1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Zics Község Önkormányzata (továbbiakban Önkormányzat)

(2) Székhelye: Zics, Petőfi S. u. 1.

(3) Működési területe: Zics község közigazgatási területe

(4) A képviselő-testület hivatalának feladatait a Tabi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat pecsétje kör alakú, amelynek felirata „Zics Község Önkormányzata”, a pecsét közepén elhelyezett köztársasági címerrel.

(3) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

(4) A címer és zászló használatának rendjét az e tárgykörben alkotott önkormányzati rendelet szabályozza.

(5) A képviselő-testület az általa alapított címekről, kitüntetésekről és adományozásuk szabályairól külön rendeletben rendelkezik.

3. §² Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a Tabi Közös Önkormányzati Hivatal, a jegyző, továbbá a társulás. A kormányzati funkciók felsorolását a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(1) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni.

(2) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.

(3) Az önként vállalt (többlet) feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.

(4) Önként vállalt önkormányzati feladatok az alábbiak:

5. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(2) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (továbbiakban: Mötv. ) 42. §-ában felsoroltakon túlmenően:

6. § A települési képviselők száma – összhangban a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 4. §-ának b.) pontjával 4 fő, a Mötv. 66. §-ának figyelembevételével a polgármesterrel együtt 5 fő. ³A képviselő-testület tagjainak felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára szóló, az Mötv. 116. §-ában meghatározott tartalmú gazdasági programot készít.

8. § (1) A képviselő-testület az évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.

(2) A munkatervet minden év december 31-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.

(3) A munkatervre javaslatot kell kérni;

(4) A munkatervre javaslatot tehetnek a (3) bekezdésben felsoroltakon kívül:

(5) A munkaterv javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.

(6) A munkaterv tartalmazza:

(7) A gazdasági programot és jóváhagyott munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat hirdetőtábláján.

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, a munkatervben szerelő időpontra és előterjesztések megtárgyalására meghívó kiküldésével hívja össze.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az Összeférhetetlenséget és Vagyonnyilatkozatot Vizsgáló Bizottság elnöke hívja össze.

(3) Az Mötv. 44. §-ában meghatározott, indítvány benyújtása esetében az ülés időpontját a polgármester az indítvány kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül a meghívó megküldésével az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belüli időpontra tűzi ki. Ha a polgármester nem intézkedik, az alpolgármester, illetve akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén a bizottság elnöke hívja össze a képviselő- testületet.

(4) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és időpontját, a napirendi pontonként megtárgyalásra javasolt előterjesztések címét és előterjesztőinek nevét. A meghívóval együtt az ülésre az előterjesztéseket is kézbesíteni kell.

(5) Az ülés meghívóját úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontját megelőző legalább 5 nappal kézhez kapják. Ettől eltérni csak kivételesen a polgármester előzetes engedélyével lehet.

(6) A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülésének időpontjáról, helyéről és tárgyalandó napirendről – a meghívó kiküldésével egy időben - a lakosságot is tájékoztatni kell. A tájékoztatás a község valamennyi hirdetőtábláján a meghívó elhelyezésével történik.

10. § (1) A polgármester a munkatervtől eltérő időpontban az Mötv 44. §-ában meghatározott indítványozók kezdeményezésére, és az általa rendkívülinek minősített esetekben összehívhatja a képviselő-testület ülését.

(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt (amennyiben azt nem a polgármester kezdeményezi) a polgármesternek kell benyújtani. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokait, és a napirendi javaslatokat.

(3) A rendkívüli ülés összehívására és levezetésére az SZMSZ 9. §-t kell értelemszerűen alkalmazni, azzal, hogy halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülése meghívó nélkül, telefonon vagy más módon (elektronikus levél, távirat, telefax, stb.) is összehívható.

(4) Ha a polgármester a szabályszerű indítvány ellenére nem hívja össze az ülést, akkor az alpolgármester, illetve akadályoztatása esetén, vagy a tisztség betöltetlensége esetén a Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet.

(1) A képviselő-testület nyilvános ülésére meg kell hívni:

(2) A képviselő-testület zárt ülésére meg kell hívni:

(1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések:

(2) A képviselő-testület elé előterjesztést nyújthat be:

13. § (1) Előterjesztés a képviselő-testület elé írásban és szóban is benyújtható. Szóbeli előterjesztés esetén is a határozati javaslatot írásban kell benyújtani.

(2) Nem lehet szóbeli előterjesztést tenni az alábbi ügyekben:

14. § (1) Az írásbeli előterjesztés két részből áll.

(2) Az előterjesztések tartalmáért az előterjesztő a felelős.

(3)⁴ Az önkormányzati hatósági ügyeknél az előterjesztésnek tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyeket az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerinti alakszerű határozat is tartalmaz.

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet, és a testület felszólást jóváhagyó határozata alapján fel is szólalhat.

(2) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a képviselő-testület határozata alapján esetileg illeti meg a tanácskozási jog a 11. §. 1) bekezdés. c) pontjaiban felsorolt személyeket, az általuk képviselt szervezet tevékenységi körét érintő napirend kapcsán.

(3) A tanácskozási joggal meghívottak akadályoztatásuk esetén helyettesük útján képviseltethetik szervezetüket.

(4) Tanácskozási jog illeti meg Zics településen bejegyzett székhellyel rendelkező civil szervezetek képviselőjét a tevékenységi körébe tartozó ügyek tárgyalásánál.

(1) Az Mötv 46. §. (2) bekezdés a.)-b) pontjában meghatározott esetekben a képviselő-testület zárt ülést tart.

(2) A Képviselő testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené. Az önkormányzat üzleti érdekét sértő a nyilvános tárgyalás, ha a vagyonnal való rendelkezés valamely feltételének, így különösen: a vagyon értékének, vételárának, a versenytárgyalás induló licitje mértékének, a fejlesztések, beruházások esetén a rendelkezésre álló keretösszeg nyilvános ülésen való meghatározása a képviselő-testület szerződéskötési helyzetét, esélyeit kedvezőtlenül befolyásolná.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai és a jegyző, az aljegyző az ülés jegyzőkönyvvezetője, a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, továbbá meghívása esetén az érintett és törvényes vagy jogi képviselője, szakértő vehet részt. Törvény vagy önkormányzati rendelet kötelezővé teheti az érintett meghívását.

(4) Az Mötv 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(1) Az alakuló ülés összehívásáról – az Mötv . 43. §-ában foglaltak szerint – a polgármester gondoskodik. Az ülést a legidősebb települési képviselő korelnökként a polgármester eskütételéig vezeti.

(2) Az alakuló ülésen kell dönteni:

(3) Az alakuló ülést követő ülésig az újonnan megválasztott települési képviselőknek meg kell küldeni a hatályos SZMSZ teljes szövegét és a hatályban lévő rendeleteket.

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása esetén a bizottság elnöke vezeti.

(2) Az ülés megnyitásakor a levezető elnök megállapítja a megjelentek számát, az ülés határozatképességét.

(3) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 3 fő jelen van.

(4) Ha a (3) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirend tárgyalására újra össze kell hívni.

19. § Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

(1) Az előterjesztett napirendi javaslatról és azok tárgyalási sorrendjéről a képviselő-testület dönt. Az ülés napirendjébe a bizottság által javasolt napirendi pontot fel kell venni.

(2) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy települési képviselő tehet javaslatot.

21. § (1) A napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja: a polgármester, a települési képviselők, a bizottság és a jegyző.

(2) A sürgősségi indítványt – a sürgősség tényét alátámasztó rövid írásos indoklással – legkésőbb az ülés napján 8,00 órájáig kell írásban a polgármesternél benyújtani, aki azt az előzetes törvényességi vizsgálatot követően haladéktalanul megküldi a képviselőknek.

(3) A sürgősség elfogadásáról a testület – índíványonként külön-külön határoz.

22. § A képviselő-testület a napirend elfogadása után elsőként a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztatót, valamint az átruházott hatáskörökben hozott Intézkedésekről szóló beszámolót tárgyalja meg, majd dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról.

(1) Az ülésvezető minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(2) A jegyző az előterjesztéssel kapcsolatos törvényességi észrevételeit a szavazás előtt jelzi a képviselő-testületnek. A napirend előadója a napirendhez a vita előtt szóban ismerteti az előterjesztés és a határozati javaslat lényegét.

24. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek.

(2) A kérdések elhangzása után a válaszadás, majd a hozzászólások következnek.

(3) A vita során a vitában részt vevők az eredeti határozati javaslathoz kapcsolódóan módosító és kiegészítő indítványokat tehetnek, illetőleg kezdeményezhetik az előterjesztés napirendről való levételét, vagy ismételt napirendre tűzését.

(4) A vita lezárása előtt bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel a határozati javaslat megfontolása vagy pontos megfogalmazása érdekében szünetet rendelhet el.

(5) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

25. § (1) Az ülésvezető a vita lezárása után a módosító javaslatot előterjesztőket nyilatkoztatja indítványuk fenntartásáról vagy visszavonásáról. Új javaslat a vita lezárása után már nem terjeszthető elő. Először a vissza nem vont módosító indítványokat elhangzásuk sorrendjében, majd a kiegészített, módosított eredeti javaslatot kell szavazásra bocsátani.

(2) Amennyiben az elhangzott módosító javaslatok nagy száma, vagy értelmezése miatt bármelyik képviselő vagy az előterjesztő azt igényli, akkor kérésére az ülésvezető köteles szünetet elrendelni a módosításnak megfelelő határozati javaslat pontos megfogalmazásának, leírásának és kiosztásának idejére. A szavazást ezt követően kell lefolytatni a pontosított és írásban kiosztott módosított határozati javaslatról.

26. § (1) A képviselő – testület a döntéseit (határozat, rendelet ) általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) A képviselő- testület a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendel el. Név szerinti szavazás szükséges a közbeszerzési eljárást lezáró döntés esetében. A név szerinti szavazás alkalmával a jelenléti ív alapján minden képviselőt abc sorrendben személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A név szerinti szavazás eredményét a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell. A képviselő-testület külön határozattal rendelhet el titkos szavazást azokban az ügyekben, amikben zárt ülést tarthat.

(3) A titkos szavazás lebonyolítását az összeférhetetlenséget és vagyonnyilatkozatot vizsgáló bizottság végzi.

(4) Titkos szavazással eldöntendő tárgykörében elrendelhető a kétfordulós döntéshozatal is, amelynek során az első fordulóban nyílt szavazással arról születik döntés, hogy a javasolt személyek, illetve döntési alternatívák közül kik vagy melyek szerepeljenek a szavazólapon.

(5) Titkos szavazásnál érvényes igen szavazatnak a szavazólapon szereplő személy neve vagy a döntési alternatíva megfogalmazása mellett lévő körben elhelyezett egymást metsző két egyenes vonal számít. Az érvényes igen szavazatok megállapításánál minden egyéb jelzést, át- vagy hozzáírást, áthúzást figyelmen kívül kell hagyni.

(6) A titkos szavazás eredményét az összeférhetetlenséget és vagyonnyilatkozatot vizsgáló bizottság ismerteti. A bizottság a szavazat összeszámlálásánál jegyzőkönyvet köteles felvenni, melyhez mellékletként zárt borítékban csatolja a szavazó lapokat.

(7) Titkos szavazás esetén, amennyiben több személy közül kell választani, a szavazás mindaddig folytatódik, amíg a két legtöbb szavazatot kapott személy közül kell dönteni és a döntéshez szükséges szavazatszámot valamelyik jelölt eléri.

27. § (1) A szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetőleg a szavazatok téves összeszámlálása miatt tett képviselői észrevétel alapján – elrendelheti a szavazás megismétlését.

(2) A határozati javaslat elfogadásához a jelen lévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).

(3) A megválasztott képviselők több mint a felének (legalább 3 képviselő) igen szavazata (minősített többség) szükséges az Mötv 50 §-nak megfelelően felsoroltakon túlmenően:

28. § (1) A képviselő-testület határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásában, valamint a végrehajtással kapcsolatos rendelkezéseket az előterjesztések formai követelményeinél megfogalmazottak szerint. A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően –folyamatos sorszámmal, évszámmal, a hónap és nap megjelölésével kell ellátni a következők szerint: Zics Község Önkormányzata Képviselő-testületének …../20. (….) számú határozata.

(2) A képviselő-testület által a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. Törvény 23-24. §-a szerint meghozott normatív határozat kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján az aláírt határozat teljes szövegének kifüggesztésével történik.

(3) A határozatról készült jegyzőkönyvi kivonatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek vagy szervnek. A határozatban megjelölt határidők lejárta után a végrehajtásra kötelezett a jegyzőnek jelentést ad.

(4) A végrehajtásról szóló jelentésnek tartalmaznia kell:

(5) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester a jelentések alapján a határidő lejártát, valamint ha a végrehajtás a megjelölt határidőben nem történt meg, a végrehajtást követően ismételten beszámol.

(1) A képviselő-testület éves munkatervében elfogadott rendelet alkotási programban megjelölteken kívül rendelet alkotását kezdeményezhetik.

(2) A kezdeményezés irányulhat a képviselő-testület rendeletalkotásra vonatkozó állásfoglalásnak kérésére, illetve konkrét rendelet-tervezet megtárgyalására.

(3) Amennyiben a kezdeményezés a képviselő-testület állásfoglalására irányul, először a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőséről hoz döntést a testület.

(4) Amennyiben a rendelet-tervezetet a kezdeményező tárgyalásra alkalmas módon nyújtja be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

(5) A kezdeményezéseket minden esetben a jegyző véleményezi. A képviselő-testület ülése elé csak a jegyző által törvényességi szempontból előzetesen felülvizsgált rendelet-tervezetek kerülhetnek.

(6) Az önkormányzat által alkotott rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés napját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni. A megjelölés magában foglalja az önkormányzat megnevezését, az önkormányzati rendelet elnevezését, az önkormányzati rendelet címét.

(7) A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek az őket érintő rendeleteket megismerjék.

(8) A képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon kihirdeti. Kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján az aláírt rendelet teljes szövegének kifüggesztésével történik.

(9) A jegyző gondoskodik a rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról, a hatályos rendeletek jegyzékének naprakész vezetéséről.

(10) A jegyző köteles a hatályos rendeletek felülvizsgálatáról folyamatosan gondoskodni, és kétévente az önkormányzati rendeletek hatályosulásáról a képviselő-testületnek beszámolni.

(1) A felvilágosítás kérése előzetesen írásban és az ülésen szóban történhet.

(2) Kérdésnek tekinthető az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügy, intézkedési lehetőség iráni tudakozódás.

(3) Interpelláció az önkormányzat hatáskörébe tartozó közérdekű – a lakosság szélesebb körét érintő – ügy, továbbá a Képviselő-testül korábbi döntéséhez, illetve annak végrehajtásához (intézkedés elmulasztása, hiányossága, nem kellő hatékonysága, vagy más probléma) kapcsolódó felvilágosítás kérés, felvetés.

(4) Nem tekinthető interpellációnak a korábban már megválaszolt, és a testület által elfogadott interpelláció, amennyiben újabb körülmény nem merül fel.

(5) A kérdésre a képviselő-testület ülésén szóban kell választ adni. A válasz elfogadásáról csak a kérdező nyilatkozik, azzal kapcsolatban a képviselő-testület nem foglal állást.

(6) Az interpellálás joga a képviselőket a napirendi pontok tárgyalásának befejezését követően illeti meg.

(7) Az interpellációra a képviselő-testület ülésén szóban- vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban érdemben választ kell adni.

(8) Az ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik, és ha azt nem fogadja el, arról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a testület a választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának bizottság általi részletes kivizsgálását, melyben a felvilágosítást kérő képviselő is részt vehet.

(9) Amennyiben az interpellációra az érdemi választ írásban adják meg, a Képviselő-testületnek az interpelláció benyújtását követő ülésen az interpellációt az interpelláló képviselő, a választ a válaszadó felolvassa.

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékleteivel együtt a jegyző kezeli.

(4) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet és mellékleteit a képviselők és az állampolgárok a Tabi Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén, valamint az önkormányzat hivatalos helyiségében megtekinthetik.

(5) A zárt ülésről készített külön jegyzőkönyvbe és mellékleteibe az érintetteken és a 16. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívül más nem tekinthet be. A zárt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

32. § 16. A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készülhet a jegyzőkönyv készítése érdekében.

33. § (1) A képviselő-testület a hatáskör átruházásáról, illetőleg visszavonásáról a hatáskört érintő jogviszonyt szabályozó rendelet elfogadásakor dönt.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója az e körben tett intézkedéseiről, azok eredményéről a soron következő munkaterv szerinti ülésen beszámol.

(3) A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról, az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző, a képviselő- testületet, a változást követő testületi ülés előterjesztéseivel együtt írásban tájékoztatja.

34. § (1) A települési képviselő főbb jogai a Mötv. 32. §-ában meghatározottakon túl:

(2) A települési képviselő főbb kötelezettségei:

(3) A 34. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt kötelezettségének elmulasztása esetén a képviselőtől egy havi tiszteletdíja, természetbeni juttatása megvonható.

35. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátásának segítésére megbízatása egész időtartamára állandó, vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A képviselő-testület meghatározott feladat elvégzésre, meghatározott időre ideiglenes bizottságot hozhat létre, mely megbízatása idejének lejártával automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ideiglenes bizottságra önkormányzati hatáskör nem ruházható át.

(3) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak az Mötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogai és kötelezettségei a bizottság működésével összefüggésében azonosak.

(4) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjai tevékenységük megkezdése előtt esküt tesznek a képviselő-testület ülésén a polgármester előtt.

(5)⁵ A bizottság megválasztásáról történő szavazás során először a bizottság elnökének személyéről kell dönteni. A bizottság elnökének akadályoztatása esetére, az elnök helyettesítésére az alakuló ülést követő ülésen a bizottság a tagjai sorából elnökhelyettest választ. A bizottság elnöke és elnökhelyettese csak települési képviselő lehet.

(6)⁶ A bizottság feladatait és a megválasztott bizottsági tagok felsorolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(7) A bizottságok működésének főbb szabályait az Mötv és az SZMSZ tartalmazza.

(8) A bizottság üléseit szükség szerint tartja. A bizottság működése során a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.

(9) A bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a feladatkörébe tartozó előterjesztések.

(1) A polgármester a választópolgárok által megválasztott, társadalmi megbízatású tisztségviselő.

(2) A polgármester a képviselő-testület elnöke, törvényes képviselője.

37. §⁷ A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

38. § (1) A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatait az Mötv. más jogszabályok, valamint az SZMSZ tartalmazza.

(2) Amennyiben a képviselő-testület két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester önkormányzati hatósági ügyben a képviselő testület hatáskörébe tartozó ügyben dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett.

(3) A polgármester a két ülés között időszakban felmerülő halaszthatatlan döntést igénylő önkormányzati hatósági ügyben a képviselő testület hatáskörébe tartozó ügyben dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett.

(4) A polgármester a képviselő-.testület működésével összefüggő feladatai körben:

(5) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladata: - bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök összeférhetetlenségi ok jelzése alapján a kizárás kérdéséről, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

(6) A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályok, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. határozza meg.

Az alpolgármester a polgármester irányításával társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(1) A Tabi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, valamint dönt a jogszabályok által hatáskörébe utalt ügyekben, ellátja a feladatkörébe utalt feladatokat.

(2) A jegyző ellátja Tab város, Bábonymegyer, Lulla, Sérsekszőlős, Torvaj, Zala és Zics községek jegyzői feladatait a Hivatal bevonásával.

41. § A jegyző az Mötv 81. § -ban foglaltakon túl

42. § (1) A Hivatal ellátja Tab város, Bábonymegyer, Lulla, Sérsekszőlős, Torvaj Zala és Zics községek önkormányzati hivatali feladatkörét.

(2) A Hivatal székhelye: 8660 Tab, Kossuth u. 49.

(3) A jegyző vagy megbízottja a Hivatalhoz tartozó településeken az ügyfélfogadást hetente az alábbiak szerint tartja: Tab városban: hétfőn 10-12 óráig, Bábonymegyer községben: hétfőn 8-10 óráig, Lulla községben: kedden 8-10 óráig, Sérsekszőlős községben: szerda 8-10 óráig, Torvaj községben: csütörtökön 8-10 óráig, Zala községben:péntek 8-10 óráig, Zics községben: péntek 10-12 óráig.

(4) A Tabi Közös Önkormányzati Hivatal illetékességi területét, szervezeti felépítését, belső munkamegosztását a testület által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

43. § A falugondnok feladatát a falugondnoki szolgálatról szóló 7/2011. (VIII. 30.) sz. rendelet szabályozza.

44. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati feladat- és hatáskörök hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekében az alábbi jogi személyiséggel rendelkező társulások tagja: Koppány-Völgye Többcélú Kistérségi Társulás, Dél-nyugat Balatoni Hulladékgazdálkodási Társulás Somogy Megyei Önkormányzati Társulás

(2) A képviselő-testület a társulás megállapodásokban meghatározott feladatokon kívüli feladatok ellátására további együttműködési megállapodást köthet a kistérséghez vagy más kistérséghez tartozó önkormányzattal, és a megyei önkormányzattal.

(3) A képviselő-testület a Szervezeti és Működési Szabályzatban egyes feladat-, hatásköreinek ellátását átruházhatja a társulásokra.

(4)⁸ A társulásokra átruházott feladat-, hatásköröket a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

45. § (1) A társulások tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat-, hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülés tartását a társulási tanács kezdeményezi.

46. § (1) Az együttes képviselő-testületi ülést a társulást alkotó képviselő-testületek Szervezeti és Működési Szabályzataiban meghatározottak szerint a polgármesterek hívják össze.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülést a társulás tanácsának elnöke vezeti.

(3) Az együttes ülésen a képviselő testület ülése – az ülés vezetését kivéve – az Mötv-ben és a Szervezeti Működési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően zajlik.

(4) Az együttes ülésen az eldöntendő kérdésben a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot.

(5) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, mely a testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályoknak megfelelően a képviselő-testület által hozott határozatokat külön, a tanácskozás lényegét valamennyi – más képviselő-testület tagja által elhangzott – hozzászólást rögzítve tartalmazza.

47. § A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számának meghatározását.

48. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló (szellemi, anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit, amelyek céljuk és rendeltetéseik szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(2) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:

(3) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra, a közvetlen tájékoztatásra, közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

49. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározott időpontban évente legalább egy közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatásról a lakosságot, annak tervezett időpontját megelőző 5 nappal hirdetmény útján tájékoztatni kell. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.

50. § (1) A lakosság szélesebb körét, nagyobb csoportjait érintő ügyekben a döntések előkészítése, a végrehajtás megszervezése, vagy a tájékozódás érdekében lakossági fórumot szervezhetnek:

(2) Lakossági fórumot tarthat a képviselő-testület elsődlegesen az alábbi témákban:

(3) A lakossági fórum helyéről és időpontjáról a lakosságot hirdetmény közzétételével tájékoztatni kell.

51. § A lakosság egészét vagy nagyobb csoportját érintő, közteherrel járó döntések előkészítése során a tervezett intézkedésekről a lakossági (szakmai) érdekképviseletek szerveivel egyeztető tárgyalást kell tartani. Az érdekegyeztetésről a polgármester soron következő képviselő-testületi ülésen ad tájékoztatást.

52. § A képviselő-testület az önkormányzati költségvetésről a gazdálkodásra vonatkozó hatályos jogszabályok szerint rendeletet alkot.

53. § Az előirányzatokkal való gazdálkodás kereteit, a módosításukra, átcsoportosításukra vonatkozó hatásköröket, eljárási szabályokat a költségvetési rendeletben kell meghatározni.

54. § A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról rendeletet alkot.

55. § Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásnak, így vagyontárgyak számbavételének, elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba vitelének, illetőleg más célú hasznosításának szabályait külön rendelet tartalmazza.

56. § (1) E rendelet 2014. december 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: A képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 11/2011. (IX. 20.) sz. rendelet.