Olcsva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (V. 25.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról

Hatályos: 2022. 05. 26- 2022. 05. 26

Olcsva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (V. 25.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról

2022.05.26.

Olcsva Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ban, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 45. §-ban, 48. § (4) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § (1) A rendelet célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében – kiemelten az időskorú lakosságra, a gyermeket nevelő családokra, ezen belül is a nagycsaládokra – meghatározza Olcsva Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) teherbíró képességére figyelemmel a szociálisan rászorultak részére nyújtandó, illetve nyújtható, pénzbeli és természetbeni ellátások formáit, az ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint igénybevételük rendjét és garanciáit.

(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról tudjanak gondoskodni, mivel az önkormányzatok mellett az egyének, a családok és a helyi közösség aktivitása is nélkülözhetetlen feltétel a szociális biztonság megteremtése szempontjából.

2. A rendelet hatálya

2. § A rendelet hatálya kiterjed Olcsva Község közigazgatási területén életvitelszerűen élő és bejelentett lakcímmel rendelkező a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben (a továbbiakban: Szt.) meghatározott személyekre.

3. Adatkezelés

3. § (1) A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából az Szt. §-ben foglaltaknak megfelelően országos és helyi nyilvántartást vezet.

(2) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles az Önkormányzatnak bejelenteni.

4. Eljárási rendelkezések

4. § (1) Az e rendeletben, valamint az Szt. 17. § (5) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 45. § -ában, valamint 48. § - ában meghatározott szociális hatáskörök gyakorlását Olcsva Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a Polgármesterre ruházza át.

(2) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátások iránti igényeket a Vásárosnaményi Közös Önkormányzati Hivatal Olcsvai Állandó Kirendeltségén (a továbbiakban: KÖH) az erre rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani. Az eljárás - indokolt esetben – hivatalból is indítható.

(3) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles - az igényelt támogatás formájától függően - a családjában, vagy háztartásában élő személyek adataira, vagyoni és jövedelmi viszonyaira vonatkozó nyilatkozatokat, igazolásokat becsatolni. Köteles továbbá a kérelem nyomtatványán felsorolt igazolásokat - illetve ezek hivatalból történő beszerzéseihez szükséges hozzájárulásokat – mellékelni.

(4) A jövedelem számításánál irányadó időszak, az igazolás módja, valamint a jövedelem számítása tekintetében az Szt.-ben foglaltak szerint kell eljárni. A rendelet alkalmazásában nem minősülnek jövedelemnek ezen rendeletben szabályozott szociális ellátások.

(5) A jövedelem igazolható:

a) munkabérből származó jövedelem esetén a munkáltató által kiállított igazolással, fizetési jegyzékkel, a munkabér átutalását tartalmazó bankszámlakivonattal. Amennyiben az adott időszakban más jogcímen egy-egy többletjuttatás is kifizetésre került, annak összegét a munkabértől elkülönítve kell feltüntetni,

b) álláskeresési támogatás esetén az azt megállapító szerv által kiállított igazolással,

c) nyugdíj illetve nyugdíjszerű ellátás esetén, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, vagy a megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényével, és a nyugdíjas igazolvány fénymásolatával;

d) őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum fénymásolatával, illetve az adóhatóság által kiállított igazolással, továbbá támogatás esetén a támogatás összegéről szóló igazolással,

e) vállalkozásból származó jövedelem esetén az adóhatóság igazolásával, továbbá az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló könyvelői igazolással, ennek hiányában az érintett nyilatkozatával,

f) tartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló irattal (elismervény, postai feladóvevény stb.) és a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélettel, állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a gyámhivatal határozatával,

g) arról szóló igazolással, hogy a támogatást igénylő személy és nagykorú családtagja regisztrált álláskereső és támogatásban nem részesül,

h) az a)–f) pontokba nem tartozó jövedelmek esetén egyéb, a jövedelem típusának megfelelő igazolással.

(6) A családtámogatási ellátásra vagy fogyatékossági támogatásra vonatkozó adatot hivatalból az államháztartásról szóló törvény szerinti szociális nyilvántartásból kell közvetlen lekérdezéssel átvenni.

(7) Az ellátás megállapítása szempontjából

a) a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak,

b) házastársak akkor tekinthetők külön élőknek, ha lakcímük különböző.

5. § (1) Az igénylők szociális, vagyoni körülményeinek feltárása érdekében a szociális ellátásra való jogosultság elbírálása során környezettanulmány készíthető.

(2) A környezettanulmány az elkészítésétől számított három hónapig érvényes.

(3) A tényállás tisztázása érdekében háziorvosi, szakorvosi, védőnői, pedagógiai vélemény, javaslat kérhető. A vagyoni körülmények további tisztázása érdekében a kérelmezőre és vele azonos lakcímen együtt lakó közeli hozzátartozókra vonatkozóan – hozzájáruló nyilatkozatuk alapján – további információk beszerezhetőek. Az adatok beszerzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatokat – a rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon – a kérelmező köteles az eljáró hatóságnak átadni.

(4) A jövedelemigazolás csak akkor mellőzhető, ha az ellátás megállapításának illetve folyósításának késedelme a rászoruló életét, testi épségét veszélyeztetné. Egyedi mérlegelés során azonban utólag a tényleges rászorultság tisztázása céljából pótolni kell.

6. § (1) A kérelmezőt a havi rendszerességgel folyósított szociális ellátások a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illetik meg.

(2) A települési gyógyszertámogatás és a települési lakhatási támogatás egy évre kerül megállapításra.

(3) Ha a jogosultság az ellátás folyósításának időtartama alatt szűnik meg, a megszűnés hónapjában a támogatást teljes összegben kell folyósítani.

(4) A rendszeres szociális ellátásra való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnése hónapjában is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

7. § E rendeletben meghatározott egyes támogatások igényléséhez a jövedelem- és vagyonnyilatkozat mellett a következő dokumentumok, igazolások benyújtása szükséges:

a) települési gyógyszertámogatás esetén:

aa) a háziorvos igazolása a havi – a diagnosztizált krónikus betegséghez közvetlenül kapcsolódó - rendszeres gyógyszer szükségletről,

ab) a gyógyszerész igazolása a havi gyógyszerköltségről, abban az esetben, ha az orvosi vényen nem szerepel a gyógyszer térítési díja

b) a települési lakhatási támogatás esetén:

ba) az érintett ingatlanba történt bejelentkezést igazoló lakcímkártya hiteles másolata,

bb) a lakás nagyságának hiteles dokumentummal vagy az ügyfél nyilatkozatával történő igazolása,

bc) a kérelmet megelőző naptári negyedév lakásfenntartási számlái és befizetett csekkjei

c) rendkívüli települési támogatás esetén:

ca) gyógyszertámogatásnál a gyógyszerész által az igénylő nevére kiállított számla a háziorvos által felírt gyógyszerek, vény nélküli gyógyhatású készítmények, gyógyászati segédeszközök áráról,

cb) temetési támogatásnál a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példánya és az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonata,

cc) a rendkívüli élethelyzetet alátámasztó egyéb dokumentum.

5. A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása

8. § (1) A megállapított pénzbeli ellátásokat a KÖH az alábbiak szerint folyósítja:

a) a települési gyógyszertámogatás és települési lakhatási támogatás esetében a tárgyhót követő hónap 5. napjáig a kérelmező részére,

b) az egyéb pénzellátásokat a döntést követő nyolc napon belül, létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében a döntést követően azonnal.

(2) Az ellátás kifizetése – az ügyfél kérése szerint – postautalványon vagy lakossági folyószámlára történő átutalással, illetve készpénzben a házipénztárból történik.

6. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

9. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell

a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére,

b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.

(2) Ha a szociális hatáskört gyakorló a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból:

a) elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedül élő esetében a 300%-át,

b) csökkentheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetében a 350%-át,

c) az összeg részletekben történő megfizetését engedélyezheti.

II. Fejezet

Pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások

7. Az ellátások formái

10. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli és természetbeni szociális ellátás nyújtható.

(2) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a Képviselő-testület az arra jogosult személynek

a) települési támogatást:

aa) települési gyógyszertámogatást,

ab) települési lakhatási támogatást,

ac) települési beiskolázási támogatást,

b) rendkívüli települési támogatást,

c) köztemetést

(a továbbiakban együtt: szociális ellátások) állapít meg e rendeletben meghatározott feltételek szerint.

8. Települési gyógyszertámogatás

11. § (1) A Képviselő-testület gyógyszertámogatás formájában települési gyógyszertámogatást nyújt a szociálisan rászorult azon személyek részére, akik egészségi állapotuk, diagnosztizált krónikus betegségük miatt rendszeres gyógyszerszedésre szorulnak.

(2) Települési gyógyszertámogatás annak a személynek állapítható meg, akinek

a) családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 450 %-át, egyedülálló személy esetében az 500 %-át és

b) krónikus betegségére tekintettel – a kérelem benyújtását megelőző hónapban – rendszeresen szedett, az egészségbiztosítási szerv által támogatott gyógyszerek átlagköltsége eléri, vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át,

feltéve, hogy a kérelmező közgyógyellátási igazolvánnyal - és a kérelmező és családja az Szt. szerinti - vagyonnal nem rendelkezik.

(3) A támogatás összege az igazolt havi gyógyszerköltség 70%-a, de legfeljebb 12 000 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(4) A rendszeres gyógyszer-kiadások viseléséhez nyújtott települési gyógyszertámogatás egy év időtartamra kerül megállapításra, azzal, hogy amennyiben a jogosult ezen időtartam alatt jogosultságot szerez közgyógyellátásra, a részére megállapított gyógyszertámogatást e naptól meg kell szüntetni.

(5) A települési gyógyszertámogatást a rendelet 1. mellékletét képező kérelemnyomtatványon lehet igényelni.

9. Települési lakhatási támogatás

12. § (1) A települési lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által életvitelszerűen lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) A képviselő-testület az elektromos áram-, a víz- és a gázfogyasztás költségeihez települési támogatást nyújt annak a kérelmezőnek, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(3) Támogatás annak a személynek állapítható meg, akinek lakóhelye vagy tartózkodási helye a felhasználási hellyel megegyezik.

(4) A támogatás összege az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata, de nem lehet kevesebb, mint 4 500 Ft és nem lehet magasabb, mint 10 000 Ft, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét e rendelet 12. § (6) bekezdése határozza meg.

(5) A települési lakhatási támogatás esetében elismert lakásnagyság:

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 m2,

b) a háztartás két személy lakik 45 m2,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 m2,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m2,

e) ha négy személynél több személy lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(6) Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege:

a) ha a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 450 %-át: 150 Ft,

b) ha a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 450 % - 500 % a között van: 120 Ft.

(7) Azon személyek esetében, akiknél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztás mérő készülék működik, a lakásfenntartási támogatást elsődlegesen a készülék feltöltéséhez kell biztosítani.

(8) A települési lakhatási támogatás egy évre kerül megállapításra.

(9) A települési lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(10) A települési lakhatási támogatást a rendelet 1. mellékletét képező kérelemnyomtatványon lehet igényelni.

10. Települési beiskolázási támogatás

13. § (1) A települési beiskolázási támogatás a szociálisan rászorulók részére az általuk eltartott nappali - általános és középiskolai - rendszerű oktatásban résztvevők, valamint felsőoktatási intézményben nappali tagozaton hallgatói jogviszonnyal rendelkezők - beiskolázási költségeihez történő egyszeri hozzájárulás.

(2) Képviselő-testület beiskolázási támogatást nyújt annak a kérelmezőnek, akinek háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 550%- át.

(3) A beiskolázási támogatás összege egységesen 15 000 Ft/fő.

(4) A beiskolázási támogatás iránti kérelmet minden év augusztus 1-15. közötti időszakban lehet benyújtani.

(5) Az adott iskolai évre vonatkozó iskolalátogatási igazolást legkésőbb szeptember 30. napjáig pótolni szükséges.

(6) A települési beiskolázási támogatást a rendelet 2. mellékletét képező kérelemnyomtatványon lehet igényelni.

11. Rendkívüli települési támogatás

14. § (1) Az Önkormányzat pénzbeli rendkívüli települési támogatást nyújt kérelemre vagy hivatalból eseti jelleggel annak a személynek, családnak, aki rendkívüli élethelyzetbe került, illetve aki időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2) A rendkívüli települési támogatást a rendelet 3. mellékletét képező kérelemnyomtatványon lehet igényelni.

(3) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:

a) a kérelmező vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók valamelyikének betegsége,

b) a kérelmező közeli hozzátartozójának halála,

c) a kérelmező vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók valamelyikének a munkáltató felmondása által bekövetkezett munkanélkülisége, a munkahely elvesztését követő 30 napon belül,

d) lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy e rendeltetését akadályozó köztudomású elemi kár (különösen tűz, szél- illetve hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás), vagy meghibásodás (különösen csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás),

e) a lakáshasználat jogának tényleges elvesztése, hajléktalanná válás,

f) bűncselekmény, vagy szabálysértés (különösen rablás, lopás, betörés) következtében elszenvedett létfenntartást veszélyeztető élethelyzet,

g) büntetés végrehajtási intézetből történő elbocsátás,

h) a kérelmező 5 egymást követő napot meghaladó kórházi kezelésre szorul,

i) a kérelmező gyermeke 5 egymást követő napot meghaladó kórházi kezelésre szorul,

j) kérelmező maga vagy kiskorú gyermeke betegsége miatt 30, egymást követő napot meghaladó táppénzt vesz igénybe,

k) a gyermek betegsége miatt társadalombiztosítási szerv által nem finanszírozott gyógyászati segédeszköz használatára szorul, és közgyógyellátásra nem jogosult,

l) a gyermek védelembe vételére kerül sor a család anyagi körülményei miatt,

m) a törvényes felügyeletet ellátó szülő halála esetén az árvaellátás megállapításáig.

n) egyéb, a létfenntartást veszélyeztető körülmény merül fel (a napi élelmiszer szükséglet több napja nem biztosított, hiányzik az évszaknak megfelelő minimális ruházat, a lakóház fűtéséhez szükséges tüzelőanyag nem áll rendelkezésre).

(4) Időszakosan bekövetkező, vagy tartósan fennálló létfenntartási probléma különösen:

a) krónikus betegség miatt bekövetkezett gyógyintézeti kezelés (kórházi, szanatóriumi ápolás), továbbá súlyos vagy életveszélyes sérüléssel járó balesete,

b) gyógyászati segédeszközök beszerzése.

(5) Rendkívüli települési támogatás keretében nyújtott gyógyszertámogatás igénybevételekor a kérelmező köteles a gyógyszer kiváltását bizonyító számlát vagy nyugtát a szociális ellátás ügyintézője részére a támogatás nyújtását követő 1 napon belül bemutatni. Amennyiben a számla vagy nyugta határidőben nem kerül bemutatásra további gyógyszertámogatásra 90 napon belül nem jogosult.

15. § (1) A döntéshozó a rendkívüli települési támogatásra való jogosultság megállapításakor megvizsgálja, hogy fenn áll-e a 14. § (2) bekezdésében meghatározott, vagy azon felül esetlegesen felmerülő egyéb létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet, valamint azt, hogy ez a fennálló rendkívüli élethelyzet milyen mértékben érinti a kérelmező megélhetését.

(2) Amennyiben megállapítható, hogy a kérelmező létfenntartását veszélyeztető rendkívüli esemény bekövetkezett, vagy az folyamatosan fenn áll, annak a kérelmező megélhetésére gyakorolt hatásával arányban kerül meghatározásra a támogatás mértéke.

(3) Amennyiben hivatalból kerül megállapításra az érintett személy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli helyzet bekövetkezte, úgy – a gyors és hatékony segítség érdekében - jövedelemvizsgálatra nem kerül sor.

16. § (1) Temetési költségek megfizetéséhez pénzbeli rendkívüli települési támogatásként temetési támogatás állapítható meg, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 700 % –át, egyedül élő esetében a 800 %-át és

a) az elhunyt személy eltemettetéséről úgy gondoskodott, hogy erre egyébként nem volt köteles, vagy

b) aki tartásra köteles volt, azonban a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A temetési támogatás összege 30 000 Ft.

(3) Egy családban, valamint egy lakásban élők – egyidejűleg – külön-külön nem részesülhetnek temetési támogatásban.

(4) A temetési támogatás iránti kérelmet legkésőbb az erről szóló temetési számla kiállításának napjától számított 45 napon belül lehet benyújtani.

12. Köztemetés

17. § (1) Az eltemetés módja szerint a köztemetés hamvasztással történik, kivéve, ha a halál körülményeinek vizsgálatára hatósági vagy büntetőeljárás indult, és az elhunyt elhamvasztását az eljáró hatóság nem engedélyezi.

(2) A képviselő-testület az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek a megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - mentesíti:

a) a megtérítési összeget elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén a 400 % - át,

b) a megtérítési összeget a köztemetés költségének 50%-ig csökkentheti, ezzel egyidejűleg a fennmaradó összegre részletfizetést engedélyezhet, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, egyedül élő esetén a 450 %-át,

feltéve, ha a kérelmező és családja az Szt. szerinti vagyonnal nem rendelkezik.

III. Fejezet

Záró rendelkezések

18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

19. § Hatályát veszti a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 2/2015 (II. 27.) önkormányzati rendelet.