Somogyaszaló Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2019 (XI.8.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 06. 04- 2024. 07. 18Somogyaszaló Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2019 (XI.8.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Somogyaszaló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Somogyaszaló Községi Önkormányzat.
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 7452 Somogyaszaló, Kossuth Lajos utca 107.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Somogyaszaló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete.
(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Somogyaszaló község közigazgatási területe.
(5) Az önkormányzat hivatala megnevezése, pontos címe: Kaposmérői Közös Önkormányzati Hivatal Somogyaszalói Kirendeltsége 7452 Somogyaszaló, Kossuth Lajos utca 107.
(6) Az önkormányzat hivatalos honlapjának (a továbbiakban önkormányzati honlap) címe: www.somogyaszalo.hu
3. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
4. § Az önkormányzat Képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
5. § Helyi népszavazás kezdeményezésére jogosult választópolgárok számának meghatározását külön rendelet tartalmazza.
6. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 5 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét a jegyző az önkormányzat hirdetőtáblájára függeszti ki, továbbá a község honlapján (www.somogyaszalo.hu) teszi közzé. A képviselők névsorát e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
7. § A település hazai és nemzetközi kapcsolatai: külföldi önkormányzattal való együttműködésről szóló megállapodás megkötése a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
A helyi önkormányzás általános szabályai
Az önkormányzati jogok
8. § (1) A helyi önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően: Maga is részt vesz a vállalkozásokban. b.) A helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel (pl. a helyi adópolitikával, telek- és ingatlanértékesítéssel) vállalkozásélénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt.
(2) Amennyiben a települési önkormányzat a működési területen lévő termelő vállalkozásban kíván részt venni, ezt megelőzően szakértői véleményt kér, illetőleg gazdasági elemzést végeztet.
(3) A Képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörbe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Olyan ügyekben – a Polgármester indítványára – a Képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
(4) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat Képviselő-testülete – annak felhatalmazására bizottsága, a részönkormányzat testülete, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, társulása, a Polgármester – hozhat. Törvény a Polgármesternek kivételesen önkormányzati feladat- és hatáskört állapíthat meg.
(5) Önkormányzati hatósági ügyekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályait kell alkalmazni.
9. § (1) A Képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében a helyi társadalom és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a Somogy megyei Önkormányzatokkal, Kaposvár megyei Jogú Város Önkormányzatával, a Társulásaival, valamint a környező települések önkormányzataival. A koordináció keretében közvetlen cél, a megyei és kistérségi tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.
(2) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a Polgármester, az Alpolgármester, a képviselők és a Jegyző feladata.
Az Önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete
10. § (1) Somogyaszaló Községi Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
(2) Önként vállalt önkormányzati feladatok: közművelődési és kulturális programok támogatása; rendezvények, közösségi programok szervezése; a lakosság önszerveződő közösségei (társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések, ifjúsági szervezetek) tevékenységének segítése, támogatása, az együttműködés biztosítása.
(3) Az önként vállalt (többlet) feladatok tárgyában, az éves költségvetésben a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.
11. § A Képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)-(5) bekezdése tartalmazza.
12. § Az Mötv 42. §-ában felsoroltakon kívül a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás, valamint a gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
13. § Somogyaszaló Községi Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
A képviselő-testület működése
A képviselő-testület üléseinek száma
14. § (1) A Képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
(2) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést, és 1 alkalommal közmeghallgatást tartani.
(3) A Képviselő-testület a rendes üléseinek éven belüli konkrét számát és időpontját az általa határozattal elfogadott éves munkatervében hagyja jóvá. Az éves munkatervben a (2) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.
(4) A munkatervet minden év január 31-éig a Polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a Jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.
(5) A munkatervnek tartalmaznia kell az ülések időpontját, helyét, az ülésen tárgyalandó napirendeket, az előterjesztő megnevezését, a közreműködőket.
(6) A jóváhagyott munkatervet meg kell küldeni a települési képviselőknek, a helyi civil szerveztek vezetőinek, az érintetteknek, intézményvezetőknek, valamint a Járási Hivatal Vezetőjének.
(7) Az ülés meghívóját és az előterjesztést a képviselőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A tanácskozási joggal résztvevők részére meghívót, és a kapcsolódó napirendi pontok előterjesztéseit, kell megküldeni.
(8) Az ülés időpontjáról a lakosságot a meghívó és a tervezett napirend hirdetőtáblára történő kifüggesztésével, a honlapon történő közzététellel kell tájékoztatni.
15. § A Polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetben, ha a Képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt, képviselők legalább 1/4-ének indítványára, vagy ha azt más hivatalos szerv kezdeményezi. Ilyen sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód is igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
16. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, a polgármesteri tisztség betöltetlensége, a polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester, hívja össze és vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a testületi ülést a legidősebb képviselő hívja össze és vezeti.
(2) A Képviselő-testület üléseire meg kell hívni: a képviselőket, a napirend tárgya szerint érintett önkormányzati intézmények vezetőit, akiknek jelenléte a napirend alapos és körültekintő megtárgyalásához elengedhetetlenül szükséges, a közös önkormányzati hivatal napirend tárgya szerint érintett ügyintézőjét.
(3) A Képviselő-testület és a bizottságok ülésére meg kell hívni a napirend tárgya szerint érintett és a feladatköréhez kapcsolódó helyi székhellyel rendelkező önszerveződő közösségek vezetőit.
(4) A bizottságokat érintő napirend esetén a bizottság nem képviselő tagjait meg kell hívni.
A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai
17. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános. A Képviselő-testület ülésének meghívóját, a település hirdetőtábláját, a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
(2) A Képviselő-testület
a) zárt ülést tart választás, felmentés, vezetői megbízás átadása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglaló személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor.
b) Zárt ülést rendelhet el – minősítet többségi szavazással – a vagyonával való rendelkezés, és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeket sértene.
(3) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a nem a Képviselő-testület tagjai közül választott Alpolgármester és a Jegyző, Aljegyző, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
(4) Amennyiben az érintett beleegyezésétől függ a zárt ülés tartása, az erre vonatkozó nyilatkozatot a Polgármester kéri meg, amelyet csatolni kell az előterjesztéshez. Amennyiben a nyilatkozat megkérése nem lehetséges, az érintettnek legkésőbb a Képviselő-testület ülésén kell nyilatkoznia, amely nyilatkozatot a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(5) A Polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülését SZMSZ szerint hívták össze,
b) megállapítja az ülés határozatképességét, s annak fennállását folyamatosan figyelemmel kíséri,
c) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról, az előző ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
d) előterjeszti az ülés napirendjét.
(6) A Képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.
(7) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van. Határozatképtelenné vált ülés esetén meg kell kísérelni a határozatképesség helyreállítását. Erre az időre a Polgármester az ülést felfüggesztheti. Amennyiben a határozatképesség helyreállítása nem járt sikerrel, újabb ülést kell összehívni 5 napon belüli időpontra az elmaradt napirendek tárgyalására.
(8) Határozatképtelenség miatt elmaradt ülés újbóli összeívása esetén az előterjesztéseket nem kell mellékelni.
Az együttes ülés szabályai
18. § (1) Az együttes képviselő-testületi ülést a polgármesterek hívják össze a meghívóban szereplő helyszínre.
(2) Az együttes képviselő-testületi ülés összehívását társulás esetén a Társulási Tanács elnöke kezdeményezheti.
(3) Az együttes ülésen a Képviselő-testület ülésére – az ülés vezetését kivéve – az Mötv-ben és a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak az irányadók.
(4) Az együttes ülésen a határozati javaslatok tárgyában a Képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot.
(5) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amely a testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályoknak megfelelően a Képviselő-testületek által hozott határozatokat külön, valamint a tanácskozáson elhangzott valamennyi – beleértve a más képviselő-testület tagja által tett – hozzászólás lényegét tartalmazza.
(6) Együttes ülés tartható minden más esetben is, ha kettő vagy több Képviselő-testület működését, feladat-, illetve hatáskörét érintő döntés meghozatala szükséges.
(7) Együttes ülés összehívását bármelyik érintett Képviselő-testület kezdeményezheti, az ülés vezetéséről a Képviselő-testületek állapodnak meg.
Az előterjesztés
19. § (1) Előterjesztésnek minősül az ülés napirendi pontjai közé felvett rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló, tájékoztató. Előterjesztést nyújthat be: a Képviselő-testület tagja, a bizottság, a Jegyző, a Polgármester vagy a Jegyző által felhatalmazott vagy felkért személy, illetve szervezet vezetője, a munkatervben meghatározott személy.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban, elektronikusan, kivételes esetben szóban kerülhet benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a Polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3) Kizárólag írásban nyújtható be előterjesztés:
1. a rendeletalkotás
2. szervezet kialakítása
3. gazdasági program megállapítása és a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása
4. valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügy
5. polgári törvénykönyvből eredő jogügylet
6. intézményalapítás, megszűnés, átszervezés.
(4) Az előterjesztés főbb elemei:
a) Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket /testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit/, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők nevét, véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják.
b) A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők /részhatáridők/ megjelölésével.
(5) Az előterjesztésre kötelezett az ülés előtt legalább 10 nappal köteles bejelenteni a polgármestereknek, ha valamilyen okból az előterjesztést nem tudja előkészíteni.
A sürgősségi indítvány
20. § Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan képviselő-testületi vagy bizottsági ülésre előkészített előterjesztés, amely a képviselőknek – a rendkívüli ülést kivéve – az előterjesztés kiküldésére előírt általános szabályok szerint nem került kiküldésre, de annak tárgyalását tárgyára vagy a döntés határidejére, fontosságára, indokára tekintettel a Polgármester, a Képviselő-testület tagja, vagy a Jegyző kéri.
Vita és szavazás
21. § (1) A Polgármester a napirendi pontok sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
(2) az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
(3) az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
(4) A kérdésekre adott válaszok után a Polgármester megnyitja a vitát. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
(5) A Polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.
(7) A vita lezárása, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot.
(8) E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(9) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a Jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(10) A Polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.
(11) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több, mint felének igen szavazata szükséges.
(12) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(13) Amennyiben a javaslat nem kapta meg a jelenlévő települési képviselők több, mint felének az igen szavazatát, a javaslatot a Képviselő-testület elutasította.
(14) Minősített többség szükséges: Az Mötv 42. § 1., 2., 5., 6., 7. és 16. pontjában foglalt, továbbá a törvényben és az SZMSZ-ben meghatározott ügyek eldöntéséhez, az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint a 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez. Az SZMSZ-ben meghatározott ügyekben: gazdasági program elfogadása. ingatlanértékesítés, 1.000.000 forint feletti hitelfelvétel, kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,
(15) A Képviselő-testület döntéseit nyílt vagy titkos szavazással hozza. A nyílt szavazáson belül lehet név szerinti nyílt szavazás, és nem név szerinti nyílt szavazás.
(16) A titkos szavazással kapcsolatos teendőket az Ügyrendi Bizottság tagjai látják el. Amennyiben az ülésen a jelenlevő bizottsági tagok száma nem éri el a hármat, a képviselő-testület a szavazást lebonyolító bizottságot 3 főre kiegészíti.
(17) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon szavazófülke és urna igénybevételével történik.
(18) A titkos szavazás eredményét a szavazást lebonyolító bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.
(19) A titkos szavazás során felhasznált szavazólapokat az ülést követően meg kell semmisíteni, melyről a jegyző gondoskodik.
(20) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját,
b) a szavazással kapcsolatos teendőket ellátó bizottság tagjainak nevét,
c) a szavazás eredményét,
d) a szavazás során felmerült körülményeket,
e) a titkos szavazást lebonyolító bizottság tagjainak aláírását.
(21) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha
a) azt a törvény előírja,
b) azt a Képviselő-testület egynegyede indítványozza.
(22) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(23) Név szerinti szavazás úgy történik, hogy a Jegyző felolvassa a tagok nevét, és a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor igennel vagy nemmel szavaznak. Ilyen ügyek:
a) az önkormányzat vagyonával kapcsolat ügyek,
b) hitelfelvétel,
c) a település jogi státusát érintő ügyek.
(24) A név szerinti szavazás eredményét testületi ülés jegyzőkönyvébe kell foglalni. Külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(25) A képviselő-testület nem járul hozzá hogy határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt, két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben döntéshozatal elmaradása esetén a polgármester döntést hozzon.
A Képviselő-testület döntései
Rendelet és határozat
22. § (1) A helyi önkormányzat Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontja értelmében a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot, valamint a 32. cikk (2) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendelet alkot.
(2) A rendeletalkotás főbb szabályai:
a) Önkormányzati rendelet alkotását a Polgármesternél kezdeményezhetik: a települési képviselők, a Képviselő-testület bizottsága, a Polgármester, a Jegyző, a települési kisebbségi önkormányzat testülete, a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek döntéshozó testülete.
b) A rendelet-tervezet előkészítése, előzetes hatásvizsgálat: a Képviselő-testület a rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg, a rendelet előkészítője előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit és erről a Képviselő-testületet tájékoztatja, a rendelet előkészítésével megbízható a tárgy szerint illetékes bizottság, szakértő, szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot. a Jegyzőt akkor is be kell vonni az előkészítésbe, ha a rendelet-tervezetet a bizottság vagy szakértő készíti el.
c) A rendelet előkészítésében való társadalmi részvétel az önkormányzati rendelet előkészítése során széles körű elemzésből kell kiindulni. - a tervezet módosításához a javaslatokat a testületi ülés előtt legkésőbb 3 nappal kell a körjegyzőhöz írásban /javaslattal együtt/ eljuttatni, ennek elsődleges forrásai, Szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye, a lakossági közvélemény-kutatás, a Polgármester a Jegyző véleményének meghallgatása után – egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt – közmeghallgatásra bocsáthat.
d) A tervezet Képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása: A Jegyző /illetve más előterjesztő/ az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indoklással együtt a Képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira. A rendelet hiteles, végleges szövegét a Jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a Polgármester és a Jegyző írják alá. Az önkormányzati rendeleteket a naptári év elejétől folyamatos sorszámmal és a kihirdetés idejével kell ellátni a következők szerint: Somogyaszaló Községi Önkormányzat Képviselő-testület …/20…(kihirdetés hónapja és napja) önkormányzati rendelete a ……………………… -ról.
e) Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni, hirdetőtáblára helyezéssel, a Hivatalban és a községi könyvtárban a rendelet 1-1 példányát el kell helyezni, a honlapon közzé kell tenni a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan. A rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez 1 példányt meg kell küldeni. A Jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.
f) Az önkormányzati rendelet végrehajtása és az utólagos hatásvizsgálat: az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek a Polgármester indítványára tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról. A Képviselő-testület előtti beszámoltatásnak része a szakterületet érintő rendelet végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés is. Egyes rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a Képviselő-testület bizottság hatáskörébe utalhatja. A Hivatal köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotba vezetni.
(3) A Képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, elfogadás évét, hónapját és napját: Somogyaszaló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete ……/20… (…) képviselő-testületi határozata.
(4) A testületi határozatokról a Kaposmérői Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet.
(5) A határozatokat, a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
Kérdés, interpelláció
23. § (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(2) A kérdésre a Képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Ha az érintett a kérdésre nem tud válaszolni az ülésen, azt 15 napon belül írásban megteheti.
(3) A Képviselő-testület ülésén – a napirendek lezárása után –
a) a Polgármestertől,
b) az Alpolgármestertől,
c) az önkormányzati bizottságok elnökeitől,
d) a Jegyzőtől
önkormányzati ügyben felvilágosítást lehet kérni /interpelláció/, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – a kérdezettnek érdemi választ kell adni. Ha az interpellált írásban ad választ, válaszát minden képviselőhöz el kell juttatni. Elfogadásáról a következő testületi ülésen kell dönteni. Ha az interpelláció benyújtására a Képviselő-testület ülését megelőzően 10 nappal kerül sor, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Az interpelláció tárgyának kivizsgálására az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A Képviselő-testület részletesebb kivizsgálását is elrendelheti, ezzel megbízhatja a Polgármestert, Alpolgármestert, vagy valamelyik bizottság elnökét, valamint képviselőt is. A Képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásáról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a bizottságok elnökeire vagy valamelyik képviselőre bízza. Az interpellációkról a Jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartás vezet.
Tanácskozás rendjének fenntartása
24. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a Polgármester, Alpolgármester, vagy a levezető elnök gondoskodik. Ennek során:
a. Figyelmezteti a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ. Ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja tőle a szót.
b. Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a Képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a Polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) A Polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
Jegyzőkönyv
25. § 1. A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét, és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a Jegyző gondoskodik.
2. A testületi ülésről 1 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, amelyet a Jegyző kezel.
3. A jegyzőkönyv és mellékletei digitalizált másolatát meg kell küldeni 15 napon belül a Somogy Megyei Kormányhivatalnak, az erre rendszeresített elektronikus rendszeren keresztül.
4. A jegyzőkönyv és mellékletei digitalizált másolatát, a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével, közzé kell tenni a helyben szokásos módon.
5. A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztésébe, és ülésének jegyzőkönyvébe. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetében is biztosítani kell. Ennek feltételeit az önkormányzat hivatali helyiségében kell megteremteni.
6. A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, az előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz. A Jegyzőnek a jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét – a felterjesztéskor – ugyancsak csatolni kell a jegyzőkönyvhöz.
(7) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) az ülés helyét, időpontját,
b) a megjelent képviselők nevét, a távolmaradt képviselők nevét, a távollét okát, illetve, hogy azt nem jelente
c) a tanácskozási joggal részt vevők nevét,
d) az elfogadott napirendet,
e) napirendenként az előadó és a felszólalók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét, képviselő kérésére véleményének rögzítését,
f) a határozathozatal módját,
g) a szavazás eredményét, a határozat vagy a rendelet szövegét,
h) a Polgármester esetleges intézkedéseit, az ülésen történt fontosabb eseményeket,
i) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, az azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat.
(8) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
(9) A Képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a Polgármester és a Jegyző írja alá, valamint a képviselők közül megválasztott 2 jegyzőkönyv-hitelesítő.
(10) A választópolgárok – zárt ülés kivételével – betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztésébe, és az ülésének a jegyzőkönyvébe.
(11) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(12) Közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmeket önkormányzati ügyekben a Polgármester, államigazgatási ügyekben a Jegyző teljesíti az erre vonatkozó szabályzatban foglaltak szerint.
(13) A jegyzőkönyvről, illetve annak részeiről, azokhoz csatolt dokumentumokról térítési díj ellenében a Jegyzőtől másolat kérhető. Hivatalos másolatnak csak az így kiadott iratok minősülnek.
Közmeghallgatás
26. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint. A közmeghallgatás Képviselő-testületi ülésnek minősül.
(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a Képviselő-testület tagja, a Jegyző, valamint a Jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.
(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a Képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy annak időpontjáról és helyéről a lakosságot legalább 15 nappal az időpont előtt hirdetmény útján tájékoztatni kell.
(5) A közmeghallgatást a Polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a Képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A települési képviselő
27. § 1. A települési képviselőt az Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
2. A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen az Mötv vonatkozó rendelkezései szerint esküt tesz.
3. A képviselő – tevékenysége során – hivatalos személyként jár el.
4. A képviselők főbb jogai és kötelezettségei azonosak:
a) a Képviselő-testület ülésén – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon – kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;
b) a Képviselő-testület ülésén a Polgármestertől (Alpolgármestertől), a Jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni;
c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
d) tanácskozási joggal részt vehet a Képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a Polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a Jegyzőnek – a Képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;
e) megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet;
f) a Polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a Polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;
g) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a Képviselő-testület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A Képviselő-testület átalányt is megállapíthat;
h) a Képviselő-testület és a Képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja;
i) köteles a testületi üléseken megjelenni, a Képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;
j) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a Kormányhivatal által szervezett képzésen;
k) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
A képviselő-testület bizottsága
28. § (1) A Képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladat ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.
(2) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság (továbbiakban: Bizottság), létszáma: 3 fő.
(3) A bizottság tagjaira az Mötv. Képviselő-testület bizottságaira vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(4) A bizottság működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.
(5) A Bizottság feladata a települési képviselők vagyon-nyilatkozatainak nyilvántartása, és az összeférhetetlenségi ügyek vizsgálata, az önkormányzati rendeletek hatályosulásának ellenőrzése, titkos szavazás lebonyolításával járó feladatok elvégzése.
(6) A bizottság a belső működési szabályait – az Mötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg.
(7) A bizottság működésnek ügyviteli feladatait a Kaposmérői Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
A Polgármester
29. § (1) A Polgármester a tisztségét főállásban látja el.
(2) A Polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekinthető. A Polgármester a megválasztását követően esküt tesz a Képviselő-testület előtt.
(3) A Polgármester az Mötv. 65. § és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:
a) segíti a Képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a Jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) fogadóórát tart,
e) nyilatkozik a sajtónak, médiának.
(4) A Polgármester előre egyeztetett időpont szerint fogadóórát tart.
(5) A Képviselő-testület által a Polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.
Az Alpolgármester
30. § (1) A Képviselő-testület a Polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel a Polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ a Képviselő-testület tagjai közül.
(2) Az Alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.
(3) A Polgármestert helyettesítő Alpolgármesterre megfelelően irányadók a Polgármesterre vonatkozó szabályok.
A Közös Önkormányzati Hivatal
31. § (1) A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Kaposmérő Község Önkormányzata Képviselő-testületével, Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületével, Kaposfő Község Önkormányzata Képviselő-testületével, Jákó Községi Önkormányzat Képviselő-testületével, Kiskorpád Község Önkormányzat Képviselő-testületével, Somodor Községi Önkormányzat Képviselő-testületével, Somogyaszaló Községi Önkormányzat Képviselő-testületével közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal elnevezése: Kaposmérői Közös Önkormányzati Hivatal. A hivatal székhelye: 7521 Kaposmérő, Hunyadi u. 13.
(2) A hivatal megalakításának ideje: 2020. január 1.
(3) A hivatal létszámát, szervezeti felépítését, működését a hivatalt alapító együttműködési megállapodás rögzíti.
A Jegyző
32. § (1) A közös önkormányzati hivatal vezetője a Jegyző. A Jegyző jogállására az Mötv. 81. § bekezdését kell alkalmazni.
(2) A Jegyző kinevezése az Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A Jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település Polgármestere gyakorolja.
(3) A Jegyző az Mötv. 81 §. (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli feladatai: tájékoztatást nyújt a testületnek a Képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól; gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről; biztosítja az önkormányzati rendeletek, és határozatok érintettekkel való megismertetését, a Képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet; a bizottság döntéseiről nyilvántartást vezet; gondoskodik a módosított rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról; gondoskodik a rendeletek helyben szokásos módon történő kifüggesztéséről.
(4) Az Aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.
(5) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a Polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.
A társulások - a társulásra vonatkozó átfogó szabályok
33. § (1) Az önkormányzatok feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és észszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A Képviselő-testület megyei közgyűléssel és más települések Képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel és közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.
(2) A Képviselő-testület a rendelkezésre álló /szellemi és anyagi/ eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok /közügyek/ megoldására irányulnak.
(3) A társulások célja és rendeltetése:
a) Tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése..
b) A lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházások és településfejlesztési tervek összehangolása.
c) A lakosság közügyek intézkedésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek, közös konzultációkon való megvitatása.
(4) A koordináció főbb módszerei:
a) A Polgármester, az Alpolgármester és a Jegyző kölcsönös meghívása az egymást érintő napirendek megtárgyalására.
b) Testületi ülések együttes tartása.
c) Közös /ideiglenes/ bizottságok szervezése, meghatározott közös érdekű feladatok ellátására.
Gazdasági program
34. § (1) A Polgármester az alakuló ülést követő 6 hónapon belül – a testület megbízásának időtartamára – gazdasági programot terjeszt a Képviselő-testület elé.
(2) A gazdasági program tartalmazza a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait és feladatait.
(3) A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is rögzíti, amelyekben a feladatokat vállaló önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kapnak a Képviselő-testülettől.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
35. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a Képviselő-testület látja el.
(3) A Képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről Társulás útján gondoskodik.
Záró rendelkezések
36. § (1) E rendelet a kihirdetését követő nap lép hatályba.
(2) E rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti Somogyaszaló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2016. (IX. 27.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
1. A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott önkormányzati hatáskörök: 1.1 közfoglalkoztatással kapcsolatos feladatok ellátása; 1.2 dönt a közterület-használat iránt benyújtott kérelmekben; 1.3 dönt a közútkezelői hozzájárulás iránt benyújtott kérelmekben; 1.4 dönt a közműépítéshez, a közművekre való rákötésekhez szükséges tulajdonosi nyilatkozatok iránt benyújtott kérelmekben; 1.5 dönt a közterület filmforgatási célú használatához szükséges hatósági szerződés jóváhagyása ügyében. 1.6 az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok tekintetében tulajdonosi hozzájárulás megadása. 1.7 nem lakás céljára szolgáló helyiségek és egyéb bérlemény után fizetendő bérleti díj megfizetésére részletfizetési kedvezmény költségvetési éven belül történő engedélyezése.
Az 1. melléklet cím szövege a Somogyaszaló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet cím szövege a Somogyaszaló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.