Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2022. 04. 02- 2022. 07. 14Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Somogyszob Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 7562 Somogyszob, Petőfi Sándor utca 1.
(3) Az önkormányzat működési területe: Somogyszob község közigazgatási területe
(4) Az önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: Somogyszobi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal).
2. § A képviselő-testület önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
3. § A képviselő-testület önkormányzati elismerések alapítását és adományozását külön rendeletben szabályozza.
4. § Az önkormányzat testvér-települési kapcsolatot tart fenn Szob településsel.
A képviselő-testület feladat- és hatáskörei
5. § (1) Az önkormányzat kötelező feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) tartalmazza.
(2) Az önkormányzat a feladatait az önkormányzat részvételével működő társulások, a polgármester, a bizottságok, a hivatal, valamint a képviselő-testület által alapított és fenntartott intézmények útján látja el.
(3) Az önkormányzatok államháztartási kormányzati funkciók szerinti alaptevékenységeinek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
2. Önként vállalt feladatok
6. § (1) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében tisztázni kell a feladat ellátásnak anyagi-, személyi- és technikai feltételeit, valamint ki kell kérni a feladat tárgya szerint illetékes bizottság véleményét.
(2) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.
(3) Minden önként vállalt közfeladat tekintetében annak további ellátásáról a képviselő-testület a fedezet biztosításával egyidejűleg, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervében, éves költségvetésében dönt.
3. A képviselő-testület hatásköreinek átruházása
7. § (1) A képviselő-testület a hatáskör átruházásáról, illetőleg visszavonásáról a hatáskört érintő jogviszonyt szabályozó rendelet elfogadásakor dönt.
(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója az e körben tett intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő munkaterv szerinti ülésen beszámol.
(3)1 A képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatásköröket a 2. melléklet, a polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet, és a Többcélú Társulásra átruházott feladat- és hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza. A jegyzőre átruházott hatásköröket az 5. melléklet tartalmazza.
(4)2 A képviselő-testület kölcsönös érdekek alapján együttműködik a helyi nemzetiségi önkormányzattal, biztosítja számára a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (1) bekezdése szerinti működési feltételeket a Somogyszob, Rákóczi u. 2. szám alatt.
(5) A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében a közvetlen cél, a megyei tervek, koncepció kidolgozásában való részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.
8. § (1) A Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik:
a) helyi közügy megoldásának vállalása, illetőleg arról történő lemondás;
b) a képviselő-testület gazdasági programjának és munkatervének elfogadása;
c) belföldi és külföldi önkormányzati szervekkel együttműködési megállapodás létesítése és felmondása;
d) beruházási hitel felvétele;
e) az önkormányzat képviseletében, illetve megbízásából az önkormányzat költségére teljesítendő külföldi kiküldetés elrendelése,
f) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés.
(2) A polgármester – a (2) bekezdésben meghatározott ügyek kivételével – a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben.
A képviselő-testület működése
9. § (1)3 A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.
(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli, továbbá más képviselő-testülettel/testületekkel közösen együttes ülést, valamint évente legalább egyszer közmeghallgatást tart.
(3) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 11 alkalommal ülésezik.
(4) A képviselő-testület a rendes üléseit általában minden hónap utolsó szerdáján tartja.
(5) Az ülések helyszíne az önkormányzat (Községháza) tanácskozó terme. A polgármester az ülést – indokolt esetben - egyéb helyszínre is összehívhatja.
(6) Az ülések általában 14.00 órakor kezdődnek, de ettől eltérő időpontban is megtarthatók.
4. A képviselő-testület gazdasági programja
10. § A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára szóló, az Mötv. 116. §-ában meghatározott tartalmú gazdasági programot készít.
5. A képviselő-testület munkaterve
11. § (1) A képviselő-testület évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.
(2) A polgármester a munkatervre javaslatot kér a jegyzőtől.
(3) A polgármester a munkatervre a javaslatot kérhet:
a) a települési képviselőktől,
b) a bizottságoktól,
c) az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőitől,
d) helyi roma nemzetiségi önkormányzat elnökétől,
e) a településen működő, illetékes bíróság által bejegyzett társadalmi szervezetek, közalapítványok, egyesületek vezetőitől.
(4) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testület ülésének tervezett időpontjait és napirendjét,
b) a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét;
c) a tervezett napirendi pontot véleményező bizottságok megjelölését,
d) az előterjesztés elkészítésének idejét,
e) előre tervezett közmeghallgatás idejét
f) a rendeletalkotási programot.
(5) A munkatervet minden év december 31-ig a polgármester terjeszti elő jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.
6. A képviselő-testület ülésének összehívása, meghívója
12. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze.
(2) Ha a polgármester a szabályszerű indítvány ellenére nem hívja össze az ülést, akkor képviselő-testületet az alpolgármester, illetve akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetén a korelnök hívja össze.
13. § (1) A képviselő-testületi ülésre szóló meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a napirendi pontként megtárgyalásra javasolt előterjesztések címét és előterjesztőik nevét.
(2) A képviselő-testület ülését írásbeli – papíralapú vagy elektronikus levél formájú – meghívóval kell összehívni.
(3) A meghívót és annak mellékleteit – a rendkívüli ülés kivételével – úgy kell kézbesíteni, hogy azt a meghívottak az ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal kézhez kapják.
(4) A képviselő-testület munkaterv szerinti és rendkívüli üléseinek időpontjáról, helyéről és a tárgyalandó napirendekről – a meghívó kiküldésével egyidőben – a lakosságot is tájékoztatni kell az önkormányzat hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel.
(5) A meghívóban szereplő tárgysorozat sorrendje:
a) rendelet-tervezetek, költségvetési, zárszámadási előterjesztések,
b) gazdasági, vagyoni ügyek,
c) polgármester, alpolgármester, jegyző, bizottsági elnökök előterjesztése,
d) választási és kinevezési ügyek,
e) testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügyek,
f) kérdések, közérdekű bejelentése, interpellációk.
14. § (1) A polgármester a munkatervtől eltérő időpontban a Mötv. 44. §-ában meghatározott indítványozók kezdeményezésére, és az általa rendkívülinek minősített esetekben összehívhatja a képviselő-testület ülését.
(2)4 A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt (amennyiben azt nem a polgármester kezdeményezi) a polgármesternek kell benyújtani. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokait.
(3) A rendkívüli ülés összehívására és levezetésére 12. – 13. § - okat kell értelemszerűen alkalmazni, azzal, hogy halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülése meghívó nélkül, telefonon vagy más módon (elektronikus levél, távirat, telefax, stb.) is összehívható.
7. A képviselő-testület ülésére meghívandók köre
15. §5 (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni az önkormányzati képviselőket, valamint tanácskozási joggal a jegyzőt,
a) a helyi roma nemzetiségi önkormányzat elnökét,
b) az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőit,
c) a napirendi pont tárgy szerint illetékes szerv vezetőjét,
d) a településen működő önszerveződő közösségek képviselőit, az őket érintő napirendi pontokhoz,
e) azokat, akiknek jelenléte a napirend körültekintő megtárgyalásához szükséges (pl.: kérelmező, szakértő, hivatal ügyintézője, stb.),
f) azokat, akiknek meghívását törvény kötelezővé teszi.
(2) Önszerveződő közösség a bíróság által bejegyzett egyesület, alapítvány vagy szövetség, amely Somogyszob településen székhellyel rendelkezik, továbbá Somogyszob település illetékességi területén tevékenységet folytató, hatályos jogszabályok alapján egyháznak minősülő szervezet.
8. Az alakuló ülés
16. § (1) Az alakuló ülés részletes szabályait a Mötv. 43. §-a tartalmazza.
(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:
a) a Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választások eredményéről,
b) a képviselők eskütétele,
c) a polgármester eskütétele,
d) a polgármester programjának ismertetése,
e) a polgármester illetményének megállapítása,
f) az alpolgármester megválasztása,
g) az alpolgármester eskütétele,
h) az alpolgármester tiszteletdíjának meghatározása,
i) megbízás SzMSz. felülvizsgálatára,
j) megbízás gazdasági program kidolgozására.
(3) Amennyiben az alakuló ülésen az Ügyrendi Bizottság megválasztására nem kerül sor, a képviselő-testület a titkos szavazás lebonyolításához 3 fős ideiglenes bizottságot hoz létre, mely feladatát a 35. § alapján látja el. Az ideiglenes bizottság megbízatása az alakuló ülés végéig tart.
9. Az ülések nyilvánossága
17. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet, és a testület felszólalást jóváhagyó határozata alapján fel is szólalhat.
(2) A zárt ülés tartásának szabályait a Mötv. határozza meg.
10. A képviselő-testületi anyagok általános szabályai
18. § (1) A képviselő-testület elé kerülhetnek:
a) előterjesztés,
b) beszámoló,
c) tájékoztató,
d) képviselői indítvány,
e) interpelláció, kérdés.
(2) Az (1) bekezdés szerinti anyagokat előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján – az d) - e) pont kivételével, előzetes törvényességi véleményezést követően – gondoskodik az ülés napirendi tervezetének előkészítéséről. A benyújtáskor – az d) - e) pont kivételével – figyelemmel kell lenni az ülés meghívójának kézbesítésére irányuló határidőre.
19. § (1) Előterjesztésnek minősül az üléstervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságai, vagy a polgármester által előzetesen javasolt beszámoló és tájékoztató, rendelet- és határozattervezet.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:
a) vizsgálati és elemző részből, melyben pontosan meg kell határozni:
aa) az ügyrendi pont tárgyát,
ab) az adott témakör szerepelt-e már korábban is a testület napirendjén, és ha igen, milyen döntés született és azt milyen eredménnyel hajtották végre,
ac) a javasolt döntések indokait,
ad) a téma előadóját és az előkészítésben résztvevő személyek szervezetek nevét.
ae) a tárgykört rendező jogszabályokat,
af) mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és indokolják a meghozandó döntést.
b) határozati javaslatból, melyben egyértelműen meg kell fogalmazni:
ba) a rendelkező részt,
bb) az esetleges alternatív döntési javaslatokat,
bc) a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezését,
bd) konkrét végrehajtási határidőt.
(4) Szerződéskötés esetén a szerződés-tervezetet kell javaslatként a képviselő-testület elé terjeszteni.
20. § (1) A beszámoló benyújtására a polgármester, az alpolgármester, feladatkörében eljárva a képviselő-testület bizottsága, a jegyző, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak. A jogszabály alapján beszámolásra kötelezett nem önkormányzati szervek beszámolóját a polgármester terjeszti elő.
(2) A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület határozatot hoz.
21. § (1) A tájékoztató olyan információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, valamint valamely a község életével kapcsolatos jelenségek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.
(2) Tájékoztató formájában kell beterjeszteni:
a) a jogszabályok ismertetését,
b) az önkormányzat költségvetési mérlegére vonatkozó adatokat,
c) a képviselő-testület és szervei működésére jellemző adatokat,
d) a községre vonatkozó különböző adatok, jelenségek ismertetését,
ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá.
(3) Tájékoztató benyújtására a polgármester, az alpolgármester, feladatkörében eljárva a képviselő-testület bizottsága, a jegyző, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.
(4) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Amennyiben a képviselő-testület a tájékoztatót nem fogadja el, azt átdolgozva a következő rendes ülésre ismét be kell terjeszteni.
22. § (1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet megalkotására vagy határozat meghozatalára. Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.
(2) Indítványt bármely helyi önkormányzati képviselő (a továbbiakban: képviselő) benyújthat a polgármesterhez, legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 2. napon.
(3) A képviselői indítvány vonatkozhat
a) halasztást nem tűrő döntés meghozatalára,
b) az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére.
(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti indítvány alapján a képviselő-testület az indítványban javasolt döntésről annak elhangzását, és az a felett nyitott vitát követően azonnal dönt.
(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármely képviselő – további javaslat megtételével – csatlakozhat. Az indítvány felett a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Elfogadása esetén a képviselő-testület a döntés előkészítésére a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt, vagy a feladat-és hatáskörrel rendelkező bizottságot kéri fel.
23. § Az „Egyebek” napirendi pont tárgyalása során a képviselők a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben interpellációt terjeszthetnek elő vagy kérdést intézhetnek.
24. § (1) A kérdés, önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű írásos felvetés vagy tudakozódás.
(2) A kérdést, az ülést megelőző nap 12.00 óráig kell benyújtani a polgármesterhez.
(3) A kérdésre elsősorban a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válaszadás időtartama legfeljebb 3 perc. Ha a kérdezett az ülésen nem ad választ, ezt írásban 15 napon belül kell megtennie. A képviselő-testület a válaszról csak akkor határoz, ha azt a kérdező nem fogadja el.
25. § (1) Az interpelláció önkormányzati ügyekben történő írásos felvilágosítás kérése.
(2) Az interpellációt, az ülést megelőző nap 12.00 óráig kell írásban benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik annak nyilvántartásba vételéről. Az interpellációnak tartalmaznia kell:
a) az interpelláló nevét,
b) az interpelláció címét és szövegét,
c) az interpelláló sajátkezű aláírását.
(3) Az interpellációra elsősorban a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Ebben az esetben az interpelláló képviselőt legfeljebb 3 perces szóbeli kiegészítés és további 2 perces viszontválasz joga illeti meg. Ha az interpellált az ülésen nem ad választ, ezt írásban 15 napon belül kell megtennie. Az írásban adott válasz elfogadásáról a következő ülésen kell az interpellálónak, illetve a képviselő-testületnek nyilatkoznia.
(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik, majd vita nélkül, egyszerű többséggel a testület dönt az elfogadásról.
(5) Ha az interpellációra adott választ a testület nem fogadja el, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A bizottság a vizsgálat eredményéről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
11. A képviselő-testület ülésének vezetése
26. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetén a korelnök vezeti.
(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester – a jegyző közreműködésével – megállapítja a megjelentek számát, az ülés határozatképességét, s kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.
(3) Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.
(4) Ha a képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést elnapolja és 8 napon belülre új ülésnapot jelöl ki. Az ismételt ülésre az előterjesztéseket nem kell újra megküldeni, azonban új meghívót kell kiküldeni, amelyben tájékoztatja a képviselőket az újabb ülésnapról. A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülés megváltozott napirenddel is megtartható, ebben az esetben új meghívót és a kiegészítő előterjesztéseket ki kell küldeni.
27. § A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
b) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,
c) jelentést ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról,
d) beszámol a két ülés közötti polgármesteri tevékenységről és fontosabb községi eseményekről,
e) beszámol az átruházott hatáskörök gyakorlásáról,
f) az „Egyebek” keretében kerül sor
fa) a döntés-előkészítést nem igénylő képviselői kérdések, bejelentések, interpellációk előterjesztésére,
fb) a lakossági kérdések felvetésére,
fc) az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott egyéb hozzászólások nyomán tett polgármesteri intézkedések bemutatására, amennyiben ezt a képviselő kérte,
g) berekeszti az ülést.
12. A napirend
28. § (1) A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.
(2) A polgármester a napirend – meghívó szerinti – írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal. Az ülésre – a rendeletben foglaltaknak megfelelően – írásban beterjesztett képviselői indítványt, kérdést, interpellációt a napirendre felvettnek kell tekinteni.
(3) A képviselő-testületi ülésen kiosztott anyag tárgyalására – a képviselői indítványok, interpellációk és kérdések kivételével – csak halasztást nem tűrő esetben kerülhet sor a polgármester indokolt javaslata alapján, a jegyző törvényességi véleményével, amennyiben a képviselő-testület a napirendre vételt megszavazza.
(4) Nem kerülhet a képviselő-testületi ülésen kiosztásra:
a) a munkatervben meghatározott feladatokkal kapcsolatos anyag,
b) az Mötv. 41. § (6) bekezdés szerinti intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése, létesítő okiratának módosítása,
c) önkormányzati társulás létrehozásáról, az ahhoz való csatlakozásról szóló előterjesztés,
d) önkormányzati pénzeszköz, vagyon átadásáról vagy elidegenítéséről szóló javaslat,
e) rendeletalkotás vagy módosítás.
(5) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül dönt.
13. A tanácskozás rendje
29. § (1) Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében:
a) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors és érdemi eldöntésére,
b) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától, ismételt figyelmeztetés után a szót megvonja,
c) figyelmezteti a képviselőt a hozzászólásra biztosított időkeret túllépésére, ismételt figyelmeztetés után a szót megvonja,
d) rendreutasíthatja azt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít,
e) ismétlődő rendzavarás esetén figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendzavarót,
f) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veszi igénybe.
(2) Az (1) bekezdés e) - f) pontjában felsorolt intézkedések a képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazhatók.
(3) A képviselő-testület ülésének ideje alatt az ülésteremben mobiltelefont használni nem lehet.
(4) A nyilvános ülésen a hallgatóság - ideértve a médiatartalom-szolgáltatók képviselőit is - csak a kijelölt helyeken foglalhat helyet, és az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles.
(5) A képviselő-testület ülésén a médiatartalom-szolgáltatók munkatársai tevékenységükkel nem zavarhatják a testület munkáját.
(6) Tartós rendzavarás, állandósult lárma vagy a vita folyamatos menetét ellehetetlenítő esemény következtében – ha figyelmeztetése nem járt eredménnyel - a polgármester határozott időre felfüggesztheti, illetve elnapolhatja az ülést.
(7) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
14. Tárgyalási szünet
30. § (1) A polgármester bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el legfeljebb 15 percre, amelynek az időtartamát is megállapítja. Az ülések idején - a szünetek kivételével - a bizottságok nem ülésezhetnek.
(2) Tárgyalási szünetet rendel el a polgármester - egy napirendi pont tárgyalása során egy alkalommal és legfeljebb 15 percre -, ha azt
a) a települési képviselők egynegyede kéri,
b) a jegyző szükségesnek tartja a törvényességi kérdések tisztázása céljából.
15. A vita
31. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az előadó - a kérdések és a vita előtt - az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést tehet,
b) a bizottsági elnökök vagy megbízottjaik előterjesztik a napirenddel kapcsolatos bizottsági állásfoglalást, módosító javaslataikat (A hozzászólásokat a téma szakmai bizottságának elnöke nyitja meg.),
c) a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők az előadóhoz kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni,
d) a kérdésekre adott válaszok után kerül sor a hozzászólásokra, a jelentkezés sorrendjében.
(2) A hozzászólók legfeljebb:
a) rendeletalkotásnál 5 percben,
b) egyéb napirendi pontnál 3 percben,
c) második hozzászólás esetén 2 percben kaphatnak szót.
(3) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának további korlátozására a képviselő-testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4) A vita lezárása után a napirend előadója reagál a hozzászólásokra legfeljebb 3 percben.
(5) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a határozati javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
16. A döntéshozatal folyamata
32. § (1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. Az eredeti javaslat módosító javaslattal egyező megváltoztatása, illetve visszavonása esetén a módosító javaslatot nem kell az ülésvezetőnek szavazásra feltenni.
(2) A vita lezárását követően az elhangzott döntési alternatívákat, illetve az írásos határozati javaslatra szóban tett módosítási javaslatokat az ülésvezető összefoglalja. Az eredeti írásos javaslatot nem kell ismertetni, elegendő arra utalni.
(3) A javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani, úgy, hogy először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzás (benyújtás) sorrendjében visszafelé, végül a teljes javaslatról.
(4) A javaslat elfogadásához - az (5) bekezdés kivételével - a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: egyszerű többség).
(5) A megválasztott képviselők több mint a felének (4 képviselő) igen szavazata (a továbbiakban: minősített többség) szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározottakon kívül:
a) helyi közügy önálló megoldásának vállalásához, illetőleg arról történő lemondáshoz,
b) a költségvetési kötelezettséget érintő határozatok elfogadásához,
c) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
d) a helyi népszavazás, népi kezdeményezés tárgyú döntéshez,
e) az önkormányzati kitüntetés és elismerő címek adományozásához,
f) a polgármester elleni kereset benyújtásához,
g) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntéshez,
h) a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntéshez,
i) törvényben előírt esetekben.
(6) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.
17. A döntések meghozatala
33. § (1) A képviselő-testület döntéseit szavazással hozza. A javaslatról a képviselő-testület tagjai „igen”, vagy „nem” nyilatkozattal szavaznak. Tartózkodásnak helye nincs.
(2) A szavazás kézfelemeléssel vagy név szerinti szavazással történik.
(3) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazon ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.
(4) Ha a törvény által a testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás esetén eredménytelen a minősített többségű szavazás, a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül dönt a vita tovább folytatásáról és az ismételt szavazásról. Újabb szavazás hiányában vagy ismételten eredménytelen szavazás esetén a témát a következő ülés napirendjére kell tűzni.
(5) A polgármester köteles ismételt szavazást elrendelni akkor, ha a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatban bármely képviselő vagy a jegyző részéről aggály merül fel.
(6) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, megbízás és kitüntető cím adományozása ügyében, ha a határozati javaslatban több személy szerepel vagy a javaslat több alternatívát tartalmaz, többlépcsős szavazással is dönthet oly módon, hogy a képviselők mindegyik jelöltre és alternatívára szavazhatnak. Az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személyre, illetve alternatívára a következő szavazási fordulóban már nem lehet szavazni. A szavazást addig kell folytatni, míg a testület megszavazza az előírt számú jelöltet, illetve kiválasztja a győztes alternatívát.
34. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:
a) azt törvény írja elő,
b) azt a polgármester kéri,
c) azt a jelenlevő testületi tagok több mint a fele indítványozza,
d) vállalkozásban való részvétel esetén,
e) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlása kimondásának ügyében.
(2) A név szerinti szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(3) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást nem lehet tartani.
(4) Név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben előolvassa a képviselő-testület tagjainak a névsorát, akik nevük felolvasásakor a feltett kérdésre „igen” vagy „nem” kijelentéssel szavaznak. A polgármester utolsónak adja le a szavazatát. A szavazást követően, szavazatuknak megfelelően a képviselő-testület tagjai kézjegyükkel is ellátják a nevük mellett lévő „igen” vagy „nem” rovatot – a szavazatuk tényét megerősítendő. A listát a polgármester és a jegyző aláírásukkal hitelesítik. A lista a fejlécében tartalmazza a szavazásra feltett kérdést.
(5) A hitelesített szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, illetve a szavazás eredményét a jegyzőkönyvben is rögzíteni szükséges.
35. § (1) Titkos szavazást – a 33. § (3) bekezdésre figyelemmel - legalább két képviselő indítványozhat, az indítvány felett a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.
(2) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le, melynek során a bizottság gondoskodik:
a) a szavazólapok elkészítéséről,
b) a titkosság feltételeinek biztosításáról,
c) a szavazatok összeszámlálásáról,
d) az eredmény kihirdetéséről,
e) az eredményről szóló külön jegyzőkönyv (mely tartalmazza: a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét, a szavazás tárgyát, a szavazást lebonyolító bizottság jelenlévő tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket, az eredmény megállapítását, a bizottság jelenlévő tagjainak aláírását, a bizottság bélyegző lenyomatát) elkészítéséről, amelyet a testületi jegyzőkönyvhöz kell mellékelni.
(3) A titkos szavazás erre a célra készített szavazólap, az arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A szavazólapra legfelül a dátum, a titkos szavazás tárgya kerül fel, majd az egyértelműen megválaszolható eldöntendő kérdés, valamint két kör – „igen”, „nem” választási lehetőséggel, továbbá a képviselő-testület hivatalos pecsétje. Érvényesen szavazni az „igen”, „nem” szó mellett elhelyezett körben, két egymást metsző vonallal lehet. Minden képviselő abc sorrendben szavaz. Tartózkodásnak helye nincs. A polgármester a szavazólapok elkészítése és a szavazás idejére szünetet rendel el.
(4) Több jelölt vagy több alternatíva esetén valamennyi jelölt, illetve alternatíva szerepel a szavazólapon. Érvényesen szavazni úgy lehet, hogy be kell karikázni legfeljebb annyi jelölt nevét, amennyi maximálisan megszavazható (ezt a számot szerepeltetni kell a szavazólapon), illetve egy kiválasztott alternatívát. Az a jelölt(ek), illetve alternatíva lesz a győztes, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy elérte a szükséges többséget.
(5) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén, vagy ha a törvény által a testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás esetén eredménytelen a minősített többségű szavazás, a képviselő-testület a következő ülésén megismétli a szavazást. Újabb szavazategyenlőség vagy eredménytelenség esetén a szavazás ugyanazon testületi ülésen még egyszer megismételhető, erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
18. A képviselő-testület rendelete
36. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a képviselő,
d) a képviselő-testület bizottsága,
e) a jegyző,
f) a helyi roma nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete,
g) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetének vezetője,
h) erre irányuló népi kezdeményezés, helyi népszavazás.
(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt a képviselő-testület elé terjeszti. A kezdeményezésről a képviselő-testület állást foglal, és rendelkezik a tervezet elkészítéséről, annak főbb irányelveiről. A polgármester és a jegyző saját kezdeményezése alapján a testület állásfoglalása nélkül is terjeszthet rendelet-tervezetet a testület elé.
(3) A rendelet-tervezet elkészítéséről a jegyző vagy a képviselő-testület által kijelölt külső szakértő gondoskodik. A képviselő-testület megállapíthatja a rendelet-tervezet véleményezésébe, előkészítésébe bevonandó személyek körét (pl.: állandó vagy ideiglenes bizottság, külső szakértő).
(4) A rendelet-tervezet előkészítés, illetve véleményezés céljából az érintettek részére történő megküldéséről a jegyző gondoskodik.
(5) A (7) bekezdésben foglalt kivétellel az önkormányzati rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (továbbiakban együtt: véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak papír alapú vagy elektronikus levél formájában.
(6) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelet-tervezet tárgyához nem illeszkedik, vagy név nélküli.
(7) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
a) az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló önkormányzati rendelet-tervezetet,
b) a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó, a közszolgálati jogviszonyban állók juttatásaival és támogatásaival kapcsolatos önkormányzati rendelet-tervezetet, valamint
c) azt az önkormányzati rendelet-tervezetet, amelynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.
37. § (1) A rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 11. § (2) [6] bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.
(2) Az önkormányzati rendeleteket a jegyző az önkormányzat hirdetőtábláján hirdetmény közzétételével hirdeti ki. A hirdetményben közölni kell a kihirdetés tényét és azt, hogy a hatályos szöveg a hivatalban, munkaidő alatt megtekinthető. A kifüggesztés időtartama 15 nap. A hirdetményt az irattárba helyezendő rendeleti példányhoz csatolni kell.
(3) A rendelet egy példányát a hivatalban hozzáférhető helyen kell elhelyezni.
(4) A jegyző gondoskodik a rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról, a hatályos rendeletek jegyzékének naprakész vezetéséről.
19. A képviselő-testület határozata
38. § (1) A határozatokat naptári évenként külön-külön kezdődő folyamatos sorszámmal, perjel mögött évszámmal, majd zárójelben hónap (római számmal) és nap (arab számmal) megjelöléssel kell ellátni, a következők szerint: …./20… (hó, nap) számú határozat.
(2) A képviselő-testület határozatairól a jegyző folyamatos nyilvántartást vezet. Az átruházott hatáskörben hozott határozatokról külön nyilvántartást kell vezetni.
(3) A határozatok nyilvántartása tartalmazza:
a) a határozat számát,
b) a határozat tárgyát,
c) a felelős megnevezését,
d) a végrehajtás határidejét,
e) a végrehajtással kapcsolatos megjegyzéseket.
(4) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel (határozatszám nélkül) dönt határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosító indítványairól, ügyrendi kérdésekről, képviselői interpellációkra adott válaszokról.
(5) A határozatok végrehajtását a jegyző figyelemmel kíséri, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentést a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti.
(6) A képviselő-testület tagjai a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatot a legközelebbi testületi ülésen megkapják.
20. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
39. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül, amely a Mötv.-ben meghatározottakon túl tartalmazza:
a) a nyilvános, zárt, rendkívüli ülés megjelölést,
b) az ülésvezető a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében tett esetleges intézkedéseit,
c) a felvilágosítás kéréseket, interpellációkat, kérdezéseket
d) képviselői kérés esetén a kisebbségben maradt vélemény feltüntetését.
(2) A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyv mellékletét képezi:
a) a meghívó,
b) a jelenléti ív,
c) az írásos előterjesztés és mellékletei,
d) szóbeli előterjesztés határozat-tervezete,
e) elfogadott és aláírt rendeletek,
f) titkos szavazásról készült jegyzőkönyvek,
g) a név szerinti szavazás hitelesített szavazási névsora,
h) a képviselő kérésére írásban benyújtott hozzászólása,
i) az írásban megküldött interpelláció,
j) a jegyző törvényességi észrevételei.
(3) A jegyzőkönyv elkészítésének megkönnyítése érdekében a képviselő-testület üléséről hangfelvétel is készíthető, amely más célra nem használható fel. Az adathordozó nem selejtezhető.
(4) A képviselő-testület nyilvános ülésein készült jegyzőkönyveibe és mellékleteibe a hivatalban bárki betekinthet, arról – költségtérítés ellenében – másolatot kérhet.
(5) A zárt ülésről készített külön jegyzőkönyvbe és mellékleteibe a Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívül más nem tekinthet be. A zárt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.
21. Az együttes ülésre vonatkozó szabályok
40. § (1) A közös önkormányzati hivatalt létrehozó önkormányzatok évente legalább három ülés tartanak:
a) a közös hivatal költségvetésének elfogadása
b) a közös hivatal zárszámadása, beszámoló a közös hivatal munkájáról
c) a közös hivatal féléves költségvetési beszámolója tárgyában.
(2) Együttes ülést – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a társult önkormányzatok képviselő-testületeinek kezdeményezésére 3 napon belül, írásban össze kell hívni. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell az időpontra, helyszínre és napirendre vonatkozó javaslatot.
(3) Az együttes ülést a székhely település polgármestere vezeti. Akadályoztatása esetén a székhely település alpolgármestere, mindkettőjük akadályoztatása esetén a székhely település korelnöke vezeti.
(4) A képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges
a) a közös hivatal megállapodásának jóváhagyásához,
b) a közös hivatal megállapodásának módosításához,
c) a közös hivatalhoz való csatlakozáshoz.
22. A közmeghallgatás
41. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározott időpontban évente legalább egy közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendi pontjairól az érdekelteket az önkormányzat hirdetőtábláján tájékoztatni kell. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.
(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek elkészítésére és tartalmára a 39. §-ban foglalt előírások vonatkoznak.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEIRE, TAGJAIRA ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI TISZTSÉGVISELŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
23. A polgármester
42. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester szabadságát a tárgyév február 28. napjáig ütemezi és bejelenti a képviselő-testületnek. A szabadságot az alpolgármester engedélyezi és a hivatal tartja nyilván.
(3) A főállású polgármester munkarendje a hivatal munkarendjével egyezik.
(4) A polgármester ügyfélfogadási rendje: minden héten hétfőn 8-12 óráig, illetve szerdán 13-16 óráig.
43. § (1) A polgármester feladatait, hatásköreit törvény vagy annak felhatalmazása alapján Kormányrendelet állapítja meg.
(2) A polgármester az önkormányzat vezetője, felelős az önkormányzat egészének működéséért. Fő feladatai különösen:
a) a település fejlődésének elősegítése,
b) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,
c) az önkormányzat gazdálkodási feltételeinek megteremtése,
d) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének biztosítása,
e) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,
f) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása,
g) kapcsolattartás a helyi pártok vezetőivel,
h) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának segítése,
i) a képviselők, a bizottsági elnök munkájának segítése,
j) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése.
(3) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat, melyről a következő ülésen tájékoztatást köteles adni.
(4) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben.
(5) Az (4) bekezdés alkalmazásában halaszthatatlan önkormányzati ügynek minősül az az ügy, melynek tárgyában a döntés elmaradása veszélyeztetné a kötelező önkormányzati feladatok ellátását, vagy a képviselőtestület határozatának végrehajtását.
(6) A polgármester tisztsége megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, ezek együttes hiányában a korelnöknek adja át.
24. Az alpolgármester
44. § (1) A képviselő-testület egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, akinek tiszteletdíjára vonatkozóan az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.
(2) Az alpolgármesterre, a polgármesterre vonatkozó szabályok az irányadóak.
(3) Az alpolgármester feladatköreit a polgármester határozza meg.
25. A jegyző
45. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.
(3) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését,
e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
g) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, tájékoztatja a polgármestert,
h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
(4) A jegyző gondoskodik a rendelet 37. § (2) bekezdésének megfelelő kihirdetéséről.
(5)6 A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatás esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a képesítési és alkalmazási feltételnek megfelelő köztisztviselő látja el.
26. A képviselő
46. § (1) A képviselő az Mötv-ben foglaltakon túl jogosult:
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület és bizottságai döntéseinek előkészítésében, végrehajtásában, végrehajtásának szervezésében, ellenőrzésében,
b) a döntés előtt a döntést megalapozó előzetes információt igényelni a közös önkormányzati hivataltól,
c) jelzéssel élni, ha a végrehajtásban hiányosságot tapasztal, vagy a döntéstől eltérést észlel,
d) a képviselő-testület és bizottságai irataiba, jegyzőkönyveibe titoktartás mellett betekinteni,
e) interpellációt és kérdést feltenni a testület ülésén,
f) sürgősségi indítványt előterjeszteni,
g) a képviselő-testület ülésének összehívását, zárt ülés elrendelését, titkos szavazást, név szerinti szavazást, vita lezárását kezdeményezni.
(2) A képviselő az Mötv-ben foglaltakon túl köteles:
a) ellátni a testület által meghatározott feladatokat,
b) írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,
c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, magántitkot megőrizni, titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll,
d) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
(3) A polgármester a képviselőt szakmai ismeretei, felkészültsége szerint bevonhatja a döntések előkészítésébe, különböző szervekkel folytatott tárgyalásokba.
(4) A testületi-, bizottsági ülésen való részvétel akadályoztatása esetén a képviselő, illetve a bizottsági tag –az ok megjelölésével – köteles a polgármesternél, a jegyzőnél, a bizottság elnökénél távolmaradását szóban vagy írásban bejelenteni.
47. § (1) A képviselő-testület a jogszabályon alapuló kötelezettségeit megszegő képviselő kötelezettségszegés megállapítását követően esedékes hónapra járó tiszteletdíját 25 %-kal csökkenti. Ismétlődő esetben a csökkentés időtartama három hónapra emelkedik.
(2) A kötelezettségszegés tényének megállapítását bármely képviselő kezdeményezheti. A kezdeményezést a kötelezettségszegés részletes ismertetésével, írásban, a polgármesterhez kell benyújtani. A képviselő-testület a kezdeményezés polgármesterhez érkezését követő ülésén dönt a kötelezettségszegés megállapításáról és a szankció alkalmazásáról.
48. § (1) A Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a mulasztó képviselő havi tiszteletdíjának 10 %-a megvonásra kerül.
(2) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztásával kapcsolatos ügyeket az Ügyrendi Bizottság vizsgálja ki.
49. § A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra. Az Ügyrendi Bizottság a vizsgálat eredményét – törvény eltérő rendelkezése hiányában – döntés céljából a képviselő-testület elé terjeszti.
27. A képviselő-testület bizottságai
50. § (1) A képviselő-testület állandó bizottsága és annak létszáma: Ügyrendi Bizottság (rövidítése: ÜB).
(2)7 A bizottságok feladatait a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ad hoc bizottságot hozhat létre. Az ad hoc bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(4) A települési képviselő egyidejűleg több bizottság tagjának is megválasztható. A bizottságok elnökeire a polgármester, míg tagjaira a polgármester és a bizottságok elnökei tehetnek javaslatot. A bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület alakuló ülésén, vagy megválasztásukat követően, a képviselő-testület előtt esküt tesznek.
51. § (1) A bizottság ülését az elnök, annak akadályoztatása esetén a bizottság legidősebb képviselő tagja hívja össze és vezeti.
(2) A bizottsági tag, az ülésről való távolmaradását, a bizottság elnökének kell bejelentenie. Ha az összehívott bizottsági ülés a meghirdetett időpontban határozatképtelen, a bizottsági elnök 15 perces várakozás után az ülést elnapolhatja.
(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(4) A bizottság zárt ülésére vonatkozóan a 17. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.
52. § (1) A bizottság tagjaira az Mötv. képviselő-testület bizottságaira vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(2) A bizottság működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.
(3) A bizottság elnöke beszámol a képviselő-testületnek a bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
(4) A bizottság elnöke az általa vezetett bizottság tevékenységéről, a megválasztását követően, évente egyszer, átfogó módon beszámol a képviselő-testületnek.
53. § (1) A képviselő-testület bármely kérdés megvizsgálására ideiglenes bizottságként vizsgáló bizottságot állíthat fel.
(2) A vizsgáló bizottságot létre kell hozni, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.
(3) A vizsgáló bizottság tagja csak képviselő lehet.
(4) A vizsgáló bizottság tevékenységéről jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell:
a) a bizottság feladatát,
b) a bizottság által alkalmazott eljárást és vizsgálati módszereket,
c) a bizottság megállapításait,
d) a bizottság megállapításait alátámasztó bizonyítékok bemutatását,
e) a vizsgálattal érintett észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira,
f) szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatot, vagy javaslat kidolgozásának kezdeményezését.
28. A közös önkormányzati hivatal
54. § (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Kaszó és Bolhás községek képviselő-testületeivel közösen egységes hivatalt működtet.
(2)8 A hivatal elnevezését, székhelyét, megalakításának időpontját, létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, feladat-és hatáskörét a Somogyszobi Közös Önkormányzati Hivatalt Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti.
29. A nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek biztosítása
55. § A hivatal a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez, döntései előkészítéséhez és azok végrehajtásához az alábbi segítséget adja:
a) a nemzetiségi önkormányzatok üléseinek előkészítése (meghívók készítése, kiküldése),
b) jegyzőkönyvek helyszíni vezetése, majd elkészítése,
c) határozati kivonatok elkészítése és kézbesítése,
d) a nemzetiségi önkormányzatok pénzügyi döntéseivel kapcsolatos feladatok ellátása, segítség nyújtás a költségvetésük tervezéséhez, végrehajtásához.
30. A társulások
56. §9 A társulások felsorolását az SzMSz. 6. melléklete tartalmazza.
31. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés
57. § A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás, népi kezdeményezés rendjét.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
32. Az önkormányzat költségvetése
58. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg. Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot és azt milyen mértékben és módon lát el.
(2) A költségvetési rendeletet a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell előkészíteni és megalkotni.
(3) A költségvetési előirányzatok, a költségvetési létszámkeretek közötti átcsoportosítás és a tartalékkal való rendelkezés átruházásának jogát és annak kereteit a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza.
33. Az önkormányzat vagyona
59. § (1) Az önkormányzat vagyonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket, szabályokat az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza, melyben a képviselő-testület megállapítja többek között:
a) a forgalomképtelen törzsvagyon körét,
b) az önkormányzat üzleti vagyonát,
c) a tulajdonjog átruházás szabályait,
d) a vagyontárgyak elidegenítésére, megterhelésére és vállalkozásba való bevitelére vonatkozó szabályokat.
(2) Az önkormányzat - vagyonának növelése valamint helyi közszolgáltatás ellátása érdekében - részt vehet gazdasági vállalkozásokban. E részvétel formájára és módjaira a rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
34. Az önkormányzat gazdálkodásának egyéb szabályai
60. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a hivatal látja el. E körben különösen:
a) elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót,
b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
c) leigényli a címzett és céltámogatásokat,
d) gondoskodik az önkormányzat és az intézmények pénzellátásáról,
e) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
f) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz,
g) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményi működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.
(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények az alapító okiratukban foglaltaknak megfelelően gazdálkodnak, az éves költségvetési rendeletben meghatározott szabályok szerint. Az intézmények részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület módosíthatja.
35. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
61. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak az irányadók.
(2) A képviselő-testület az önkormányzat belső ellenőrzését megbízási szerződéssel foglalkoztatott belső ellenőr útján láttatja el.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
62. § Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
63. § A SZMSZ-ben nem szabályozott kérdésekben az Mötv. előírásait értelemszerűen alkalmazni kell.
64. § Hatályát veszti
a) Somogyszob Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2011. (III.31.) önkormányzati rendelete,
b) Somogyszob Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 4/2011. (III.31.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 11/2011. (VI.30.) önkormányzati rendelete.
c) Somogyszob Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 4/2011. (III.31.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 9/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
|
|
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
013320 |
Köztemető-fenntartás és –működtetés |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
041140 |
Területfejlesztés igazgatása |
041231 |
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
041232 |
Start-munkaprogram – Téli közfoglalkoztatás |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
041236 |
Országos közfoglalkoztatási program |
045120 |
Út, autópálya építése |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
052080 |
Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése |
062020 |
Területfejlesztési projektek és támogatásuk |
063080 |
Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése |
064010 |
Közvilágítás |
066010 |
Zöldterület-kezelés |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
074032 |
Ifjúság-egészségügyi gondozás |
081041 |
Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása |
081045 |
Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása |
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
082061 |
Múzeumi gyűjteményi tevékenység |
082091 |
Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
082092 |
Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
084010 |
Társadalmi tevékenységekkel, esélyegyenlőséggel, érdekképviselettel, nemzetiségekkel, egyházakkal összefüggő feladatok igazgatása és szabályozása |
086020 |
Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése |
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
2. melléklet
1. Dönt
a) belső működési szabályainak meghatározásáról,
b) képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben.
2. Előkészíti
a) a jegyzővel közösen a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendelet-tervezeteket,
b) a képviselő-testület által feladatkörébe utalt előterjesztéseket.
3. Véleményezi
a) a hatáskörébe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket,
b) a képviselő-testület által meghatározott rendelet-tervezeteket,
c) a polgármester által előterjesztett, feladatkörét érintő javaslatokat, tervezeteket,
d) a feladatköréhez kapcsolódó intézmények intézményvezetői pályázatait, a vezetők kinevezésére, megbízására, felmentésére, a fegyelmi eljárásra irányuló előterjesztéseket,
e) a feladatkörét érintő intézmények alapításával, megszüntetésével, átszervezésével kapcsolatos koncepciókat, előterjesztéseket.
4. Ellenőrzi
a) a képviselő-testületi döntések végrehajtását,
b) a feladatkörét érintő rendeletek hatályosulását, javaslatot tesz azok módosítására,
c) a hivatalnak a képviselő-testület és a bizottság döntései előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.
d) Az ellenőrzés során a bizottság intézkedést nem tehet, közvetlen utasítást a hivatal részére nem adhat. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület, illetve a bizottság álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.
5. Kapcsolatot tarthat
a) a feladatkörét érintő területen működő önszerveződő közösségekkel,
b) a megyei önkormányzat hasonló feladatkörben tevékenykedő bizottságával.
6. Figyelemmel kísérheti
a) a szakterületét érintő nemzetközi kapcsolatokat,
b) a szakterületén működő intézmények, szervezetek tevékenységét.
7. Egyéb feladatok:
a) minden rendes képviselő-testületi ülésen beszámol az átruházott hatáskörök gyakorlásáról,
b) ciklusonként egy alkalommal, a ciklus végén beszámol munkájáról a képviselő-testületnek.
8. Ellátja a Képviselő-testületi ülésen a titkos szavazással kapcsolatos szavazatszámláló bizottsági teendőket.
9. Megvizsgálja és javaslatával a Képviselő-testület elé terjeszti a Képviselő-testület döntése elleni törvényességi felhívásokat.
10. Az önkormányzati tisztségviselői és Képviselő-testületi összeférhetetlenségi ügyekben előterjesztést tesz a Képviselő-testület felé.
11. Javaslatot tesz a polgármester illetményének megállapítására, emelésére és jutalmazására.
12. Szervezi a helyi népszavazás előkészítését és lebonyolítását.
13. Ellátja a képviselők és a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatainak nyilvántartásával és felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat.”
3. melléklet
1. Az éves költségvetési rendeletben meghatározott összegű polgármesteri keret felhasználása.
2. Dönt az egyéni intézményi gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításával összefüggő kérdésekben.
3. Dönt a temetési támogatással, temetési kölcsön megállapításával, valamint a köztemetés elrendelésével összefüggő kérdésekben.
4. Eljár a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott önkormányzati közútkezelői hatáskörbe tartozó ügyekben.
5. Dönt a sporttal összefüggő megállapodások, együttműködési szerződések előkészítésével, nemzetközi sportkapcsolatok kialakításával, a sporttevékenységre alakult és a nem sportcélú társadalmi szervezetekkel való együttműködésre vonatkozólag.
3/A. melléklet10
4. melléklet
1. Egészségügyi ellátás
a) központi ügyelet,
b) sürgősségi betegellátás,
2. Szociális ellátás, valamint család-gyermek- és ifjúságvédelem feladatainak ellátása
a) családsegítő-, gyermekjóléti szolgálat és házi segítségnyújtás ellátása,
b) bölcsődei ellátás,
c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
d) támogató szolgálat,
e) közösségi pszichiátriai ellátás,
f) idősek nappali ellátása,
g) idősek bentlakásos otthona.
3. Kistérségi területfejlesztés.
5. melléklet11
1. Dönt létfenntartási támogatás, a gyógyszertámogatás és az eseti támogatás megállapításával összefüggő kérdésekben.
6. melléklet12
A 7. § (3) bekezdése a Somogyszob Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (4) bekezdése a Somogyszob Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdése a Somogyszob Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (2) bekezdése a Somogyszob Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § a Somogyszob Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 45. § (5) bekezdése a Somogyszob Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
Az 50. § (2) bekezdése a Somogyszob Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
Az 54. § (2) bekezdése a Somogyszob Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
Az 56. § a Somogyszob Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 3/A. mellékletet a Somogyszob Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 9. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. mellékletet a Somogyszob Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdése iktatta be.
A 6. mellékletet a Somogyszob Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdése iktatta be.