Olcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2021. (VIII. 18.) önkormányzati rendelete

Olcsva Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2021. 09. 01- 2021. 09. 01

Olcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2021. (VIII. 18.) önkormányzati rendelete

Olcsva Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Olcsva Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat megnevezése, székhelye, működési területe és működése

1. § (1) Az Önkormányzat elnevezése: Olcsva Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Székhelye: 4826 Olcsva, Kossuth utca 2. szám.

(2) Működési területe: Olcsva Község közigazgatási területe.

(3) Önkormányzat Képviselő-testületének elnevezése: Olcsva Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(4) Az Önkormányzat önállóan szabályozza, egyedi ügyekben szabadon és önállóan igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket, melynek során demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot, gyakorolja a helyi közhatalmat.

(5) Az önkormányzati jogok a választópolgárok közösségét illetik meg, akik az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján közvetetten és a helyi népszavazáson való részvételükkel közvetlenül gyakorolják az önkormányzáshoz való jogaikat.

(6) Önkormányzati döntést a képviselő-testület átruházott hatáskörben az általa létrehozott bizottság, a polgármester, társulásai, a jegyző, illetőleg helyi népszavazás hozhat.

(7) A Képviselő-testület e rendeletben meghatározza szervezetét és működési rendjét, megállapítja az önkormányzati tevékenységében résztvevők jogait és kötelességeit, rögzíti az eljárási szabályokat.

(8) A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, valamint szervezeti és működési előírásokat a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: SzMSz) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(9) Az SzMSz hatálya kiterjed az Önkormányzat Képviselő-testületére, eltérő rendelkezés hiányában a települési képviselőkre, a Képviselő-testület bizottságára, a polgármesterre, alpolgármesterre, a jegyzőre, aljegyzőre.

(10) A Képviselő-testület bizottságának elnevezése, székhelye: Olcsva Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság). Székhelye: 4826 Olcsva, Kossuth utca 2.

(11) A Képviselő-testület hivatalának elnevezése: Vásárosnaményi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: KÖH). Székhelye: Vásárosnamény, Tamási Áron utca 1. sz. Kirendeltsége: Olcsvai Állandó Kirendeltség, 4826 Olcsva, Kossuth utca 2. szám.

(12) Az Önkormányzat hivatalos honalapjának (a továbbiakban: önkormányzati honlap) címe:

„www.olcsva.hu”

2. Az önkormányzat jelképei, kitüntetései és bélyegzői

2. § Az önkormányzat jelképei:

  • a) címerkép: /download/1441/resources/EJR_8015460-base64img.png
  • b) zászló.

3. § (1) A Képviselő-testület, a Polgármester, a Jegyző, a KÖH hivatalos kör alakú bélyegzőjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a sorszám mellett

  • a) a Képviselő-testület bélyegzőjén a „Olcsva Község Önkormányzata Képviselő-testülete”
  • b) az Önkormányzat bélyegzőjén „Olcsva Község Önkormányzata”,
  • c) a Jegyző bélyegzőjén a „Vásárosnaményi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője”,
  • d) a KÖH Olcsvai Kirendeltségében bélyegzőjén a „Vásárosnaményi Közös Önkormányzati Hivatal Olcsvai Állandó Kirendeltség”

szöveg olvasható.

(2) A bélyegzők használatának rendjét külön szabályzat szabályozza.

II. FEJEZET A képviselő-testület működése

3. A képviselő-testület feladata, hatásköre, szervei

4. § (1) A képviselő-testület tagjai a települési képviselők és a megválasztott polgármester.

(2) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.

(3) A képviselők névsorát az 1. függelék tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület szervei:

  • a) Olcsva Község Polgármestere,
  • b) Olcsva Község Önkormányzata Képviselő-testületének a 1. § (10) bekezdésében meghatározott állandó bizottsága,
  • c) KÖH,
  • d) a Vásárosnaményi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző),
  • e) a 3. függelékben meghatározott társulások.

5. § (1) Az önkormányzati jogokat a község területén élő választópolgárok közössége törvényi felhatalmazás alapján népszavazás útján, valamint az önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja.

(2) A Képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és egyéb, az önkormányzati feladatokat tartalmazó jogszabályokban meghatározott kötelező feladatok ellátásán túl – saját felelősségére, a jogszabályokban előírt feltételek szerint, az éves költségvetésben, a gazdálkodást megalapozó pénzügyi fedezet biztosításával – önként vállalt feladatokat láthat el, vállalkozási tevékenységet is folytathat.

(3) Az Önkormányzat önként vállalt feladatai körében gondoskodik

  • a) a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatásáról,
  • b) a helyi turizmus fejlesztésének támogatásáról,
  • c) a település életében kiemelt jelentőséggel bíró rendezvények támogatásáról,
  • d) az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatainak kiépítéséről, ápolásáról, a testvérközségi és egyéb nemzetközi kapcsolatok fenntartásáról, fejlesztéséről,
  • e) társulások létrejöttének ösztönzéséről, a társulások támogatásáról,
  • f) a kötelező körbe nem tartozó infrastrukturális ellátáshoz szükséges beruházásokról és felújításokról,
  • g) a kötelező körbe nem tartozó településüzemeltetési feladatokról,
  • h) falugondnoki szolgálat működtetéséről,
  • i) a sportegyesületek, a sportolás, illetve az egészséges életmódra való törekvés támogatásáról,
  • j) az egyházak támogatásáról,
  • k) foglalkoztatásról, közfoglalkoztatásról,
  • l) helyi és térségi gazdaságfejlesztésről.

(4) Az önkormányzati - kötelezően ellátandó és az önként vállalt – feladatokat a Képviselő-testület és az alábbi szervei látják el:

  • a) polgármester,
  • b) az állandó bizottság,
  • c) költségvetési szerve,
  • d) jegyző,
  • e) a 3. függelékben meghatározott társulásai.

(5) A Képviselő-testület által alapított és fenntartott költségvetési szerv, illetve társulásainak nevét, székhelyét a 3. függelék tartalmazza. Ezen szervek adataiban bekövetkező változásokat a KÖH 5 munkanapon belül vezeti át.

6. § (1) A Képviselő-testület véleményt nyilvánít a feladat és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy

  • a) településfejlesztéssel,
  • b) település-üzemeltetéssel, vagy
  • c) lakossági közszolgáltatások fejlesztésével

áll szoros kapcsolatban.

(2) Ezen ügyekben – a Polgármester indítványára – a Képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

(3) Az Önkormányzat szabadon vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, közfeladat ellátását abban az esetben, ha

  • a) ellátása nem sérti más települések érdekeit,
  • b) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak, valamint a tevékenységhez kapcsolódó eszközök gazdaságos működtetése indokolttá teszi.

(4) A feladatok önkéntes vállalása vagy megszüntetése előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni.

(5) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a Polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.

(6) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.

7. § (1) A Képviselő-testület a Polgármesterre ruházza át

  • a) az Önkormányzatot, mint földhasználót terhelő kötelezettségek teljesítésével,
  • b) az Önkormányzatnak a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott jogaival,
  • c) a közterületek használatával, engedélyezésével,
  • d) személyi térítési díj hátralékának behajtásával,
  • e) a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott önkormányzati támogatások odaítélésével,
  • f) külön önkormányzati rendelet alapján, a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésével,
  • g) külön önkormányzati rendelet alapján a biztosítási szerződések megkötésével,
  • h) az átmenetileg szabad pénzeszközök egy éven belüli rövid lejáratú pénzintézeti lekötésével,
  • i) az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program alapján a vagyon ingatlanvagyon kataszterből történő adatszolgáltatással,
  • j) a falugondnoki szolgáltatás igénybevételével

kapcsolatos feladat- és hatásköreit.

(2) A Képviselő-testület

  • a) a Beregi Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulásra ruházza át a belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladat-és hatáskörét, valamint a gyermekjóléti szolgálat, és a központi orvosi ügyelet működtetését,
  • b) a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulásra ruházza át a települési szilárd hulladék elszállítását, kezelését, a hulladékkezelési közszolgáltatás szervezését és fenntartását.

(3) A Képviselő-testület az átruházott hatáskört visszavonja, amennyiben az adott hatáskör gyakorlása más szerv eljárása esetén hatékonyabb.

(4) A Képviselő-testület a Jegyzőre ruházza át a közösségi együttélés szabályairól szóló rendeletben meghatározott feladatkörök ellátását.

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről – a Polgármester kivételével - évente beszámol a Képviselő-testület részére. A Polgármester az általa meghozott döntésekről a döntés meghozatalát követő legközelebbi testületi ülésen számol be.

(6) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 1. melléklet tartalmazza.

4. A Képviselő-testület ülései

8. § (1) A Képviselő-testület alakuló-, rendes- és rendkívüli ülést tart.

(2) A Képviselő-testület üléseit a Polgármester – mint az ülés elnöke - hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskört az Alpolgármester gyakorolja.

(3) A Képviselő-testület üléseinek időtartama csak indokolt esetben haladhatja meg a 3 (három) órát. Ezen időkorlát meghosszabbításáról – a Bizottság Elnökének jelzése alapján – a Képviselő-testület egyszerű többséggel (a jelenlévő képviselők több mint felének egyhangú igen szavazatával), vita és alakszerű határozat nélkül dönt.

(4) A Képviselő-testület a Polgármester helyettesítésére egy társadalmi megbízatású Alpolgármestert választ titkos szavazással, aki a Polgármester tartós távolléte esetén ellátja a Polgármester feladatát.

(5) A polgármesteri, alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a Képviselő-testület összehívására és vezetésére a Bizottság Elnöke jogosult. Az ülés vezetésével megbízott képviselőt megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a Polgármestert. A Bizottság Elnöke az e rendeletben meghatározott módon végzi feladatait.

5. Az alakuló ülés

9. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülését a Mötv.-ben meghatározott határidőn belül tartja meg. Az alakuló ülést a Polgármester hívja össze és vezeti.

(2) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság tájékoztatja a képviselő-testületet a választás eredményéről, valamint a Polgármesternek és a képviselőknek kiadja a megbízólevelet.

6. Rendes ülés

10. § (1) A Képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.

(2) A Képviselő-testület ülését a Községháza (4826 Olcsva, Kossuth utca 2.) tárgyalótermében tartja főszabályként minden páros hónap utolsó szerdai napján 1700 órai kezdettel.

(3) A Képviselő-testület dönthet arról, hogy ülését a (2) bekezdésben megjelölt helyszíntől eltérő helyszínen tartja.

11. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésének napirendjére az ülés elnöke (a továbbiakban: elnök) tesz javaslatot, melynek elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel, alakszerű határozattal dönt.

(2) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje:

  • a) a rendeletalkotást igénylő napirendi pontok,
  • b) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok (beszámolók),
  • c) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok (tájékoztatók),
  • d) kérdések, interpellációk,
  • e) közérdekű bejelentések és javaslatok.

(3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjétől – az ülés elnöke, vagy bármelyik képviselő ügyrendi javaslatára, az (1) bekezdésben meghatározottak szerint – el lehet térni.

(4) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:

  • a) az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez,
  • b) jogszabály által meghatározott esetben a könyvvizsgáló ismerteti véleményét,
  • c) az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismerteti véleményét,
  • d) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,
  • e) vita az előterjesztéssel kapcsolatban,
  • f) módosító javaslatok megtétele,
  • g) döntés a módosító javaslatokról,
  • h) döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról.

7. Rendkívüli ülés

12. § A Polgármester a Képviselő-testület ülését a 10. § (2) bekezdésében meghatározott időponttól eltérő időpontban is összehívhatja.

13. § (1) A Képviselő-testület ülését a 10. § (2) bekezdésében meghatározott időponttól eltérő időpontra is össze kell hívni:

  • a) a képviselők egynegyedének a tárgy megjelölésével, írásban tett, saját kezűleg aláírt valamint,
  • b) a Képviselő-testület bizottságának,
  • c) és a területileg illetékes Kormányhivatal vezetőjének

indítványára.

(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés indokát, javasolt napirendjét, helyét és idejét. Az indítványozónak az időpont meghatározásánál figyelemmel kell lennie arra, hogy amennyiben előterjesztést is csatol az indítványához, úgy azt az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal be kell nyújtania a Jegyzőhöz is. Egyéb esetben 4 nappal az ülés tervezett időpontját megelőzően nyújtja be az indítványát a Polgármesterhez.

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a Polgármesternél lehet előterjeszteni.

(4) A Polgármester köteles az indítványban meghatározott napra és időpontra, de legkésőbb 15 napon belül – a javasolt napirendi pontokat tartalmazó napirenddel – a rendkívüli ülést összehívni a testületi ülés indokának, időpontjának meghatározásával.

14. § (1) A Képviselő-testület rendkívüli ülésén – fő szabályként – csak az a napirendi pont tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítvány vonatkozott.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól való eltérésre csak indokolt és halasztást nem tűrő esetben van lehetőség. Ekkor az ülés elnöke a Képviselő-testület rendkívüli ülésén, szóban kezdeményezheti a meghívóban szereplő napirend kibővítését. A rendkívüli ülés napirendjéről a Képviselő-testület egyszerű többséggel, alakszerű határozattal dönt.

8. Az előterjesztések, tájékoztatók

15. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő javaslatok lehetnek:

  • a) tájékoztatók, melyek tudomásulvételt igényelnek,
  • b) előterjesztések, melyek határozati, vagy rendeleti formában meghozandó döntést igényelnek,
  • c) beszámolók, melyet határozati formában meghozandó döntést igényelnek.

(2) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések formai szempontból lehetnek írásbeliek, vagy szóbeliek.

(3) A Képviselő-testület elé előterjesztéseket, tájékoztatókat nyújthatnak be:

  • a) a Bizottság elnöke,
  • b) a Polgármester, Alpolgármester, képviselők,
  • c) a Képviselő-testület által napirendre tervezett előterjesztések tekintetében az érintett intézmények, vagy más szervezetek vezetői,
  • d) könyvvizsgáló,
  • e) a Jegyző,
  • f) az Aljegyző.

16. § (1) Az előterjesztésekben megfogalmazott döntési javaslatokkal szemben, vagy azok kiegészítésére a 11. § (3) bekezdésben megnevezettek indokolással ellátva módosító, kiegészítő indítványt (továbbiakban együtt: módosító indítvány) terjeszthetnek elő. A költségvetés kiadási oldalának növelésére irányuló módosító indítvány esetén meg kell jelölni a fedezetül szolgáló bevételi előirányzatot is.

(2) A módosító indítványt írásban – a 13. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a Képviselő-testület ülését megelőző munkanapon, legkésőbb 1200 óráig kell benyújtani a Polgármesternél.

(3) Az előterjesztő által a Képviselő-testület ülésén ismertetett határozati javaslathoz a képviselők módosító indítványt a vita lezárásáig fogalmazhatnak meg.

17. § (1) Az előterjesztések, tájékoztatók a rendes ülést megelőzően legalább 9 nappal, a rendkívüli ülést megelőzően legalább 5 nappal korábban kerülnek az előterjesztést benyújtó részéről a Jegyző felé leadásra.

(2) Az írásos és előre kiküldött, továbbá a szóbeli előterjesztéseken túl a képviselő-testület az előterjesztés benyújtására jogosultak előterjesztésében „sürgős” minősítésű indítványt is megtárgyalhat. A „sürgős” indítvány a sürgősség tényének indokolásával legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 1200 óráig jelenthető vagy nyújtható be a Polgármesternél, aki azt köteles az ülésen a napirendi javaslat megtárgyalásakor ismertetni. A „sürgős” indítvány napirendre tűzéséről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

9. A Képviselő-testület ülései összehívásának rendje, nyilvánossága

18. § (1) A meghívónak tartalmaznia kell:

  • a) az ülés helyét és időpontját, a javasolt napirendi pontokat és előterjesztőik nevét,
  • b) mellékletként az előterjesztések teljes szövegét főszabályként elektronikus formában vagy kérésre papír alapon.

(2) A meghívót a Polgármester – a (8) bekezdésben meghatározottak szerinti mellékleteivel együtt – a rendes ülés napját megelőzően legalább 4 (négy) nappal küldi ki.

(3) Amennyiben az biztosítható, úgy a rendkívüli ülésre szóló meghívó az ülés napját megelőzően legalább 2 (két) nappal – ha ez el nem hárítható akadályba ütközik, úgy legkésőbb az ülést megelőző napon – kerül kikézbesítésre.

(4) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a Képviselő-testület telefonon is összehívható.

(5) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról és az ülés tervezett napirendjéről a település lakossága az ülés meghívójának a Községháza hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, illetve az önkormányzati honlapon való közzétételével értesül.

(6) A Képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal kapnak meghívót:

  • a) a KÖH napirend tárgya szerinti előterjesztést készítő ügyintézői,
  • b) a napirendi pontok előadói,
  • c) a településen működő egyházak képviselői,
  • d) a Vásárosnaményi Járási Hivatal Vezetője,
  • e) akiknek meghívását a Polgármester egyébként indokoltnak tartja,
  • f) akiknek a meghívását a Képviselő-testület egyébként indokoltnak tartja,
  • g) tevékenységi körüket érintően a településen működő civil szervezetek.

(7) A meghívóhoz

  • a) a (6) bekezdés a) pontjában meghatározottak számára valamennyi írásos előterjesztés megküldésre kerül,
  • b) a (6) bekezdés b-h) pontjaiban meghatározottak részére a tevékenységi körükhöz közvetlenül kapcsolódó írásos előterjesztés kerül megküldésre,

19. § (1) A meghívottak közül azok, akiket kizárólag csak valamely napirendi pont tárgyalásához hívtak meg, tanácskozási joggal a meghívásukhoz közvetlenül kapcsolódó napirendi pont vitájában vesznek részt.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetben – amennyiben azzal kapcsolatban vita merül fel – a Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.

20. § (1) A Képviselő-testület nyilvános ülésén a hallgatóság csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

(2) Az ülés rendjét a hallgatóság a napirendi pontok tárgyalásában nem zavarhatja.

(3) Ha a hallgatóság az ülést, illetve a napirendi pontok tárgyalását zavarja, az ülés elnöke a rendzavarót – vagy ha annak személye nem állapítható meg, úgy a teljes hallgatóságot – rendre utasítja, illetve ha ez eredménytelen maradt, úgy az ülésről kiutasítja.

10. Zárt ülés tartásának szabályai

21. § (1) A Mötv.-ben meghatározott esetekben a Képviselő-testület zárt ülést tart, vagy tarthat. Amennyiben a zárt ülés tartásáról a Képviselő-testület maga határoz, úgy erről mindig egyedileg dönt. A zárt ülésre a Mötv.-ben meghatározott személyek hívhatóak meg.

(2) A zárt ülés megtartását

  • a) a Polgármester,
  • b) bármely képviselő,
  • c) a Jegyző

indítványozhatja.

(3) A zárt ülés jegyzőkönyvébe – polgármester és jegyzőn kívül – csak a képviselők és a tárgyban közvetlenül érintett, vagy hivatalos megbízottja tekinthetnek be, azzal, hogy a külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell, oly módon, hogy a betekintési jog e vonatkozásban nem korlátozható.

(4) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást a Polgármester, valamint a Jegyző adhat.

(5) Amennyiben a jogszabály zárt ülés tartására feltételt állapít meg, úgy az érintett zárt ülés tartásának kérésére irányuló nyilatkozatát a testületi ülést megelőzően be kell szerezni.

(6) A testületi ülésen jelen lévő érintett az (5) bekezdésben foglalt nyilatkozatát szóban is, míg a testületi ülésről távol lévő érintett kizárólag írásban teheti meg.

(7) Az érintett zárt ülés tartására irányuló kérését a jegyzőkönyvben szerepeltetni kell, amennyiben az érintett az ülésen nem vesz részt, úgy erre irányuló nyilatkozatát a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(8) A zárt ülésen hozott határozatokról az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartása mellett – kivéve a Képviselő-testület egyedi hatósági ügyben hozott döntését – a nyilvánosság tájékoztatásra kerül a zárt ülést követően.

11. A Képviselő-testület ülésének tanácskozási rendje

22. § Az elnök jogkörei:

  • a) megnyitja és berekeszti az ülést, illetve megállapítja és az ülés során figyelemmel kíséri a határozatképességet,
  • b) előterjeszti a napirendi javaslatokat, tájékoztatást ad az előző ülést követően történt fontosabb intézkedésekről,
  • c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát, összefoglalja a döntési kérdéskört, tisztázza a döntési helyzet egyértelműségét, szavazásra bocsátja a döntési (határozati, rendeleti) javaslatokat és kihirdeti az elfogadott döntéseket,
  • d) biztosítja az ülés rendjét és zavartalan lefolyását, a képviselők interpellációs jogának gyakorlását,
  • e) a hozzászóláskor megadja, illetve a 23. § (4) bekezdésében megjelölt korlátozással megtagadja, megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során (ugyanabban az ügyben) nem szólalhat fel újra,
  • f) a vitában a hozzászólások időtartamát betartatja,
  • g) szükség esetén rendre utasítja vagy a hallgatóság soraiból kiutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
  • h) tárgyalási szünetet rendel el,
  • i) javaslatot tesz napirendek együtt történő tárgyalására, illetve a hosszúra nyúlt vita lezárására,
  • j) a vita lezárását követően – az elhangzottak, azok összegzése alapján – megfogalmazza a Képviselő-testület döntésének tervezetét, majd arról szavazást rendel el és megállapítja annak eredményét,
  • k) kimondja a döntést, felolvasással ismerteti a döntés teljes szövegét, ha annak tervezete előzetesen, írásban – az erre meghatározott szabálytól eltérően – nem került kiküldésre (átadásra) a képviselőknek, illetve felolvassa a döntésnek azon részét is, amely az írásban megküldött (átadott) tervezethez képest változott,
  • l) a tárgytól eltérő felszólalót figyelmezteti, hogy térjen a tárgyra,
  • m) olyan rendzavarás esetén, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést meghatározott időre félbeszakítja, vagy berekeszti,
  • n) bezárja az ülést.

23. § (1) Ha egy napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja.

(2) Az előterjesztő, vagy bármely képviselő javasolhatja a Képviselő-testületnek a vita lezárását. A Képviselő-testület erről egyszerű többséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.

(3) A hozzászólás a jelentkezés sorrendjében történik.

(4) Egy napirendi pont esetében két alkalommal és legfeljebb 5-5 perc időtartamban lehet hozzászólni.

(5) Az elnök a hozzászólótól megvonja a szót,

  • a) ha a hozzászólás a (4) bekezdés szerinti időtartamot túllépte,
  • b) ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik.

(6) A hallgatóság számára a hozzászólási jogot az elnök biztosítja. A hozzászólási jog megtagadása esetén – kérelemre – a Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt a hozzászólási jog biztosításáról.

24. § (1) Ha a képviselő felszólalása során a Képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ, illetve az ülés rendjét és a szavazásra vonatkozó szabályokat megsérti, az elnök rendre utasítja.

(2) Ismételt rendzavarás esetén, az ülést vezető felszólítja a rendzavarót az ülésterem elhagyására.

(3) Ha az (1) bekezdésben körülírt szabályok ellen az ülés elnöke vét, bármely képviselő kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület az ülés elnökét utasítsa rendre. A Képviselő-testület erről egyszerű többséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.

12. Kérdés, interpelláció

25. § (1) A Képviselők az ülésen a tisztségviselőkhöz interpellációt és kérdést, bármely képviselőhöz pedig kérdést intézhetnek.

(2) A kérdés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezetet, működést, döntést, előkészítést vagy végrehajtást érintő felvetés vagy tudakozódás.

(3) A önkormányzati képviselő a Képviselő-testület ülésén a Polgármestertől, Alpolgármestertől, Jegyzőtől vagy megbízottjától, a Bizottság elnökétől önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű ügyekben kérdezhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – választ kell adni.

(4) Az önkormányzati képviselő az (1) bekezdésben meghatározott személyektől önkormányzati ügyekben már megtett, vagy megtenni elmulasztott intézkedésről magyarázatot kérhet, amelyre a Képviselő-testület ülésén a kérdezett személyesen köteles érdemi választ adni.

(5) A kérdés előterjesztésére 2 perc, a megválaszolására 5 perc áll rendelkezésre.

26. § (1) Az interpelláció írásban a Polgármesternél terjeszthető be, a képviselő-testületi ülés napját megelőzően legalább 3 nappal.

(2) Az interpellációnak tartalmaznia kell:

  • a) az interpelláló nevét, az interpelláció tárgyát,
  • b) annak feltüntetését, hogy az interpellációt az interpelláló szóban is elő kívánja-e adni.

(3) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.

(4) Az interpelláló a válasz megadásakor nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e.

27. § (1) Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, az interpelláció kérdésében a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(2) Amennyiben a feltett interpelláció a címzett részéről azonnal nem válaszolható meg, akkor az érintett az ülést követő 15 napon belül írásban köteles választ adni a képviselőnek. A Polgármester gondoskodik az írásban adott válasznak a képviselőkhöz való eljuttatásáról. A Képviselő-testület a válasz benyújtását követő ülésen tárgyalja az interpellációt.

(3) Abban az esetben, ha az interpelláló a következő ülésen nincs jelen, a testület dönt a válasz elfogadásáról.

III. FEJEZET A Képviselő-testület ülése

13. Határozatképesség, döntéshozatal

28. § (1) Az önkormányzati képviselő köteles részt venni a képviselő-testületi üléseken, valamint a Bizottság ülésein.

(2) Határozatképtelenség esetén az ülés elnöke megkísérli a határozatképesség helyreállítását.

29. § (1) Amennyiben a határozatképességet helyreállítani nem lehet, a képviselő- testületi ülés 8 napon belül a még meg nem tárgyalt napirendi pontok megtárgyalására újra összehívásra kerül.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a meghívó kerül megküldésre, a korábban már kiadott előterjesztések, egyéb dokumentációk nem.

(3) Ilyen esetben a Polgármester a képviselő-testületi ülés tervezett időpontját megelőzően legalább 3 nappal küldi ki a meghívót.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést a Polgármester a - Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével - az Önkormányzat érdekét szolgáló, halaszthatatlan ügyekben döntést hozhat, melyről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

30. § (1) A szavazás nyílt, vagy titkos lehet.

(2) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza.

(3) A nyílt szavazás történhet:

  • a) kézfelemeléssel,
  • b) névszerinti módon, mely során a képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(4) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, úgy az ülés elnöke köteles a szavazást megismételtetni.

31. § (1) Név szerinti szavazást bármely képviselő indítványára a Képviselő-testület - alakszerű határozat nélkül - egyszerű többséggel elrendelhet.

(2) Név szerinti szavazás esetén a szavazatokat ABC sorrendben, szóban kell leadni. A szavazás eredményét rögzítő névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) A szavazás eredményét az elnök állapítja meg. A szavazás eredményének nyilvánvalóan pontatlan összeszámolása esetén az elnök a szavazás megismétlését rendeli el.

32. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv.-ben foglalt esetekben. Titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:

  • a) az ülés elnöke,
  • b) bármelyik képviselő,
  • c) a Képviselő-testület bizottsága,
  • d) a Jegyző.

(2) A titkos szavazás elrendelésére vonatkozó javaslatról a Képviselő-testület minősített többséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.

(3) A szavazás borítékba helyezhető, lebélyegzett szavazólapon, erre a célra rendelkezésre bocsátott helyiségben, urna használatával történik.

(4) Titkos szavazás esetén a Bizottság legalább 3 egyidejűleg jelen lévő tagja – mint szavazatszámláló bizottság – jár el. Amennyiben a Bizottság jelenlévő tagjainak száma a 3 főt nem éri el, úgy ezen ad hoc szavazatszámláló bizottság létszámát a Képviselő-testület tagjai sorából kell feltölteni.

(5) A szavazatszámláló bizottság:

  • a) biztosítja a titkos szavazáshoz szükséges technikai feltételeket,
  • b) a szavazás megkezdése előtt ismerteti a szavazásra vonatkozó szabályokat,
  • c) a szavazás közben folyamatosan biztosítja a szavazás titkosságának feltételeit,
  • d) a szavazás megtörténte után összeszámlálja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít,
  • e) elnöke a szavazás eredményéről a Képviselő-testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz.

(6) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

  • a) a szavazás helyét és napját,
  • b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
  • c) a szavazás során felmerülő körülményeket,
  • d) a szavazás során tett megállapításokat és határozatokat,
  • e) a szavazás eredményét.

(7) A szavazásról készült külön jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá, melyet a Képviselő-testület üléséről készítendő jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

33. § A gazdasági, vagyonjogi előterjesztések eldöntésénél nem vehetnek részt, akik rokonsági, vagy gazdasági kapcsolatuknál fogva érdekeltek, érintettek az adott ügyben.

34. § Akik olyan határozatot, döntést hoztak, amelyről tudták, vagy a tőlük elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy a döntés jogellenes, jogszabálysértő, az önkormányzat jogos érdekeit súlyosan sérti, a döntés következményeként jelentkező esetleges kárért korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.

35. § A személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a határozatot vissza kell vonni, és az ügyet az érintettség ismeretében megismételt szavazásra kell bocsátani úgy, hogy a mulasztó képviselő az új döntéshozatalban nem vehet részt.

14. A települési képviselők díjazása

36. § (1) Olcsva Község Önkormányzat Képviselő-testülete a települési képviselők részére tiszteletdíjat nem állapít meg.

(2) Képviselőnek a képviselői tevékenységgel összefüggő, az általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.

15. Határozathozatal, jegyzőkönyv

37. § (1) A Képviselő-testület az (5) bekezdésben foglaltak kivételével, alakszerű határozattal dönt. A határozatok megjelölése évente emelkedő sorszámmal és ehhez törtvonallal kapcsolódó évszámmal (az ülés időpontjának), majd „önkormányzati határozata” megjelöléssel történik. A határozat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) A határozat megjelölése tartalmazza:

  • a) a Képviselő-testület megnevezését,
  • b) a „határozata” kifejezést,
  • c) a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját,
  • d) a határozat címét.

(3) Példa a határozat megjelölésére Olcsva Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/év.(hónap.,nap.) önkormányzati határozata az önkormányzat 2019. évi közbeszerzési tervének jóváhagyásáról.

(4) A határozat a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

  • a) a Képviselő-testület döntését,
  • b) a végrehajtására szolgáló határidő és a végrehajtásáért felelős megnevezését.

(5) A Képviselő-testület a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt

  • a) ügyrendi kérdésekről,
  • b) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadása tárgyában,
  • c) tájékoztató anyagokról,
  • d) a határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat esetén – a módosításra, kiegészítésre javasolt – a tervezet szövegének megállapításáról,
  • e) az interpellációra adott válaszról.

38. § (1) A Képviselő-testület üléséről lehetőleg hangfelvételt, majd írásban 2 – a zárt ülésről 1 – példányban jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv a Mötv.-ben meghatározottakon kívül tartalmazza:

  • a) a napirend tárgyát, az előadók, a kérdésfeltevők és válaszadók nevét,
  • b) szóbeli előterjesztések lényegét, illetve az előterjesztett határozati javaslat módosítására, kiegészítésére vonatkozó hozzászólás lényegét,
  • c) a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,
  • d) szükség esetén az elnök intézkedéseit,
  • e) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,
  • f) a név szerinti szavazásban résztvevők nevét és szavazatát,
  • g) a szavazólappal történő titkos szavazás eredményét,
  • h) külön önkormányzati határozatban meghatározott két fő önkormányzati képviselő hitelesítő aláírását.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékleteit képezi:

  • a) a meghívó,
  • b) az írásos előterjesztések, az írásban benyújtott interpellációk teljes szövege,
  • c) a jelenléti ív,
  • d) a névszerinti szavazásról készült külön névsor, a leadott szavazatokat rögzítve,
  • e) a titkos szavazásról készült külön jegyzőkönyv,
  • f) a képviselő írásban benyújtott hozzászólása,
  • g) a Jegyző törvényességi észrevétele.

(4) Az ülésről készült jegyzőkönyv az Önkormányzat honlapján közzétételre kerül.

(5) A jegyzőkönyvbe való betekintést a KÖH Olcsvai Kirendeltségén lehet kezdeményezni munkaidőben. A jegyzőkönyvről – díjfizetés ellenében - másolat kérhető.

39. § A megválasztott képviselők több mint a felének az egybehangzó szavazata (minősített többség) szükséges – Mötv.-ben meghatározott eseteken kívül:

  • a) a helyi népszavazás, népi kezdeményezés elrendeléséhez,
  • b) a Képviselő-testület önfeloszlatásának kimondásához,
  • c) a Polgármester elleni kereset benyújtásához,
  • d) a polgármesterrel, alpolgármesterrel szemben fegyelmi, kártérítési eljárás megindításához, fegyelmi büntetés kiszabásához, kártérítési felelősségük megállapításához,
  • e) kitüntetés, elismerés adományozásához,
  • f) korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséhez, gazdasági társaságba történő beviteléhez,
  • g) az önkormányzati részesedéssel működő gazdasági társaságok társasági részesedését érintő előterjesztések elfogadásához.

16. Rendeletalkotás

40. § (1) Az önkormányzati rendeletet az alábbi eljárási szabályok betartásával kell megalkotni.

(2) Rendelet alkotását kezdeményezhetik:

  • a) a Polgármester,
  • b) a képviselő,
  • c) a Bizottság,
  • d) a Jegyző, Aljegyző,
  • e) a helyi nemzetiségi önkormányzat testülete,
  • f) helyi társadalmi szervezetek.

(3) A rendelet-tervezet előkészítése során:

  • a) törvény felhatalmazása alapján készülő rendelet-tervezetet a Jegyző megvizsgálja, hogy:
    • aa) a szabályozási javaslat összhangban van-e a felhatalmazást adó törvénnyel, és más kapcsolódó jogszabályokkal,
    • ab) a rendeletalkotási kötelezettség esetén a szabályozási javaslat kiterjed-e valamennyi, a törvényben megjelölt szabályozandó kérdésre,
    • ac) a szabályozási javaslat nem terjeszkedik-e túl a törvény szerinti felhatalmazás keretein,
    • ad) a szabályozási javaslat nem ellentétes-e bármely magasabb szintű jogszabály rendelkezésével.
  • b) törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyokkal kapcsolatos rendeletalkotás esetén a Jegyző vizsgálja, hogy:
    • ba) a szabályozási javaslat nem ellentétes-e bármely magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel,
    • bb) szabályozási javaslat nem érint-e olyan kérdéskört, amelyre az Európai Uniónak kizárólagos jogalkotási hatásköre van,
    • bc) a szabályozási javaslat nem akadályozza-e az Európai Unió közösségi jogának érvényesülését,
    • bd) a szabályozási javaslat megfelel-e az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlata során kialakult jogelveknek.

(4) A Képviselő-testület a Bizottság, vagy az előterjesztő javaslata alapján elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását.

(5) Az előkészítés után a rendeletet-tervezet indokolásával együtt előterjesztésre kerül a Képviselő-testület elé. Az előterjesztő a Képviselő-testületet írásban tájékoztatja az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is.

(6) A Képviselő-testület a rendeletalkotásra vonatkozó – az ezen rendeletben meghatározott - előírásoktól - az alakuló ülésen a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló rendelet módosítása során – eltérhet.

(7) Rendelet-tervezet kizárólag a Jegyző előzetes szignálását követően kerülhet a Képviselő-testület elé.

41. § (1) A megalkotott rendeletet a kihirdetése napjától a Községháza hirdetőtábláján legalább 10 napig ki kell függeszteni és az Önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni. Kihirdetésnek a kifüggesztés első napja minősül.

(2) Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját római számmal, és napját arab számmal kell feltüntetni. A megjelölés tartalmazza a rendelet elnevezését és az önkormányzati rendelet címét.

17. A Képviselő-testület bizottsága, jogállása

42. § (1) A képviselő-testület a Mötv.-ben, valamint a 44. § (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására az 1. § (10) bekezdésében meghatározott állandó bizottságot hoz létre. A Bizottság a működési szabályait – a jogszabályok keretei között és ezen rendeletben foglaltaknak megfelelően – megválasztását követően saját maga határozza meg.

(2) A Képviselő-testület állandó bizottsága a 3 képviselővel működő Ügyrendi Bizottság. Az állandó bizottság tagjainak névjegyzékét a 2. függelék tartalmazza.

(3) A Bizottság választása során annak tagjaira javaslatot tehet:

  • a) a Polgármester,
  • b) bármely képviselő.

(4) A Képviselő-testület az esetenként jelentkező feladatok ellátására ideiglenes, úgynevezett ad hoc bizottságot hozhat létre, melynek működésére az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell – értelemszerűen – alkalmazni.

43. § (1) A bizottságot a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az elnök-helyettes képviseli, hívja össze és vezeti üléseit.

(2) A bizottság elnöke összehívja a bizottságot:

  • a) a Képviselő-testület ilyen értelmű határozatára,
  • b) a bizottsági tagok legalább 2 tagjának írásban tett indítványárára.

(3) A bizottság elnökének a bizottság ülését az előterjesztésekre vonatkozóan meghatározott időbeli szempontra is figyelemmel kell összehívnia.

(4) Bármelyik képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, melyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalásához a javaslatot előterjesztő képviselőt meg kell hívni.

(5) A képviselők tanácskozási joggal részt vehetnek az állandó, az ideiglenes bizottság ülésén, ezért az ülésekre ők meghívót kapnak.

(6) A bizottság működésének adminisztratív kiszolgálását (ügyviteli feladatait stb.) a KÖH Olcsvai Állandó Kirendeltsége látja el.

44. § (1) Az állandó bizottság feladata, hatásköre:

  • a) A Bizottság nyilván tartja és ellenőrzi a polgármester és hozzátartozója, az önkormányzati képviselő és hozzátartozója vagyonnyilatkozatát.
  • b) Ellátja a Polgármester, Alpolgármester, a képviselők, a bizottsági tagok összeférhetetlenségével kapcsolatos feladatokat, továbbá ezen személyek, valamint a bizottsági tagok kivételével, a meghatározott hozzátartozóik vagyonnyilatkozatával, köztartozásmentes adatbázissal, az ezekhez kapcsolódó bejelentésekkel összefüggő nyilvántartási, és ellenőrzési feladatokat. Ellátja továbbá a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, kezelését, őrzését. Lefolytatja vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárást, melynek eredményéről tájékoztatja a Képviselő-testületet a soron következő ülésén. Ennek során – a vonatkozó jogszabályban meghatározott eljárási szabályok biztosításán túl – a következő eljárási szabályokat kell érvényesítenie, melyért a bizottság elnöke tartozik felelősséggel:
    • ba) határidő megjelölésével felhívja az érintetteket a nyilatkozat megtételére,
    • bb) a Polgármester, az Alpolgármester, a Képviselő vagyonnyilatkozatát, továbbá ezen személyek és a bizottsági tagok összeférhetetlenségi nyilatkozatát nyitott, míg a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot zárt – a bizottság elnöke által aláírt és a Jegyző bélyegzőjével lepecsételt, névvel ellátott – borítékban veszi át,
    • bc) a Bizottság elnöke köteles az a) pontban meghatározottak részére ezen iratok átvételéről – az iratok tartalmát, darabszámát, az átvétel időpontját, az átvevő aláírását tartalmazó – átvételi elismervényt adni,
    • bd) a Bizottságnak jegyzőkönyvben rögzített határozatával – zárt ülésen – kell döntenie az átvett iratok nyilvántartásba vételéről, nyilvántartásból való törléséről, a lefolytatásra kerülő ellenőrzésről, az ezen ügyekben tett kezdeményezések (bejelentések) kivizsgálásáról, annak eredményéről és a Képviselő-testület elé kerülő jelentés (tájékoztató), határozati javaslat tartalmáról,
    • be) a Bizottság elnöke – a Hivatal adminisztratív közreműködése mellett –ezen iratokról külön nyilvántartást vezet. Az iratokat együttesen, de más iratoktól fizikailag jól elkülönítve, képviselőnként külön egy – a nyilvántartásba vétel sorszámával és a Polgármester, az Alpolgármester, a képviselő nevével ellátott – iratgyűjtőben (dossziéban) elhelyezve, a KÖH Olcsvai Kirendeltségén – a Jegyző által kiadott Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően – jól zárható, tűzbiztos lemezszekrényben tárolja és őrizteti, valamint ezek megtörténtét folyamatosan figyelemmel kísérni,
    • bf) a törvény rendelkezése szerint nyilvános vagyonnyilatkozatokba – a külön törvényi előírások szerint a Bizottság elnökének (akadályoztatása esetén egy tagjának) jelenlétében – a Hivatal munkaidejében külön engedély nélkül, bárki betekinthet. A betekintés tényét, idejét, a betekintő személyét a bizottság elnökének a megtekintett iratot tartalmazó iratgyűjtő belső lapján, vagy az iratgyűjtőben elhelyezett külön betekintési lapon kell rögzítenie,
    • bg) a vagyonnyilatkozattal, vagy összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat, vagy az összeférhetetlenség konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, vagy a konkrét összeférhetetlenségi okot, úgy a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 (tizenöt) napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, úgy – az eljárás további folytatása és érdemi vizsgálat nélkül – a bizottság vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügyben azt elutasítja, és erről tájékoztatja soron következő ülésén a Képviselő-testület, míg összeférhetetlenségi ügyben azt elutasításra javasolja a Képviselő-testület felé,
    • bh) a bg) pont szerinti eljárás megismétlésének ugyanazon ügyben csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. Az újabb eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezés esetén a bizottság – az eljárás lefolytatása, felhívási kötelezettség nélkül – a g) pontban meghatározottak szerint jár el,
    • bi) eljárás esetén a Bizottság elnöke felhívja az érintettet az ellenőrzéshez szükséges azonosító (személyre, a vagyontárgyra vonatkozó) adatok közlésére. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, s azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül égetéssel, vagy iratmegsemmisítő használatával – jegyzőkönyvben rögzített módon – megsemmisíti.
  • c) Dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
  • d) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja, állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben, beleértve az előterjesztések véleményezését is.
  • e) Közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében.
  • f) Feladatkörében ellenőrzi a KÖH Olcsvai Állandó Kirendeltsége Képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.
  • g) Véleményt nyilvánít az Alpolgármester tiszteletdíja és egyéb javadalmazása megállapítására, módosítására irányuló kezdeményezésről.
  • h) Véleményezi továbbá
    • ha) az Önkormányzat éves költségvetési, zárszámadási rendelet-tervezetét, a feladatkörét érintő költségvetési előirányzatok átcsoportosítását,
    • hb) az Önkormányzat által vásárolni kívánt ingatlanok jogügyleteit,
    • hc) az önkormányzat gazdasági programját,
    • hd) az Önkormányzat által benyújtani kívánt pályázatokat.
  • i) Figyelemmel kíséri az önkormányzat gazdálkodását.
  • j) Költségtakarékossági javaslattal élhet az Önkormányzat működését, gazdálkodását illetően.
  • k) Dönt a települési rendezvények szervezéséről, megtartásáról, valamint annak költségvetéséről az adott év költségvetéséről szóló rendeletben meghatározott kereteken belül.

(2) Lebonyolítja a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó döntéseknél a titkos szavazást.

(3) Döntésre előkészíti a Jegyzővel, az Aljegyzővel szemben felmerülő összeférhetetlenségi, fegyelmi és kártérítési ügyeket.

(4) Ellátja a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló helyi rendeletben foglalt feladatokat és gyakorolja az ezzel kapcsolatos hatásköröket.

(5) Olyan közalkalmazott esetén, akinek munkáltatója a Képviselő-testület, a Bizottság látja el a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos őrzési feladatokat.

IV. FEJEZET Az önkormányzat tisztségviselői, szervei

18. A Polgármesterre, Alpolgármesterre, önkormányzati képviselőkre vonatkozó szabályok

45. § (1) A Polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A Polgármester látja el mindazokat az önkormányzati feladatokat, illetve gyakorolja mindazokat az önkormányzati hatásköröket (ide értve a munkáltatói, és az egyéb munkáltatói jogkört is), amelyeknek címzettje jogszabály (ide értve a helyi rendeletet is) alapján az Önkormányzat, kivéve ha:

  • a) ettől eltérően rendelkezik a helyi rendelettől magasabb szintű jogszabály, vagy
  • b) úgy döntött a Képviselő-testület.

(3) A Polgármester a Mötv.-ben meghatározott feladatain túl:

  • a) biztosítja az Önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
  • b) biztosítja a közszolgáltatások szervezését,
  • c) segíti a Képviselők, a Bizottság munkáját,
  • d) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.

46. § (1) A főállású Polgármester munkaideje feladatellátásából adódóan kötetlen, heti 40 óra.

(2) A főállású Polgármester szabadságának kivételét az Alpolgármester felügyeli.

(3) A Polgármester ügyfélfogadást tart minden hétfőn 900 – 1200 óra között.

47. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülésen egy fő Alpolgármestert választ a Képviselő-testület megválasztott tagjai közül, aki társadalmi megbízatású Alpolgármesterként látja el tisztségét.

(2) Az Alpolgármester választását esetileg választott szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

(3) Az Alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

  • a) a szavazás helyét és napját,
  • b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
  • c) a szavazás során felmerülő körülményeket,
  • d) a szavazás során tett megállapításokat és határozatokat,
  • e) a szavazás eredményét,
  • f) a jelenlévők aláírásait.

(4) A titkos szavazás lebonyolításával, törvényes feltételeinek biztosításával, a titkos szavazatok számlálásával kapcsolatos feladatokat a Jegyző, valamint a (2) bekezdés szerinti bizottság tagjai látják el.

(5) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(6) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(7) A polgármester tartós akadályoztatása esetén a polgármester teljes jogkörét gyakorolja. Tartós akadályoztatásnak minősül a folyamatosan öt munkanapot meghaladó távollét.

(8) Az Alpolgármester ügyfélfogadást tart minden hétfőn 9,00-12,00 óráig.

(9) Ezen § rendelkezései irányadóak minden, a Képviselő-testület hatáskörébe utalt egyéb választások lebonyolításának tekintetében.

48. § (1) A Képviselő jogállását Magyarország Alaptörvénye és a Mötv. rendelkezései határozzák meg. A képviselő a Büntető Törvénykönyv alapján hivatalos személynek minősül.

(2) A képviselőt a Mötv.-ben és önkormányzati rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

(3) A Képviselő jogai a Mötv.-ben meghatározottakon kívül:

  • a) a képviselőt a polgármester, alpolgármester, a jegyző és az aljegyző, valamint a KÖH szervezeti egységinek a vezetői és az önkormányzati intézmények vezetői – előzetesen egyeztetett időpontban – munkaidőben kötelesek fogadni,
  • b) a képviselő munkájának ellátásához szükséges ügyviteli segítséget, adminisztrációt a KÖH biztosítja.

(4) A Képviselő kötelezettségei:

  • a) kapcsolatot tart a választópolgárokkal és a civil szervezetekkel, akiknek évente egy alkalommal – a közmeghallgatások keretein belül - tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről,
  • b) a képviselő-testület, illetőleg – bizottság tagjának megválasztott képviselő esetén – a bizottság ülésén megjelenni és munkájában tevékenyen részt venni,
  • c) az ülés vezetőjének az ülés megkezdése előtt legalább egy órával telefonon vagy személyesen bejelenti, ha az ülésen nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,
  • d) köteles a vele szemben felmerült személyes érintettséget az előterjesztés vitájának megkezdése előtt bejelenteni,
  • e) köteles a tanácskozásról történő végleges eltávozását az ülés vezetőjének bejelenti,
  • f) felkérés alapján részt vesz a Képviselő-testület, vagy a Bizottság ténymegállapító és egyéb vizsgálatában,
  • g) köteles vagyonnyilatkozatot tenni a Mötv. szerint,
  • h) köteles a hivatali és üzleti titkot megőrizni,
  • i) köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre.

19. Jegyző, Aljegyző, a Képviselő-testület hivatala

49. § (1) A Jegyző munkaideje heti 40 óra. Ügyfélfogadást tart a KÖH székhelyén minden hétfőn 0800 – 1030, valamint minden pénteken 0800 – 1000 óra között. Az Olcsvai Kirendeltségen a Jegyző, vagy megbízottja szerda délelőtt 830- 1030 óra között.

(2) Az Aljegyző ügyfélfogadást tart a KÖH székhelyén minden szerdán 800-1130 óráig.

(3) A Jegyző a Mötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladatain túl:

  • a) rendszeresen tájékoztatást ad a Polgármesternek, Alpolgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak a munkájukat érintő jelentősebb jogszabályi változásokról,
  • b) a Polgármester irányításával gondoskodik a Képviselő-testület, a bizottság elé kerülő előterjesztések, döntési tervezetek elkészítéséről, azok törvényességéről,
  • c) a képviselő-testületi ülésen a döntés meghozatala előtti szóbeli javaslatok, a meghozott döntések valamint a működés során jogszabálysértés észlelésekor köteles felhívni a képviselő-testület figyelmét és ennek tényét (jelzését, véleményét) a jegyzőkönyvben rögzíteni kell,
  • d) tájékoztatja a Képviselő-testületet a KÖH munkájáról, az ügyintézés helyzetéről, színvonaláról,
  • e) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat,
  • f) tevékenységéről kérésükre a Polgármesternek, az Alpolgármesternek és a Képviselő-testületnek tájékoztatást nyújt.

(4) A jegyző önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos feladatkörében végzi az önkormányzati rendelet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat.

(5) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a KÖH jegyzői képesítéshez szükséges végzettséggel rendelkező vezető beosztású köztisztviselő látja el.

50. § (1) A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A KÖH – az erről szóló, a képviselő-testületek között létrejött külön megállapodás alapján – ellátja Jánd Község és Olcsva Község Önkormányzatával alakított közös önkormányzati hivatal tekintetében a jogszabályokban és a külön megállapodásban a jegyzőre megállapított feladatokat is.

(2) A KÖH egyidejűleg három településen, egy székhelyen és két telephelyen működik:

  • a) székhelye: Vásárosnamény, Tamási Áron utca 1.
  • b) telephelyei:
    • ba) 4841 Jánd, Tisza u. 1. (Jándi Állandó Kirendeltség)
    • bb) 4826 Olcsva, Kossuth út 2. (Olcsvai Állandó Kirendeltség).
  • c) A KÖH központi telephelyén lévő épületét "Városháza"-ként kell nevesíteni, megjelölni, feltüntetni.

(3) A KÖH szervezetére és működésére, az ellátandó feladat- és hatáskörére vonatkozó legfontosabb szabályok a Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: KÖH SzMSz) kerülnek megállapításra. A KÖH SzMSz-t jóváhagyásra a Képviselő-testületek elé kell terjeszteni.

(4) A KÖH központi telephelyén a munkaidőt (munkarendet) a Közös Önkormányzati Hivatalban foglalkoztatottak munka- és ügyfélfogadási rendjéről szóló önkormányzati rendelet szabályozza.

(5) A KÖH telephelyein irányadó létszámkeretre, az ott megvalósuló ügyfélfogadási rendre, a KÖH létrehozásáról szóló megállapodás rendelkezései irányadóak.

(6) A KÖH költségvetési szerv, a költségvetés határozza meg a működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

(7) A KÖH belső szervezeti tagozódása a következő:

  • a) Jegyző;
  • b) Aljegyző;
  • c) Jegyzői Titkárság;
  • d) Önkormányzati Osztály:
    • da) Hatósági csoport,
    • db) Városfejlesztési csoport,
    • dc) Városüzemeltetési csoport,
  • e) Pénzügyi és Gazdálkodási Osztály:
    • ea) Adó csoport,
    • eb) Számviteli csoport,
    • ec) Költségvetési csoport;
  • f) Olcsvai Állandó Kirendeltség;
  • g) Jándi Állandó Kirendeltség.

(8) A Jegyző döntése alapján a belső szervezeti egységek vezetői önálló kiadmányozási jogot kaphatnak.

(9) A KÖH igény- és szükség szerint köteles adatot szolgáltatni, és jelentést készíteni a képviselő-testületnek, valamint a bizottságnak.

20. A helyi népszavazás, népi kezdeményezés, a lakossági fórumok

51. § (1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) Közmeghallgatást a Képviselő-testület előre meghatározott napirend megtárgyalása esetén is tarthat.

(3) A közmeghallgatás összehívásáról a Polgármester gondoskodik a közmeghallgatást megelőző 5 nappal.

(4) A közmeghallgatást a Polgármester kihelyezett hirdetménnyel, valamint az önkormányzati honlapon közzétett felhívással hirdeti meg, melynek tartalmaznia kell a közmeghallgatás időpontját, helyét és tárgyát.

52. § Helyi népszavazás, illetve népi kezdeményezés rendjét – a Mötv., valamint a választási eljárásról szóló törvényen túl - a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló önkormányzati rendelet szabályozza.

53. § (1) A lakosság, a társadalmi szervezetek és a lakosság önszerveződő közösségeinek közvetlen tájékoztatására, a település életében kiemelkedő jelentőségű döntések előkészítésére a Képviselő-testület lakossági fórumokat szervez az alábbi esetekben:

  • a) a település rendezési tervének elfogadását megelőzően,
  • b) a jelentősebb, a lakosság széles körét érintő önkormányzat fejlesztések, beruházások indítása előtt,
  • c) az előzőeken kívül évente egy alkalommal közmeghallgatás formájában,
  • d) minden olyan esetben, amikor a Képviselő-testület azt indokoltnak tartja.

(2) A lakossági fórumokra a Képviselők minden esetben névre szóló meghívót kapnak.

(3) A lakossági fórumok időpontja - a fórumokat megelőző 5 nappal korábban - a településen elhelyezett hirdetmények, illetőleg szórólapok útján kerül kihirdetésre, valamint az időpontjáról és helyéről az önkormányzati honlapon közlemény kiadására is sor kerül.

(4) A lakossági fórumokról a KÖH közreműködésével írásbeli feljegyzés (jegyzőkönyv) készül, amely az elhangzottak lényegét tartalmazza. A fórumon elhangzott legfontosabb állásfoglalásokról, véleményekről a Polgármester a legközelebbi rendes ülésen tájékoztatást ad a Képviselő-testület számára.

V. FEJEZET Az önkormányzat gazdálkodása

21. Az önkormányzat gazdálkodása, vagyona

54. § (1) Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(2) Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közszolgáltatások biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette.

(3) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot.

(4) A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.

(5) A képviselő-testület az önkormányzat adott évi költségvetésének teljesítéséről külön zárszámadási rendeletet alkot.

(6) Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni. Az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.

(7) Az önkormányzat törzsvagyonának forgalomképtelen, illetőleg korlátozottan forgalomképes körét, valamint a vagyontárgyakról való rendelkezés feltételeit a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg. A helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről kormányrendeletben meghatározott módon nyilvántartást kell vezetni. Az önkormányzati vagyonnyilvántartás (vagyonkataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző felelős.

55. § (1) Az Önkormányzat költségvetése, valamint az évközi költségvetési beszámolók, tájékoztatók elkészítéséről és a zárszámadás összeállításáról - a Polgármester iránymutatásai szerint - a Jegyző gondoskodik.

(2) A költségvetésről, valamint a zárszámadásról a Képviselő-testület külön helyi rendeletet alkot.

(3) Az Önkormányzat törzsvagyona az éves költségvetési zárszámadás során leltár szerint kerül bemutatásra.

(4) Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás rendjéről külön önkormányzati rendelet kerül megalkotásra.

22. Záró rendelkezések

56. § (1) Ez a rendelet 2021. szeptember 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az Olcsva Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2013. (IX.13.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet

OLCSVA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása

011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége,

011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás

013320 Köztemető-fenntartás és- működtetés,

013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok,

016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselő választásokhoz

kapcsolódó tevékenységek,

016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek,

041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás,

041232 Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás,

041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás,

041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram,

042180 Állat- egészségügy,

045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek,

062020 Településfejlesztési projektek és támogatások,

063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás,

064010 Közvilágítás,

066010 Zöldterület-kezelés,

066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások,

074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás,

082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása,

082044 Könyvtári szolgáltatások,

082092 Közművelődés- hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása,

091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai,

104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés,

107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán,

107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás,

107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások,

107080 Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok.