1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed visnye Község Önkormányzat tulajdonában álló lakásokra és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, valamint a hozzájuk tartozó földrészletekre.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza.

2. § (1) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése határozott időre, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig, hozza létre.

(2) A lakásbérleti jogviszony a lakásra, a lakáshoz tartozó helyiségekre és földrészletre terjed ki. A bérlőt és a vele együttlakó személyeket a közös használatra szolgáló helyiségek és területek használatának joga is megilleti.

3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó lakások esetében a bérlő kijelölésével és a bérleti szerződés megkötésével kapcsolatos bérbeadói jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) A lakásbérleti szerződést a polgármester írja alá és gyakorolja az egyéb bérbeadóijogokat.

(3) A lakásbérleti szerződést a 3. sz. melléklet tartalmazza.

4. § A lakás bérbeadására sor kerülhet:

5. § (1) Az önkormányzat szociálisan rászorulók részére adhatja bérbe pályázati úton.

(2) Szociális helyzet alapján lakásbérleti szerződéskötésre irányuló pályázatot az a nagykorú személy jogosult beadni,

6. § (1) Szociális bérlakás megüresedését követő testületi ülésen a pályázat kiírásáról a képviselő-testület dönt.

(2) A pályázati kiírást a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján 30 napig közzé kelltenni.

(3) A beérkezett pályázatokat a – pályázati határidő lejártát követően – a Testület az alábbiszociális helyzet alapján kialakult sürgősségi sorrend figyelembevételével véleményezi:

(4) A lakás szociális helyzet alapján történő pályázati eljárással maximum 1 év határozott időtartamra adható bérbe.

7. § (1) Önkormányzati lakás piaci alapon történő bérbeadása pályázat alapján történik.

(2) Piaci alapú lakásbérleti szerződéskötésre irányuló pályázatot az a nagykorú személy jogosult beadni:

8. § (1) Önkormányzati érdekből történő bérlőkijelölés célja, hogy biztosítsa a községben megfelelően képzett szakemberek letelepedését.

(2) Önkormányzati érdekből történő elhelyezést a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, önkormányzati képviselők, valamint intézményvezetők kezdeményezhetik, önkormányzati feladat ellátásához, vagy az önkormányzat által támogatott tevékenységhez szükséges elhelyezések esetében, melyről a bérbeadó dönt. (3) A lakásbérleti szerződés

(4) Az (1) bekezdés szerint elhelyezett bérlő köteles a feltétel megszűnése, vagy a határozottidőtartam leteltét követő 30 napon belül a lakást a bérbeadónak helyreállított állapotban elhelyezési igény nélkül visszaadni.

(5) Ha a bérlő elhelyezésre jogosító munkaviszonya rokkantsági vagy baleseti ellátás miattszűnik meg, a bérlő kérelmére az elhelyezés egy alkalommal, 1 év határozott időtartammal meghosszabbítható.

9. § (1) A bérbeadó a lakást [az Ltv. 7. § (1) bekezdése alapján] a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt, a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni.

(2) A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha az épület központiberendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek.

(3) A helyszínen készült leltárban fel kell tüntetni a lakás, illetőleg lakásberendezésektényleges állapotát, az esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlő az átvételt – észrevételeinek írásbeli rögzítésével – a leltár aláírásával ismeri el.

(4) A lakás átadáskor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó kötelesgondoskodni. A szerződéskötéskor a felek megállapodhatnak, hogy a bérlő a szükséges munkát a bérbeadó helyett elvégzi. Ebben az esetben a bérlő ráfordításait – megegyezés alapján – lakbér szüneteltetéssel kapja vissza.

(5) A bérlő kérelmére a bérleti szerződést az esetben is meg kell kötni, ha a beköltözés egykésőbbi időpontban – a lakás rendbehozatala után – történik.

(6) Lakbérfizetési kötelezettség a lakás tényleges átadásától áll fenn.

10. § Helyreállításra, korszerűsítésre szoruló lakások pályáztatása esetén bérbeadó bérlőnek a lakást jegyzőkönyvbe foglalt és leltárívben rögzített állapotban adja át, megjelölve a helyreállítással, korszerűsítéssel érintett munkálatokat, a munkálatok elvégzésének maximális összegét és azok elvégzési határidejét.

11. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni

(2) Az épülettel, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő – az (1) bekezdésben nem említett – egyéb kötelezettségek teljesítésére a felek megállapodása irányadó [Ltv. 10. § (1)–(2) bekezdés].

12. § (1) A bérbeadó a 17. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét [az Ltv. 11. §-a alapján]:

(2) A bérlő az igazolt költségének egy összegben való megtérítését igényelheti abérbeadótól, ha helyette azonnali beavatkozást igénylő munkát végzett, feltéve, hogy az a másik félnek méltánytalan megterhelést nem okoz.

(3) Önkormányzati lakás esetén a bérbeadónak a bérlő igazolt költségeit – haladéktalanul –egy összegben kell megtéríteni.

(4) Ha a bérbeadó az (1) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségét – az ott megjelölt időpontban – a bérlő felszólítása ellenére sem teljesíti, akkor a bérlő

13. § A bérbeadó szükség szerint, de legalább évenként ellenőrzi a lakás rendeltetésszerű használatát és a bérlőt terhelő kötelezettségek teljesítését. Az ellenőrzés a bérlő előzetes értesítésével munkanapokon 8–20 óra között végezhető.

14. § (1) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó; megállapodás hiányában a karbantartással, és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik (Ltv. 13. § (1) bekezdés).

(2) A bérlő a szerződésben vállalt és e rendeletben felsorolt kötelezettségeit olyanidőpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás, illetőleg a lakásberendezések állapota szükségessé teszi.

(3) Az épület felújítása, illetőleg a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belülszükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

(4) Ha a lakásban, a lakásberendezésekben, továbbá az épületben, az épület központiberendezéseiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.

15. § A 17. § rendelkezéseit a lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a jogcím nélküli lakáshasználókra is megfelelően alkalmazni kell.

16. § Épület felújítása, korszerűsítése, átalakítása, bontása miatti bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő a bérbeadónak a lakást helyreállítatlanul, berendezési tárgyait a leltárnak megfelelően adja vissza.

16/A. § (1) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni.

(2) A bérlő a lakásba más személyt az Ltv. 21. §-ában szabályozott eseteken kívül csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

16/B. § (1) Bérlőtárssá válhat az a bérlővel együttköltöző vagy befogadott nagykorú személy, akit a bérlő az Ltv. 21. § alapján a bérbeadó hozzájárulása nélkül a lakásba befogadhat és önálló keresettel, jövedelemmel rendelkezik, továbbá a lakásban az együttköltözéstől vagy befogadástól számított egy év óta életvitelszerűen a bérlővel együtt lakik.

(2) Bérlőtársi jogviszony létesítéséhez a bérbeadó a bérlő és a leendő bérlőtárs közöskérelme alapján járulhat hozzá.

(3) Bérlőtársi jogviszony nem létesíthető, ha a bérlőnek lakbér, illetve közüzemi tartozásavan.

(4) Közös kérelemre a házastársak bérlőtárssá válhatnak, a bérleti szerződés módosításával.

(5) Bérlőtársak közös kérelmére a bérbeadó a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti.

17. § (1) A felek az önkormányzati lakásra a 4. § aa), 4. § ab) és a 4. § b) pont alapján kötött szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, vagy pénzbeni térítést fizet. Ha a bérbeadó alacsonyabb komfortfokozatú, vagy kisebb lakást biztosít a bérlőnek, akkor a két lakás havi bérleti díja közötti különbség éves összegét a bérlő – a képviselő-testület döntése alapján – megkaphatja.

(2) Amennyiben a lakásbérleti jogról cserelakás biztosítása nélkül mond le a bérlő,lemondási díjra jogosult, a lakást elhagyását követő 15 napon belül, ha a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban bocsátja a bérbeadó rendelkezésére. A lemondási díj összege a jogosult éves lakbérének kétszerese.

(3) A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy másiklakásban történő elhelyezésére – a lakásbérleti jog folytatására jogosult kivételével – a bérbeadó nem vállal kötelezettséget.

18. § A lakásbérleti jog folytatására a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. vonatkozó rendelkezései az irányadók

19. § (1) A bérlő a lakást albérletbe és haszonkölcsönbe (szívességi lakáshasználatra) nem adhatja.

(2) Az albérletbe adás olyan súlyos szerződésszegés, amely esetén rendkívüli felmondásnak van helye.

20. § (1) Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét 2. sz. melléklet tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított lakbér nagyságát az értékállóság biztosítása érdekében a képviselő-testület évente felülvizsgálja.

21. § (1) A jogcím nélküli lakáshasználó a jogviszonya rendezéséig, illetve a lakás bérbeadónak történő visszaadásáig a bérbeadó részére használati díjat köteles fizetni.

(2) A használati díj a jogcím nélküli használat kezdetét követő hónap első napjától számítotthat hónapig a lakásra megállapított havi bérleti díjjal azonos összeg.

(3) A hatodik hónap elteltével – kivéve, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthatigényt – a használati díj a lakásra megállapított bérleti díj 120%-a, mely minden további hónappal a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetén megállapított használati díj 10%-ával emelkedik.

(4) A használati díjat a lakbér megfizetésére vonatkozó szabályok szerint kell megfizetni.

(5) A jogcímnélküli lakáshasználó lakáshasználata során, illetve annak megszűnésétkövetően is felel mindazon kárért, amelyet a jogcímnélküli lakáshasználatával okozott.

22. § (1) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Jelen rendelet 2018. május 24. napján lép hatályba.