi ki. A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos kötelezettsége.
5. A helyi védelem fajtái
7. § A helyi értékek védelme lehet
a) egyedi védelem
b) területi védelem
6. Az egyedi védelem
8. § (1) Az egyedi védelem kiterjedhet
a) az épület egészére és részeire
b) egyéb objektumokra
(2) Az egyedi védelemmel érintett ingatlanok jegyzékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
7. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
9. § (1) A helyi védelem alatt álló egyedi építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, használatával nem veszélyeztetni az adott építészeti örökség fennmaradását.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségben vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
(3) Helyi védettségű egyedi érték károsodása esetén a tulajdonost helyrehozatali kötelezettség terheli, különös tekintettel a helyi védelem alá helyezést megalapozó építészeti értékre.
8. A területi védelem
10. § (1) A területi védelem kiterjedhet a település olyan összefüggő részére, amely a múltját, jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli, valamint olyan területrészre, településsziluettre, kilátásra, ahol a település, illetve a környék arculatát meghatározó építmények, zöldfelületek együttest alkotnak.
(2) A területi védelem alatt álló területek jegyzékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ÉS A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELME SZEMPONTJÁBÓL KIEMELT TERÜLETEK
9. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
11. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek azon területek, ahol a település képének védelme érdekében az általános környezetkultúra és építészeti kultúra megtartásának, megteremtésének szakmai ellenőrzése és irányítása szükséges.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek:
a) A főközlekedési utak és vasút tengelyétől számított 30-30 m-es területsáv
b) Közösségi karakterű területek
(3) A településkép szempontjából meghatározó területek térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
(4) A településkép szempontjából eltérő karakterű területeket a 17. §, a karakterekre vonatkozó egyedi építészeti követelményeket a 18. §, a térképi lehatárolásokat a 3. melléklet tartalmazza.
10. A településkép védelme szempontjából kiemelt területek megállapítása
12. § A településkép védelme szempontjából kiemelt területnek minősül:
a) országosan védett épületek telke
b) műemléki környezet területe
c) helyi védelem alatt álló művi és táji értékek területe
d) nyilvántartott régészeti lelőhely területe
e) „ex lege” védett területek (védett láp)
f) nemzeti ökológiai hálózat területe
g) Natura 2000 – SCI (természet-megőrzési) területek
h) Natura 2000 – SPA (madárvédelmi) területek
i) Védett természeti területek, Duna Dráva Nemzeti Park területe
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
11. Általános rendelkezések
13. § (1) Építményt úgy kell elhelyezni, kialakítani és karbantartani, hogy az építmény látványa ne gyakoroljon káros hatást a településképre. Új épület elhelyezése, vagy meglévő épület tömegének, látványának megváltoztatása esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez történő illeszkedést, - utcai homlokzat magasság, tetőforma, tető hajlásszöge, anyaghasználat - melyet a tervezett utcakép vázlat bemutatásával kell igazolni.
(2) A tetők tömegének (tetőidom) kialakításakor egyszerű formá(ka)t kell alkalmazni a környezetben jellemző helyi karakter figyelembe vételével.
(3) Helyi védelem alatt álló épületen, építményen és területen közterületről látható felületeken alkalmazott homlokzati színezés, felületképzés és tetőfedés esetén előzetes szakmai konzultáció szükséges.
(4) Darány közigazgatási területén nem alkalmazható
a) azbeszt tartalmú építőanyag;
b) kék színű tetőhéjazat;
(5) Előkertes kialakítás esetén csak áttört kerítés, utcafronti zártsorú vagy hézagosan zártsorú beépítés esetén tömör kerítés is építhető.
(6) A közterületről látható homlokzaton és tetőzeten vezetékrendszer és egyéb műszaki berendezés elhelyezéséhez szakmai konzultáció szükséges.
(7) A település közigazgatási területén állandó használatra szánt, hatósági műszaki engedéllyel nem rendelkező lakókocsi nem helyezhető el.
(8) Közterületek fásítása csak egységes koncepció alapján, őshonos fajták telepítésével történhet. A meglévő fasorok hiányzó egyedei a meglévőekhez igazodóan, azokkal azonos fajtával pótolhatóak.
12. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó követelmények
14. § (1) Az új főépítményt a telken a szomszédos épületek közterület felőli homlokzati vonalához igazodóan kell elhelyezni. A meglévő épületek bővítésénél is a szomszédos épületek közterület felőli homlokzati vonalát kell figyelembe venni.
(2) Főépület tetőfedésének anyaga hullámpala, bitumenes hullámlemez vagy fém trapézlemez nem lehet.
(3) Az utcai kerítés magassága nem haladhatja meg a 2,0 métert.
(4) A településképileg meghatározó területeken a közterületről látható homlokzaton és tetőzeten vezetékrendszer és egyéb műszaki berendezés nem helyezhető el.
(5) A főépület udvari épületszárnyának gerincmagassága az épület utcai részének gerincmagasságánál nem lehet nagyobb.
(6) A tetők tömegének (tetőidom) kialakításakor egyszerű formá(ka)t kell alkalmazni a környezetben jellemző helyi karakter figyelembe vételével.
13. A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
15. § (1) A védett területen meg kell őrizni
a) a beépítés jellegét,
b) a tájkaraktert és a zöldfelületi elemeket.
(2) A védett területen új telek csak az (1) bekezdésben leírtakkal összhangban alakítható ki.
(3) Az építményeket egymással összehangoltan, egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, kialakítani, melynek biztosítását látványterv bemutatásával kell igazolni.
(4) A védett zöldfelületek felújításához, alakításához táj- és kertépítészeti terv készítése szükséges.
(5) A közterületről látható homlokzat átszínezését és felújítását a teljes homlokzaton, a tetőhéjazat cseréjét pedig a közterületről látható teljes tetőfelületen egy ütemben kell végezni.
(6) A védelemmel érintett ingatlanokon be kell tartani a 14. §- ban foglalt előírásokat is.
14. A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
16. § (1) A védett épületek Darány jellegzetes, értékes, hagyományőrző építészeti elemei, melyeknél meg kell őrizni a történetileg jellegzetes
a) tömegformálást és tetőformát;
b) homlokzati kialakítást (homlokzati nyílásrendet, a nyílások arányát és osztását, a homlokzati tagozatokat és díszeket);
c) anyaghasználatot;
d) színvilágot;
e) bővítés, új építés esetén az új épületrészek anyaghasználatának, a védett értékhez illeszkedőnek, annak megjelenését és értékét megtartónak, hangsúlyozónak kell lennie.
(2) A védett épülettartozékok, illetve egyéb védett objektumok Darány jellegzetes, értékes, illetve hagyományőrző karakterelemei:
a) szobrok és keresztek;
b) képzőművészeti alkotások;
c) táj- és kertépítészeti alkotások;
d) egyéb közterületi objektumok;
e) egyedi tájértékek.
(3) A helyileg védett építészeti értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat.
(4) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően. A bontási engedély kérelemhez csatolni kell az épület felmérési és fotódokumentációját.
(5) Védett épület homlokzatán elhelyezendő rácsozat csak az épület eredeti rácsozatával azonosan, általában annak pótlásaként helyezhető el. Új rácsozat, vagy betörésvédelmet szolgáló berendezés a homlokzathoz illeszkedően helyezhető el.
(6) A védelem alatt álló objektumok eredeti formájukban megőrzendők. Kőkeresztek és kőszobrok javítását, karbantartását kőszobrásszal vagy restaurátorral kell elvégeztetni.
(7) A védelemmel érintett ingatlanokon be kell tartani a 14. §- ban foglalt előírásokat is.
15. Településképi szempontból eltérő karakterű területek
17. § (1) Darány közigazgatási területe a helyi építészeti és táji adottságok alapján településképi karakterekre tagozódik:
a) kertes, családiházas karakterű területek
b) falusias karakterű területek
c) vegyes, központi karakterű területek
d) zöldfelületi karakterű területek
e) gazdasági karakterű területek
f) zártkertes területek
g) külterületi településrész
(2) A településképi szempontból eltérő karakterek térképi lehatárolását a 3. melléklet tartalmazza.
16. A településképi szempontból eltérő karakterek egyedi követelményei
18. § (1) Kertes, családiházas karakterű területeken:
a) Az épületeket az illeszkedés szabályai szerint, a kialakult állapotnak megfelelően kell kialakítani
b) Az utcai előkert mérete azonos kell legyen az épület környezetében levő utcaszakaszon jellemző előkertekkel
c) Fő rendeltetési egységen tilos 30 fokosnál alacsonyabb és 45 fokosnál meredekebb tetőt kialakítani.
d) A főépületeken tetőhéjazatként hullámlemez, trapézlemez és bitumenes zsindely nem alkalmazandó.
e) A homlokzatok színezésénél az élénk színek is alkalmazhatóak.
f) Kerti építményeket a lakóház utcai homlokzati síkjától legalább 3 m-rel hátrább lehet elhelyezni.
g) Lakótelkenként 15 m-ként egy kocsibehajtó létesíthető.
(2) Falusias karakterű területeken:
a) Az épületeket az illeszkedés szabályai szerint, a kialakult állapotnak megfelelően kell telepíteni és a hagyományos építészeti karakternek megfelelően kell kialakítani
b) Az utcai előkert mérete azonos kell legyen az épület környezetében levő utcaszakaszon jellemző előkertekkel
c) Fő rendeltetési egységen tilos 35 fokosnál alacsonyabb és 45 fokosnál meredekebb tetőt kialakítani. Tetőfelépítmény a tetősík legfeljebb 20 %-át foglalhatja el.
d) A főépületeken tetőhéjazatként hullámlemez, trapézlemez és bitumenes zsindely nem alkalmazandó.
e) A homlokzatok színezésénél a történeti földszínek és a törtfehér szín javasolt.
f) Kerti építményeket a lakóház utcai homlokzati síkjától legalább 3 m-rel hátrább lehet elhelyezni.
g) Lakótelkenként 15 m-ként egy kocsibehajtó létesíthető.
(3) Vegyes, központi karakterű területeken:
a) A közösségi használatú épületek megközelítésénél az előtte lévő közút karakteréhez igazodó, akadálymentesen is használható köztér kialakítására kell törekedni.
b) A közösségi épületek kialakításánál törekedni kell a helyi értékek, sajátosságok megjelenítésére, a helyi identitástudat erősítése érdekében.
(4) Zöldfelületek karaktere
a) A település közparkjai, temetői és védelmi célú erdei és zöldfelületei tartoznak.
b) A közparkok fejlesztése kert és tájépítészeti terv alapján készülhet.
c) A temető területén a kerítés mellett többszintes zöldsáv kialakítása szükséges.
d) A temetőben a hulladéktárolót növényzettel takartan kell elhelyezni
e) A temető burkolati és zöldfelületi rendszerének felújításhoz, átalakításoz környezetrendezési terv készítése szükséges
f) A temető területén inváziós és tájidegen növényfajok telepítése tilos
(5) Gazdasági karakterű területeket a környezetüktől többszintes zöldsáv telepítésével kell elválasztani. A területen növényzettel takart áttört vagy tömör kerítés építhető.
(6) Zártkertes karakterű területek
a) A szőlő és kertgazdálkodás területei. Növényzet, gyümölcsfa telepítésnél a védőtávolságokat be kell tartani.
b) A területre jutó csapadékvíz hasznosításáról, területen tartásáról gondoskodni kell.
c) A területen csak áttört kerítés építhető.
(7) Külterületi településrészeken:
a) A mezőgazdasági földrészletek határainál a termőtalaj védelme érdekében törekedni kell mezővédő erdősávok kialakítására.
b) Az erdő- és vízgazdálkodási terület felhasználású területeken az épületek növényzettel történő takarásra őshonos növény fajokat kell alkalmazni.
c) Az épületek és a burkolt felületek létesítésekor a tájhoz történő illeszkedést látványterv készítésével kell igazolni.
d) A beépítésre kerülő földrészletek ökologikus csapadékvíz gazdálkodását tervvel kell igazolni.
e) A terület csak áttört kerítés építhető.
17. Hírközlési infrastruktúra
19. § (1) Vezeték nélküli hírközlési hálózat új adó- és átjátszó- tornya valamint távközlési torony építése és meglévő bővítése esetén - e rendelet hatálybalépését követően - kötelező az előzetes szakmai konzultáció.
(2) Műemléken és a műemlék telkén, műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben, helyi jelentőségű építészeti értékként védett területen és helyi egyedi védelem alatt épületen és objektumon, településképi szempontból meghatározó területen, továbbá nyilvántartott régészeti lelőhely területén, nemzeti ökológiai hálózat területén, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen, a Natura 2000 SPA és SCI területeken távközlési és hírközlési torony nem helyezhető el.
(3) Belterületen antenna és antennatartó szerkezet, távközlési adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés csak az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve helyezhető el.
(4) Vezetékes hírközlési hálózat a településképi szempontból meghatározó vagy helyi egyedi vagy területi védelemmel érintett területeken csak meglévő oszlopsoron, ennek hiányában csak földbe helyezett alépítményben vezethető. Vezetékes hírközlési hálózat szekrényei földfelszínen csak abban az esetben helyezhetők el ha növénytakarásuk biztosítható.
18. Energiaellátás infrastruktúrájának kialakítása
20. § (1) Új közműhálózat (villamos-, hírközlő- és kábel TV vezeték) belterületen – a gazdasági területek kivételével - csak föld alatt létesíthető. Nem minősül új közműhálózatnak a meglévő légvezetékes hálózat hosszabbítása – kivéve új lakóterület kialakítása esetén -, valamint két szabad vezetékes hálózat közötti átkötés.
(2) Új közműhálózat (villamos-, hírközlő- és kábel TV vezeték) kiépítése és légvezetékes hálózat rekonstrukciója új nyomvonalon a településképi szempontból meghatározó vagy helyi egyedi vagy területi védelemmel érintett területeken föld alatti kivitelű kell legyen. Légvezetékes hálózat rekonstrukciója azonos nyomvonalon az eredeti kialakításban is megvalósítható.
(3) Új transzformátor állomás a helyi védett területeken nem helyezhető el, helyi területi védelem alatt nem álló területeken kizárólag csak transzformátorházban vagy épületben helyezhető el.
KÖZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
19. Közterületek alakítására vonatkozó általános követelmények
21. § (1) A közterületeket csak a legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket – ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák – fenntartható zöldfelülettel kell kialakítani.
(2) A közterületek burkolatát – a kialakult, meglévő anyaghasználathoz igazodóan – a fenntarthatóság, a karbantarthatóság és akadálymentesség biztosításának érvényesítésével a káros környezeti hatásokat mérséklő megoldással kell kialakítani.
(3) A közterületi szegélynél létesítendő parkolóhelyekhez - amennyiben ennek műszaki lehetőségei adottak - védő fasor kialakításáról kell gondoskodni.
(4) A közterületeken a környezethez illő, a környezeti ártalmakat jól tűrő, őshonos növényzetet kell telepíteni.
(5) A járdák, utak felújítása, átalakítása, helyreállítása keretében azokat a gyalogosok számára akadálymentesíteni kell.
(6) Út-, kerékpárút, parkoló- és járdaépítési tervek engedélyezése és megvalósítása csak a tervdokumentáció részét képező környezetrendezési tervvel együtt végezhető.
(7) Közterületen az 4. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése nem javasolt.
REKLÁMHORDOZÓKRA ÉS REKLÁMHORDOZÓT TARTÓ BERENDEZÉSEK ELHELYEZÉSÉRE, ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
20. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
22. § (1) Reklámot, reklámhordozó berendezést, információs vagy más célú berendezést közterületen vagy köztulajdonban álló ingatlanon csak annak tulajdonosának hozzájárulásával, településképi bejelentési eljárás alapján helyezhető el.
(2) Reklámot, reklámhordozó berendezést, közterületen vagy köztulajdonban álló ingatlanon csak annak tulajdonosának hozzájárulásával, kizárólag utcabútorokon, azok felületének legfeljebb 1/3-án helyezhető el.
(3) Az információs vagy más célú berendezés reklám céljára hasznosítható felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám, illetve helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés
(4) A közművelődési célú hirdetőoszlop teljes felülete felhasználható reklám közzététele érdekében. Közművelődési célú hirdetőoszlopon a reklámhordozó ragasztás útján is rögzíthető.
(5) A 12. § - ban felsorolt, a településkép védelme szempontjából kiemelt területen reklámhordozó, reklám, plakát és fényreklám – magasabb szintű jogszabályban meghatározott kivétellel - nem helyezhető el.
(6) Reklámhordozó, vagy reklámhordozót tartó berendezés utcabútorra utólag nem szerelhető, azokat a reklám közzétételére alkalmas reklámfelülettel együtt kell megtervezni és létrehozni.
(7) Közterületről két vagy több oldalról látható reklámhordozó csak két- vagy több oldali hirdetőfelülettel kerülhet kialakításra.
(8) A kihelyezett reklámhordozón tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét (megnevezését) és címét (székhelyét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot két héten belül módisítani kell.
(9) A reklámhordozó akkor tekinthető leszereltnek, ha nem csak a hirdetőfelület, hanem annak tartószerkezete is az alapozással együtt elbontásra kerül. Amennyiben a tartószerkezet vagy annak része nem kerül elbontásra, a hirdetési célú berendezést meglévőnek kell tekinteni.
(10) Az elhelyezett reklámhordozó és reklámhordozó berendezés folyamatos karbantartása, a berendezés elhelyezésére tulajdonosi hozzájárulással rendelkező feladata és kötelessége.
(11) A hirdető - berendezések állagát, megjelenését a közterület-felügyelők folyamatosan ellenőrzik.
(12) Temetők területén, kerítésen – sem a lezárt, sem a működő – az üzemeltetésre vonatkozó tájékoztatást tartalmazó hirdetményen kívül, reklámhordozó nem helyezhető el.
21. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
23. § (1) Településképileg meghatározó területen - kivéve a helyi védett területen, műemléki jelentőségű területen és a műemléki környezet területén - álló épület:
a) használói a közterületről látható homlokzatokon, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 5 m2 méretben és kialakítással, a homlokzat síkjából legfeljebb 15 cm-re kiemelkedő módon helyezhetnek el használónként és homlokzatonként 1-1 db üzletfeliratot, amely háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző, vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható,
b) közterületről látható homlokzati felülettel nem rendelkező használói a közterületről látható homlokzaton, a közös bejárat vagy kapuzat mellett, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 0,2 m2 méretben és kialakítással, a homlokzat síkjában helyezhetnek el használónként 1 db cégtáblát,
c) homlokzatokonn az érintett ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, a vállalkozás nevének, jelképének megjelenítését tartalmazó, homlokzati síkra merőlegesen kialakított, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású, kétoldalas, legfeljebb 0,7 m2 egyoldali felületű és legfeljebb 15 cm szélességű cégér elhelyezhető, mely nem alkalmazhat LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológiát,
d) közterületről feltáruló homlokzatán égéstermék-elvezető, antenna nem helyezhető el,
e) közterületről feltáruló homlokzatán a homlokzat síkjából kiemelkedő kábelcsatorna, vagy kábelrögzítő segítségével rögzített vezeték nem létesíthető. Az egyes elosztószekrények fedlapjait a homlokzat színével azonos módon kell színezni,
f) közterületről feltáruló homlokzatán zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell, amennyiben az épület Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvényben meghatározott középületnek minősül.
(2) Helyi egyedi védett épületen, helyi védelem alatt álló területen, műemléki jelentőségű területen vagy műemléki környezet területén álló épület:
a) közterületről feltáruló homlokzatán antenna, égéstermék-elvezető és légkondicionáló berendezés kültéri egysége nem helyezhető el,
b) homlokzatán kizárólag az érintett ingatlan használói számára helyezhető el rendeltetési egységenként vagy üzletenként összesen legfeljebb 1-1 db
22. Magántulajdonban lévő ingatlanon elhelyezett nem gazdasági célú reklámhordozókra és reklámtartó berendezésekre vonatkozó szabályok
24. § (1) Közterületről látható magánterületen nem gazdasági célú reklám, illetve reklámhordozó berendezés csak a településrész jellegzetes, hagyományos építészeti arculatának megőrzését nem sértő, vagy nem akadályozó módon helyezhető el.
(2) Magánterületen elhelyezett nem gazdasági célú reklám, reklámhordozó vagy reklámtartó berendezés kizárólag az adott ingatlanon folytatott kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet hirdetheti.
(3) Magánterületen elhelyezhető nem gazdasági célú reklámhordozó a
a) cégér;
b) cégtábla, cégfelirat és címtábla;
c) zászló.
(4) Új reklámhordozó és reklámhordozó berendezés az épülethomlokzaton csak a meglévő, használaton kívüli berendezés egyidejű eltávolításával helyezhető el.
23. Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, címtáblák
25. § (1) Településképileg meghatározó területen, helyi védett épületen, helyi védett területen álló épület homlokzatán az ingatlant használó változások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, homlokzati síkra merőleges, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású, de legfeljebb 0,7 m2 felületű, kétoldalas, legfeljebb 15 cm szélességű cégér elhelyezhető. A cégér LED- kijelzővel vagy futófénnyel üzemelő technológiával nem látható el.
(2) A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó különös szabályok:
a) helyi védelem alatt álló épület, valamint helyi védett területen álló épület közterületről látható tetőfelületén
aa) reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés,
ab) háttérvilágítással ellátott, LED- kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő
reklámberendezés nem helyezhető el.
b) helyi védelem alatt álló épület, valamint helyi védett területen álló épület közterületről látható homlokzatán
ba) reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés,
bb) háttérvilágítással ellátott, LED- kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő reklámberendezés,
bc) reklámmegjelenítést tartalmazó árnyékoló szerkezet nem helyezhető el.
SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
24. Településkép- védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
26. § (1) A településkép védelme érdekében Darány Község Önkormányzata a polgármesterhez benyújtott kérelemre tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről. A helyi településrendezési előírások értelmezésével, illetve a beépítési és településkép védelmi tájékoztató tartalmával kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából a tulajdonos, az építtető vagy az általa megbízott tervező szakmai konzultációt kezdeményezhet a 5. melléklet szerinti kérelem benyújtásával.
(2) A kérelem papír alapon vagy elektronikus formában nyújtható be az önkormányzat címére (7988 Darány, Rákóczi u. 72.) vagy elektronikusan a hivatal.darany@gmail.com elektronikus címre. A kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a polgármester a településképi követelményekről tájékoztatást ad vagy e rendelet szerinti szakmai konzultációt biztosít.
(3) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van
a) a tervezés során felmerült megoldások értékelésére,
b) a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,
c) a tájékoztatóban foglalt irányadó szabályozási elemek, illetve e rendelet szerinti illeszkedési követelmények egyeztetésére.
(4) Kötelező a szakmai konzultáció a következő esetekben:
a) helyi védettség alatt álló területen, helyi védettség alatt álló építményen, objektumon és telkeiken tervezett építési tevékenység esetén,
b) a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló mindenkori hatályos Kormányrendeletben meghatározott egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén.
(5) A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás és szakmai konzultáció kérhető minden olyan építési tevékenység esetén, mely építési engedéllyel vagy anélkül végezhető.
(6) A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.
(7) Építési tevékenység esetén az egyeztetett időpontban megtartott szakmai konzultáción a tervezőnek a konzultáció napjára dátumozott papír alapú tervdokumentációt kell bemutatnia.
(8) A konzultációt a települési főépítész - annak hiányában a polgármester - tartja szükség szerint a helyszínen vagy az irodájában. A településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról emlékeztető készül, amelyben rögzített javaslatok és nyilatkozatok mindkét félre nézve kötelezőek. A szakmai konzultációról készült emlékeztetőt a település jegyzője nyilvántartásba veszi.
(9) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció díjmentes.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
27. § E rendeletben településkép véleményezési eljárás nem kerül bevezetésre.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
25. A bejelentési eljárással részletes szabályai
28. § (1) A polgármester a vonatkozó jogszabályi előírások szerint településképi bejelentési eljárást folytat le:
a) védett területeken és védett építményeknél a meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása, az épület közterületről látható homlokzatához illesztett előtető építése, kereskedelmi, építési engedélyhez, és ahhoz nem kötött vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, közterületről látható vendéglátó kerthelyiség kialakítása esetén
b) reklámok és reklámhordozók elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően, reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén
c) építmények rendeltetés-megváltoztatása esetén.
d) cégér, cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés létesítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása esetén
e) napenergia, kollektor, áru- és pénzautomata elhelyezése esetén
(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a 2016. évi LXXIV. törvényben, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben és a jelen rendeletben foglalt eljárási szabályok szerint folytatja le.
(3) Az (1) bekezdés a-f) pontjában megjelölt tevékenységet kizárólag a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően szabad megkezdeni, ha azt a polgármester nem tiltja meg.
(4) A bejelentési eljárást az építtető, a tervező vagy annak megbízottja (együttesen: kérelmező) a polgármesternél kezdeményezheti. A 6. melléklet szerinti kérelmet és annak mellékleteit papír alapon két eredeti példányban személyesen vagy postai úton önkormányzat címére (7988 Darány, Rákóczi u. 72.) vagy elektronikusan a hivatal.darany@gmail.com elektronikus címre. kell benyújtani. A bejelentő a döntést postai úton kapja meg egy példány záradékolt tervdokumentációval. A kérelmezett tevékenységet a döntés véglegessé válását követően kezdheti meg.
(5) A tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül - a települési főépítész szakmai véleményére alapozva - hatósági határozattal tudomásul veszi, vagy nem tiltja meg, vagy az eljárást nem szünteti meg.
(6) A polgármester (4) bekezdés szerinti önkormányzati hatósági döntésével szemben a települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.
(7) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított 1 év.
(8) A polgármesteri döntés megszegése, vagy a bejelentés elmulasztása esetén településképi kötelezés alkalmazható, amelynek keretében a polgármester 5000 - 1.000.000 forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki, továbbá kötelezheti a szabályszegőket a bontásra, az eredeti állapot helyreállítására. Ha a kötelezésben foglaltak a megadott határidőn belül nem teljesülnek, a bírság ismételten kiszabható.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG
26. A településképi kötelezési eljárás
29. § (1) A polgármester településképi kötelezés formájában elrendelheti a településképi bejelentési eljárás hatálya alá tartozó tevékenységek esetében a bejelentés településképet romboló reklámok, cégérek, a védett területen és építményen bejelentéshez kötött tevékenység nélkül végzett munkák, vagy az építési tevékenységgel nem járó rendeltetésváltozás esetén a rendeltetésmódosítás megszüntetését. Ezen túl lehetősége van a szabálytalan, elavult, településképet előnytelenül alakító állapotok megszüntetésének kezdeményezésére és bármely településképi megoldás megszüntetésére, ha az nem felel meg a településrendezési eszközökben foglaltaknak, és a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségnek.
(2) Településképi kötelezési eljárás kerül lefolytatásra:
a) a helyi értékvédelem érdekében, ha az építmény- és környezete műszaki, esztétikai állapota, vagy annak használati módja nem felel meg, különösen ha:
aa) műszaki állapota nem megfelelő, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott
ab) nem a rendeltetésének megfelelő funkcióra használják
ac) megjelenése, színezése az egységes és harmonikus településképet lerontja
ad) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzettelepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg
ae) a telek szabad területét nem a terület felhasználási előírásoknak megfelelően, településképet lerontó módon használják
af) az építkezéssel érintett telek és környezete - az átmeneti állapot ideje alatt – nincs a vonatkozó előírásoknak megfelelően rendben tartva, bekerítve
b) településképet rontó reklám, cégér hirdető-berendezés, információs elem megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha annak mérete, anyaga, megjelenése nem felel meg a reklámrendeletben meghatározott szabályoknak, különösen, ha:
ba) műszaki állapota nem megfelelő
bb) a megjelenített tartalom aktualitását vesztette, a megjelenített rendeltetés, vagy a tevékenység megszűnt
bc) nem illeszkedik a településképbe, és a jellemző településképi látványban idegen elemként jelenik meg
bd) előnytelenül változtatja meg az épület homlokzatát, tetőzetét, kirakatát, portálját
be) bejelentés nélkül helyezték el
bf) harsány színeivel, nagy méretével, kirívó, feltűnő módon jelenik meg a településképben.
c) a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó településképi elem, épület esetében:
ca) ha bejelentési kötelezettség elmulasztása ellenére megvalósították
cb) ha a bejelentési eljárás során, a polgármester tiltó és figyelmeztető felhívása ellenére megvalósították
cc) nem a településképi bejelentés során kiadott határozatnak megfelelően valósul meg.
(3) A településképi kötelezési eljárás megindítható bejelentésre vagy hivatalból. A bejelentés írásban történhet a polgármesternek címezve, papíron vagy elektronikus levélben. A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a bejelentő nevét, lakcímét és aláírását,
b) a bejelenteni kívánt szabálysértés helyét, rövid leírását,
c) fényképeket a bejelentéssel érintett építési tevékenységről, reklám és reklámhordozó elhelyezésről vagy a rendeltetés változással érintett épületről.
(4) A településképi kötelezési eljárás szakaszai:
a) helyszíni szemle (történhet saját hatáskörben vagy bejelentés alapján)
b) a szabálytalansággal érintett ingatlan tulajdonosának tájékoztatása, felszólítása
c) kötelezés és bírság.
27. A településkép-védelmi bírság mértéke, kiszabásának és behajtásának módja
30. § (1) A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére a képviselő-testület az ingatlan tulajdonosával szemben 5000 – 1.000.000 forintig terjedő településkép-védelmi bírság szabható ki.
(2) A kötelezettnek a településkép-védelmi bírságot a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül kell megfizetnie Darány Község Önkormányzatának számlájára.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
28. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
31. § (1) A védett értékek megóvása, állagának megőrzése, felújítása, rekonstrukciója, a településkép megőrzése, eredeti állapot szerinti felújítása érdekében Darány Község Önkormányzata támogatást biztosíthat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására az önkormányzat évente – a költségvetésében meghatározott keretösszeg erejéig – pályázati úton vissza nem térítendő támogatást adhat, mely a védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében végzett munkák számlával igazolt költségének legfeljebb 50 %-áig terjedhet. E célra elkülönített támogatás mértékéről a Képviselő-testület az éves költségvetés megállapításakor az előző év szeptember 30. napjáig beérkezett pályázatok figyelembevételével dönt.
(3) A Képviselő-testület a pályázati kiírásban meghatározza a kötelezően benyújtandó dokumentumok körét, az elnyert összeg támogatási szerződéskötésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az ellenőrzésnek a kötelező feltételeit, határidejét. A pályázati kiírásban meg kell határozni az elbírálás szempontjait, melyek közül kiemelten támogatandó, hogy az ingatlan helyben állandó lakcímmel rendelkező személy tulajdonában (használatában) áll és abban életvitelszerűen élnek, ill. használják, valamint az ingatlanról részletes építészeti felmérés elkészült. A benyújtott pályázatok elbírálásáról a Képviselő-testület dönt a kiírást követő év január 31-ig. A felújítási munkák csak a szerződéskötés után kezdődhetnek meg.
(4) A támogatás célja a magántulajdonban lévő helyi védelemmel érintett építmények, építményrészletek vagy objektumok felújításának, jókarbantartásának ösztönzése.
29. Támogatott tevékenységek és a támogatottak köre
32. § (1) A támogatás igénybe vehető a védettség alá tartozó építmények megőrzését, felújítását szolgáló, a pályázat benyújtásának időpontjában meg nem kezdett kivitelezési munkák finanszírozásához.
(2) A támogatás a védelemmel érintett teljes homlokzat, építmény vagy építményrész helyreállításának, felújításának támogatására adható.
(3) A támogatásra pályázhat minden helyi védettséggel érintett létesítmény tulajdonosa, vagyonkezelője. Önkormányzati résztulajdonnal rendelkező ingatlan esetén a felújítási támogatás csak az önkormányzati tulajdoni hányad arányával csökkentett mértékben adható.
30. Támogatás elszámolása és kifizetése
33. § (1) Az önkormányzat a vissza nem térítendő támogatást utófinanszírozási rendszer keretében a munkálatok elvégzése után, a számlák benyújtását követő 15 napon belül, a megítélt támogatás arányában a támogatott számlaszámára utalja át.
(2) Az önkormányzati támogatással felújított épület védettsége nem törölhető a támogatást követő 10 éven belül.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
34. § Ez a rendelet 2022. január 8-án lép hatályba.
35. § (1) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Darány Község Önkormányzata Képviselő-testületének Darány község helyi építési szabályozásáról szóló 4/200 (V.30.) számú önkormányzati rendelet 3. § (4); 18. § valamint a 19. §-a.
1. melléklet
Cím |
Hrsz. |
Megnevezés |
|
|---|---|---|---|
1 |
Darány, Rákóczi F. utca 72. |
65/1 |
polgármesteri hivatal |
2 |
|||
3 |
|||
4 |
|||
5 |
2. melléklet
3. melléklet
1. A településkép szempontjából eltérő karakterű területek lehatárolása külterületen
2. A településkép szempontjából eltérő karakterű területek lehatárolása belterületen
4. melléklet
5. melléklet
1. dokumentáció a telepítésről és a kialakításról (tervrajz, látványterv),
2. helyszínrajz, a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
3. alaprajz,
4. homlokzatok, nézetek
5. utcaképi vázlat, színterv, látványtervek a megértéshez szükséges mértékben
Kelt:………………………………….
…………………………………
aláírás
6. melléklet
1. építészeti- műszaki leírás, a telepítésről és az építészeti kialakításról,
2. helyszínrajz a kérelemmel érintett és a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
3. elhelyezési rajz (alaprajz),
4. homlokzatok,
5. utcaképi vázlat, színterv, látványtervek a megértéshez szükséges mértékben
Kelt:………………………………….
…………………………………
aláírás