Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2013. (III.27.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2022. 12. 17

Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2013. (III.27.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

2022.12.17.

Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (2) bekezdés b) - c) pontjában, 6. § (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, és a 18. § (1) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában, és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, az Nvt. 7. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed

a) Somogyszob Községi Önkormányzatra (a továbbiakban: önkormányzat),

b) az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira,

c) az önkormányzat szerveire.

(2)1 A rendelet hatálya nem terjed ki

a) a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendeletben szabályozott és

b) a közlekedési területek más célú igénybevételével kapcsolatos eljárásokra.

2. § E rendelet alkalmazásában vagyon

a) a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon és

b)2 az államháztartás szerveiről szóló Korm. rendelet 30. § (3) bekezdésében felsoroltak.

2. Az önkormányzat vagyona

3. § Az önkormányzati vagyon csoportosítása a Nvt.-ben szabályozottak szerint történik, mely értelmében az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

3. Az önkormányzat törzsvagyona

4. § Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból áll.

5. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona

a) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból, és

b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból áll.

(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon alatt Nvt. 5. § (3) bekezdése szerinti vagyont kell érteni.

(3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon alatt a Nvt. 5. § (4) bekezdése szerinti vagyont kell érteni azzal, hogy az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak egy vagyonelemet sem minősít.

(4) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozik az (1) bekezdésen túl az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Vátv.) 23. § (2) bekezdésében meghatározott levéltári anyag is.

(5) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

6. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona

a) a Vátv.-ben korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemekből, valamint

b) az önkormányzat által az a) ponton túl korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősített vagyonából áll, mely vagyonelemeket a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonával törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételekkel rendelkezhet.

7. § (1) Törvény alapján a korlátozottan forgalomképes vagyonelemek forgalomképességének tartalmát az érintett törvény határozza meg.

(2) A 6. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonelemek forgalomképességének korlátai az alábbiak:

a) az intézményeket és középületeket az adott intézményi feladat vagy középület esetén a közfeladat ellátásáig nem lehet elidegeníteni, és nem lehet megterhelni,

b) nem lehet elidegeníteni az adott intézményt, középületet akkor sem, ha az intézményi- és a közfeladat ellátása ideiglenesen, várhatóan maximum 3 évig szünetel,

c) a használatot és a hasznosítási jogot 1 évnél rövidebb időszakra lehet átruházni.

4. Az önkormányzat üzleti vagyona

8. § (1) Az önkormányzat üzleti vagyona mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.

(2) Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.

(3) Az üzleti vagyonba tartozó forgalomképes ingatlanok körét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása (a továbbiakban együtt: tulajdonosi jog gyakorlása) az e rendeletben meghatározottak szerint történik.

5. Tulajdonjog átruházás

9. § (1)3 Vagyon tulajdonjogát átruházni bruttó 25.000.000,-Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni

a) természetes személy vagy

b) a Nvt.-ben meghatározott átlátható szervezet részére lehet.

10. § (1) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.

(2) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a 7. § (2) bekezdésben meghatározott korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott vagyon értékesítésére a 9. § (1) és a (2) bekezdésben rögzített szabályokat kell alkalmazni.

(4)45 Az üzleti vagyont az alábbiak szerint lehet értékesíteni:

a)6 a képviselő-testület a bruttó 50.001,-Ft – 25.000.000,-Ft értékhatár közé eső vagyon értékesítéséről a legjobb ajánlattevő javára dönt, továbbá

b) a polgármester dönt a bruttó 50.000,-Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről.

(5)7 A képviselő-testület egyedileg dönt a vagyon értékesítésére történő kijelölésről.

(6)8 A képviselő-testület a vagyon nem versenyeztetés útján történő értékesítésénél a megállapított értéktől lefelé legfeljebb 30 %-kal térhet el.

(7)9 A képviselő-testület a vagyon értékesítése esetén - annak forgalmi értékétől függetlenül - a helyben szokásos módon hirdeti meg a vételi ajánlattétel jogát.

6. Ingyenes vagyonátruházás

11. § (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni a Nvt. 13. § (3) - (7) bekezdése alapján lehet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.

7. A vagyon megterhelése

12. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet megterhelni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a forgalomképtelen törzsvagyon megterhelhető:

a) vagyonkezelői joggal

b) jogszabályon alapuló használati joggal vagy szolgalommal.

13. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának megterhelhetőségét -a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében- törvények határozzák meg.

(2) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára a 12. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

14. § (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni.

(2) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése – értékhatár nélkül – a képviselő-testület joga.

8. A vagyon vállalkozásba vitele

15. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának vállalkozásba vitelének szabályait - a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében - törvények határozzák meg.

(3) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

16. § (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.

(2) A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre a Nvt. 8. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti (2) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogot – értékhatártól függetlenül – a képviselő-testület gyakorolja.

9. Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése

17. § (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag a Nvt. 3. § (1) bekezdés 19. pont b) pontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében azon vagyonelemek körét, melyekre vagyonkezelői jog létesíthető, a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A vagyonkezelői jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy kijelöléssel.

(4) Vagyonkezelési szerződés - értékhatártól függetlenül - versenyeztetés nélkül köthető.

(5) Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt, hogy a vagyonkezelőnek

a) elengedi vagy

b) nem engedi el

a Mötv. 109. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét.

18. § Az önkormányzat a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe vételével engedheti át.

19. § (1) A képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.

(2) A képviselő-testület a vagyonkezelési jog létesítésére vonatkozó ajánlattételi lehetőségét a helyben szokásos módon hirdeti meg, és dönt a legkedvezőbb ajánlat szerint.

(3) A képviselő-testület a vagyonkezelési jog átengedéséről a helyben szokásos módon, a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(4) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.

(5) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként

a) pénzösszeget vagy

b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást

ír elő.

20. § A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,

b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,

c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot,

d) a Mötv. 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni,

e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,

f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.

21. § (1) Vagyonkezelő jogot ingyenes átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:

a) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézménynek,

b) önkormányzati társulásnak.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésbe:

a) az óvodai ellátás,

b) alapfokú nevelés, oktatás,

c) szociális ellátás,

d) egészségügyi ellátás,

e) közművelődés, kulturális feladatok ellátása,

f) sportcélú feladatok ellátása.

22. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

a) az Áht. 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembe vételével a belső ellenőrzés keretében,

b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,

c) pénzügyekért felelős bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel.

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,

b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,

c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell.

10. A haszonélvezeti jog

23. § (1) Vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot biztosítani versenyeztetés nélkül lehet.

(2) Nem lehet az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra haszonélvezeti jogot alapítani - kivéve a jogszabályon alapuló használati jogot vagy szolgalmat.

(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe vételével, valamint a (2) bekezdés figyelembe vételével lehet alapítani.

(4) Az üzleti vagyon tekintetében haszonélvezeti jog alapításáról értékhatártól függetlenül helyben szokásos módon történő hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára a Képviselő-testület dönt.

11. Hasznosítási jog, használatba adás

24. § (1) Forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon jogszabályon alapuló használati joggal terhelhető csak meg.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a hasznosítási jog, és használatba adás tekintetében figyelembe kell venni az adott vagyonelemre előírt forgalomképességi korlátokat.

25. § (1)10 A bruttó 25.000.000,-Ft értékhatárt meghaladó hasznosítási jogot versenyeztetéssel lehet átengedni.

(2)11 A képviselő-testület a bruttó 50.001,-Ft - 25.000.000,-Ft értékhatár közé eső vagyon hasznosítási jog átengedéséről a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(3)12 A képviselő-testület értékhatártól függetlenül a helyben szokásos módon hirdeti ki a használati, hasznosítási jogra való ajánlattétel jogát.

(4) A képviselő-testület értékhatártól függetlenül dönt az 1 évet meghaladó használati, hasznosítási jog átengedéséről.

26. § A képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.

27. §13 A polgármester dönt a bruttó 50.000,-Ft értékhatárt el nem érő használati, hasznosítási jog átengedéséről, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti időszak az 1 évet nem haladja meg.

28. § (1) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése – az átengedés időtartamától függetlenül – értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.

(2) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

12. A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei

29. § Az önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát a Nvt. alapján engedi át. A Nvt. alapján gondoskodik az önkormányzat többek között a törzsvagyonában lévő víziközművek létrehozásáról és működtetéséről.

13. A pénzeszközök feletti joggyakorlás

30. § (1) Az önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeinek hasznosításra, pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg.

14. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

31. § Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás jogát

a) a képviselő-testület gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés eléri az 50.000 Ft összeghatárt,

b) a polgármester gyakorolja

ba) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt,

bb) a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás jogát értékhatártól függetlenül.

32. § (1) A 31. § a) pontjában meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha

a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,

b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és a követelés későbbiekben való behajtása előreláthatólag nem lehetséges,

c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,

d) a bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,

e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel nem lehet behajtani, vagy a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek,

f) bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.

(2) A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (1) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja.

(3) A követelésről való lemondás magában foglalja az egész követelésről való lemondást, valamint a követelés egy részéréről való lemondást.

(4) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az Áht. 97. § (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.

33. § Ha az önkormányzat költségvetési rendelete eltérően nem rendelkezik, a követelésről való lemondás joga az önkormányzati költségvetési szervek tekintetében a 31. és 32. § - ban foglaltak szerint történik azzal az eltéréssel, hogy polgármester alatt a költségvetési szerv vezetőjét, az önkormányzat alatt a költségvetési szervet kell érteni.

15. Hitelfelvétel és -törlesztés, kötvénykibocsátás, beruházás és felújítás, lízing

34. § (1) Az önkormányzatnak van lehetősége hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, és rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről.

(3) Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.

16. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon

35. § (1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(2) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

a) az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,

b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

17.14 Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

36. § (1)15 Az Az önkormányzat vagyonát a számvitelről szóló törvény szerinti értéken kell nyilvántartani.

(2)16 A vagyonkimutatás tartalmára az államháztartás szerveiről szóló Korm. rendelet rendelkezései az irányadóak, az alábbi részletezésben:

a) forgalomképtelen törzsvagyon,

b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon,

c) forgalomképes üzleti vagyon.

(3) A vagyonkimutatást adott év december 31-ei fordulónappal kell készíteni.

(4) A vagyonkimutatás elkészítéséért a jegyző a felelős.

37. §17 (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyont és annak változásait az ingatlanvagyon kataszterben kell nyilvántartani.

(2) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről továbbá az önkormányzati vagyonváltozásainak a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Az e rendeletben meghatározott nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonnak minősül az e rendelet hatályba lépését követően az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon.

(4) A szerzéssel egyidejűleg kell dönteni a vagyontárgy e rendeletben meghatározottak szerinti minősítéséről.

(5) A jegyző gondoskodik arról, hogy a (3) bekezdésben meghatározottak szerinti minősítés alapján a vagyontárgy a soron következő képviselő-testületi ülésen e rendelet mellékletében átvezetésre kerüljön.

(6) Ha a vagyontárgy közfeladat ellátása szerinti rendeltetési célja megváltozik, vagy közérdekből indokolttá válik a képviselő-testület dönt a vagyontárgy forgalomképességének megváltoztatásáról, ha jogszabály eltérést nem engedő rendelkezése az átsorolást nem tiltja. A képviselő-testület dönt az üzleti vagyon törzsvagyon kategóriába történő átsorolásáról.

(7) Az ingatlan forgalomképtelensége akkor szűnhet meg, ha külön jogszabály alapján lefolytatott eljárásban a rendeltetése megváltoztatásra kerül.

(8) A közút, tér, park ingatlanok vagy azok egy részének rendeltetését településrendezési eszközök alkalmazásával lehet megváltoztatni és azt követően a vagyontárgyat a törzsvagyonból az üzleti vagyonba átsorolni. A közút rendeltetése megváltoztatásának további feltétele a közlekedési hatóság által a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott eljárás lefolytatása.

18. Eljárási szabályok

38. § (1)18 A versenyeztetési (a továbbiakban: pályázati) eljárás nyilvános.

(2)19 Az (1) bekezdéstől eltérően zártkörű pályázati eljárást kell tartani, ha

a) a nyilvános eljárás az önkormányzat gazdasági érdekeit sértené,

b) a vagyon értékesítési esélyeit rontaná, értékvesztéssel járna,

c) az önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása meghatározott ajánlattevők, befektetők, partnerek részvételét teszi szükségessé,

d) az önkormányzati érdek, különösen közszolgáltatások ellátása vagy üzleti titok megóvása azt indokolttá teszi,

e) a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek.

(3)20 Az önkormányzati vagyon átruházását, vagyonkezelésbe adását, hasznosítását vagy – felajánlás alapján történő – megszerzését a

a) a képviselő-testület,

b) a települési képviselő,

c) az önkormányzati bizottság vagy

d) a polgármester

kezdeményezheti.

(4)21 Az önkormányzati vagyon átruházása és hasznosítása – a (6) bekezdésben foglalt esetek kivételével – a képviselő-testület által, az e rendelet 5. mellékletében meghatározott eljárásrendben megindított pályázati eljárás útján történik.

(5)22 A képviselő-testület a pályázat kiírásának jogosultságát bármely – a képviselő-testület által, az ügy összes körülményét tekintve egyszerűnek ítélt – ügyben, egyedi határozattal a polgármesterre ruházhatja át.

(6)23 A képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben a polgármester dönthet úgy, hogy a (7) bekezdés a) pontjában meghatározott értékhatár alatti vagyon értékesítésére, illetve időtartamot meg nem haladó hasznosításra – a vagyontárgy jellegére, egyéb körülményre – tekintettel pályázatot ír ki.

(7)24 A pályázati rendszer nem terjed ki

a) bruttó 25.000.000,-Ft értékhatár alatti vagyon értékesítésére, hasznosítási jog átengedésére,

b) 1 évet meg nem haladó használati, hasznosítási jog átengedése esetére,

c) a pályázat útján bérbe adott határozott idejű bérleti szerződések bérleti idejének meghosszabbítására,

d) kisajátítás esetében csereingatlan biztosítására,

e) telekhatár rendezésre, ideértve a telekhatár kitűzésének hiányosságaiból eredő földfoglalásokat, telek kiegészítéseket,

f) idegen tulajdonú felépítmények alatti földterület hasznosítására,

g) mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületek haszonbérbe adására,

h) állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezésére,

i) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott civil szervezetek helyiség igényének kielégítésére,

j) ha az ingatlan (helyiség) hasznosítása közérdekű célt és az önkormányzat által ellátott oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális feladatot vagy más önkormányzati feladat ellátását szolgálja, és e feladatellátás érdekében az önkormányzat feladat átvételére a hasznosításba vevő személy (szervezet) és az önkormányzat között megállapodás jön létre,

k) jogszabályi rendelkezés vagy szerződés alapján elővásárlási jogosultsággal rendelkező részére történő értékesítés során,

l) az állam, másik helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, ezek költségvetési szerve vagy intézménye, az állam és/vagy önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság részére, vagy az Önkormányzat feladatát feladatellátási megállapodás alapján ellátó szervezet vagy személy részére történő – az Önkormányzat számára feleslegessé váló, de használható – ingóság ellenértékkel vagy ellenérték nélküli átadására,

m) a törvény által előírt esetekben az ingyenes átruházás vagy hasznosításba adás esetére.

(8)25 A polgármester az átruházott hatáskörében hozott döntéséről a döntést követő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni.

39. §26 (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.

(2) A vagyon értékesítésekor - beleértve az értékpapírokat is - piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.

(3) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére és megterhelésére az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét

a) ingatlanvagyon esetén egy évnél nem régebbi - értékbecslő által készített - forgalmi értékbecslés alapján,

b) értékpapír esetén, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az egyes értékpapírtípusok piacán az értékesítés, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján,

c) társasági részesedét megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jog esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján

kell meghatározni.

(4) Önkormányzati vagyon értékesítése kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott szakértő által készített szakvéleményben leírtak figyelembe vételével lehetséges. A szakvéleményt minden esetben független szakértőnek kell elkészítenie.

(5) Ingó vagyontárgy értékének meghatározása:

a) érték megállapítással, ha az azonos rendeltetésű ingó dolog kereskedelmi, vagy piaci ára alapján a forgalmi érték megállapítható,

b) szakértő általi értékbecsléssel, amennyiben az a) pont szerint az érték nem állapítható meg.

(6) A tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok visszterhes elidegenítése, vagy megszerzése esetén a forgalmi értéket az aktuális piaci ár alapján kell meghatározni.

(7) Üzletrész, társasági jogviszonyt megtestesítő értékpapír visszterhes elidegenítése vagy vásárlása esetén a forgalmi értéket üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

(8) A vagyonkezelői, haszonélvezeti, használati vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározása piaci értéken történik. A piaci érték meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges.

40. § Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről –az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján– a polgármester évente legalább egyszer tájékoztatja a képviselő-testületet.

41. § Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatok közül:

a) építési ügyekben – közművekkel való ellátás területén- a tulajdonosi hozzájárulás megadására,

b) az önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, továbbá visszavásárlási jog törléséhez hozzájárulás megtételére a polgármester jogosult.

42. § Az önkormányzat tulajdonában lévő, az önkormányzat intézményeinek elhelyezésére szolgáló és működést biztosító vagyonelemek hasznosítása tekintetében az alapító okiratokban, továbbá a vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésekben foglaltak szerint kell eljárni.

19. Záró rendelkezések

43. § E rendelet a kihirdetést követőn napon lép hatályba.

44. § Az e rendelet szerinti vagyonkimutatást először a 2012. évről szóló zárszámadási rendelethez kell elkészíteni.

45. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

46. § Hatályát veszti

a) Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról szóló 11/2000. (XI. 28.) rendelete,

b) Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról szóló 11/2000. (XI. 28.) rendelet módosításáról szóló 12/2002. (II.13.) rendelete,

c) Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról szóló 11/2000. (XI. 28.) rendelet módosításáról szóló 1/2003. (I.27.) rendelete,

d) Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról szóló 11/2000. (XI. 28.) rendelet módosításáról szóló 8/2006. (III.30.) rendelete,

e) Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról szóló 11/2000. (XI. 28.) rendelet módosításáról szóló 14/2009. (IX.9.) rendelete,

f) Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról szóló 11/2000. (XI. 28.) rendelet módosításáról szóló 5/2012. (II.23.) önkormányzati rendelete.

1

Az 1. § (2) bekezdése a Somogyszob Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 2. § b) pontja a Somogyszob Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

3

A 9. § (1) bekezdése a Somogyszob Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

5

A 10. § (4) bekezdése a Somogyszob Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

7

A 10. § (5) bekezdését a Somogyszob Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.

8

A 10. § (6) bekezdését a Somogyszob Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.

9

A 10. § (7) bekezdését a Somogyszob Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.

10

A 25. § (1) bekezdése a Somogyszob Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

11

A 25. § (2) bekezdése a Somogyszob Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

12

A 25. § (3) bekezdése a Somogyszob Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

13

A 27. § a Somogyszob Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

14

A 17. alcím címe a Somogyszob Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.

15

A 36. § (1) bekezdése a Somogyszob Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.

16

A 36. § (2) bekezdése a Somogyszob Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.

17

A 37. § a Somogyszob Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.

18

A 38. § (1) bekezdése a Somogyszob Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

19

A 38. § (2) bekezdése a Somogyszob Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

20

A 38. § (3) bekezdése a Somogyszob Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

21

A 38. § (4) bekezdését a Somogyszob Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdése iktatta be.

22

A 38. § (5) bekezdését a Somogyszob Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdése iktatta be.

23

A 38. § (6) bekezdését a Somogyszob Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdése iktatta be.

24

A 38. § (7) bekezdését a Somogyszob Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdése iktatta be.

25

A 38. § (8) bekezdését a Somogyszob Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdése iktatta be.

26

A 39. § a Somogyszob Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.

27

A 3. melléklet a Somogyszob Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

28

Az 5. mellékletet a Somogyszob Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 12. § (2) bekezdése iktatta be.