Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (XI. 30.) önkormányzati rendelete

az avar és kerti hulladék nyílttéri égetéséről

Hatályos: 2022. 12. 01

Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (XI. 30.) önkormányzati rendelete

az avar és kerti hulladék nyílttéri égetéséről

2022.12.01.

Pap Község Önkormányzata Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a 48. § (4) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya véleményének kikérésével az alábbiakat rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § A rendelet tárgyi hatálya Pap Község Önkormányzata közigazgatási területén végzett avar és kerti hulladék nyílt téri égetési tevékenységre (a továbbiakban: égetés) terjed ki.

2. § A rendelet személyi hatálya a Pap Község Önkormányzata közigazgatási területén égetést végző és égetést elrendelő személyekre terjed ki.

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. Avar és kerti hulladék: az ingatlanokon (ideértve a közterületeket is) azok tisztántartása, ápolása, gondozása vagy egyéb kertészeti munkálatok elvégzése során keletkezett fű, falomb, kaszálék, nyesedék, gyökérmaradvány, szár, levél, és egyéb növényi maradvány.

2. Hasznosítás: a kerti hulladék komposztálása.

4. § (1) Az egészséges, kórokozóktól és kártevőktől mentes avar és kerti hulladékot elsősorban hasznosítani kell. Amennyiben a hasznosításra nincs lehetőség, vagy igény, úgy égetéssel semmisíthető meg.

(2) A nem nyílt téri égetés feltételeire egyéb jogszabályok vonatkoznak.

2. A nyílt téri égetésre vonatkozó szabályok

5. § A nyílt téri égetést az Országos Tűzvédelmi Szabályzat rendelkezéseivel összhangban, az egyéb jogszabályokban és e rendeletben meghatározott feltételekkel lehet végezni.

6. § (1) Más személy érdekében végzett égetést előzetesen, írásban meghatározott feltételek alapján lehet végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata.

(2) A külső szervezet vagy személy által végzett égetés feltételeit, a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint – a helyi sajátosságnak megfelelő – tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni.

(3) Ha az égetést végző magánszemély az égetést saját tulajdonában lévő ingatlanon folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges.

7. § (1) Égetés az ünnepnapok kivételével péntek és szombati napokon 7-18 óra között engedélyezett.

(2) Tilos az égetés, ha az arra illetékes szerv tűzgyújtási tilalmat rendelt el, a tűzgyújtási tilalom hatálya alatt.

8. § (1) Az égetést csak olyan helyen és területen szabad végezni, ahol az égetés és annak hősugárzása a személyi és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz.

(2) Az égetést úgy kell végezni, hogy legalább 10 méter távolságra legyen épülettől, éghető anyagoktól.

9. § Égetés csak megfelelően kialakított tűzrakó helyen, vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon, nagykorú, cselekvőképes személy folyamatos felügyelete, és a lakókörnyezet lehető legkisebb zavarása mellett végezhető. A tűzrakóhely alapterülete nem haladhatja meg az 1 m2. A tűzrakóhely, és környezetének gyommentesítéséről az égetést végző személynek gondoskodnia kell.

10. § Az égetést csak úgy szabad végezni, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen.

11. § (1) Az égetés ideje alatt a tűzrakóhely folyamatos őrzéséről, és veszély esetén annak azonnali, valamint az égetés befejezésével történő eloltásáról, az égetést végző személy köteles gondoskodni.

(2) Az égetés ideje alatt, az égetést végző személy köteles gondoskodni a szükséges tűzoltási feltételek, eszközök (pl. oltóvíz, homok, lapát stb.) folyamatos meglétéről.

(3) Az égetést végző személynek az égetés helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

12. § (1) A füstképződés csökkentése érdekében az avart és a kerti hulladékot előzetesen szikkasztani, szárítani kell, és az eltüzelés csak folyamatosan kis adagokban történhet.

(2) Az égetést elrendelő, vagy az égetést végző személy az (1) bekezdésnek megfelelő, de összességében nagyobb mennyiségű avar és kerti hulladék égetési szándékáról, valamint az égetés várható időpontjáról a szomszédokat tájékoztatni köteles. Az égetés alkalmanként maximum 4 óráig tarthat.

13. § (1) Tilos az égetés a 7. §-ban engedélyezett időszakon kívül, valamint párás, ködös, esős időben, erős szélben.

(2) Az égetést azonnal be kell fejezni, ha a füstképződés veszélyeztetné a lakókörnyezetet, vagy a közúti forgalmat, vagy ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek megvalósulnak.

14. § Az égetendő avar és kerti hulladék nem tartalmazhat semmilyen más kommunális, ipari eredetű, illetve veszélyes anyagot tartalmazó hulladékot.

15. § Az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

16. § Közterületen, valamint a közutak 20 méteres körzetén belül az égetés tilos.

17. § Lábon álló növényzet, tarló égetése tilos.

3. Jogkövetkezmény

18. § Aki az 5. §-ba ütköző módon végez égetési tevékenységet, azt az illetékes hatóság – egyéb feltételek teljesülése esetén – tűzvédelmi bírsággal sújthatja.

19. § Ez a rendelet 2022. december 1-jén lép hatályba.