Kisgyalán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (VIII. 24.) önkormányzati rendelete

Kisgyalán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2022. 08. 27 - 2022. 08. 27

Kisgyalán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (VIII. 24.) önkormányzati rendelete

Kisgyalán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2022.08.27.

Kisgyalán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kisgyalán Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 7279 Kisgyalán Szabadság tér 15.

(3) A képviselő-testület szervei: a polgármester, e rendelet szerinti bizottság, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, e rendelet szerinti társulás.

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Kisgyalán község közigazgatási területe.

(5) A képviselő-testület hivatalának neve: Göllei Közös Önkormányzati Hivatal.

(6) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.kisgyalan.hu

2. § (1) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben határozza meg.

(2) A képviselő-testület a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

II. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖRE

3. § (1) Az önkormányzat a törvényekben előírt kötelező önkormányzati feladatokat meghaladóan további feladatot a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. §-ában meghatározott módon vállalhat.

(2) Önként vállalt helyi közügyek különösen:

a) fogászati ellátás működésének támogatása,

b) rendezvények, közösségi programok szervezése,

c) közművelődési, kulturális programok támogatása,

d) a lakosság önszerveződő közösségei (társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések, ifjúsági szervezetek) tevékenységének segítése, támogatása, az együttműködés biztosítása,

e) önkormányzati elismerések,

f) közműfejlesztések elősegítése, közreműködés a szervezési feladatokban,

g) helyi közösségi színtér biztosítása,

h) könyvtári szolgáltatás biztosítása.

(3) Az önként vállalt helyi közügyek finanszírozását az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza.

(4) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, intézményt alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes- és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.

(5) A képviselő-testület községfejlesztési és ellátási elképzelései végrehajtásához számít a lakosság, és a helyi civil és egyházi, vallási szervezetek véleményére.

4. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.

(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a társulására, a jegyzőre átruházhatja. E hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatáskörök jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a hatáskör gyakorlója negyedévente beszámol a képviselő-testületnek.

(4) Az önkormányzat által ellátott kormányzati funkciók listáját a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

5. § Az Mötv. 42. §-ában foglaltakon túl a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

a) kitüntetések adományozása,

b) helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,

c) gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, ezekbe való belépés.

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

A képviselő-testület megalakulása

6. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt öt fő.

(2) A települési képviselők és a polgármester aktuális névjegyzékét a jegyző a Göllei Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, Kisgyalán Községi Önkormányzat hivatalos honlapján közzéteszi.

(3) A képviselő-testület az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül tartja meg.

(4) A képviselő-testület alakuló ülésére meg kell hívni:

a) a helyi választási bizottság elnökét és tagjait,

b) a közös önkormányzati hivatal illetékességi területéhez tartozó települések polgármestereit,

c) a helyi civil szervezetek, illetve egyházi és vallási szervezetek képviselőit.

(5) Az alakuló ülésen a megbízó levelek átadása után a települési képviselők és a polgármester esküt tesznek.

(6) Az alakuló ülésen a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választások, titkos szavazások lebonyolítására a képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ, melynek megbízatása az Ügyrendi és Jogi Bizottság megválasztásáig tart.

(7) A polgármester programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a településfejlesztés, helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza.

A munkaterv

7. § (1) A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv.

(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

a) a képviselő-testület tagjaitól,

b) a helyi civil, egyházi és vallási szervezetektől,

c) az intézmények vezetőitől.

(4) A beérkezett javaslatokról a képviselő-testületet akkor is tájékoztatni kell, ha azok a munkaterv-javaslatban nem szerepelnek.

(5) Az éves munkaterv tartalmazza:

a) az ülések helyét, idejét,

b) az ülés napirendjét, előadóját,

c) a közmeghallgatás helyét, idejét.

(6) Az elfogadott éves munkatervet meg kell küldeni a (3) bekezdésében szereplő személyeknek és szervezeteknek.

A képviselő-testület összehívása

8. § (1) A képviselő-testület az éves munkatervében meghatározottak szerint, de legalább évi hat alkalommal ülést tart.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) A képviselő-testületet össze kell hívni:

a) a képviselők ¼-nek indítványára,

b) a képviselő-testület bizottságának indítványára,

c) a megyei kormányhivatal vezetőjének indítványára.

(4) A (3) bekezdésben meghatározottak alapján a rendkívüli ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványt a polgármesterhez kell írásban benyújtani.

(5) A rendkívüli ülés időpontját a polgármester az indítvány benyújtásától számított tizenöt napon belülre köteles kitűzni a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(6) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a meghívó a rendkívüli ülés előtt tizenkét órával is küldhető. Ebben az esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől és bármilyen értesítési mód igénybe vehető (pl. telefon, e-mail), de a sürgősség okát közölni kell.

A meghívó

9. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívóját az ülés előtt legalább három nappal korábban meg kell küldeni a képviselőknek, a jegyzőnek és a tanácskozási joggal meghívottaknak.

(2) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét, időpontját,

b) a napirendi pontokat és az előterjesztő nevét,

c) a (3) bekezdésben írt kivétellel az írásos előterjesztéseket.

(3) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) az írásos előterjesztés megküldése nélkül az intézmények vezetőit,

b) a tárgy szerinti előterjesztés megküldésével:

ba) a helyi civil szervezetek képviselőit, a tevékenységüket, működésüket érintő fontosabb kérdésekben,

bb) mindazokat, akiknek a jelenléte az adott napirend alapos és körültekintő megtárgyalásához elengedhetetlenül szükséges,

bc) a nem önkormányzati tájékoztatót, beszámolót tartalmazó napirendi pontok előterjesztőit.

(4) A képviselő-testületi ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről az ülés előtt legalább három nappal hirdetmény útján értesíteni kell a lakosságot. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a napirendek anyaga megtekinthető a Göllei Közös Önkormányzati Hivatalban illetve az önkormányzat hivatalos honlapján.

Az előterjesztés

10. § (1) Előterjesztésnek minősül az ülés napirendjei közé felvett rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló, tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban nyújtható be. A határozati javaslatot, akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az előterjesztés polgármesterhez történő benyújtási határideje a 9. § (1) bekezdésben megjelölt határidő előtt egy munkanap.

(3) Kötelező írásos előterjesztést készíteni a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekben. Kötelező írásba foglalni a polgármester tájékoztatóját a két ülés között végzett tevékenységéről, illetve beszámolót a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

(4) A képviselő-testületnek előterjesztést nyújthat be:

a) a képviselő-testület bizottsága,

b) a képviselő,

c) a polgármester,

d) a jegyző,

e) a beszámolásra, tájékoztatásra felkért szervezet, személy.

(5) Az előterjesztés két részből áll:

a) az első rész tartalmazza:

aa) az előterjesztés tárgyát, előadóját,

ab) az előzményeket,

ac) a tárgykört érintő jogszabályokat,

ad) az előterjesztésben részvevők nevét, utalást a koordinációban végzett munkára, és az ennek során kialakult kisebbségi véleményekre is,

ae) azon körülmények összefoglalását, amelyek a döntést indokolják.

b) a második rész tartalmazza:

ba) az indoklás nélküli, egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot,

bb) az esetleges alternatív megoldási javaslatokat, egymástól világosan elkülönülő megfogalmazásban,

bc) a végrehajtásért felelős megnevezését,

bd) a végrehajtás határidejét.

(6) Az előterjesztés elkészítéséről, az azzal kapcsolatos koordinációk elvégzéséről az előterjesztő gondoskodik.

Sürgősségi indítvány

11. § (1) Az előterjesztésre jogosult javasolhatja a képviselő-testületnek a napirendben nem szereplő előterjesztés sürgős megtárgyalását.

(2) Sürgősségi indítványt legkésőbb az ülést megelőző nap 12.00 óráig írásban lehet benyújtani a polgármesternél. Az indítványnak tartalmaznia kell annak tárgyát, a sürgősség indokát, a döntési javaslatot.

(3) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről, tárgyalásáról vagy elnapolásáról a polgármester javaslatára, a képviselő-testület minősített többségű szavazattal dönt.

Az ülések nyilvánossága

12. § (1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak.

(2) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdése alapján szerint zárt ülést tart, illetve zárt ülést rendelhet el.

(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén a Göllei Közös Önkormányzati Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt.

(4) Zárt ülés keretében tárgyalandó napirendet a képviselő-testület ülésén nyilvánosan tárgyalt napirendek után, utolsóként kell tárgyalni.

A napirendek tárgyalása

13. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több, mint a fele jelen van.

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) Megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az SZMSZ szerint történt-e, megállapítja a határozatképességét, illetve a tanácskozási joggal résztvevők körét.

b) Előterjeszti az ülés napirendjét, valamint javaslatot tesz a sürgősségi indítványokra.

c) Tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két ülés között végzett tevékenységéről.

d) Tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről.

(3) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

14. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a) Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban legfeljebb öt perc időtartamban kiegészítést tehet.

b) A bizottság elnöke ismerteti az általa tárgyalt előterjesztéssel kapcsolatos bizottsági állásfoglalást; javasolja-e vagy sem az előterjesztés határozati javaslatának elfogadását, illetve ismerteti az esetleges módosító indítványokat és a kisebbségi véleményt. A bizottság állásfoglalásának indoklását akkor ismerteti, ha azt a képviselő-testület kéri.

c) Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdést tehetnek fel.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalások időtartama maximum öt perc. Az ismételt hozzászólások időtartama maximum két perc.

(3) Indokolt esetben a polgármester szót adhat bármely személynek, aki a testületi ülésen nem döntési vagy tanácskozási joggal vesz részt.

(4) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(5) A vita lezárása után, határozathozatal előtt, a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(6) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.

Szavazás

15. § (1) A képviselő-testület döntésit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfeltartással történik. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. A személyes érintettségének az Mötv. 49. § (1) bekezdése szerinti bejelentését elmulasztó képviselővel szemben jelen rendelet 26. § (2) bekezdésében foglalt jogkövetkezményt kell alkalmazni.

(3) A szavazás számszerű eredményének megállapítása és a döntés kihirdetése után a képviselő-testület ugyanazon ülésén ugyanazon napirendi pont tárgyában ismételten szavazást tartani kizárólag akkor lehet, ha a korábbi szavazás eredményeként elmaradt döntés miatti késedelem az önkormányzat tekintetében jogvesztéssel vagy gazdasági hátránnyal jár, illetve a működését veszélyezteti.

(4) Ismételt szavazásra minden napirendi pont tekintetében összesen egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni, a javaslat megtételére annak indokai megjelölésével együtt bármelyik képviselő, illetve az előterjesztő jogosult. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

16. § (1) A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének a szavazata szükséges.

(2) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ben meghatározottakon túl:

a) hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz,

b) az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezéshez, ha annak értéke a 10 millió forint értékhatárt meghaladja,

c) sürgősségi indítvány elfogadásához,

d) kitüntető címek adományozásához,

e) helyi népszavazás kiírásához.

Titkos szavazás

17. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) A titkos szavazást a Ügyrendi és Jogi Bizottság testületi ülésen jelenlévő tagjai bonyolítják le.

(3) Az alpolgármester választás titkos szavazással történik.

Névszerinti szavazás

18. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni:

a) Az önkormányzati képviselők ¼-nek indítványára,

b) az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben, amennyiben azok értékhatára az 50 millió forintot meghaladja.

(2) A névszerinti szavazás során a jegyző felolvassa az ülésen jelenlévő képviselők nevét, akik a szavazáskor „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak. Névszerinti szavazáskor tartózkodni nem lehet.

(3) A névszerinti szavazás eredményét a testületi ülés jegyzőkönyvébe kell foglalni.

Választás, kinevezés esetén követendő eljárás

19. § A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó választás, kinevezés esetén - amennyiben kettőnél több jelölt van - a szavazás menetét az alábbiak szerint szabályozza:

a) Első fordulóban minden jelöltre lehet szavazni.

b) Amennyiben az első fordulóban egyik jelölt sem kapja meg a megválasztásához, kinevezéséhez szükséges minősített szavazattöbbséget, úgy a képviselő-testület második fordulót tart.

c) A második fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Közülük amelyik jelölt megkapja a szükséges számú szavazatot, az kerül megválasztásra, kinevezésre.

d) Amennyiben egyik jelölt sem kapja meg a megválasztásához, kinevezéséhez szükséges minősített szavazattöbbséget, úgy választás, kinevezés eredménytelen.

Kérdés, interpelláció

20. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén – a napirendek tárgyalása után – a polgármestertől, az alpolgármestertől, az önkormányzati bizottság elnökétől, a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, interpellálhat. Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző nap 12.00 óráig a polgármesternél kell írásban benyújtani. E határidő elmulasztása esetén – a benyújtó képviselő választása szerint – vagy kérdésként nyújtható be vagy interpellációként olyan képviselő-testületi ülésen adható elő, amellyel kapcsolatban a fenti határidő teljesült. Az interpellációt az ülésen szóban vagy legkésőbb 15 napon belül írásban meg kell válaszolni.

(2) A válaszokat minden képviselőnek meg kell küldeni. A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint illetékes bizottságra bízza.

(3) A kérdésekre az interpellációkra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem szavaz.

(4) Az interpellációkra, kérdésekre a képviselőnek öt perc áll a rendelkezésére.

A tanácskozás rendjének fenntartása

21. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, és rendreutasítja, aki a tanácskozás méltóságát sértő kifejezéseket használ,

b) tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester – ha ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel – felfüggesztheti az ülést.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A polgármester rendfenntartás érdekében tett intézkedéseit bírálni nem lehet.

A jegyzőkönyv

22. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésén túl tartalmazza a képviselőnek az adott napirendi pont tárgyalásakor tett előzetes kérésére saját hozzászólását. A képviselő-testület vita nélkül dönt abban a kérdésben, hogy a vélemény rögzítésére szó szerint kerüljön-e sor.

(3) Külön kérés esetén a képviselő-testület nyilvános ülésén felvett jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a települési képviselőnek.

(4) Szóbeli előterjesztés esetén a jegyzőkönyvet az előterjesztővel ellen kell jegyeztetni.

(5) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(6) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének eredeti példányát irattárba kell helyezni, egy példányát évente kötetbe kell kötni.

(7) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyvnek az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzétételéről.

(8) A jegyző köteles a jegyzőkönyvet a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kormányhivatalnak megküldeni.

(9) A választópolgárok az Mötv. 52. § (3) bekezdésben meghatározott betekintési jogukat a Göllei Közös Önkormányzati Hivatalnál, ügyfélfogadási időben előzetes bejelentkezés során gyakorolhatják

Önkormányzati rendeletek és határozatok

23. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) települési képviselő,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) polgármester,

d) jegyző,

e) helyi civil szervezet vezetője.

(2) A rendelet-tervezet elkészítése:

a) A képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek, valamint az átfogó rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg.

b) A tervezeteket a jegyző vagy a közös önkormányzati hivatal tárgy szerint érintett munkatársai készítik elő. Az előkészítéssel megbízható a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, bevonható külső szakértő is, melyre a jegyző tesz javaslatot.

(3) A rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása:

a) Az előterjesztő az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indoklással, hatásvizsgálattal együtt a képviselő-testület elé terjeszti.

b) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

(4) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon kell kihirdetni. Helyben szokásos módnak minősül a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztés. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés napjával. Az önkormányzati rendelet irattári példányán szerepeltetni kell a kifüggesztés és a levétel napját.

(5) A rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet, egyúttal folyamatosan gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek egységes szerkezetben való megjelenéséről. Az egységes szerkezetű rendeleteket az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

24. § (1) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(2) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő öt napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(3) A képviselő-testület normatív határozatát a 23. § (5) bekezdés szerint közzé kell tenni.

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK

25. § (1) A képviselő a település egészért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.

(2) A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a 6. § (4) bekezdés szerinti esküt tesz.

(3) A települési képviselő főbb jogai:

a) a képviselő-testület ülésén kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;

b) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni;

c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

d) tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni.

e) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;

f) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;

g) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;

h) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult.

(4) A képviselő főbb kötelezettségei:

a) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni,

b) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen,

c) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről,

d) a tudomására jutott állami, hivatali és üzleti titkot megőrizni,

e) írásban vagy szóban bejelenteni a polgármesternek, ha képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni.

(5) A képviselők testületi működéssel kapcsolatos jogai és kötelességei a bizottság testületi tagsággal nem rendelkező tagjaira is értelemszerűen vonatkoznak, beleértve a tiszteletdíjra vonatkozó jogosultságot is.

26. § (1) A képviselők a megválasztásuk időpontjától megbízatásuk megszűnéséig tiszteletdíjra jogosultak, melyről az önkormányzat külön rendeletet alkot, melyet alakuló ülését követően felülvizsgál.

(2) A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 25%-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés, illetve a megvonás újra megállapítható.

V. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA

27. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladat ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságot választ.

(2) A képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi és Jogi Bizottság. A bizottság létszáma: három fő, melyből három fő képviselő-testületi tag.

(3) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő tárgyalásáig tart.

(4) A bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja.

28. § (1) A bizottságok működésüknek részletes szabályait ügyrendjükben állapíthatják meg.

(2) A bizottságot az elnök hívja össze és vezeti az ülését. Akadályoztatása esetén az elnök-helyettes látja el e feladatokat.

(3) A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül.

(4) A bizottsági ülés meghívóját és az előterjesztéseket a bizottsági ülés előtt legalább három nappal el kell juttatni az érintettekhez. A bizottság üléséről értesíteni kell a képviselő-testület többi tagját valamint a jegyzőt is.

(5) A bizottság elnöke dönt az ülés tervezett napirendjéről. A bizottságok kötelesek megtárgyalni a feladatkörükbe tartozó előterjesztéseket.

(6) A bizottság konkrét témakörben külső szakértőt is igénybe vehet. A szakértő díjazását az önkormányzati költségvetés terhére elszámolni csak abban az esetben lehet, ha a képviselő-testület ehhez előzetesen hozzájárult.

(7) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

(8) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző kormányrendeletben meghatározottak szerint köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak.

29. § Az Ügyrendi és Jogi Bizottság feladatai:

a) Véleményezi a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egysége kialakítására tett polgármesteri, alpolgármesteri javaslatot.

b) Ellátja a képviselő-testület működésével kapcsolatos ügyrendi teendőket, így különösen a titkos szavazással kapcsolatos szavazatszámláló bizottsági feladatokat.

c) Előterjeszti a polgármester és alpolgármester bérfejlesztésére és jutalmazására vonatkozó javaslatát.

d) Kivizsgálja és javaslatával a képviselő-testület elé terjeszti a polgármester és az alpolgármester ellen bejelentett összeférhetetlenségi indítványt.

e) Figyelemmel kíséri a jutalmazást, kezdeményezi a helyi rendeletek hatályon kívül helyezését, valamint módosítását.

f) Felkérésre részt vesz az önkormányzatot érintő polgári jogi szerződések előkészítésében, egyes szerződések és egyéb ügyletek jogi, szakmai véleményezésében.

g) Figyelemmel kíséri a Szervezeti és Működési Szabályzat hatályosulását, szükség szerint módosító indítványt terjeszt elő

h) Kezeli az önkormányzati képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatát. Ellátja a vele kapcsolatos jogszabályi faladatokat.

i) Gyakorolja a képviselő-testület által átruházott hatásköröket.

VI. Fejezet

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ

A polgármester

30. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

31. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével kapcsolatos kiemelt feladatai:

a) Segíti a képviselők, a bizottság munkáját.

b) Összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit.

c) Képviseli a képviselő-testületet.

d) Javaslatot tesz az alpolgármester személyére.

e) Gondoskodik a képviselő-testület működésének, tevékenységének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről. Kapcsolatot tart a helyi civil szervezetekkel.

f) Ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

(2) A polgármester az Mötv. 68. § (2) bekezdésében foglalt esetben a minden olyan ügyben döntést hozhat, amely nem igényel minősített többséget.

(3) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján az alábbi ügyekben dönthet:

a) élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető esetekben,

b) az önkormányzat és intézményei által benyújtandó pályázatokkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

32. § A polgármesternek a közös önkormányzati hivatallal összefüggő főbb jogosítványai:

a) A képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörben eljárva irányítja a polgármesteri hivatalt.

b) A jegyző javaslatainak figyelembevételével, meghatározza a közös önkormányzati hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.

c) Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal ügyintézőjére.

d) Szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

e) Gyakorolja munkáltatói jogokat a jegyző és az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. A képviselő-testület által alkalmazott munkavállalók tekintetében a képviselő-testület által leadott jogkörben szintén gyakorolja e jogokat.

Az Alpolgármester

33. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester segíti a polgármestert feladatai ellátásában. Feladatait a polgármester irányításával látja el. A polgármester tartós (egy hónapot meghaladó) távolléte esetén ellátja helyettesítését. A polgármester e rendeletben meghatározott feladatokon túl konkrét feladatok ellátásával bízhatja meg az alpolgármestert.

A jegyző

34. § (1) A jegyző kinevezésére az Mötv. 82. §. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt. Önkormányzati és államigazgatási feladatait a polgármesteri a közös önkormányzati hivatal bevonásával látja el.

(3) A jegyző főbb feladatai az önkormányzat működésével kapcsolatban:

a) előkészíti a képviselő-testület illetve a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket.

b) ellátja a képviselő-testület, a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat.

c) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén.

d) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;

e) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;

f) gondoskodik a testületi ülés és a bizottságok jegyzőkönyveinek elkészítéséről és a kormányhivatalnak történő megküldéséről.

g) tájékoztatja a képviselő-testületet és szerveit a munkájukat érintő új jogszabályokról.

(4) A jegyző egyéb, főbb feladatai:

a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében,

c) a polgármester egyetértése szükséges – az általa meghatározott körben – a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához.

d) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

e) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

f) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;

g) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

(5) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a közös önkormányzati hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.

VII. Fejezet

A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

35. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

(2) A közös önkormányzati hivatal gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv. A működéséhez szükséges előirányzatokat, működési- és fenntartási költségeket az éves költségvetés határozza meg.

(3) A közös önkormányzati hivatal belső szervezeti tagozódására, a munkarendjére és az ügyfélfogadás rendjére a jegyző tesz javaslatot, és azt a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Mindezeket a közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) Az önkormányzat képviselőivel történő folyamatos kapcsolattartás a közös önkormányzati hivatal erre kijelölt ügyintézőjének a feladata.

VIII. Fejezet

TÁRSULÁSOK, LAKOSSÁGI FÓRUMOK

A társulások

36. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete feladatainak hatékonyabb, célszerűbb és gazdaságosabb ellátása érdekében társulásokban vehet részt.

(2) Azon társulások felsorolását, melyben a képviselő-testület tagként részt vesz, a Szervezeti és Működési Szabályzat 3. melléklete tartalmazza.

Közmeghallgatás

37. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi közügyekben való részvételre.

(2) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egyszer közmeghallgatást tart.

(3) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő helyi civil szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, a polgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek.

(4) A közmeghallgatás helyéről, idejéről az állampolgárokat legalább hét nappal előbb a polgármester a helyben szokásos módon tájékoztatja.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok vonatkoznak.

IX. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

Az önkormányzat vagyona

38. § (1) Az önkormányzat vagyonára vonatkozó alapvető rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat törzsvagyonát (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon), valamint forgalomképes vagyontárgyak tételes kimutatását folyamatosan karbantartva a vagyonrendelet mellékleteként kell kezelni.

Az önkormányzat gazdálkodása

39. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése, melyet külön rendelet tartalmaz.

(2) A képviselő-testület a gazdálkodásáról éves beszámolót készít, és elfogadásáról rendeletet alkot.

(3) A gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, a szabályszerűségért pedig a polgármester a felelős.

40. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a közös önkormányzati hivatal útján látja el.

(2) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(3) A jegyző köteles gondoskodni – a belső kontrollrendszeren belül – a belső ellenőrzés működtetéséről A helyi önkormányzat és költségvetési szerveinek belső ellenőrzését külső vállalkozó megbízása útján biztosítja. A helyi önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év december 31-éig hagyja jóvá.

(4) Az Ügyrendi és Jogi Bizottság - egyebek között - az önkormányzatnál és intézményeinél:

a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló éves beszámoló tervezeteit;

b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;

c) vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését. (5) A bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

41. § Hatályát veszti a Kisgyalán Község Önkormányzat képviselő-testületének 13/2014. (XII.18.) önkormányzati rendelete A képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2014 (XII.18.) önkormányzati rendelet.

42. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

1. melléklet

ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK JEGYZÉKE

1. Polgármester

1.1. Települési támogatás megállapítása

1.2. Falugondnoki ellátás igénybevételének engedélyezése

1.3. Közterület használat engedélyezése

1.4. Közterület felbontás engedélyezése

1.5. Közútkezelői hozzájárulás kiadása

1.6. Településképi véleményezési eljárások lefolytatása

1.7. Településképi bejelentési eljárások lefolytatása

1.8. Településképi kötelezési eljárások lefolytatása

2. melléklet

Kormányzati funkciók listája

1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

2. 013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés

3. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

4. 018010 Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel

5. 018030 Támogatási célú finanszírozási műveletek

6. 041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

7. 041232 Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás

8. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

9. 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram

10. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

11. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk

12. 063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése

13. 064010 Közvilágítás

14. 066010 Zöldterület-kezelés

15. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

16. 074040 Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás

17. 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

18. 082091 Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

19. 082092 Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

20. 084031 Civil szervezetek működési támogatása

21. 084032 Civil szervezetek programtámogatása

22. 084040 Egyházak közösségi és hitéleti tevékenységének támogatása

23. 101150 Betegséggel kapcsolatos pénzbeli ellátások, támogatások

24. 102031 Idősek nappali ellátása

25. 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

26. 104051 Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások

27. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

28. 107052 Házi segítségnyújtás

29. 107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás

30. 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások

31. 900020 Önkormányzatok funkcióra nem sorolható bevételei államháztartáson kívülről

32. 900060 Forgatási és befektetési célú finanszírozási műveletek

3. melléklet

Társulások

1. Igal- és Környéke Alapszolgáltatási Központot Fenntartó Önkormányzati Társulás

2. Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

3. Kaposvár Környéki Belső Ellenőrzési Önkormányzati Társulás

4. Somogyjádi Mikrotérségi Szociális Társulás