Szólád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2018. (XII.12.) önkormányzati rendelete
Szólád község településképének védelméről
Hatályos: 2018. 12. 13- 2022. 04. 30Szólád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2018. (XII.12.) önkormányzati rendelete
Szólád község településképének védelméről
Szólád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörében eljáró Somogy Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védeleméért felelősminiszter, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 29/A. § (1)-(2) bekezdésében előírt partnerségi egyeztetésben a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 12/2017. (VIII. 16.) önkormányzati rendeletben meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1. § E rendelet célja Szólád község épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Óriásreklám: elemeiben vagy összességében az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladóméretű reklám.
2. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
3. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
4. Hirdető-berendezés: minden olyan hordozó eszköz, fixen rögzített vagy mozgó, képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül - hirdetmény megjelenítésére szolgál, és közterületről érzékelni lehet.
5. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem.
6. Illeszkedés elvének biztosítása: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.
7. Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:
a) környezetéhez igazodik;
b) a település építészeti karakterét megőrzi;
c) a meglévő formakultúrát megtartja;
d) léptékhelyes épülettömeget eredményez; továbbá
e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
A helyi védelem
3. A helyi védelem célja
3. § (1) A helyi védelem célja Szólád község képe és történeti szempontjából meghatározó, - a hatályos műemlékvédelmi jogszabályok alapján nem védett, - épített értékek védelme, a község építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való megtartása, a védett értékek fenntartása és jó karbantartottságuk biztosítása.
(2) A község épített értékei, - tulajdonformára való tekintet nélkül – a nemzeti közös kulturális kincs részei, ezért fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk közérdek.
(3) A helyi értékvédelem feladata különösen:
a) a különleges oltalmat igénylő, építészeti, építészettörténeti, községtörténeti szempontból védelemre érdemes épületek, épületegyüttesek, épített környezetek (továbbiakban együtt: védett érték) körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása és a közvéleménnyel történő megismertetése,
b) a védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentése, vagy megszüntetése.
4. A helyi védelem fajtái
4. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
(2) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra,
d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy egy részére terjedhet ki.
(3) A területi védelem a településszerkezet, a telekstruktúra, az utcavonal-vezetés, az utcakép vagy utcakép részlet, továbbá a település- és tájkarakter elemek megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.
(4) Az önkormányzat a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével helyi egyedi védelem alá helyezi a 2. mellékletben meghatározott épületeket, építményeket, objektumokat.
(5) Az önkormányzat „helyi jelentőségű védett természeti emlék” és „Helyi természetvédelmi terület” védelem alá helyezte a 3. mellékletben meghatározott természeti emlékeket, területet.
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
5. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.
(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(4) A védelem megszűnik, ha:
a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,
b) a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy
c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet jelen rendelt módosításával megszünteti.
(5) A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát(ait) postai úton,
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) az illetékes építésügyi hatóságot,
d) a kezdeményezőket.
6. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Szólád Község Önkormányzata helyi védelem alá helyezte– évszám”. A tábla mérete fektetett A/4, anyaga fém, színe aranyozott.
(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(3) Helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Szólád Község Önkormányzata által helyi védelem alá vont növény/növényegyüttes - évszám” feliratú táblával jelölhető meg, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(4) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
7. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
7. A helyi védelem alá helyezett értékek nyilvántartása
8. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.
8. A helyi védelmi kötelezettség előírásának rendje és a teljesítéshez nyújtandó önkormányzati támogató és ösztönző rendszer
9. § (1) A helyi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését:
10. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat:
a) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
b) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az Képviselő-testület állapítja meg.
c) A képviselő-testület egyéni elbírálás alapján vissza nem térítendő támogatás vagy kamatmentes kölcsön formájában, a mindenkori tulajdonos kérelmére, garanciák kikötése mellett, támogatást biztosíthat.
d) A támogatás iránti kérelemben ki kell mutatni a védelem miatti többletköltséget, melynek mértékét a támogatási összeg nem haladhatja meg.
e) Vissza nem térítendő támogatás esetén 10 év elidegenítési tilalmat, kamatmentes kölcsön esetében jelzálogjogot kell alapítani, és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.
f) A képviselő-testület által meghatározott támogatásról, a garanciák, kötelezettségek és tilalmak meghatározása érdekében megállapodást kell kötni, melyet ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas okiratba kell foglalni.
g) A támogatás megállapodás szerinti felhasználását a polgármesteri hivatal ellenőrzi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:
a) a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
b) a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
c) a tényleges munka szabályszerűen kerül elvégzésre.
Településképi követelmények
9. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
11. § (1) A helyi védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet, és a nyílások osztásait, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket.
(2) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő hasznosítását.
(3) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedjen, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(4) A helyi védelem alatt álló épületek bontását csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával szabad engedélyezni felmérési terv és fénykép-dokumentáció melléklettel, hozzájáruló képviselő-testületi határozat megléte mellett.
(5) A védett épületen nem végezhető olyan építési tevékenység, amely:
a) az épület, építmény tömegének, homlokzatának, tetőzetének, homlokzati tagozatának, díszítő elemeinek, burkolatainak, nyílászáró szerkezeteinek, valamint egyéb épülettartozékainak megváltoztatásával, eltávolításával jár, illetve
b) a környezetbe nem illő építéstechnológia, homlokzati képzés, felületképzés és színezés alkalmazásával a védett érték megőrzését veszélyeztetné, jellegét hátrányosan megváltoztatná.
(6) A helyi védett épületeket közterületre néző homlokzatán, ill. a tetőidom utcai síkján nem helyezhető ki parabola antenna, illetve klímaberendezés, reklámfelirat, hirdetőberendezés.
(7) A helyi védelem alatt álló épület telkének utcai kerítése lehetőleg természetes anyagból (fa, kő vagy sövény), vagy tégla vagy vakolt felülettel készüljön, illetve ezenkívül áttört, igényes
(8) Felújítás, bővítés, átalakítás, új épület létesítése során nem alkalmazható műanyag nyílászáró, bitumenes zsindely tetőfedés;
(9) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű cserép nem helyezhető el.
(10) Homlokzatfelújítás akkor végezhető, amennyiben az kiterjed a közterületről látható épülethomlokzat egészére.
(11) A helyi egyedi védelem alatt álló épület előtti közterületen reklámhordozó nem helyezhető el.
12. § Helyi védett épület bontására csak a védettség 5. § (4) bekezdés szerinti megszüntetését követően kerülhet sor.
10. A településkép szempontjából meghatározó területek lehatárolása
13. § Az 1.melléklet Szólád község teljes közigazgatási területét az alábbi településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki:
a) „lakóterület” településrész,
b) „üzemi gazdasági terület” településrész,
c) „Robinia park üdülőterület”
d) „löszfalba épített pincesorok” területe
e) „kertes mezőgazdasági (zártkert)” településrész.
f) „egyéb külterület” településrész.
11. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
14. § Az 1. mellékletben lehatárolt meghatározó karakterű településrészein építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető:
a) A 2500 m2-nél nagyobb, összes szintterületű csarnok jellegű épület nem létesíthető.
b) A 10 m-nél magasabb építményeket a környezethez illeszkedően helyezhető el.
c) A 10 méternél magasabb építmények elhelyezéséhez külön jogszabályban meghatározott tájesztétikai vizsgálatot és látványtervet kell készíteni.
d) Az utcai és a közútról látható homlokzatokon közmű műtárgyak nem helyezhetők el.
e) Az épített környezet és a településkép előnyösebb alakítása érdekében az ingatlannal rendelkezni jogosult köteles a beépítetlen és a beépített telek folyamatos jó karban tartásáról gondoskodni, és a szükséges kertészeti, valamint kertépítési munkálatokat elvégezni.
f) Csarnokjellegű épület építése a településkép és tájkarakter védelme érdekében - látványtervvel igazolva, illetve növényzettel takartan engedélyezhető. A csarnok jellegű épület csak az épület és a közterületek között háromszintű növényzet telepítése esetén létesíthetők.
g) Az egyes telkeken egymással építészeti összhangban lévő épületek helyezhetők el.
15. § (1) Az 1. mellékletben lehatárolt meghatározó karakterű „lakóterület” településrészen a településkép védelme érdekében új épület a meglevő beépítéshez illeszkedő építészeti kialakítással helyezhető el
(2) A „lakóterület” településrészen építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető:
a) A lakó- és intézményépületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 30 foknál alacsonyabb, illetve 45 foknál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként cserépfedést, nádat, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedés alkalmazható.
b) A lakóépületek homlokzata a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel, a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenéssel alakítható ki.
c) Lakóépületként látszó felületű gerendaház, rönkház, faház nem építhető. Lakóépület esetén faburkolatú felület, látszó faszerkezet az épületek homlokzatának legfeljebb 50%-án alkalmazható.
d) Az épületek külső megjelenésében a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, feltűnő színek (pl. kék, lila, rózsaszín) nem alkalmazhatók.
e) Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak és az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek (pl.: citromsárga, lila, neon színek stb.) használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.
f) Homlokzatfelújítás akkor végezhető, amennyiben az kiterjed a közterületről látható épülethomlokzat egészére.
g) Az épületek közterület felé néző homlokzatán - amennyiben az ereszcsatorna függőleges irányú része az utcai homlokzaton kerül elhelyezésre - az ereszcsatorna kizárólag a homlokzat síkjára szerelt módon, illetve a homlokzati falba beépítve vagy takartan helyezhető el, az előkert vagy az utcai járda feletti térben szabadon átvezetett módon nem építhető ki.
(3) Az utcafronti kerítés az alábbiak szerint alakítható ki:
a) Az utcai kerítés az épülettel színében, anyagában, építészeti stílusával összhangban alakítható ki.
b) A telkek utcai telekhatárán legfeljebb 50 cm magasságú tömör (beton, kő, tégla) lábazatos, áttört kerítések létesíthetők. Útcsatlakozásoktól számított 2-2 m távolságig a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 0,60 m-nél magasabb növényzetet ültetni nem lehetséges.
c) Az utcafronti kerítés épített oszlopainak tetején, kapu épített tetőszerkezetének tetején, illetve bármilyen épített kerítésépítményen, amennyiben arra térbeli díszítés kerül, díszítésként hagyományos geometriai forma (pl. gömb, kocka, gúla stb.), illetve történelmi, vallási tárgyú emlék alkalmazható, állatfigurák (pl. oroszlán, sárkány stb.) nem használhatók.
(4) A közterületen elhelyezhető építményekkel, létesítményekkel szembeni elvárások:
a) A közterületi árusítópavilon a faluképbe illően létesíthető.
b) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek (buszmegállók) a település teljes területén egységes kialakítással, hagyományos építőanyagok (fa, vakolt felületek, terméskő, tégla) felhasználásával létesíthetők.
c) A közterületen a parkolás, megállás megakadályozására szolgáló, a településképet negatívan befolyásoló, kő-, illetve szikladarab, növénnyel beültetett vagy betonnal kiöntött autógumi, egyéb természetes vagy mesterséges anyagú, terepből kiálló tárgy, oszlop engedély nélküli elhelyezése nem megengedett.
(5) A közlekedési célú közterületek kialakításának szabályai:
a) A közterületi kocsibehajtók számára kiépítésre kerülő vízátereszek min. 40 cm belső átmérővel létesíthetők.
b) A közterületi útburkolat településképet rontó látványának elkerülése érdekében el kell kerülni a közterületen történő burkolat bontás során keletkező újabb hibák lehetőségét, ezért amennyiben burkolatbontásra kerül sor, a burkolat helyreállításának minden esetben a burkolatszéltől számított legalább 1,5 m távolságig kell megtörténnie, kivéve a kiselemes, illetve járdaburkolat esetén.
c) A közterületi növényzet úgy telepíthetők, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozzák.
d) Táj - és településkép - védelmi okokból a belterületi utak útsorfásítással alakíthatók ki.
e) Új közutak, utcák kialakítása legalább egyoldali fasor telepítésével történhet.
(6) A zöldfelület kialakításának szabályai:
a) A közutak - a műszaki lehetőségek (közművek, útburkolatok) figyelembevétele mellett - legalább egyoldali út menti fasorral alakíthatók ki.
b) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos, jellemzően a 4. mellékletben szereplő „Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke” szerinti fajok telepíthetők, az 5. melléklet „Növénytiltó listái”-ban szereplő növényfajok kizárásával.
(7) Egyéb műszaki berendezésekkel szembeni elvárások a településképi szempontból meghatározó területeken:
a) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.
b) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető, kivéve műszaki szükségszerűség, amely esetén az épület homlokzatán takartan - az épülettel szerves egységet képező módon - helyezhető el.
c) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem alakítható ki.
d) Elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabolaantennák stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, klímaberendezés kültéri egysége, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterület felé néző homlokzatán nem helyezhető el, kivéve műszaki szükségszerűség.
e) Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen lévő utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el kivéve műszaki szükségszerűség.
16. § (1) Az 1. mellékletben lehatárolt településképi szempontból meghatározó „üzemi gazdasági terület” településrészen a településkép védelme érdekében új épület, építmény a meglévő környezethez és a terepviszonyokhoz illeszkedő építészeti kialakítással helyezhető el.
(2) Gazdasági területen az épületek csak magastetővel létesíthetők. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével a tető hajlásszöge 30-45 fok között lehet, tetőhéjazatként cserépfedést, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedés alkalmazható. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel építhetők.
(3) Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak és az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek (pl.: citromsárga, lila, neon színek stb.) használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.
(4) A közterületi telekhatárra vagy az előkertbe építészetileg térben nem körülhatárolt építmények (nyitott vasvázas szín, bekerített rakatok stb.) nem kerülhetnek. Takarásukról gondoskodni kell (egyéb épület, épített kerítés, örökzöld növényzet).
(5) A gazdasági tevékenységhez szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet nem képezhetnek.
(6) Gazdasági terület a telekhatárok mentén legalább egy fasor telepítésével alakítható ki.
17. § (1) Az 1. mellékletben lehatárolt településképi szempontból meghatározó „kertes mezőgazdasági terület (zártkert)” településrészen a településkép védelme érdekében új épület, építmény a meglévő környezethez és a terepviszonyokhoz illeszkedő építészeti kialakítással helyezhető el.
(2) A kertes mezőgazdasági területen lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.
(3) A területen egytömegű, magastetős, 35-45 fok közötti tető hajlásszögű építmények létesíthetők. Cserép vagy cseréphez igazodó karakterű és színű fedés vagy nádfedés alkalmazható.
18. § (1) Az 1. mellékletben lehatárolt településképi szempontból meghatározó „Robinia park üdülőterület” településrészen a településkép védelme érdekében új épület, építmény a meglévő környezethez és a terepviszonyokhoz illeszkedő építészeti kialakítással helyezhető el.
(2) Az épületeket a helyi építészeti és táji adottságokhoz illeszkedő módon alakíthatók ki a külön jogszabályban meghatározott látványterv alapján.
(3) közmű és elektromos hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos építményeik kiépítésénél, a meglévő hálózatok korszerűsítésénél - a tájkép védelme, az esztétikai követelmények érvényesítése céljából - a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével, a terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.
19. § (1) Az 1. mellékletben lehatárolt településképi szempontból meghatározó „löszfalba épített pincesorok területe” településrészen a településkép védelme érdekében új épület, építmény a meglévő környezethez és a terepviszonyokhoz illeszkedő építészeti kialakítással helyezhető el.
(2) A löszfalba épített pincesor előtt faszerkezetű előépítmény létesíthető 30-45 fok közötti nyeregetető lefedéssel, piros cserép, vagy nádfedéssel.
20. § (1) Az 1. mellékletben lehatárolt településképi szempontból meghatározó „egyéb külterület” településrészen a településkép védelme érdekében új épület, építmény a meglévő környezethez és a terepviszonyokhoz illeszkedő építészeti kialakítással helyezhető el.
(2) Az egyéb külterületen építési tevékenység az alábbiak szerint végezhető:
a) A tájba való illeszkedés és a tájképvédelem érdekében tetőfedésként bitumenes zsindely, piros vagy kék színű fém hullámlemez, valamint műanyag vagy szürke eternit hullámlemez nem alkalmazható.
b) Csak a helyi építési hagyományoknak (anyaghasználat: tégla, kő, fa, cserép, vakolt falfelület) megfelelő, tájba illeszkedő épületek, építmények építhetők.
c) Az épületek külső megjelenésében a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, rikító színek (pl. kék, lila, rózsaszín) nem alkalmazhatók.
d) A homlokzatokon (falburkolat, tető) olyan színárnyalatok alkalmazhatók, amelyek a hagyományos építőanyagok (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) színeire jellemzők.
e) Külterületen jellemzően csak a 4. mellékletben szereplő „Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke” szerinti fajok telepíthetők, az 5. melléklet „Növénytiltó listái”-ban szereplő növényfajok kizárásával.
f) A 6. melléklet szerinti természetvédelem alatt álló külterületeken olyan épület, építmény, nyomvonalas létesítmény, berendezés, amely a tájképi egységet megbontja, nem létesíthető, nem helyezhető üzembe.
g) A 6. melléklet szerinti tájképvédelmi területen új épület építése a tájba illesztés fokozott figyelembevételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.
h) A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők.
i) A 6. melléklet szerinti tájképvédelmi területeken a táj jellegzetes arculatát kedvezőtlenül megváltoztató tevékenység nem folytatható.
j) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.
k) A termőföldről szóló vonatkozó törvény alapján az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett, mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken levő természetes növényállományt (mocsár, láp. rét, legelő) meg kell őrizni.
l) Mezőgazdasági területen lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.
12. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó közös szabályok
21. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembevétele mellett helyezhetők el.
(2) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra és a településképre egyaránt figyelmet kell fordítani.
(3) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(4) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(5) A villamos energia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra.
(6) A település belterületén az új villamosenergia-ellátási, valamint a táv- és hírközlő vezetékek csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.
(7) Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában.
(8) A 6. melléklet szerinti védett területeken új magasfeszültségű villamos távvezeték nem létesíthető.
(9) Közterületen a lámpák elhelyezése úgy lehetséges, hogy azok káprázást, vakítást, ártó fényhatást, illetve az ingatlan használatában korlátozást ne okozzon.
(10) A fényszennyezés elkerülésének érdekében a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető. A nem közcélú világítást teljesen ki kell kapcsolni, ha nincs arra közvetlen szükség.
(11) A világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van.
(12) Az utcák, amennyire csak lehet egyenletesen, és amennyire csak lehet, alacsony intenzitással kerüljenek megvilágításra.
(13) A község területén lévő tájékoztató táblák, köztárgyak, hirdető berendezések külön megvilágítsa csak a tárgyhoz közvetlenül csatlakozó világító berendezéssel lehetséges.
13. Felszíni energiaellátási és vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok
22. § (1) A település területén a felszíni energiaellátási és vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas terültek.
a) belterület településrész, kivéve a (2) bekezdés szerint,
b) helyi természetvédelmi területen,
c) Natura 2000 terület,
d) ökológiai folyosó területén (a 7. melléklet szerint),
e) tájképvédelmi terület (a 7. melléklet szerint),
f) lápterületen (a 7. melléklet szerint).
(2) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas terültek:
14. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára, cégérre vonatkozó településképi követelmények
23. § (1) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer egységes koncepció alapján helyezhető el, az e rendelet szerinti Településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.
(2) Az épületre, építményre szerelt reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez.
(3) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.
(4) A község területén lévő tájékoztató táblák, köztárgyak, hirdető berendezések amennyiben nem illeszkednek a környezetükhöz, lebontásuk, vagy anyagában, színében a környezetéhez igazodó átalakításuk, illetve cseréjük szükséges.
24. § Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.
15. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények
25. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(2) Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
16. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények
26. § (1) A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.
(2) A település közigazgatási területén reklámhordozó és reklám – a településkép védelméről szóló törvényben meghatározott kivétellel - az alábbi fokozott védelem alatt álló területeken, közterületen és magánterületen sem helyezhető el:
a) műemlék területek és a műemléki jelentőségű terület, a műemléki környezet területe;
b) régészeti érdekű területen és a régészeti lelőhely területen;
c) helyi jelentőségű védett érték területén;
d) védett természetvédelmi területen, országos ökológiai hálózat területén;
e) tájképvédelmi területén;
f) helyi jelentőségű természetvédelmi területen és védett természeti érték területén.
(3) A reklámok közzététele, valamint a reklámhordozók, a reklámhordozót tartó berendezések területi elhelyezése a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017.(IV.28.) kormányrendeletben foglaltak, valamint jelen rendeletben előírtak betartása mellett történhet.
17. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
27. § (1) Legfeljebb 1,0 x 1,5 m felületű, önkormányzat által kifüggesztett hirdetéseket, információkat tartalmazó hirdető vitrin közterületen elhelyezhető.
(2) Közvilágítási oszlopokon, oszloponként 1 db, maximum A1-es ívméretű, (840x597mm), nem világító kialakítású információs berendezés elhelyezhető.
(3) Az épületeken, közterületeken és közterületről látható magánterületeken elhelyezhető hirdetések, cégérek elhelyezésével szembeni elvárások:
a) Mérete a közterületről látható magánterületen az 1,0 m2-es nagyságot nem haladhatja meg.
b) Hirdetési- és más célú berendezést – a saját célú cégér, cégtábla, cégfelirat kivételével – elhelyezni nem lehet.
c) Cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
d) Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m2-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen táblaszerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m2-nél nagyobb.
e) Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
f) Kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt üzlethelyiségenként legfeljebb egy db, álló, A1-es méretű, kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
g) Plakát, falragasz az épületek közterületi homlokzatain nem helyezhető el.
h) Épülethomlokzaton, kerítésen 1,0 m2-t meg nem haladó cég-, címtábla, ill. kulturális rendezvényt (művelődési ház, mozi stb.) hirdető plakát, és arra engedélyezett reklámhordozó felület, gépjármű- és gyalogos forgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.
Településképi érvényesítő eszközök
18. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció tartásának kötelező esetei
28. § (1) A településkép védelme érdekében építtető kérelmére a polgármester - amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor - szakmai tájékoztatást ad a településképi követelményekről, valamint az érintett telek beépítési lehetőségeiről.
(2) Amennyiben az építtető tervet készíttetett a (3) bekezdés szerinti kötelező szakmai konzultáció esetén építtetőnek vagy meghatalmazottjának a tervezett épület, épületbővítés vázlatterveit be kell mutatnia.
(3) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni, ha:
a) Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló Kormányrendelet hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
b) az épület homlokzati felületképzését és tetőhéjazatát érintő bármely felújítási, homlokzatszínezési, helyreállítási, bővítési, korszerűsítési, bontási vagy az épület jellegét és megjelenését bármilyen módon érintő egyéb munkálatok végzéséhez;
c) az épület homlokzatán bármilyen hirdető- /reklámberendezés, képzőművészeti alkotás, cég- és címtábla elhelyezéséhez.
d) A telken belül olyan támfal megbontására, elbontására kerülne sor, ami a szomszéd telekre, az azon elhelyezkedő épületekre is hatással lehet.
e) Lakóterületen az oldalhatáron álló beépítések zártsorúvá történő összeépítése esetén.
f) Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,
g) közterületen vízáteresz építése, átépítése
h) új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:
ha) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármely irányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,
hb) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármely irányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.
(4) A tulajdonos felhívásra szakmai konzultációt köteles lefolytatni abban az esetben, ha:
a) a település területén, a tulajdonos telkén súlyosan településképet romboló tevékenység történt,
b) az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért annak tulajdonosa, illetve amennyiben a tulajdonos nem állapítható meg, akkor az érintett ingatlan tulajdonos a felszólítást követő 30 napon belül nem távolította el.
(5) E rendeletben meghatározott illeszkedési szempontok eldöntésével kapcsolatban kérhető.
19. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció véleményezésének szempontjai
29. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a konzultációra benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének.
(3) Építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell különösen, hogy:
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
b) teljesíti-e a helyi védettségű területek, épületek, építmények esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
c) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
d) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
e) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
f) a tető hajlásszögének kialakítása és a tetőfelépítmények megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, illetve megfelel-e a településképi rendeletben előírtaknak,
g) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
h) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,
i) meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe
j) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.
20. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
30. § Településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) kell lefolytatni az alábbi esetekben:
a) új építmény építési engedélyezési eljárásakor,
b) meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető;
31. § A polgármester a véleményét a 30. § felsorolt esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára. alapozza.
21. A településképi véleményezés szempontjai, a véleményezési eljárás szabályai
32. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi véleményezési eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 26/A. §-ban foglaltak szerint kerül lefolytatásra.
(3) A településképi véleményezési eljárás lefolytatási iránti kérelmet a 7. mellékletben foglalt mintának megfelelően, illetve az önkormányzati honlapról letölthető nyomtatványon kell benyújtani.
(4) A kérelemhez -a kérelem benyújtásáig- a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre kell feltölteni, melyhez a kérelmező a Polgármesternek hozzáférést biztosít.
22. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
33. § A településképi bejelentési eljárást az önkormányzati főépítész, illetve amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor a polgármester folytatja le.
34. § Településképi bejelentési eljárást a meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén kell lefolytatni, amennyiben a meglévő lakórendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra.
35. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017.(IV.28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.
23. A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szabályai
36. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma:
a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
c) a b) pont szerinti előírások eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
b) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.
37. § A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú vagy elektronikusan megküldött bejelentésre indul. A bejelentéshez szükséges bejelentőlapot a 8. melléklet tartalmazza, illetve az önkormányzati honlapról letölthető. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni, illetve elektronikus bejelentés esetén elektronikus dokumentációt kell csatolni.
A településképi kötelezés
24. A településképi kötelezési eljárás szabályai
38. § (1) Az alábbi jogszabálysértések esetén a polgármester hivatalból, vagy kérelemre végzésben hívja fel az ingatlan tulajdonosának figyelmét:
a) A jelen rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén.
b) A település területén, a tulajdonos telkén súlyosan településképet romboló tevékenység történt.
c) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer, cég-, címtábla, cégér nem került eltávolításra.
d) A jelen rendeletben előírt településképi bejelentés elmulasztása, a bejelentési eljárás során megtiltott tevékenység folytatása, vagy a bejelentésben foglaltaktól eltérő végrehajtás esetén.
(2) Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el.
(3) Az (1) bekezdés szerinti végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére, a jogszabálysértés mértékéhez igazodó - 30 nap, illetve 1 év időtartam közötti - határidőt kell megállapítani.
(4) A polgármester kötelezési eljárást folytat le az (1) bekezdés szerinti végzésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően.
(5) A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz határozat formájában.
25. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
39. § (1) A polgármester a 38. § (5) bekezdés szerinti hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítés esetén településkép-védelmi bírságot szab ki.
(2) A településkép-védelmi bírság összege egyedi elbírálás alapján szabható ki, amelynek mértéke 50.000 forinttól, 1.000.000 forintig terjedhet.
(3) A településkép-védelmi bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.
(4) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
26. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja
40. § (1) A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
(2) A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja közvetlenül az önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel történik.
Záró rendelkezések
27. Hatályba léptető rendelkezések
41. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdés kivételével a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) A rendelet 39. § (2) bekezdése a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.
42. § E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
28. Hatályon kívül helyező rendelkezések
43. § Hatályát vesztik az alábbi rendeletek:
1. Szólád Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok és reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatos településképi bejelentési eljárásról szóló 20/2017.(XII.19.) önkormányzati rendelete
2. Szólád Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok és reklámhordozók elhelyezéséről szóló 19/2017.(XII.19.) önkormányzati rendelete
3. Szólád Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építészeti örökség védelméről szóló 12/2011.(X.12.) önkormányzati rendelete
4. Szólád Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 7/2005. (VII.1.) önkormányzati rendeletének:
a) 1. § (18), (23), (26)-(27) (31)-(33) bekezdése;
b) 2. § (4) bekezdése;
c) 10. § (5) bekezdése,
d) 11. § (3) bekezdésének 3-5. mondata, és (5) bekezdése;
e) 12. § (6) bekezdése;
f) 14. § (8) bekezdése, a (14) bekezdés negyedik és hatodik franciabekezdése, a (16) bekezdés negyedik és hatodik franciabekezdése, a (22) bekezdés negyedik és hatodik franciabekezdése, a (23) bekezdés negyedik és hatodik franciabekezdése;
g) 15. § (7) bekezdése;
h) 16. § (14) bekezdés negyedik és hatodik franciabekezdése; a (15) bekezdés negyedik és hatodik franciabekezdése, a (16) bekezdés negyedik és hatodik franciabekezdése, a (17) bekezdés negyedik és hatodik franciabekezdése, a (18) bekezdés negyedik és hatodik franciabekezdése, a (19) bekezdés negyedik és hatodik franciabekezdése, a (20) bekezdés negyedik és hatodik franciabekezdése;
i) 17. § (7) bekezdése;
j) 18. § (4) bekezdés negyedik és hatodik franciabekezdése, az (5) bekezdés negyedik és hatodik franciabekezdése;
k) 22. § (3) bekezdése, az (5) bekezdés második tagmondata, és (9) bekezdése;
m) 24. § (6) bekezdése;
n) 29. § (2) bekezdése és
o) 2. melléklete.