1. § (1)¹² A rendelet csak a hozzá tartozó 4. - 6. mellékletét képező szabályozási tervével együtt alkalmazható. Jelen építési szabályzat mellékletei: 3. melléklet: fogalom-meghatározások, 4. melléklet: SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ-4 jelű belterületi szabályozási tervek, 5. melléklet: SZ-5 jelű Nagybaráti-puszta szabályozási terve, 6. melléklet: SZK-1 jelű külterületi szabályozási terv.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvnyű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzátartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

(4)³ A szabályozási terven kötelező szabályozási és irányadó elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, jóváhagyással. Az irányadó elemek a rendezési tervi előírások keretei között az engedélyezési eljárás során változtathatók. A helyi védelemre és a sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások önkormányzati rendelettel a szabályozási terv módosítása nélkül változtathatók.

(5)⁴ A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:

2. § A település igazgatási területe tagozódik:

3. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A község területén az alábbi lakóterületek szabályozására kerül sor:

(3) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv tartalmazza.

(4) A kialakult (K) beépítési módnál, vagy telekszélességnél a meglévő telekszélességet és beépítési módot adottságnak kell tekinteni, az előírások bővítés esetén sem léphetők túl.

(5)¹¹

(6) A területeket teljes közművesítéssel kell ellátni, ahol ennek műszaki feltételei nem biztosíthatók, ott a részleges közművesítés is megengedhető, de a szennyvíz gyűjtése ez esetben is csak zárt szennyvíztározókba történhet.

(7)¹²

4. § (1)¹³

(2) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,5, a legkisebb zöldfelület 40%.

5. § (1)¹⁴

(2) A megengedett legnagyobb színterület sűrűség 0,6, a legkisebb zöldfelület 50%.

6. § (1) A vegyes terület lakó- és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

(2) A község területén az alábbi vegyes területek szabályozására kerül sor:

(3) A területeket teljes közművesítéssel kell ellátni, ahol ennek műszaki feltételei nem biztosíthatók, ott a részleges közművesítést is megengedhető, de a szennyvíz gyűjtése ez esetben is csak zárt szennyvíztározókba történhet.

7. § (1) A településközpont vegyes terület (Vt) igazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató épületek elhelyezésére szolgál.

(2)¹⁵

(3) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv tartalmazza. A meglévő állapotot adottságnak kell tekinteni.

(4) A meglévő, de az előírásoknak nem megfelelő beépítettségű telkeken építési, felújítási és korszerűsítési munkák végezhetők, de a meglévő építmények nem bővíthetők. A túlépített ingatlanokon lévő épület lebontása után új épület az eredeti beépítettség szerint visszaépíthető a terület-felhasználási egységre érvényes többi paraméter betartása mellett.

(5) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,8, a legkisebb zöldfelület 30%.

8. § (1) A központi vegyes terület (Vk) több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2)¹⁶

(3) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv tartalmazza. A meglévő állapotot adottságnak kell tekinteni.

(4) A meglévő, de az előírásoknak nem megfelelő beépítettségű telkeken építési, felújítási és korszerűsítési munkák végezhetők, de az építmények nem bővíthetők. A túlépített ingatlanokon lévő épület lebontása után új épület az eredeti beépítettség szerint visszaépíthető a terület-felhasználási egységre érvényes többi paraméter betartása mellet.

(5) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,5, a legkisebb zöldfelület a be nem épített terület 50%-a.

9. § (1) A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2)¹⁷ A község területén:

10. § (1) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület, (Gksz jelű területek) a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A területen kialakításra kerülő telkek minimális szélessége 25 m , mélysége 50 m .

(3) A területen megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,5.

(4) A telken belüli legkisebb zöldfelület 20%.

(5)¹⁸

(6) Az utak mentén, a telken belül minimum 5,0 m-es előkertet kell kialakítani.

(7)¹⁹ A létesítmények parkoló szükségleteit az OTÉK alapján teljes egészében a telken belül kell kielégíteni.

(8) A lakóterületekkel szomszédos területeken csak olyan tevékenység folytatható, amely megfelel a lakóterületi környezetterhelés követelményeinek.

11. § (1)²¹ A szabályozási terven

11/A. §²³ (1) Az ipari és mezőgazdasági üzemi terület és állattartó telep, a Szabályozási terven Gip-M2 jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban a nagyüzemi állattartást szolgáló állattartó majorok, valamint egyéb jelentős környezeti hatással járó mezőgazdasági üzemi létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezet területén az OTÉK 20. § alapján önálló épületként elhelyezhető:

(3) Ipari gazdasági terület mezőgazdasági területen kivételesen elhelyezhető: parkolóház és üzemanyagtöltő állomás.

(4) Nagyüzemi állattartó épületek 800 méteres környezetén belül – egyedi elbírálás kivételével – új lakóépület nem építhető.

(5) A 0234/7 hrsz-ú területen található állattartó telep gépjárművel való feltárása nem valósulhat meg a 0264 hrsz-ú útról. A terület feltárását a 0273 hrsz-ú útról kell biztosítani.

(6) Az építési övezet területén csak olyan technológiájú üzem hozható létre, amely a vonatkozó hatályos környezetvédelmi jogszabályoknak megfelel.

(7) Az építési övezetek területén több fő funkciójú épület is építhető.

(8) Az építési övezetek területén legfeljebb 2 építményszintű épület helyezhető el.

(9) Ha az alkalmazott technológia nagyobb építménymagasságot követel meg, az építési övezetben előírt legnagyobb megengedhető építménymagasság 3 méterrel túlléphető.

(10) Ipari gazdasági területen épület csak az építési helyen belül helyezhető el.

(11) Az építési övezetek területén a minimális zöldfelületi mértéken belül, a telekhatárok mentén a szabályozási terven jelölt 5-20 méteres sávban többszintű növényzet (gyep-, fa- és cserjeszint) telepítése kötelező.

(12) Az építési övezetek területén a kialakítható legkisebb telekméret 1,5 hektár .

(13)²⁴ Az építési övezetben lévő telkek maximális beépítettsége 30 %.

11/B. § (1) Az ipari és mezőgazdasági üzemi terület és állattartó telep a szabályozási terven Gip-M3 jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban a nagyüzemi állattartást szolgáló majorok, valamint egyéb jelentős környezeti hatással járó mezőgazdasági üzemi létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezet területén az OTÉK 20. §-a alapján önálló épületként helyezhetők el:

(3) Az ipari gazdasági terület mezőgazdasági területén kivételesen elhelyezhető parkolóház és üzemanyagtöltő állomás.

(4) A nagyüzemi állattartó épületek 800 m-es környezetén belül – az egyedi elbírálás kivételével – új lakóépület nem helyezhető el.

(5) Az építési övezet területén csak olyan technológiájú üzem hozható létre, amely a vonatkozó hatályos környezetvédelmi és talajvédelmi jogszabályoknak megfelel.

(6) Az építési övezet területén több fő funkciójú épület is elhelyezhető.

(7)²⁶ A területen létesülő technológia és sajátos építmények magassága legfeljebb 25 méter.

(8) Az építési övezet beépítésére vonatkozó előírások a következők:

(9) A terület beültetési kötelezettségét 10 és 20 m-es szélességben a szabályozási terv tartalmazza.

(10) A területen áthaladó 20 kV-os villamos vezeték 5-5 m-es védőtávolságát a beépítés során biztosítani kell.

11/C. § (1) Az ipari gazdasági terület energiaszolgáltatási terület, a Szabályozási terven Gip-E jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban az energiaszolgáltatás építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Ipari gazdasági terület energiaszolgáltatási területen az OTÉK 20. § alapján önálló épületként elhelyezhető:

(3) Ipari gazdasági terület energiaszolgáltatási területen kivételesen sem helyezhető el:

(4) Az övezet 500 méteres környezetén belül új lakóépület és igazgatási épület nem építhető.

(5) Az építési övezetek területén több fő funkciójú épület is építhető.

(6) Az építési övezetek területén legfeljebb 2 építményszintű épület helyezhető el.

(7) Ha az alkalmazott technológia nagyobb építménymagasságot követel meg, az építési övezetben előírt legnagyobb megengedhető építménymagasság 3 méterrel túlléphető.

(8) Ipari gazdasági területen épület csak az építési helyen belül helyezhető el.

(9) Az építési övezetek területén a minimális zöldfelületi mértéken belül, a telekhatárok mentén a szabályozási terven jelölt 5-20 méteres sávban többszintű növényzet (gyep-, fa- és cserjeszint) telepítése kötelező.

(10) Az építési övezetek területén a kialakítható legkisebb telekméret 1,5 hektár .

(11)²⁸ Az építési övezetben lévő telkek maximális beépítettsége 30 %.

12. § (1) A különleges területek közé a község területén a temető (Kt), a sportterület (Ks) és a megszűnt hulladék-lerakóhely (Kh) soroltak.

(2) A sportterületen a sportolással kapcsolatos építmények, a temető területén belül csak a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények és egyházi építmények helyezhetők el.

(3)²⁹ A parkolóhelyek az OTÉK alapján a telek területen belül, illetve a környezetükben lévő közterületen alakíthatók ki.

(4) A sportterület és a temető szabad területeit fásítani kell.

(5) A megszűnt hulladék-lerakón hulladék nem helyezhető el. Szakszerű rekultivációjáról gondoskodni kell.

13. § (1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozási terv tünteti fel. (KÖu – közutak, KÖk – vasút, KÖ – közmű)

(2)³⁰

(3) A közutak, a vasút és a közművek védőtávolságait a vonatkozó szabvány előírások alapján kell figyelembe venni.

(4)³¹

(5)³²

(6) Az újonnan nyitott utcákban a közvilágítás kiépítése és az utcai fásítás telepítése kötelező. A közmű vezetékek, a műtárgyak, a közvilágítási berendezések létesítése nem károsíthatja a tervezett és meglévő fákat.

13/B. § (1) A meglévő és a tervezett, építendő közcélú vízellátás, vízelvezetés, energiaellátás, valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi jogi bejegyzésével kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jog bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. A már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető.

(2) A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásai, a megfelelő ágazati szabványok és előírások mellett a jelen HÉSZ-ben rögzített szabályokat is figyelembe kell venni. Az ágazati előírásokban rögzített védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(3) A közmű létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) figyelemmel kell lenni.

(4) A közművesítésre kerülő területen levő telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

(5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.

(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani.

(7) Az országos közutakkal párhuzamos közműfejlesztések – a közút tengelyétől számított – 15,0 m-es távolságon túl valósíthatók meg.

(8) A területen tereprendezési és feltárási munkát csak szakhatóságok és az érintett közmű üzemeltetők hozzájárulásával, szükség esetén felügyeletével szabad végezni.

(9) Új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál dn 100-asnál kisebb keresztmetszetű vezeték építését engedélyezni nem szabad, a biztonságos tüzivíz ellátás érdekében. Az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapok elhelyezése kötelező.

(10)³⁴

(11) A szükséges oltóvizet az egyes létesítmények használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani.

(12) Az ivóvízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.

(13) A tűzcsapokat a védeni kívánt létesítménytől max. 100 m – közúton mért – megközelítési távolságra kell elhelyezni.

(14) A tűzcsapokat egymástól 5,0 m-nél közelebb nem szabad telepíteni.

(15) A közterületi vízvezeték hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében – lehetőség szerint – körvezetékként kell kiépíteni.

(16) Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.

(17) A csapadékvíz elvezetésére:

(18) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(19) A patak part élétől 6-6 m-es, vízfolyások egyéb árkok part éleitől 3-3 m-es sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni.

(20) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, stb.) egyéb célra hasznosítani, a medret érintő bármilyen korrekciót végezni, új vízfelületet létesíteni csak vízjogi létesítési engedély alapján, az illetékes szakhatóság engedélyével szabad.

(21) A biogázüzemben keletkező hő- és villamosenergia felhasználásáról az üzemeltető köteles gondoskodni.

14. § (1) A község igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (Z) soroltak.

(2) A közparkok (Z) a község állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról, köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.

(3)³⁵

(4) Meglévő zöldterültek nem csökkenthetők.

(5) Az utcai fásításnál ültetett fák a lakóépületek síkjától minimum 6,0 m-re kerülhetnek.

15. § (1) A község igazgatási területén gazdasági erők (Eg), véderők (Ev) és honvédségi véderők (Ev_h) területei kerültek kijelölésre.

(2)³⁶

(3) A véderdő területeken (Ev) épület nem helyezhető el, egyéb műszaki beavatkozás csak a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságával egyeztetve végezhető.

(4) A honvédelmi érdekeket szolgáló véderdő területeken (Ev_h) az Etv és a hozzá kapcsolódó külön jogszabályok szerint kell eljárni.

16. § (1) A mezőgazdasági területeken a növénytermesztés, állattenyésztés, halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, a kert és szőlőgazdálkodás építményei helyezhetők el.

(2) A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor:

(3)³⁷

(4) A területen vízi közművel ellátott építmény szennyvíz elvezetése korszerű közműpótló alkalmazásával történhet (szakszerű zárt tároló, kisberendezés, stb.).

(5) A területen beépítésre szánt terület kijelölése, vagy a szabályozási terven jelölttől eltérő terület-felhasználás programozása, megváltoztatása a rendezési terv módosításával lehetséges.

17. § (1) A mezőgazdasági árutermelő területek a szabályozási terven jelöltek (Má).

(2) A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 3.000 m², amelynek megközelítését közhasználatú, vagy magán úttal kell biztosítani.

(3)³⁸ A minimális nagyságú, vagy azt meghaladó földrészleteken a terület 3%-os beépítettségéig gazdasági épület és terepszint alatti pince építhető, a birtokközpontként minősített földrészlet kivételével.

18. § (1) A kert, szőlő és gyümölcsös területek a szabályozási terven jelöltek (Mk).

(2) A területeken kialakítható beépíthető legkisebb földterület 1.500 m², legkisebb szélesség 12 m.

(3) A már korábban kialakított:

(4) Az 1500 m²-es, vagy azt meghaladó területeken maximum 3%-os beépítettséggel egytömegű építmény helyezhető el.

(5) A szőlő, gyümölcs és kert művelési ágú területeken lakóépület 3000 m²-t meghaladó minimum 16,0 m széles földrészleten helyezhető el, maximum 3%-os beépítettséggel 4,5 m-es építménymagasság mellett.

(6)³⁹

19. § (1) A be nem építhető mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven jelöltek (M0).

(2) A művelési ág elsősorban erdősítés céljára megváltoztatható.

(3) A területen kialakítható legkisebb földrészlet 3.000 m².

(4) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem jutató, bemutató építményei helyezhetők el.

(5) A természetvédelmi területként is kijelölt M0 besorolású területeken létesítmény elhelyezése és mindennemű egyéb műszaki beavatkozás csak a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság előzetes egyetértése mellett végezhető.

(6) A területen már meglévő építmény a 3%-os beépítettség mellett, legfeljebb egy alkalommal, 25 m²-rel bővíthető.

20. § (1) A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv jelöli (V).

(2) A „V” területeken a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási, a vízi sport és a sporthorgászat közösségi építményei a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el.

(3) A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot szabadon kell hagyni.

(4) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni kell.

20/A. § (1) A különleges beépítésre nem szánt övezet trágyatároló építmény elhelyezésére szolgál (Kb-t).

(2)⁴¹ A Kb-t jelű övezetben szereplő telek megengedett legnagyobb beépítettsége 9,9 %.

(3) A Kb-t jelű trágyatároló építmény elhelyezésére szolgáló övezetben a kialakítható legkisebb telekméret 10.000 m2.

(4) A telek területének 50 %-át fásítással kell fedni, melynek során 250 fa/hektár mennyiségű sor- vagy parkfa méretű egyed telepítendő.

21. § A környezet-, táj-, természet-, műemlék és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolást a védőtávolságokat a szabályozási terv tartalmazza.

22. § (1) A környezetvédelmi előírások a település igazgatási területére érvényesek.

(2) A környezetvédelem külön szabályozási rendeltében e rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.

(3)⁴²

(4) Állati hullát más település területén kijelölt helyre, illetve a rendezési terven jelölt hatósági engedéllyel kiépítésre kerülő dögkútba kell elszállítani.

(5)⁴³

(6)⁴⁴

(7) A község területén veszélyes hulladék az üzemek és szolgáltató létesítmények területén átmeneti jelleggel a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások szerint gyűjthető.

(8) Külterületen bármely szennyvizet és trágyát termelő meglévő létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha szivárgásmentes zárt tárolóban történik a szennyvíz, illetve trágya, trágyalé átmeneti gyűjtése.

(9) A szippantott szennyvizek csak a hatóság kijelölt szennyvízürítő helyre szállíthatók.

(10) A település szennyeződés érzékenységi besorolása „B” fokozatú; érzékeny területnek minősül. A településen belüli M0-ás minősítésű és tájvédelmi körzetre javasolt területeket „A” fokozatú; fokozottan érzékeny területekként kell kezelni.

(11) A zaj és rezgésvédelmi előírásokat a szabályozási terv területi és övezeti kijelölésének alapján kell alkalmazni. A környezeti zajt keltő és attól védendő létesítményeket úgy kell elhelyezni, hogy a hatályos jogszabályokban előírt zajterhelési határértékek teljesüljenek.

(12) A mezőgazdasági művelésből kivonásra kerülő földrészleteken, az épületek megvalósítása előtt a felső 30 cm vastag humuszos talajréteget el kell távolítani. A humuszos földet az építkezés idején deponálni kell, és a munkálatok befejezését követően azt a környezet tereprendezésére lehet felhasználni.

22/B. § (1) A területen új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat köteles, akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésőbb az építési engedély iránti kérelem beadásági.

(2) A gazdasági-, különleges-, közlekedési- és közműterület övezeteinek területén új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek a telek határán teljesülniük kell;

(3) Nagy- és közepes haszonállattartó épületet és trágyatárolót lakó funkciójú épülettől 15 m-nél, kishaszonállat esetében 5 m-nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(4) A felsízni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A felszíni vizek körzetében nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni, illetve a felszín alatti vizek, illetve a talaj állapotát szennyezik.

(5) A felszíni és felszín alatti vizek és a talaj védelme érdekében, veszélyes hulladékot, növényvédőszert, műtrágyát, útsózási anyagot kizárólag engedélyezett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóedényben lehet elhelyezni.

(6) Kisvízfolyások, árkok rendszeres karbantartásáról, medrük tisztításáról a tulajdonosnak folyamatosan gondoskodni kell. Rendszeres karbantartás elmulasztása esetén az önkormányzat köteles a tisztítást elvégezni, melynek költsége a terület tulajdonosát terheli.

(7) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) védelmét vízgazdálkodási övezet keretein belül kell biztosítani.

(8) A településre az általánosan érvényes levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak, ezért a területen csak olyan létesítmények, technológia helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni.

(9) Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek a területen csak az állattartási rendeletben előírt és rögzített módon folytathatók.

(10) A termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivétele esetben lehet felhasználni. A 20AK-nál jobb minőségű termőföld csak különösen indokolt esetben – helyhez kötött beruházás céljára – vehető igénybe. Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell kijelölni.

(11)⁴⁶

(12) Kezeletlen kommunális szennyvíz, szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezése tilos.

(13) Mezőgazdasági rendeltetésű terület szennyvízzel történő öntözése a közigazgatási területen nem engedélyezhető.

(14) A területen csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést. Vízfolyásokba állattartásból származó hígtrágya, szerves és műtrágya, valamint növényvédőszer csurgalékvize nem kerülhet.

(15) A hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező, illetve más módon a birtokába kerülő hulladékot köteles gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.

(16) Az állattartásból keletkezett hulladékokat kivételes gondossággal kell kezelni, hogy a környezetre semminemű káros hatással ne legyen. Az esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok elszállításáról a tulajdonosnak kell gondoskodnia.

(17) Állati tetemek elszállítását és megsemmisítését csak az erre a célra szakosodott és engedéllyel rendelkező vállalkozás végezheti.

(18) A csatornahálózat kiépüléséig csak zárt szennyvíztároló létesítése engedélyezhető.

(19) A (potenciális) felszínmozgás veszélyes területrészeken mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni az építési tevékenységet.

(20) Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett és közterületeken a felszíni vizek akadálytalan eróziómentes elvezetése biztosított legyen.

(21) A biogázüzem területére beszállításra kerülő nyersanyagok felhasználásáig való zárt, szivárgásmentes tárolókban való tárolását meg kell oldani.

(22) A biogázüzemben melléktermékként keletkező biotrágya tárolására zárt, szivárgásmentes trágyatárolók kialakítása szükséges.

(23) A mezőgazdasági rendeltetésű földek felhasználása a mindenkori reális igényeknek megfelelően, ütemezetten történhet.

24. § (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések.

(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeltetését, vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad, ha:

25. § (1) A szabályozási terv által javasolt helyi közút létesítése, bővítése, vagy szabályozása érdekében, az építési hatóság kisajátítási eljárás nélkül – a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett – az érdekeltek hozzájárulás nélkül az önkormányzat javára lejegyeztetheti a szükséges területet.

(2) Ha a telek alakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.

(3) Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.

(4) Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részéért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlan érték-növekedésének összegét.

26. § (1) A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítani.

(2)⁴⁸

27. § (1) A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

(2)⁴⁹

(3) Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan meghatározott időn belüli és módon, növényzettel történő beültetési kötelezettségét írhatja elő.

(4) Az előző bekezdésben írt kötelezettségeket az engedélyezési eljárás keretében kell érvényesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

28. § (1)⁵⁰

(2)⁵¹

(3) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről a helyben szokásos módon, hirdetőtáblán való közzététellel a körjegyző gondoskodik.

(4) A rendelet egy-egy példányát a községi könyvtárban, valamint a körjegyzőség hivatalában hozzáférhető helyen kell elhelyezni.

(5)⁵² E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.