Somogytúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2001. (II. 21.) önkormányzati rendelete
Somogytúr község helyi építési szabályozásáról
Hatályos: 2017. 11. 09- 2017. 12. 21Somogytúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2001. (II. 21.) önkormányzati rendelete
Somogytúr község helyi építési szabályozásáról
2017.11.09.
1Somogytúr község Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban. Étv.) 7. § (3) bekezdés c.) pontja alapján, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait figyelembe véve Somogytúr Helyi Építési Szabályzatának (továbbiakban. HÉSZ) és a község Szabályozási Tervének megállapításáról az alábbi módosított rendeletet alkotja:Általános rendelkezések
1. §
A rendelet hatálya
(1) Jelen önkormányzati rendelet hatálya Somogytúr község közigazgatási területére (továbbiakban: tervezési terület) terjed ki.
(22)3 4
(3) A település területének szabályozása az OTÉK vonatkozó előírásai és fogalom-meghatározásai, illetve az OTÉK mellékletében található jelkulcs alapján nyugszik, és e szerint értelmezendő.
(4) A település területét felhasználni, telket alakítani, épületet építeni, felújítani, korszerűsíteni, utat építeni, közműveket és műtárgyakat elhelyezni, illetve ilyen célokra hatósági engedélyt adni- az országos érvényű hatályos jogszabályok betartása mellett- csak jelen rendelet és szabályozási terv rendelkezéseinek egyidejű betartásával lehetséges. Az itt nem szabályozott kérdésekben az OTÉK alapján kell eljárni.
2. §
A belterületi határ megállapítása
(1) A település belterületi határát csak a szabályozási terv szerint lehet megváltoztatni.
(2) Külterületi földrészlet belterületbe csatolása csak akkor lehetséges, ha a beépítésre szánt területhasználat egyéb feltételei biztosítottak és a területileg illetékes földhivatal a művelésből történő kivonáshoz hozzájárult.
(3) Belterületbe csatolásra jelölt területen a becsatolás végrehajtásáig, átmenetileg a jelenlegi művelési ágnak megfelelő mezőgazdasági hasznosítás folytatandó, épület azonban nem helyezhető el.
3. §
A tervezési területre vonatkozó általános építési előírások
(1) Építési telekre vonatkozó általános előírások:
a) Bármely építési övezetben új épületet elhelyezni, vagy meglévő épületet korszerűsíteni csak közvetlen közúti kapcsolattal rendelkező, hálózati elektromos energiával és vezetékes ivóvízzel ellátott telken lehet.
b) 5 Építmények építése, meglévők bővítése csak az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak
betartásával engedélyezhető. Tűzivíz ellátást a Szabályzatnak megfelelően kell biztosítani.
betartásával engedélyezhető. Tűzivíz ellátást a Szabályzatnak megfelelően kell biztosítani.
c) 6
d) A telekkönyv szerint házhelyként nyilvántartott. az övezeti előírásokban meghatározott legkisebb teleknél kisebb méretekkel rendelkező telek is a beépítettségre. benapozásra és épületek közötti távolságokra vonatkozó előírások betartása mellett beépíthető.
(2) Épület elhelyezésére vonatkozó általános előírások:
a) Megengedett legnagyobb beépítettség új építés esetén: övezeti jel szerint. Kialakult helyzetben, ennél nagyobb mértékben beépített telken álló épület is korszerűsíthető, tetőtérrel bővíthető, azonban a telek meglévő beépítettsége tovább nem növelhető.
b) 7 .) Építési hely: Új épület beépítésre szánt területen csak a szabályozási terven jelölt építési határvonalakon belül helyezhető el, az OTÉK szerinti oldal- és hátsókertek megtartásával. A jelen terv jóváhagyása előtt az építési határvonalon kívül építési engedéllyel elhelyezett épület is korszerűsíthető, új épületszárny azonban csak a kijelölt építési helyen belül létesíthető.
c) Szabályozási vonalon kívül eső, vagy szabályozási vonallal átszelt épület szabályozási vonalon kívül eső része is igény esetén felújítható, azonban a tervezett közterületi részen nem bővíthető.
(3) Épület kialakítására vonatkozó általános előírások:
(műemléki környezetben a műemlékvédelmi hatóság ettől eltérő, szigorúbb követelményeket is megállapíthat)
a) A tervezési területen minden új, vagy korszerűsítendő lakó- és középületet jellemzően 35-450 hajlásszögű magastetővel kell kialakítani.
b) Új lakó- és középület építése vagy felújítása esetén alkalmazható tető-héjazati anyag: vörös vagy barna színárnyalatú cserép, betoncserép, bitumenes zsindely, vagy cserépfedést utánzó fémlemez. Gazdasági épületen sem alkalmazható azonban éghető anyagú valamint azbesztet tartalmazó héjazati anyag.
c) 8 Új épület építése, bővítése vagy meglévő korszerűsítése csak az OTÉK-ban előírt gépjármű várakozó- és tároló biztosítása esetén engedélyezhető. Lakó- és gazdasági területen a gépjármű várakozó és tároló helyek telken belül, vegyes és különleges területek esetében vagy telken belül, vagy az önkormányzati rendeletben maghatározott feltételekkel, közterületen is biztosítandó.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: Új építés esetén övezeti jel szerint. Meglévő, ennél magasabb épület az építmény-magasság további növelése nélkül korszerűsíthető, bővíthető.
e) Terepszint alatti építmények (pince) a terepszint alatt legfeljebb egy szint (-3,5 m járószint) mélységig létesíthetők, a talajmechanikai és talajvízviszonyok figyelembevételével.
(4) Az épített környezet alakításának egyéb előírásai:
a) A tervezési területen 2 m2-nél nagyobb reklámtábla, hírdetőberendezés nem helyezhető el.
b) A tervezési területen közterületen, valamint építési telkek elő- és oldalkertjében árusítópavilon, konténer, lakókocsi, és sátor állandó jelleggel nem helyezhető el.
c) 9 Település- és tájképvédelmi okok miatt a település belterületén, a természetvédelmi területen, a gyep, nádas, rét mezőgazdasági területen és a kertes mezőgazdasági területen táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó- és átjátszó tornyok) nem létesíthetők. Ezen kívül eső területeken, a 10 méternél magasabb építményeket a környezethez (domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni, engedélyezéséhez látványtervet kell mellékelni. A települési tájkarakter védelme érdekében 2500 m2-nél nagyobb összes szintterületű, csarnokjellegű épületek' építése a településben nem engedélyezhető. a településkép és tájkarakter védelme érdekében a csarnok jellegű épületet növényzettel takartan kell elhelyezni, a táji,- települési illeszkedést az építési engedélykérelemhez csatolandó látványtervvel kell igazolni.
(5) 10
(6) 11
(7) 12 Bányászati joggal lefedett területet más célra hasznosítani, beépíteni csak a Bányakapitányságnak a bányabezárást engedélyező, jogerős határozata alapján lehet.
(8) 13
(9) Feltöltött területeken építmények létrehozása előtt geotechnikai vizsgálatra alapozottan kell tisztázni az igénybevett közettér állapotát, az építés feltételeit.
(10) Terepszint alatti létesítmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik. A pincékkel érintett területeken a tervező köteles vizsgálni az építési terület pince és üregviszonyait.
(11) A kivitelezéshez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.
(12) 14 A község beépítésre szánt területein, illetve belterületén, ahol a szennyvízcsatorna —hálózat nem épült ki, illetve a tisztítómű tovább nem terhelhető, új épület építésére építési engedélyt adni, illetve érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés létesül. Ha a szennyvízcsatorna hálózat kivitelezése megkezdődött, az építési és a rendeltetés megváltoztatási építésügyi hatósági engedély kiadható, de a használatbavételi engedély csak a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna- hálózatra történő rákötés és a megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén adható ki
(13) 15
(14) Földmunkával járó beruházásoknál a humusz réteget (felső 30 cm-es réteg) külön kell deponálni, majd a kivitelezést követően, felső rétegként kell újrahasznosítani.
(15) 16
(16) Natura 2000-es területen építési engedélyt kiadni, a terület használatát megváltoztatni csak a Balatoni-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának egyetértésével lehet.
II. Fejezet
Területfelhasználás
4. §
A tervezési terület felhasználása
A tervezési terület az alábbi területfelhasználási egységeket tartalmazza:
(1) Beépítésre szánt terület, ezen belül:
a) 17 Lakóterület,(falusias lakóterület, kertvárosias lakóterület)
b) Településközponti vegyes terület,
c) Gazdasági terület (kereskedelmi-gazdaságiterület, ipari-gazdasági terület),
d) Különleges terület (sportterület, temető, hulladéklerakó, dögkút, kastélyterület)
(2) Beépítésre nem szán terület, ezen belül:
a) Közlekedési- és közműelhelyezési terület,
b) Zöldterület,
c) Erdőterület,
d) Mezőgazdasági terület,
18e) Vízgazdálkodási terület
5. §
FL övezeti jelű falusias lakóterületek szabályozása
(1) Az övezet területén az alábbi létesítmények helyezhetők el:
1. Lakóépület (legfeljebb 2 lakásegység).
2. A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
3. A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
4. Szálláshely szolgáltató épület (legfeljebb 15 fh).
5. A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari építmény,
6. Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
7. Járműtároló (legfeljebb 6 db. 3,5 t önsúlyt meg nem haladó gépjármű illetve munkagép részére).
(2) Az övezet tömbjein megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,5
(3) Telekalakítás esetén a létrejövő új telkek mindegyikének
- legkisebb szélessége: 14 m
- legkisebb mélysége: 50 m
- legkisebb területe: 900 m2
(4) Új építés esetén a telek megengedett legnagyobb beépítettsége: 30%, de legfeljebb 400 m2. Zöldfelület céljára (beépítetlen és burkolatlan telekrész) a telek legalább 40%-a biztosítandó.
(5) Beépítési mód: oldalhatáron álló (az északi, vagy az utcában kialakult telekhatárra vonatkozóan), azonban 20 m-nél szélesebb telek szabadon állóan is beépíthető.
(6) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5m.
(7) A területen haszonállat-tartás a háztáji szükséglet mértékéig, az Önkormányzat állattartási rendeletében szabályozott módon lehetséges.
6/A. §19
Lke övezeti jelű kertvárosias lakóterület szabályozása
(1) Az övezet területén az alábbi létesítmények helyezhetők el:
1. legfeljebb kétlakásos lakóépület,
2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
4. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.
(2) Az övezet tömbjein megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,8.
(3) Telekalakítás esetén a létrejövő új telkek mindegyikének
legkisebb szélessége 30 m
legkisebb mélysége 30 m
legkisebb területe 600 m2
(4) A telkek megengedett legnagyobb beépítettsége: 30 %. Zöldfelület céljára (beépítetlen és burkolatlan telekrész) a telek területének legalább 50%-a biztosítandó.
(5) Beépítési mód: szabadonálló.
(6) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5 m.
(7) A területen haszonállat nem tartható, a kedvtelésből tartott állatok számát az önkormányzat állattartási rendeletében kell szabályozni.
(8) Az ingatlanok telekhatárain a kerítés csak élő sövényből, a kapuknál fából alakítható ki.
(9) A tetők hajlásszöge 20-45° között lehet. Héjazatuk hagyományos anyagokból (nád, zsupp, égetett kerámia cseréptető) készülhet, beton cserép, bitumenes zsindely kizárólag égetett kerámia színben alkalmazható.
(10) A kertvárosias beépítésű lakótömb déli határa mentén, a telkeket érintő építési engedély kiadásával egyidejűleg az építési hatóságnak beültetési kötelezettséget kell előírnia, a szabályozási tervben jelölt telekhatár mentén. Ezt a kötelezettséget az érintetteknek a használatbavételi engedélykérelem benyújtásáig kell teljesíteni.
6. §
KEL1 övezeti jelű kertvárosias lakóterületek szabályozása
(1) Az övezet területén az alábbi létesítmények helyezhetők el:
1. Lakóépület (legfeljebb 2 lakásegység),
2. A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
3. A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
4. Szálláshely szolgáltató épület (legfeljebb 15 fh),
5. A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari építmény,
6. Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
7. Járműtároló (legfeljebb 3 db, 3,5 t önsúlyt meg nem haladó gépjármű részére).
(2) Az övezet tömbjein megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,5.
(3) Telekalakítás esetén a létrejövő új telkek mindegyikének
- legkisebb szélessége: 16 m
- legkisebb mélysége: 40 m
- legkisebb területe: 1100 m2
(4) Új építés esetén a telek megengedett legnagyobb beépítettsége: 30 %, de legfeljebb 350 m2. Zöldfelület céljára (beépítetlen és burkolatlan telekrész) a telek területének legalább 40 %-a biztosítandó.
(5) Beépítési mód: oldalhatáron álló (az északi, vagy az utcában kialakult telekhatárra vonatkozóan), azonban 20 m-nél szélesebb telek szabadonállóan is beépíthető.
(6) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5 m.
(7) A területen haszonállat-tartás a háztáji szükségletek mértékéig az Önkormányzat állattartási rendeletében szabályozott módon lehetséges.
7. §
TV1 övezeti jelű településközponti vegyes területek szabályozása
(1) Az övezet területén az alábbi létesítmények helyezhetők el:
1. Lakóépület (legfeljebb 2 lakásegység),
2. Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
3. Járműtároló (legfeljebb 3 db, 3,5 t önsúlyt meg nem haladó gépjármű részére)
(2) Az övezet tömbjein megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,5
(3) Telekalakítás esetén a létrejövő új telkek mindegyikének
- legkisebb szélessége: 16 m
- legkisebb mélysége: 40 m
- legkisebb területe: 1000 m2
(4) 20 Új építés esetén a telek megengedett legnagyobb beépítettsége: 20%, de legfeljebb 350 m2. Zöldfelület céljára (beépítetlen és burkolatlan telekrész) a telek legalább 40%-a biztosítandó.
(5) Beépítési mód: szabadon álló.
(6) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5 m, de a templom esetében 15 m.
(7) A területen haszonállat-tartás nem megengedett.
8. §
TV2 övezeti jelű településközponti vegyes területek szabályozása
(1) Az övezet területén az alábbi létesítmények helyezhetők el:
1. Lakóépület (legfeljebb 4 lakásegység),
2. Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
3. A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
4. Egyéb közösségi szórakoztató épület,
5. Szálláshely szolgáltató épület (legfeljebb 20 fh),
6. Sportépítmény,
7. A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény,
8. Járműtároló (legfeljebb 6 db, 3,5 t önsúlyt meg nem haladó gépjármű részére)
(2) Az övezet tömbjein megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 1,0
(3) Telekalakítás esetén a létrejövő új telkek mindegyikének
- legkisebb szélessége: 16 m
- legkisebb mélysége: 40 m
- legkisebb területe: 1000 m2
(4) 21 Új építés esetén a telek megengedett legnagyobb beépítettsége: 20%, de legfeljebb 350 m2. Zöldfelület céljára (beépítetlen és burkolatlan telekrész) a telek legalább 40%-a biztosítandó.
(5) Beépítési mód: szabadon álló.
(6) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m.
(7) A területen haszonállat-tartás nem megengedett.
9. §
TV3 övezeti jelű településközponti vegyes területek szabályozása
(1) Az övezet területén az alábbi létesítmények helyezhetők el:
1. Helyi igazgatási épület,
(2) Az övezet tömbjein megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 2,0
(3) Telekalakítás esetén a létrejövő új telkek mindegyikének
- legkisebb szélessége: 15 m
- legkisebb mélysége: 20 m
- legkisebb területe: 300 m2
(4) Új építés esetén a telek megengedett legnagyobb beépítettsége: 80%. Zöldfelület céljára (beépítetlen és burkolatlan telekrész) a telek legalább 10%-a biztosítandó.
(5) Beépítési mód: szabadon álló.
(6) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5 m.
(7) A területen haszonállat-tartás nem megengedett.
10. §
TV4 övezeti jelű településközponti vegyes területek szabályozása
(1) Az övezet területén az alábbi létesítmények helyezhetők el:
1. Üzemanyagtöltő
2. Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
3. Egyéb gazdasági építmény
(2) Az övezet tömbjein megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,5
(3) Telekalakítás esetén a létrejövő új telkek mindegyikének
- legkisebb szélessége: 16 m
- legkisebb mélysége: 20 m
- legkisebb területe: 400 m2
(1) Új építés esetén a telek megengedett legnagyobb beépítettsége: 40%. Zöldfelület céljára (beépítetlen és burkolatlan telekrész) a telek legalább 20%-a biztosítandó.
(2) Beépítési mód: szabadon álló.
(3) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m.
(4) A területen haszonállat-tartás nem megengedett.
11. §
KV övezeti jelű központi vegyes területek szabályozása
(1) Az övezet területén az alábbi létesítmények helyezhetők el:
1. Egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,
2. Szálláshely szolgáltató épület,
3. Sportépítmény,
4. A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény,
5. Járműtároló (3.5 t önsúlyt meg nem haladó gépjárművek részére).
(2) Az övezet tömbjein megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,5.
(3) Telekalakítás esetén a létrejövő új telkek mindegyikének
- legkisebb szélessége: 40 m
- legkisebb mélysége: 50 m
- legkisebb területe: 5000 m2
(4) Új építés esetén a telek megengedett legnagyobb beépítettsége: 10%. Zöldfelület céljára (beépítetlen és burkolatlan telekrész) a telek legalább 70%-a biztosítandó.
(5) Beépítési mód: elvi építési engedély szerint.
(6) 22 Megengedett legnagyobb építménymagasság 10 m.
(7) A területen haszonállat-tartás az Önkormányzat állattartási rendeletében szabályozott módon lehetséges.
12. §
IG övezeti jelű ipari gazdasági területek szabályozása
(1) Az övezet területén az alábbi létesítmények helyezhetők el:
1. Ipari üzemi építmény,
2. Mezőgazdasági üzemi építmény,
3. Az üzemet kiszolgáló iroda- és szociális épület,
4. Járműtároló
(2) Az övezet tömbjein megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 1,0.
(3) Telekalakítás esetén a létrejövő új telkek mindegyikének
- legkisebb szélessége: 30 m
- legkisebb mélysége: 50 m
- legkisebb területe: 3000 m2
(4) Új építés esetén a telek megengedett legnagyobb beépítettsége: 30 %. Zöldfelület céljára (beépítetlen és burkolatlan telekrész) a telek területének legalább 30 %-a biztosítandó.
(5) Beépítési mód: szabadon álló.
(6) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m. Technológiai szükségszerűség esetén üzemi épület építménymagassága legfeljebb 15 m-re megnövelhető.
(7) A területen folytatott üzemi tevékenységek során a környezetvédelmi hatóság által megállapított környezetterhelési kibocsátási határérték betartandó.
12/A. §23
Gksz övezeti jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek
szabályozása
(1) Az övezet területén a R 12. §. (1) bekezdésében foglalt létesítmények helyezhetők el.
(2) Az övezet telkein megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 1,0.
(3) Telekalakítás esetén a kialakuló telkek mindegyikén a
legkisebb telekszélesség: 30 m,
legkisebb telekmélység: 20 m,
legkisebb terület: 1500 m2
(4) A telek megengedett legnagyobb beépítettsége: 40%. Zöldfelület céljára a telek területének legalább 20%-a biztosítandó.
(5) Beépítési mód: szabadonálló, de a portaépületek a telekhatáron is elhelyezhetők. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,0 m. Technológiai szükségszerűség esetén az üzemi épületek építménymagassága 12 m-ig növelhető. A 10 méternél magasabb építményeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni. A 10 m-nél magasabb építmények építési engedély iránti kérelméhez tájesztétikai vizsgálatot és látványtervet kell mellékelni
13. § KG övezeti jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek szabályozása
(1)24 Az övezet területén az alábbi létesítmények helyezhetők el:
1. Nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület.
2. A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos; a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.
3. Az üzemet kiszolgáló iroda- és szociális épület,
4. Járműtároló
(2) Az övezet tömbjein megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 1,0.
(3) Telekalakítás esetén a létrejövő új telkek mindegyikének
- legkisebb szélessége: 20 m
- legkisebb mélysége: 50 m
- legkisebb területe: 1500 m2
(4) Új építés esetén a telek megengedett legnagyobb beépítettsége: 30 %. Zöldfelület céljára (beépítetlen és burkolatlan telekrész) a telek területének legalább 30 %-a biztosítandó.
(5) Beépítési mód: szabadon álló.
(6) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,0 m. Technológiai szükségszerűség esetén üzemi épület építménymagassága legfeljebb 12 m-re megnövelhető.
(7) A területen folytatott üzemi tevékenységek során a környezetvédelmi hatóság által megállapított környezetterhelési kibocsátási határérték betartandó.
14. §
T övezeti jelű különleges területek (temető) szabályozása
(1) Az övezet területén az alábbi építmények helyezhetők el:
1. Sírok, urnasírok, kripták,
2. Ravatalozó, halottasház
3. Egyházi épület,
4. A temető használatához szükséges gazdasági és szociális épületek.
(2) Új temetkezési helyek kijelölése parcellázási terv alapján lehetséges.
(3) Megengedett legnagyobb építménymagasság 5,0 m, egyházi épület esetén 10 m.
(4) A temető bekerítendő, és a kerítés mentén legalább 5 m széles zöldsáv telepítendő.
15. §
S övezeti jelű különleges területek (terepautó sportterület) szabályozása
(1) Az övezet területén az alábbi építmények helyezhetők el:
1. 1.Az autósport tevékenységhez szükséges tereprendezéssel ellátott pálya,
2. Az autósportoláshoz tartozó kiszolgáló, szociális és biztonsági épületek és létesítmények,
3. Szálláshely szolgáltató épület, camping.
(2) A terület beépítésére elvi építési engedély terv készítendő.
(3) Megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m.
(4) A terület bekerítendő, és a kerítés mentén legalább 20 m széles zöldsáv telepítendő.
16. §
H övezeti jelű különleges területek (hulladéklerakó) szabályozása
(1) Az övezet területén az alábbi építmények helyezhetők el:
1. Szilárd kommunális hulladéklerakó,
2. Folyékony kommunális hulladéklerakó,
3. Dögkút,
4. A terület rendeltetésszerű használatához szükséges üzemi és szociális épületek.
(2) A terület bekerítendő, és a kerítés mentén legalább 10 m széles zöldsáv telepítendő
(3) A folyékony kommunális hulladék kezelése a területre kiadott vízjogi engedélyben meghatározott módon folytatható.
16/A. §25
Ki1 övezeti jelű különleges területek (idegenforgalmi terület) szabályozása
(1) Az övezet területén idegenforgalmi szállásférőhelyek, egészségügyi-, sportolási célú épületek, gyógyüdülők, az épületeket ellátó szociális és kereskedelmi létesítmények, a hozzájuk tartozó gépjármű parkolók és garázsok, portaépületek helyezhetők el.
(2) Az övezet telkein megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 2,0.
(3) Telekalakítás esetén a kialakuló telkek
- legkisebb telekszélessége: 30 m,
- legkisebb telekmélysége: 20 m,
- legkisebb területe: 1500 m2
(4) A telek megengedett legnagyobb beépítettsége: 40%. Zöldfelület céljára a telek területének legalább 20%-a biztosítandó.
(5) Beépítési mód: szabadonálló. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 10 m.
16/B. §26
Ki2 övezeti jelű különleges területek (idegenforgalmi terület) szabályozása
(1) Az övezet területén idegenforgalmi szállásférőhelyek, egészségügyi-, sportolási célú épületek, az ezeket kiszolgáló szociális és kereskedelmi létesítmények, továbbá vendéglátóhelyek, valamint a hozzájuk tartozó gépjármű parkolók és garázsok, valamint a portaépületek helyezhetők el.
(2) Az övezet telkein megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,5.
(3) Telekalakítás esetén a kialakuló telkek
- legkisebb telekszélessége: 50 m,
- legkisebb telekmélysége: 30 m,
- legkisebb területe: 3000 m2
(4) A telek megengedett legnagyobb beépítettsége: 30%. Zöldfelület céljára a telek területének legalább 50%-a biztosítandó.
(5) Beépítési mód: csoportos. Megengedett legnagyobb építménymagasság. 6,0 m.
16/C. §27 Kbme övezeti jelű különleges,- megújuló energiaforrás területének szabályozása
(1) A különleges megújuló energiaforrás területén (Kbme) legfeljebb 5 MW névleges teljesítményű kiserőmű napkollektorai és a hozzá tartozó transzformátor helyezhető el. A területet részleges közművesítéssel kell ellátni. A telken belüli zöldfelület minimum a telek területének50 %-a.
A területre az alábbi beépítési előírásokat kell alkalmazni:
Övezet jele |
Beépítési mód |
Építmény magasság max. m |
Beépített-ségmax % |
Kialakítható legkisebb telekméret m2 |
kialakítható telekszélesség min. m |
kialakítható telekmélység min. m |
Kbme |
SZ |
4,5 |
2 |
1000 |
20 |
40 |
beépítési mód: SZ szabadon álló Az övezetet beültetési kötelezettség terheli, melyet az ingatlan keleti határán, 15 méter széles, háromszintes, gyep-, cserje-, és lombkoronaszinttel képzett, őshonos növényzetből-, nyugati határán élősövényből kell kialakítani és fenntartani. A beültetést i kötelezettséget az Étv.-ben szabályozott településrendezési szerződésben kell előírni és a létesítmény üzembe helyezéséig kell teljesíteni.
17. §
28K övezeti jelű különleges területek (közlekedési és közmű terület) szabályozása
(1) 29 Az övezet területén az alábbi létesítmények helyezhetők el:
1. a terület rendeltetésszerű használatához szükséges üzemi és szociális épületek helyezhetők el.
(2) A terület bekerítendő, és a kerítés mentén legalább 10 m széles zöldsáv telepítendő
(3) A területen minden tevékenység a bányatelek létesítési engedélyben meghatározott módon folytatható.
18. §
.
Kö öve30zeti jelű közmű területek szabályozása
(1) Az övezet területén az alábbi építmények és létesítmények helyezhetők el:
1. Közutak kerékpárutak gyalogutak. parkolók, vízelvezető árkok,
2. Közmű és hírközlési vezetékek és műtárgyak.„
3. Közlekedési építmények, (pl. buszvárók)
4. Közlekedési és tájékoztató táblák., utcabútorok, közvilágítás berendezései,
5. Utcafásítás (növényzet),
6. Alkalmi rendezvények esetén ideiglenes jellegű kereskedelmi-, vendéglátó- és szolgáltató pavilonok.
(2) 31 A közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek, és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani
(3) Külterületi dűlőutak szabályozási szélessége (ahol a szabályozási terven külön méretezés nem szerepel) legalább 8 m.
(4) Szabályozási vonallal érintett telekterület közterületnek szánt részén az Önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg, illetve ilyen területen telekalakítás csak a rendezési tervben jelölt közterületi határvonal egyidejű biztosításával engedélyezhető.
(5) Szabályozási vonallal meghatározott útszélesítésre kijelölt telekterületrészen álló meglévő épület vagy épületrész felújítható és korszerűsíthető, de a közterületnek kijelölt területrészen a továbbiakban nem bővíthető (tetőtér-ráépítés sem engedélyezhető).
(6) A szükséges oltóvizet új közművesítésű vagy ivóvízvezeték-cserével érintett területen földfeletti tűzcsapokról kell biztosítani.
(7) Új, vagy cserére kerülő elektromos vezetékeket és hírközlő kábeleket csak földbe fektetett módon szabad elhelyezni.
19. §
.
32Köu övezeti jelű közlekedési területek szabályozása
(1) Az övezet területén az alábbi építmények és létesítmények helyezhetők el a vonatkozó szabványok és az illetékes engedélyező hatóság előírásai szerint:
1. Közmű és hírközlési vezetékek és műtárgyak,
2. A közművek működtetéséhez szükséges épületek.
20. §
KP övezeti jelű zöldterületek szabályozása
(1) Az övezet területén az alábbi létesítmények és építmények helyezhetők el:
1. Gyalogutak,
2. Közművezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések,
3. Utcabútorok, játszótéri berendezések,
4. Vendéglátó és a terület fenntartását szolgáló létesítmény.
(2) A terület megengedett legnagyobb beépítettsége 2%.
21. §
33Erdőterületek
(1) A község közigazgatási területén meglévő és tervezett védelmi- (Ev), turisztikai (Et) és gazdasági erdők (Eg) területei kerültek kijelölésre. Az erdőtelepítésre alkalmas területeket a szabályozási terv Eg2 és Ev2 övezettel, a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeket Eg3, Et3 és Ev3 övezettel jelöli.
(2) A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg. Védett erdőterületeken csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott, kizárólag természetvédelmi, illetve erdő- és vadgazdálkodási, közjóléti érdeket szolgáló létesítményt lehet építeni.
(3) A meglévő és a tervezett gazdasági erdők területén (Eg1), - a 10 ha-nál nagyobb telken,- legfeljebb 0,3 % beépítettséggel lehet építeni, az erdő rendeltetésének megfelelő épületeket, szolgálati lakással és vadászházzal, maximálisan 6 méteres építménymagassággal.
(4) Az erdők területén a telekalakítási-, a területfelhasználási- és az építési engedélyezési eljárási ügyekben a Somogy Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságát szakhatóságként be kell vonni.
(5) Az övezetben csak természet- és környezetkímélő terület-felhasználás engedélyezhető, illetve ilyen tevékenység folytatható.
(6) A véderdők kivételével az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdasági célból szabad.
(7) Az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetében (Eg2, Ev2) az erdőtelepítést az élőhelynek megfelelő, természetesen kialakult őshonos fafajokból álló erdőfoltok megőrzésével kell végezni.
(8) A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében (Eg-3,Ev-3) a meglévő erdőterületeket azok természetes, kialakult állapotában kell megőrizni. Beépítésük nem engedélyezhető.
(9) A turisztikai erdő területén (Et1, Et3) az alábbi létesítmények helyezhetők el, 10 ha-nál nagyobb földterületen, maximálisan 0,3%-os beépíthetőséggel, maximálisan 6 méteres építménymagassággal:
a. erdő rendeltetésének megfelelő erdő- és vadgazdálkodási, természetvédelmi, valamint oktatási és szociális célú építmények.
b. Turisztikai, illetve a területet használók kiszolgálását biztosító vendéglátó épületek. (10) Ökológiai magterületen, ökológiai folyosó-, Natura 2000-es területeken, ahol szabályozási terv, a Btv. előírásai alapján, erdőterületeket jelöl ki, de azok tényleges területfelhasználása még attól eltérő, területrendezés, a jelenlegi tájhasználat módosításával járó bármely beavatkozás csak a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának előzetes egyetértésével történhet.
22. §34
23. §35
24. §36
25. §
37Mezőgazdasági területek
(1) A mezőgazdasági területek a növénytermelés, állattenyésztés, a kert és szőlőgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.
(2) A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor :
Mezőgazdasági, általános területek (Má)
Mezőgazdasági, szőlő termőhelyi kataszteri területek (Má C-1)
Be nem építhető mezőgazdasági területek (MO)
Be nem építhető belterületi kertterületek (Mk0)
A területen építményeket elhelyezni az e rendeletben kikötötteken túl csak az OTÉK 29. § előírásainak figyelembe vételével lehet. a technológiai jellegű építményeknél, műtárgyaknál és a sajátos építmény fajtáknál a Btv. 13. § figyelembevételével helyezhető el.
(3) A területen vízi közművel ellátott építmény szennyvíz elvezetése a környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság előzetes szakvéleménye alapján kialakított közműpótló berendezésbe történhet.
(4) A területen beépítésre szánt terület kijelölése, vagy a szabályozási terven jelölt terület-felhasználásának megváltoztatása a rendezési terv módosításával lehetséges.
25/A. §38
Be nem építhető mezőgazdasági övezetek
(1) A be nem építhető mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven jelöltek; az árutermelő területeken (MO )-val, a belterületen, mint kertterületek (MkO)-val jelöltek.
(2) A művelési ág elsősorban erdősítés és gyepesítés céljára megváltoztatható.
(3) A területen kialakítható legkisebb földrészlet 3.000 m2
(4) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével), a vízga7riálknri4s létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el.
26. §39
40Mezőgazdasági árutermelő területek
(1) A mezőgazdasági árutermelő területek a szabályozási terven jelöltek (Má, Má-C-1)
(2) Beépítésre nem szánt területen 3000 m2-nél kisebb telek,- a közlekedési, közműelhelyezési és hírköz-
lési terület, valamint a közhasználatú zöldterület, véderdő, illetve a közlekedési, közműelhelyezési és
hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület települési
területfelhasználási egység kivételével,- nem alakítható ki.
(3) Szántóföldi művelés esetén a 20 ha-nál nagyobb telken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, a beépített alapterület a telek 0,3 %-át, illetve az 1000 m2-t nem haladhatja meg. Az építmény magassága maximum 6,0 m lehet.
(4) Gyep művelési ágú, 5,0 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető és a beépíthető alapterület a telek 1 %-át, illetve az 1000 m2-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság maximum 6,0 m lehet.
(5) Szőlőműveléssel hasznosított területen a 2 ha-nál nagyobb telken a szőlőtermelést, a borászatot, a borturizmust szolgáló, és lakófunkciót is kielégítő épület építhető. A beépíthető alapterület a telek 2 %-át, illetve az 800 m2-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság maximum 5,0 m lehet.
(6) Az Má-C1 jelű szőlő termőhelyű kataszteri területeken az előző pontokban rögzítetteken túl építmény akkor létesíthető, ha terület 80 %-a szőlőműveléssel hasznosított.
a. E területeken beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, belterületbe nem vonható,
b. építeni kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást, vagy borturizmust szolgáló épületet lehet, illetve a 13. § (5) bekezdés szerinti teleknagyság esetén lakófunkciót is kielégítő épületet lehet,
c. a terület szőlőműveléssel hasznosítandó,
d. a területen lévő földrészletek művelési ága csak szőlőművelési ágra változtatható,
e. szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.). amely a szőlőhegyek tájképéhez hagyományosan hozzátartozó tájképformáló elem,- a szőlőműveléssel nem hasznosított területen is,- a telek méretétől függetlenül is elhelyezhető,
f. a szőlőművelés tényét, a terület pontosan meghatározott százalekáhan, a7 illetékes hPgyhírr"), ahol hegyközség nem működik, a település jegyzőjének nyilatkozatával kell igazolni. (7) Szőlőművelés esetén, az előzőektől eltérően, a szőlőműveléshez kapcsolódó beépítés a Btv. 39. §. g./ pont előírása alapján is engedélyezhető. Az építmény magasság maximum 5,0 m.
27. §
41Kert, szőlő és gyümölcsös területek
(1) A kert, szőlő és gyümölcsös területek a szabályozási terven jelöltek (Mke,Mke-C-1)
(2) A területeken kialakítható beépíthető legkisebb földterület 2000 m2, legkisebb szélesség 12 m.
(3) A már kialakított 1500 m2-esnél kisebb telek nem építhető be. Az 1500 m2-nél kisebb telkeken a meglévő épületek felújíthatók, de a beépítettség a bővítéssel nem növelhető.
(4) Gazdasági épület művelt telekre legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, és 4,0 m-es építmény magassággal építhető, oly módon, hogy a legmagasabb pontja sem haladhatja meg a 6,0 m-t.
EGYEZTETŐ TÁRGYALÁSI ANYAG 2010. ÁPRILIS 19
(5) A meglévő épületek az 1500 m2, vagy azt meghaladó nagyságú telkek esetén a telek 3 %-os beépítettségéig bővíthetők.
(6) Az Mke-C1 minősítésű szőlőkataszteri területeken az előző pontokban rögzítetteken túl, építmény akkor létesíthető, ha terület 80 %-a szőlőműveléssel hasznosított.
a. E területeken beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, belterületbe nem vonható,
b. építeni kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást, vagy turizmust szolgáló épületet lehet, illetve az (5) bekezdés szerinti teleknagyság esetén lakófunkciót is kielégítő épületet lehet,
c. a terület szőlőműveléssel hasznosítandó,
d. a területen lévő földrészletek művelési ága csak szőlő művelési ágra változtatható,
e. a szőlő más művelési ágba,- a terület pihentetése, illetve egyéb célból- csak az illetékes hegyközség, ennek hiányában a település jegyzőjének engedélyével sorolható,
f. a szőlőművelés tényét, a terület pontosan meghatározott százalékában, az illetékes hegyközségnek, ennek hiányában a település jegyzőjének nyilatkozatával kell igazolni.
(7) A telkek művelési ága a beépítési feltételeként akkor fogadható el, ha legalább 80 %-án szőlő, gyümölcsös, illetve más kertészeti kultúra található.
(8) 42 A területen egytömegű, szabadon-álló, vagy a kialakult állapot szerinti magas tetős, 32°-45° közötti tető hajlásszögű építmények létesíthetők. Cserép, vagy egyéb hagyományos tetőfedő anyag használatával. (9) Lakókonténer, lakókocsi a területeken nem helyezhető el.
28. §43
Vízgazdálkodási területek.
(1) A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv (V) —vel jelöli.
(2) A vízgazdálkodási területeken és a szomszédos földterületeken a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási, és természeti megfigyelés közösségi építményei helyezhetők el, a külön jogszabályokban foglaltak alapján.
(3) A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot szabadon kell hagyni.2
(4) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell." 18. §
R. 30. § (1) bekezdés a.)- g.) pontjai helyébe az alábbi rendelkezés lép:
a. Nagyfeszültségű elektromos vezetékek mentén történő épület-elhelyezéseknél a jogszabályban3 előírt védőtávolságok betartandók.
b. Gázvezetékek mentén a jogszabályban4 előírt védőtávolságok betartandók.
c. Földgázkutak és földgáz-előkészítő telep telke körül mért 50 m védőtávolságon belül létesítmény nem helyezhető el.
2 21/2006.(1.31)Korm rendelet 2. §
d. Országos közutak melletti telken építmény csak külön jogszabályok betartása mellett helyezhető el.
e. Természetes állapotú vízfolyások, tavak partvonalától mért 50 m távolságon belül épület, építmény nem helyezhető el.
f. Nagyüzemi állattartó telep körül a 2112001. (II. 14.) Kormányrendelet 2. melléklet 7.2 előírásai szerinti védőtávolságok betartandók. Meglévő állattartó teleptől mért 500 m, terményszárítótól 300 m védőtávolságon belül új lakóterület nem létesíthető.
g. Bányatelek területén minden építési engedélyezési eljárásba a Bányakapitányság szakhatóságként bevonandó.
III. Fejezet
KIEMELTEN KEZELT TERÜLETEK
29. §44
30. §
A települési környezet védelmének szabályozása
(1) A településen keletkező kommunális szilárd hulladékokat az Önkormányzat által erre kijelölt vállalkozó feladata rendszeresen gyűjteni, és a kijelölt, engedéllyel rendelkező lerakóhelyre (Berencsepusztai szeméttelep) szállítani.
(2) 45
(3) A település területén elhullott állatok tetemeit a somogy-túri dögkútban kell elhelyezni.
(4) A lakó- és intézményterületek csendvédelme érdekében be kell tartani a 12/1983(V.12.) MT. Sz. rendelet előírásait, valamint a 4/1984.(I.23.) EüM. Sz. rendeletben megállapított zajterhelési határértékeket. (Üzemi tevékenységből szárinazóan lakóterületen nappal 50, éjjel 40 dBA hangnyomásszint engedhető meg.)
(5) A település lakó-, vegyes- és zöldterületei „Védett I." levegőtisztaság-védelmi kategóriába tartoznak.
(6) A település területén keletkező veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozóan a 102/1996.(VII. 12.) Kormányrendelet előírásai betartandók.
(7) A lakóterületen egy lakótelken tartható, háztáji szükségletnek minősülő állatállomány:
a) Ló, szarvasmarha, szamár, öszvér: összesen legfeljebb 2 db.
b) Sertés, juh, kecske, kutya: összesen legfeljebb 10 db.
c) Baromfi, nyúl: összesen legfeljebb 100 db.
31. §46
A települési környezet védelmének szabályozása
(1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b) megelőzze a környezetszennyezést, c./ kizárja a környezetkárosítást.
(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyezőanyag-kibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl, valamint kielégítik a vonatkozó jogszabályban* meghatározott védőtávolságokat és nem okoznak lakosságot zavaró bűzhatást. A regionális hulladéklerakó és komposztáló tér súlypontjától számított 500 m-es védelmi övezeten belül lakóépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú építmény nem helyezhető el.
(3) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
(4) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.
(5) Külterületen mezőgazdasági és egyéb üzemi létesítmény, telepítéséhez, vagy a már meglévő létesítmény használatának, technológiájának megváltoztatása esetén a környezetvédelmi-, egészségügyi- és az állategészségügyi szakhatóságok véleményét ki kell kérni.
(6) A szippantott szennyvizek csak a hatóságilag kijelölt szennyvízürítő helyre szállíthatók.
(7) A település szennyeződés érzékenységi besorolása: „Érzékeny terület"**. A település nitrátérzékeny terület, ahol az állattartás során á vonatkozó jogszabályi előírásokat be kell tartani.***
(8) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.
(9) Technológiai eredetű szennyvíz, illetve az üzemek területén összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába csak hatályos vízjogi engedéllyel létesített előtisztítóműben történő tisztítás után vezethető. A szennyezett csapadékvíz előtisztítását a vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározottak szerint az üzem területén kell elvégezni, az erre szolgáló létesítmény vízjogi engedély köteles.
(10) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltető köteles gondoskodni.
(11) Közcsatornával még ellátatlan belterületen, illetve külterületen keletkező szennyvizek csak zárt gyűjtőbe, vagy engedélyezett szennyvíztisztító kisberendezésre vezethetők.
"47/2004.(11I.18.számú Korm. rendelettel módosított)21/2001.(!1.14.) Korm. rendelet 2. számú melléklete **a 219/2004.(.111.21.) Korm. rend. **" a 49/2001.(IV.3.) 1.SZánlÚ melléklete
(12) 47 48A szennyvíztisztító, szennyvíziszap-kezelő, tároló és elhelyező építmények lakó, vegyes, gazdasági ( jelentős mértékű zavaró hatású ipari kivételével), üdülő-, és különleges (hulladéklerakók területének kivételével) területektől mért védőtávolságait a környezetvédelmi előírások szerint kell biztosítani.
(13) 49 Országos közutak beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén a tengelytől számított 50 méter, az R 67-es számú új főút tengelyétől számított 100 méter távolságon belül lakóépület nem létesíthető.
(14) Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthető.
(15) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj-és iszapfogó beépítése szükséges.
(16) A háztartásoktól elszállításra kerülő kommunális hulladék gyűjtésére csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken-, vagy épületen belül kell megoldani.
32. §
A műemlékek és régészeti területek védelmének szabályozása
(1) A településen található műemlékek védelme érdekében be kell tartani a Műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény vonatkozó előírásait.
(2) A szabályozási terven jelölt régészeti területen történő minden új, földmunkával járó épület, út vagy közműépítés illetve tereprendezés, meliorizáció engedélyezése előtt bejelentést kell tenni a Megyei Múzeum Igazgatóságnak.
IV. Fejezet
A HELYI MŰVI ÉRTÉKEK VÉDELMÉNEK SZABÁLYOZÁSA
Az OTÉK 4. §. (5) b. bekezdése és a 66/1999. (VIII.13.) FVM rendelet értelmében a helyi értékek védelme érdekében az alábbi előírások betartandók:
33. §50
Kulturális örökség védelme
(1) 51 A település helyi védelem alatt álló építményeit, területeit az 1. számú melléklet, o n-11:3en-- léki értékeket és régészeti lelőhelyeket az 1. számú függelék tartalmazza.
(2) A rendelet 1.számú mellékletében felsorolt helyi értékeket a képviselő-testület védelemben részesíti.
(3) A műemlék épületekkel (M) kapcsolatos építési engedélyezési eljárás a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Pécsi Regionális Irodájának hatáskörébe tartozik.
(4) A szabályozási terven műemléki környezetként (M) és régészeti területként (Rny, Ré) jelölt és körülhatárolt területeken az építési engedélyezési eljárási ügyekbe a Kulturális örökségvédelmi Hivatal Pécsi Regionális Irodáját (KÖH) szakhatóságként be kell vonni.
(5) 52 Régészeti tárgyak előkerülése esetén az építési munkálatokat fel kell függeszteni, és o területileg illetékes Múzeumot a leletről azonnal értesíteni kell.
(6) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, művelési ág-változáshoz, építéshez, földmunkához a KÖH előzetesen szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(7) Régészeti érdekű területet érintő munkálatok esetén a KÖH véleményét be kell szerezni.
(8) 53 Örökségvédelemmel érintett területen (régészeti lelőhelyeken és műemléki területen) a kulturális örökségvédelemre vonatkozó törvény előírásait be kell tartani.
(9) A műemléki környezetben mindennemű közműellátást kizárólag föld alatti vezetékkel lehet kiépíteni és biztosítani. Ezt az új vezetékek létesítésének, meglévők korszerűsítésének engedélyezése során biztosítani kell.
(10) A helyi védelem alatt álló építményeknél a védett épület megóvására kell törekedni, tetőtér beépítés, bővítés csak a hagyományos értékek védelme mellett engedélyezhető.
(11) A helyi védett épületek és egyéb objektumok bontását csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával szabad engedélyezni, a kérelemhez csatolni kell a felmérési tervet és az épület fotó dokumentációját."
(12) Településkép védelmi terület (T-2), a község 69-70, 72-86, 141-144, 190-191, 205-208, 200-204, 273-288 hrsz ingatlanaira terjed ki, a jelen rendelet 3. számú melléklete szerinti lefedettséggel. Ezen a területen csak a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő épület építése, bővítése, felújítása engedélyezhető. A maximális homlokzatmagasságot az övezeti előírások tartalmazzák.
Amennyiben egy ingatlanon belül több épület kerül felépítésre, úgy ezek formai és anyaghasználatban történő összhangját biztosítani kell.
Alkalmazható anyagok, homlokzatképzés:
- Tetőhéjazat: hagyományos anyagokból (nád, zsupp, égetett kerámia cseréptető) készülhet, beton cserép kizárólag égetett kerámia színben alkalmazható.
- Nyílászárók: meglévő épület hagyományos nyílásrendjét (nyílászárók mérete, osztása) meg kell tartani, épületbővítés esetén ezekkel összhangban lévők tervezhetők.
- Homlokzat képzés: festett, sima vakolattal, (fehér, tört fehér, világos sárga színben), a homlokzat díszítése esetén hagyományos vakolatdíszítés, égetett kerámia rátét és nyers tégla díszítés egyaránt alkalmazható.
- Nyílászárók, zsaluk és ablakdeszkák színezése: fehér, sötét zöld, barna, sötét szürke, és natúr fa színben.
- Korlátok, mellvédek, kerítések: kisméterű tömör téglából (vakolt, vagy vakolatlan formában), fa és kovácsoltvas szerkezettel, tégla, vagy téglaburkolattal ellátott lábazattal készülhetnek.
- Tetőforma: utcára merőleges, vagy párhuzamos gerincű nyeregtető, igény szerint oromzattal, illetve falazott párkánnyal, tetőtérbeépítés esetén loggia, erkély, vagy terasz, tetősíkból kiülő ablak, továbbá térdfal magasítás nem alakítható ki.
- Ereszképzés: falazott párkánnyal, vagy csüngő eresszel megengedett.
* 2001. évi LXIV. törvény a Kulturális örökség védelméről
Ezen előírásoktól csak rendkívül indokolt esetben, a települési főépítész-, ennek hiányában a területi főépítész,- egyetértése esetén lehet eltérni, csarnok jellegű épületeknél. Eltérés esetén is biztosítani kell a környezetbe való illeszkedés feltételeit.
34. §
A helyi védelem fajtái
A helyi védelem egyedi és területi lehet.
(1) Az egyedi védelem kiterjedhet:
a) egy létesítmény (épület, szobor, növény) egészére,
b) épület, építmény meghatározott részére, tartozékára,
c) védett épülethez, létesítményhez tartozó földrészletre, vagy meghatározott területre.
(2) A területi védelem kiterjedhet:
a) a település olyan összefüggő részére, ahol a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságot képvisel,
b) a település olyan részére, ahol a kialakult beépítés, művi létesítmények (pl. temető), vagy növényállomány jellegzetes, hangulatos történeti együttest alkot,
c) indokolt esetben a helyileg védett létesítmény tágabb környezetére.
III/A. Fejezet
A rendelet szabályozási terv mellékletei
34/A. §
4. számú melléklet: Somogytúr belterületi szabályozási tervlapja
5 számú melléklet: KSZ jelű külterületi szabályozási terve.
35. §
A helyi védelem irányítása
(1) A helyi értékek védelmének irányítása az Önkormányzat Képviselőtestületének hatáskörébe tartozik.
(2) A helyi értékek védelmével kapcsolatos döntések és feladatok előkészítése és végrehajtásának szervezése a település főépítészének (ennek hiányában a jegyző) feladata.
36. §
Védetté nyilvánítás és megszüntetés
(1) A védendő értékek körére egyrészt a település rendezési terve tesz, másrészt az Önkormányzat által megrendelt, építészmérnök által készített építészeti értékvizsgálat tehet javaslatot.
(2) A védetté nyilvánítást vagy megszüntetést bármely jogi vagy természetes személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is kezdeményezheti.
(3) A helyi értékek védelmére vonatkozó előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, pontos helyét, tulajdonosainak, kezelőinek, használóinak nevét, címét és a védelemről alkotott véleményüket,
b) a javasolt védelem fajtáját,
c) a védetté nyilvánítás szakmai indokait,
d) a védendő érték fényképét, helyszínrajzát.
37. §
A védetté nyilvánítási eljárás
(1) A védetté nyilvánításról, illetve annak megszüntetéséről a Képviselő-testület határozattal dönt.
(2) A döntésről tájékoztatni kell a tulajdonosokat, illetve a kezdeményezőt.
(3) Ha a védettség megszűnik, a főépítész, vagy a jegyző által kijelölt személy gondoskodik az épület és telek dokumentációjának elkészíttetéséről és annak a megyei levéltárban történő elhelyezéséről; valamint az értékes építészeti és szerkezeti elemek.. tárgyak megmentéséről, elhelyezéséről.
38. §
A védett helyi értékek nyilvántartása
(1) A főépítész vagy a jegyző által. megbízott személy a helyi védelem alatt álló értékekről törzslapot készít és nyilvántartást vezet. A törzslap tartalma:
a) a védett érték megnevezése, pontos címe, tulajdonosainak neve és címe,
b) a védelem fajtája, a védetté nyilvánítás indokai,
c) az értéket feltüntető fénykép. lehetőség esetén felmérési tervdokumentáció,
d) a védettséget kimondó testületi határozat száma,
e) a védett értékre adott támogatások mértéke, időpontja és rendeltetése.
(2) A helyi védett értékké nyilvánítás, illetve megszüntetés tényét a jegyzőnek az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
39. §
A védett érték használata, fenntartása
(1) A tulajdonos köteles a helyileg védett létesítmény karbantartásáról, rendeltetésszerű használatáról gondoskodni.
(2) A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.
(3) A védett érték fenntartásának költségei a tulajdonost terhelik.
40. §
A helyi védelem önkormányzati támogatása
(1) Helyi védelem alatt álló épületek építmény illetve ingatlan adója az Önkormányzat helyi adókról szóló rendeletében meghatározott érték 50%-a.
(2) A védett értékek megóvása, állagának megőrzése érdekében a tulajdonosok kérelmére pályázat útján önkormányzati támogatás adható.
(3) A helyi védelem támogatására felhasználható összeget minden évben a költségvetési rendeletben elkülönítve kell meghatározni.
(4) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött szerződésben kell rögzíteni.
41. §
A helyi védelem alatt álló értékek hasznosítása, fenntartása, átalakítása, bővítése
(1) A helyileg védett értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésszerű használat.
(2) A védett épületet eredeti (hagyományos) tömegében, tetőformájában kell megtartani, érintetlenül hagyva az eredeti homlokzati elemeket (nyilasok, tagozatok, díszek).
(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását — hacsak a védelem nem terjed ki az épületbelső, vagy valamely belső részlet hangsúlyozott megtartására — illetve bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a fennmaradás érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igények szerinti használatát. A belső átalakításokat lehetőség szerint az eredeti szerkezetek és belső értékek megtartásával kell megoldani.
(4) Védett épületet úgy kell bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzatai, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán az a legkisebb kárt szenvedje, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(5) Védett épület elbontása, védett növényegyed kivágása csak rendkívül indokolt esetben. a Képviselőtestület védettséget megszüntető határozatát követően engedélyezhető.
(6) Védett épület felújítása, bővítése esetén a védett részértékeket meg kell őrizni, esetleges bontás esetén a megmenthető értékes részértékeket új épületen fel kell használni.
(7) Amennyiben az értéket csak a védett épület tömege jelenti, úgy az esetleg elkerülhetetlen bontás után ide a régivel megegyező, vagy attól csak alig eltérő tömegű, tetőidomú épület építhető.
42. §
Helyi védelem alatt álló területekre vonatkozó előírások
(1) Helyi védett területen meg kell őrizni a település hagyományos szerkezetét, telekrendszerét és utca-vonalvezetését.
(2) A védett területen lévő építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, illetve kialakítani.• E tekintetben az épületek fő tömeg- és tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyagok és színezés meghatározó jelentőségű.
(3) Védett területen építendő új épületek tömegarányainak, fő méreteinek. anyaghasználatának, jellegzetes részleteknek (tornác, tető, kémény, kerítés, kapu, melléképületek, nyílászárók) illeszkednie kell a terület hagyományosan kialakult beépítéséhez.
(4) Védett területeken a térburkolatokat, közmű-műtárgyakat, lámpaoszlopokat, buszvárókat, hirdető-berendezéseket is a környezethez illeszkedő módon kell kialakítani.
43. §
.
Építésügyi hatósági engedéllyel végezhető munkák és tevékenységek
(1) A helyi védettség alatt álló épületek, építmények esetében — a külön jogszabályban építési engedélyhez kötött tevékenységeken kívül — építésügyi hatósági engedély szükséges az alábbi esetekben is:
a) épület építése, bontása, bővítése, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése, elmozdítása,
b) épület külső és belső felújítása, színezése,
c) kerítés építése, bontása, átalakítása,
d) kirakatszekrény. előtető, hirdető berendezés, cégtábla létesítése, átalakítása, megszüntetése,
e) a telek kertészeti kialakítása, kerti építmények létesítése, átalakítása, megszüntetése,
f) képző- vagy iparművészeti restaurálások, illetve az épület megjelenését bármely módon érintő egyéb munkálatok (pl. falkutatás) végzéséhez.
(2) Az építési hatósági eljárásban ki kell kérni a helyi (ha ilyen nincs, akkor a megyei) főépítész véleményét is.
(3) A (1) bekezdésben meghatározott munkákra az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
44. §
Védett épületek építési engedély-kérelme
(1) Az építési engedély iránti kérelemhez az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló jogszabályban előírt mellékleteken kívül csatolni kell:
a) átalakítás esetén a jelenlegi állapotfelmérés rajzait 2 példányban
b) homlokzatot érintő munkák esetén a színezésre vonatkozó tervet egy példányban
c) a beavatkozás előtt készült fénykép-dokumentációt 1 példányban
(2) Az építési hatóság indokolt esetben további mellékletek csatolását is előírhatja.
2. melléklet54
Függelék
1
Módosítva az 5/2010.(VIII.3.) rendelettel, hatályos 2010. 10.04.-től
2
Módosítva a 8/2005.(VI.1.) rendelettel, hatályos 2005. 06.02.-től
3
Módosítva az 5/2010.(VIII.3.) rendelettel, hatályos 2010. 10.04.-től
4
hatályon kívül helyezte a 7/2016.(VI. 20) redndelettel, hatályos 2016.07.21.-től
5
Módosítva az 5/2010.(VIII.3.) rendelettel, hatályos 2010. 10.04.-től
6
Az 5/2010.(VIII.3.) rendelet 2010.10.04.-vel hatályon kívül helyezte.
7
Módosítva az 5/2010.(VIII.3.) rendelettel, hatályos 2010. 10.04.-től
8
Módosítva az 5/2010.(VIII.3.) rendelettel, hatályos 2010. 10.04.-től
9
Módosítva az 5/2010.(VIII.3.) rendelettel, hatályos 2010. 10.04.-től
10
Módosítva a 8/2005.(VI.1.) rendelettel, hatályos 2005. 06.02.-től
11
Az 5/2010.(VIII.3.) rendelet 2010.10.04.-vel hatályon kívül helyezte.
12
Az 5/2010.(VIII.3.) rendelet, hatályos 2010. 10.04.-től
13
A 7/2016.(VII.20.) rendelet 2016.07.21.-ével hatályon kívül helyezte.
14
Módosítva az 5/2010.(VIII.3.) rendelettel, hatályos 2010. 10.04.-től
15
Az 5/2010.(VIII.3.) rendelet 2010.10.04.-vel hatályon kívül helyezte.
16
A 7/2016.(VII.20.) rendelet 2016.07.21.-ével hatályon kívül helyezte.
17
a) Lakóterület,(falusias lakóterület, kertvárosias lakóterület)
18
Módosítva az 5/2010.(VIII.3.) rendelettel, hatályos 2010. 10.04.-től
19
Módosítva a 8/2005.(VI.1.) rendelettel, hatályos 2005. 06.02.-től
20
Módosítva az 5/2010.(VIII.3.) rendelettel, hatályos 2010. 10.04.-től
21
Módosítva az 5/2010.(VIII.3.) rendelettel, hatályos 2010. 10.04.-től
22
Módosítva a 8/2005.(VI.1.) rendelettel, hatályos 2005. 06.02.-től
23
Módosítva a 8/2005.(VI.1.) rendelettel, hatályos 2005. 06.02.-től
24
Módosítva az 5/2010.(VIII.3.) rendelettel, hatályos 2010. 10.04.-től
25
Módosítva a 8/2005.(VI.1.) rendelettel, hatályos 2005. 06.02.-től
26
Módosítva a 8/2005.(VI.1.) rendelettel, hatályos 2005. 06.02.-től
27
Hatályba léptetve a 9/2017.(XII. 8.) rendelettel, hatályos 2017.11.09.-től.
28
Módosítva az 5/2010.(VIII.3.) rendelettel, hatályos 2010. 10.04.-től
29
Módosítva az 5/2010.(VIII.3.) rendelettel, hatályos 2010. 10.04.-től
30
Módosítva az 5/2010.(VIII.3.) rendelettel, hatályos 2010. 10.04.-től
31
Módosítva az 5/2010.(VIII.3.) rendelettel, hatályos 2010. 10.04.-től
32
Módosítva az 5/2010.(VIII.3.) rendelettel, hatályos 2010. 10.04.-től
33
Módosítva az 5/2010.(VIII.3.) rendelettel, hatályos 2010. 10.04.-től
34
Az 5/2010.(VIII.3.) rendelet 2010.10.04.-vel hatályon kívül helyezte.
35
Az 5/2010.(VIII.3.) rendelet 2010.10.04.-vel hatályon kívül helyezte.
36
Az 5/2010.(VIII.3.) rendelet 2010.10.04.-vel hatályon kívül helyezte.
37
Módosítva az 5/2010.(VIII.3.) rendelettel, hatályos 2010. 10.04.-től
38
Módosítva az 5/2010.(VIII.3.) rendelettel, hatályos 2010. 10.04.-től
39
Módosítva a 8/2005.(VI.1.) rendelettel, hatályos 2005. 06.02.-től
40
Módosítva az 5/2010.(VIII.3.) rendelettel, hatályos 2010. 10.04.-től
41
Módosítva a 8/2005.(VI.1.) rendelettel, hatályos 2005. 06.02.-től
42
Módosítva az 5/2010.(VIII.3.) rendelettel, hatályos 2010. 10.04.-től
43
Módosítva az 5/2010.(VIII.3.) rendelettel, hatályos 2010. 10.04.-től
44
Az 5/2010.(VIII.3.) rendelet 2010.10.04.-vel hatályon kívül helyezte.
45
Az 5/2010.(VIII.3.) rendelet 2010.10.04.-vel hatályon kívül helyezte.
46
Módosítva a 8/2005.(VI.1.) rendelettel, hatályos 2005. 06.02.-től
47
Módosítva az 5/2010.(VIII.3.) rendelettel, hatályos 2010. 10.04.-től
48
Módosítva a 7/2016.(VII.20.) rendelettel, hatályos 2016. 07.21.-től.
49
Módosítva a 7/2016.(VII.20.) rendelettel, hatályos 2016. 07.21.-től.
50
Módosítva a 8/2005.(VI.1.) rendelettel, hatályos 2005. 06.02.-től
51
Módosítva a 7/2016.(VII.20.) rendelettel, hatályos 2016. 07.21.-től.
52
Módosítva a 7/2016.(VII.20.) rendelettel, hatályos 2016. 07.21.-től.
53
Módosítva a 7/2016.(VII.20.) rendelettel, hatályos 2016. 07.21.-től.
54
Az 5/2010.(VIII.3.) rendelet 2010.10.04.-vel hatályon kívül helyezte.