Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a 143. §. (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Kaposmérő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a következőket rendeli el:

1. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed minden 14. életévét betöltött természetes személyre és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki Kaposmérő község közigazgatási területén az e rendeletben meghatározott, közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartások valamelyikét elköveti.

(2) A rendelet azon magatartási szabályok megsértése esetén nem alkalmazható, amelyeket magasabb szintű jogszabály bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősít, vagy más módon szankcionál.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás: az a magatartás, amely nem minősül bűncselekménynek, vagy szabálysértésnek, de ellentétes a közösségi együttélés szabályaival, azokat sérti vagy veszélyezteti és e rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásnak minősít,

b) közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 2.§ 13. pontja szerinti terület,

c) szeszes ital: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. tv. 2.§ 23a. pontja szerinti italok.

2. Fejezet
   A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt alkalmazható

jogkövetkezmények és eljárási szabályok

3. Közigazgatási bírság és a helyszíni bírság

3. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegőjével szemben természetes személyek esetén 50.000 Ft-ig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 500.000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

(2) Ha a helyszíni intézkedés alkalmával a közösségi együttélés alapvető szabályait megszegő a jogsértést teljes mértékben elismeri, vele szemben természetes személyek esetén 50.000 Ft-ig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 500.000 Ft-ig terjedő helyszíni bírság kiszabásának van helye.

4. Eljáró hatóság és eljárási szabályok

4. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt indult eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt közigazgatási bírság kiszabására a Képviselő-testület átruházott hatáskörében eljárva a jegyző jogosult.

(3) A helyszíni bírság kiszabására a Kaposmérői Közös Önkormányzati Hivatal ügyintézője jogosult.

(4) A közigazgatási bírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az elkövető személyi és jövedelmi viszonyait, amennyiben azokat az eljáró ügyintéző erre vonatkozó felhívására igazolja.

(5) Közigazgatási bírság kiszabása helyett felhívás is alkalmazható, amennyiben a Ket. 94. §-ában meghatározott feltételek fennállnak.

5. A közigazgatási bírság és a helyszíni bírság megfizetése

5. § (1) Fiatalkorúval szemben nem lehet helyszíni bírságot kiszabni. Fiatalkorúval szemben közigazgatási bírságot csak abban az esetben lehet kiszabni, ha önálló keresete (jövedelme) vagy vagyona van.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt kiszabott közigazgatási bírságot – az elsőfokú határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül - a határozathoz mellékelt készpénz átutalási megbízáson vagy banki átutalással Kaposmérő Községi Önkormányzat 11743002-15397627 számú pénzforgalmi számlájára kell befizetni.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt kiszabott helyszíni bírságot a bírság kiszabását követő 15 napon belül kell készpénz átutalási megbízáson vagy banki átutalással Kaposmérő Községi Önkormányzat 11743002-15397627 számú pénzforgalmi számlájára befizetni.

3. Fejezet

A közösségi együttélés alapvető szabályai

6. A közterületek rendjének, tisztaságának fenntartása és rendeltetésszerű használata

6. § (1) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a közterületek rendjének, tisztaságának fenntartása és rendeltetésszerű használatának körében, aki

a) közterületet, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüktől eltérően közterületi engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon használ, felbont,

b) közterületen üzemképtelen járművet közterület-használati engedély nélkül tárol, üzemképtelen járművet az üzembentartó, tulajdonos a közterületről saját költségén a felszólítást követő 30 napon belül nem távolítja el,

c) a közterület bontásával járó közműépítési, javítási munkálatokra – kivéve a 6. § (2) bekezdésben foglaltak - a munka megkezdése előtt a terület kezelőjétől kezelői hozzájárulást nem kér,

d) a közút területén, az alatt vagy felett építmény, vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének nem közlekedési célú elfoglalásához, illetve az út forgalmi rendjének ideiglenes megváltoztatásához a közút kezelőjétől kezelői hozzájárulást nem kér,

e) közterület tartósan, állandó jelleggel – kivéve közterületek használatáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerinti közterület-használati engedély alapján történő használatot - képviselő-testületi hozzájárulás és területbérleti szerződés nélkül használ,

f) közterületbe nyúló védőtetőt, előtetőt, ernyőszerkezetet, hirdető berendezést, reklámhordozót közterület-használati hozzájárulás nélkül, vagy attól eltérő módon elhelyez,

g) építési munkával kapcsolatos létesítmény(eke)t, építmény(eke)t és törmelék(ek)et közterület-használati hozzájárulás nélkül vagy attól eltérő módon elhelyez, tárol,

h) közterületi névtáblát, házszámtáblát, szöveges ismertető táblát vagy emléktáblát beszennyez, eltakar, jogosulatlanul kihelyez, vagy leszerel.

(2) Kezelői hozzájárulás nélkül a közterületet bontani csak abban az esetben lehet, ha az közmű, közműalagút, vasútüzemi berendezés, távközlési vezeték vagy csővezeték halasztást nem tűrő kijavítása, árvíz vagy belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás vagy elemi csapás miatt szükséges. Ebben az esetben a közterület bontását az igénybevevőnek a közút kezelőjéhez haladéktalanul be kell jelenteni és az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges intézkedéseket meg kell tennie.

7. Plakátok, hirdetmények elhelyezésének rendje

7. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a plakátok hirdetmények elhelyezésének rendje körében, aki hirdetményt nem az önkormányzat által meghatározott hirdetőfelületen helyez el vagy az idejétmúlt vagy megrongálódott hirdetményt az azon feltüntetett rendezvény, műsor, program megvalósulását követő 5 napon belül nem távolítja el.

8. Kereskedelmi és vendéglátási tevékenység

8. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a kereskedelmi és vendéglátási tevékenység körében, aki:

a) közterület-használati hozzájárulás nélkül vagy attól eltérő módon alkalmi és mozgóárusítást, jogosulatlan kereskedelmi tevékenységet végez;

b) az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjével kapcsolatos előírásokat és kötelezettségeket megszegi;

c) vendéglátó-helyiséghez tartozó teraszt, előkertet közterület-használati hozzájárulás nélkül vagy attól eltérő módon létesít, működtet;

d) közterületen nem árusítható terméket értékesít, közterületen állatot forgalmaz,

e) közterületen zajkeltésre alkalmas hangosító berendezést elhelyez és működtet, vagy közterületen olyan helyhez kötött hangosító berendezést üzemeltet, amely nincs összefüggésben jogszerűen folytatott ipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységgel - az engedélyezett közterületi rendezvény keretében történő zeneszolgáltatás kivételével - és amely indokolatlanul zavarja mások nyugalmát.

9. A köztisztaság fenntartása

9. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában lévő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartása tekintetében pedig a használó, illetőleg –a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint – a bérlő (a továbbiakban együtt: használó), aki nem gondoskodik:

a) az egyes ingatlanok tisztán tartásáról,

b) a lakó-, és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, felvonó, mosókonyha, szárító, pince-és padlásrész, közös illemhely, hulladékledobó és hulladékgyűjtő, udvar stb.) tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar és rágcsálómentesítéséről,

c) a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovarmentesítéséről és rágcsálómentesítéséről,

d) az ingatlan előtti járdaszakasz, járda hiányában 1 méter széles területsáv, illetve ha a járda mellett zöld sáv is van, az úttestig terjedő teljes terület tisztán tartásáról, fűfélék rendszeres kaszálásáról, vágásáról,

e) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról, fűfélék rendszeres kaszálásáról, vágásáról,

f) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról,

g) az ingatlanokról, az ingatlan előtti járdaszakasz fölé, járda hiányában 1 méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület fölé kinyúló ágak, bokrok nyeséséről, gallyazásáról, a fűfélék rendszeres kaszálásáról, vágásáról, valamint ezen a területen lévő növények lehullott lombjának, és egyéb növényi részeinek takarításáról, összegyűjtéséről, elszállításáról/elszállíttatásáról; oly módon, hogy az érintett járdaszakasz, területsáv, illetőleg terület biztonságos közlekedésre alkalmas legyen,

h) az épület tetőcsatornájának tisztán tartásáról,

i) arról, hogy az ingatlan csapadékvíz-elvezetési rendszerének használata során, a víz közterületen, közterületi építményekben, kárt ne okozzon, a rendeltetésszerű használatot, az építmények állékonyságát ne akadályozza, és ne veszélyeztesse,

j) a közterülettel határos ingatlan épületének madár fészkelő helyei alatti burkolattal ellátott közterületnek a madarak okozta szennyeződéstől való megtisztításáról,
k) gépjárművet közterületen iparszerűen javít, vagy e szolgáltatáshoz kapcsolódóan gépjárművet közterületen tárol, a zöldfelületen járművet javít vagy tisztít;

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, aki:

a) a szokásos mennyiségű hulladéknál nagyobb mennyiségű hulladék, többlet-hulladék összegyűjtéséről - amennyiben az a hulladék elszállítását végző szolgáltatóval kötött szerződésben foglaltakon kívül, az általa biztosított lehetőségek igénybevételén felül keletkező hulladék –, annak a hulladékgyűjtő udvarra történő elszállításáról nem gondoskodik,

b) a község közigazgatási területén hulladékot közterületen, magánterületen nyílt téren éget, kivéve a külön jogszabály(ok)ban meghatározott esetekben szükségessé váló égetés az ott szabályozott módon.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, az üzlet és egyéb elárusító hely, vendéglátó egység, intézmény, szolgáltató egység tulajdonosa, aki a vendéglátó egységek, intézmények, szolgáltató egységek bejárata mellett szemétgyűjtőt, csikktartót nem helyez el és azoknak a szemétszállításra rendszeresített edénybe való ürítéséről nem gondoskodik.

(4) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, aki:

a) az építési területen és az építés közvetlen környékének tisztán tartásáról, az úttestre, járdára való sárfelhordás, egyéb szennyezés folyamatos megszüntetéséről nem gondoskodik,

b) az építési, bontási, tatarozási munkákat, valamint minden közműépítéssel kapcsolatos burkolatfelbontási, illetve talajfeltárási tevékenységet nem úgy végzi, hogy az annak során keletkezett hulladék, illetve a kitermelt anyag a környezetet ne szennyezze, a csapadékvíz elvezetését ne akadályozza, a környező növényzetet ne károsítsa,

c) a földmunkák végzésénél a termőréteget külön tárolásáról (deponálás), a termőréteg fedőrétegként való visszaterítéséről a munka végeztével nem gondoskodik,

d) az építkezési terület és az építési munkálatokkal beszennyezett környék takarítását elmulasztja, az építkezés befejezését követően a munkálatok végzése során keletkezett építési törmeléket, illetve hulladékot folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül nem szállítja, szállíttatja el, az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget,

e) közterületen építési, bontási és egyéb anyagokat közterület-foglalási engedély nélkül tárol, illetve munkaterületet a jegyző engedélye nélkül létesít.

(5) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, az ingatlan tulajdonosa, használója, aki:

a) az ingatlan előtti, illetve az ingatlan megközelítését szolgáló járdák, járdaszakaszok, járda hiányában egy méter széles területsáv, lépcsők, síkosság mentesítéséről folyamatosan nem gondoskodik,

b) a járdáról letakarított havat a közút és a járda között úgy helyezi el, hogy a gyalogosforgalmat, gépjárműforgalmat, a járda melletti víznyelők működését akadályozza,

c) hórakást

ca) útkereszteződésben,

cb) útburkolati jeleken,

cc) tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyén,

cd) közszolgáltatási felszerelési tárgyra és egyéb közérdekű létesítmény köré,

ce) kapubejárat elé, annak szélességében

helyez el.

d) síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon kívül konyhasót úgy alkalmaz, hogy egyszeri kijuttatásának maximális mértéke több, mint  40 g/m².

e) síkosság elleni védekezéshez zöld területen és közvetlen környékén konyhasót használ.

(6) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, az az utcai árus, aki az utcai árusítás céljára bérelt helyet, valamint annak közvetlen környezetét a használat időtartama alatt nem tartja folyamatosan tisztán, az árusítás során keletkezett hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról, elszállíttatásáról és megfelelő elhelyezéséről saját költségén nem gondoskodik.

(7) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, a rendezvény szervezője, aki sport- és egyéb rendezvények tartása idején saját költségén nem gondoskodik a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely, illetve szeméttároló edényzet biztosításáról és üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület megtisztításáról, szükség esetén fertőtlenítéséről.

(8) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki

a) a közterületre történő növényültetésnél a következő szempontokat nem tartja be:

aa) nagylombú fát épület falától és egymástól minimum 7 méter távolságra szabad ültetni,

ab) az elültetett fa töve ivóvíz-, telefon-, kábeltelevízió-, csapadékvíz-és szennyvízvezetéktől, földkábeltől legalább 1.5 méterre, távfűtési- és gázvezetéktől legalább 2 méterre lehet,

ac) meglévő közterületi fasorba idegen fafaj nem ültethető,

ad) közterületi légvezeték alá csak kistermetű, vagy gömbkoronás fa ültethető,

ae) sövény vagy fa telepítésekor be kell tartani a közutakra és a közlekedés biztonságára vonatkozó előírásokat.

b) fa közterületre történő ültetéséhez a polgármester előzetes írásos hozzájárulását nem kéri meg.

(9) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki hulladékgyűjtő udvaron, hulladékgyűjtő szigeten, hulladéklerakóban, hulladékgyűjtő edényekből, a lomtalanítás idején a közterületre kihelyezett szükségtelenné vált háztartási, szilárd hulladékból guberál.

(10) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

a) az ivóvizet szolgáltató kutak közvetlen környezetében  - a közegészségügyi és építésügyi szabályokban meghatározott távolság figyelmen kívül hagyásával  - olyan szennyezőforrást létesít, amely a kút vizét vagy a talajon keresztül a talajvizet szennyezheti.

10. Állattartás

10. § (1)  A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

1. a község belterületén, továbbá pihenés és üdülés céljából szolgáló területen telkenként 5 ebnél több ebet tart, kivéve vakvezető, jelző ebek
2. a többlakásos épületekben, társasházakban, és ezek udvarain lakásonként 3-nál több ebet tart, kivéve az ebszaporulatból származó, 3 hónapos kort be nem töltött ebek, vakvezető, jelző ebek,
3. a felügyelete alatt álló háziállatot úgy visz vagy bocsát közterületre vagy nyilvános helyre, hogy nem tart magánál az állat ürülékének feltakarítására szolgáló megfelelő eszközt, az állat ürülékét nem takarítja fel,
4. a tulajdonában lévő vagy felügyelete alatt álló eb más tulajdonában lévő magánterületre való átjutását lehetővé teszi,
5. aki nem gondoskodik az állatok tartására szolgáló helyiség rendszeres takarításáról és fertőtlenítéséről, az állattartó épületekben és környezetükben a rovarok és rágcsáló rendszeres irtásáról,
6. aki zárt rendszerű állattartás esetén nem gondoskodik a trágyalé zárt szivárgásmentes gyűjtéséről.

11. Egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevétele

11. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

a) a kötelező közszolgáltatást nem veszi igénybe,

b) a települési szilárd hulladékot nem szabványos gyűjtőedényben helyezi ki elszállításra,

c) a rendszeresített hulladékgyűjtő edénybe veszélyes hulladékot, építési-bontási törmeléket, termőföldet, szennyezetlen talajt, kőtörmeléket helyez el,

d) a gyűjtőedényben a dolgozók testi épségét, a szállító eszközök műszaki állapotát veszélyeztető anyagot vagy folyékony hulladékot helyez el, 

e) a gyűjtőedény tisztántartásáról, karbantartásáról nem gondoskodik,

f) saját tulajdonú ingatlanon települési szilárd hulladékot halmoz fel,

g) a szelektív gyűjtés céljára kihelyezett gyűjtőedényben más hulladékot helyez el.

12. Környezetünk védelme, zajvédelem

12. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

a) a szennyvizet, akár saját területen kilocsol,

b) az ásott kutat szennyezi, ásott kútba szennyvizet, veszélyes, mérgező hulladékot juttat,

c) a meglévő vízelvezető árkot - ingatlanok előtti közterületen, kertekben - betölti, a víz lefolyását megakadályozza,

d) közterületre telepített fát, facsemetét rongál.

(2) Közterületnek minősülő zöldfelületet vegyszerezni - a zöldfelület védelme érdekében történt vegyszeres kezelés kivételével - tilos.

(3)  Az égetést hétfőn és csütörtökön délelőtt 8 órától lehet elkezdeni és 14 óráig be kell fejezni, ezt követően a tüzet el kell oltani, és a környezetet átvizsgálni, minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat (7/2004. (V.1.) önkormányzati rendelet).

13. Temető rendje

13. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

a) síremlék fenntartási, -gondozási kötelességének nem tesz eleget,

b) temetőben nem a hely csendjének, a kegyeletnek megfelelő magatartást tanúsít,

c) sírhelyek gondozása során keletkezett szemetet a sírhelyek között tárolja, azt nem a szeméttárolóban helyezi el,

d) sorok közötti átjárást növényzet telepítésével akadályozza.

14. Házszámtábla elhelyezése

14. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az ingatlan használója, kezelője, ennek hiányában tulajdonosa, aki a házszámtábla beszerzéséről, kihelyezéséről, olvasható állapotban tartásáról, szükség szerint cseréjéről és pótlásáról nem gondoskodik.

15. Szeszesital árusításával vagy közterületen fogyasztással kapcsolatos szabályok

15. § (1) Tilos közterületen szeszesitalt fogyasztani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közterületi szeszes ital fogyasztási tilalom nem vonatkozik a közterület használati engedéllyel rendelkező rendezvények helyszínére.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt magatartások jogkövetkezményeit a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény 200.§ (1) bekezdése tartalmazza.

4. Fejezet

Záró rendelkezés

16. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Kaposmérő, 2016. május 24.

           Prukner Gábor sk.                                                        dr. Mészáros Renáta sk.

             polgármester                                                                               jegyző

A rendelet kihirdetve: 2016. június 1.

        dr. Mészáros Renáta sk.

                       jegyző