Siójut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2006. (I. 25.) önkormányzati rendelete

Siójut Község Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2023. 03. 01

Siójut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2006. (I. 25.) önkormányzati rendelete

Siójut Község Helyi Építési Szabályzatáról

2023.03.01.

Siójut Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban Étv.) kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területi Tervének (a továbbiakban BKÜTT) és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról ( a továbbiakban BTSZ) szóló 2000 évi CXII számú törvényre, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) sz. Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) is figyelemmel az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános előírások

1. § (1)1 A Szabályozási Terv tervlapjait a mellékletek tartalmazzák a következők szerint 4. melléklet SZ-T külterületi szabályozási tervlap, az 5. melléklet SZ-1 belterületi szabályozási tervlap és a 6. melléklet SZ-2 belterületi szabályozási tervlap tartalmazza..

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett e rendelet (és a hozzátartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező társaságokra nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

(4) A szabályozási terven kötelező és irányadó szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, képviselő testületi jóváhagyással, az irányadó elemek a rendezési terv előírásainak keretei között az engedélyezési eljárás során változtathatók, a szakhatósági egyeztetések lefolytatásával

A helyi védelemre és a sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások önkormányzati rendelettel a szabályozási terv módosítása nélkül változtathatók.
(5) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:
a) a település igazgatási határát
b) a meglévő és tervezett belterületi határt
c) a szabályozási és védelmi vonalakat, területeket,
d) az egyes terület-felhasználási egységek és övezetek, építési övezetek határait, és előírásait,
e) a környezetvédelmi, táj-és természetvédelmi, és műemléki szabályokat és kikötéseket,
f) az építési vonalat, építési határvonalat.
(6) Az országos védelem alatt lévő és arra javasolt területeken és a helyi természetvédelmi területeken az építési hatósági eljárási ügyekben az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakvéleményét be kell szerezni.
(7) A telekalakítási engedélyezési eljárás során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről.
(8) A kialakult (K) beépítéseknél a meglévő telekméretet beépítettséget és építmény magasságot adottságnak kell tekinteni, bővítés esetén azonban ezen rendelet új beépítésre vonatkozó előírásait be kell tartani. Új telekalakítás esetén a telek minimális szélessége szabadon-álló beépítés esetén 16,0 m; oldalhatáros beépítésnél 14,0 m.
(9) A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK 42. §-ának előírásai alapján kell meghatározni, és az építési telken belül elhelyezni.
(10) Az alábbi esetekben a Magyar Geológiai Szolgálatot az engedélyezési eljárásba be kell vonni :
a) négy beépített szintnél magasabb, vagy 7,0 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezetet
tartalmazó előre gyártott, vagy vázas tartószerkezetű épület esetén,
b) 5,0 m-nél nagyobb szabad magasságú, földet megtámasztó építménynél,
c) 3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezés (feltöltés, bevágás) esetén,
d) meredek, csúszásveszélyesnek ismert területek beépítésekor,
e) és minden olyan esetben, amikor a lakosság, az ingatlan tulajdonosa, a tervező, vagy az Önkormányzat az altalajjal összefüggő kedvezőtlen jelenséget észlel.
(11) A 15 %-nál meredek dőlésű, vagy 2 m-nél magasabb nyitott kőzetfallal érintett területeken, valamint a külterületi beépítésre nem szánt területeken az építési helyet mérnökgeológiai vizsgálat alapján kell meghatározni.
(12) Az építési engedélyezési eljárásoknál a talajvíz viszonyokat figyelembe kell venni.
(13) A feltöltött területen történő építés esetén az építési feltételeket talajmechanikai szakvélemény alapján kell meghatározni.
(14) Az építmények engedélyezésénél a tűzvédelmi szabályrendeleteket be kell tartani. A tűzi víz ellátást az előírásoknak megfelelően kell biztosítani.
(15) Bányanyitás csak a rendkívüli értékű, az ország más területén fel nem lelhető ásványi kincs, illetve a helyi tájba illő építkezés nyersanyagai (kő, homok, kavics) lelőhelyének területén- környezeti hatásvizsgálat alapján engedélyezhető.
(16) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenység valamint a szénhidrogén kitermelő mező területén az engedélyezési eljárásban a vonatkozó törvény előírása alapján a Bányakapitányságot szakhatóságként be kell vonni.
(17) A kivitelezéshez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.
(18) A meglévő erdőterületek beépítésre szánt területté való átminősítése tilos. Az egyes településeken lévő erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet.
(19) A meglévő zöldterületek más terület-felhasználási egységbe nem minősíthetők át.
(20) A növényzet telepítésére vonatkozó előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.
(21) Az állattartással kapcsolatos szabályozást a község állattartó rendelete tartalmazza.
(22) 2 A község belterületén az országos és a helyi természetvédelmi területeken, valamint az ökológiai hálózattal érintett területeken adótorony nem létesíthető.
(23) Az — ET- jellel ellátott területeken az elvi telekalakítási engedélyt a tömbre kiterjedően kell elkészíteni.
(24) E rendeletben és a szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben a 2000 évi CXII törvény és az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.
(25) A község beépítésre szánt területein, belterületein, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, illetve a tisztítómű tovább nem terhelhető, Új épület építésére építési engedély és a meglévő épület rendeletetésének megváltoztatására irányuló engedély nem adható ki, amennyiben a rendeltetésváltozás többlet szennyvíz kibocsátásával jár. Ha az érintett ingatlanon keletkező szennyvíz elvezetését biztosító szennyvízcsatorna-hálózat építési munkái megkezdődtek, az építési és a rendeltetés megváltoztatási építésügyi hatósági engedély kiadható, de a használatba vételi engedély csak a rákötés megtörténte után adható ki.
(26) A beépítésre nem szánt területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 3:000 m2, amelynek megközelítését közhasználatú, vagy magán úttal kell biztosítani.
(27) Ahol új épület építést a szabályozási terv nem tesz lehetővé, ott a legnagyobb beépítettség határértékéig legfeljebb nettó 25 m2-es bővítmény egy alakalommal engedélyezhető akkor, ha ezzel a lehetőséggel 1989. jan. 1. után még nem éltek.
(28) A község igazgatási területén 2500 m2-nél nagyobb, összes szintterületű csarnok jellegű épület nem létesíthető.
(29) A település beépítésre nem szánt területén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10 %-át nem haladhatja meg.
(30) A község beépítésre szánt területein különálló terepszint alatti építmény (pince) csak a falusias lakóterületeken engedélyezhető. A további területeken a talajvíz és talajviszonyok figyelembe vétele mellett terepszint alatti építmény csak épület alatt helyezhető el.
(31) A település beépítésre nem szánt területén 10 m-nél magasabb építményeket a környezethez illeszkedően kell elhelyezni
(32) A 10 m-nél magasabb építmények építési engedély iránti kérelméhez tájesztétikai vizsgálatot kell készíteni és látványtervet mellékelni.
(33) Ahol a terv építési határvonalat nem jelöl, ott az utak mentén a meglévő építési vonalhoz igazodóan, vagy minimum 5,0 m-es előkertet kell figyelembe venni és a beépítésnél az OTÉK oldal és hátsó kertre vonatkozó előírásait kell alkalmazni. Oldalhatáros beépítésnél az oldalhatár felé eső előkert mértéke a telekhatárig csökkenthető
(34) A szabadon-álló beépítéseknél az oldalkert nem lehet kisebb sem a telekre előírt építménymagasság felénél, sem pedig 3,0 m-nél.
(35) Az építménymagasság előírás nem vonatkozik a közmű, közlekedési, és technológiai építményekre azokat az OTEK előírások, az illetékes szakhatóságok véleménye és az illeszkedési szabályok figyelembe vételével az építési hatóság határozza meg.
(36) 3 A 0,5 m2 nagyságrendet meghaladó cég- reklám- és hirdetőtáblák- kivéve az ideiglenes építéssel kapcsolatos feliratokat és ideiglenes plakátokat — engedély alapján helyezhetők el az elbíráláshoz szükséges tervek, fénykép-felvételek helyszínrajz és leírások csatolásával.
II. Fejezet

Településszerkezet, terület-felhasználás.

2. § A település igazgatási területe tagozódik:

(1) Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 %

(2) Beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.

(3) A község területén, a beépítésre szánt területek telek szintterület sűrűsége — amelyet a területi egységeknél telekre kiterjedően kell figyelembe venni — a következő:

Lakóterületek:
a) Kertvárosias lakóterület: 0,4
b) Falusias lakóterület 0,5
Vegyes területek: Településközpont vegyes terület: 1,4
Gazdasági területek: Kereskedelmi, szolgáltató gazd. ter. 1,5
Különleges területek: 1,5

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Lakóterületek

3. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésre szolgál.

(2) A község területén az alábbi lakóterületek szabályozására kerül sor:

a) Kertvárosias lakóterület (Lke)

b) Falusias lakóterület (Lf)

(3) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv és a lakóterületek részletes szabályozása tartalmazza.

(4) A kialakult, keskeny oldalhatárosan beépített telkeknél a tűztávolság az oldalkert felé 4,0 m-ig csökkenthető a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával. Az „OTÉK"-tól történő eltérést a Balatoni Területi Főépítészi Iroda 44-7/2005 szám alatt engedélyezte.

(5) Az oldalhatáros, 20 m, vagy annál szélesebb telkek esetén szabadon-álló beépítési mód is engedélyezhető azzal, hogy az oldalhatáros beépítés eredeti oldalkertje felé minimum 6,0 m-es oldalkertet kell kialakítani

Kertvárosias lakóterület

4. § (1) A szabályozási terven a lakóterület jele: "Lke". A szabályozási terven Lke l -Lke4 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret elöírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Övezet
jele

Beépítési
mód

Építmény
magasság
max. m

Beépítettség
max
%

Legkisebb telekméret m2

Telekszélesség
min,
m

Telekmélység min.
m

Lkel

OK

5,0

30

550

K

K

Lke2

OK

5,0

30

700

K

K

Lke3

O

5,0

30

700

16

30

Lke4

O

5,0

30

800

16

50
(2) A legkisebb építmény magasság: egy szint
(3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 50 %-a.
(4) A kialakult területeken a minimum 12,0 m széles telek építhető be.
(5) A területen legfeljebb négylakásos lakóépületek, a helyi lakosság ellátását szolgáló közbiztonsági, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, kivételesen elhelyezhetők a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari és egyéb gazdasági épületek, sportépítmények, négy szobaszámot meg nem haladó kereskedelmi szálláshely épületek, az OTÉK 31. §. (2) bek.-re is figyelemmel. A területen nem helyezhetők el üzemanyagtöltők, négy szobaszámot meghaladó szolgáltató szálláshelyek, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épületek, és a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek garázsai és önálló parkoló területei.
(6) Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 54. pontjában felsoroltak építhetők, a háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag- folyadék- és gáztároló kivételével.
(7) A területet burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.

Falusias lakóterület

5. § (1) A szabályozási terven a lakóterület jele: „Lf'. A szabályozási terven Lfl -Lf2 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Övezet
jele

Beépítési
mód

Építmény
magasság
max. m

Beépítettség
max
%

Legkisebb
telekméret
m2

Telekszélesség
min.
m

Telekmélység min.
m

Lf1

OK

5,0

30

800

K

K

Lf2

0

5,0

30

900

16

50
(2) A legkisebb építmény-magasság: egy szint
(3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telek 40 % -a.
(4) A területen elhelyezhetők lakóépületek, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek, szálláshely szolgáltató épületek, kézműipari építmények, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek, sportépítmények.
(5) Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 54. pontjában felsoroltak és lakóépület mellett kisüzemi, környezetbarát ipari és szolgáltató létesítmények építhetők.
(6) A területet burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.
(7) A kialakult területeken minimum 12,0 m széles telek építhető be.
Vegyes terület

6. § (1) A vegyes terület lakó- kereskedelmi- igazgatási és szolgáltató gazdasági épületek, vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

(2) A község területén az alábbi vegyes területek szabályozására kerül sor: Településközpont vegyes terület (Vt)

(3) A területeket burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.
Településközpont vegyes terület.

7. § (1) A településközpont vegyes terület az igazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltató és lakó épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A szabályozási terven a terület jele: "Vt". A szabályozási terven Vt 1-Vt2 jelű övezetek jelöltek, A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Övezet
jele

Beépítési
mód

Építmény
magasság
max. m

Beépítettség
max
%

Legkisebb
telekméret
m2

Telekszélesség
min.
m

Telekmélység min.
m

Vtl

OK

6,0K

40

1200

K

K

Vt2

OK

6,0

30

Nem osztható

K

K
(3 ) A legkisebb építménymagasság: egy szint
(4) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 10 %-a
(5) A településközpont vegyes területen (Vt) lakóépületek, igazgatási épületek, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épületek, egyéb közösségi szórakoztató épületek, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, sportépítmények, kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmények, termelő kertészeti építmények az OTÉK 31. §.(2) bek-re is figyelemmel. A területen nem helyezhetők el önálló parkoló területek és garázsok a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára.

Gazdasági terület.

8. § (1) A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A község igazgatási területén: Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz) kialakítására került sor.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület.

9. § (1) A szabályozási terven „Gksz" jelű övezet jelölt A területre vonatkozó előírásokat -beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület, - a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Övezet
jele

Beépítési
mód

Építmény
magasság
max. m

Beépítettség
max
%

Legkisebb
telekméret
m2

Telekszélesség
min.
m

Telekmélység min.
m

Gksz

SZK

7,5

35

1500

K

K
(2) A legkisebb építménymagasság egy szint
(3) A telken belüli zöldterület minimum a telek terület 25 %-a
(4) A területen mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek, az épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépületek, parkolóházak, üzemanyagtöltők, sportépítmények, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, kereskedelmi vendéglátó épületek és egyéb közösségi szórakoztató épületek helyezhető el.
(5) Az utak mentén, a telken belül minimum 5,0 m-es előkertet kelt kialakítani.
(6) A területeket burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.
Különleges területek

10. § (1) A különleges területek közé a község területén a temető (Kt), a sportterületek, (Ks), a beépítési előírásokat a szabályozási terv is tartalmazza a Kt övezet kivételével.

(2) A temető (K0 területein csak a temető üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi építmények helyezhetők el. A védőtávolságot a temetőn belül kell kialakítani. A beépítési előírások a következők:

Övezet
jele

Beépítési
mód

Építmény
magasság
max. m

Beépítettség
max
%

Legkisebb
telekméret
m2

Telekszélesség
min.
m

Telekmélység min,
m

Kt

SZ

5,0

10

Nem osztható

..

-
(3) A sportterületen (Ks) a sportolással kapcsolatos építmények, kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató építmények, szolgálati lakás helyezhetők el.

Övezet
jele

Beépítési
mód

Építmény
magasság
max. m

Beépítettség
max
%

Legkisebb
telekméret
m2

Telekszélesség
min.
m

Telekmélység min.
m

Ks

SZ

10,5

15

Nem osztható

-

-
(4) A különleges területek szabad területeit fásítani kell. Legkisebb zöldfelület a telekterület 40 %-a.
(5) A különleges területeket burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közmű területek

11. §

(1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel. (KÖu-közutak, Kök-vasút, KÖ-közmű)

(2) A közutak (Kelti) elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26. §-ban előírtak alapján kell biztosítani.
(3) A közutak, a vasút és a közművek védőtávolságait és a Ságvári reptér védőtávolságát — amely az egész beépítésre szánt területet érinti - a vonatkozó szabvány előírások és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.
(4) Az utak és vasút védőtávolságain belüli építési hatósági ügyekben a közlekedési szakhatóság és az üzemeletetők szakvéleményét ki kell kérni.
(5) A közlekedési, és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK 26. §. (3) pontjában felsorolt építmények helyezhetők el.
(6) Az újonnan nyitott utcákban közvilágítás kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelező.
Zöldterületek

12. § (1) A község igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (Z) soroltak.

(2) A közparkok (Z) a község állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról, köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.

(3) A közparkokban az OTÉK 27. §. (4) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el legfeljebb 2 %-os beépítettségig szabadon-állóan, 5,0 m-es építmény magasságig.

(4) A4 területek kialakítása, átépítése csak szaktervező (táj- és kertépítész} által készítettkertépítészeti terv alapján történhet.

(5) A közpark területeken (Z) a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, Úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

Erdőterületek

13. § Általános előírások:

(1) A község igazgatási területén meglévő védőerdők (Evl) és meglévő és tervezett gazdasági erdők (Egl, Eg2 ) és tervezett turisztikai erdő ( Ee2) kijelölésére került sor.

(2) A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a szőlőkataszter I. osztályú területeket, illetve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság egyetértésével engedélyezhető a művelési ág változás.

(3) A meglévő és tervezett gazdasági erdők területén (Egl, Eg2) 10 hektárt meghaladó nagyságú telek legfeljebb 0,3 %-ig építhető be az erdő rendeltetésének megfelelő épületekkel, szolgálati lakással és vadászházzal.

(4) A védőerdők területén (Ev 1) épületet elhelyezni nem lehet.

(5) A tervezett turisztikai erdő területén (Ee2) a sportolással, turisztikával, kereskedelemmel és vendéglátással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el, minimális 10 HA területnagyság esetén, 3 %-os maximális beépítettséggel 5,0 m-es építménymagasság mellett.

(6) Az erdők területén a telekalakítási és az építési engedélyezési eljárási ügyekben az Állami Erdészet és az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságát szakhatóságként be kell vonni.

(7) A területeken csak természet- és környezetkímélő terület-felhasználás engedélyezhető,

(8) Védett erdőterületen közút, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény létesítése csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételek szerint engedélyezhető.

(9) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdasági célból szabad.

További övezeti előírások:

(10) Ev1.2-es, Eg.1.2-es, Eg2.2-es és Ee2.1-es övezetek (T:1, SZ-1 )

a) A természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása,
b) illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető
c) A beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;
d) Új üzemanyag töltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep -kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.
e) 5 Új villamosenergia-ellátási, táv- és hitközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. E rendelkezés alkalmazásától eltérni a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.
f) A műv. ág változás, illetve más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.
g) A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők.
(11) Ev 1 .1-es övezet (SZ-2): A területeken környezetkímélő erdő és mezőgazdasági termelés folytatható.

(12) Eg2.1-es övezet (V-3, SZ-1)

a) Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető
b) Csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók
c) A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
d) Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.
Mezőgazdasági területek

14. § (1) A mezőgazdasági területek a növénytermelés, állattenyésztés, a kert és szőlőgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor:

a) Mezőgazdasági általános területek (Má)

b) Be nem építhető mezőgazdasági általános területek (MáO)

c) Kertterületek (Mk)

(3) A területen építményeket elhelyezni az e rendeletben kikötötteken túl csak a vonatkozó korra. r. (Lásd: 3 számú mell.) előírás figyelembe vételével lehet szabadon-álló beépítési móddal azzal, hogy a technológiai jellegű építményeknél, műtárgyaknál és a sajátos építmény fajtáknál az építmény magasság nem korlátozott, az a technológiai igények és építési előírások függvényében az építési hatóság határozza meg.

(4) A területen vízi közművel ellátott építmény szennyvíz elvezetése a környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság előzetes szakvéleménye alapján kialakított zárt szennyvíztározóba történhet.

Mezőgazdasági általános területek

15. § Általános előírások:

(1) A mezőgazdasági árutermelő területek a szabályozási terven jelöltek (Má,)

(2) Szántóföldi művelés esetén a 20 HA-nál nagyobb telken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető és a beépített alapterület a telek 0,1 %-át illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság maximuma lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületeknél 7,5 m.
(3) Gyep művelési ágú, 5,0 HA-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és lakófunkciót kielégítő épület építhető és a beépíthető alapterület a telek 0,5 %-át illetve a 400 m-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületnél 6,0 m.
(4) A telkek művelési ága a beépítési feltételeként akkor fogadható el, ha legalább 80 %-ban meghatározó.
(5) 6 Lakókonténer, lakókocsi a területeken nem helyezhető el.
További övezeti előírások
(6) Mál-es övezet (SZ-1): Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.
(7) Má2-es övezet (SZ-2): A területeken környezetkímélő erdő és mezőgazdasági termelés folytatható. 16. §.

Kert, szőlő és gyümölcsös területek

16. §

(1) A kert, szőlő és gyümölcsös területek a szabályozási terven jelöltek (Mk )

(2) A már kialakított 3000 m2-nél kisebb telek, 1500 m2-es minimális telek nagyságig a korábbi szabályozás alapján még beépíthető.
(3) Gazdasági épület művelt telekre legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, és 4,0 m-es építmény magassággal építhető oly módon, hogy a legmagasabb homlokzat magasság sem haladhatja meg a 6,0 m-t.
(4) A. meglévő épületek az 1500 m2 vagy azt meghaladó nagyságú telkek esetén a telek 3 %os beépítettségéig bővíthetők. Az 1500 m2-nél kisebb telkeken a meglévő épületek felújíthatók, de a beépítettség a bővítéssel nem növelhető.
(5) 7 A területen egytömegű, szabadon-álló, vagy a kialakult állapot szerinti magas tetős. 35-45 fok közötti tető hajlásszögű építmények létesíthetők. Cserép vagy cseréphez igazodókarakterű és színű fedés vagy nádfedés alkalmazható
(6) 8 Lakókonténer, lakókocsi a területeken nem helyezhető el.
További övezeti előírások
(7) Mk 1 -es övezet ( SZ-1 ) : Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.
(8) Mk2-es övezet (SZ-2): A területeken környezetkímélő erdő és mezőgazdasági termelés folytatható.

Be nem építhető mezőgazdasági övezetek.

17. § Általános előírások:

(1) A be nem építhető mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven jelöltek az általános mezőgazdasági területeken (Má0).

(2) A művelési ág elsősorban erdősítés és gyepesítés céljára megváltoztatható.

(3) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el.

További övezeti előírások:

(4) Má0l-es övezet (V-3, SZ-1)

a) Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető
b) Csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók
c) A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
d) Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.

(5) Má02-es övezet ( T-1, SZ-1)

a) A természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető
b) A beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;
c) Új üzemanyag töltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep -kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.
d) 9 Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. E rendelkezés alkalmazásától eltérni a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.
e) A műv. ág változás, illetve más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.
f) A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők.
(6) Má03-es övezet ( SZ-1): Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.
(7) Má04-as övezet (SZ-2): A területeken környezetkímélő erdő és mezőgazdasági termelés folytatható.

Vízgazdálkodási területek

18. § (1) A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv jelöli (V),

(2)10 A vízgazdálkodási területeken építmények és a szabályozási tervlapon ábrázolt nyomvonal szerinti kerékpárút a vonatkozó jogszabályi előírások alapján helyezhetők el..

(3) A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot a tavaknál 3 m-es sávot szabadon kell hagyni.

(4) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.

III. Fejezet

Környezet-, táj-, természet-, kulturális örökség védelem.

19. § (1) A környezet-, táj-, természet-, műemlék és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolását a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.

Környezetvédelem

20. § (1) A környezetvédelmi előírások a település igazgatási területére érvényesek.

(2) A környezetvédelem külön szabályozási rendeletében e rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.

(3) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

a,/ a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, b./ megelőzze a környezetszennyezést
c,/ kizárja a környezetkárosítást
(4) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyezőanyag-kibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl. A területre a vonatkozó korm. rend. alapján (Lásd 3. sz. mell.) az ökológiailag sérülékeny területre vonatkozó hatásértékek az érvényesek.
(5) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
(6) Védőfásításokkal gondoskodni kell — a szabályozási tervben beültetési kötelezettséget előíró helyeken - a szántóföldi porszennyezés valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.
(7) Külterületen mezőgazdasági és egyéb üzemi létesítmény, telepítéséhez, vagy a már meglévő létesítmény használatának, technológiájának megváltoztatása esetén a környezetvédelmi-, egészségügyi- és az állategészségügyi szakhatóságok véleményét ki kell kérni.
(8) A szippantott szennyvizek csak a működési engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepre szállíthatók.

(9) A település szennyeződés érzékenységi besorolása a vonatkozó korm. rend. alapján ,A" fokozottan érzékeny területnek minősül. (Lásd: 1 sz. mell.)

(10) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó, az üdülőterületekre előírtak szerint, a vonatkozó rendelet alapján. (Lásd: 3. sz, melléklet)

(11) A forgalmi út közvetlen környezetében egészségügyi, oktatási és gyermek intézményeket elhelyezni nem lehet.
(12) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltető köteles gondoskodni.
(13) A közcsatornával még ellátatlan belterületen a kialakult állapot esetén, illetve külterületen keletkező szennyvizek csak zárt gyűjtőben helyezhetők el. A külön pontban meghatározott feltételek szerint. A zárt gyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni.
(14) Országos közutak beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén a tengelytől számított 50 méter, továbbá közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 méter távolságon belül lakóépület nem létesíthető.

(15) Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthető. A vonatkozó rendelet egyéb előírásait is figyelembe kell venni, (Lásd: 3. sz. melléklet)

(16) Természetes és természet közeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonaltól számított 50 m-en belül, tavak partjától számított 100 m-en belül meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötők, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéshez a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(17) A fakadó vizek által veszélyeztetett és a vízjárta területeket a szabályozási terv lehatárolja. A területekre a vonatkozó kormány rendelet (Lásd : 3. sz. melléklet) előírásait kell figyelembe venni.
(18) A településen üzemanyagtöltő állomás közlekedési, gazdasági és vegyes területen helyezhető el, amennyiben a vonatkozó kormány rendelet értelmében (Lásd : 3.sz. mell.) az üzemanyagtöltő állomás 50m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.
(19) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása — a kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.
(20) A gazdasági területeken csak a környezetének terület-felhasználását nem zavaró létesítmények helyezhetők el.
Természetvédelem

21. § (1) Az országosan védett természeti értékek védelmével kapcsolatos részletes szabályokat az illetékes nemzeti Park Igazgatósága kezelési tervben határozza meg.

(2) Védett természeti terület állapotát és jellegét természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni tilos. A „Natura 2000" területeken a művelési ág változást az illetékes természetvédelmi igazgatósággal engedélyeztetni kell.

(3)11 Védett természeti területen, új adótorony, távközlési magas építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték nem létesíthető.

(4) Védett természeti területen a gazdálkodás környezet- és természetkímélő módszerek alkalmazásával történhet.

(5) Védett természeti területen az erdő elsődleges funkciója védelmi, szálaló vágás és természetes felújítás megengedett. Új erdő telepítése csak őshonos fafajokból történhet.

(6) Védett természeti területen új külszíni művelésű bánya a természetvédelmi szakhatóság engedélyével létesíthető.

(7) Természeti területen a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el.

(8) A védettségre tényét az ingatlan nyilvántartásban fel kell tüntetni.

Tájvédelem

22. § (1) Táj- és településkép-védelmi okokból útsorfásítást kell végezni az utak mentén, valamint a kereskedelmi, szolgáltató övezetek telekhatárai mentén,

(2) Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában. A közművezetéke építése után a zöldfelületet is rendezni kell, valamint takaró növényzet ültetése kötelező.

(3) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.

(4) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.

(5) A termőföldről szóló vonatkozó törvény alapján (Lásd: 3. sz, mell) az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett, mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken levő természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő) meg kell őrizni.

(6)12 Külterületen kerítés csak indokolt esetben létesíthető. Tömör kerítés nem építhető.

Kulturális örökség védelme

23. §

.

(1) A település műemlék és helyi védelem alatt álló építményeit, területeit valamint régészeti területeit a szabályozási terv tünteti fel,
(2) 13 A műemlék és helyi védelem alatt álló építmények, a műemléki környezet és a régészeti területek listáját az 1. számú melléklet tartalmazza.
(3) A műemlékekre és a műemléki környezetben elhelyezkedő épületekre, telkekre vonatkozóan a hatályos kulturális örökség védelméről szóló törvény előírásait be kell tartani.
(4) A műemlék épületekkel (M) kapcsolatos építési engedélyezési eljárás a Kulturális örökségvédelmi Hivatal Pécsi Regionális Iroda hatáskörébe tartozik.
(5) A szabályozási terven műemléki környezetként (MK) és régészeti területként (R) jelölt és körülhatárolt területeken az építési engedélyezési eljárási ügyekbe a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Pécsi Regionális Irodáját szakhatóságként be kell vonni.
(6) Régészeti tárgyak előkerülése esetén az építési munkálatokat fel kell függeszteni, és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát a leletről azonnal értesíteni kell.
(7) A szabályozási terven 7, 8 és 10 számon lehatárolt régészeti területeknél az erdősítés megkezdése, illetve a lakóterület elvi telekalakítási engedélyezése során a Kulturális örökségvédelmi Hivatal Pécsi Regionális Irodáját szakhatóságként be kell vonni
(8) 14 A helyi védelem alatt álló építményeknél a védett épület, épületrészlet megóvására kell törekedni, tetőtér beépítés, ráépítés csak a hagyományos értékek védelme esetén engedélyezhető
(9) 15 A helyi védett épületek bontását csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával szabad engedélyezni a felmérési terv és foto dokumentáció mellékletével.
IV. FEJEZET
Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere. Építésjogi követelmények

24. § (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, közlekedési valamint zöldterületen történő építések.

(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha:

a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

b) közérdeket nem sért,

c) az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el.

(3) A beültetési kötelezettséget az engedélyezési eljárások során a szabályozási tervben jelöltek alapján elő kell írni.

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

25. § (1) A szabályozási terv által javasolt helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az ép, hatóság kisajátítási eljárás nélkül - a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett - az érdekeltek hozzájárulás nélkül az önkormányzat javára lejegyeztetheti.

(2) Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.

(3) Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.

(4) Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét.

Útépítési és közművesítési hozzájárulás

26. § (1) A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítani a telkeket kialakítónak.

(2) A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben vagy egészében az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

Településrendezési kötelezések

27. § (1) A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

(2) Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el.

(3) Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan meghatározott időn belüli és módon növényzettel történő beültetési kötelezettségét írhatja elő. A beültetés mértékét esetenként kertészmérnök szakvéleménye alapján kell meghatározni.

(4) Az előző bekezdésben irt kötelezettségeket az engedélyezési eljárás keretében kell érvényesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

28. § (1) Aki e rendeletben foglaltakat megszegi - amennyiben más jogszabálysértést nem valósít meg - szabálysértést követ el, és ismételhető 30,000 forintig terjedő összegű pénzbírsággal sújtható.

(2) Építési bírsággal sújtható az az építtető - külön jogszabályi előírás alapján - aki építéshez, vagy bontáshoz kötött munkát engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően végez.

(3) E rendelet 2006 március 01.napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik

(4) Az Önkormányzat Képviselő-testületének e rendelete hatálybalépésének napjával hatályon kívül helyezi a 9./2000.(XI.28.) számú rendelettel módosított 5./2000.011.27.) számú rendeletét.

1. melléklet az 1/2006. (I. 25.) önkormányzati rendelethez

Siójut községműemléki és helyi védelem alatt álló épületek, régészeti területek16

2. melléklet az 1/2006. (I. 25.) önkormányzati rendelethez

A növényzet telepítésére vonatkozó előírások.
1./ A legkisebb ültetési (telepítés) távolság az ingatlan határától
a.) belterületen és külterületeknek a kertterületre (MK) és beépítésre szánt területnek minősített területek belső részén :
a. szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élö sövény) esetén 0,50 m,
b. 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetén 1,0 m,
c. 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb
d. bokor (élő sövény) esetén 2,0 m,

b) külterületen a kertterületen, és beépítésre szánt területen kívül eső részén

a. gyümölcsfa iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetén 0,80 m,
b. minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró) stb.) esetében 2,0 m,
c. birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetén 2,5 m,
d. törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetén 3,5 m, vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszi fa esetén 4,0 m,
e. cseresznyefa esetén 5,0 m
f. dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m,

c) külterületnek kertterületen és beépítésre szánt területen kívüli részén, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy kertterület, szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:

a. 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetén 0,80 m
b. 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 1,2 m
c. 2 m-nél magasabbra növő bokor (élő sövény) esetében 2,0 m
d. fa esetében 8,0 m
2./ Közút és vasút területén — szőlőtől, gyümölcsöstől, kertterülettől és beépítésre szánt területtől — minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 m, 3 m-nél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).

3. melléklet az 1/2006. (I. 25.) önkormányzati rendelethez

A szabályzatban hivatkozott, a jóváhagyáskor hatályos jogszabályok jegyzéke:

14.

§.

(3)

35/2002 (Ml.) Korm. r. 8. § .

20.

§.

(4)

21/2001 (11.14.) Korm. r., 14/2001 (V.9.) KÖM-EüM-FVM rend.

20.

§.

(9)

219/2004 (V11.21.) Korm. r., 27/2004.(X11.25.) KvVM rend.

20.

§.

(10)

8/2002 (111.22.) KÖM-Ei1M rend.

20.

§.

(15)

49/2001. (1V.3.) Korm. r.

20.

§.

(17)

46/1999. (111.18,) Korm. r

20.

§.

(19)

21/2001 (11.14.) Korra r.

22.

§.

(5)

1994. évi LV. Tv. 37. §-a

5. melléklet az 1/2006. (I. 25.) önkormányzati rendelethez az 1/2006. (I. 25.) önkormányzati rendelethez

1

Az 1. § (1) bekezdése a Siójut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

Hatályon kívül helyezte a településkép védelméről szóló 3/2019. (III. 1.) önkormányzati rendelet 19. §-a, hatálytalan 2019. március 1-jétől.

3

Hatályon kívül helyezte a településkép védelméről szóló 3/2019. (III. 1.) önkormányzati rendelet 19. §-a, hatálytalan 2019. március 1-jétől.

4

Hatályon kívül helyezte a településkép védelméről szóló 3/2019. (III. 1.) önkormányzati rendelet 19. §-a, hatálytalan 2019. március 1-jétől.

5

Hatályon kívül helyezte a településkép védelméről szóló 3/2019. (III. 1.) önkormányzati rendelet 19. §-a, hatálytalan 2019. március 1-jétől.

6

Hatályon kívül helyezte a településkép védelméről szóló 3/2019. (III. 1.) önkormányzati rendelet 19. §-a, hatálytalan 2019. március 1-jétől.

7

Hatályon kívül helyezte a településkép védelméről szóló 3/2019. (III. 1.) önkormányzati rendelet 19. §-a, hatálytalan 2019. március 1-jétől.

8

Hatályon kívül helyezte a településkép védelméről szóló 3/2019. (III. 1.) önkormányzati rendelet 19. §-a, hatálytalan 2019. március 1-jétől.

9

Hatályon kívül helyezte a településkép védelméről szóló 3/2019. (III. 1.) önkormányzati rendelet 19. §-a, hatálytalan 2019. március 1-jétől.

10

A 18. § (2) bekezdése a Siójut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

11

Hatályon kívül helyezte a településkép védelméről szóló 3/2019. (III. 1.) önkormányzati rendelet 19. §-a, hatálytalan 2019. március 1-jétől.

12

Hatályon kívül helyezte a településkép védelméről szóló 3/2019. (III. 1.) önkormányzati rendelet 19. §-a, hatálytalan 2019. március 1-jétől.

13

Hatályon kívül helyezte a településkép védelméről szóló 3/2019. (III. 1.) önkormányzati rendelet 19. §-a, hatálytalan 2019. március 1-jétől.

14

Hatályon kívül helyezte a településkép védelméről szóló 3/2019. (III. 1.) önkormányzati rendelet 19. §-a, hatálytalan 2019. március 1-jétől.

15

Hatályon kívül helyezte a településkép védelméről szóló 3/2019. (III. 1.) önkormányzati rendelet 19. §-a, hatálytalan 2019. március 1-jétől.

16

Hatályon kívül helyezte a településkép védelméről szóló 3/2019. (III. 1.) önkormányzati rendelet 19. §-a, hatálytalan 2019. március 1-jétől.

17

A 4. melléklet a Siójut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 28.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

18

A 7. melléklet a Siójut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 28.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.