Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

13/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat megnevezése és jelképei

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Somogyszob Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 7562 Somogyszob, Petőfi Sándor utca 1.

(3) Az önkormányzat működési területe: Somogyszob község közigazgatási területe

(4) Az önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: Somogyszobi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal).

2. §

A képviselő-testület önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

3. §

A képviselő-testület önkormányzati elismerések alapítását és adományozását külön rendeletben szabályozza.

4. §

Az önkormányzat testvér-települési kapcsolatot tart fenn Szob településsel.

II. Fejezet

A képviselő-testület feladat- és hatáskörei

5. §

(1) Az önkormányzat kötelező feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) tartalmazza.

(2) Az önkormányzat a feladatait az önkormányzat részvételével működő társulások, a polgármester, a bizottságok, a hivatal, valamint a képviselő-testület által alapított és fenntartott intézmények útján látja el.

(3) Az önkormányzatok államháztartási kormányzati funkciók szerinti alaptevékenységeinek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

2. Önként vállalt feladatok

6. §

(1) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében tisztázni kell a feladat ellátásnak anyagi-, személyi- és technikai feltételeit, valamint ki kell kérni a feladat tárgya szerint illetékes bizottság véleményét.

(2) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

(3) Minden önként vállalt közfeladat tekintetében annak további ellátásáról a képviselő-testület a fedezet biztosításával egyidejűleg, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervében, éves költségvetésében dönt.

3. A képviselő-testület hatásköreinek átruházása

7. §

(1) A képviselő-testület a hatáskör átruházásáról, illetőleg visszavonásáról a hatáskört érintő jogviszonyt szabályozó rendelet elfogadásakor dönt.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója az e körben tett intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő munkaterv szerinti ülésen beszámol.

(3) A képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatásköröket a 2. melléklet, a polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet, és a Többcélú Társulásra átruházott feladat- és hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.

(4) A képviselő-testület kölcsönös érdek alapján együttműködik a helyi nemzetiségi önkormányzattal, biztosítja számára a megállapodás szerinti működési feltételeket. Az együttműködési megállapodást az 1. függelék tartalmazza.

(5) A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében a közvetlen cél, a megyei tervek, koncepció kidolgozásában való részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.

8. §

(1) A Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik:

1. helyi közügy megoldásának vállalása, illetőleg arról történő lemondás;
2. a képviselő-testület gazdasági programjának és munkatervének elfogadása;
3. belföldi és külföldi önkormányzati szervekkel együttműködési megállapodás létesítése és felmondása;
4. beruházási hitel felvétele;
5. az önkormányzat képviseletében, illetve megbízásából az önkormányzat költségére teljesítendő külföldi kiküldetés elrendelése,
6. gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés.

(2) A polgármester – a (2) bekezdésben meghatározott ügyek kivételével – a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

9. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A képviselők névsorát az 2. függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli, továbbá más képviselő-testülettel/testületekkel közösen együttes ülést, valamint évente legalább egyszer közmeghallgatást tart.

(3) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 11 alkalommal ülésezik.

(4) A képviselő-testület a rendes üléseit általában minden hónap utolsó keddjén tartja.

(5) Az ülések helyszíne az önkormányzat (Községháza) tanácskozó terme. A polgármester az ülést – indokolt esetben - egyéb helyszínre is összehívhatja.

(6) Az ülések általában 17.00 órakor kezdődnek, de ettől eltérő időpontban is megtarthatók.

4. A képviselő-testület gazdasági programja

10. §

A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára szóló, az Mötv. 116. §-ában meghatározott tartalmú gazdasági programot készít.

5. A képviselő-testület munkaterve

11. §

(1) A képviselő-testület évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.

(2) A polgármester a munkatervre javaslatot kér a jegyzőtől.

(3) A polgármester a munkatervre a javaslatot kérhet:

1. a települési képviselőktől,
2. a bizottságoktól,
3. az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőitől,
4. helyi roma nemzetiségi önkormányzat elnökétől,
5. a településen működő, illetékes bíróság által bejegyzett társadalmi szervezetek, közalapítványok, egyesületek vezetőitől.

(4) A munkaterv tartalmazza:

1. a képviselő-testület ülésének tervezett időpontjait és napirendjét,
2. a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét;
3. a tervezett napirendi pontot véleményező bizottságok megjelölését,
4. az előterjesztés elkészítésének idejét,
5. előre tervezett közmeghallgatás idejét
6. a rendeletalkotási programot.

(5) A munkatervet minden év december 31-ig a polgármester terjeszti elő jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

6. A képviselő-testület ülésének összehívása, meghívója

12. §

(1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze.

(2) Ha a polgármester a szabályszerű indítvány ellenére nem hívja össze az ülést, akkor képviselő-testületet az alpolgármester, illetve akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetén a korelnök hívja össze.

13. §

(1) A képviselő-testületi ülésre szóló meghívó tartalmazza:

1. az ülés helyét és időpontját,
2. a napirendi pontként megtárgyalásra javasolt előterjesztések címét és előterjesztőik nevét.

(2) A képviselő-testület ülését írásbeli – papíralapú vagy elektronikus levél formájú – meghívóval kell összehívni.

(3) A meghívót és annak mellékleteit – a rendkívüli ülés kivételével – úgy kell kézbesíteni, hogy azt a meghívottak az ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal kézhez kapják.

(4) A képviselő-testület munkaterv szerinti és rendkívüli üléseinek időpontjáról, helyéről és a tárgyalandó napirendekről – a meghívó kiküldésével egyidőben – a lakosságot is tájékoztatni kell az önkormányzat hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel.

(5) A meghívóban szereplő tárgysorozat sorrendje:

1. rendelet-tervezetek, költségvetési, zárszámadási előterjesztések,
2. gazdasági, vagyoni ügyek,
3. polgármester, alpolgármester, jegyző, bizottsági elnökök előterjesztése,
4. választási és kinevezési ügyek,
5. testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügyek,
6. kérdések, közérdekű bejelentése, interpellációk.

14. §

(1) A polgármester a munkatervtől eltérő időpontban a Mötv. 44. §-ában meghatározott indítványozók kezdeményezésére, és az általa rendkívülinek minősített esetekben összehívhatja a képviselő-testület ülését.

(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt (amennyiben azt nem a polgármester kezdeményezi) a polgármesternek kell benyújtani. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokait, és a napirendi javaslatokat.

(3) A rendkívüli ülés összehívására és levezetésére 12. – 13. § - okat kell értelemszerűen alkalmazni, azzal, hogy halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülése meghívó nélkül, telefonon vagy más módon (elektronikus levél, távirat, telefax, stb.) is összehívható.

7. A képviselő-testület ülésére meghívandók köre

15. §

A képviselő-testület ülésére meg kell hívni az önkormányzati képviselőket, valamint tanácskozási joggal a jegyzőt,

1. a Szociális Bizottság nem képviselő tagjait,
2. a helyi roma nemzetiségi önkormányzat elnökét
3. az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőit,
4. a napirendi pont tárgy szerint illetékes szerv vezetőjét,
5. a településen működő civil szervezetek képviselőit, az őket érintő napirendi pontokhoz,
6. azokat, akiknek jelenléte a napirend körültekintő megtárgyalásához szükséges (pl.:  kérelmező, szakértő, hivatal ügyintézője, stb.),
7. azokat, akiknek meghívását törvény kötelezővé teszi.

8. Az alakuló ülés

16. §

(1) Az alakuló ülés részletes szabályait a Mötv. 43. §-a tartalmazza.

(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

1. a Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választások eredményéről,
2. a képviselők eskütétele,
3. a polgármester eskütétele,
4. a polgármester programjának ismertetése,
5. a polgármester illetményének megállapítása,
6. az alpolgármester megválasztása,
7. az alpolgármester eskütétele,
8. az alpolgármester tiszteletdíjának meghatározása,
9. megbízás SzMSz. felülvizsgálatára,
10. megbízás gazdasági program kidolgozására.

(3) Amennyiben az alakuló ülésen az Ügyrendi Bizottság megválasztására nem kerül sor, a képviselő-testület a titkos szavazás lebonyolításához 3 fős ideiglenes bizottságot hoz létre, mely feladatát a 35. § alapján látja el. Az ideiglenes bizottság megbízatása az alakuló ülés végéig tart.

9. Az ülések nyilvánossága

17. §

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet, és a testület felszólalást jóváhagyó határozata alapján fel is szólalhat.

(2) A zárt ülés tartásának szabályait a Mötv. határozza meg.

10. A képviselő-testületi anyagok általános szabályai

18. §

(1) A képviselő-testület elé kerülhetnek:

1. előterjesztés,
2. beszámoló,
3. tájékoztató,
4. képviselői indítvány,
5. interpelláció, kérdés.

(2) Az (1) bekezdés szerinti anyagokat előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján – az d) - e) pont kivételével, előzetes törvényességi véleményezést követően – gondoskodik az ülés napirendi tervezetének előkészítéséről. A benyújtáskor – az d) - e) pont kivételével – figyelemmel kell lenni az ülés meghívójának kézbesítésére irányuló határidőre.

19. §

(1) Előterjesztésnek minősül az üléstervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságai, vagy a polgármester által előzetesen javasolt beszámoló és tájékoztató, rendelet- és határozattervezet.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:

1. vizsgálati és elemző részből, melyben pontosan meg kell határozni:

aa) az ügyrendi pont tárgyát,

ab) az adott témakör szerepelt-e már korábban is a testület napirendjén, és ha igen, milyen döntés született és azt milyen eredménnyel hajtották végre,

ac) a javasolt döntések indokait,

ad) a téma előadóját és az előkészítésben résztvevő személyek szervezetek nevét.

ae) a tárgykört rendező jogszabályokat,

af) mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és indokolják a meghozandó döntést.

2. határozati javaslatból, melyben egyértelműen meg kell fogalmazni:

ba) a rendelkező részt,

bb) az esetleges alternatív döntési javaslatokat,

bc) a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezését,

bd) konkrét végrehajtási határidőt.

(4) Szerződéskötés esetén a szerződés-tervezetet kell javaslatként a képviselő-testület elé terjeszteni.

20. §

(1) A beszámoló benyújtására a polgármester, az alpolgármester, feladatkörében eljárva a képviselő-testület bizottsága, a jegyző, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak. A jogszabály alapján beszámolásra kötelezett nem önkormányzati szervek beszámolóját a polgármester terjeszti elő.

(2) A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület határozatot hoz.

21. §

(1) A tájékoztató olyan információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, valamint valamely a község életével kapcsolatos jelenségek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(2) Tájékoztató formájában kell beterjeszteni:

1. a jogszabályok ismertetését,
2. az önkormányzat költségvetési mérlegére vonatkozó adatokat,
3. a képviselő-testület és szervei működésére jellemző adatokat,
4. a községre vonatkozó különböző adatok, jelenségek ismertetését,

ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá.

(3) Tájékoztató benyújtására a polgármester, az alpolgármester, feladatkörében eljárva a képviselő-testület bizottsága, a jegyző, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.

(4) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Amennyiben a képviselő-testület a tájékoztatót nem fogadja el, azt átdolgozva a következő rendes ülésre ismét be kell terjeszteni.

22. §

(1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet megalkotására vagy határozat meghozatalára. Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.

(2) Indítványt bármely helyi önkormányzati képviselő (a továbbiakban: képviselő) benyújthat a polgármesterhez, legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 2. napon.

(3) A képviselői indítvány vonatkozhat

1. halasztást nem tűrő döntés meghozatalára,
2. az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti indítvány alapján a képviselő-testület az indítványban javasolt döntésről annak elhangzását, és az a felett nyitott vitát követően azonnal dönt.

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármely képviselő – további javaslat megtételével – csatlakozhat. Az indítvány felett a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Elfogadása esetén a képviselő-testület a döntés előkészítésére a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt, vagy a feladat-és hatáskörrel rendelkező bizottságot kéri fel.

23. §

Az „Egyebek” napirendi pont tárgyalása során a képviselők a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben interpellációt terjeszthetnek elő vagy kérdést intézhetnek.

24. §

(1) A kérdés, önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű írásos felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdést, az ülést megelőző nap 12.00 óráig kell benyújtani a polgármesterhez.

(3) A kérdésre elsősorban a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válaszadás időtartama legfeljebb 3 perc. Ha a kérdezett az ülésen nem ad választ, ezt írásban 15 napon belül kell megtennie. A képviselő-testület a válaszról csak akkor határoz, ha azt a kérdező nem fogadja el.

25. §

(1) Az interpelláció önkormányzati ügyekben történő írásos felvilágosítás kérése.

(2) Az interpellációt, az ülést megelőző nap 12.00 óráig kell írásban benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik annak nyilvántartásba vételéről. Az interpellációnak tartalmaznia kell:

1. az interpelláló nevét,
2. az interpelláció címét és szövegét,
3. az interpelláló sajátkezű aláírását.

(3) Az interpellációra elsősorban a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Ebben az esetben az interpelláló képviselőt legfeljebb 3 perces szóbeli kiegészítés és további 2 perces viszontválasz joga illeti meg. Ha az interpellált az ülésen nem ad választ, ezt írásban 15 napon belül kell megtennie. Az írásban adott válasz elfogadásáról a következő ülésen kell az interpellálónak, illetve a képviselő-testületnek nyilatkoznia.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik, majd vita nélkül, egyszerű többséggel a testület dönt az elfogadásról.

(5) Ha az interpellációra adott választ a testület nem fogadja el, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A bizottság a vizsgálat eredményéről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

11. A képviselő-testület ülésének vezetése

26. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetén a korelnök vezeti.

(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester – a jegyző közreműködésével – megállapítja a megjelentek számát, az ülés határozatképességét, s kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.

(3) Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(4) Ha a képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést elnapolja és 8 napon belülre új ülésnapot jelöl ki. Az ismételt ülésre az előterjesztéseket nem kell újra megküldeni, azonban új meghívót kell kiküldeni, amelyben tájékoztatja a képviselőket az újabb ülésnapról. A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülés megváltozott napirenddel is megtartható, ebben az esetben új meghívót és a kiegészítő előterjesztéseket ki kell küldeni.

27. §

A polgármester a testületi ülés vezetése során:

1. napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
2. napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,
3. jelentést ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról,
4. beszámol a két ülés közötti polgármesteri tevékenységről és fontosabb községi eseményekről,
5. beszámol az átruházott hatáskörök gyakorlásáról,
6. az „Egyebek” keretében kerül sor

fa) a döntés-előkészítést nem igénylő képviselői kérdések, bejelentések, interpellációk előterjesztésére,

fb) a lakossági kérdések felvetésére,

fc) az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott egyéb hozzászólások nyomán tett polgármesteri intézkedések bemutatására, amennyiben ezt a képviselő kérte,

7. berekeszti az ülést.

12. A napirend

28. §

(1) A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.

(2) A polgármester a napirend – meghívó szerinti – írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal. Az ülésre – a rendeletben foglaltaknak megfelelően – írásban beterjesztett képviselői indítványt, kérdést, interpellációt a napirendre felvettnek kell tekinteni.

(3) A képviselő-testületi ülésen kiosztott anyag tárgyalására – a képviselői indítványok, interpellációk és kérdések kivételével – csak halasztást nem tűrő esetben kerülhet sor a polgármester indokolt javaslata alapján, a jegyző törvényességi véleményével, amennyiben a képviselő-testület a napirendre vételt megszavazza.

(4) Nem kerülhet a képviselő-testületi ülésen kiosztásra:

1. a munkatervben meghatározott feladatokkal kapcsolatos anyag,
2. az Mötv. 41. § (6) bekezdés szerinti intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése, létesítő okiratának módosítása,
3. önkormányzati társulás létrehozásáról, az ahhoz való csatlakozásról szóló előterjesztés,
4. önkormányzati pénzeszköz, vagyon átadásáról vagy elidegenítéséről szóló javaslat,
5. rendeletalkotás vagy módosítás.

(5) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül dönt.

13. A tanácskozás rendje

29. §

(1) Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében:

1. a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors és érdemi eldöntésére,
2. figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától, ismételt figyelmeztetés után a szót megvonja,
3. figyelmezteti a képviselőt a hozzászólásra biztosított időkeret túllépésére, ismételt figyelmeztetés után a szót megvonja,
4. rendreutasíthatja azt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít,
5. ismétlődő rendzavarás esetén figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendzavarót,
6. ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veszi igénybe.

(2) Az (1) bekezdés e) - f) pontjában felsorolt intézkedések a képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazhatók.

(3) A képviselő-testület ülésének ideje alatt az ülésteremben mobiltelefont használni nem lehet.

(4) A nyilvános ülésen a hallgatóság - ideértve a médiatartalom-szolgáltatók képviselőit is - csak a kijelölt helyeken foglalhat helyet, és az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles.

(5) A képviselő-testület ülésén a médiatartalom-szolgáltatók munkatársai tevékenységükkel nem zavarhatják a testület munkáját.

(6) Tartós rendzavarás, állandósult lárma vagy a vita folyamatos menetét ellehetetlenítő esemény következtében – ha figyelmeztetése nem járt eredménnyel - a polgármester határozott időre felfüggesztheti, illetve elnapolhatja az ülést.

(7) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

14. Tárgyalási szünet

30. §

(1) A polgármester bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el legfeljebb 15 percre, amelynek az időtartamát is megállapítja. Az ülések idején - a szünetek kivételével - a bizottságok nem ülésezhetnek.

(2) Tárgyalási szünetet rendel el a polgármester - egy napirendi pont tárgyalása során egy alkalommal és legfeljebb 15 percre -, ha azt

1. a települési képviselők egynegyede kéri,
2. a jegyző szükségesnek tartja a törvényességi kérdések tisztázása céljából.

15. A vita

31. §

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

1. az előadó - a kérdések és a vita előtt - az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést tehet,
2. a bizottsági elnökök vagy megbízottjaik előterjesztik a napirenddel kapcsolatos bizottsági állásfoglalást, módosító javaslataikat (A hozzászólásokat a téma szakmai bizottságának elnöke nyitja meg.),
3. a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők az előadóhoz kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni,
4. a kérdésekre adott válaszok után kerül sor a hozzászólásokra, a jelentkezés sorrendjében.

(2) A hozzászólók legfeljebb:

1. rendeletalkotásnál 5 percben,
2. egyéb napirendi pontnál 3 percben,
3. második hozzászólás esetén 2 percben kaphatnak szót.

(3) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának további korlátozására a képviselő-testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) A vita lezárása után a napirend előadója reagál a hozzászólásokra legfeljebb 3 percben.

(5) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a határozati javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

16. A döntéshozatal folyamata

32. §

(1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. Az eredeti javaslat módosító javaslattal egyező megváltoztatása, illetve visszavonása esetén a módosító javaslatot nem kell az ülésvezetőnek szavazásra feltenni.

(2) A vita lezárását követően az elhangzott döntési alternatívákat, illetve az írásos határozati javaslatra szóban tett módosítási javaslatokat az ülésvezető összefoglalja. Az eredeti írásos javaslatot nem kell ismertetni, elegendő arra utalni.

(3) A javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani, úgy, hogy először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzás (benyújtás) sorrendjében visszafelé, végül a teljes javaslatról.

(4) A javaslat elfogadásához - az (5) bekezdés kivételével - a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: egyszerű többség).

(5) A megválasztott képviselők több mint a felének (4 képviselő) igen szavazata (a továbbiakban: minősített többség) szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározottakon kívül:

1. helyi közügy önálló megoldásának vállalásához, illetőleg arról történő lemondáshoz,
2. a költségvetési kötelezettséget érintő határozatok elfogadásához,
3. a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
4. a helyi népszavazás, népi kezdeményezés tárgyú döntéshez,
5. az önkormányzati kitüntetés és elismerő címek adományozásához,
6. a polgármester elleni kereset benyújtásához,
7. a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntéshez,
8. a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntéshez,
9.  törvényben előírt esetekben.

(6) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

17. A döntések meghozatala

33. §

(1) A képviselő-testület döntéseit szavazással hozza. A javaslatról a képviselő-testület tagjai „igen”, vagy „nem” nyilatkozattal szavaznak. Tartózkodásnak helye nincs.

(2) A szavazás kézfelemeléssel vagy név szerinti szavazással történik.

(3) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazon ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(4) Ha a törvény által a testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás esetén eredménytelen a minősített többségű szavazás, a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül dönt a vita tovább folytatásáról és az ismételt szavazásról. Újabb szavazás hiányában vagy ismételten eredménytelen szavazás esetén a témát a következő ülés napirendjére kell tűzni.

(5) A polgármester köteles ismételt szavazást elrendelni akkor, ha a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatban bármely képviselő vagy a jegyző részéről aggály merül fel.

(6) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, megbízás és kitüntető cím adományozása ügyében, ha a határozati javaslatban több személy szerepel vagy a javaslat több alternatívát tartalmaz, többlépcsős szavazással is dönthet oly módon, hogy a képviselők mindegyik jelöltre és alternatívára szavazhatnak. Az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személyre, illetve alternatívára a következő szavazási fordulóban már nem lehet szavazni. A szavazást addig kell folytatni, míg a testület megszavazza az előírt számú jelöltet, illetve kiválasztja a győztes alternatívát.

34. §

(1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

1. azt törvény írja elő,
2. azt a polgármester kéri,
3. azt a jelenlevő testületi tagok több mint a fele indítványozza,
4. vállalkozásban való részvétel esetén,
5. a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlása kimondásának ügyében.

(2) A név szerinti szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(3) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást nem lehet tartani.

(4) Név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben előolvassa a képviselő-testület tagjainak a névsorát, akik nevük felolvasásakor a feltett kérdésre „igen” vagy „nem” kijelentéssel szavaznak. A polgármester utolsónak adja le a szavazatát. A szavazást követően, szavazatuknak megfelelően a képviselő-testület tagjai kézjegyükkel is ellátják a nevük mellett lévő „igen” vagy „nem” rovatot – a szavazatuk tényét megerősítendő. A listát a polgármester és a jegyző aláírásukkal hitelesítik. A lista a fejlécében tartalmazza a szavazásra feltett kérdést.

(5) A hitelesített szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, illetve a szavazás eredményét a jegyzőkönyvben is rögzíteni szükséges.

35. §

(1)  Titkos szavazást – a 33. § (3) bekezdésre figyelemmel - legalább két képviselő indítványozhat, az indítvány felett a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(2) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le, melynek során a bizottság gondoskodik:

1. a szavazólapok elkészítéséről,
2. a titkosság feltételeinek biztosításáról,
3. a szavazatok összeszámlálásáról,
4. az eredmény kihirdetéséről,
5. az eredményről szóló külön jegyzőkönyv (mely tartalmazza: a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét, a szavazás tárgyát, a szavazást lebonyolító bizottság jelenlévő tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket, az eredmény megállapítását, a bizottság jelenlévő tagjainak aláírását, a bizottság bélyegző lenyomatát) elkészítéséről, amelyet a testületi jegyzőkönyvhöz kell mellékelni.

(3) A titkos szavazás erre a célra készített szavazólap, az arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A szavazólapra legfelül a dátum, a titkos szavazás tárgya kerül fel, majd az egyértelműen megválaszolható eldöntendő kérdés, valamint két kör – „igen”, „nem” választási lehetőséggel, továbbá a képviselő-testület hivatalos pecsétje. Érvényesen szavazni az „igen”, „nem” szó mellett elhelyezett körben, két egymást metsző vonallal lehet. Minden képviselő abc sorrendben szavaz. Tartózkodásnak helye nincs. A polgármester a szavazólapok elkészítése és a szavazás idejére szünetet rendel el.

(4) Több jelölt vagy több alternatíva esetén valamennyi jelölt, illetve alternatíva szerepel a szavazólapon. Érvényesen szavazni úgy lehet, hogy be kell karikázni legfeljebb annyi jelölt nevét, amennyi maximálisan megszavazható (ezt a számot szerepeltetni kell a szavazólapon), illetve egy kiválasztott alternatívát. Az a jelölt(ek), illetve alternatíva lesz a győztes, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy elérte a szükséges többséget.

(5) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén, vagy ha a törvény által a testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás esetén eredménytelen a minősített többségű szavazás, a képviselő-testület a következő ülésén megismétli a szavazást. Újabb szavazategyenlőség vagy eredménytelenség esetén a szavazás ugyanazon testületi ülésen még egyszer megismételhető, erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

18. A képviselő-testület rendelete

36. §

(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

1. a polgármester,
2. az alpolgármester,
3. a képviselő,
4. a képviselő-testület bizottsága,
5. a jegyző,
6. a helyi roma nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete,
7. a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetének vezetője,
8. erre irányuló népi kezdeményezés, helyi népszavazás.

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt a képviselő-testület elé terjeszti. A kezdeményezésről a képviselő-testület állást foglal, és rendelkezik a tervezet elkészítéséről, annak főbb irányelveiről. A polgármester és a jegyző saját kezdeményezése alapján a testület állásfoglalása nélkül is terjeszthet rendelet-tervezetet a testület elé.

(3) A rendelet-tervezet elkészítéséről a jegyző vagy a képviselő-testület által kijelölt külső szakértő gondoskodik. A képviselő-testület megállapíthatja a rendelet-tervezet véleményezésébe, előkészítésébe bevonandó személyek körét (pl.: állandó vagy ideiglenes bizottság, külső szakértő).

(4) A rendelet-tervezet előkészítés, illetve véleményezés céljából az érintettek részére történő megküldéséről a jegyző gondoskodik.

(5)  A (7) bekezdésben foglalt kivétellel az önkormányzati rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (továbbiakban együtt: véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak papír alapú vagy elektronikus levél formájában.

(6) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelet-tervezet tárgyához nem illeszkedik, vagy név nélküli.

(7) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

1. az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló önkormányzati rendelet-tervezetet,
2. a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó, a közszolgálati jogviszonyban állók juttatásaival és támogatásaival kapcsolatos önkormányzati rendelet-tervezetet, valamint
3. azt az önkormányzati rendelet-tervezetet, amelynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

37. §

(1) A rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet (a továbbiakban: KIM rendelet) 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.

(2) Az önkormányzati rendeleteket a jegyző az önkormányzat hirdetőtábláján hirdetmény közzétételével hirdeti ki. A hirdetményben közölni kell a kihirdetés tényét és azt, hogy a hatályos szöveg a hivatalban, munkaidő alatt megtekinthető. A kifüggesztés időtartama 15 nap. A hirdetményt az irattárba helyezendő rendeleti példányhoz csatolni kell.

(3) A rendelet egy példányát a hivatalban hozzáférhető helyen kell elhelyezni.

(4) A jegyző gondoskodik a rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról, a hatályos rendeletek jegyzékének naprakész vezetéséről.

19. A képviselő-testület határozata

38. §

(1) A határozatokat naptári évenként külön-külön kezdődő folyamatos sorszámmal, perjel mögött évszámmal, majd zárójelben hónap (római számmal) és nap (arab számmal) megjelöléssel kell ellátni, a következők szerint: …./20… (hó, nap) számú határozat.

(2) A képviselő-testület határozatairól a jegyző folyamatos nyilvántartást vezet. Az átruházott hatáskörben hozott határozatokról külön nyilvántartást kell vezetni.

(3) A határozatok nyilvántartása tartalmazza:

1. a határozat számát,
2. a határozat tárgyát,
3. a felelős megnevezését,
4. a végrehajtás határidejét,
5. a végrehajtással kapcsolatos megjegyzéseket.

(4) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel (határozatszám nélkül) dönt határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosító indítványairól, ügyrendi kérdésekről, képviselői interpellációkra adott válaszokról.

(5) A határozatok végrehajtását a jegyző figyelemmel kíséri, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentést a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti.

(6) A képviselő-testület tagjai a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatot a legközelebbi testületi ülésen megkapják.

20. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

39. §

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül, amely a Mötv.-ben meghatározottakon túl tartalmazza:

1. a nyilvános, zárt, rendkívüli ülés megjelölést,
2. az ülésvezető a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében tett esetleges intézkedéseit,
3. a felvilágosítás kéréseket, interpellációkat, kérdezéseket
4. képviselői kérés esetén a kisebbségben maradt vélemény feltüntetését.

(2) A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyv mellékletét képezi:

1. a meghívó,
2. a jelenléti ív,
3. az írásos előterjesztés és mellékletei,
4. szóbeli előterjesztés határozat-tervezete,
5. elfogadott és aláírt rendeletek,
6. titkos szavazásról készült jegyzőkönyvek,
7. a név szerinti szavazás hitelesített szavazási névsora,
8. a képviselő kérésére írásban benyújtott hozzászólása,
9. az írásban megküldött interpelláció,
10. a jegyző törvényességi észrevételei.

(3) A jegyzőkönyv elkészítésének megkönnyítése érdekében a képviselő-testület üléséről hangfelvétel is készíthető, amely más célra nem használható fel. Az adathordozó nem selejtezhető.

(4) A képviselő-testület nyilvános ülésein készült jegyzőkönyveibe és mellékleteibe a hivatalban bárki betekinthet, arról – költségtérítés ellenében – másolatot kérhet.

(5) A zárt ülésről készített külön jegyzőkönyvbe és mellékleteibe a Mötv. 46. § (3)  bekezdésében felsoroltakon kívül más nem tekinthet be. A zárt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

21. Az együttes ülésre vonatkozó szabályok

40. §

(1) A közös önkormányzati hivatalt létrehozó önkormányzatok évente legalább három ülés tartanak:

1. a közös hivatal költségvetésének elfogadása
2. a közös hivatal zárszámadása, beszámoló a közös hivatal munkájáról
3. a közös hivatal féléves költségvetési beszámolója tárgyában.

(2) Együttes ülést – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a társult önkormányzatok képviselő-testületeinek kezdeményezésére 3 napon belül, írásban össze kell hívni. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell az időpontra, helyszínre és napirendre vonatkozó javaslatot.

(3) Az együttes ülést a székhely település polgármestere vezeti. Akadályoztatása esetén a székhely település alpolgármestere, mindkettőjük akadályoztatása esetén a székhely település korelnöke vezeti.

(4) A képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges

1. a közös hivatal megállapodásának jóváhagyásához,
2. a közös hivatal megállapodásának módosításához,
3. a közös hivatalhoz való csatlakozáshoz.

22. A közmeghallgatás

41. §

(1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározott időpontban évente legalább egy közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendi pontjairól az érdekelteket az önkormányzat hirdetőtábláján tájékoztatni kell. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek elkészítésére és tartalmára a 39. §-ban foglalt előírások vonatkoznak.

IV. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEIRE, TAGJAIRA ÉS

AZ ÖNKORMÁNYZATI TISZTSÉGVISELŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

23. A polgármester

42. §

(1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester szabadságát a tárgyév február 28. napjáig ütemezi és bejelenti a képviselő-testületnek. A szabadságot az alpolgármester engedélyezi és a hivatal tartja nyilván.

(3)A főállású polgármester munkarendje a hivatal munkarendjével egyezik.

(4) A polgármester ügyfélfogadási rendje: minden héten hétfőn 8-12 óráig, illetve szerdán 13-16 óráig.

43. §

(1) A polgármester feladatait, hatásköreit törvény vagy annak felhatalmazása alapján Kormányrendelet állapítja meg.

(2) A polgármester az önkormányzat vezetője, felelős az önkormányzat egészének működéséért. Fő feladatai különösen:

a)a település fejlődésének elősegítése,

b)az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,

c)az önkormányzat gazdálkodási feltételeinek megteremtése,

d)a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének biztosítása,

e)a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,

f)a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása,

g)kapcsolattartás a helyi pártok vezetőivel,

h)a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának segítése,

i)a képviselők, a bizottsági elnök munkájának segítése,

j)a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése.

(3) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya  miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a    polgármester – az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat, melyről a következő ülésen tájékoztatást köteles adni.

(4) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – az Mötv. 42. §-ában  meghatározott ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben.

(5) Az (4) bekezdés alkalmazásában halaszthatatlan önkormányzati ügynek minősül az az ügy, melynek tárgyában a döntés elmaradása veszélyeztetné a kötelező önkormányzati feladatok ellátását, vagy a képviselőtestület határozatának végrehajtását.

(6) A polgármester tisztsége megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, ezek együttes hiányában a korelnöknek adja át.

24. Az alpolgármester

44. §

(1) A képviselő-testület egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, akinek tiszteletdíjára vonatkozóan az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.

(2) Az alpolgármesterre, a polgármesterre vonatkozó szabályok az irányadóak.

(3) Az alpolgármester feladatköreit a polgármester határozza meg.

25. A jegyző

45. §

(1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.

(3) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

1. tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
2. tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
3. gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
4. biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését,
5. a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
6. a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
7. rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, tájékoztatja a polgármestert,
8. gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

(4) A jegyző gondoskodik a rendelet 37. § (2) bekezdésének megfelelő kihirdetéséről.

(5) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei a jegyzői feladatok ellátására helyettesítő jegyzőt bíznak meg.

26. A képviselő

46. §

(1) A képviselő az Mötv-ben foglaltakon túl jogosult:

1. tevékenyen részt venni a képviselő-testület és bizottságai döntéseinek előkészítésében, végrehajtásában, végrehajtásának szervezésében, ellenőrzésében,
2. a döntés előtt a döntést megalapozó előzetes információt igényelni a közös önkormányzati hivataltól,
3. jelzéssel élni, ha a végrehajtásban hiányosságot tapasztal, vagy a döntéstől eltérést észlel,
4. a képviselő-testület és bizottságai irataiba, jegyzőkönyveibe titoktartás mellett betekinteni,
5. interpellációt és kérdést feltenni a testület ülésén,
6. sürgősségi indítványt előterjeszteni,
7. a képviselő-testület ülésének összehívását, zárt ülés elrendelését, titkos szavazást, név szerinti szavazást, vita lezárását kezdeményezni.

(2) A képviselő az Mötv-ben foglaltakon túl köteles:

1. ellátni a testület által meghatározott feladatokat,
2. írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,
3. a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, magántitkot megőrizni, titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll,
4. olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

(3) A polgármester a képviselőt szakmai ismeretei, felkészültsége szerint bevonhatja a döntések előkészítésébe, különböző szervekkel folytatott tárgyalásokba.

(4) A testületi-, bizottsági ülésen való részvétel akadályoztatása esetén a képviselő, illetve a bizottsági tag –az ok megjelölésével – köteles a polgármesternél, a jegyzőnél, a bizottság elnökénél távolmaradását szóban vagy írásban bejelenteni.

47. §

(1) A képviselő-testület a jogszabályon alapuló kötelezettségeit megszegő képviselő kötelezettségszegés megállapítását követően esedékes hónapra járó tiszteletdíját 25 %-kal csökkenti. Ismétlődő esetben a csökkentés időtartama három hónapra emelkedik.

(2) A kötelezettségszegés tényének megállapítását bármely képviselő kezdeményezheti. A kezdeményezést a kötelezettségszegés részletes ismertetésével, írásban, a polgármesterhez kell benyújtani. A képviselő-testület a kezdeményezés polgármesterhez érkezését követő ülésén dönt a kötelezettségszegés megállapításáról és a szankció alkalmazásáról.

48. §

(1) A Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a mulasztó képviselő havi tiszteletdíjának 10 %-a megvonásra kerül.

(2) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztásával kapcsolatos ügyeket az Ügyrendi Bizottság vizsgálja ki.

.

49. §

A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra. Az Ügyrendi Bizottság a vizsgálat eredményét – törvény eltérő rendelkezése hiányában – döntés céljából a képviselő-testület elé terjeszti.

27. A képviselő-testület bizottságai

50. §

(1) A képviselő-testület állandó bizottságai és azok létszáma:

1. Szociális Bizottság (rövidítése: SZB) 7 fő, ebből 5 fő képviselő, 2 fő nem képviselő,
2. Ügyrendi Bizottság (rövidítése: ÜB) 3 fő.

(2) A bizottságok feladatait az 2. melléklet, megválasztott tagjainak névsorát a 3. függelék tartalmazza.

(3) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ad hoc bizottságot hozhat létre. Az ad hoc bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(4) A települési képviselő egyidejűleg több bizottság tagjának is megválasztható. A bizottságok elnökeire a polgármester, míg tagjaira a polgármester és a bizottságok elnökei tehetnek javaslatot. A bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület alakuló ülésén, vagy megválasztásukat követően, a képviselő-testület előtt esküt tesznek.

51. §

(1) A bizottság ülését az elnök, annak akadályoztatása esetén a bizottság legidősebb képviselő  tagja hívja össze és vezeti.

(2) A bizottsági tag, az ülésről való távolmaradását, a bizottság elnökének kell bejelentenie. Ha az összehívott bizottsági ülés a meghirdetett időpontban határozatképtelen, a bizottsági elnök 15 perces várakozás után az ülést elnapolhatja.

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(4) A bizottság zárt ülésére vonatkozóan a 17. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

52. §

(1)  A bizottság tagjaira az Mötv. képviselő-testület bizottságaira vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) A bizottság működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.

(3) A bizottság elnöke beszámol a képviselő-testületnek a bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(4) A bizottság elnöke az általa vezetett bizottság tevékenységéről, a megválasztását követően, évente egyszer, átfogó módon beszámol a képviselő-testületnek.

53. §

(1) A képviselő-testület bármely kérdés megvizsgálására ideiglenes bizottságként vizsgáló bizottságot állíthat fel.

(2) A vizsgáló bizottságot létre kell hozni, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

(3) A vizsgáló bizottság tagja csak képviselő lehet.

(4) A vizsgáló bizottság tevékenységéről jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell:

1. a bizottság feladatát,
2. a bizottság által alkalmazott eljárást és vizsgálati módszereket,
3. a bizottság megállapításait,
4. a bizottság megállapításait alátámasztó bizonyítékok bemutatását,
5. a vizsgálattal érintett észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira,
6. szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatot, vagy javaslat kidolgozásának kezdeményezését.

28. A közös önkormányzati hivatal

54. §

(1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Kaszó és Bolhás községek képviselő-testületeivel közösen egységes hivatalt működtet.

(2) A hivatal elnevezését, székhelyét, megalakításának időpontját, létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, feladat-és hatáskörét a Somogyszobi Közös Önkormányzati Hivatalt Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti, mely a rendelet 3. függelékét képezi.

29. A nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek biztosítása

55. §

A hivatal a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez, döntései előkészítéséhez és azok végrehajtásához az alábbi segítséget adja:

1. a nemzetiségi önkormányzatok üléseinek előkészítése (meghívók készítése, kiküldése),
2. jegyzőkönyvek helyszíni vezetése, majd elkészítése,
3. határozati kivonatok elkészítése és kézbesítése,
4. a nemzetiségi önkormányzatok pénzügyi döntéseivel kapcsolatos feladatok ellátása, segítség nyújtás a költségvetésük tervezéséhez, végrehajtásához.

30. A társulások

56. §

Az önkormányzati társulásokról szóló jegyzéket az 4. függelék tartalmazza.

31. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés

57. §

A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás, népi kezdeményezés rendjét.

VI. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

32. Az önkormányzat költségvetése

58. §

(1) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg. Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot és azt milyen mértékben és módon lát el.

(2) A költségvetési rendeletet a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell előkészíteni és megalkotni.

(3) A költségvetési előirányzatok, a költségvetési létszámkeretek közötti átcsoportosítás és a tartalékkal való rendelkezés átruházásának jogát és annak kereteit a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza.

33. Az önkormányzat vagyona

59. §

(1) Az önkormányzat vagyonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket, szabályokat az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza, melyben a képviselő-testület megállapítja többek között:

1. a forgalomképtelen törzsvagyon körét,
2. az önkormányzat üzleti vagyonát,
3. a tulajdonjog átruházás szabályait,
4. a vagyontárgyak elidegenítésére, megterhelésére és vállalkozásba való bevitelére vonatkozó szabályokat.

(2) Az önkormányzat - vagyonának növelése valamint helyi közszolgáltatás ellátása érdekében - részt vehet gazdasági vállalkozásokban. E részvétel formájára és módjaira a rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

34. Az önkormányzat gazdálkodásának egyéb szabályai

60. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a hivatal látja el. E körben különösen:

a)elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót,

b)beszedi az önkormányzat saját bevételeit,

c)leigényli a címzett és céltámogatásokat,

d)gondoskodik az önkormányzat és az intézmények pénzellátásáról,

e)biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,

f)elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz,

g)az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményi működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.

(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények az alapító okiratukban foglaltaknak megfelelően gazdálkodnak, az éves költségvetési rendeletben meghatározott szabályok szerint. Az intézmények részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület módosíthatja.

35. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

61. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak az irányadók.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat belső ellenőrzését megbízási szerződéssel foglalkoztatott belső ellenőr útján láttatja el.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

62. §

Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

63. §

A SZMSZ-ben nem szabályozott kérdésekben az Mötv. előírásait értelemszerűen alkalmazni kell.

64. §

Hatályát veszti

1. Somogyszob Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2011. (III.31.) önkormányzati rendelete,
2. Somogyszob Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 4/2011. (III.31.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 11/2011. (VI.30.) önkormányzati rendelete.
3. Somogyszob Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 4/2011. (III.31.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 9/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelete.

Kihirdetési záradék:

A rendelet kihirdetve: 2014. november 28.

Nagy Zoltán Sándorné

jegyző

1. melléklet a 13/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez

Somogyszob Községi Önkormányzat

alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása

2. melléklet a 13/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLTAL A BIZOTTSÁGOKRA ÁTRUHÁZOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

I.

Valamennyi bizottság feladat- és hatásköre

1. Dönt

1. belső működési szabályainak meghatározásáról,
2. képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben.

2. Előkészíti

1. a jegyzővel közösen a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendelet-tervezeteket,
2. a képviselő-testület által feladatkörébe utalt előterjesztéseket.

3. Véleményezi

1. a hatáskörébe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket,
2. a képviselő-testület által meghatározott rendelet-tervezeteket,
3. a polgármester által előterjesztett, feladatkörét érintő javaslatokat, tervezeteket,
4. a feladatköréhez kapcsolódó intézmények intézményvezetői pályázatait, a vezetők kinevezésére, megbízására, felmentésére, a fegyelmi eljárásra irányuló előterjesztéseket,
5. a feladatkörét érintő intézmények alapításával, megszüntetésével, átszervezésével kapcsolatos koncepciókat, előterjesztéseket.

4. Ellenőrzi

1. a képviselő-testületi döntések végrehajtását,
2. a feladatkörét érintő rendeletek hatályosulását, javaslatot tesz azok módosítására,
3. a hivatalnak a képviselő-testület és a bizottság döntései előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.
4. Az ellenőrzés során a bizottság intézkedést nem tehet, közvetlen utasítást a hivatal részére nem adhat. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület, illetve a bizottság álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

5. Kapcsolatot tarthat

1. a feladatkörét érintő területen működő önszerveződő közösségekkel,
2. a megyei önkormányzat hasonló feladatkörben tevékenykedő bizottságával.

6. Figyelemmel kísérheti

1. a szakterületét érintő nemzetközi kapcsolatokat,
2. a szakterületén működő intézmények, szervezetek tevékenységét.

7. Egyéb feladatok:

1. minden rendes képviselő-testületi ülésen beszámol az átruházott hatáskörök gyakorlásáról,
2. ciklusonként egy alkalommal, a ciklus végén beszámol munkájáról a képviselő-testületnek.

II.

 Az egyes bizottságok feladat- és hatásköre

1. A Szociális Bizottságra átruházott hatáskörök:

1. Dönt a létfenntartási segély és a rendkívüli gyermeknevelési támogatás iránti kérelmek elbírálásáról
2. Véleményezi a szociális tárgyú önkormányzati rendelet-tervezeteket, illetve előterjesztéseket.

2. Az Ügyrendi Bizottságra átruházott hatáskörök:

1. Feladatkörükben előkészítik és véleményezik a képviselő-testület döntéseit, szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását.
2. Ciklusonként legalább egy alkalommal a képviselő-testület előtt beszámolnak a végzett munkáról vizsgálatot indít, tájékozódik, elemzést készít minden olyan esetben, amikor a képviselő-testület – akár a bizottság saját kezdeményezésére – megbízza;
3. Az önkormányzati rendeletben a képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörök gyakorlása.
4.  Ellátja a Képviselő-testületi ülésen a titkos szavazással kapcsolatos szavazatszámláló bizottsági teendőket,
5. Megvizsgálja és javaslatával a Képviselő-testület elé terjeszti a Képviselő-testület döntése elleni törvényességi felhívásokat.
6. Az önkormányzati tisztségviselői és Képviselő-testületi összeférhetetlenségi ügyekben előterjesztést tesz a Képviselő-testület felé.
7. Javaslatot tesz a polgármester illetményének megállapítására, emelésére, és jutalmazására.
8. Szervezi a helyi népszavazás előkészítését és lebonyolítását.
9. Ellátja a képviselők és a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatainak nyilvántartásával és felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat.

3. melléklet a 13/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLTAL A POLGÁRMESTERRE ÁTRUHÁZOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

1. Az éves költségvetési rendeletben meghatározott összegű polgármesteri keret felhasználása.

2. Dönt a normatív tanévkezdési támogatás megállapításával összefüggő kérdésekben.

3. Dönt méltányossági ápolási díj, rendkívüli gyógyszersegély, temetési hozzájárulás, temetési kölcsön, köztemetés és méltányos közgyógyellátás megállapításával összefüggő kérdésekben.

4. Eljár a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott önkormányzati közútkezelői hatáskörbe tartozó ügyekben.

5. Dönt a sporttal összefüggő megállapodások, együttműködési szerződések előkészítésével, nemzetközi sportkapcsolatok kialakításával, a sporttevékenységre alakult és a nem sportcélú társadalmi szervezetekkel való együttműködésre vonatkozólag.

4. melléklet a 13/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez

A TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSRA ÁTRUHÁZOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

1. Egészségügyi ellátás

1. központi ügyelet,
2. sürgősségi betegellátás,

2. Szociális ellátás, valamint család-gyermek- és ifjúságvédelem feladatainak ellátása

1. családsegítő-, gyermekjóléti szolgálat és házi segítségnyújtás ellátása,
2. bölcsődei ellátás,
3. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
4. támogató szolgálat,
5. közösségi pszichiátriai ellátás,
6. idősek nappali ellátása,
7. idősek bentlakásos otthona.

3. Kistérségi területfejlesztés.

1. függelék a 13/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

(a települési ROMA NEMZETISÉGI önkormányzattal)

(a módosításokkal egységes szerkezetben)

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 27. § (2) bekezdése, valamint a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Ntv.) 80. § (2) bekezdése és 159. § (3) bekezdése alapján Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testülete és Somogyszob Községi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete együttműködésük szabályait az alábbi megállapodásban rögzítik.

I. Fejezet

SOMOGYSZOB KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ÉS SOMOGYSZOB KÖZSÉGI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEINEK TERÜLETEI ÉS FORMÁI

1.Somogyszob Községi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) a Somogyszobi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) útján gondoskodik a Somogyszob Községi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat) gazdálkodásával és működésével kapcsolatos előkészítő, végrehajtási és ügyviteli (pl. nyilvántartás, iratkezelés, gépelés, sokszorosítás, postázás) feladatok ellátásáról.

2.Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat működése feltételeit biztosítja.

II. Fejezet

A költségvetés elkészítésének, JÓVÁHAGYÁSÁNAK és VÉGREHAJTÁSÁNAK RENDJE

1. Költségvetési koncepció, költségvetés elkészítése és elfogadása

1.1. Hivatal gondoskodik a Nemzetiségi Önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról. Ezek során a Hivatal részéről a Nemzetiségi Önkormányzattal való kapcsolattartással megbízott személy a Hivatal pénzügyi ügyintézője, Pentz János Attiláné vezető-főtanácsos (továbbiakban: költségvetési megbízott).

1.2.Az Áht.-ban és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Ávr.) meghatározott tartalmú költségvetési koncepció-, illetve határozat-tervezet Áht.-ban meghatározott benyújtási határidőt megelőző elkészítéséről a költségvetési megbízott gondoskodik, amelyet a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke (továbbiakban: elnök) nyújt be a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete elé.

1.3.A költségvetési megbízott a költségvetési koncepció-, illetve határozat-tervezetet az Áht.-ban meghatározott benyújtási határidő előtt legalább 15 nappal megelőzően egyezteti az elnökkel, a vitás kérdéseket tisztázzák, tájékoztatja a tervezetek készítésére vonatkozó határidőkről, ennek keretében az elnök rendelkezésére bocsátja a Nemzetiségi Önkormányzatra vonatkozó adatokat.

1.4.A költségvetési határozatot megalapozó döntésekre (pl.: tiszteletdíjak mértéke) az elnök legkésőbb a költségvetési határozatot tárgyaló képviselő-testületi ülésen tesz javaslatot.

1.5.A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési koncepciójának, költségvetésének elfogadásáról az ezt tartalmazó jegyzőkönyv másolatának a Hivatal köztisztviselője, Hodorics Katalin igazgatási főelőadó (továbbiakban: testületi ügyintéző) útján történő megküldésével tájékoztatja a költségvetési megbízottat.

1.6.Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának törvényességéért, a bevételi és kiadási előirányzatok megállapításáért, az esetleges adósságrendezési eljárás során tartozásaiért felelősséggel nem tartozik.

1.7.Amennyiben az Önkormányzat képviselő-testülete a saját költségvetése tárgyalásakor az előterjesztésben foglalt – és a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatában szereplő –, Nemzetiségi Önkormányzatnak esetlegesen juttatandó támogatás összegén változtat, úgy a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete a költségvetését újratárgyalja és az új támogatás összegével új vagy módosító határozatot hoz.

2.A költségvetési előirányzatok módosítása

2.1.A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetése képviselő-testülete határozatával módosítható.

2.2.A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának az Áht. 34. § (1)–(4) bekezdésében foglalt módosítását a költségvetési megbízott készíti elő, a képviselő-testülethez történő benyújtásról az elnök gondoskodik.

3.Egyéb költségvetési együttműködés

3.1.A Nemzetiségi Önkormányzat elemi költségvetését a költségvetési megbízott készíti el és jóváhagyásra az elnök elé terjeszti.

3.2.Az Áht. 29. § (3) bekezdése szerinti határozat-tervezet elkészítéséről a költségvetési megbízott, a képviselő-testülethez történő benyújtásról az elnök gondoskodik.

3.3.Az Áht. 78. § (2) bekezdése szerinti likviditási tervet a költségvetési megbízott készíti el és az elnök előterjesztésére a képviselő-testület hagyja jóvá.

3.4.A költségvetési megbízott a Nemzetiségi Önkormányzat által meghatározott határidőben segítséget nyújt az adószám igénylésével, önálló fizetési számla nyitásával kapcsolatban.

4.Költségvetési információ

4.1.A képviselő-testület által jóváhagyott éves költségvetésről, a jogszabályban előírtakról - az államháztartás pénzügyi információs rendszere keretében – adatszolgáltatást kell teljesíteni.

4.2.A Hivatal elkészíti – a vonatkozó kormányrendelet és a minisztériumi tájékoztató alapján - a költségvetési információt a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetéséről, az Áht. 107-108. §-ában és az Ávr.-ben meghatározottakról és benyújtja az államkincstárhoz.

4.3.Az elnök a 4.1.-4.2. pontban foglaltakra kiterjedően a költségvetési megbízott útján a beszámolási kötelezettség teljesítéséhez információt szolgáltat és beszámol a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozata időarányos teljesítéséről.

5.         Zárszámadás, beszámoló

5.1.A Nemzetiségi Önkormányzat Áht.-ban meghatározott tartalmú költségvetési beszámolójának, illetve zárszámadási határozatának tervezetét a költségvetési megbízott készíti elő és az elnök nyújtja be a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete elé.

5.2.A költségvetési megbízott a költségvetési beszámoló-, illetve zárszámadás-tervezetet az Áht.-ban meghatározott benyújtási határidő előtt legalább 15 nappal megelőzően egyezteti az elnökkel, a vitás kérdéseket tisztázzák, tájékoztatja a tervezetek készítésére vonatkozó határidőkről, ennek keretében az elnök a költségvetési megbízott rendelkezésére bocsátja a szükséges adatokat.

6.         Belső ellenőrzés

6.1.A Nemzetiségi Önkormányzat operatív gazdálkodásának ellenőrzése – a Hivatal gazdálkodásával összefüggésben – a Hivatal belső ellenőrzésének részét képezi.

6.2.A belső ellenőrzésnek a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos megállapításai nyomán szükséges intézkedések meghozatala az elnök feladata.

III. Fejezet

A költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendje

1.A költségvetési gazdálkodás általános szabályai

1.1.    A Nemzetiségi Önkormányzat az Önkormányzat számlavezető pénzintézeténél önálló számlát vezet, bevételeivel és kiadásaival szabadon gazdálkodik.

1.2.   A Nemzetiségi Önkormányzat operatív gazdálkodását a Hivatal segíti, a képviselő-testület döntése alapján intézkedik a személyi kifizetésekről, gondoskodik a közterhek befizetéséről.

1.3.A Hivatal a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési előirányzatán belül, annak figyelemmel kísérésével végzi a gazdálkodási szabályok betartása mellett gazdálkodási feladatait.

1.4.A Hivatal a Nemzetiségi Önkormányzat számára olyan analitikus nyilvántartást vezet, amely biztosítja az előirányzat-felhasználás figyelemmel kísérését.

2.Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés, utalványozás, szakmai teljesítés igazolása

2.1.    A Nemzetiségi Önkormányzat nevében kötelezettségvállalásra az Ávr. 52. § (7) bekezdése alapján a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. A kötelezettségvállalásért a Nemzetiségi Önkormányzat tartozik helytállni. Az utalványozásra csak az érvényesítés után kerülhet sor. Az utalványozás írásbeli rendelkezés. A pénzügyi teljesítésre az utalványozás után, az érvényesítés és az utalványozás ellenjegyzése mellett kerülhet sor.

2.2. Ellenjegyzésre az Ávr. 55. § (2) bekezdés g) pontja alapján a jegyző által írásban kijelölt, a Hivatal állományához tartozó köztisztviselő: Pentz János Attiláné pénzügyi vezető-főtanácsos jogosult. Az ellenjegyzésre jogosult feladata meggyőződni arról, hogy a kötelezettségvállalás és az utalványozás megfelel-e a jogszabályi előírásoknak és biztosított-e a fedezet. Amennyiben az ellenjegyző véleménye szerint a kötelezettségvállalás és az utalványozás fentiekkel ellentétes, úgy köteles a szabálytalanságra felhívni a kötelezettségvállaló figyelmét. Ha a kötelezettséget vállaló és utalványozó továbbra is ragaszkodik a jogszabállyal, nemzetiségi önkormányzati határozattal ellentétes utasításhoz, az ellenjegyző az utalványra rávezeti, hogy „az ellenjegyzés utasításra történt”. Erről az ellenjegyzésre jogosultnak a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületét 8 napon belül tájékoztatnia kell.

2.3. Az érvényesítést a Hivatal pénzügyi ügyintézője, Pentz János Attiláné vezető-főtanácsos végzi. Az érvényesítés során meg kell vizsgálni a kiadások teljesítésnek és a bevételek beszedésének jogosságát, így azt, hogy a kötelezettségvállalás alapján megtörténhet-e a teljesítés, a megrendelt szolgáltatást elvégezték-e, a megrendelt anyag leszállításra került-e, a számlázás megfelelő-e, az szabályszerű-e és számszakilag megfelelő-e, a fedezet rendelkezésre áll-e. Az érvényesítés ezen feladatok elvégzésének igazolását jelenti, amelyet az okmányra vezetett záradékban kell rögzíteni. A záradék tartalmazza a megállapított összeget és a könyvviteli elszámolásra vonatkozó főkönyvi számlaszámot.

2.4. A Nemzetiségi Önkormányzat esetében a szakmai teljesítés igazolására az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes jogosult. A szakmai teljesítés igazolására vonatkozó részletes szabályokról a Hivatal belső szabályzata rendelkezik.

2.5.    A kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés, utalványozás és teljesítésigazolás során be kell tartani az Ávr. 60. §-ában foglalt összeférhetetlenségi szabályokat. A kötelezettségvállalásra, ellenjegyzésre, utalványozásra és érvényesítésre a Pénzkezelési Szabályzat nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozó részében nevesített személyek jogosultak.

3.Pénzellátás, bankszámlarend

3.1.  A központi általános működési- és feladatalapú támogatás a nemzetiségi célú előirányzatokból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 428/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai alapján kerül a Nemzetiségi Önkormányzat számlájára.

3.2.  A Nemzetiségi Önkormányzat a gazdálkodásával összefüggő pénzforgalmat saját számláján bonyolítja, amelyet a Hivatal kezel. A számla feletti rendelkezési jog az elnököt és az általa meghatalmazott személyt – a banki aláírás-bejelentés szerint – illeti meg.

3.3. A Hivatal biztosítja, hogy a számvitel és analitikai nyilvántartás során a Nemzetiségi Önkormányzat bevétele, kiadása, pénzmaradványa elkülönítetten kimutatásra kerüljön, megteremtve ezzel az önálló pénzgazdálkodás feltételét.

4.A vagyontárgyak kezelésének szabályai

4.1. A Nemzetiségi Önkormányzat vagyontárgyairól a nyilvántartást a Hivatal vezeti, amely tartalmazza a megalakulásakor juttatott vagyont és folyamatosan a vagyonváltozást. A szükséges információkat, dokumentációkat az elnök biztosítja, illetőleg a vagyontárgy felvételéhez kapcsolódó bizonylatokat szolgáltatja.

4.2. A Nemzetiségi Önkormányzat vagyonával való gazdálkodás a Nemzetiségi Önkormányzat határozatának megfelelően történik. A leltározás megszervezése a Hivatal feladata, amelyben az elnök vagy az általa kijelölt nemzetiségi képviselő közreműködik.

IV. Fejezet

A NEMZETISÉGI önkormányzat működése feltételeinek biztosítása

1.A Nemzetiségi Önkormányzat és elnöke jogainak gyakorlása

1.1.    A Nemzetiségi Önkormányzat kezdeményezési, javaslattételi, véleményezési és egyetértési jogait az Ntv.-ben meghatározottak szerint gyakorolja.

1.2.    A Nemzetiségi Önkormányzatot véleményének kifejtésére, illetve egyetértésének megadására a polgármester írásban hívja fel.

1.3.    A Nemzetiségi Önkormányzat kezdeményezését, javaslatát, véleményét, egyetértését a polgármesterhez juttatja el, amelyet az Önkormányzat képviselő-testületének ülésén a kapcsolódó előterjesztés tárgyalásakor vagy önálló előterjesztésben ismertetni kell.

1.4.   A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke jogait az Ntv.-ben meghatározottak szerint gyakorolja. Feladata ellátásához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést a Hivatal biztosítja.

2.A működés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása

2.1.    Az Önkormányzat költségvetési rendeletében határozza meg a Nemzetiségi Önkormányzat részére esetlegesen biztosított hozzájárulás összegét.

2.2.    A Nemzetiségi Önkormányzatot megilleti a térítésmentes iroda- és irodabútor-használat. A Nemzetiségi Önkormányzat használatába átadott, a nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség a Somogyszob, Rákóczi u. 2. szám alatti önkormányzati épület („Klubok Háza”) iroda helyisége. A helyiséget a Nemzetiségi Önkormányzat a Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt ügyfélfogadási idejében használja.

2.3.    Az Önkormányzat a kötelező nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvény megtartására a Nemzetiségi Önkormányzat esetenkénti külön kérésére ingyenesen helyiséget biztosít valamely önkormányzati épületben.

2.4.    Az Önkormányzat biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat Ntv.-ben meghatározott önkormányzati feladatai ellátásához kapcsolódó költségeket – a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével -, különösen a használatába átadott helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsi- és fenntartási költségeket.

2.5.    A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi munkáját és önkormányzati működését a testületi ügyintéző segíti. A képviselő-testületi előterjesztéseket és jegyzőkönyveket a testületi ügyintéző készíti el és gondoskodik azok Somogy Megyei Kormányhivatal részére történő eljuttatásáról.

2.6.    A testületi ügyintéző segíti a Nemzetiségi Önkormányzat tagjait tisztségviselői, képviselői feladataik ellátásában, előkészíti a hivatalos levelezést.

2.7.   A Nemzetiségi Önkormányzat törzskönyvi nyilvántartással kapcsolatos feladataiban a Hivatal pénzügyi ügyintézője, Orbán Attila Istvánné főelőadó nyújt segítséget.

2.8. Az Önkormányzat megbízásából és képviseletében a jegyző vagy annak – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – megbízottja részt vesz a Nemzetiségi Önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1.    E megállapodás (továbbiakban: új megállapodás) 2012. június 1. napjával lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Önkormányzat és a Nemzetiségi Önkormányzat között 2011. február 9. napján létrejött együttműködési megállapodás (továbbiakban: régi megállapodás) megszűnik.

2.    Legkorábban a Nemzetiségi Önkormányzat 2013. évi költségvetési tervezése során kell eljárni, illetve az Önkormányzat 2013. január 1-jétől biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat működésének feltételeit az új megállapodás szerint.

3.    A régi megállapodás szerinti eljárás és működési feltétel-biztosítás esetén a régi megállapodás 2012. május 31-én hatályos szövegét kell alkalmazni.

4.    Az új megállapodás rendes felülvizsgálatát minden év január 31. napjáig kell elvégezni.

5.   Az új megállapodást felül kell vizsgálni általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő 30 napon belül, illetve ha a jegyző a jogszabályok változása miatt a módosítás szükségességét az Önkormányzat és a Nemzetiségi Önkormányzat felé jelzi.

Az együttműködési megállapodást az Önkormányzat képviselő-testülete a 72/2012. (V. 29.) számú határozatával, a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete a 10/2012. (V. 30.) számú határozatával jóváhagyta.

Somogyszob, 2012. május 31.

Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testülete nevében:

              E l l e r  János sk.                                                N a g y n é  dr. Hetesi Márta sk.

                  polgármester                                                                        körjegyző

Somogyszob Községi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete nevében:

S z ö l l ő s i  Sándor sk.

elnök

Záradék:

Az Együttműködési Megállapodás módosítását Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a 7/2013. (I. 29.) számú határozatával jóváhagyta.

S o m o g y s z o b, 2013. február 18.

                     Eller János                                                                Nagy Zoltán Sándorné

                   polgármester                                                                             jegyző

Az Együttműködési Megállapodás módosítását a Somogyszob Községi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a 4/2013. (II. 18.) számú határozatával jóváhagyta.

S o m o g y s z o b, 2013. február 18.

                                                                                                              Szöllősi Sándor

                                                                                                                       elnök

2. függelék a 13/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS A BIZOTTSÁGOK TAGJAI

I.

Képviselő-testület tagja

Polgármester:             E l l e r  János

Alpolgármester:         Ó h  Károly

Képviselők:                 B i r k á s  László

                                   I v ó k n é  Pintér Melinda

                                    P i n t é r  Rezső Ákos

                                   R á t k y  Frigyes Miklós

                                    T o r k o s  Tamás István

II.

Bizottságok tagja

Az Ügyrendi Bizottság tagjai:

Elnök:                         B i r k á s  László

Tagok:                         I v ó k n é  Pintér Melinda

                                    T o r k o s  Tamás István

A Szociális Bizottság tagjai:

Elnök:                         P i n t é r  Rezső Ákos

Képviselő tagok:         B i r k á s  László

                                    I v ó k n é  Pintér Melinda

                                   R á t k y  Frigyes Miklós

                                   T o r k o s  Tamás István

Nem képviselő tagok:  H u b e r n é  Bakonyi Réka

                                   M i l á n k o v i c s  István

3. függelék a 13/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez

A SOMOGYSZOBI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Kaszó Községi Önkormányzat Képviselő-testülete és Bolhás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testületek) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), valamint  az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) alapján a Somogyszobi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SzMSz.) a következők szerint határozza meg:

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1 Az SzMSz. hatálya

Az SzMSz. és a hozzá tartozó dokumentumok előírásainak megismerése, betartása a Hivatal valamennyi választott tisztségviselőjére, köztisztviselőjére, munkavállalójára, valamint a Hivatallal kapcsolatba került személyre nézve kötelező.

1.2 A költségvetési szerv adatai

(1) Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Kaszó Községi Önkormányzat Képviselő-testülete és Bolhás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban együtt: képviselő-testületek) által a Magyarország helyi önkormányzatáról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 84. §-a alapján létrehozott közös önkormányzati  hivatal hivatalos megnevezése és címe:

Somogyszobi Közös Önkormányzati Hivatal

7563 Somogyszob, Petőfi Sándor utca 1.

(2) A Hivatal jogállása, gazdálkodási besorolás alapján: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(3) A Hivatal költségvetési elszámolási számlaszáma: 67000045-11030692-00000000

(4) A Hivatal számlavezetője: Somogy Takarékszövetkezet Somogyszobi Kirendeltsége

(5) A Hivatal irányító szerve: Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

(6) A Hivatal alaptói jogokat gyakorló irányító szerve: Kaszó Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Bolhás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

(7) A Hivatal törzskönyvi azonosító száma: 804479., adószám: 15804477-1-14, KSH statisztikai számjel: 15804477-8411-325-14, az alapító okirat azonosítója: 14-TNY-1390-2/2012-804479.

(8) A Hivatal alapító okiratának kelte, száma: 2012. december 17.

Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

190/2012. (XII. 17.) számú határozata

Kaszó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

125/2012. (XII. 17.) számú határozata

Bolhás Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

193/2012. (XII. 17.) számú határozata

A Hivatal alapításának éve: 2013. január 1.

(9) A Hivatal illetékessége, működési köre: Somogyszob, Kaszó és Bolhás Községek közigazgatási területe.

(10) A Hivatal székhelye: 7563 Somogyszob, Petőfi Sándor utca 1.

(11) A Hivatal kirendeltségei: 

1. Somogyszobi Közös Önkormányzati Hivatal Bolhási Kirendeltsége 7517 Bolhás Kossuth Lajos u. 48.

2. Somogyszobi Közös Önkormányzati Hivatal Kaszói Kirendeltsége 7564 Kaszó, Darvas puszta 103 hrsz.

1.3 A költségvetési szerv közfeladata

(1) A közigazgatási szerv jogszabályban meghatározott közfeladata: Az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása [Mötv. 84. § (1) bekezdés].

(2) TEÁOR             8411               Általános közigazgatás

(3) Szakágazat       841105           Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége

(4) Szakfeladatok    841114           Országgyűlési képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841115            Önkormányzati képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841116            Országos és helyi nemzetiségei önkormányzati választásokhoz kapcsolódó

                       tevékenységek

841117            Európai parlamenti képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek

841118            Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek

841126            Önkormányzatok és társulások általános végrehajtó igazgatási tevékenysége

841127            Helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége

841133           Adó, illeték kiszabása, beszedése, adóellenőrzés

841173           Statisztikai tevékenység

841901           Önkormányzatok és társulások elszámolásai

(5) A Hivatal vállalkozási tevékenységet nem folytat.

(6) A Hivatal gazdálkodó szervezetek tekintetében alapítói, tulajdonosi jogokat nem gyakorol.

(7) A Hivatal ellátja a Somogyszobi Óvoda pénzügyi-gazdasági feladatait.

(8) A Hivatal álláshelyeinek száma (szakmai létszáma), a közös önkormányzati hivatal alakításáról és fenntartásáról szóló megállapodásban rögzítettek alapján 10 fő, melyből

1 fő jegyző,

8 fő ügyintéző,

• 1 fő adóügyi ügyintéző
• 3 fő igazgatásügyi ügyintéző
• 4 fő pénzügyi ügyintéző

1 fő ügykezelő.

(9) A Hivatal segíti a képviselő-testületek, annak bizottságai, a nemzetiségi önkormányzatok, valamint a polgármesterek munkáját. 

(10) A Hivatal feladata a testületi és polgármesteri döntések szakmai előkészítése, a döntések

végrehajtásának szervezése és ellenőrzése, valamint a jegyző hatáskörébe utalt államigazgatási ügyek intézése.

(11) A Hivatal tevékenységére és működésére vonatkozó fontosabb jogszabályokat e szabályzat 1. melléklete tartalmazza.

(12) A Hivatal működésének forrásai a központi támogatás, önkormányzati támogatás,  intézményi saját bevételek, támogatás államháztartáson belülről és működési célú pénzeszköz átvétel államháztartáson kívülről.

2. A HIVATAL FELADATAI

(1) A Hivatal a jogszabályokban a képviselő-testületek, a polgármesterek és a jegyző részére meghatározott feladatok és hatáskörök ellátásában az e rendeletben meghatározottak szerint jár el.

(2) A Hivatal a képviselő-testületek tevékenységével kapcsolatban:

1. szakmailag előkészíti az önkormányzati rendelet-tervezetet, a testületi előterjesztést, a
2. határozati javaslatot, vizsgálja a törvényességet;
3. nyilvántartja a képviselő-testületek döntéseit;
4. szervezi és ellenőrzi a képviselő-testületek döntéseinek végrehajtását;
5. ellátja a képviselő-testületek munkájával kapcsolatos egyéb nyilvántartási, ügyviteli, adminisztrációs feladatokat.

(3) A Hivatal a képviselő-testületek bizottságai működésével kapcsolatban:

1. biztosítja a feladat jellegének megfelelően a bizottság működéséhez szükséges ügyviteli feltételeket;
2. szakmailag előkészíti a bizottsági előterjesztést, jelentést, beszámolót, egyéb anyagokat;
3. tájékoztatást nyújt a bizottsági kezdeményezés megvalósítási lehetőségéről;
4. szakmailag véleményezi a bizottsághoz érkező kérelmet, javaslatot, valamint
5. gondoskodik a bizottsági döntés végrehajtásáról.

(4) A Hivatal a képviselő munkájának segítése érdekében:

1. elősegíti a képviselő jogainak gyakorlását;
2. köteles a képviselőt a teljes hivatali munkaidőben fogadni és részére a szükséges felvilágosítást megadni, illetve intézkedni;
3. közreműködik a képviselő tájékoztatásának megszervezésében.

(5) A Hivatal a polgármester munkájával kapcsolatban:

1. döntést készít elő, szervezi a végrehajtást;
2. segíti a képviselő-testületi munkával kapcsolatos tisztségviselői tevékenységet.

(6) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX törvény alapján a Hivatal a roma nemzetiségi önkormányzatok munkáját az alábbiak szerint segíti:

1. a nemzetiségi önkormányzat üléseinek jegyzőkönyvét vezeti;
2. a nemzetiségi önkormányzat határozatait nyilván tartja és a Hivatal közreműködését igénylő esetekben gondoskodik végrehajtásukról, a Hivatal útján gondoskodik a működéssel, gazdálkodással, testületi tevékenységgel kapcsolatos előkészítő, végrehajtási és ügyviteli feladatok ellátásáról;
3. a nemzetiségi önkormányzat elnöke feladata ellátásához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést a Hivatal biztosítja;
4. a nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően közreműködik a nemzetiségi önkormányzati költségvetési koncepció, a költségvetési határozat és annak módosításai, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló határozat elkészítésében;
5. a nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően közreműködik a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának bonyolításában;
6. segíti a nemzetiségi önkormányzat pályázati tevékenységét.

(7) A Hivatal ellátja a településüzemeltetéssel és településfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat.

(8) A Hivatal az önkormányzatok intézményeivel kapcsolatos irányítási, ellenőrzési feladatok ellátásában részt vesz, szakmai segítő tevékenységet folytat.

(9) A Hivatal a pénzügyi, gazdálkodási, vagyonkezelési, intézményi gazdálkodás ellenőrzési

feladatok körében ellátja:

1. az intézményi tervezés, beszámoltatás, intézményi gazdálkodás irányítását;
2. a beruházás, felújítás előkészítését, lebonyolítását;
3. a belső gazdálkodás szervezését, belső létszám- és bérgazdálkodást, intézményi pénzellátást;
4. a költségvetési intézmények ellenőrzését, intézmények számviteli munkájának irányítását;
5. a számítástechnikai, informatikai rendszer kezelését;
6. az Önkormányzat ingatlanvagyonával, vagyoni érdekeltségeivel és egyéb vagyonával kapcsolatos közgazdasági, pénzügyi, jogi feladatokat.

(10) A Hivatal az önkormányzatok képviseletére delegáltak munkáját segíti, tájékoztatásukat igény szerint megszervezi, technikai, adminisztrációs feladatokat végez.

(11) A Hivatal közreműködik az igazgatás szakmai kérdéseinek korszerűsítésében, más államigazgatási, önkormányzati hivatali szervekkel való kapcsolattartásban.

(12) A Hivatal ügyviteli, működés-technikai feltételeket biztosító tevékenységet is ellát. Ennek keretében végzi az iktatási, irattározási, postázási, hivatalsegédi teendőket. A Hivatal Iratkezelési szabályzatáról külön szabályzat rendelkezik.

 3. A Hivatal szervezeti felépítése

(1) A Hivatal belső szervezeti rendje egységes, csoportokra nem oszlik.

(2) A szervezeti felépítés ábráját a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Valamennyi közalkalmazott közszolgálati jogviszonyban, teljes munkaidőben van foglalkoztatva.

(4) A Hivatali szervezet munkarendi alapegységei a munkakörök. A munkakörök ellátásra vonatkozó előírásokat a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaköri leírásoknak tartalmazniuk kell a foglalkoztatott dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelően feladatait, jogait és kötelezettségeit névre szólóan.

(5) A munkaköri leírásokat a szervezeti egység módosulása, személyi változás, valamint feladat változása esetén azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül módosítani kell.

(6) A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért a jegyző felelős.

4. A JEGYZŐ

 (1) A jegyző a Hivatal vezetője, aki szakmailag felelős a Hivatal működéséért. Tevékenysége

során felelős a közérdeknek és a jogszabályoknak megfelelő, szakszerű, pártatlan és igazságos, a színvonalas ügyintézés szabályainak megfelelő feladat-ellátásért.

(2) A Jegyző feladatai a jogszabályokban meghatározottakon túlmenően különösen a következők:

1. a testületek működésével kapcsolatban:

aa) összehangolja az előkészítő munkát, gondoskodik a törvényességről, a

jogszabályok,

ab) önkormányzati rendeletek, határozatok rendelkezéseinek betartásáról;

ac) figyelemmel kíséri az előterjesztések, döntési tervezetek előzetes bizottsági

megtárgyalását;

ad) figyelemmel kíséri a testületi ülések menetét törvényességi szempontból, ha a

döntéseknél jogszabálysértést észlel, köteles azt jelezni;

ac) gondoskodik a jegyzőkönyvek pontos vezetéséről, a döntések eljuttatásáról az

érintettek részére.

2. a Hivatal működésével kapcsolatban:

ba) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;

bb) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői és munkavállalói

tekintetében;

bc) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

bd) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület           bizottságának ülésén;

be) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;

bf) évente beszámol a képviselő-testületnek a Hivatal tevékenységéről;

bg) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

bh) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

bi) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;

bj) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

3. ellátja a választási iroda vezetőjének feladatait.

(3) A jegyzőt távolléte vagy akadályoztatása esetén pénzügyi –gazdálkodási ügyben Pentz János Attiláné vezető-főtanácsos, igazgatási ügyben Ács Ágota főelőadó, míg titkársági, ügyviteli ügyben Hodorics Katalin főelőadó helyettesíti (átmeneti helyettesítés). Helyettesi minőségükben felelősek a jegyzőnek, a képviselő-testületeknek és a polgármestereknek.

5. A HIVATAL MUNKÁJÁT SEGITŐ TESTÜLETEK, SZERVEK, KÖZÖSSÉGEK

5.1 Dolgozói munkaértekezlet

(1) A jegyző a hatékony és a magas színvonalú szakmai munka, a racionális gazdálkodás követelményét figyelembe véve rendszeresen tájékozódik és tájékoztat a számára biztosított fórumokon.

(2) A jegyző szükség szerint munkaértekezletet tart.                                  

(3)Az értekezletre meg kell hívni a Hivatal valamennyi dolgozóját.

(4) A jegyző az értekezleten:

1. beszámol a Hivatal eltelt időszak alatt végzett munkájáról,
2. értékeli a hivatali dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását,
3. ismerteti a következő időszak feladatait.

(5) Az értekezlet napirendjét a jegyző állítja össze.

(6) Az értekezleten lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel és azokra választ kapjanak.

5.2 Dolgozói érdekképviseleti szervezetek

(1) A Hivatal vezetése együttműködhet a hivatali dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme.

(2) A Hivatal vezetője a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjáról, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjéről, az érdekvédelmi szervezetek támogatásának mértékéről, a működési feltételek biztosításáról, jogszabályok idevonatkozó rendelkezései alapján megállapodást köthet.

6. MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK

6.1 Képviselet

(1) A Hivatalt a jegyző, vagy megbízása alapján a Hivatal dolgozója képviseli. Megbízás esetén a képviselet terjedelmét konkrétan meg kell határozni.

6.2 A Hivatal belső és külső kapcsolattartásának rendje

(1) A belső kapcsolattartás módjai informálisak.

(2) Az eredményesebb működés elősegítése érdekében a Hivatal szakmai szervezetekkel, önkormányzati hivatalokkal, gazdálkodó szervezetekkel együttműködési megállapodást köthet.

6.3 Bélyegző használat, nyilvántartás

(1) A Hivatal hivatalos bélyegzője:

1. kör alakú bélyegző: közepén Magyarország címere helyezkedik el, sorszámozott,  a köríven a következő felirat olvasható:

Somogyszobi

Közös Önkormányzati Hivatal

2. téglalap alakú bélyegző (fejbélyegző): következő felirattal:

ba) Somogyszobi Közös Önkormányzati Hivatal 7563 Somogyszob, Petőfi u. 1. 

Tel./Fax: (82)445-002

bb) Somogyszobi Közös Önkormányzati Hivatal 7563 Somogyszob, Petőfi u. 1.

Adószám: 15804477-1-14

(2) Valamennyi cégszerű aláírásnál hivatali bélyegzőt kell használni. A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent.

(3) A hivatali bélyegző használatára valamennyi köztisztviselő jogosult.

(4) A Hivatalban használatos valamennyi bélyegzőről, annak lenyomatáról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell, hogy a bélyegzőt ki és mikor vette használatba, melyet az átvevő személy a nyilvántartásban aláírásával igazol.

(5) A nyilvántartás vezetéséért Közszolgálati szabályzatban megjelölt személy a felelős. Az átvevők személyesen felelősek a bélyegzők megőrzéséért.

(6) A bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről a jegyző gondoskodik, illetve a bélyegző elvesztése esetén az előírások szerint jár el.

6.4 A munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony

(1) A Hivatal az alkalmazottak esetében a belépéskor munkaszerződésben, vagy határozatlan idejű kinevezéssel határozza meg, hogy az alkalmazottat milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen mértékű alapbérrel foglalkoztatja.

(2) A Hivatal feladatainak ellátására megbízásos jogviszony keretében is foglalkoztathat külsős személyeket.

(3) A Hivatal megbízási szerződést köthet saját dolgozójával munkakörén kívül eső feladatra, határozott időre, átmeneti időszakra.

(4) A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat munkaszerződésben kell rögzíteni. A képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket az SzMSz 3. melléklete tartalmazza.

(5) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §-ában meghatározott vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség a Közszolgálati szabályzatban meghatározott körben áll fenn.

6.5 A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése

(1) A munkavégzés teljesítése a Hivatal vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban leírtak szerint történik.

(2) A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni.

(3) Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése a Hivatal érdekeit sértené.

(4) A Hivatalnál hivatali titoknak minősülnek a következők:

1. a dolgozók személyes adataival kapcsolatos adatok,
2. az önkormányzatok döntés előkészítés szakaszában lévő információk, melyek az önkormányzatok gazdasági érdekeit veszélyeztetik,
3. ügyfelek személyes adatvédelmével kapcsolatos adatok,
4. mindaz, amit jogszabály e körbe utal.

(5) A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. A Hivatal valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap.

6.6 Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére

A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét a Hivatal dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük:

(1) A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül.

(2) A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat:

1. A Hivatalt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra a jegyző vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult.
2. Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel.
3. A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint a Hivatal jó hírnevére és érdekeire.
4. Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala a Hivatal tevékenységében zavart, az önkormányzatoknak anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.
5. A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse.

6.7 A munkaidő beosztása

(1) A Hivatal munkarendje:

                        Hétfőtől – Csütörtökig                      7.30 - 16.00 óráig

                        Pénteken                                       7.30 - 13.00 óráig

(2) A pénteki nap kivételével munkaidőn belül –a munkavégzés megszakításával- napi 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

(3) A munkaközi szünet a munkaidőbe beszámít.

(4) A munkahelyet munkaidő alatt a dolgozók csak a jegyző engedélyével hagyhatják el.

6.8 Szabadság

(1) A szabadság kivételére irányuló szándékot 5 nappal előre kell jelezni a jegyzőnek. Egyedi, sürgős esetben a szándék a megelőző napon is jelezhető.

(2) A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló, valamint a Munka Törvénykönyvében foglalt előírások szerint kell megállapítani. A dolgozókat megillető szabadságról nyilvántartást kell vezetni, a Közszolgálati szabályzatban foglaltak szerint.

6.9 A helyettesítés rendje

(1) A Hivatalban folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja.

(2) A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása a jegyző feladata.

(3) A helyettesítéssel kapcsolatos, egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásokban kell rögzíteni.

6.10 Munkakörök átadása

(1) A Hivatal dolgozóinak munkakörének átadásáról, illetve átvételéről személyi változás esetén jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) Az átadásról és átvételről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

1. az átadás-átvétel időpontját,
2. a munkakörrel kapcsolatos tájékoztatást, fontosabb adatokat,
3. a folyamatban lévő konkrét ügyeket,
4. az átadásra kerülő eszközöket,
5. az átadó és átvevő észrevételeit,
6. a jelenlévők aláírását.

(3) Az átadás-átvételi eljárást a munkakörváltozást követően legkésőbb 15 napon belül be kell fejezni.

(4) A munkakör átadás-átvételével kapcsolatos eljárás lefolytatásáról a jegyző gondoskodik.

6.11 A Hivatallal munkaviszonyban álló dolgozók továbbképzése

(1) A kötelező továbbképzéseket az éves képzési terv tartalmazza.

(2) A nem kötelezően előírt továbbképzésen résztvevő személlyel tanulmányi szerződést lehet kötni.

6.12 A munkába járás, a munkavégzés költségeinek megtérítése

(1) A munkáltató köteles a munkába járás költségeit, annak jogszabályban meghatározott százalékát a vonatkozó rendelkezések értelmében megtéríteni.

(2) Ha a dolgozónak alkalmazása után a munkába járás körülményeiben változás állt be, azt a jegyző részére azonnal be kell jelenteni.

6.13 Saját gépkocsi használata

A saját tulajdonú gépjárművek használatának térítési díja és elszámolási rendszere a mindenkor érvényes központi előírások rendelkezései, illetve az adójogszabályok szerint történik.

6.14 Kártérítési kötelezettség

(1) A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni.

(2) A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vette át.

(3) A pénztárost e nélkül is terheli felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.

(4) Amennyiben a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye.

6.15 Anyagi felelősség

A Hivatal valamennyi dolgozója felelős a berendezési felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek stb. megóvásáért.

6.16 A Hivatal ügyfélfogadása

(1) Az ügyfélfogadás rendje:

            Somogyszob községben                              

Hétfő:                                                  8.00 – 12.00 óráig      12.30 – 16.00 óráig

Szerda:                                               8.00 – 12.00 óráig      12.30 – 16.00 óráig

Péntek:                                               8.00 – 12.00 óráig     

            Bolhás községben

            Csütörtök:                                          8.00 – 11.00 óráig

(2) A jegyző ügyfélfogadása:          

Somogyszob községben                  

Hétfő:                                                  8.00 – 12.00 óráig     

Péntek:                                               8.00 – 12.00 óráig     

            Kaszó községben                 

Minden hónap első csütörtök:           12.30 – 14.30 óráig   

Bolhás községben                

Minden hónap első csütörtök:           8.00 – 11.00 óráig     

(3) Az országgyűlési képviselők, az önkormányzati képviselők, a bizottságok tagjai, valamint a nemzetiségi önkormányzat képviselői munkaidőben, korlátozás nélkül jogosultak a Hivatalt felkeresni.

(4) Amennyiben a Hivatal intézkedésének késedelme elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna, az ügyfeleket munkaidőben, időbeni korlátozás nélkül fogadni kell.

(5) A házasságkötések biztosításáról szombaton is gondoskodni kell.

(6) A jegyző köteles gondoskodni az ügyfélfogadás folyamatosságáról és zavartalanságáról.

6.17 A Hivatal ügyiratkezelése

(1) Az ügyiratok kezelése a székhelyen történik. Az ügyiratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért a jegyző felelős.

(2) Az ügyiratkezelést az Iratkezelési szabályzatban foglalt előírások alapján kell végezni.

6.18 A kiadmányozás rendje

(1) A kiadmányozás rendjét a jegyző szabályozza.

(2) A kiadmányozásról külön szabályzat rendelkezik. 

6.19 A Hivatal gazdálkodásának rendje

A gazdálkodás vitelét elősegítő belső szabályzatok

1. Számlarend,
2. Számviteli politika,
3. Eszközök és források értékelési szabályzata,
4. Bizonylati szabályzat és bizonylat album,
5. Szakmai teljesítésről utasítás,
6. Bankszámlapénz kezelési szabályzat,
7. Házipénztár és pénzkezelési szabályzat,
8. Leltárkészítési és leltározási szabályzat,
9. Selejtezési és hasznosítási szabályzat,
10. Pénzgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés rendjéről szóló szabályzat.

6.20 Bankszámlák feletti rendelkezés

(1) A banknál vezetett számla feletti rendelkezésre jogosultakat a jegyző jelöli ki. Nevüket és aláírásukat be kell jelenteni az érintett pénzintézethez.

(2) Az aláírás-bejelentési kartonok egy-egy másolati példányát a házipénztárban kell őrizni.

6.21 Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendje

A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés és szakmai teljesítés rendjét a jegyző határozza meg. Ennek részletes szabályait a pénzgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés rendjéről szóló külön szabályzat tartalmazza.

6.22 Belső ellenőrzés

(1) A Hivatal belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért a jegyző a felelős.

(2) A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja a Hivatalban folyó

1. szakmai tevékenységgel összefüggő és
2. gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos

ellenőrzési feladatokat.

(3) A hivatal belső ellenőri feladatainak ellátása külső szolgáltató bevonásával, megbízási szerződéssel megbízott belső ellenőr által történik.

(4) Az ellenőrzések tapasztalatait a jegyző folyamatosan értékeli és azok alapján a szükséges intézkedéseket megteszi, illetve kezdeményezi.

(5) Az ellenőrzések tapasztalatairól, eredményéről az érintetteket dolgozói értekezleten a jegyző tájékoztatja.

6.23 Hivatali óvó, védő előírások

(1) A Hivatal minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy az egészsége és testi épsége megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, baleset, vagy ennek veszélye esetén a szükséges intézkedéseket megtegye.

(2) Minden dolgozónak ismernie kell a Munkavédelmi szabályzatot és Tűzvédelmi szabályzatot, valamint tűz esetére előírt utasításokat, a menekülés útját.

7. záró rendelkezések

(1) E szabályzat 2013. február 1. napján lép hatályba.

(2) E szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg a 2006. december 20. napjával kiadott, többször módosított  Somogyszob – Kaszó - Bolhás Körjegyzőség Ügyrendje hatályát veszti.

S o m o g y s z o b, 2013. január 29.

Nagy Zoltán Sándorné sk.

jegyző

A szabályzatot Somogyszob Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a 4/2013. (I. 29.) számú határozatával jóváhagyta.

S o m o g y s z o b, 2013. január 29.

                  Eller János sk.                                                           Nagy Zoltán Sándorné sk.

                   polgármester                                                                             jegyző

A szabályzatot Kaszó Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a 4/2013. (I. 29.) számú határozatával jóváhagyta.

K a s z ó, 2013. január 29.

                 Hajdu Tibor sk.                                                         Nagy Zoltán Sándorné sk.

                   polgármester                                                                             jegyző

A szabályzatot Bolhás Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a 4/2013. (I. 29.) számú határozatával jóváhagyta.

B o l h á s, 2013. január 29.

                Galba Mihály sk.                                                         Nagy Zoltán Sándorné sk.

                   polgármester                                                                             jegyző

A szabályzat módosítását Somogyszob Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a 87/2014. (VII. 22.) számú határozatával jóváhagyta.

S o m o g y s z o b, 2014. augusztus 5.

                     Eller János                                                                Nagy Zoltán Sándorné

                   polgármester                                                                             jegyző

A szabályzat módosítását Kaszó Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a 60/2014. (VII. 22.) számú határozatával jóváhagyta.

K a s z ó, 2014. augusztus 5.

                   Hajdu Tibor                                                               Nagy Zoltán Sándorné

                   polgármester                                                                             jegyző

A szabályzat módosítását Bolhás Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a 109/2014. (VII. 22.) számú határozatával jóváhagyta.

B o l h á s, 2014. augusztus 5.

                   Galba Mihály                                                              Nagy Zoltán Sándorné

                   polgármester                                                                             jegyző

1. melléklet

2011. április 25.                                 Magyarország Alaptörvénye

2011. december 31.                           Magyarország Alaptörvényének átmenetei rendelkezései

2011. évi CCI. törvény                      Egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról

1990. évi LXV. törvény                    A helyi önkormányzatokról

2011. évi CLXXXIX. törvény          Magyarország helyi önkormányzatairól

2011. évi CXCVI törvény                 A nemzeti vagyonról

2011. évi CXCV. törvény                 Az államháztartásról

2011. évi CXCIV. törvény                Magyarország gazdasági stabilitásáról

2011. évi CLXXIX. törvény                         A nemzetiségek jogairól

2011. évi CXXVIII. törvény             A katasztrófavédelemről és a hozzákapcsolódó egyes  törvények módosításáról

2011. évi CXIII. törvény                   A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint  a 

különleges jogrendben bevezetendő intézkedésekről

2011. évi CXII. törvény                    Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

2011. évi CVIII. törvény                   A közbeszerzésekről

2011. évi CVI. törvény                      A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról

2012. évi XCIII. törvény                   A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról

218/2012.(VIII.13.) Korm. rend.      A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról

1993. évi III. törvény                        A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról

1997. évi C. törvény                          A választási eljárásról

1997. évi CXXXV. törvény              A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről

1999. évi XLIII. törvény                   A temetőkről és a temetkezésről

2000. évi XCVI. törvény                   A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes

kérdéseiről

2004. évi CVII. törvény                    A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról

1990. évi XCIII. törvény                   Az illetékekről

1982. évi 17. tvr.                                Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és névviselésről

6/2003.(III.7) BM. rendelet               Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és névviselésről

368/2011.XII.31.)Korm. rend.          Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 

249/2000.(XII.24.) Korm. rend.        Az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési sajátosságairól

335/2005.(XII.29.) Korm. rend.        A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános

követelményeiről

1991. évi XX. törvény                       A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről

1992. évi LXVI. törvény                   A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról

1993. évi LV. törvény                       A magyar állampolgárságról

1993. évi LXXVIII. törvény             A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról

1995. évi XLII. törvény                    Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről 

1996. évi XXXI. törvény                  A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

1998. évi XII. törvény                       A külföldre utazásról

2004. évi CXL. törvény                     A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános

szabályairól

1994. évi LIII. törvény                      A bírósági végrehajtásról

125/1993.(IX.22.) Korm. rend.         A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény

végrehajtásáról

146/1993.(X.26.) Korm. rend.           A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról

101/1998.(V.22.) Korm. rend.           A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény

végrehajtásáról 

145/1999.(X.1.) Korm. rend.             A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény

végrehajtásáról

44/2004.(XII.20.) PM. rend.             Az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól

62/2011.(XII.29.) BM. rend.                         A katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól

234/2011.(XI.10.) Korm. rend.         A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes     törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról

37/1995.(IV.5.) Korm. rend.             Az életvédelmi létesítmények egységes nyilvántartási és adat szolgáltatási rendjéről

22/1992.(XII.29.) KTM rend.           Az életvédelmi létesítmények létesítéséről, fenntartásáról és békeidőszaki hasznosításáról

30/1996.XII.6.) BM rend.                 A tűzvédelmi szabályzat készítéséről

10/2000.(II.23.) BM rend.                             A helyszíni bírságolás részletes szabályairól

29/2000.(X.27.) BM rend.                 A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény végrehajtásáról a helyi népszavazáson és a helyi népi kezdeményezésen

7/2010. (VII. 21.) KIM rend.            A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választása költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről

5/2008.(I.22.) ÖTM rend.                  A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek az

országos népszavazáson történő végrehajtásáról

1959. évi IV. törvény                                    A Polgári Törvénykönyvről

22/1992.(I.28.) Korm. rend.              A helyi önkormányzatok polgármestereinek és jegyzőinek, valamint a köztársasági megbízottak népjóléti igazgatási feladat- és hatáskörének megállapításáról

1997. évi CLIV. törvény                   Az egészségügyről

4/2000.(II.25.) EüM rend.                 A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről

1996. évi XXI. törvény                     A területfejlesztésről és a területrendezésről

1997. évi LXXVIII. törvény             Az épített környezet alakításáról és védelméről

2003. évi XXVI. törvény                  Az Országos Területrendezési Tervről

2001. évi LXIV törvény                    A kulturális örökség védelméről 2005. évi LXXXIII. törvény A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról

1994. évi LV. törvény                       A termőföldről

16/2002.(XI.21.) Korm. rend.           A termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól

314/2007.(XI.21.) Korm. rend.         A gyümölcsültetvény telepítését engedélyező telepítési

hatóság kijelöléséről

1996. évi LV. törvény                       A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról

79/2004.(V.4.) FVM rend.                A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól

1997. évi XLI. törvény                      A halászatról és a horgászatról

1997. évi CXLI. törvény                   Az ingatlan-nyilvántartásról

1998. évi XXVIII. törvény               Az állatok védelméről és kíméletéről

1993. évi CXIV. törvény                   Az állattenyésztésről

221/2008.(VIII.30.) Korm. rend.      A parlagfű elleni védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól

2007. évi CXXIX. törvény                A termőföld védelméről

19/1992.(I.28.) Korm. rend.              A helyi önkormányzatok és szervei, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatáskörének megállapításával kapcsolatos földművelésügyi ágazati jogszabályok módosításáról

244/1998.(XII.31.) Korm. rend.        Az állatvédelmi bírságról

245/1998.(XII.31.) Korm. rend.        A települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről 

334/2006.(XII.23.) Korm. rend.        Az állatvédelmi hatóság kijelöléséről 

346/2008.(XII.30.) Korm. rend.        A fás szárú növények védelméről

219/2004.(VII.21.) Korm. rend.        A felszín alatti vizek védelméről

21/1996.(VI.9.) FM rend.                  A marhalevél kiváltásáról és kezeléséről

78/1997.(XI.4.) FM rend.                  A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény végrehajtásának egyes szabályairól

164/2008.(XII.20.) FVM rend.          A veszettség elleni védekezés részletes szabályairól 8/1999.(VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes  rend. A veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól

15/1997.(III.5.) BM rend.                 A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb tartása engedélyezésének díjáról

15/1997.(III.5.) FM rend.                  Az ebek veszélyessé minősítésével összefüggő szakhatósági eljárásról és az ebek egyedi azonosításának díjáról

222/2007.(VIII.29.) Korm. rend.      A cirkuszi menazséria létesítése és működtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól

70/2003.(VI.27.) FVM rend.                         A  méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes

betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről

41/1997.(V.28.) FM rend.                 Az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról

1952. évi IV. törvény                        A házasságról, a családról és a gyámságról

1960. évi 11. tvr.                                A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról

18/1960.(IV.13.) Korm. rend.           A talált dolgok tekintetében követendő eljárásról

147/1992.(XI.6.) Korm. rend.           Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyonnyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről 

55/2009.(III.13.) Korm. rend.           A vásárokról és piacokról, és a bevásárlóközpontokról

1995. évi LIII. törvény                      A környezet védelmének általános szabályairól

1996. évi LIII. törvény                      A természet védelméről

2012. évi CLXXXV. törvény            A hulladékról

271/2001.(XII.21.) Korm. rend.        A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint

kiszabásának és megállapításának módjáról

126/2003.(VIII.15.) Korm. rend.      A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi  

követelményeiről

224/2004.(VII.22.) Korm. rend.        A hulladékkezelési  közszolgáltató kiválasztásáról és a

közszolgáltatási szerződésről

347/2006.(XII.23.) Korm. rend.        A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről

438/2012. (XII. 29.) Korm. rend.      A közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről

1988. évi I. törvény                           A közúti közlekedésről

1990. évi LXXXVII. törvény           Az árak megállapításáról

1995. évi LVII. törvény                    A vízgazdálkodásról

1999. évi LXXXIV. törvény                         A közúti közlekedési nyilvántartásról

30/1988.(IV.21.) MT rend.                A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról 

38/1995.(IV.5.) Korm. rend.             A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről

72/1996.(V.22.) Korm. rend.                         A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról

262/2004.(IX.23.) Korm. rend.         A magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról

19/1994.(V.31.) KHVM rend.           A közutak igazgatásáról

20/1984.(XII.21.) KM rend.              Az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések

elhelyezéséről

2012. évi I. törvény                           A munka törvénykönyvéről

1992. évi XXXIII. törvény               A közalkalmazottak jogállásáról

2011. évi CXCIX. törvény                A közszolgálati tisztviselőkről

1994. évi LXIV. törvény                   A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról

1993. évi LXXIX. törvény                A közoktatásról

20/1997.(II.13.) Korm. rend.                         A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény  végrehajtásáról

2011.CXC. törvény                           A nemzeti köznevelésről

229/2012.(VIII.28.) Korm. rend.      A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

20/2012.(VIII.31.) EMMI rend.        A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

10/1994.(V.13.) MKM rend.  A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és

a pedagógiai- szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről

4/2010.(I.19.) OKM rend.                 A pedagógiai szakszolgálatokról

2003. évi CXXV. törvény                 Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

1997. évi CXL. törvény                     A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről

1995. évi LXVI. törvény                   A köziratokról, a közlevéltárakról és magánlevéltári anyag védelméről

1990. évi C. törvény                          A helyi adókról

1991. évi LXXXII. törvény              A gépjárműadóról

1992. évi LXXXIX. törvény                         A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről

1996. évi XXV. törvény                    A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról

2000. évi C. törvény                          A számvitelről

2003. XCII. törvény                          Az adózás rendjéről

370/2011.(XII.31.) Korm. rend.        A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső  ellenőrzéséről

13/1991.(V.21.) PM rend.                 A települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adó és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról

35/2008.(XII.31.) PM rend.              Az önkormányzati  adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról

2004. évi I. törvény                           A sportról

1952. évi IV. törvény                                    A házasságról, a családról és a gyámságról, egységes szerkezetben a hatálybalépésről és végrehajtásáról szóló 1952. évi 23. törvényerejű rendelet az 1952. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról

2011. évi CXCI. törvény                   A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról

1997. évi XXXI. törvény                  A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

1998. évi LXXXIV. törvény    A családok támogatásáról 2001. évi XV. törvény A cselekvőképességgel, gondnoksággal összefüggő egyes törvények módosításáról 

149/1997.(IX.10.) Korm. rend.         A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 

331/2006.(XII.23.) Korm. rend.        A gyermekvédelmi  és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a  gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről

63/2006.III.27.) Korm. rend.                        A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól

62/2006.(III.27.) Korm. rend.           Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól

11/2005.(I.26.) Korm. rend.              Egyes lakáscélú kölcsönökből eredő adósságok rendezéséről

29/1993.(II.17.) Korm. rend.                         A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról

289/2007.(X.31.) Korm. rend.           A lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról

2009. évi LXXVI. törvény                A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól

2005. évi CLXIV. törvény                A kereskedelemről

2001. évi XCVI. törvény                              A gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes     közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről

1997. évi CLV. törvény                     A fogyasztóvédelemről

210/2009.(IX.29.) Korm. rend.         A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről

228/2009.(X.16.) Korm. rend.           A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról

239/2009.(X.20.) Korm. rend.           A szálláshely-szolgáltatási tevékenység részletes          feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről 

173/2003.(X.28.) Korm.  rend.          A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-    szolgáltatásról

37/2007.(VII.23.) Eüm-SZMM rend.           Egyes nem üzleti célú közösségi, szabadidős     szálláshelyek üzemeltetésének egészségügyi feltételeiről

23/2011.(III.8.) Korm. rend.             A zenés táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről

2000. évi XCVI. törvény                   A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes         kérdéseiről

2010. évi L. törvény                          A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek      választásáról

41/2010.(II.26.) Korm. rend.             A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról

290/2011. (XII. 22.) Korm. rend.      A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a

különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011.évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

2006. évi CXXXII. törvény                          Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről

2009. évi XXXVII. törvény              Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

2010. évi XXXVIII. törvény                        A hagyatéki eljárásról

29/2010.(XII.31.) Korm. rend.          A hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről

64/2008.(III.28.) Korm. rend.           A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól

288/2010.(XII.21.) Korm. rend.        A fővárosi és megyei kormányhivatalokról

306/2010.(XII.23.) Korm. rend.        A levegő védelméről

328/2010.(XII.27.) Korm. rend.        A fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági

szakigazgatási szerveinek kijelöléséről

25/2007.(V.31.) IRM rend.               A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról

5/2010.(VII.16.) KIM rend.              A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán történő végrehajtásáról

39/2009.(XII.22.)PM rend.               A szabálysértési eljárás során lefoglalt és elkobzott dolgok kezeléséről és értékesítéséről

328/2011.(XII.29.) Korm. rend.        A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti     alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjairól és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról

321/2011.(XII.27.) Korm. rend.        A helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének    szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról

310/2011.(XII.23.) Korm. rend.        A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról

306/2011.(XII.23.) Korm. rend.        Az építési beruházások közbeszerzésének részletes     szabályairól

305/2011.(XII.23.) Korm. rend.        A tervpályázati eljárások szabályairól

170/2011.(VIII.24.) Korm. rend.      A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási     garantált bér megállapításáról

169/2011.(VIII.24.) Korm. rend.      A Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázisról

9/2011.(II.15.) Korm. rend.               A vis maior támogatás felhasználásának részletes     szabályairól

2010. évi CXXX. törvény                 A jogalkotásról

32/2010.XII.31.) KIM rend.             A Magyar Közlönykiadásáról, valamint a jogszabály     kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről

61/2009. (XII.4.) IRM rend.             A jogszabályszerkesztésről

56/2011. (XII.31.)NGM rend.           A szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati         rendről

6/2012. (III.1.) NGM rend.               A törzskönyvi nyilvántartásról

1991. évi IV. törvény                        A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

375/2010. (XII.31.) Korm. rend.       A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról

2007. évi CLXXXI. törvény                         A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról

2004. évi CXXIII. törvény                A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek,  valamint a gyermek gondozását, illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá  az ösztöndíjas foglalkoztatásáról

2. melléklet

A HIVATAL SZERVETI ÁBRÁJA

Polgármesterek   -----------------------------   Jegyző

- Adó: engedélyezett 1 fő álláshely, betöltve 1 állás

- Igazgatás: engedélyezett 3 fő álláshely, betöltve 2 állás

- Pénzügy: engedélyezett 4 fő álláshely, betöltve 3 állás

- Ügykezelő: engedélyezett 1 fő álláshely, betöltve 1 állás

3. melléklet

KÉPZETTSÉGI PÓTLÉKRA JOGOSITÓ MUNKAKÖRÖK

Képzettségi pótlékra jogosító munkakör megnevezése                     Képzettség

Jegyző                                                                                                    jogszabályszerkesztő

Megismerési záradék

A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani.

4. függelék a 13/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez

ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁSOK JEGYZÉKE

Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás

Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás

Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

13/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

(a módosításokkal egységes szerkezetben)

Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat megnevezése és jelképei

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Somogyszob Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 7562 Somogyszob, Petőfi Sándor utca 1.

(3) Az önkormányzat működési területe: Somogyszob község közigazgatási területe

(4) Az önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: Somogyszobi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal).

2. §

A képviselő-testület önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

3. §

A képviselő-testület önkormányzati elismerések alapítását és adományozását külön rendeletben szabályozza.

4. §

Az önkormányzat testvér-települési kapcsolatot tart fenn Szob településsel.

II. Fejezet

A képviselő-testület feladat- és hatáskörei

5. §

(1) Az önkormányzat kötelező feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) tartalmazza.

(2) Az önkormányzat a feladatait az önkormányzat részvételével működő társulások, a polgármester, a bizottságok, a hivatal, valamint a képviselő-testület által alapított és fenntartott intézmények útján látja el.

(3) Az önkormányzatok államháztartási kormányzati funkciók szerinti alaptevékenységeinek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

2. Önként vállalt feladatok

6. §

(1) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében tisztázni kell a feladat ellátásnak anyagi-, személyi- és technikai feltételeit, valamint ki kell kérni a feladat tárgya szerint illetékes bizottság véleményét.

(2) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

(3) Minden önként vállalt közfeladat tekintetében annak további ellátásáról a képviselő-testület a fedezet biztosításával egyidejűleg, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervében, éves költségvetésében dönt.

3. A képviselő-testület hatásköreinek átruházása

7. §

(1) A képviselő-testület a hatáskör átruházásáról, illetőleg visszavonásáról a hatáskört érintő jogviszonyt szabályozó rendelet elfogadásakor dönt.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója az e körben tett intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő munkaterv szerinti ülésen beszámol.

(3) A képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatásköröket a 2. melléklet, a polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet, és a Többcélú Társulásra átruházott feladat- és hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.

(4) A képviselő-testület kölcsönös érdek alapján együttműködik a helyi nemzetiségi önkormányzattal, biztosítja számára a megállapodás szerinti működési feltételeket. Az együttműködési megállapodást az 1. függelék tartalmazza.

(5) A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében a közvetlen cél, a megyei tervek, koncepció kidolgozásában való részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.

8. §

(1) A Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik:

1. helyi közügy megoldásának vállalása, illetőleg arról történő lemondás;
2. a képviselő-testület gazdasági programjának és munkatervének elfogadása;
3. belföldi és külföldi önkormányzati szervekkel együttműködési megállapodás létesítése és felmondása;
4. beruházási hitel felvétele;
5. az önkormányzat képviseletében, illetve megbízásából az önkormányzat költségére teljesítendő külföldi kiküldetés elrendelése,
6. gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés.

(2) A polgármester – a (2) bekezdésben meghatározott ügyek kivételével – a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

9. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A képviselők névsorát az 2. függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli, továbbá más képviselő-testülettel/testületekkel közösen együttes ülést, valamint évente legalább egyszer közmeghallgatást tart.

(3) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 11 alkalommal ülésezik.

(4) A képviselő-testület a rendes üléseit általában minden hónap utolsó keddjén tartja.

(5) Az ülések helyszíne az önkormányzat (Községháza) tanácskozó terme. A polgármester az ülést – indokolt esetben - egyéb helyszínre is összehívhatja.

(6) Az ülések általában 17.00 órakor kezdődnek, de ettől eltérő időpontban is megtarthatók.

4. A képviselő-testület gazdasági programja

10. §

A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára szóló, az Mötv. 116. §-ában meghatározott tartalmú gazdasági programot készít.

5. A képviselő-testület munkaterve

11. §

(1) A képviselő-testület évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.

(2) A polgármester a munkatervre javaslatot kér a jegyzőtől.

(3) A polgármester a munkatervre a javaslatot kérhet:

1. a települési képviselőktől,
2. a bizottságoktól,
3. az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőitől,
4. helyi roma nemzetiségi önkormányzat elnökétől,
5. a településen működő, illetékes bíróság által bejegyzett társadalmi szervezetek, közalapítványok, egyesületek vezetőitől.

(4) A munkaterv tartalmazza:

1. a képviselő-testület ülésének tervezett időpontjait és napirendjét,
2. a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét;
3. a tervezett napirendi pontot véleményező bizottságok megjelölését,
4. az előterjesztés elkészítésének idejét,
5. előre tervezett közmeghallgatás idejét
6. a rendeletalkotási programot.

(5) A munkatervet minden év december 31-ig a polgármester terjeszti elő jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

6. A képviselő-testület ülésének összehívása, meghívója

12. §

(1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze.

(2) Ha a polgármester a szabályszerű indítvány ellenére nem hívja össze az ülést, akkor képviselő-testületet az alpolgármester, illetve akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetén a korelnök hívja össze.

13. §

(1) A képviselő-testületi ülésre szóló meghívó tartalmazza:

1. az ülés helyét és időpontját,
2. a napirendi pontként megtárgyalásra javasolt előterjesztések címét és előterjesztőik nevét.

(2) A képviselő-testület ülését írásbeli – papíralapú vagy elektronikus levél formájú – meghívóval kell összehívni.

(3) A meghívót és annak mellékleteit – a rendkívüli ülés kivételével – úgy kell kézbesíteni, hogy azt a meghívottak az ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal kézhez kapják.

(4) A képviselő-testület munkaterv szerinti és rendkívüli üléseinek időpontjáról, helyéről és a tárgyalandó napirendekről – a meghívó kiküldésével egyidőben – a lakosságot is tájékoztatni kell az önkormányzat hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel.

(5) A meghívóban szereplő tárgysorozat sorrendje:

1. rendelet-tervezetek, költségvetési, zárszámadási előterjesztések,
2. gazdasági, vagyoni ügyek,
3. polgármester, alpolgármester, jegyző, bizottsági elnökök előterjesztése,
4. választási és kinevezési ügyek,
5. testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügyek,
6. kérdések, közérdekű bejelentése, interpellációk.

14. §

(1) A polgármester a munkatervtől eltérő időpontban a Mötv. 44. §-ában meghatározott indítványozók kezdeményezésére, és az általa rendkívülinek minősített esetekben összehívhatja a képviselő-testület ülését.

(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt (amennyiben azt nem a polgármester kezdeményezi) a polgármesternek kell benyújtani. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokait, és a napirendi javaslatokat.

(3) A rendkívüli ülés összehívására és levezetésére 12. – 13. § - okat kell értelemszerűen alkalmazni, azzal, hogy halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülése meghívó nélkül, telefonon vagy más módon (elektronikus levél, távirat, telefax, stb.) is összehívható.

7. A képviselő-testület ülésére meghívandók köre

15. §

A képviselő-testület ülésére meg kell hívni az önkormányzati képviselőket, valamint tanácskozási joggal a jegyzőt,

1. a Szociális Bizottság nem képviselő tagjait,
2. a helyi roma nemzetiségi önkormányzat elnökét
3. az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőit,
4. a napirendi pont tárgy szerint illetékes szerv vezetőjét,
5. a településen működő civil szervezetek képviselőit, az őket érintő napirendi pontokhoz,
6. azokat, akiknek jelenléte a napirend körültekintő megtárgyalásához szükséges (pl.:  kérelmező, szakértő, hivatal ügyintézője, stb.),
7. azokat, akiknek meghívását törvény kötelezővé teszi.

8. Az alakuló ülés

16. §

(1) Az alakuló ülés részletes szabályait a Mötv. 43. §-a tartalmazza.

(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

1. a Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választások eredményéről,
2. a képviselők eskütétele,
3. a polgármester eskütétele,
4. a polgármester programjának ismertetése,
5. a polgármester illetményének megállapítása,
6. az alpolgármester megválasztása,
7. az alpolgármester eskütétele,
8. az alpolgármester tiszteletdíjának meghatározása,
9. megbízás SzMSz. felülvizsgálatára,
10. megbízás gazdasági program kidolgozására.

(3) Amennyiben az alakuló ülésen az Ügyrendi Bizottság megválasztására nem kerül sor, a képviselő-testület a titkos szavazás lebonyolításához 3 fős ideiglenes bizottságot hoz létre, mely feladatát a 35. § alapján látja el. Az ideiglenes bizottság megbízatása az alakuló ülés végéig tart.

9. Az ülések nyilvánossága

17. §

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet, és a testület felszólalást jóváhagyó határozata alapján fel is szólalhat.

(2) A zárt ülés tartásának szabályait a Mötv. határozza meg.

10. A képviselő-testületi anyagok általános szabályai

18. §

(1) A képviselő-testület elé kerülhetnek:

1. előterjesztés,
2. beszámoló,
3. tájékoztató,
4. képviselői indítvány,
5. interpelláció, kérdés.

(2) Az (1) bekezdés szerinti anyagokat előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján – az d) - e) pont kivételével, előzetes törvényességi véleményezést követően – gondoskodik az ülés napirendi tervezetének előkészítéséről. A benyújtáskor – az d) - e) pont kivételével – figyelemmel kell lenni az ülés meghívójának kézbesítésére irányuló határidőre.

19. §

(1) Előterjesztésnek minősül az üléstervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságai, vagy a polgármester által előzetesen javasolt beszámoló és tájékoztató, rendelet- és határozattervezet.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:

1. vizsgálati és elemző részből, melyben pontosan meg kell határozni:

aa) az ügyrendi pont tárgyát,

ab) az adott témakör szerepelt-e már korábban is a testület napirendjén, és ha igen, milyen döntés született és azt milyen eredménnyel hajtották végre,

ac) a javasolt döntések indokait,

ad) a téma előadóját és az előkészítésben résztvevő személyek szervezetek nevét.

ae) a tárgykört rendező jogszabályokat,

af) mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és indokolják a meghozandó döntést.

2. határozati javaslatból, melyben egyértelműen meg kell fogalmazni:

ba) a rendelkező részt,

bb) az esetleges alternatív döntési javaslatokat,

bc) a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezését,

bd) konkrét végrehajtási határidőt.

(4) Szerződéskötés esetén a szerződés-tervezetet kell javaslatként a képviselő-testület elé terjeszteni.

20. §

(1) A beszámoló benyújtására a polgármester, az alpolgármester, feladatkörében eljárva a képviselő-testület bizottsága, a jegyző, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak. A jogszabály alapján beszámolásra kötelezett nem önkormányzati szervek beszámolóját a polgármester terjeszti elő.

(2) A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület határozatot hoz.

21. §

(1) A tájékoztató olyan információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, valamint valamely a község életével kapcsolatos jelenségek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(2) Tájékoztató formájában kell beterjeszteni:

1. a jogszabályok ismertetését,
2. az önkormányzat költségvetési mérlegére vonatkozó adatokat,
3. a képviselő-testület és szervei működésére jellemző adatokat,
4. a községre vonatkozó különböző adatok, jelenségek ismertetését,

ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá.

(3) Tájékoztató benyújtására a polgármester, az alpolgármester, feladatkörében eljárva a képviselő-testület bizottsága, a jegyző, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.

(4) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Amennyiben a képviselő-testület a tájékoztatót nem fogadja el, azt átdolgozva a következő rendes ülésre ismét be kell terjeszteni.

22. §

(1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet megalkotására vagy határozat meghozatalára. Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.

(2) Indítványt bármely helyi önkormányzati képviselő (a továbbiakban: képviselő) benyújthat a polgármesterhez, legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 2. napon.

(3) A képviselői indítvány vonatkozhat

1. halasztást nem tűrő döntés meghozatalára,
2. az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti indítvány alapján a képviselő-testület az indítványban javasolt döntésről annak elhangzását, és az a felett nyitott vitát követően azonnal dönt.

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármely képviselő – további javaslat megtételével – csatlakozhat. Az indítvány felett a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Elfogadása esetén a képviselő-testület a döntés előkészítésére a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt, vagy a feladat-és hatáskörrel rendelkező bizottságot kéri fel.

23. §

Az „Egyebek” napirendi pont tárgyalása során a képviselők a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben interpellációt terjeszthetnek elő vagy kérdést intézhetnek.

24. §

(1) A kérdés, önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű írásos felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdést, az ülést megelőző nap 12.00 óráig kell benyújtani a polgármesterhez.

(3) A kérdésre elsősorban a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válaszadás időtartama legfeljebb 3 perc. Ha a kérdezett az ülésen nem ad választ, ezt írásban 15 napon belül kell megtennie. A képviselő-testület a válaszról csak akkor határoz, ha azt a kérdező nem fogadja el.

25. §

(1) Az interpelláció önkormányzati ügyekben történő írásos felvilágosítás kérése.

(2) Az interpellációt, az ülést megelőző nap 12.00 óráig kell írásban benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik annak nyilvántartásba vételéről. Az interpellációnak tartalmaznia kell:

1. az interpelláló nevét,
2. az interpelláció címét és szövegét,
3. az interpelláló sajátkezű aláírását.

(3) Az interpellációra elsősorban a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Ebben az esetben az interpelláló képviselőt legfeljebb 3 perces szóbeli kiegészítés és további 2 perces viszontválasz joga illeti meg. Ha az interpellált az ülésen nem ad választ, ezt írásban 15 napon belül kell megtennie. Az írásban adott válasz elfogadásáról a következő ülésen kell az interpellálónak, illetve a képviselő-testületnek nyilatkoznia.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik, majd vita nélkül, egyszerű többséggel a testület dönt az elfogadásról.

(5) Ha az interpellációra adott választ a testület nem fogadja el, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A bizottság a vizsgálat eredményéről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

11. A képviselő-testület ülésének vezetése

26. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetén a korelnök vezeti.

(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester – a jegyző közreműködésével – megállapítja a megjelentek számát, az ülés határozatképességét, s kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.

(3) Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(4) Ha a képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést elnapolja és 8 napon belülre új ülésnapot jelöl ki. Az ismételt ülésre az előterjesztéseket nem kell újra megküldeni, azonban új meghívót kell kiküldeni, amelyben tájékoztatja a képviselőket az újabb ülésnapról. A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülés megváltozott napirenddel is megtartható, ebben az esetben új meghívót és a kiegészítő előterjesztéseket ki kell küldeni.

27. §

A polgármester a testületi ülés vezetése során:

1. napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
2. napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,
3. jelentést ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról,
4. beszámol a két ülés közötti polgármesteri tevékenységről és fontosabb községi eseményekről,
5. beszámol az átruházott hatáskörök gyakorlásáról,
6. az „Egyebek” keretében kerül sor

fa) a döntés-előkészítést nem igénylő képviselői kérdések, bejelentések, interpellációk előterjesztésére,

fb) a lakossági kérdések felvetésére,

fc) az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott egyéb hozzászólások nyomán tett polgármesteri intézkedések bemutatására, amennyiben ezt a képviselő kérte,

7. berekeszti az ülést.

12. A napirend

28. §

(1) A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.

(2) A polgármester a napirend – meghívó szerinti – írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal. Az ülésre – a rendeletben foglaltaknak megfelelően – írásban beterjesztett képviselői indítványt, kérdést, interpellációt a napirendre felvettnek kell tekinteni.

(3) A képviselő-testületi ülésen kiosztott anyag tárgyalására – a képviselői indítványok, interpellációk és kérdések kivételével – csak halasztást nem tűrő esetben kerülhet sor a polgármester indokolt javaslata alapján, a jegyző törvényességi véleményével, amennyiben a képviselő-testület a napirendre vételt megszavazza.

(4) Nem kerülhet a képviselő-testületi ülésen kiosztásra:

1. a munkatervben meghatározott feladatokkal kapcsolatos anyag,
2. az Mötv. 41. § (6) bekezdés szerinti intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése, létesítő okiratának módosítása,
3. önkormányzati társulás létrehozásáról, az ahhoz való csatlakozásról szóló előterjesztés,
4. önkormányzati pénzeszköz, vagyon átadásáról vagy elidegenítéséről szóló javaslat,
5. rendeletalkotás vagy módosítás.

(5) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül dönt.

13. A tanácskozás rendje

29. §

(1) Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében:

1. a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors és érdemi eldöntésére,
2. figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától, ismételt figyelmeztetés után a szót megvonja,
3. figyelmezteti a képviselőt a hozzászólásra biztosított időkeret túllépésére, ismételt figyelmeztetés után a szót megvonja,
4. rendreutasíthatja azt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít,
5. ismétlődő rendzavarás esetén figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendzavarót,
6. ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veszi igénybe.

(2) Az (1) bekezdés e) - f) pontjában felsorolt intézkedések a képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazhatók.

(3) A képviselő-testület ülésének ideje alatt az ülésteremben mobiltelefont használni nem lehet.

(4) A nyilvános ülésen a hallgatóság - ideértve a médiatartalom-szolgáltatók képviselőit is - csak a kijelölt helyeken foglalhat helyet, és az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles.

(5) A képviselő-testület ülésén a médiatartalom-szolgáltatók munkatársai tevékenységükkel nem zavarhatják a testület munkáját.

(6) Tartós rendzavarás, állandósult lárma vagy a vita folyamatos menetét ellehetetlenítő esemény következtében – ha figyelmeztetése nem járt eredménnyel - a polgármester határozott időre felfüggesztheti, illetve elnapolhatja az ülést.

(7) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

14. Tárgyalási szünet

30. §

(1) A polgármester bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el legfeljebb 15 percre, amelynek az időtartamát is megállapítja. Az ülések idején - a szünetek kivételével - a bizottságok nem ülésezhetnek.

(2) Tárgyalási szünetet rendel el a polgármester - egy napirendi pont tárgyalása során egy alkalommal és legfeljebb 15 percre -, ha azt

1. a települési képviselők egynegyede kéri,
2. a jegyző szükségesnek tartja a törvényességi kérdések tisztázása céljából.

15. A vita

31. §

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

1. az előadó - a kérdések és a vita előtt - az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést tehet,
2. a bizottsági elnökök vagy megbízottjaik előterjesztik a napirenddel kapcsolatos bizottsági állásfoglalást, módosító javaslataikat (A hozzászólásokat a téma szakmai bizottságának elnöke nyitja meg.),
3. a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők az előadóhoz kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni,
4. a kérdésekre adott válaszok után kerül sor a hozzászólásokra, a jelentkezés sorrendjében.

(2) A hozzászólók legfeljebb:

1. rendeletalkotásnál 5 percben,
2. egyéb napirendi pontnál 3 percben,
3. második hozzászólás esetén 2 percben kaphatnak szót.

(3) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának további korlátozására a képviselő-testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) A vita lezárása után a napirend előadója reagál a hozzászólásokra legfeljebb 3 percben.

(5) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a határozati javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

16. A döntéshozatal folyamata

32. §

(1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. Az eredeti javaslat módosító javaslattal egyező megváltoztatása, illetve visszavonása esetén a módosító javaslatot nem kell az ülésvezetőnek szavazásra feltenni.

(2) A vita lezárását követően az elhangzott döntési alternatívákat, illetve az írásos határozati javaslatra szóban tett módosítási javaslatokat az ülésvezető összefoglalja. Az eredeti írásos javaslatot nem kell ismertetni, elegendő arra utalni.

(3) A javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani, úgy, hogy először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzás (benyújtás) sorrendjében visszafelé, végül a teljes javaslatról.

(4) A javaslat elfogadásához - az (5) bekezdés kivételével - a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: egyszerű többség).

(5) A megválasztott képviselők több mint a felének (4 képviselő) igen szavazata (a továbbiakban: minősített többség) szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározottakon kívül:

1. helyi közügy önálló megoldásának vállalásához, illetőleg arról történő lemondáshoz,
2. a költségvetési kötelezettséget érintő határozatok elfogadásához,
3. a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
4. a helyi népszavazás, népi kezdeményezés tárgyú döntéshez,
5. az önkormányzati kitüntetés és elismerő címek adományozásához,
6. a polgármester elleni kereset benyújtásához,
7. a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntéshez,
8. a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntéshez,
9.  törvényben előírt esetekben.

(6) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

17. A döntések meghozatala

33. §

(1) A képviselő-testület döntéseit szavazással hozza. A javaslatról a képviselő-testület tagjai „igen”, vagy „nem” nyilatkozattal szavaznak. Tartózkodásnak helye nincs.

(2) A szavazás kézfelemeléssel vagy név szerinti szavazással történik.

(3) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazon ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(4) Ha a törvény által a testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás esetén eredménytelen a minősített többségű szavazás, a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül dönt a vita tovább folytatásáról és az ismételt szavazásról. Újabb szavazás hiányában vagy ismételten eredménytelen szavazás esetén a témát a következő ülés napirendjére kell tűzni.

(5) A polgármester köteles ismételt szavazást elrendelni akkor, ha a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatban bármely képviselő vagy a jegyző részéről aggály merül fel.

(6) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, megbízás és kitüntető cím adományozása ügyében, ha a határozati javaslatban több személy szerepel vagy a javaslat több alternatívát tartalmaz, többlépcsős szavazással is dönthet oly módon, hogy a képviselők mindegyik jelöltre és alternatívára szavazhatnak. Az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személyre, illetve alternatívára a következő szavazási fordulóban már nem lehet szavazni. A szavazást addig kell folytatni, míg a testület megszavazza az előírt számú jelöltet, illetve kiválasztja a győztes alternatívát.

34. §

(1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

1. azt törvény írja elő,
2. azt a polgármester kéri,
3. azt a jelenlevő testületi tagok több mint a fele indítványozza,
4. vállalkozásban való részvétel esetén,
5. a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlása kimondásának ügyében.

(2) A név szerinti szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(3) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást nem lehet tartani.

(4) Név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben előolvassa a képviselő-testület tagjainak a névsorát, akik nevük felolvasásakor a feltett kérdésre „igen” vagy „nem” kijelentéssel szavaznak. A polgármester utolsónak adja le a szavazatát. A szavazást követően, szavazatuknak megfelelően a képviselő-testület tagjai kézjegyükkel is ellátják a nevük mellett lévő „igen” vagy „nem” rovatot – a szavazatuk tényét megerősítendő. A listát a polgármester és a jegyző aláírásukkal hitelesítik. A lista a fejlécében tartalmazza a szavazásra feltett kérdést.

(5) A hitelesített szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, illetve a szavazás eredményét a jegyzőkönyvben is rögzíteni szükséges.

35. §

(1)  Titkos szavazást – a 33. § (3) bekezdésre figyelemmel - legalább két képviselő indítványozhat, az indítvány felett a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(2) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le, melynek során a bizottság gondoskodik:

1. a szavazólapok elkészítéséről,
2. a titkosság feltételeinek biztosításáról,
3. a szavazatok összeszámlálásáról,
4. az eredmény kihirdetéséről,
5. az eredményről szóló külön jegyzőkönyv (mely tartalmazza: a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét, a szavazás tárgyát, a szavazást lebonyolító bizottság jelenlévő tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket, az eredmény megállapítását, a bizottság jelenlévő tagjainak aláírását, a bizottság bélyegző lenyomatát) elkészítéséről, amelyet a testületi jegyzőkönyvhöz kell mellékelni.

(3) A titkos szavazás erre a célra készített szavazólap, az arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A szavazólapra legfelül a dátum, a titkos szavazás tárgya kerül fel, majd az egyértelműen megválaszolható eldöntendő kérdés, valamint két kör – „igen”, „nem” választási lehetőséggel, továbbá a képviselő-testület hivatalos pecsétje. Érvényesen szavazni az „igen”, „nem” szó mellett elhelyezett körben, két egymást metsző vonallal lehet. Minden képviselő abc sorrendben szavaz. Tartózkodásnak helye nincs. A polgármester a szavazólapok elkészítése és a szavazás idejére szünetet rendel el.

(4) Több jelölt vagy több alternatíva esetén valamennyi jelölt, illetve alternatíva szerepel a szavazólapon. Érvényesen szavazni úgy lehet, hogy be kell karikázni legfeljebb annyi jelölt nevét, amennyi maximálisan megszavazható (ezt a számot szerepeltetni kell a szavazólapon), illetve egy kiválasztott alternatívát. Az a jelölt(ek), illetve alternatíva lesz a győztes, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy elérte a szükséges többséget.

(5) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén, vagy ha a törvény által a testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás esetén eredménytelen a minősített többségű szavazás, a képviselő-testület a következő ülésén megismétli a szavazást. Újabb szavazategyenlőség vagy eredménytelenség esetén a szavazás ugyanazon testületi ülésen még egyszer megismételhető, erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

18. A képviselő-testület rendelete

36. §

(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

1. a polgármester,
2. az alpolgármester,
3. a képviselő,
4. a képviselő-testület bizottsága,
5. a jegyző,
6. a helyi roma nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete,
7. a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetének vezetője,
8. erre irányuló népi kezdeményezés, helyi népszavazás.

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt a képviselő-testület elé terjeszti. A kezdeményezésről a képviselő-testület állást foglal, és rendelkezik a tervezet elkészítéséről, annak főbb irányelveiről. A polgármester és a jegyző saját kezdeményezése alapján a testület állásfoglalása nélkül is terjeszthet rendelet-tervezetet a testület elé.

(3) A rendelet-tervezet elkészítéséről a jegyző vagy a képviselő-testület által kijelölt külső szakértő gondoskodik. A képviselő-testület megállapíthatja a rendelet-tervezet véleményezésébe, előkészítésébe bevonandó személyek körét (pl.: állandó vagy ideiglenes bizottság, külső szakértő).

(4) A rendelet-tervezet előkészítés, illetve véleményezés céljából az érintettek részére történő megküldéséről a jegyző gondoskodik.

(5)  A (7) bekezdésben foglalt kivétellel az önkormányzati rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (továbbiakban együtt: véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak papír alapú vagy elektronikus levél formájában.

(6) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelet-tervezet tárgyához nem illeszkedik, vagy név nélküli.

(7) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

1. az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló önkormányzati rendelet-tervezetet,
2. a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó, a közszolgálati jogviszonyban állók juttatásaival és támogatásaival kapcsolatos önkormányzati rendelet-tervezetet, valamint
3. azt az önkormányzati rendelet-tervezetet, amelynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

37. §

(1) A rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet (a továbbiakban: KIM rendelet) 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.

(2) Az önkormányzati rendeleteket a jegyző az önkormányzat hirdetőtábláján hirdetmény közzétételével hirdeti ki. A hirdetményben közölni kell a kihirdetés tényét és azt, hogy a hatályos szöveg a hivatalban, munkaidő alatt megtekinthető. A kifüggesztés időtartama 15 nap. A hirdetményt az irattárba helyezendő rendeleti példányhoz csatolni kell.

(3) A rendelet egy példányát a hivatalban hozzáférhető helyen kell elhelyezni.

(4) A jegyző gondoskodik a rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról, a hatályos rendeletek jegyzékének naprakész vezetéséről.

19. A képviselő-testület határozata

38. §

(1) A határozatokat naptári évenként külön-külön kezdődő folyamatos sorszámmal, perjel mögött évszámmal, majd zárójelben hónap (római számmal) és nap (arab számmal) megjelöléssel kell ellátni, a következők szerint: …./20… (hó, nap) számú határozat.

(2) A képviselő-testület határozatairól a jegyző folyamatos nyilvántartást vezet. Az átruházott hatáskörben hozott határozatokról külön nyilvántartást kell vezetni.

(3) A határozatok nyilvántartása tartalmazza:

1. a határozat számát,
2. a határozat tárgyát,
3. a felelős megnevezését,
4. a végrehajtás határidejét,
5. a végrehajtással kapcsolatos megjegyzéseket.

(4) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel (határozatszám nélkül) dönt határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosító indítványairól, ügyrendi kérdésekről, képviselői interpellációkra adott válaszokról.

(5) A határozatok végrehajtását a jegyző figyelemmel kíséri, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentést a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti.

(6) A képviselő-testület tagjai a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatot a legközelebbi testületi ülésen megkapják.

20. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

39. §

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül, amely a Mötv.-ben meghatározottakon túl tartalmazza:

1. a nyilvános, zárt, rendkívüli ülés megjelölést,
2. az ülésvezető a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében tett esetleges intézkedéseit,
3. a felvilágosítás kéréseket, interpellációkat, kérdezéseket
4. képviselői kérés esetén a kisebbségben maradt vélemény feltüntetését.

(2) A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyv mellékletét képezi:

1. a meghívó,
2. a jelenléti ív,
3. az írásos előterjesztés és mellékletei,
4. szóbeli előterjesztés határozat-tervezete,
5. elfogadott és aláírt rendeletek,
6. titkos szavazásról készült jegyzőkönyvek,
7. a név szerinti szavazás hitelesített szavazási névsora,
8. a képviselő kérésére írásban benyújtott hozzászólása,
9. az írásban megküldött interpelláció,
10. a jegyző törvényességi észrevételei.

(3) A jegyzőkönyv elkészítésének megkönnyítése érdekében a képviselő-testület üléséről hangfelvétel is készíthető, amely más célra nem használható fel. Az adathordozó nem selejtezhető.

(4) A képviselő-testület nyilvános ülésein készült jegyzőkönyveibe és mellékleteibe a hivatalban bárki betekinthet, arról – költségtérítés ellenében – másolatot kérhet.

(5) A zárt ülésről készített külön jegyzőkönyvbe és mellékleteibe a Mötv. 46. § (3)  bekezdésében felsoroltakon kívül más nem tekinthet be. A zárt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

21. Az együttes ülésre vonatkozó szabályok

40. §

(1) A közös önkormányzati hivatalt létrehozó önkormányzatok évente legalább három ülés tartanak:

1. a közös hivatal költségvetésének elfogadása
2. a közös hivatal zárszámadása, beszámoló a közös hivatal munkájáról
3. a közös hivatal féléves költségvetési beszámolója tárgyában.

(2) Együttes ülést – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a társult önkormányzatok képviselő-testületeinek kezdeményezésére 3 napon belül, írásban össze kell hívni. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell az időpontra, helyszínre és napirendre vonatkozó javaslatot.

(3) Az együttes ülést a székhely település polgármestere vezeti. Akadályoztatása esetén a székhely település alpolgármestere, mindkettőjük akadályoztatása esetén a székhely település korelnöke vezeti.

(4) A képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges

1. a közös hivatal megállapodásának jóváhagyásához,
2. a közös hivatal megállapodásának módosításához,
3. a közös hivatalhoz való csatlakozáshoz.

22. A közmeghallgatás

41. §

(1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározott időpontban évente legalább egy közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendi pontjairól az érdekelteket az önkormányzat hirdetőtábláján tájékoztatni kell. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek elkészítésére és tartalmára a 39. §-ban foglalt előírások vonatkoznak.

IV. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEIRE, TAGJAIRA ÉS

AZ ÖNKORMÁNYZATI TISZTSÉGVISELŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

23. A polgármester

42. §

(1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester szabadságát a tárgyév február 28. napjáig ütemezi és bejelenti a képviselő-testületnek. A szabadságot az alpolgármester engedélyezi és a hivatal tartja nyilván.

(3)A főállású polgármester munkarendje a hivatal munkarendjével egyezik.

(4) A polgármester ügyfélfogadási rendje: minden héten hétfőn 8-12 óráig, illetve szerdán 13-16 óráig.

43. §

(1) A polgármester feladatait, hatásköreit törvény vagy annak felhatalmazása alapján Kormányrendelet állapítja meg.

(2) A polgármester az önkormányzat vezetője, felelős az önkormányzat egészének működéséért. Fő feladatai különösen:

1. a település fejlődésének elősegítése,
2. az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,
3. az önkormányzat gazdálkodási feltételeinek megteremtése,
4. a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének biztosítása,
5. a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,
6. a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása,
7. kapcsolattartás a helyi pártok vezetőivel,
8. a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának segítése,
9. a képviselők, a bizottsági elnök munkájának segítése,
10. a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése.

(3) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya  miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a    polgármester – az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat, melyről a következő ülésen tájékoztatást köteles adni.

(4) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – az Mötv. 42. §-ában  meghatározott ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben.

(5) Az (4) bekezdés alkalmazásában halaszthatatlan önkormányzati ügynek minősül az az ügy, melynek tárgyában a döntés elmaradása veszélyeztetné a kötelező önkormányzati feladatok ellátását, vagy a képviselőtestület határozatának végrehajtását.

(6) A polgármester tisztsége megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, ezek együttes hiányában a korelnöknek adja át.

24. Az alpolgármester

44. §

(1) A képviselő-testület egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, akinek tiszteletdíjára vonatkozóan az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.

(2) Az alpolgármesterre, a polgármesterre vonatkozó szabályok az irányadóak.

(3) Az alpolgármester feladatköreit a polgármester határozza meg.

25. A jegyző

45. §

(1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.

(3) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

1. tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
2. tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
3. gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
4. biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését,
5. a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
6. a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
7. rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, tájékoztatja a polgármestert,
8. gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

(4) A jegyző gondoskodik a rendelet 37. § (2) bekezdésének megfelelő kihirdetéséről.

(5) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei a jegyzői feladatok ellátására helyettesítő jegyzőt bíznak meg.

26. A képviselő

46. §

(1) A képviselő az Mötv-ben foglaltakon túl jogosult:

1. tevékenyen részt venni a képviselő-testület és bizottságai döntéseinek előkészítésében, végrehajtásában, végrehajtásának szervezésében, ellenőrzésében,
2. a döntés előtt a döntést megalapozó előzetes információt igényelni a közös önkormányzati hivataltól,
3. jelzéssel élni, ha a végrehajtásban hiányosságot tapasztal, vagy a döntéstől eltérést észlel,
4. a képviselő-testület és bizottságai irataiba, jegyzőkönyveibe titoktartás mellett betekinteni,
5. interpellációt és kérdést feltenni a testület ülésén,
6. sürgősségi indítványt előterjeszteni,
7. a képviselő-testület ülésének összehívását, zárt ülés elrendelését, titkos szavazást, név szerinti szavazást, vita lezárását kezdeményezni.

(2) A képviselő az Mötv-ben foglaltakon túl köteles:

1. ellátni a testület által meghatározott feladatokat,
2. írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,
3. a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, magántitkot megőrizni, titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll,
4. olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

(3) A polgármester a képviselőt szakmai ismeretei, felkészültsége szerint bevonhatja a döntések előkészítésébe, különböző szervekkel folytatott tárgyalásokba.

(4) A testületi-, bizottsági ülésen való részvétel akadályoztatása esetén a képviselő, illetve a bizottsági tag –az ok megjelölésével – köteles a polgármesternél, a jegyzőnél, a bizottság elnökénél távolmaradását szóban vagy írásban bejelenteni.

47. §

(1) A képviselő-testület a jogszabályon alapuló kötelezettségeit megszegő képviselő kötelezettségszegés megállapítását követően esedékes hónapra járó tiszteletdíját 25 %-kal csökkenti. Ismétlődő esetben a csökkentés időtartama három hónapra emelkedik.

(2) A kötelezettségszegés tényének megállapítását bármely képviselő kezdeményezheti. A kezdeményezést a kötelezettségszegés részletes ismertetésével, írásban, a polgármesterhez kell benyújtani. A képviselő-testület a kezdeményezés polgármesterhez érkezését követő ülésén dönt a kötelezettségszegés megállapításáról és a szankció alkalmazásáról.

48. §

(1) A Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a mulasztó képviselő havi tiszteletdíjának 10 %-a megvonásra kerül.

(2) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztásával kapcsolatos ügyeket az Ügyrendi Bizottság vizsgálja ki.

.

49. §

A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra. Az Ügyrendi Bizottság a vizsgálat eredményét – törvény eltérő rendelkezése hiányában – döntés céljából a képviselő-testület elé terjeszti.

27. A képviselő-testület bizottságai

50. §

(1) A képviselő-testület állandó bizottságai és azok létszáma:

1. Szociális Bizottság (rövidítése: SZB) 7 fő, ebből 5 fő képviselő, 2 fő nem képviselő,
2. Ügyrendi Bizottság (rövidítése: ÜB) 3 fő.

(2) A bizottságok feladatait az 2. melléklet, megválasztott tagjainak névsorát a 3. függelék tartalmazza.

(3) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ad hoc bizottságot hozhat létre. Az ad hoc bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(4) A települési képviselő egyidejűleg több bizottság tagjának is megválasztható. A bizottságok elnökeire a polgármester, míg tagjaira a polgármester és a bizottságok elnökei tehetnek javaslatot. A bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület alakuló ülésén, vagy megválasztásukat követően, a képviselő-testület előtt esküt tesznek.

51. §

(1) A bizottság ülését az elnök, annak akadályoztatása esetén a bizottság legidősebb képviselő  tagja hívja össze és vezeti.

(2) A bizottsági tag, az ülésről való távolmaradását, a bizottság elnökének kell bejelentenie. Ha az összehívott bizottsági ülés a meghirdetett időpontban határozatképtelen, a bizottsági elnök 15 perces várakozás után az ülést elnapolhatja.

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(4) A bizottság zárt ülésére vonatkozóan a 17. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

52. §

(1)  A bizottság tagjaira az Mötv. képviselő-testület bizottságaira vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) A bizottság működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.

(3) A bizottság elnöke beszámol a képviselő-testületnek a bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(4) A bizottság elnöke az általa vezetett bizottság tevékenységéről, a megválasztását követően, évente egyszer, átfogó módon beszámol a képviselő-testületnek.

53. §

(1) A képviselő-testület bármely kérdés megvizsgálására ideiglenes bizottságként vizsgáló bizottságot állíthat fel.

(2) A vizsgáló bizottságot létre kell hozni, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

(3) A vizsgáló bizottság tagja csak képviselő lehet.

(4) A vizsgáló bizottság tevékenységéről jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell:

1. a bizottság feladatát,
2. a bizottság által alkalmazott eljárást és vizsgálati módszereket,
3. a bizottság megállapításait,
4. a bizottság megállapításait alátámasztó bizonyítékok bemutatását,
5. a vizsgálattal érintett észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira,
6. szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatot, vagy javaslat kidolgozásának kezdeményezését.

28. A közös önkormányzati hivatal

54. §

(1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Kaszó és Bolhás községek képviselő-testületeivel közösen egységes hivatalt működtet.

(2) A hivatal elnevezését, székhelyét, megalakításának időpontját, létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, feladat-és hatáskörét a Somogyszobi Közös Önkormányzati Hivatalt Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti, mely a rendelet 3. függelékét képezi.

29. A nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek biztosítása

55. §

A hivatal a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez, döntései előkészítéséhez és azok végrehajtásához az alábbi segítséget adja:

1. a nemzetiségi önkormányzatok üléseinek előkészítése (meghívók készítése, kiküldése),
2. jegyzőkönyvek helyszíni vezetése, majd elkészítése,
3. határozati kivonatok elkészítése és kézbesítése,
4. a nemzetiségi önkormányzatok pénzügyi döntéseivel kapcsolatos feladatok ellátása, segítség nyújtás a költségvetésük tervezéséhez, végrehajtásához.

30. A társulások

56. §

Az önkormányzati társulásokról szóló jegyzéket az 4. függelék tartalmazza.

31. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés

57. §

A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás, népi kezdeményezés rendjét.

VI. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

32. Az önkormányzat költségvetése

58. §

(1) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg. Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot és azt milyen mértékben és módon lát el.

(2) A költségvetési rendeletet a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell előkészíteni és megalkotni.

(3) A költségvetési előirányzatok, a költségvetési létszámkeretek közötti átcsoportosítás és a tartalékkal való rendelkezés átruházásának jogát és annak kereteit a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza.

33. Az önkormányzat vagyona

59. §

(1) Az önkormányzat vagyonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket, szabályokat az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza, melyben a képviselő-testület megállapítja többek között:

1. a forgalomképtelen törzsvagyon körét,
2. az önkormányzat üzleti vagyonát,
3. a tulajdonjog átruházás szabályait,
4. a vagyontárgyak elidegenítésére, megterhelésére és vállalkozásba való bevitelére vonatkozó szabályokat.

(2) Az önkormányzat - vagyonának növelése valamint helyi közszolgáltatás ellátása érdekében - részt vehet gazdasági vállalkozásokban. E részvétel formájára és módjaira a rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

34. Az önkormányzat gazdálkodásának egyéb szabályai

60. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a hivatal látja el. E körben különösen:

1. elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót,
2. beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
3. leigényli a címzett és céltámogatásokat,
4. gondoskodik az önkormányzat és az intézmények pénzellátásáról,
5. biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
6. elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz,
7. az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményi működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.

(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények az alapító okiratukban foglaltaknak megfelelően gazdálkodnak, az éves költségvetési rendeletben meghatározott szabályok szerint. Az intézmények részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület módosíthatja.

35. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

61. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak az irányadók.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat belső ellenőrzését megbízási szerződéssel foglalkoztatott belső ellenőr útján láttatja el.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

62. §

Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

63. §

A SZMSZ-ben nem szabályozott kérdésekben az Mötv. előírásait értelemszerűen alkalmazni kell.

64. §

Hatályát veszti

1. Somogyszob Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2011. (III.31.) önkormányzati rendelete,
2. Somogyszob Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 4/2011. (III.31.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 11/2011. (VI.30.) önkormányzati rendelete.
3. Somogyszob Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 4/2011. (III.31.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 9/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelete.

^[1]1. melléklet a 13/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez

Somogyszob Községi Önkormányzat

alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása

                  2. melléklet a 13/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLTAL A BIZOTTSÁGOKRA ÁTRUHÁZOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

I.

Valamennyi bizottság feladat- és hatásköre

1. Dönt

1. belső működési szabályainak meghatározásáról,
2. képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben.

2. Előkészíti

1. a jegyzővel közösen a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendelet-tervezeteket,
2. a képviselő-testület által feladatkörébe utalt előterjesztéseket.

3. Véleményezi

1. a hatáskörébe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket,
2. a képviselő-testület által meghatározott rendelet-tervezeteket,
3. a polgármester által előterjesztett, feladatkörét érintő javaslatokat, tervezeteket,
4. a feladatköréhez kapcsolódó intézmények intézményvezetői pályázatait, a vezetők kinevezésére, megbízására, felmentésére, a fegyelmi eljárásra irányuló előterjesztéseket,
5. a feladatkörét érintő intézmények alapításával, megszüntetésével, átszervezésével kapcsolatos koncepciókat, előterjesztéseket.

4. Ellenőrzi

1. a képviselő-testületi döntések végrehajtását,
2. a feladatkörét érintő rendeletek hatályosulását, javaslatot tesz azok módosítására,
3. a hivatalnak a képviselő-testület és a bizottság döntései előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.
4. Az ellenőrzés során a bizottság intézkedést nem tehet, közvetlen utasítást a hivatal részére nem adhat. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület, illetve a bizottság álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

5. Kapcsolatot tarthat

1. a feladatkörét érintő területen működő önszerveződő közösségekkel,
2. a megyei önkormányzat hasonló feladatkörben tevékenykedő bizottságával.

6. Figyelemmel kísérheti

1. a szakterületét érintő nemzetközi kapcsolatokat,
2. a szakterületén működő intézmények, szervezetek tevékenységét.

7. Egyéb feladatok:

1. minden rendes képviselő-testületi ülésen beszámol az átruházott hatáskörök gyakorlásáról,
2. ciklusonként egy alkalommal, a ciklus végén beszámol munkájáról a képviselő-testületnek.

II.

 Az egyes bizottságok feladat- és hatásköre

1. A Szociális Bizottságra átruházott hatáskörök:

1. ^[2]
2. Véleményezi a szociális tárgyú önkormányzati rendelet-tervezeteket, illetve előterjesztéseket.

2. Az Ügyrendi Bizottságra átruházott hatáskörök:

1. Feladatkörükben előkészítik és véleményezik a képviselő-testület döntéseit, szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását.
2. Ciklusonként legalább egy alkalommal a képviselő-testület előtt beszámolnak a végzett munkáról vizsgálatot indít, tájékozódik, elemzést készít minden olyan esetben, amikor a képviselő-testület – akár a bizottság saját kezdeményezésére – megbízza;
3. Az önkormányzati rendeletben a képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörök gyakorlása.
4.  Ellátja a Képviselő-testületi ülésen a titkos szavazással kapcsolatos szavazatszámláló bizottsági teendőket,
5. Megvizsgálja és javaslatával a Képviselő-testület elé terjeszti a Képviselő-testület döntése elleni törvényességi felhívásokat.
6. Az önkormányzati tisztségviselői és Képviselő-testületi összeférhetetlenségi ügyekben előterjesztést tesz a Képviselő-testület felé.
7. Javaslatot tesz a polgármester illetményének megállapítására, emelésére, és jutalmazására.
8. Szervezi a helyi népszavazás előkészítését és lebonyolítását.
9. Ellátja a képviselők és a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatainak nyilvántartásával és felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat.

3. melléklet a 13/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLTAL A POLGÁRMESTERRE ÁTRUHÁZOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

1. Az éves költségvetési rendeletben meghatározott összegű polgármesteri keret felhasználása.

2. ^[3]Dönt az egyéni intézményi gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításával összefüggő kérdésekben.

3. ^[4]Dönt a gyógyszertámogatással, temetési támogatással, temetési kölcsön megállapításával, valamint a köztemetés elrendelésével összefüggő kérdésekben.

4. Eljár a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott önkormányzati közútkezelői hatáskörbe tartozó ügyekben.

5. Dönt a sporttal összefüggő megállapodások, együttműködési szerződések előkészítésével, nemzetközi sportkapcsolatok kialakításával, a sporttevékenységre alakult és a nem sportcélú társadalmi szervezetekkel való együttműködésre vonatkozólag.

^[5]3/A. melléklet a 13/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLTAL A JEGYZŐRE ÁTRUHÁZOTT

FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

1. Dönt létfenntartási támogatás, az eseti támogatás és a közszolgáltatási díjtámogatás megállapításával összefüggő kérdésekben.

4. melléklet a 13/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez

A TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSRA ÁTRUHÁZOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

1. Egészségügyi ellátás

1. központi ügyelet,
2. sürgősségi betegellátás,

2. Szociális ellátás, valamint család-gyermek- és ifjúságvédelem feladatainak ellátása

1. családsegítő-, gyermekjóléti szolgálat és házi segítségnyújtás ellátása,
2. bölcsődei ellátás,
3. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
4. támogató szolgálat,
5. közösségi pszichiátriai ellátás,
6. idősek nappali ellátása,
7. idősek bentlakásos otthona.

3. Kistérségi területfejlesztés.

1. függelék a 13/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

(a települési ROMA NEMZETISÉGI önkormányzattal)

(a módosításokkal egységes szerkezetben)

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 27. § (2) bekezdése, valamint a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Ntv.) 80. § (2) bekezdése és 159. § (3) bekezdése alapján Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testülete és Somogyszob Községi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete együttműködésük szabályait az alábbi megállapodásban rögzítik.

I. Fejezet

SOMOGYSZOB KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ÉS SOMOGYSZOB KÖZSÉGI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEINEK TERÜLETEI ÉS FORMÁI

1. ^[6]Somogyszob Községi Önkormányzat (továbbiakban Önkormányzat), illetve a Somogyszobi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) biztosítja a Somogyszob Községi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat) részére az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásól.

2. A megállapodás részletesen tartalmazza az Önkormányzat és a Nemzetiségi Önkormányzat együttműködésére vonatkozó szabályokat, az eljárási rendet, valamint a munkamegosztás és a felelősség rendszerét, azaz

1. az Önkormányzat és a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával, valamint a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével, továbbá a helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos határidőket és együttműködési kötelezettségeket, a felelősök konkrét kijelölésével,
2. a Nemzetiségi Önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan a helyi önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatokat, továbbá a felelősök konkrét kijelölését,
3. a Nemzetiségi Önkormányzat kötelezettségvállalásának a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szabályait, különösen az összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségeket,
4. a Nemzetiségi Önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályaival, a belső ellenőrzéssel, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírásokat, feltételeket,
5. a jegyző vagy annak megbízottjának részvételét a Nemzetiségi Önkormányzat testületi ülésein, és esetleges törvénysértés észlelése esetén jelzési kötelezettségét.

II. Fejezet

A költségvetés elkészítésének, JÓVÁHAGYÁSÁNAK és VÉGREHAJTÁSÁNAK RENDJE

1. Költségvetési koncepció, költségvetés elkészítése és elfogadása

^1.1. [7]A Hivatal gondoskodik a Nemzetiségi Önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról. Ezek során a Hivatal részéről a Nemzetiségi Önkormányzattal való kapcsolattartással megbízott személy a Hivatal pénzügyi ügyintézője, Novics-Pruneán Annamária vezető-tanácsos (továbbiakban: költségvetési megbízott).

1.2. Az Áht.-ban és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Ávr.) meghatározott tartalmú költségvetési koncepció-, illetve határozat-tervezet Áht.-ban meghatározott benyújtási határidőt megelőző elkészítéséről a költségvetési megbízott gondoskodik, amelyet a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke (továbbiakban: elnök) nyújt be a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete elé.

1.3. A költségvetési megbízott a költségvetési koncepció-, illetve határozat-tervezetet az Áht.-ban meghatározott benyújtási határidő előtt legalább 15 nappal megelőzően egyezteti az elnökkel, a vitás kérdéseket tisztázzák, tájékoztatja a tervezetek készítésére vonatkozó határidőkről, ennek keretében az elnök rendelkezésére bocsátja a Nemzetiségi Önkormányzatra vonatkozó adatokat.

1.4. A költségvetési határozatot megalapozó döntésekre (pl.: tiszteletdíjak mértéke) az elnök legkésőbb a költségvetési határozatot tárgyaló képviselő-testületi ülésen tesz javaslatot.

^1.5. [8]A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési koncepciójának, költségvetésének elfogadásáról az ezt tartalmazó jegyzőkönyv másolatának a Hivatal köztisztviselője, Hodorics Katalin igazgatási főelőadó (továbbiakban: testületi ügyintéző) útján történő megküldésével tájékoztatja a költségvetési megbízottat.

1.6. Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának törvényességéért, a bevételi és kiadási előirányzatok megállapításáért, az esetleges adósságrendezési eljárás során tartozásaiért felelősséggel nem tartozik.

1.7. Amennyiben az Önkormányzat képviselő-testülete a saját költségvetése tárgyalásakor az előterjesztésben foglalt – és a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatában szereplő –, Nemzetiségi Önkormányzatnak esetlegesen juttatandó támogatás összegén változtat, úgy a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete a költségvetését újratárgyalja és az új támogatás összegével új vagy módosító határozatot hoz.

2. A költségvetési előirányzatok módosítása

2.1. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetése képviselő-testülete határozatával módosítható.

2.2. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának az Áht. 34. § (1)–(4) bekezdésében foglalt módosítását a költségvetési megbízott készíti elő, a képviselő-testülethez történő benyújtásról az elnök gondoskodik.

3. Egyéb költségvetési együttműködés

3.1. A Nemzetiségi Önkormányzat elemi költségvetését a költségvetési megbízott készíti el és jóváhagyásra az elnök elé terjeszti.

^3.2. [9]Az Ávr. 29. § (1) bekezdése szerinti határozat-tervezet elkészítéséről a költségvetési megbízott, a képviselő-testülethez történő benyújtásról az elnök gondoskodik.

3.3. Az Áht. 78. § (2) bekezdése szerinti likviditási tervet a költségvetési megbízott készíti el és az elnök előterjesztésére a képviselő-testület hagyja jóvá.

3.4. A költségvetési megbízott a Nemzetiségi Önkormányzat által meghatározott határidőben segítséget nyújt az adószám igénylésével, önálló fizetési számla nyitásával kapcsolatban.

4. Költségvetési információ

4.1. A képviselő-testület által jóváhagyott éves költségvetésről, a jogszabályban előírtakról - az államháztartás pénzügyi információs rendszere keretében – adatszolgáltatást kell teljesíteni.

^4.2. [10]A Hivatal elkészíti – a vonatkozó kormányrendelet és a minisztériumi tájékoztató alapján - a költségvetési információt a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetéséről, az Áht. 107-108. §-ában és az Ávr.-ben meghatározottakról és benyújtja az államkincstárhoz.

4.3. Az elnök a 4.1.-4.2. pontban foglaltakra kiterjedően a költségvetési megbízott útján a beszámolási kötelezettség teljesítéséhez információt szolgáltat és beszámol a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozata időarányos teljesítéséről.

5.Zárszámadás, beszámoló

5.1. A Nemzetiségi Önkormányzat Áht.-ban meghatározott tartalmú költségvetési beszámolójának, illetve zárszámadási határozatának tervezetét a költségvetési megbízott készíti elő és az elnök nyújtja be a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete elé.

5.2. A költségvetési megbízott a költségvetési beszámoló-, illetve zárszámadás-tervezetet az Áht.-ban meghatározott benyújtási határidő előtt legalább 15 nappal megelőzően egyezteti az elnökkel, a vitás kérdéseket tisztázzák, tájékoztatja a tervezetek készítésére vonatkozó határidőkről, ennek keretében az elnök a költségvetési megbízott rendelkezésére bocsátja a szükséges adatokat.

6.Belső ellenőrzés

^6.1. [11]A Nemzetiségi Önkormányzat operatív gazdálkodásának ellenőrzése – a Hivatal gazdálkodásával összefüggésben – a Hivatal belső ellenőrzésének részét képezi.

6.2. A belső ellenőrzésnek a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos megállapításai nyomán szükséges intézkedések meghozatala az elnök feladata.

III. Fejezet

A költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendje

1. A költségvetési gazdálkodás általános szabályai

1.1.    A Nemzetiségi Önkormányzat az Önkormányzat számlavezető pénzintézeténél önálló számlát vezet, bevételeivel és kiadásaival szabadon gazdálkodik.

1.2.    ^[12]A Nemzetiségi Önkormányzat operatív gazdálkodását a Hivatal segíti, a képviselő-testület döntése alapján intézkedik a személyi kifizetésekről, gondoskodik a közterhek befizetéséről.

^1.3. [13]A Hivatal a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési előirányzatán belül, annak figyelemmel kísérésével végzi a gazdálkodási szabályok betartása mellett gazdálkodási feladatait.

^1.4. [14]A Hivatal a Nemzetiségi Önkormányzat számára olyan analitikus nyilvántartást vezet, amely biztosítja az előirányzat-felhasználás figyelemmel kísérését.

2. Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés, utalványozás, szakmai teljesítés igazolása

2.1.    A Nemzetiségi Önkormányzat nevében kötelezettségvállalásra az Ávr. 52. § (7) bekezdése alapján a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. A kötelezettségvállalásért a Nemzetiségi Önkormányzat tartozik helytállni. Az utalványozásra csak az érvényesítés után kerülhet sor. Az utalványozás írásbeli rendelkezés. A pénzügyi teljesítésre az utalványozás után, az érvényesítés és az utalványozás ellenjegyzése mellett kerülhet sor.

2.2.    ^[15]Ellenjegyzésre az Ávr. 55. § (2) bekezdés g) pontja alapján a jegyző által írásban kijelölt, a Hivatal állományához tartozó köztisztviselő: Orbán Attila Istvánné pénzügyi főelőadó jogosult. Az ellenjegyzésre jogosult feladata meggyőződni arról, hogy a kötelezettségvállalás és az utalványozás megfelel-e a jogszabályi előírásoknak és biztosított-e a fedezet. Amennyiben az ellenjegyző véleménye szerint a kötelezettségvállalás és az utalványozás fentiekkel ellentétes, úgy köteles a szabálytalanságra felhívni a kötelezettségvállaló figyelmét. Ha a kötelezettséget vállaló és utalványozó továbbra is ragaszkodik a jogszabállyal, nemzetiségi önkormányzati határozattal ellentétes utasításhoz, az ellenjegyző az utalványra rávezeti, hogy „az ellenjegyzés utasításra történt”. Erről az ellenjegyzésre jogosultnak a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületét 8 napon belül tájékoztatnia kell.

2.3.    ^[16]Az érvényesítést a Hivatal pénzügyi ügyintézője, Orbán Attila Istvánné főelőadó végzi. Az érvényesítés során meg kell vizsgálni a kiadások teljesítésnek és a bevételek beszedésének jogosságát, így azt, hogy a kötelezettségvállalás alapján megtörténhet-e a teljesítés, a megrendelt szolgáltatást elvégezték-e, a megrendelt anyag leszállításra került-e, a számlázás megfelelő-e, az szabályszerű-e és számszakilag megfelelő-e, a fedezet rendelkezésre áll-e. Az érvényesítés ezen feladatok elvégzésének igazolását jelenti, amelyet az okmányra vezetett záradékban kell rögzíteni. A záradék tartalmazza a megállapított összeget és a könyvviteli elszámolásra vonatkozó főkönyvi számlaszámot.

2.4.    ^[17]A Nemzetiségi Önkormányzat esetében a szakmai teljesítés igazolására az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes jogosult. A szakmai teljesítés igazolására vonatkozó részletes szabályokról a Hivatal belső szabályzata rendelkezik.

2.5.    A kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés, utalványozás és teljesítésigazolás során be kell tartani az Ávr. 60. §-ában foglalt összeférhetetlenségi szabályokat. A kötelezettségvállalásra, ellenjegyzésre, utalványozásra és érvényesítésre a Pénzkezelési Szabályzat nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozó részében nevesített személyek jogosultak.

3. Pénzellátás, bankszámlarend

3.1.    ^[18]A központi általános működési- és feladatalapú támogatás a nemzetiségi célú támogatások igénybevételének, felhasználásának és elszámolásának részletszabályairól szóló 38/2016. (XII. 16.) EMMI rendelet előírásai alapján kerül a Nemzetiségi Önkormányzat számlájára.

3.2.    ^[19]A Nemzetiségi Önkormányzat a gazdálkodásával összefüggő pénzforgalmat saját számláján bonyolítja, amelyet a Hivatal kezel. A számla feletti rendelkezési jog az elnököt és az általa meghatalmazott személyt – a banki aláírás-bejelentés szerint – illeti meg.

^3.3. [20]A Hivatal biztosítja, hogy a számvitel és analitikai nyilvántartás során a Nemzetiségi Önkormányzat bevétele, kiadása, pénzmaradványa elkülönítetten kimutatásra kerüljön, megteremtve ezzel az önálló pénzgazdálkodás feltételét.

4. A vagyontárgyak kezelésének szabályai

4.1.    ^[21]A Nemzetiségi Önkormányzat vagyontárgyairól a nyilvántartást a Hivatal vezeti, amely tartalmazza a megalakulásakor juttatott vagyont és folyamatosan a vagyonváltozást. A szükséges információkat, dokumentációkat az elnök biztosítja, illetőleg a vagyontárgy felvételéhez kapcsolódó bizonylatokat szolgáltatja.

4.2.    ^[22]A Nemzetiségi Önkormányzat vagyonával való gazdálkodás a Nemzetiségi Önkormányzat határozatának megfelelően történik. A leltározás megszervezése a Hivatal feladata, amelyben az elnök vagy az általa kijelölt nemzetiségi képviselő közreműködik.

IV. Fejezet

A NEMZETISÉGI önkormányzat működése feltételeinek biztosítása

1. A Nemzetiségi Önkormányzat és elnöke jogainak gyakorlása

1.1.    A Nemzetiségi Önkormányzat kezdeményezési, javaslattételi, véleményezési és egyetértési jogait az Ntv.-ben meghatározottak szerint gyakorolja.

1.2.    A Nemzetiségi Önkormányzatot véleményének kifejtésére, illetve egyetértésének megadására a polgármester írásban hívja fel.

1.3.    A Nemzetiségi Önkormányzat kezdeményezését, javaslatát, véleményét, egyetértését a polgármesterhez juttatja el, amelyet az Önkormányzat képviselő-testületének ülésén a kapcsolódó előterjesztés tárgyalásakor vagy önálló előterjesztésben ismertetni kell.

1.4.    ^[23]A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke jogait az Ntv.-ben meghatározottak szerint gyakorolja. Feladata ellátásához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést a Hivatal biztosítja.

2. A működés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása

2.1.    Az Önkormányzat költségvetési rendeletében határozza meg a Nemzetiségi Önkormányzat részére esetlegesen biztosított hozzájárulás összegét.

2.2.    A Nemzetiségi Önkormányzatot megilleti a térítésmentes iroda- és irodabútor-használat. A Nemzetiségi Önkormányzat használatába átadott, a nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség a Somogyszob, Rákóczi u. 2. szám alatti önkormányzati épület („Klubok Háza”) iroda helyisége. A helyiséget a Nemzetiségi Önkormányzat a Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt ügyfélfogadási idejében használja.

2.3.    Az Önkormányzat a kötelező nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvény megtartására a Nemzetiségi Önkormányzat esetenkénti külön kérésére ingyenesen helyiséget biztosít valamely önkormányzati épületben.

2.4.    Az Önkormányzat biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat Ntv.-ben meghatározott önkormányzati feladatai ellátásához kapcsolódó költségeket – a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével -, különösen a használatába átadott helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsi- és fenntartási költségeket.

2.5.    A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi munkáját és önkormányzati működését a testületi ügyintéző segíti. A képviselő-testületi előterjesztéseket és jegyzőkönyveket a testületi ügyintéző készíti el és gondoskodik azok Somogy Megyei Kormányhivatal részére történő eljuttatásáról.

2.6.    A testületi ügyintéző segíti a Nemzetiségi Önkormányzat tagjait tisztségviselői, képviselői feladataik ellátásában, előkészíti a hivatalos levelezést.

2.7.    ^[24]A Nemzetiségi Önkormányzat törzskönyvi nyilvántartással kapcsolatos feladataiban a Hivatal pénzügyi ügyintézője, Orbán Attila Istvánné főelőadó nyújt segítséget.

2.8.    ^[25]Az Önkormányzat megbízásából és képviseletében a jegyző vagy annak – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – megbízottja részt vesz a Nemzetiségi Önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1.    E megállapodás (továbbiakban: új megállapodás) 2012. június 1. napjával lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Önkormányzat és a Nemzetiségi Önkormányzat között 2011. február 9. napján létrejött együttműködési megállapodás (továbbiakban: régi megállapodás) megszűnik.

2.    Legkorábban a Nemzetiségi Önkormányzat 2013. évi költségvetési tervezése során kell eljárni, illetve az Önkormányzat 2013. január 1-jétől biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat működésének feltételeit az új megállapodás szerint.

3.    A régi megállapodás szerinti eljárás és működési feltétel-biztosítás esetén a régi megállapodás 2012. május 31-én hatályos szövegét kell alkalmazni.

4.    Az új megállapodás rendes felülvizsgálatát minden év január 31. napjáig kell elvégezni.

5.    ^[26]Az új megállapodást felül kell vizsgálni általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő 30 napon belül, illetve ha a jegyző a jogszabályok változása miatt a módosítás szükségességét az Önkormányzat és a Nemzetiségi Önkormányzat felé jelzi.

Az együttműködési megállapodást az Önkormányzat képviselő-testülete a 72/2012. (V. 29.) számú határozatával, a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete a 10/2012. (V. 30.) számú határozatával jóváhagyta.

Somogyszob, 2012. május 31.

Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testülete nevében:

             E l l e r  János sk.                                                N a g y n é  dr. Hetesi Márta sk.

                  polgármester                                                                        körjegyző

Somogyszob Községi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete nevében:

S z ö l l ő s i  Sándor sk.

elnök

Záradék:

Az Együttműködési Megállapodás módosítását Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a 7/2013. (I. 29.) számú határozatával jóváhagyta.

S o m o g y s z o b, 2013. február 18.

                  Eller János sk.                                                          Nagy Zoltán Sándorné sk.

                   polgármester                                                                            jegyző

Az Együttműködési Megállapodás módosítását a Somogyszob Községi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a 4/2013. (II. 18.) számú határozatával jóváhagyta.

S o m o g y s z o b, 2013. február 18.

                                                                                                           Szöllősi Sándor sk.

                                                                                                                       elnök

Záradék:

Az Együttműködési Megállapodás módosítását Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a 14/2015. (I. 27.) számú határozatával jóváhagyta.

S o m o g y s z o b, 2015. február 23.

                  Eller János sk.                                                          Nagy Zoltán Sándorné sk.

                   polgármester                                                                            jegyző

Az Együttműködési Megállapodás módosítását a Somogyszob Községi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a 6/2015. (II. 23.) számú határozatával jóváhagyta.

S o m o g y s z o b, 2015. február 23.

                                                                                                           Szöllősi Sándor sk.

                                                                                                                       elnök

Záradék:

Az Együttműködési Megállapodás módosítását Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a 12/2017. (I. 24.) számú határozatával jóváhagyta.

S o m o g y s z o b, 2017. január 30.

                  Eller János sk.                                                          Nagy Zoltán Sándorné sk.

                   polgármester                                                                            jegyző

Az Együttműködési Megállapodás módosítását a Somogyszob Községi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a 2/2017. (I. 30.) számú határozatával jóváhagyta.

S o m o g y s z o b, 2017. január 30.

                                                                                                           Szöllősi Sándor sk.

                                                                                                                       elnök

Záradék:

Az Együttműködési Megállapodás módosítását Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a 7/2018. (I. 30.) számú határozatával jóváhagyta.

S o m o g y s z o b, 2018. február 7.

                     Eller János                                                                Nagy Zoltán Sándorné

                   polgármester                                                                            jegyző

Az Együttműködési Megállapodás módosítását a Somogyszob Községi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a 2/2018. (II. 7.) számú határozatával jóváhagyta.

S o m o g y s z o b, 2018. február 7.

                                                                                                              Szöllősi Sándor

                                                                                                                       elnök

2. függelék a 13/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS A BIZOTTSÁGOK TAGJAI

I.

Képviselő-testület tagja

Polgármester:             E l l e r  János

Alpolgármester:         Ó h  Károly

Képviselők:                 B i r k á s  László

                                    I v ó k n é  Pintér Melinda

                                    P i n t é r  Rezső Ákos

                                    R á t k y  Frigyes Miklós

                                    T o r k o s  Tamás István

II.

Bizottságok tagja

Az Ügyrendi Bizottság tagjai:

Elnök:                         B i r k á s  László

Tagok:                         I v ó k n é  Pintér Melinda

                                    T o r k o s  Tamás István

A Szociális Bizottság tagjai:

Elnök:                         P i n t é r  Rezső Ákos

Képviselő tagok:         B i r k á s  László

                                    I v ó k n é  Pintér Melinda

                                    R á t k y  Frigyes Miklós

                                    T o r k o s  Tamás István

Nem képviselő tagok: H u b e r n é  Bakonyi Réka

                                    M i l á n k o v i c s  István

3. függelék a 13/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez

A SOMOGYSZOBI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

(a módosításokkal egységes szerkezetben)

Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Kaszó Községi Önkormányzat Képviselő-testülete és Bolhás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testületek) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), valamint  az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) alapján a Somogyszobi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SzMSz.) a következők szerint határozza meg:

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1 Az SzMSz. hatálya

Az SzMSz. és a hozzá tartozó dokumentumok előírásainak megismerése, betartása a Hivatal valamennyi választott tisztségviselőjére, köztisztviselőjére, munkavállalójára, valamint a Hivatallal kapcsolatba került személyre nézve kötelező.

1.2 A költségvetési szerv adatai

(1) Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Kaszó Községi Önkormányzat Képviselő-testülete és Bolhás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban együtt: képviselő-testületek) által a Magyarország helyi önkormányzatáról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 84. §-a alapján létrehozott közös önkormányzati  hivatal hivatalos megnevezése és címe:

Somogyszobi Közös Önkormányzati Hivatal

7563 Somogyszob, Petőfi Sándor utca 1.

(2) A Hivatal jogállása, gazdálkodási besorolás alapján: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(3) A Hivatal költségvetési elszámolási számlaszáma: 67000045-11030692-00000000

(4) A Hivatal számlavezetője: Somogy Takarékszövetkezet Somogyszobi Kirendeltsége

(5) A Hivatal irányító szerve: Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

(6) A Hivatal alaptói jogokat gyakorló irányító szerve: Kaszó Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Bolhás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

(7) A Hivatal törzskönyvi azonosító száma: 804479., adószám: 15804477-1-14, KSH statisztikai számjel: 15804477-8411-325-14, az alapító okirat azonosítója: 14-TNY-1390-2/2012-804479.

(8) A Hivatal alapító okiratának kelte, száma: 2012. december 17.

Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

190/2012. (XII. 17.) számú határozata

Kaszó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

125/2012. (XII. 17.) számú határozata

Bolhás Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

193/2012. (XII. 17.) számú határozata

A Hivatal alapításának éve: 2013. január 1.

(9) A Hivatal illetékessége, működési köre: Somogyszob, Kaszó és Bolhás Községek közigazgatási területe.

(10) A Hivatal székhelye: 7563 Somogyszob, Petőfi Sándor utca 1.

(11) A Hivatal kirendeltségei: 

1. Somogyszobi Közös Önkormányzati Hivatal Bolhási Kirendeltsége 7517 Bolhás Kossuth Lajos u. 48.

2. Somogyszobi Közös Önkormányzati Hivatal Kaszói Kirendeltsége 7564 Kaszó, Darvas puszta 103 hrsz.

1.3 A költségvetési szerv közfeladata

(1) A közigazgatási szerv jogszabályban meghatározott közfeladata: Az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása [Mötv. 84. § (1) bekezdés].

(2) TEÁOR                 8411                Általános közigazgatás

(3) Szakágazat            841105           Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi 

                                                           társulások igazgatási tevékenysége

(4) Szakfeladatok       841114            Országgyűlési képviselőválasztásokhoz kapcsoló

                                                           tevékenységek

                                   841115            Önkormányzati képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

                                   841116            Országos és helyi nemzetiségei önkormányzati választásokhoz kapcsolódó

                                                           tevékenységek

                                   841117            Európai parlamenti képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek

                                   841118            Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek

                                   841126            Önkormányzatok és társulások általános végrehajtó igazgatási tevékenysége

                                   841127            Helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége

                                   841133            Adó, illeték kiszabása, beszedése, adóellenőrzés

                                   841173            Statisztikai tevékenység

                                   841901            Önkormányzatok és társulások elszámolásai

(5) A Hivatal vállalkozási tevékenységet nem folytat.

(6) A Hivatal gazdálkodó szervezetek tekintetében alapítói, tulajdonosi jogokat nem gyakorol.

(7) A Hivatal ellátja a Somogyszobi Óvoda pénzügyi-gazdasági feladatait.

^[27](8) A Hivatal álláshelyeinek száma (szakmai létszáma), a közös önkormányzati hivatal alakításáról és fenntartásáról szóló megállapodásban rögzítettek alapján 10 fő, melyből

1. 1 fő jegyző,
2. 8 fő ügyintéző,

             ba) 1 fő adminisztárciós ügyintéző (Kttv. 258. §),

bb) 1 fő adóügyi ügyintéző,

bc) 1 fő anyakönyvi ügyintéző,

bd) 1 fő gazdálkodási ügyintéző,

be) 3 fő pénzügyi ügyintéző,

bf) 1 fő szociális ügyintéző,

3. 1 fő ügykezelő.”

 (9) A Hivatal segíti a képviselő-testületek, annak bizottságai, a nemzetiségi önkormányzatok, valamint a polgármesterek munkáját. 

(10) A Hivatal feladata a testületi és polgármesteri döntések szakmai előkészítése, a döntések

végrehajtásának szervezése és ellenőrzése, valamint a jegyző hatáskörébe utalt államigazgatási ügyek intézése.

(11) A Hivatal tevékenységére és működésére vonatkozó fontosabb jogszabályokat e szabályzat 1. melléklete tartalmazza.

(12) A Hivatal működésének forrásai a központi támogatás, önkormányzati támogatás,  intézményi saját bevételek, támogatás államháztartáson belülről és működési célú pénzeszköz átvétel államháztartáson kívülről.

2. A HIVATAL FELADATAI

(1) A Hivatal a jogszabályokban a képviselő-testületek, a polgármesterek és a jegyző részére meghatározott feladatok és hatáskörök ellátásában az e rendeletben meghatározottak szerint jár el.

(2) A Hivatal a képviselő-testületek tevékenységével kapcsolatban:

1. szakmailag előkészíti az önkormányzati rendelet-tervezetet, a testületi előterjesztést, a
2. határozati javaslatot, vizsgálja a törvényességet;
3. nyilvántartja a képviselő-testületek döntéseit;
4. szervezi és ellenőrzi a képviselő-testületek döntéseinek végrehajtását;
5. ellátja a képviselő-testületek munkájával kapcsolatos egyéb nyilvántartási, ügyviteli, adminisztrációs feladatokat.

(3) A Hivatal a képviselő-testületek bizottságai működésével kapcsolatban:

1. biztosítja a feladat jellegének megfelelően a bizottság működéséhez szükséges ügyviteli feltételeket;
2. szakmailag előkészíti a bizottsági előterjesztést, jelentést, beszámolót, egyéb anyagokat;
3. tájékoztatást nyújt a bizottsági kezdeményezés megvalósítási lehetőségéről;
4. szakmailag véleményezi a bizottsághoz érkező kérelmet, javaslatot, valamint
5. gondoskodik a bizottsági döntés végrehajtásáról.

(4) A Hivatal a képviselő munkájának segítése érdekében:

1. elősegíti a képviselő jogainak gyakorlását;
2. köteles a képviselőt a teljes hivatali munkaidőben fogadni és részére a szükséges felvilágosítást megadni, illetve intézkedni;
3. közreműködik a képviselő tájékoztatásának megszervezésében.

(5) A Hivatal a polgármester munkájával kapcsolatban:

1. döntést készít elő, szervezi a végrehajtást;
2. segíti a képviselő-testületi munkával kapcsolatos tisztségviselői tevékenységet.

(6) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX törvény alapján a Hivatal a roma nemzetiségi önkormányzatok munkáját az alábbiak szerint segíti:

1. a nemzetiségi önkormányzat üléseinek jegyzőkönyvét vezeti;
2. a nemzetiségi önkormányzat határozatait nyilván tartja és a Hivatal közreműködését igénylő esetekben gondoskodik végrehajtásukról, a Hivatal útján gondoskodik a működéssel, gazdálkodással, testületi tevékenységgel kapcsolatos előkészítő, végrehajtási és ügyviteli feladatok ellátásáról;
3. a nemzetiségi önkormányzat elnöke feladata ellátásához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést a Hivatal biztosítja;
4. a nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően közreműködik a nemzetiségi önkormányzati költségvetési koncepció, a költségvetési határozat és annak módosításai, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló határozat elkészítésében;
5. a nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően közreműködik a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának bonyolításában;
6. segíti a nemzetiségi önkormányzat pályázati tevékenységét.

(7) A Hivatal ellátja a településüzemeltetéssel és településfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat.

(8) A Hivatal az önkormányzatok intézményeivel kapcsolatos irányítási, ellenőrzési feladatok ellátásában részt vesz, szakmai segítő tevékenységet folytat.

(9) A Hivatal a pénzügyi, gazdálkodási, vagyonkezelési, intézményi gazdálkodás ellenőrzési

feladatok körében ellátja:

1. az intézményi tervezés, beszámoltatás, intézményi gazdálkodás irányítását;
2. a beruházás, felújítás előkészítését, lebonyolítását;
3. a belső gazdálkodás szervezését, belső létszám- és bérgazdálkodást, intézményi pénzellátást;
4. a költségvetési intézmények ellenőrzését, intézmények számviteli munkájának irányítását;
5. a számítástechnikai, informatikai rendszer kezelését;
6. az Önkormányzat ingatlanvagyonával, vagyoni érdekeltségeivel és egyéb vagyonával kapcsolatos közgazdasági, pénzügyi, jogi feladatokat.

(10) A Hivatal az önkormányzatok képviseletére delegáltak munkáját segíti, tájékoztatásukat igény szerint megszervezi, technikai, adminisztrációs feladatokat végez.

(11) A Hivatal közreműködik az igazgatás szakmai kérdéseinek korszerűsítésében, más államigazgatási, önkormányzati hivatali szervekkel való kapcsolattartásban.

(12) A Hivatal ügyviteli, működés-technikai feltételeket biztosító tevékenységet is ellát. Ennek keretében végzi az iktatási, irattározási, postázási, hivatalsegédi teendőket. A Hivatal Iratkezelési szabályzatáról külön szabályzat rendelkezik.

 3. A Hivatal szervezeti felépítése

(1) A Hivatal belső szervezeti rendje egységes, csoportokra nem oszlik.

(2) A szervezeti felépítés ábráját a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Valamennyi közalkalmazott közszolgálati jogviszonyban, teljes munkaidőben van foglalkoztatva.

(4) A Hivatali szervezet munkarendi alapegységei a munkakörök. A munkakörök ellátásra vonatkozó előírásokat a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaköri leírásoknak tartalmazniuk kell a foglalkoztatott dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelően feladatait, jogait és kötelezettségeit névre szólóan.

(5) A munkaköri leírásokat a szervezeti egység módosulása, személyi változás, valamint feladat változása esetén azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül módosítani kell.

(6) A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért a jegyző felelős.

4. A JEGYZŐ

 (1) A jegyző a Hivatal vezetője, aki szakmailag felelős a Hivatal működéséért. Tevékenysége

során felelős a közérdeknek és a jogszabályoknak megfelelő, szakszerű, pártatlan és igazságos, a színvonalas ügyintézés szabályainak megfelelő feladat-ellátásért.

(2) A Jegyző feladatai a jogszabályokban meghatározottakon túlmenően különösen a következők:

1. a testületek működésével kapcsolatban:

aa) összehangolja az előkészítő munkát, gondoskodik a törvényességről, a

jogszabályok,

ab) önkormányzati rendeletek, határozatok rendelkezéseinek betartásáról;

ac) figyelemmel kíséri az előterjesztések, döntési tervezetek előzetes bizottsági

megtárgyalását;

ad) figyelemmel kíséri a testületi ülések menetét törvényességi szempontból, ha a

döntéseknél jogszabálysértést észlel, köteles azt jelezni;

ac) gondoskodik a jegyzőkönyvek pontos vezetéséről, a döntések eljuttatásáról az

érintettek részére.

2. a Hivatal működésével kapcsolatban:

ba) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;

bb) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői és munkavállalói

tekintetében;

bc) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

bd) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület          bizottságának ülésén;

be) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;

bf) évente beszámol a képviselő-testületnek a Hivatal tevékenységéről;

bg) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

bh) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

bi) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;

bj) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

3. ellátja a választási iroda vezetőjének feladatait.

(3) A jegyzőt távolléte vagy akadályoztatása esetén pénzügyi –gazdálkodási ügyben Pentz János Attiláné vezető-főtanácsos, igazgatási ügyben Ács Ágota főelőadó, míg titkársági, ügyviteli ügyben Hodorics Katalin főelőadó helyettesíti (átmeneti helyettesítés). Helyettesi minőségükben felelősek a jegyzőnek, a képviselő-testületeknek és a polgármestereknek.

5. A HIVATAL MUNKÁJÁT SEGITŐ TESTÜLETEK, SZERVEK, KÖZÖSSÉGEK

5.1 Dolgozói munkaértekezlet

(1) A jegyző a hatékony és a magas színvonalú szakmai munka, a racionális gazdálkodás követelményét figyelembe véve rendszeresen tájékozódik és tájékoztat a számára biztosított fórumokon.

(2) A jegyző szükség szerint munkaértekezletet tart.                                  

(3)Az értekezletre meg kell hívni a Hivatal valamennyi dolgozóját.

(4) A jegyző az értekezleten:

1. beszámol a Hivatal eltelt időszak alatt végzett munkájáról,
2. értékeli a hivatali dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását,
3. ismerteti a következő időszak feladatait.

(5) Az értekezlet napirendjét a jegyző állítja össze.

(6) Az értekezleten lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel és azokra választ kapjanak.

5.2 Dolgozói érdekképviseleti szervezetek

(1) A Hivatal vezetése együttműködhet a hivatali dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme.

(2) A Hivatal vezetője a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjáról, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjéről, az érdekvédelmi szervezetek támogatásának mértékéről, a működési feltételek biztosításáról, jogszabályok idevonatkozó rendelkezései alapján megállapodást köthet.

6. MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK

6.1 Képviselet

(1) A Hivatalt a jegyző, vagy megbízása alapján a Hivatal dolgozója képviseli. Megbízás esetén a képviselet terjedelmét konkrétan meg kell határozni.

6.2 A Hivatal belső és külső kapcsolattartásának rendje

(1) A belső kapcsolattartás módjai informálisak.

(2) Az eredményesebb működés elősegítése érdekében a Hivatal szakmai szervezetekkel, önkormányzati hivatalokkal, gazdálkodó szervezetekkel együttműködési megállapodást köthet.

6.3 Bélyegző használat, nyilvántartás

(1) A Hivatal hivatalos bélyegzője:

1. kör alakú bélyegző: közepén Magyarország címere helyezkedik el, sorszámozott,  a köríven a következő felirat olvasható:

Somogyszobi

Közös Önkormányzati Hivatal

2. téglalap alakú bélyegző (fejbélyegző): következő felirattal:

ba) Somogyszobi Közös Önkormányzati Hivatal 7563 Somogyszob, Petőfi u. 1. 

Tel./Fax: (82)445-002

bb) Somogyszobi Közös Önkormányzati Hivatal 7563 Somogyszob, Petőfi u. 1.

Adószám: 15804477-1-14

(2) Valamennyi cégszerű aláírásnál hivatali bélyegzőt kell használni. A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent.

(3) A hivatali bélyegző használatára valamennyi köztisztviselő jogosult.

(4) A Hivatalban használatos valamennyi bélyegzőről, annak lenyomatáról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell, hogy a bélyegzőt ki és mikor vette használatba, melyet az átvevő személy a nyilvántartásban aláírásával igazol.

(5) A nyilvántartás vezetéséért Közszolgálati szabályzatban megjelölt személy a felelős. Az átvevők személyesen felelősek a bélyegzők megőrzéséért.

(6) A bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről a jegyző gondoskodik, illetve a bélyegző elvesztése esetén az előírások szerint jár el.

6.4 A munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony

(1) A Hivatal az alkalmazottak esetében a belépéskor munkaszerződésben, vagy határozatlan idejű kinevezéssel határozza meg, hogy az alkalmazottat milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen mértékű alapbérrel foglalkoztatja.

(2) A Hivatal feladatainak ellátására megbízásos jogviszony keretében is foglalkoztathat külsős személyeket.

(3) A Hivatal megbízási szerződést köthet saját dolgozójával munkakörén kívül eső feladatra, határozott időre, átmeneti időszakra.

(4) A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat munkaszerződésben kell rögzíteni. A képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket az SzMSz 3. melléklete tartalmazza.

(5) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §-ában meghatározott vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség a Közszolgálati szabályzatban meghatározott körben áll fenn.

6.5 A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése

(1) A munkavégzés teljesítése a Hivatal vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban leírtak szerint történik.

(2) A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni.

(3) Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése a Hivatal érdekeit sértené.

(4) A Hivatalnál hivatali titoknak minősülnek a következők:

1. a dolgozók személyes adataival kapcsolatos adatok,
2. az önkormányzatok döntés előkészítés szakaszában lévő információk, melyek az önkormányzatok gazdasági érdekeit veszélyeztetik,
3. ügyfelek személyes adatvédelmével kapcsolatos adatok,
4. mindaz, amit jogszabály e körbe utal.

(5) A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. A Hivatal valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap.

6.6 Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére

A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét a Hivatal dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük:

(1) A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül.

(2) A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat:

1. A Hivatalt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra a jegyző vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult.
2. Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel.
3. A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint a Hivatal jó hírnevére és érdekeire.
4. Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala a Hivatal tevékenységében zavart, az önkormányzatoknak anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.
5. A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse.

6.7 A munkaidő beosztása

(1) A Hivatal munkarendje:

                        Hétfőtől – Csütörtökig                       7.30 - 16.00 óráig

                        Pénteken                                          7.30 - 13.00 óráig

(2) A pénteki nap kivételével munkaidőn belül –a munkavégzés megszakításával- napi 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

(3) A munkaközi szünet a munkaidőbe beszámít.

(4) A munkahelyet munkaidő alatt a dolgozók csak a jegyző engedélyével hagyhatják el.

6.8 Szabadság

(1) A szabadság kivételére irányuló szándékot 5 nappal előre kell jelezni a jegyzőnek. Egyedi, sürgős esetben a szándék a megelőző napon is jelezhető.

(2) A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló, valamint a Munka Törvénykönyvében foglalt előírások szerint kell megállapítani. A dolgozókat megillető szabadságról nyilvántartást kell vezetni, a Közszolgálati szabályzatban foglaltak szerint.

6.9 A helyettesítés rendje

(1) A Hivatalban folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja.

(2) A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása a jegyző feladata.

(3) A helyettesítéssel kapcsolatos, egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásokban kell rögzíteni.

6.10 Munkakörök átadása

(1) A Hivatal dolgozóinak munkakörének átadásáról, illetve átvételéről személyi változás esetén jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) Az átadásról és átvételről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

1. az átadás-átvétel időpontját,
2. a munkakörrel kapcsolatos tájékoztatást, fontosabb adatokat,
3. a folyamatban lévő konkrét ügyeket,
4. az átadásra kerülő eszközöket,
5. az átadó és átvevő észrevételeit,
6. a jelenlévők aláírását.

(3) Az átadás-átvételi eljárást a munkakörváltozást követően legkésőbb 15 napon belül be kell fejezni.

(4) A munkakör átadás-átvételével kapcsolatos eljárás lefolytatásáról a jegyző gondoskodik.

6.11 A Hivatallal munkaviszonyban álló dolgozók továbbképzése

(1) A kötelező továbbképzéseket az éves képzési terv tartalmazza.

(2) A nem kötelezően előírt továbbképzésen résztvevő személlyel tanulmányi szerződést lehet kötni.

6.12 A munkába járás, a munkavégzés költségeinek megtérítése

(1) A munkáltató köteles a munkába járás költségeit, annak jogszabályban meghatározott százalékát a vonatkozó rendelkezések értelmében megtéríteni.

(2) Ha a dolgozónak alkalmazása után a munkába járás körülményeiben változás állt be, azt a jegyző részére azonnal be kell jelenteni.

6.13 Saját gépkocsi használata

A saját tulajdonú gépjárművek használatának térítési díja és elszámolási rendszere a mindenkor érvényes központi előírások rendelkezései, illetve az adójogszabályok szerint történik.

6.14 Kártérítési kötelezettség

(1) A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni.

(2) A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vette át.

(3) A pénztárost e nélkül is terheli felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.

(4) Amennyiben a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye.

6.15 Anyagi felelősség

A Hivatal valamennyi dolgozója felelős a berendezési felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek stb. megóvásáért.

6.16 A Hivatal ügyfélfogadása

(1) Az ügyfélfogadás rendje:

            Somogyszob községben                              

Hétfő:                                                 8.00 – 12.00 óráig       12.30 – 16.00 óráig

Szerda:                                               8.00 – 12.00 óráig       12.30 – 16.00 óráig

Péntek:                                               8.00 – 12.00 óráig      

            Bolhás községben

            Csütörtök:                                          8.00 – 11.00 óráig

(2) A jegyző ügyfélfogadása:          

Somogyszob községben                  

Hétfő:                                                 8.00 – 12.00 óráig      

Péntek:                                               8.00 – 12.00 óráig      

            Kaszó községben                 

Minden hónap első csütörtök:           12.30 – 14.30 óráig    

Bolhás községben                

Minden hónap első csütörtök:           8.00 – 11.00 óráig      

(3) Az országgyűlési képviselők, az önkormányzati képviselők, a bizottságok tagjai, valamint a nemzetiségi önkormányzat képviselői munkaidőben, korlátozás nélkül jogosultak a Hivatalt felkeresni.

(4) Amennyiben a Hivatal intézkedésének késedelme elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna, az ügyfeleket munkaidőben, időbeni korlátozás nélkül fogadni kell.

(5) A házasságkötések biztosításáról szombaton is gondoskodni kell.

(6) A jegyző köteles gondoskodni az ügyfélfogadás folyamatosságáról és zavartalanságáról.

6.17 A Hivatal ügyiratkezelése

(1) Az ügyiratok kezelése a székhelyen történik. Az ügyiratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért a jegyző felelős.

(2) Az ügyiratkezelést az Iratkezelési szabályzatban foglalt előírások alapján kell végezni.

6.18 A kiadmányozás rendje

(1) A kiadmányozás rendjét a jegyző szabályozza.

(2) A kiadmányozásról külön szabályzat rendelkezik. 

6.19 A Hivatal gazdálkodásának rendje

A gazdálkodás vitelét elősegítő belső szabályzatok

1. Számlarend,
2. Számviteli politika,
3. Eszközök és források értékelési szabályzata,
4. Bizonylati szabályzat és bizonylat album,
5. Szakmai teljesítésről utasítás,
6. Bankszámlapénz kezelési szabályzat,
7. Házipénztár és pénzkezelési szabályzat,
8. Leltárkészítési és leltározási szabályzat,
9. Selejtezési és hasznosítási szabályzat,
10. Pénzgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés rendjéről szóló szabályzat.

6.20 Bankszámlák feletti rendelkezés

(1) A banknál vezetett számla feletti rendelkezésre jogosultakat a jegyző jelöli ki. Nevüket és aláírásukat be kell jelenteni az érintett pénzintézethez.

(2) Az aláírás-bejelentési kartonok egy-egy másolati példányát a házipénztárban kell őrizni.

6.21 Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendje

A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés és szakmai teljesítés rendjét a jegyző határozza meg. Ennek részletes szabályait a pénzgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés rendjéről szóló külön szabályzat tartalmazza.

6.22 Belső ellenőrzés

(1) A Hivatal belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért a jegyző a felelős.

(2) A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja a Hivatalban folyó

1. szakmai tevékenységgel összefüggő és
2. gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos

ellenőrzési feladatokat.

^[28](3) A hivatal belső ellenőri feladatainak ellátása külső szolgáltató bevonásával, megbízási szerződéssel megbízott belső ellenőr által történik.

(4) Az ellenőrzések tapasztalatait a jegyző folyamatosan értékeli és azok alapján a szükséges intézkedéseket megteszi, illetve kezdeményezi.

(5) Az ellenőrzések tapasztalatairól, eredményéről az érintetteket dolgozói értekezleten a jegyző tájékoztatja.

6.23 Hivatali óvó, védő előírások

(1) A Hivatal minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy az egészsége és testi épsége megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, baleset, vagy ennek veszélye esetén a szükséges intézkedéseket megtegye.

(2) Minden dolgozónak ismernie kell a Munkavédelmi szabályzatot és Tűzvédelmi szabályzatot, valamint tűz esetére előírt utasításokat, a menekülés útját.

7. záró rendelkezések

(1) E szabályzat 2013. február 1. napján lép hatályba.

(2) E szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg a 2006. december 20. napjával kiadott, többször módosított  Somogyszob – Kaszó - Bolhás Körjegyzőség Ügyrendje hatályát veszti.

S o m o g y s z o b, 2013. január 29.

Nagy Zoltán Sándorné sk.

jegyző

A szabályzatot Somogyszob Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a 4/2013. (I. 29.) számú határozatával jóváhagyta.

S o m o g y s z o b, 2013. január 29.

                  Eller János sk.                                                          Nagy Zoltán Sándorné sk.

                   polgármester                                                                            jegyző

A szabályzatot Kaszó Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a 4/2013. (I. 29.) számú határozatával jóváhagyta.

K a s z ó, 2013. január 29.

                Hajdu Tibor sk.                                                         Nagy Zoltán Sándorné sk.

                   polgármester                                                                            jegyző

A szabályzatot Bolhás Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a 4/2013. (I. 29.) számú határozatával jóváhagyta.

B o l h á s, 2013. január 29.

               Galba Mihály sk.                                                        Nagy Zoltán Sándorné sk.

                   polgármester                                                                            jegyző

A szabályzat módosítását Somogyszob Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a 87/2014. (VII. 22.) számú határozatával jóváhagyta.

S o m o g y s z o b, 2014. augusztus 5.

                  Eller János sk.                                                          Nagy Zoltán Sándorné sk.

                   polgármester                                                                            jegyző

A szabályzat módosítását Kaszó Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a 60/2014. (VII. 22.) számú határozatával jóváhagyta.

K a s z ó, 2014. augusztus 5.

                 Hajdu Tibor sk.                                                         Nagy Zoltán Sándorné sk.

                   polgármester                                                                            jegyző

A szabályzat módosítását Bolhás Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a 109/2014. (VII. 22.) számú határozatával jóváhagyta.

B o l h á s, 2014. augusztus 5.

               Galba Mihály sk.                                                        Nagy Zoltán Sándorné sk.

                   polgármester                                                                            jegyző

A szabályzat 2. számú módosítását Somogyszob Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a 4/2015. (I. 27.) számú határozatával jóváhagyta.

S o m o g y s z o b, 2015. február 2.

                     Eller János                                                                Nagy Zoltán Sándorné

                   polgármester                                                                            jegyző

A szabályzat 2. számú módosítását Kaszó Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a 4/2015. (I. 27.) számú határozatával jóváhagyta.

K a s z ó, 2015. február 2.

                   Hajdu Tibor                                                               Nagy Zoltán Sándorné

                   polgármester                                                                            jegyző

A szabályzat 2. számú módosítását Bolhás Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a 4/2015. (I. 27.) számú határozatával jóváhagyta.

B o l h á s, 2015. február 2.

            Galba Mihály László                                                        Nagy Zoltán Sándorné

                   polgármester                                                                            jegyző

1. melléklet

2011. április 25.                                 Magyarország Alaptörvénye

2011. december 31.                            Magyarország Alaptörvényének átmenetei rendelkezései

2011. évi CCI. törvény                      Egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról

1990. évi LXV. törvény                     A helyi önkormányzatokról

2011. évi CLXXXIX. törvény            Magyarország helyi önkormányzatairól

2011. évi CXCVI törvény                 A nemzeti vagyonról

2011. évi CXCV. törvény                  Az államháztartásról

2011. évi CXCIV. törvény                Magyarország gazdasági stabilitásáról

2011. évi CLXXIX. törvény              A nemzetiségek jogairól

2011. évi CXXVIII. törvény             A katasztrófavédelemről és a hozzákapcsolódó egyes  törvények módosításáról

2011. évi CXIII. törvény                   A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint  a különleges

                                                        jogrendben bevezetendő intézkedésekről

2011. évi CXII. törvény                     Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

2011. évi CVIII. törvény                   A közbeszerzésekről

2011. évi CVI. törvény                      A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények

                                                         módosításáról

2012. évi XCIII. törvény                   A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról

218/2012.(VIII.13.) Korm. rend.       A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról

1993. évi III. törvény                         A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról

1997. évi C. törvény                          A választási eljárásról

1997. évi CXXXV. törvény               A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről

1999. évi XLIII. törvény                   A temetőkről és a temetkezésről

2000. évi XCVI. törvény                   A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről

2004. évi CVII. törvény                     A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról

1990. évi XCIII. törvény                   Az illetékekről

1982. évi 17. tvr.                                Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és névviselésről

6/2003.(III.7) BM. rendelet               Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és névviselésről

368/2011.XII.31.)Korm. rend.           Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 

249/2000.(XII.24.) Korm. rend.        Az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési sajátosságairól

335/2005.(XII.29.) Korm. rend.        A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános

                                                        követelményeiről

1991. évi XX. törvény                       A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes

                                                         centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről

1992. évi LXVI. törvény                   A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról

1993. évi LV. törvény                        A magyar állampolgárságról

1993. évi LXXVIII. törvény              A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes                                                                      szabályokról

1995. évi XLII. törvény                     Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről 

1996. évi XXXI. törvény                   A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

1998. évi XII. törvény                       A külföldre utazásról

2004. évi CXL. törvény                     A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános

                                                         szabályairól

1994. évi LIII. törvény                      A bírósági végrehajtásról

125/1993.(IX.22.) Korm. rend.          A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény

                                                         végrehajtásáról

146/1993.(X.26.) Korm. rend.           A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.                                                               törvény végrehajtásáról

101/1998.(V.22.) Korm. rend.           A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény

                                                         végrehajtásáról 

145/1999.(X.1.) Korm. rend.             A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény

                                                         végrehajtásáról

44/2004.(XII.20.) PM. rend.              Az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes                                                                           szabályairól

62/2011.(XII.29.) BM. rend.             A katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól

234/2011.(XI.10.) Korm. rend.          A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes     törvények módosításáról szóló                                                           2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról

37/1995.(IV.5.) Korm. rend.              Az életvédelmi létesítmények egységes nyilvántartási és adat szolgáltatási rendjéről

22/1992.(XII.29.) KTM rend.            Az életvédelmi létesítmények létesítéséről, fenntartásáról és békeidőszaki                                                                                 hasznosításáról

30/1996.XII.6.) BM rend.                  A tűzvédelmi szabályzat készítéséről

10/2000.(II.23.) BM rend.                 A helyszíni bírságolás részletes szabályairól

29/2000.(X.27.) BM rend.                 A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény végrehajtásáról a helyi népszavazáson                                                           és a helyi népi kezdeményezésen

7/2010. (VII. 21.) KIM rend.             A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a kisebbségi                                                                              önkormányzati képviselők választása költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási

                                                        és belső ellenőrzési rendjéről

5/2008.(I.22.) ÖTM rend.                  A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek az

                                                          országos népszavazáson történő végrehajtásáról

1959. évi IV. törvény                         A Polgári Törvénykönyvről

22/1992.(I.28.) Korm. rend.               A helyi önkormányzatok polgármestereinek és jegyzőinek, valamint a köztársasági

                                                         megbízottak népjóléti igazgatási feladat- és hatáskörének megállapításáról

1997. évi CLIV. törvény                    Az egészségügyről

4/2000.(II.25.) EüM rend.                  A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről

1996. évi XXI. törvény                      A területfejlesztésről és a területrendezésről

1997. évi LXXVIII. törvény              Az épített környezet alakításáról és védelméről

2003. évi XXVI. törvény                   Az Országos Területrendezési Tervről

2001. évi LXIV törvény                    A kulturális örökség védelméről 2005. évi LXXXIII. törvény A közigazgatási hatósági

                                                         eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény                                                                                 hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról

1994. évi LV. törvény                        A termőföldről

16/2002.(XI.21.) Korm. rend.            A termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes                                                              szabályairól

314/2007.(XI.21.) Korm. rend.          A gyümölcsültetvény telepítését engedélyező telepítési

                                                         hatóság kijelöléséről

1996. évi LV. törvény                        A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról

79/2004.(V.4.) FVM rend.                 A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV.                                                                   törvény végrehajtásának szabályairól

1997. évi XLI. törvény                      A halászatról és a horgászatról

1997. évi CXLI. törvény                    Az ingatlan-nyilvántartásról

1998. évi XXVIII. törvény                Az állatok védelméről és kíméletéről

1993. évi CXIV. törvény                   Az állattenyésztésről

221/2008.(VIII.30.) Korm. rend.       A parlagfű elleni védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű

                                                         védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól

2007. évi CXXIX. törvény                A termőföld védelméről

19/1992.(I.28.) Korm. rend.               A helyi önkormányzatok és szervei, a köztársasági megbízottak, valamint egyes                                                                       centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatáskörének megállapításával kapcsolatos

                                                         földművelésügyi ágazati jogszabályok módosításáról

244/1998.(XII.31.) Korm. rend.        Az állatvédelmi bírságról

245/1998.(XII.31.) Korm. rend.        A települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok

                                                         nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről 

334/2006.(XII.23.) Korm. rend.        Az állatvédelmi hatóság kijelöléséről 

346/2008.(XII.30.) Korm. rend.        A fás szárú növények védelméről

219/2004.(VII.21.) Korm. rend.        A felszín alatti vizek védelméről

21/1996.(VI.9.) FM rend.                  A marhalevél kiváltásáról és kezeléséről

78/1997.(XI.4.) FM rend.                  A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény végrehajtásának egyes

                                                         szabályairól

164/2008.(XII.20.) FVM rend.           A veszettség elleni védekezés részletes szabályairól 8/1999.(VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM-

                                                         BM együttes  rend. A veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes

                                                         szabályairól

15/1997.(III.5.) BM rend.                  A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb tartása engedélyezésének díjáról

15/1997.(III.5.) FM rend.                  Az ebek veszélyessé minősítésével összefüggő szakhatósági eljárásról és az ebek

                                                         egyedi azonosításának díjáról

222/2007.(VIII.29.) Korm. rend.       A cirkuszi menazséria létesítése és működtetése engedélyezésének, valamint

                                                         fenntartásának részletes szabályairól

70/2003.(VI.27.) FVM rend.             A  méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes

                                                         betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről

41/1997.(V.28.) FM rend.                  Az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról

1952. évi IV. törvény                         A házasságról, a családról és a gyámságról

1960. évi 11. tvr.                                A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról

18/1960.(IV.13.) Korm. rend.            A talált dolgok tekintetében követendő eljárásról

147/1992.(XI.6.) Korm. rend.            Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyonnyilvántartási és adatszolgáltatási

                                                         rendjéről 

55/2009.(III.13.) Korm. rend.            A vásárokról és piacokról, és a bevásárlóközpontokról

1995. évi LIII. törvény                      A környezet védelmének általános szabályairól

1996. évi LIII. törvény                      A természet védelméről

2012. évi CLXXXV. törvény            A hulladékról

271/2001.(XII.21.) Korm. rend.        A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint

                                                         kiszabásának és megállapításának módjáról

126/2003.(VIII.15.) Korm. rend.       A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi  

                                                         követelményeiről

224/2004.(VII.22.) Korm. rend.        A hulladékkezelési  közszolgáltató kiválasztásáról és a

                                                         közszolgáltatási szerződésről

347/2006.(XII.23.) Korm. rend.        A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó                                                          szervek kijelöléséről

438/2012. (XII. 29.) Korm. rend.      A közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási                                                                  közszolgáltatás végzésének feltételeiről

1988. évi I. törvény                           A közúti közlekedésről

1990. évi LXXXVII. törvény            Az árak megállapításáról

1995. évi LVII. törvény                    A vízgazdálkodásról

1999. évi LXXXIV. törvény             A közúti közlekedési nyilvántartásról

30/1988.(IV.21.) MT rend.               A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról 

38/1995.(IV.5.) Korm. rend.             A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről

72/1996.(V.22.) Korm. rend.            A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról

262/2004.(IX.23.) Korm. rend.         A magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról

19/1994.(V.31.) KHVM rend.           A közutak igazgatásáról

20/1984.(XII.21.) KM rend.              Az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések

                                                        elhelyezéséről

2012. évi I. törvény                            A munka törvénykönyvéről

1992. évi XXXIII. törvény                A közalkalmazottak jogállásáról

2011. évi CXCIX. törvény                A közszolgálati tisztviselőkről

1994. évi LXIV. törvény                   A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők

                                                        tiszteletdíjáról

1993. évi LXXIX. törvény                A közoktatásról

20/1997.(II.13.) Korm. rend.             A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény  végrehajtásáról

2011.CXC. törvény                            A nemzeti köznevelésről

229/2012.(VIII.28.) Korm. rend.       A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

20/2012.(VIII.31.) EMMI rend.        A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények

                                                       névhasználatáról

10/1994.(V.13.) MKM rend.            A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és

                                                       a pedagógiai- szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről

4/2010.(I.19.) OKM rend.                A pedagógiai szakszolgálatokról

2003. évi CXXV. törvény                 Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

1997. évi CXL. törvény                    A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről

1995. évi LXVI. törvény                   A köziratokról, a közlevéltárakról és magánlevéltári anyag védelméről

1990. évi C. törvény                         A helyi adókról

1991. évi LXXXII. törvény               A gépjárműadóról

1992. évi LXXXIX. törvény             A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről

1996. évi XXV. törvény                    A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról

2000. évi C. törvény                        A számvitelről

2003. XCII. törvény                         Az adózás rendjéről

370/2011.(XII.31.) Korm. rend.       A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső  ellenőrzéséről

13/1991.(V.21.) PM rend.                A települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adó és adók módjára behajtandó

                                                        köztartozások nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról

35/2008.(XII.31.) PM rend.              Az önkormányzati  adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési

                                                         nyomtatványok tartalmáról

2004. évi I. törvény                            A sportról

1952. évi IV. törvény                         A házasságról, a családról és a gyámságról, egységes szerkezetben a hatálybalépésről

                                                         és végrehajtásáról szóló 1952. évi 23. törvényerejű rendelet az 1952. évi IV. törvény

                                                         hatálybalépéséről és végrehajtásáról

2011. évi CXCI. törvény                   A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények

                                                        módosításáról

1997. évi XXXI. törvény                   A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

1998. évi LXXXIV. törvény               A családok támogatásáról 2001. évi XV. törvény A cselekvőképességgel, gondnoksággal

                                                         összefüggő egyes törvények módosításáról 

149/1997.(IX.10.) Korm. rend.          A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 

331/2006.(XII.23.) Korm. rend.        A gyermekvédelmi  és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a 

                                                        gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről

63/2006.III.27.) Korm. rend.             A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának,

                                                         valamint folyósításának részletes szabályairól

62/2006.(III.27.) Korm. rend.            Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól

11/2005.(I.26.) Korm. rend.               Egyes lakáscélú kölcsönökből eredő adósságok rendezéséről

29/1993.(II.17.) Korm. rend.             A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról

289/2007.(X.31.) Korm. rend.           A lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról

2009. évi LXXVI. törvény                A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól

2005. évi CLXIV. törvény                 A kereskedelemről

2001. évi XCVI. törvény                   A gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes     közérdekű közlemények

                                                         magyar nyelvű közzétételéről

1997. évi CLV. törvény                     A fogyasztóvédelemről

210/2009.(IX.29.) Korm. rend.          A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről

228/2009.(X.16.) Korm. rend.           A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról

239/2009.(X.20.) Korm. rend.           A szálláshely-szolgáltatási tevékenység részletes feltételeiről és a szálláshely-

                                                          üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről 

173/2003.(X.28.) Korm.  rend.          A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely- szolgáltatásról

37/2007.(VII.23.) Eüm-SZMM rend.  Egyes nem üzleti célú közösségi, szabadidős     szálláshelyek üzemeltetésének

                                                          egészségügyi feltételeiről

23/2011.(III.8.) Korm. rend.              A zenés táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről

2000. évi XCVI. törvény                   A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes         kérdéseiről

2010. évi L. törvény                          A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek      választásáról

41/2010.(II.26.) Korm. rend.             A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról

290/2011. (XII. 22.) Korm. rend.       A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben

                                                         bevezethető intézkedésekről szóló 2011.évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek

                                                         végrehajtásáról

2006. évi CXXXII. törvény               Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről

2009. évi XXXVII. törvény               Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

2010. évi XXXVIII. törvény              A hagyatéki eljárásról

29/2010.(XII.31.) Korm. rend.          A hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről

64/2008.(III.28.) Korm. rend.            A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai

                                                         szabályairól

288/2010.(XII.21.) Korm. rend.        A fővárosi és megyei kormányhivatalokról

306/2010.(XII.23.) Korm. rend.        A levegő védelméről

328/2010.(XII.27.) Korm. rend.        A fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek

                                                         kijelöléséről

25/2007.(V.31.) IRM rend.                A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és

                                                         tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok

                                                        beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról

5/2010.(VII.16.) KIM rend.               A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek a helyi önkormányzati képviselők és

                                                        polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán történő

                                                         végrehajtásáról

39/2009.(XII.22.)PM rend.                A szabálysértési eljárás során lefoglalt és elkobzott dolgok kezeléséről és

                                                         értékesítéséről

328/2011.(XII.29.) Korm. rend.        A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti     alapellátások és gyermekvédelmi

                                                        szakellátások térítési díjairól és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról

321/2011.(XII.27.) Korm. rend.        A helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének    szabályairól és az

                                                        esélyegyenlőségi mentorokról

310/2011.(XII.23.) Korm. rend.        A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a

                                                        közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról

306/2011.(XII.23.) Korm. rend.        Az építési beruházások közbeszerzésének részletes     szabályairól

305/2011.(XII.23.) Korm. rend.        A tervpályázati eljárások szabályairól

170/2011.(VIII.24.) Korm. rend.       A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási     garantált bér megállapításáról

169/2011.(VIII.24.) Korm. rend.       A Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázisról

9/2011.(II.15.) Korm. rend.               A vis maior támogatás felhasználásának részletes     szabályairól

2010. évi CXXX. törvény                  A jogalkotásról

32/2010.XII.31.) KIM rend.              A Magyar Közlönykiadásáról, valamint a jogszabály     kihirdetése során történő és a

                                                        közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről

61/2009. (XII.4.) IRM rend.              A jogszabályszerkesztésről

56/2011. (XII.31.)NGM rend.           A szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati         rendről

6/2012. (III.1.) NGM rend.                A törzskönyvi nyilvántartásról

1991. évi IV. törvény                         A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

375/2010. (XII.31.) Korm. rend.       A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról

2007. évi CLXXXI. törvény              A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról

2004. évi CXXIII. törvény                 A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek,  valamint a gyermek

                                                         gondozását, illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának

                                                         elősegítéséről, továbbá  az ösztöndíjas foglalkoztatásáról

1. 2. melléklet

A HIVATAL SZERVEZETI ÁBRÁJA

3. melléklet

KÉPZETTSÉGI PÓTLÉKRA JOGOSITÓ MUNKAKÖRÖK

Képzettségi pótlékra jogosító munkakör megnevezése                    Képzettség

Jegyző                                                                                                    jogszabályszerkesztő

Megismerési záradék

A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani.

4. függelék a 13/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez

ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁSOK JEGYZÉKE

Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás

Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás

Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

13/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

(a módosításokkal egységes szerkezetben)

Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat megnevezése és jelképei

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Somogyszob Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 7562 Somogyszob, Petőfi Sándor utca 1.

(3) Az önkormányzat működési területe: Somogyszob község közigazgatási területe

(4) Az önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: Somogyszobi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal).

2. §

A képviselő-testület önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

3. §

A képviselő-testület önkormányzati elismerések alapítását és adományozását külön rendeletben szabályozza.

4. §

Az önkormányzat testvér-települési kapcsolatot tart fenn Szob településsel.

II. Fejezet

A képviselő-testület feladat- és hatáskörei

5. §

(1) Az önkormányzat kötelező feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) tartalmazza.

(2) Az önkormányzat a feladatait az önkormányzat részvételével működő társulások, a polgármester, a bizottságok, a hivatal, valamint a képviselő-testület által alapított és fenntartott intézmények útján látja el.

(3) Az önkormányzatok államháztartási kormányzati funkciók szerinti alaptevékenységeinek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

2. Önként vállalt feladatok

6. §

(1) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében tisztázni kell a feladat ellátásnak anyagi-, személyi- és technikai feltételeit, valamint ki kell kérni a feladat tárgya szerint illetékes bizottság véleményét.

(2) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

(3) Minden önként vállalt közfeladat tekintetében annak további ellátásáról a képviselő-testület a fedezet biztosításával egyidejűleg, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervében, éves költségvetésében dönt.

3. A képviselő-testület hatásköreinek átruházása

7. §

(1) A képviselő-testület a hatáskör átruházásáról, illetőleg visszavonásáról a hatáskört érintő jogviszonyt szabályozó rendelet elfogadásakor dönt.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója az e körben tett intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő munkaterv szerinti ülésen beszámol.

(3) A képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatásköröket a 2. melléklet, a polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet, és a Többcélú Társulásra átruházott feladat- és hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.

(4) A képviselő-testület kölcsönös érdek alapján együttműködik a helyi nemzetiségi önkormányzattal, biztosítja számára a megállapodás szerinti működési feltételeket. Az együttműködési megállapodást az 1. függelék tartalmazza.

(5) A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében a közvetlen cél, a megyei tervek, koncepció kidolgozásában való részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.

8. §

(1) A Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik:

1. helyi közügy megoldásának vállalása, illetőleg arról történő lemondás;
2. a képviselő-testület gazdasági programjának és munkatervének elfogadása;
3. belföldi és külföldi önkormányzati szervekkel együttműködési megállapodás létesítése és felmondása;
4. beruházási hitel felvétele;
5. az önkormányzat képviseletében, illetve megbízásából az önkormányzat költségére teljesítendő külföldi kiküldetés elrendelése,
6. gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés.

(2) A polgármester – a (2) bekezdésben meghatározott ügyek kivételével – a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

9. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A képviselők névsorát az 2. függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli, továbbá más képviselő-testülettel/testületekkel közösen együttes ülést, valamint évente legalább egyszer közmeghallgatást tart.

(3) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 11 alkalommal ülésezik.

(4) A képviselő-testület a rendes üléseit általában minden hónap utolsó keddjén tartja.

(5) Az ülések helyszíne az önkormányzat (Községháza) tanácskozó terme. A polgármester az ülést – indokolt esetben - egyéb helyszínre is összehívhatja.

(6) Az ülések általában 17.00 órakor kezdődnek, de ettől eltérő időpontban is megtarthatók.

4. A képviselő-testület gazdasági programja

10. §

A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára szóló, az Mötv. 116. §-ában meghatározott tartalmú gazdasági programot készít.

5. A képviselő-testület munkaterve

11. §

(1) A képviselő-testület évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.

(2) A polgármester a munkatervre javaslatot kér a jegyzőtől.

(3) A polgármester a munkatervre a javaslatot kérhet:

1. a települési képviselőktől,
2. a bizottságoktól,
3. az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőitől,
4. helyi roma nemzetiségi önkormányzat elnökétől,
5. a településen működő, illetékes bíróság által bejegyzett társadalmi szervezetek, közalapítványok, egyesületek vezetőitől.

(4) A munkaterv tartalmazza: