Libickozma Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2021. (XI. 27.) önkormányzati rendelete
a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni települési támogatásokról, valamint a szociális szolgáltatásokról
Hatályos: 2021. 11. 28Libickozma Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2021. (XI. 27.) önkormányzati rendelete
a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni települési támogatásokról, valamint a szociális szolgáltatásokról
Libickozma Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. III. törvény 1. §.(2) bekezdésben, a 10. §.(1) bekezdésben, a 26. §-ában, a 32. §.(1) és (3) bekezdéseiben, a 45. §-ában, a 132. §.(4) bekezdésében, a 134/E. § -ban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi XLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában, az Szt. 86. §.(1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Libickozma község közigazgatási területén a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (továbbiakban: Szt.) 3.§-ban foglalt személyekre.
(2) E rendelet alkalmazásakor az értelmező rendelkezések tekintetében az Szt.4. §-ban foglaltak az irányadók.
(3) Elemi károsultnak kell tekinteni azt a személyt, akinek az elemi csapás következtében a tulajdonában lévő és az általa lakott ingatlana, vagy ingósága olyan mértékben megsérült vagy elpusztult, hogy létfenntartása átmenetileg lehetetlenné vagy nagy fokban veszélyeztetetté vált.
1. ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK
2. § A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásként nyújtott települési támogatás megállapításakor – ha az Szt. vagy e rendelet másként nem rendelkezik – az egy háztartásban élő személyek szociális helyzetét egységben kell vizsgálni. A támogatásokat úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a kérelmező létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.
3. § Nem állapítható meg támogatás, ha a kérelmező, vagy a jogosultság szempontjából beszámítandó bármely családtagja az igénylés benyújtásának időpontjáig nem vette igénybe, vagy az igénybevételi eljárást nem indította el azokra a társadalombiztosítási, vagy rendszeres pénzellátásokra, melyekre szerzett, vagy származtatott joga fennáll.
4. § (1) Az ellátásra irányuló kérelmet – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a Pusztakovácsi Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal), vagy a falugondnoknak az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.
(2) A kérelemben fel kell tüntetni a (3) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - amennyiben az adott támogatási forma előírja – a kérelmező a saját, valamint a vele egy háztartásban élő személyek a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni. a kérelmező háztartásában élő személyek lakcímét tartózkodási jogcímét, a rokonsági fokot, a támogatás elbírálásához szükséges további adatot, igazolást, valamint a támogatás igénylésének indoklását.
(3) A kérelemhez mellékelni kell:
a) a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről igazolást, tárgyévi nyugellátásról szóló éves értesítőt, valamint az utolsó havi nyugellátásról szóló postai szelvényt vagy folyószámla kivonatot,
b) társadalombiztosítási ellátás esetében a havi járandóságról szóló igazolást,
c) munkanélküli esetén a Somogy Megyei Kormányhivatal Marcali Járási Hivatala Foglalkoztatási, Munkaügyi és Munkavédelmi Főosztálya által kiadott igazolást arról, hogy a kérelem benyújtásakor a kérelmező regisztrált álláskereső,
d) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okiratot,
e) 18. életévét betöltött gyermek esetén a tanulói jogviszony nappali tagozaton való fennállását igazoló iskolalátogatási igazolást,
f) annak igazolását, hogy valamely jövedelem, támogatás megállapítása folyamatban van,
g) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági vagy gyámhivatali határozatot,
h) a gyermektartásdíj – amennyiben az rendelkezésre áll – megállapításáról szóló jogerős bírósági ítélet eredeti, vagy az eredetivel megegyező hiteles másolatát, valamint
i) a támogatás megállapításához előírt egyéb igazolást.
(4) A kérelem benyújtásakor a kérelmező – amennyiben az adott támogatás elbírálásához szükséges – köteles saját és a vele egy háztartásban élő személyek vagyoni – jövedelmi viszonyairól igazolást becsatolni.
(5) Az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyont, vagyoni helyzetet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm.r.) 4. § (6) bekezdése által előírt formanyomtatványon kell benyújtani.
5. § (1) A települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az egyes támogatási formákhoz külön is előírt igazolásokat.
(2) Vállalkozó kérelmező esetén az Szt. 10. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy jövedelmének igazolásához az adóbevallással már lezárt időszak tekintetében az illetékes adóhatóság igazolása szükséges.
(3) A kérelmező körülményeinek tisztázására a határozathozatal előtt környezettanulmány készíthető a gyermekek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (továbbiakban Gyvt.), továbbá a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szól 149/1997. (IX. 10.) Korm rendeletben meghatározottak alapján.
(4) Amennyiben a jövedelemre vonatkozó nyilatkozatban foglaltak a Hivatal tudomása, vagy környezettanulmány alapján vitathatók, alkalmazni kell a vélelmezett jövedelem számítására vonatkozó szabályokat.
(5) E rendeletben meghatározott feltételekkel nyújtható - szociális rászorultságtól függő - támogatások megállapításánál a háztartás Szt. 4. § (1) bekezdés – az a) - b) pontjaira tekintettel – c) és f) pontjai szerinti jövedelmét és vagyonát kell figyelembe venni.
(6) Az e rendelet hatálya alá tartozó támogatások megállapításával kapcsolatos eljárási cselekmények elektronikus ügyintézés keretében nem gyakorolhatók.
6. § Jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésére, e körben méltányosság gyakorlására az Szt. 17. § -ának rendelkezései az irányadók, de a visszafizetés nem mentesít az egyéb, így különösen a büntető, vagy szabálysértési felelősség alól.
7. § (1) A képviselő-testület ezen rendeletben meghatározott ellátásokkal, valamint a köztemetéssel kapcsolatos hatásköröket a polgármesterre ruházza át.
(2) A pénzbeli és természetben nyújtott ellátások megállapítását határozatban kell rögzíteni. A határozatban a támogatásban részesülő figyelmét fel kell hívni a jogosulatlan és rosszhiszeműen igénybe vett támogatás visszafizetésére, valamint a rendszeres ellátásban részesülőt tájékoztatni kell arra vonatkozóan, hogy a jogosultsága feltételeit érintő lényeges tényeket 15 napon belül köteles bejelenteni.
(3) Amennyiben törvény, rendelet vagy ezen rendelet másként nem rendelkezik, a megállapított rendszeres ellátást havonta utólag, legkésőbb minden hónap 5. napjáig kell folyósítani.
(4) Nem rendszeres támogatások folyósítása a határozat véglegessé válást követő 15 napon belül történik házipénztáron keresztül, postai úton vagy átutalással.
SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK
2. Települési támogatás
8. § (1) A képviselő-testület az Szt. 45. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezései alapján a következő települési támogatásokat nyújthatja:
a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez települési támogatás
b) települési tüzelősegély,
c) temetés költségeire tekintettel folyósított települési támogatás,
d) gyógyszerkiadások viseléséhez kapcsolódó rendszeres települési támogatás
(2) A képviselő-testület az Szt. 45. § (3) és (4) bekezdései alapján rendkívüli települési támogatást nyújt azoknak a személyeknek, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, így különösen:
a) betegséghez,
b) halálesethez,
c) elemi kár elhárításához,
d) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt segítségre szorulók anyagi gondjainak enyhítéséhez e rendeletben foglalt szabályok szerint.
3. Települési lakásfenntartási támogatás
9. § (1) A települési lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A képviselő-testület a villanyáram-, a vízfogyasztás, a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez települési lakásfenntartási támogatást nyújt az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.
(2) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Ilyen veszélyeztető körülmény különösen, ha a háztartásban halmozottan hátrányos helyzetű vagy védelembe vett gyermek él.
(3) Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének a 20 %-át eléri vagy meghaladta..
(4) A települési lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege
a) 6.000,- Ft, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre (főre) jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,
b) 5.000,- Ft, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre (főre) jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, de nem haladja meg annak 150%-át,
c) 4.000,- Ft, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre (főre) jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, de nem haladja meg annak 200%-át.
d) 2.500,- Ft, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre (főre) jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, de nem haladja meg annak 250%-át.
(5) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a kérelmező csak olyan ingatlanra igényelheti, amelyben a kérelem benyújtásakor életvitelszerűen él.
(6) A települési lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. A támogatás a jogosultat a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.
(7) Amennyiben a lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a képviselő-testület elutasítja, vagy a megállapított lakásfenntartási támogatást megszünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan:
a) a döntés véglegesé válásától számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be települési lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet, valamint
b) a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül benyújtott kérelem esetén a települési lakásfenntartási támogatás kizárólag természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható.
10. § (1) Települési lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. Külön háztartásnak minősül továbbá azon osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanban kialakított lakás, amelyben élő háztartás a közüzemi számláit elkülönülten fizeti, amennyiben a kérelmező az ingatlanba lévő háztartások mindegyikének villanyáram számláit bemutatja, vagy a közüzemi szolgáltató álak kiadott igazolással igazolja az ingatlanban lévő szolgáltatási helyeket. A kérelmező köteles az önkormányzat részére a lakóingatlanban lévő háztartások számáról, az abban lakó személyekről nyilatkozni, mely nyilatkozat valóságtartalmát az önkormányzat ellenőrizni jogosult.
(3) A települési lakásfenntartási támogatást, és annak folyósítását meg kell szüntetni:
a) ha a kérelmező lakcíme a támogatás folyósítása alatt megváltozik, vagy a kérelmező elhalálozott, vagy
b) ha a kérelmező, valamint a háztartásában élő személyek jövedelmi, vagy vagyoni viszonyaiban – e támogatásra irányadó, jövedelemhatárt érintő - változás következik be, a változás hónapját követő hónaptól.
(4) Kérelmező a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Hivatalt.
4. Települési tüzelősegély
11. § (1) A települési támogatás tüzelősegélyként – az Önkormányzat rendelkezésére álló mértékig – természetbeni ellátásként, tűzifa formájában is biztosítható.
(2) Tüzelősegély juttatásban részesülhet az a kérelmező, aki e rendelet települési lakásfenntartási támogatásra meghatározott jövedelmi feltételeinek megfelel, a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona és a tűzifa beszerzéséről más módon gondoskodni nem tud.
(3) Tüzelősegély juttatás ugyanazon lakott ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és a háztartások számától. Amennyiben a kérelem nem arra az ingatlanra érkezik, amelyben a kérelmezőnek a polgárok személyi adat és lakcímnyilvántartása szerinti állandó lakcíme van, a kérelem elutasításra kerül.
(4) Az egyszeri támogatás megállapításához kérelem benyújtása szükséges, amely azonos jogosult által az évi fűtési szezon kezdetének hónapjától, azaz október 1-től - január 31-ig nyújtható be, a támogatás maximális mennyisége jogosultanként 2 m³ tűzifa.
(5) Települési tüzelősegélyre jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át,egyedül álló esetén 300%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.
(6) Nem részesülhet tüzelősegélyben az a kérelmező, aki részére szociális célú tűzifa támogatás került megállapításra, aki a megállapított szociális célú tűzifa támogatást eladta, vagy elajándékozta, akinek az ingatlana tűzifával nem fűthető, továbbá az sem, aki erdőtulajdonos és az elmúlt 2 évben fakitermelést végzett vagy ilyen tevékenységből jövedelmet vagy tűzifát szerzett.
(7) A tűzifa kiszállításáról az Önkormányzat gondoskodik.
5. Temetés költségeire tekintettel folyósított települési támogatás
12. § (1) A képviselő-testület temetés költségeire tekintettel folyósított települési támogatást nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott
a) annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy
b) tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti,
és akinek a családjában a saját és vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át, egyedül élő esetén annak 400 %-át nem haladja meg, és aki nem részesül a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. Törvény alapján temetési hozzájárulásban.
(2) A temetés költségeire tekintettel folyósított települési támogatás összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 20 %-a.
(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege: 200.000,- Ft.
13. § (1) A temetés költségeire tekintettel folyósított települési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani a Pusztakovácsi Közös Önkormányzati Hivatalban.
(2) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, amennyiben nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kéri a temetési segélyt, valamint a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait.
6. Köztemetés
14. § (1) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani.
(2) A települési önkormányzat különös méltányosságból az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól:
a) részben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetén a 150 %-át,
b) egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetén a 150 %-át, és az érintett személy 5 millió Ft értékű vagyonnal nem rendelkezik.
(3) A képviselő-testület az Sztv. 48. §. (3) b.) pontjában szabályozott esetben a köztemetés költségeinek megtérítésére hagyatéki teherként történő bejegyzését elrendelő, vagy a megtérítéséről rendelkező határozat kézhezvételét követő 15 napon belül benyújtott kérelemre méltányosságból engedélyezheti a köztemetés költségeinek 6 havi részletben történő megfizetését.
7. Gyógyszerkiadások viseléséhez kapcsolódó rendszeres települési támogatás
15. § (1) . A Képviselő-testület a gyógyszerkiadások viseléséhez kapcsolódó rendszeres települési támogatást állapíthat meg azon közgyógyellátásban nem részesülő, szociálisan rászoruló személy részére, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedül álló esetén a 200 %-át, a havi rendszeres, társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszereinek orvos által leigazolt és gyógyszertár által beárazott költsége meghaladja az egy főre jutó havi nettó családi jövedelem 30 %-át, és ezt a költséget létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.
(2) A gyógyszerkiadások viseléséhez kapcsolódó rendszeres települési támogatás a kérelem benyújtását követő hónaptól a háziorvos által leigazolt gyógykezelés várható időtartamára, de legfeljebb 12 hónap időtartamra lehet megállapítani.
(3) A gyógyszerkiadások viseléséhez kapcsolódó rendszeres települési támogatás összege az igazolt gyógyszerköltség 50 %-os mértéke száz forintra kerekítve, de legfeljebb havi 8.000,- Ft összeg.
8. Rendkívüli települési támogatás
16. § (1) Kérelemre rendkívüli települési támogatás állapítható meg az állandó bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személynek, aki emiatt önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadásai miatt anyagi segítségre szorul.
(2) A létfenntartást veszélyeztető, vagy a rendkívüli élethelyzet különösen:
a) családot ért elemi kár, vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből anyagi kára keletkezett,
b) ha a család egyik tagja 5 napot meghaladóan kórházi kezelésben részesült
c) az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott az egészség megőrzése, helyreállítása érdekében szükséges szolgáltatás igénybevétele, ha annak díja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 30 %-át meghaladja,
d) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,
e) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásnak, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése
f) a gyermek hátrányos helyzete miatt a család anyagi segítségre szorul,
g) gyermek és fiatal felnőtt iskoláztatásával, a gyermek óvodai nevelésével, bölcsődei elhelyezésével kapcsolatos egyszeri kiadások, vagy a védőnői szolgálat, illetve egészségügyi intézmény által javasolt szolgáltatások, ellátások igénybevétele,
h) az állami foglalkoztatási szervvel történő kapcsolattartás, a járási hivatal szerveinél történő ügyintézéshez szükséges közlekedés támogatása, illeték megfizetése a szükséges mértékben, amely nélkül a kérelmező a részére járó ellátástól vagy annak egy részétől esne el,
i) gyógyszertámogatás (háziorvos vagy szakorvos igazolása alapján).
17. § (1) Rendkívüli támogatás annak a személynek állapítható meg, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedülálló kérelmező, illetve egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetében, vagy ha a családban magasabb összegű családi pótlékkal rendelkező személy él, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át és az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerint vagyonnal nem rendelkezik, valamint a létfenntartása veszélyeztetett.
(2) A rendkívüli támogatás felnőtt korú személy részére állapítható meg, maximális összege megegyezik az adott évre megállapított nettó garantált bérminimum összegével, minimális összege 5.000,- Ft.
(3) A rendkívüli támogatás természetben is megállapítható, illetve a családsegítővel és a védőnővel való együttműködéshez köthető.
(4) A rendkívüli települési támogatás szabályaitól eltérni akkor lehet, ha a képviselő-testület külön határozattal önkormányzati támogatás keretében nyújtandó egységes támogatásról dönt.
(5) Elemi kár, vis maior bekövetkezése esetén támogatás akkor nyújtható, ha a kérelmező hitelt érdemlően igazolja, hogy a kár megtérítésére harmadik személy nem kötelezhető, vagy kötelezhető ugyan, de a kártérítés várható mértéke jóval alacsonyabb a bekövetkezett kár összegénél, és a kár viselése a kérelmező, illetve családja életét, vagy létfenntartását veszélyezteti.
9. Jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítése és az adatkezelés
18. § A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésével, valamint az adatkezeléssel kapcsolatban az Sztv. 17.§ - 24.§-ai az irányadóak.
10. Szociális alapszolgáltatások
19. § (1) A települési önkormányzat a személyes gondoskodás körében
a) a falugondnoki szolgálat, és
b) az étkeztetés, és
c) a családsegítés, és
d) a házi segítség nyújtás, szociális alapszolgáltatási formák igénybevételi lehetőségét biztosítja. Falugondnoki szolgálattal kapcsolatos szabályokról a képviselő-testület külön önkormányzati rendelete alkot.
(2) A szolgáltatást nyújtó intézményvezető külön eljárás nélkül köteles ellátást nyújtani
a) ha azzal meg lehet előzni az érintett személy életveszélyes állapotba kerülését, vagy
b) az ellátást az (1) bekezdés a) b) és d) pontja esetében rendkívüli időjárási helyzet indokolja.
(3) Külön eljárás keretében akkor lehet ellátást nyújtani, ha az ellátást az érintettnek megállapították, de annak igénybevételével felhagyott, majd az ellátás megállapítását követő 2 hónapon belül ismét kéri az ellátást és közben az ellátás nyújtásának feltételei továbbra is fennállnak.
(4) A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátás megszűnik:
a) a jogosulatlan igénybevétel esetén, vagy
b) amennyiben az ellátásról az érintett írásban lemond, vagy
c) az ellátott halála esetén
(5) Az Szt-ben, illetve e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy az Szt. és e rendelet megsértésével nyújtott szociális alapszolgáltatást a (4) bekezdés a) pontja szerint meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére. Az ellátás megszüntetését és az esetleges megtérítési kötelezettséget határozatba kell foglalni.
20. § A személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak mértékét az önkormányzat az Szt. 92. § (2) bekezdés f) pontja alapján rendeletben állapítja meg.
11. Étkeztetés
21. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.
(2) Az Szt. 62. § (1) bekezdése alkalmazásában szociálisan rászorult személy
a) 65 év feletti életkoruk,
b) az egészségi állapota miatt, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, vagy
c) a fogyatékosság és pszichiátriai betegsége miatt, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, vagy
d) a szenvedélybetegsége miatt, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, vagy
e) a hajléktalansága miatt, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, és a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét.
(3) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt és az általa eltartottat is, aki kora, vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezésről másképpen gondoskodni.
(4) Az étkeztetésre vonatkozó kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon, 1. melléklet a Pusztakovácsi Közös Önkormányzati Hivatalhoz történő benyújtásával lehet kérelmezni.
(5) A kiskorú vagy gondnokolt kérelmező köteles családja vagyoni, jövedelmi helyzetviszonyairól részletesen nyilatkozni. A kérelemhez csatolni kell valamennyi jövedelemmel rendelkező családtag jövedelméről szóló igazolást, vagy nyilatkozatot.
(6) A térítési díjat az ellátott gyermek esetében pedig a szülői felügyeleti joggal rendelkező szülő, vagy más törvényes képviselő köteles megfizetni.
(7) Annak a szociálisan rászoruló személynek, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj 100 %-át, az étkezés térítési díja részben, vagy egészben elengedhető.
(8) Személyi térítési díjat az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a képviselő-testület határozatban állapítja meg. Az igénylő és a képviselő-testület az étkeztetés igénybevételével, egyéb feltételeiről megállapodást köt. A megállapodás szövegét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(9) Az étkezésért fizetendő térítési díjat egy hónapi időtartamra vetítve utólag kell megfizetni minden tárgyhónapot követő hónap 10 napjáig.
22. § (1) Az önkormányzat az étkeztetési szolgáltatást a Pusztakovácsi Pipitér Óvoda konyhája ( Pusztakovácsi, Fő u. 114.) közreműködésével nyújtja.
(2) Az önkormányzat az étkeztetést az (1) bekezdésben meghatározott
a) intézményben igénybe vehető étkezéssel – ide értve a helyben fogyasztást vagy étel elvitelét, --vagy
b) koruk, vagy egészségi állapotuk miatt rászoruló személyek részére az ebéd házhozszállításáról az önkormányzat a falugondnoki szolgálat útján gondoskodik.
(3) Az étkeztetés nyújtásának konkrét módjáról a szolgáltatást megállapító határozatban kell rendelkezni.
12. Házi segítségnyújtás
23. § Az önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot társulási formában Kéthely Szociális Szolgáltató Központ intézményi háttérrel látja el
13. Családsegítés
24. § (1) A családsegítésre vonatkozóan az Szt. 64. §-ban foglaltak az irányadók.
(2) A családsegítés keretében a képviselő-testület az Szt-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.
(3) A családsegítést a képviselő-testület a Kéthelyi Szociális Központ útján nyújtja.
14. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
25. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevételére, a jogosultság igazolására vonatkozóan az Szt. 65. §-ban foglaltak az irányadók.
(2) Az önkormányzat a feladatot társulási formában Kéthely Szociális Szolgáltató Központ intézményi háttérrel látja el.
(3) Az ellátás iránti kérelemről a Kéthelyi Szociális Központ intézmény vezetője dönt.
15. Záró rendelkezések
26. § (1) E rendelet kihirdetést követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Libickozma Község Önkormányzat Képviselő-testületének a települési támogatásról és egyéb szociális ellátásokról szóló 2/2015 (II.27.) önkormányzati rendelete.
(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt. és e törvény végrehajtására hozott jogszabályok rendelkezéseit, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
27. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet
rokoni kapcsolat: ……………………………………………………………………...
1. Rendkívüli élethelyzetre való tekintettel benyújtott kérelem esetén a települési támogatás igénylésének indoklása:
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
2. Temetésre való tekintettel benyújtott kérelem esetén:
Az elhunyt neve: ..................................................................................................................................
Halotti anyakönyvi kivonat száma: …………………………………………………….
Csatolni kell:
· Halotti anyakönyvi kivonatot.
· A kérelmező vagy a vele egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított temetési számlák eredeti példányát.
Jövedelmi adatok:
A jövedelmek típusai |
A kérelmező jövedelme |
A kérelmezővel közös háztartásban élő házastárs (élettárs) jövedelme |
Kérelmezővel közös háztartásban élő egyéb hozzátartozó jövedelme |
Összesen |
---|---|---|---|---|
1. Munkaviszonyból, más foglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem, táppénz |
||||
2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó |
||||
3. Ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből, bérbeadásából származó jövedelem |
||||
4. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű ellátások |
||||
5. A gyermek ellátásához és gondozá-sához kapcsolódó támogatások |
||||
6. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás |
||||
7. Alkalmi munkavégzésből származó jövedelem |
||||
8. Egyéb jövedelem |
||||
9. A család összes nettó jövedelme: |
||||
10. A család összes nettó jövedelmét csökkentő fizetett tartásdíj összege: |
||||
11. Egy főre jutó havi nettó jövedelme: |
3. Települési lakásfenntartási támogatásra benyújtott kérelem esetén
Lakásfenntartási költségek igazolására benyújtott számlák:
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
A támogatás összegét: postai úton,
a mellékelt számlaszámra
(igazolására egyenlegértesítő vagy számlaszerződés másolatának csatolása szükséges)
………………………….…………… szolgáltatóhoz kérem utalni.
Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy
- életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek (megfelelő aláhúzandó)
- a közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
Alulírott hozzájárulok, hogy a saját és a velem közös háztartásban élő hozzátartozóim személyes adatait a jogosultság elbírálása, illetve az ezzel kapcsolatos igazolások, bizonyítékok beszerzése céljából kezeljék, nyilvántartsák.
Kelt: ..…….év ……………………hó …………nap.
……………………………………
aláírás
Figyelem, a kérelemhez minden esetben kötelező mellékelni:
- a család jövedelem igazolását (benyújtást megelőző 3 hónap nettó átlagjövedelmére vonatkozó munkáltatói igazolás, egyéni vállalkozók esetén NAV igazolás, nyugdíjszelvény, bankszámla kivonat stb…)
- a kérelem indokolását alátámasztó iratok másolatát.
Alulírott nyilatkozom, hogy a kérelemnek teljes egészében helyt adó döntés esetén a fellebbezési jogomról lemondok.
Kelt: ..…….év ……………………hó …………nap.
……………………………………
aláírás
2. melléklet