Táska Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2018 (V.24.) önkormányzati rendelete
településkép védelméről
Hatályos: 2018. 05. 25Táska Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2018 (V.24.) önkormányzati rendelete
településkép védelméről
Hatályos: 2018. 05. 25
Táska Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) - h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településképi koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.18.) Korm. rendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a településfejlesztéssel, településrendezéssel és a településkép érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 8/2017.(VIII.1.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
- FEJEZET
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
- A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
- § E rendelet célja Táska Község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
- a helyi művi értékek egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszűntetés szabályozásával
- a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával
- a településképi követelmények meghatározásával
- a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával
- a településképi kötelezés és a településképi bírság alkalmazásával, a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
- § A helyi védelem célja Táska településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme és jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
- § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
- a különböző rendeltetésű és használatú területek karakterének meghatározása
- a sajátos karakterjegyek megőrzése, egyedi szabályozása.
- § E rendelet hatálya Táska Község közigazgatási területére terjed ki.
- § E rendelet alkalmazásában használt fogalmak
- A tetőidom jellemző hajlásszöge: az a hajlásszög, mely a tető vízszintes vetületének legalább 80%-át meghatározóan érvényesül (a fennmaradó 20%-on eltérő hajlásszög is lehet).
- Művi érték: a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző, építészeti arculatot, települési karaktert meghatározó épület, építmény, kapu, kerítés, szobor, képzőművészeti alkotás.
- Utcai épület: az egy telken álló épületek közül az utcai telekhatárhoz legközelebb eső épület.
- Utcai homlokzat: az építmény közúttal vagy magánúttal határos telekhatára felé néző homlokzata.
- Utcai telekhatár: a telek azon telekhatára mely közúttal vagy magánúttal határos.
- FEJEZET
HELYI VÉDELEM
- A helyi védelem feladata, általános szabályai,
önkormányzati kötelezettségek
- §
- A helyi védelem alatt álló művi érték a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
- A helyi védelem feladata
- az épített örökség meghatározása, számbavétele
- védetté nyilvánítása, nyilvántartása
- az épített örökség megőriztetése
- a lakossággal történő megismertetése.
- Helyi védelem alatt állnak az e rendelet 1. mellékletében szereplő, védetté nyilvánított művi értékek.
- A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a képviselő-testület e rendelet módosításával dönt.
- A helyi védelem alá helyezést vagy megszűntetést bármely természetes vagy jogi személy kezdeményezheti írásban Táska község polgármesteréhez benyújtott levélben, az alábbiak benyújtásával:
- a védendő építmény, építményrész pontos helyének megjelölése (utca, házszám, hrsz)
- védendő épületre, épületrészre vonatkozó szakszerű rövid indoklás
- fotódokumentáció.
- A helyi védelemben részesítési vagy a védelem megszűntetési javaslatot a helyben szokásos módon – az önkormányzat hirdetőtábláján – legalább 30 napra közzé kell tenni, és erről írásban értesíteni kell:
a) az ingatlan tulajdonosát
b) a védetté nyilvánításra vagy annak megszűntetésére javaslatot tevőt.
- A védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetéséről a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület dönt.
- A helyi védett művi értéket az önkormányzat erre a célra készített táblával megjelölheti.
- Tilos a helyi védelem alatt álló érték elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
- A helyi védelem megszűntetése csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen helyre nem állítható károsodása, életveszélyes állapot megszűntetése és a védett érték megszűntetéséhez fűződő jelentős közérdek esetén kezdeményezhető. A védett érték bontására csak a védettség megszűntetését követően kerülhet sor.
- Az egyedi védelem meghatározása
- §
- Az egyedi védelem Táska jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó helyi értékekre terjed ki, amelyek e rendelet 1/a. mellékletében felsoroltak és 1/b. mellékletében térképen ábrázoltak.
- A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartásáról a települési főépítész, annak hiányában a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:
- a védett érték megnevezését, védelem típusát
- a pontos helyét, helyrajzi számát
- a tulajdonos, kezelő, használó megnevezését
- a védelemre javaslatot tevő nevét
- a védelem indoklását
- a védett érték fotóit
- a védelmet megállapító rendelet számát.
- Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
- §
- A védett helyi művi értéket a rendeletetésének megfelelő célra kell használni. A használat az érték fennmaradását nem veszélyeztetheti.
- A védett helyi művi érték jókarbantartása, állapotának védelme a tulajdonos kötelessége. A védett érték károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van.
- A védelem a művi értékek anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására terjed ki.
- A védett helyi művi érték tulajdonosa az érték megóvása érdekében kérheti az önkormányzat anyagi támogatását, ha az önkormányzat éves költségvetésében erre pénzügyi keretösszeget biztosít.
- Helyi védelem alatt álló épület esetén a védettség nem zárja ki az épület korszerűsítését, átalakítását, bővítését, de az épület eredeti karakterét meg kell tartani, az alábbiak szerint:
- a felújításnál az eredeti értékeket meg kell tartani, illetve visszaállítani
- a jókarbantartás keretében nem végezhető az érték sérülésével, roncsolásával és építészeti érték megváltoztatásával járó beavatkozás
- az épület részleges bontása csak akkor lehetséges, ha a védett érték nem sérül.
- A helyi védelem alatt álló művi értékekre vonatkozó
építészeti követelmények
- §
Helyi védelem alatt álló épület esetén
- bővíteni az eredeti épület értékeinek, karakterének tiszteletben tartásával szabad. A tetőtér beépítésénél nem alkalmazható a tető síkjából kiugró ablak
- fésűs beépítés esetén az épület bővítése – ha a telekszélesség lehetővé teszi – az utcai homlokzatsíktól legalább 5 méterrel hátrahúzott oldalszárnnyal is lehetséges, az eredeti épületnél nem magasabb párkány- és gerincmagassággal
- az épületen reklám, hirdetés nem helyezhető el, kivéve a cégért és a cégfeliratot, de az az építészeti tagozatot nem takarhatja és a homlokzat harmonikus egységét nem ronthatja
- az épületen épületgépészeti berendezés kültéri egysége közterületről láthatóan, valamint az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el.
- FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
- A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
- §
- A településképi szempontból meghatározó területek:
- falusias lakóterület
- szőlőhegy
- temető terület
- külterület
- A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
- FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
- Általános érvényű településképi követelmények
- A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait az építészeti tervezés és az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.
- Új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet.
- A közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.
- Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
- §
- Az épületek anyaghasználata nem lehet eltérő a településen hagyományosan használt építőanyagoktól.
- A homlokzatképzés és a tetőhéjalás nem lehet a környezettel nem harmonizáló, kirívó színű.
- Az épületek tetőhéjalása nem lehet trapézlemez, hullámpala, műanyag hullámlemez, bitumenes lemez, bitumenes zsindely.
- A település közigazgatási területén állandó használatra szánt, hatósági műszaki engedéllyel nem rendelkező lakókocsi, és egyéb bódé jellegű építmény nem helyezhető el.
- A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó
területi és egyedi építészeti követelmények
Falusias lakóterület
- §
- Az épületeket az illeszkedés szabályai szerint, a kialakult állapotnak megfelelően kell telepíteni és a hagyományos építészeti karakternek megfelelően kell kialakítani.
- Az utcai előkert mérete azonos kell legyen az épület környezetében levő utcaszakaszon jellemző előkertekkel.
- A lakóépületeket szimmetrikus magastetővel lehet megépíteni, jellemzően 35-45o-os tetőhajlásszöggel, a beépítési magasságot a helyi építési szabályzat határozza meg. A tetőfelépítmény a tetősík legfeljebb 30%-át foglalhatja el. Kis lejtésű tető a tető vetületének legfeljebb 20%-án alkalmazható. A tetőfedés anyaga kerámiacserép, vagy azzal színben megegyező betoncserép lehet.
- A homlokzati architektúra illeszkedjen a település hagyományos elemeihez, a homlokzaton természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, kő, beton, műkő) lehet alkalmazni, a színezés a természetes földszínek pasztell színárnyalata lehet.
- A melléképületeket a főépület utcai takarásában lehet elhelyezni, ahhoz illeszkedő tömegformálással és anyaghasználattal.
- A kerti építményeket a lakóház utcai homlokzati síkjától legalább 3 m-rel hátrafelé lehet elhelyezni.
- Az utcai kerítés magassága legfeljebb 1,5 m lehet, legalább 40%-ban áttört kialakítású lehet. Kerítésként legfeljebb 1,5 m magas élősövény is alkalmazható áttört kapukkal.
- Lakótelkenként egy kocsibehajtó létesíthető.
- A kertek első részét díszkertként lehet kialakítani és fenntartani. A fás szárú növények közül a gyümölcsfákon kívül őshonos fafajokat lehet ültetni.
Szőlőhegy
- §
- Az épület tömegformálása, homlokzatkialakítása a településen hagyományos építészeti karaktertől eltérő nem lehet.
- Tetőfedés nádfedés, zsuppfedés, cserépfedés kivételével nem létesíthető.
- Az épületen szimmetrikus nyeregtetőtől eltérő tetőidom építése nem megengedett.
- A tetőidom kialakítása során kontyolás létesítése megengedett.
- Az épület tetőhajlásszöge 35-45° közötti értéktől eltérő nem lehet.
Temető terület
- §
- Az épület tömegformálása, homlokzatkialakítása a településen hagyományos építészeti karaktertől eltérő nem lehet.
- Tetőfedés cserép, betoncserép, formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedés vagy a tájba illő színezésű fémlemezfedés kivételével nem létesíthető.
Külterület
- §
(1) Az épületek elhelyezésénél a tájba illesztésre és takarásra őshonos fafajokat lehet alkalmazni.
(2) Dombgerincre nem helyezhető épület.
(3) Az építmények homlokzatain és tetőin természetes földszíneket lehet alkalmazni.
(4) Csak áttört, lábazat nélküli kerítés építhető.
- Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése vonatkozó
településképi követelmények
- §
- A település villamosenergia-ellátásának, táv- és hírközlésének nyomvonalas létesítményei elhelyezhetők, de törekedni kell a felszín alatti elhelyezésre.
- A település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, gáznyomás szabályozó, szennyvízátemelő) a közterület látványát nem zavaró módon, növényzettel takartan helyezhetők el.
- A településkép védelme szempontjából kiemelt – a 3. mellékletben térképen ábrázolt – területeken
- 10 m-nél magasabb sajátos építmények (víztorony, hírközlési átjátszó torony, antenna) nem helyezhetők el
- a villamosenergia-ellátás, táv- és hírközlés nyomvonalas létesítményeit föld alatt kell elhelyezni
- a kültéri világítást lefelé világító lámpatestekkel kell megoldani
- talajszintre épített fényvető, reflektor csak akkor helyezhető el, ha fényét csak a megvilágítandó felületre vetíti.
- § A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
- §
(1) A település közigazgatási területén reklámhordozók és reklámok elhelyezése, közzététele a településkép védelméről szóló törvény(1) és annak reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló Kormányrendelet(2), illetve e rendelet előírásainak megfelelően lehetséges.
(3) A település közigazgatási területén építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú reklám) helyezhető el, a településképre vonatkozó előírások betartásával.
(4) Beépítésre nem szánt terület övezeteiben önálló reklámberendezés mérete a 2 m2 nagyságot, a reklámhordozót tartó berendezések teljes magassága a 6 métert nem haladhatja meg.
(5) A saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény) építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez.
(6) Utasváró felületének legfeljebb 30 %-án – egységes felületet alkotva – helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés. Az utasváró tetején reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.
(7) A reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések szerkezeti alapszínének és formájának típusonként azonosnak kell lennie.
- Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó
településképi követelmények
- §
- Közmű- és klímaberendezés kültéri egysége, gáznyomás-szabályozó, gázmérő és gázvezeték az épületek homlokzatán közterületről látható módon nem helyezhető el.
- Az utcai épületek utcai homlokzatán és az utcai homlokzatsíktól 5 m-en belül távközlési telekommunikációs eszköz, mesterséges szellőző és égéstermék kivezető nem helyezhető el.
- Napelemes panel, napkollektor csak az épület tetősíkján helyezhető el, a tetősíkkal azonosan. Az utcai tetőfelületen nem helyezhető el napelem, napkollektor.
- Új épület és jelentős átalakítással, bővítéssel járó építés esetén az ingatlan villamosenergia, valamint táv- és hírközlési hálózat bekötése csak földkábellel csatlakozhat a gerincvezetékhez.
- FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
- Szakmai konzultáció
- §
- A településkép védelme érdekében a tulajdonos, beruházó, vagy a tervező (továbbiakban együtt: építtető) kérelmére az önkormányzati főépítész illetve ha önkormányzati főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester (a továbbiakban: konzultáció felelőse), a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül, a településképi követelményekről tájékoztatást ad és e rendelet szabályai szerint szakmai konzultációt biztosít.
- A kérelem papír alapon vagy elektronikus formában nyújtható be az önkormányzat címére, vagy e-mail címére.
- A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
- a tervezett tevékenység helyszíne (cím, hrsz.)
- a tervezett tevékenység bemutatása,
- a településképi arculat bemutatása (fotó, megjelenés a közvetlen környezetben),
- építészeti megjelenés vázlatos bemutatása.
- Kezdeményezhető a szakmai konzultáció
- a tervezés kezdeti szakaszában épület építése, bővítése, épülettömeg megváltoztatása esetén
- meglevő épület utcai homlokzatának megváltoztatása (átalakítás, színezés, nyílászáró-csere) előtt
- minden új reklámhordozó és reklám kialakítása előtt.
- Kötelező a szakmai konzultáció
- a településképet befolyásoló építési tevékenység
- védelem alatt álló épületen, annak építményein, kertjében és növényállományában tervezett településképet befolyásoló tevékenység
- reklámhordozó és reklám elhelyezése esetén.
- A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében, vagy – a kérelem benyújtójának kérésére – a helyszínen is lefolytatható.
- A szakmai konzultációról a konzultáció felelőse emlékeztetőt készít, amelyben rögzíti a felvetett javaslatok lényegét, illetve a konzultáció felelősének nyilatkozatát.
- A konzultációról a konzultáció felelőse nyilvántartást vezet.
- A településképi véleményezési eljárás
- §
- Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni – a településképi követelményeket szabályozó kormányrendeletben3 meghatározott esetek kivételével – az engedélyezési eljárást megelőzően, amennyiben az épület, építmény
- helyi védelem alatt áll
- közterületről látható
- közterületre tervezett.
- A polgármester a véleményét az önkormányzati főépítész álláspontjára alapozza.
- A településképi véleményezési eljárás az építtető kérelmére indul. A kérelmet Táska Község polgármesteréhez kell benyújtani, a településképi követelményeket szabályozó kormányrendeletnek3 megfelelő tartalommal és formátumban.
- A településképi vélemény kialakításának szempontjai
- a szakmai konzultáció javaslatainak betartása
- a településképi követelményeknek való megfelelés betartása
- a közterület mentén az épület, építmény kialakításának módja és feltételei
- a közterületen folytatott építési tevékenység esetén a közterület burkolata, műtárgyai, növényzete, díszvilágító berendezései és reklámhordozók kialakítása.
- A településképi bejelentési eljárás
- §
- Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni reklámhordozók és reklámok elhelyezése esetén.
- A településképi bejelentési eljárás a reklámozó, illetve a reklámhordozó és reklám elhelyezésével érintett telek tulajdonosa (a továbbiakban együtt: bejelentő) kérelmére indul.
- A kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani a településképi követelményeket szabályozó kormányrendeletben3 rögzítettek szerint.
- A településképi bejelentési eljárás megindításához szükséges kérelmet a 4. melléklet tartalmazza.
- A polgármester a településképi bejelentési eljárást a településképi követelményeket szabályozó kormányrendeletben3 meghatározottak szerint folytatja le.
- A településképi bejelentési eljárás során figyelembe veendő szempontok:
- a kérelem megfelel-e a településképi követelményeket szabályozó kormányrendeletben3 meghatározott tartalmi és formai követelményeknek
- a reklámhordozó és reklám elhelyezése megfelel-e a reklámelhelyezési kormányrendeletben2 meghatározott általános elhelyezési követelményeknek és az e rendeletben megállapított településképi követelményeknek
- A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Táska Község Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.
- A településképi kötelezés, településképi bírság
- §
- Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi követelményeket megsértette, a polgármester felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
- Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlantulajdonossal szemben 1.000.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.
- Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés formájában – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben4 foglalt hatósági eljárás szabályai szerint – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására – valamint ezzel egyidejűleg az ingatlantulajdonost a településkép-védelmi bírság megfizetésére – kötelezi.
- A településképi bírságot Táska Község Önkormányzatának számlájára kell befizetni.
- A bírság befizetésének határideje a jogerőre emelkedéstől számított 30 nap. 100.000 forint összeget meghaladó bírság esetén – kérelemre – a képviselőtestület legfeljebb 12 havi részletfizetési kedvezményt adhat.
- FEJEZET
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
- A településképi követelmények alkalmazásának
önkormányzati ösztönzése
- §
(1) A helyi védelem alatt álló művi értékek helyreállítási és felújítási költségeihez az önkormányzat egyedi kérelemre az éves költségvetésében meghatározott mértékig támogatást adhat.
(2) A vissza nem térítendő támogatás mértéke az igazolt költségeknek legfeljebb az 50%-a lehet.
(3) A támogatás felhasználásáról a kérelmezővel a képviselőtestület felhatalmazásával a polgármester támogatási szerződést köt.
(4) A támogatás kifizetése a támogatási szerződés alapján, műszaki ellenőr által leigazolt számla alapján történhet.
(5) A helyi védelem alatt álló művi érték tulajdonosa, kezelője, használója adókedvezményben vagy mentességben részesíthető, melyeknek mértékét a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet állapítja meg.
- FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
- Hatályba lépés
- § Jelen rendelet kihirdetést követő napon lép hatályba.
- Hatályon kívül helyező rendelkezések
- §. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti
- Táska Község Önkormányzat Képviselő-testületének Táska 7/1989 (VII. 26.) számú helyi értékvédelmi rendelete.
- Táska Község Önkormányzat Képviselő-testületének Táska Helyi Építési Szabályzatáról szóló 2/2008.(II.15.) számú önkormányzati rendeletének 55.§-a, valamint a 2, 3. számú függeléke.
Gadányi István Dr. Halász Péter
polgármester jegyző
A rendelet kihirdetve:
Táska, 2018. május 24.
Dr. Halász Péter
jegyző