Nagykörű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete

a temetőről, a temető használatának rendjéről

Hatályos: 2023. 01. 27

Nagykörű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete

a temetőről, a temető használatának rendjéről

2023.01.27.

Nagykörű Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Ttv.) 41. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában szabályozott és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége véleményének kikérésével - a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) Nagykörű Községi Önkormányzat köztemetőt tart fenn, melyben felekezeti vagy egyéb szempontokra tekintet nélkül bárki eltemethető.

(2) A köztemető az önkormányzat tulajdona, mely természetben Nagykörű Köztársaság út 1023. helyrajzi szám alatt található. E rendelet hatálya a fent írott köztemetőre, az ott végzett temetkezési, temetőfenntartási és üzemeltetési tevékenységre terjed ki.

2. A köztemető fenntartása és üzemeltetése

2. § (1) A temető fenntartásáról – a rendeltetésszerű használathoz szükséges építmények, közművek és egyéb infrastrukturális létesítmények, létrehozásáról, karbantartásáról – az önkormányzat gondoskodik

(2) A köztemető tulajdonosának feladata, hogy

a) gondoskodjon a köztemető fenntartásáról, üzemeltetéséről,

b) gondoskodjon a köztemető tárgyi és infrastrukturális létesítményeinek, zöldfelületeinek, valamint sírhelytábláinak megépítéséről, illetőleg kialakításáról,

c) őrizze a köztemető kegyeleti méltóságát,

d) a köztemető használatának rendjéről önkormányzati rendeletben rendelkezzen.

(3) A köztemető fenntartásakor az (1) bekezdésben foglalt feladatokat úgy kell ellátnia, hogy a köztemető rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények, valamint a közcélú zöldfelületek

a) karbantartva,

b) szükség szerint felújítva,

c) gondozva legyenek.

(4) A köztemető területén belüli közcélú zöldfelületek és utak területe újabb temetési helyek létesítésével nem csökkenthető.

(5) A temetőhöz vezető útnak és sírhelytáblákat összefogó úthálózatnak gépjárművel is járhatónak kell lennie.

(6) A temetőben legalább 150 méterenként gondoskodni kell vízvételi lehetőségről, kút vagy közkifolyó formájában.

(7) A temetőben illemhelyet kell biztosítani.

3. § (1) Az önkormányzat a temető üzemeltetéssel kapcsolatos feladatainak ellátásáról bérleti és üzemeltetési szerződés alapján meghatározott szakmai követelményekkel rendelkező gazdálkodó szervezet útján gondoskodik.

(2) A temető üzemeltetése körében a 3. § (1) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet:

a) meghatározza a temetkezési szolgáltatás, illetve a köztemetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenység ellátásának köztemetői rendjét,

b) biztosítja az eltemetés (urnaelhelyezés) feltételeit, ideértve a temetési helyre való első temetést megelőzően a sírhely kiásásáról való gondoskodást,

c) megállapítja a temetőlátogatók kegyeletgyakorlásának feltételeit, a nyitvatartási időt

d) biztosítja a ravatalozó valamint a temető egyéb közcélú létesítményei (infrastuktúra) karbantartását és működteti azokat,

e) gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak átvételéről és biztosítja a temető nyitását, zárását,

f) megőrzi a nyilvántartó könyveket,

g) tájékoztatja a temetőlátogatókat,

h) kijelöli a temetési helyeket,

i) elvégzi a temető és létesítményeinek tisztán tartását, az utak karbantartását, síkosságmentesítését és a hóeltakarítást,

j) összegyűjti és elszállítja a hulladékot,

k) gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról,

l) összehangolja a temetői létesítmények használatával kapcsolatos temetkezési szolgáltatói tevékenységeket, szervezési intézkedésekkel elősegíti a temetés és az urnaelhelyezés zökkenőmentes lefolytatását,

m) gondoskodik az ügyfélfogadásról.

(3) A temető üzemeltetője a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat.

4. § A temetőben lévő sírok, síremlékek, tárgyak tekintetében őrzési kötelezettség, illetve kártérítési felelősség az önkormányzatot nem terheli.

3. Nyilvántartási kötelezettség

5. § (1) A temetőben - a kegyeleti jogok gyakorlása céljából – a temetési helyekről az üzemeltetőnek nyilvántartásokat kell vezetnie a következők szerint:

a) sírbolt könyvet kell vezetni a sírboltok nyilvántartására,

b) nyilvántartó könyvet kell vezetni az egyéb temetési helyek nyilvántartására.

(2) A nyilvántartó könyvbe minden temetést (urnaelhelyezést, urnakiadást, urnakiemelést, hamuszórást) időrend szerint kell bejegyezni.

(3) A holttestmaradványok közös sírba helyezése esetén a temetőben vezetett nyilvántartó könyv rovatába a közös sírba történő helyezés, időpontját és a közös sír megjelölését kell bejegyezni.

(4) Az ismeretlen holttest esetében a nyilvántartó könyvbe be kell vezetni az eljáró hatóság nevét, az eljárás ügyszámát.

(5) A nyilvántartó könyvbe és a sírbolt könyvbe az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy tekinthet be.

(6) Az üzemeltető a nyilvántartó könyv, illetve a sírbolt könyv adatai alapján a temető nyitvatartási ideje alatt felvilágosítást köteles adni az elhunyt személy temetési helye iránt érdeklődőknek.

(7) A temető üzemeltetője köteles gondoskodni a nyilvántartó könyvbe, illetve a sírbolt könyvbe bejegyzett, (tárolt) személyes adatok biztonságáról.

6. § (1) A nyilvántartó könyv

a) sorszámozott oldalakból áll, abból oldalakat kivenni, megsemmisíteni tilos,

b) használatának megkezdése előtt a nyilvántartó könyvet hitelesíti az üzemeltető.

(2) A nyilvántartó könyv rovatai:

a) folyószám,

b) temetés (urnaelhelyezés vagy a hamvak szétszórásának) napja,

c) az elhalt családi neve és utóneve, születési családi és utóneve, születési ideje, anyja neve, legutolsó lakóhelyének címe,

d) elhalálozás időpontja,

e) a sírhelytábla, sírhelysor, temetési hely száma,

f) az eltemettető, illetve a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy neve és lakcíme,

g) a síremlékre vonatkozó bejegyzések.

(3) A sírbolt könyvet az (1) bekezdés szerinti tartalommal kell vezetni a sírbolt számának feltüntetésével. A sírbolt könyvbe be kell jegyezni a sírbolt felett rendelkezni jogosult személynek a sírboltra vonatkozó rendelkezéseit is.

4. A temető, ravatalozó használatának és igénybevételének szabályai

7. § (1) A köztemetőt a látogatók nyitvatartási időben látogathatják.

(2) A köztemető nyitvatartási rendjét, valamint az üzemeltetést végző ügyfélfogadási idejét az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A köztemető nyitvatartási idejéről, valamint a köztemető rendjéről szóló tájékoztatót – a köztemető tulajdonosának és üzemeltetőjének megnevezésével, címével, valamint a köztemető részletes térképével – el kell helyezni a köztemető bejáratánál. A köztemető fenntartójának (kezelőjének) a köztemetőről térképet (vázrajzot) kell készítenie, amelyen fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva. A köztemető részletes térképét annak bejáratánál ki kell függeszteni és a változásokkal legalább évenként ki kell egészíteni.

(4) A köztemetőt felnőtt személy felügyelete nélkül 14 évnél fiatalabb személy nem látogathatja. A felügyelet hiánya miatt bekövetkezett esetleges balesetekért és azok következményeiért a felügyeletre kötelezett személyt terheli a felelősség.

(5) A temetőbe gépjárművel behajtani tilos, kivéve: a halottaskocsit és a mozgáskorlátozott személyt szállító járművet, illetve az üzemeltető engedélyével síremlék készítése céljából szállítást végző járművet.

(6) A temetőbe való behajtás az (5) bekezdés alapján jogosultak számára díjtalan.

(7) A temetőbe állatot bevinni – a vakvezető kutya kivételével – tilos.

(8) A sírokat megrongálni, bepiszkítani nem szabad, így tilos:

a) a sírokra ültetett növényeket megrongálni,

b) a temetőben nyíló, illetve ott elhelyezett virágokat a temetőből kivinni,

c) a sírok díszítését megrongálni, csonkítani, bepiszkítani, illetéktelen személynek a díszítő tárgyakat elvinni vagy eltávolítani.

(9) temetőben a temetőhasználó számára tilos minden olyan magatartás, amely a temető zöldfelületét, útjait, parkosítási tevékenységét érinti, így tilos: a zöldfelület felásása, utak burkolatának módosítása, fa és bokor, egyéb növény ültetése.

(10) A temetőhasználók kötelesek:

a) a temető létesítményeit, építményeit rendeltetésüknek megfelelően használni, azok épségére ügyelni,

b) a temető tárgyaira vigyázni,

c) a temetőben keletkezett hulladékokat, gyomot, elszáradt virágokat és koszorút, gyertya-és mécsesmaradványokat a temetőben lévő hulladékgyűjtőbe elhelyezni.

(11) A temetőt az ott tartózkodók kötelesek úgy használni, hogy temető kegyeleti funkciója ne sérüljön, az elhunyt személyek emlékének méltó megőrzését, ápolását ne zavarják.

(12) A (11) bekezdésben meghatározottak érvényesülése érdekében tilos

a) a temetőbe vakvezető, rendőrségi kutya kivételével állatot bevinni és beengedni,

b) a temetőben a kegyeletet sértő módon hangoskodni, zenét hallgatni stb.,

c) a temető területén olyan magatartást tanúsítani, tevékenységet végezni, amely sérti a kegyeletet, amely megbotránkozást kelthet a temetőhasználók körében,

d) a szemetelés, a növényi hulladék, illetve a sírokról, sírboltról származó hulladék sírok közötti tárolása.

8. § (1) Az önkormányzat előzetes engedélyével lehet a sírra fát, vagy olyan bokrot ültetni, amelynek várható méretei elérik a 1 méter szélességet vagy a 2 méter magasságot.

(2) Az önkormányzat előzetes engedélyével lehet a sírra olyan tárgyat (pl. szobrot) elhelyezni, amelynek méretei meghaladják az 1 méter szélességet vagy a 2 méter magasságot.

(3) Az engedélyezett dísztárgyakról, egyéb tárgyakról nyilvántartást kell vezetni, melyben fel kell tüntetni az engedélyezett tárgy megnevezését, rövid leírását, az esetleges kikötéseket.

(4) Tilos

a) olyan tárgyak köztemető területén történő elhelyezése, mely nem a sír, sírbolt díszítésére szolgál,

b) olyan díszítő tárgyak elhelyezése, melyek meghaladják, vagy - fák, bokrok esetében - várhatóan meg fogják haladni a sírhely méreteit,

c) padok, ülőhelyek engedély nélküli elhelyezése.

9. § (1) A köztemető-használók a köztemetőben kötelesek a tűzveszély keletkezését eredményező magatartástól tartózkodni, a tűzgyújtásra alkalmas eszközöket, a gyertyát, mécsest úgy elhelyezni, hogy tűz ne keletkezzen.

(2) A köztemetőben tilos bármilyen célból tüzet rakni.

10. § A köztemető üzemeltető jogosult és köteles az engedély köteles, de engedéllyel nem rendelkező, illetve nem az engedély szerint elhelyezett, a köztemető rendjét zavaró tárgyakat, növényeket eltávolítani.

11. § (1) A halottat koporsós temetés esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 96 órán belül el kell temetni, kivéve, ha

a) a halottvizsgálatot végző orvos a halottvizsgálatra vonatkozó rendelkezések alapján ettől eltérő engedélyt adott,

b) a temetésre az eltemettető kívánsága szerint 8 napon belül kerül sor, feltéve, hogy a holttest hűtése folyamatosan biztosított.

c) a temetésre az eltemettető kívánsága szerint – a temetés helye szerint illetékes intézet engedélyével – 15 napon belüli időpontban kerül sor, feltéve, hogy a holttestnek az eltemetésig történő hűtése folyamatosan biztosított.

(2) A halottat – hamvasztásos temetés esetén – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül el kell hamvasztani. A holttestet a hamvasztásig hűteni kell.

12. § (1) A köztemetőbe szállított halottat az azonosság megállapítása és az okmányoknak az üzemeltető részére történő átadása után – a szállításnál használt külső koporsóval együtt – azonnal el lehet temetni, vagy gondoskodni kell a hűtőben, ravatalozóban való elhelyezéséről.

(2) Ha a köztemető üzemeltetője az azonosság vagy az okmányok tekintetében hiányosságot észlel, az átvételt felfüggeszti és a halottvizsgálati bizonyítványt kiállító orvost, valamint az illetékes intézetet értesíti.

13. § (1) Temetni – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – hagyományos módon koporsóban (koporsós temetés), hamvasztás esetén az urnába helyezett hamvak eltemetése, illetve elhelyezése, szétszórása útján lehet.

(2) A koporsót temetés előtt véglegesen le kell zárni.

14. § (1) Az elhalt földbe temetéséhez az eltemettetőnek jól zárható, környezetbarát anyagból készült, résmentes koporsóról kell gondoskodnia. Földbe temetéshez – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – fémből, üvegből, műanyagból készült termék nem használható.

(2) Földbetemetéshez olyan koporsóanyag vagy kegyeleti termék nem használható, amely – alapanyagként vagy adalékanyagként külön jogszabályban szereplő összetevők bármelyikét tartalmazza – veszélyezteti a környezetet. Ha az elhunyt szállításához műanyag (pvc, polyetilén fóliát) vagy más, földben le nem bomló anyagot használtak, azt az eltemetés során földbe helyezni nem szabad. A halottal érintkező, nem lebomló anyagokat egészségügyi veszélyes hulladékként kell kezelni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a fertőző betegségben elhunytak, valamint a külföldről szállított holttestek szállításánál felhasznált anyagokra.

(4) Kolerában, pestisben, leprában, sárgalázban, kiütéses tífuszban, takonykórban, AIDS-ben, vírusos hemorrhagiás lázban elhunytak holttestét kellő szilárdságú, hézagmentes kettős koporsóban kell eltemetni.

15. § (1) Azt, aki törvény alapján a temetésre kötelezett és a kötelezettségét nem teljesíti, az elhalálozás hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője felszólítja kötelezettsége 15 napon belüli teljesítésére. Ha a kötelezett a felszólításnak nem tesz eleget, az elhunytat közköltségen kell eltemetni.

(2) Közköltségen történő temetés esetén a temetésre kötelezett személyt a temetés helyéről és idejéről értesíteni kell.

(3) Az elhunytat a kötelezett kérelmére az általa megjelölt temetési helyre kell temetni, ha az elhalálozás helye szerinti település közköztemetőjében megjelölt temetési hely felett a kérelmezőnek rendelkezési joga van.

16. § (1) Az elhunytat – ha az eltemettetőnek nincs a köztemetőben meglévő temetési hely felett rendelkezési joga – az elhalálozás ideje szerint sorrendben következő temetési helyre kell temetni.

(2) A sírboltba történő temetés rendjét a sírboltkönyv határozza meg.

5. Temetési helygazdálkodás szabályai

17. § (1) A temetőt sírhelytáblákra (parcellákra) kell osztani – a sírhelytáblákat betűjellel kell jelölni.

(2) A sírhelytáblákat sorokra kell osztani, a sorokat számozni kell.

(3) A sorokban a temetési helyeket a temető üzemeltetője jelöli ki, a temetési helyeket számozni kell.

(4) A sírhelytábla, a sor és a temetési hely azonosítását a temetési helyek pontos meghatározhatósága érdekében biztosítani kell. A sírhelytábla számozását a helyszínen is fel kell tüntetni. A temetési helyek nyilvántartással való azonosíthatóságát biztosítani kell.

18. § (1) A sírhelytáblát a folyamatos temetésre elő kell készíteni.

(2) A sírhelytáblák - közös érintkezési szakaszai - között legalább 4 méter széles utat kell biztosítani. A sírhelytáblákon belül a sírhelysorokat egymástól minimum 1 méter távolságra kell elhelyezni. A sírhelysorokon belül a temetési helyeket (sírhelyeket) egymástól minimum 60 cm távolságra kell elhelyezni.

(3) A sírboltok, a gyermek, a kettős és az urnasírhelyek részére az egységes gondozás céljából külön táblát vagy sorokat lehet kijelölni.

(4) A temető tulajdonosa (üzemeltető) a mesterséges vagy spontán abortusz folytán távozó magzat, csonkolt testrész, emberi szerv, szervmaradvány eltemetésére külön sírhelytáblát jelöl ki.

6. A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama

19. § (1) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama (használati idő):

a) egyes sírhely esetén 25 év, illetőleg az utolsó koporsós rátemetés napjától számított 25 év;

b) kettős sírhely esetén az utolsó koporsós betemetés napjától számított 25 év;

c) sírbolt esetén 60 év;

d) urnafülke és urnasírhely esetén 25 év;

e) urnasírbolt esetén 60 év.

(2) A temetési hely feletti rendelkezési jog a (3) bekezdésben foglalt kivétellel meghosszabbítható (újraváltható). A meghosszabbítás legrövidebb időtartamára az (1) bekezdésben foglaltak az irányadóak.

(3) A meghosszabbítás nem tagadható meg, kivéve akkor, ha a temető tulajdonosa bizonyítja, hogy a területet átalakítja vagy más célra kívánja felhasználni. Erről a temetési hely felett rendelkezni jogosult nyilatkozatot kérhet.

(4) Megszűnik a rendelkezési jog gyakorlása, ha a használati idő meghosszabbítás hiányában lejár vagy ha a temetési hely megszűnik.

(5) A temetési helyre vonatkozó rendelkezési jog a temetési helyről kikerült holttest új temetési helyre történő áthelyezésével, illetve elhamvasztásával is megszűnik, kivéve, ha az urnát ugyanarra a temetési helyre rátemetéssel visszahelyezik.

(6) A temetési hely feletti rendelkezési jogokról nyilvántartást kell vezetni.

20. § (1) A temetési hely megváltásáért és újraváltásáért díjat kell fizetni.

(2) A temetési hely megváltási és újraváltási díját a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A temetési hely megváltási és újraváltási díjának mértékét az önkormányzat évente felülvizsgálja.

(4) Ha a rendelkezési jog azért szűnik meg, mert a jogosult a holttestet más temetési helyen kívánja eltemetni, a jogosult részére a megváltási díj időarányos részét vissza kell téríteni.

7. A sírhely méretezése, sírjelek alkalmazása, a kegyeleti tárgyak, növényzet elhelyezése, a sírgondozás szabályai

21. § (1) Koporsós temetés esetén a temetési hely lehet:

a) egyes sírhely,

b) kettős sírhely,

c) sírbolt.

(2) Az egyes sírhely alapmérete egy koporsó befogadására alkalmas sírgödör.

(3) A kettős sírhely alapmérete két egymás melletti koporsó befogadására alkalmas sírgödör.

(4) A sírbolt (kripta) legalább kettő koporsó elhelyezését biztosító al- és felépítményből álló temetési hely. A sírbolt méretét a befogadó koporsók száma határozza meg. Sírbolt az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben az építésügy ihatóság engedélye nélkül építhető. A sírbolt köztemetőn belüli elhelyezését a köztemető tulajdonosa (üzemeltetője) jelöli ki. A tulajdonosnak a hozzájárulást meg kell adnia, ha az építtető a sírbolt helyét megváltotta.

(5) A koporsó egy holttest elhelyezését szolgálja.

(6) A sírgödör hosszára és szélességére vonatkozó előírásokat a vonatkozó kormányrendelet figyelembevételével a 3. melléklet tartalmazza. A sírgödröt az üzemeltető hozzájárulásával természetes - a talajban lebomló - anyaggal burkolni lehet.

(7) Oldalirányú üreggel ellátott egyes vagy kettős sírhelyet nem szabad létesíteni.

22. § (1) Hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet:

a) urnafülke (kolumbárium),

b) urnasírhely,

c) urnasírbolt.

(2) Az urna koporsós temetési helyre rátemethető.

(3) Az urnafülke (kolumbárium) és az urnasírbolt építésügyi hatósági engedéllyel építhető.

(4) Új urnafülke építésénél az urnát befogadó belső méret 30x30×30 cm lehet. Urnafülke építmények kialakításánál a köztemető tulajdonosa előírhatja a természetes anyagok és művészi formák alkalmazását. Az urnafülkét úgy kell kialakítani, hogy a fülke egyedi díszítése biztosítható legyen.

(5) A hamvakat tartalmazó urna földbe temetésére urnasírhely és urnasírbolt alakítható ki, amelyek a rendelkezési jogosultság időtartamában (használati idő) különböznek egymástól.

(6) A köztemető tulajdonosa – az eltemettető igénye esetén – a hamvak szétszórásához és bemosásához külön köztemetőrészt jelölhet ki, amelyet parkszerűen kell kialakítani.

(7) Az urna földbe temetése esetén az urnahely hosszára és szélességére vonatkozó előírásokat a vonatkozó kormányrendelet figyelembevételével a 3. számú melléklet tartalmazza.

(8) Az urnasírhelyeket magába foglaló urnaparcella helyét az üzemeltető jelöli ki.

(9) Urnafülkébe - a rendelkezésre jogosult döntése szerint – legfeljebb 2 db urna helyezhető el.

(10) Urnasírhelybe, urnasírboltba - a rendelkezésre jogosult döntése szerint – legfeljebb 4 db urna helyezhető el.

(11) Egyszemélyes felnőtt sírhelybe – a rendelkezésre jogosult döntése szerint – legfeljebb 8 db urna helyezhető el.

(12) Az elhelyezhető urnák száma a sírhely méretével arányosan növekszik.

23. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete az elhunyt személy kimagasló érdemeinek elismeréseként temetkezés céljára díszsírhelyet adományozhat. Ennek helyéről vagy szükség szerinti áthelyezéséről az önkormányzat dönt. A díszsírhellyel kapcsolatos költségeket az önkormányzat viseli.

(2) A hamvak szétszórására – igény szerint – a köztemetőben szóróhely alakítható ki.

24. § (1) Temetési hely felnyitását (sírnyitás) a népegészségügyi feladatkörében eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala engedélyében és a temetőszabályzatban foglaltak szerint kell végezni.

(2) Exhumálás, hamvak kivétele céljából történő felnyitás esetén a temető üzemeltetője, legkésőbb a munka megkezdése előtt 10 nappal a temetőben (hirdetőtáblán) a sírhelytábla, sírhelysor, temetési hely számát, a sírjelen feltüntetett adatok körét, és az exhumálás idejét tartalmazó közleményt helyez el.

25. § (1) Temetési hely megjelölésére sírjel használható, illetőleg létesíthető.

(2) A sírjel nem foglalhat el a rendeletben meghatározott temetési helynél nagyobb területet, magasságát a helyi építési szabályzat korlátozhatja.

(3) A hant, síremlék, sírkeret, emlékoszlop sem terjeszkedhet túl a 6. § (6) bekezdésében meghatározott sírhelyméreteknél.

(4) A sírkeretet körülvevő járda a sírhelyméreteken kívül legfeljebb 30 cm széles lehet.

26. § A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad. E szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell.

27. § (1) A sírjel vagy a sírbolt helyreállítására, felújítására a köztemető tulajdonosa a temetési hely felett rendelkezni jogosultat felhívhatja, illetőleg az állékonyságot, az életet és a biztonságos használatot veszélyeztető állapot (a továbbiakban: közvetlen veszély) fennállása esetén köteles felhívni. A felhívást – a temetési hely megjelölésével – a köztemető hirdetőtábláján és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni, és a felhívás közlését a rendelkezésre jogosult ismert lakcímén is meg kell kísérelni.

(2) A közvetlen veszély fennállása esetén az építési engedély köteles sírjel helyreállítását a köztemető tulajdonosának kérelmére az építésügyi hatóság elrendeli, illetve a kötelezés nem teljesítése esetén az életet is fenyegető közvetlen veszélyhelyzetet hatósági úton – a köztemető tulajdonosának közreműködésével – megszünteti a rendelkezni jogosult költségére.

(3) A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.

(4) A sírboltok előírt méreteit a 3. számú melléklet tartalmazza.

28. § (1) A köztemető-látogatók a temetési helyeken olyan kegyeleti tárgyakat helyezhetnek el, melyek nem sértik mások kegyeleti jogait, a köztemető jellegét.

(2) A köztemető-látogatók az (1) bekezdésnek megfelelő kegyeleti tárgyakat szabadon helyezhetnek el a sírokon akkor, ha azok - méretüknél fogva - nem kötöttek engedélyhez.

29. § (1) A köztemető-látogatók a temetési helyeken lágyszárú növényeket elhelyezhetnek a sírhely földjébe, illetve cserépbe úgy, hogy azok a sírok közötti mozgást ne akadályozzák.

(2) A köztemető-látogatók egyes nem lágyszárú növényeket csak engedéllyel ültethetnek a sírokra.

(3) A köztemető-látogatók köztemető területén belül kizárólag a temetési helyre ültethetnek növényeket.

30. § (1) A sírhelyeket a temetési hely felett rendelkezési jogosultsággal bíró személynek gondoznia kell.

(2) A sírhely gondozás során a keletkezett hulladékot nem lehet a sírhely mellett, illetve a sírhelyek között tárolni, hanem a hulladékgyűjtőbe kell elhelyezni.

(3) A sírhely gondozásakor a szomszédos sírhelyeket megrongálni, bepiszkítani nem lehet.

(4) A sírhelyeken elhelyezett sírjeleket, különösen a síremléket gondozni kell. A sírjel nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy azzal veszélyeztesse a látogatók, illetve más tárgyak épségét.

(5) A sírhelyeken a sírdomb felhantolása nem kötelező. A felhantolás magassága maximum 50 cm lehet.

8. A köztemetőben a kegyeleti közszolgáltatások feltételei, a temetési hely megváltási díja, a köztemető fenntartási hozzájárulás díja, illetve a létesítmények vállalkozók részéről történő igénybevételének díja

31. § (1) (1) A közköztemető üzemeltetésére az önkormányzat – a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – bérleti és üzemeltetési szerződést kötött az Elízium In Memoriam Kft-vel (5071 Besenyszög, Malom út 26.)

(2) Az üzemeltető az önkormányzati rendeletben meghatározott díjakon felül díjat nem állapíthat meg, nem szedhet díjat a köztemető látogatásért, a temetési hely gondozásához igénybe vett vízért stb.

32. § (1) A köztemetőben vállalkozásszerűen munkát végzőknek temető fenntartási hozzájárulási díjat kell fizetniük.

(2) A temető fenntartási hozzájárulási díj mértéke az adott évben az egyes sírhelyekre megállapított megváltási díjtételek egyszerű számtani átlagának 5 %-át nem haladhatja meg.

(3) A temető fenntartási hozzájárulás díj mértékét a 2. számú melléklet tartalmazza.

33. § Azoknak a temetkezési szolgáltatóknak, akik igénybe veszik

a) a köztemetői létesítményeket, illetve

b) a köztemető üzemeltető által biztosított szolgáltatásokat az üzemeltető által meghatározott igénybevételi díjat kell fizetniük.

9. A temetési szolgáltatás, illetőleg a köztemetőben végzett egyéb vállalkozói tevékenységek ellátásának köztemetői rendje

34. § (1) A temetési szolgáltatási tevékenység kiterjed:

a) temetésfelvételre,

b) az elhunytnak a kegyeleti igényeknek megfelelő temetésre való előkészítésére,

c) a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátásra,

d) a ravatalozásra,

e) sírhelynyitásra és visszahantolásra,

f) a sírba helyezésre,

g) a halottszállításra,

h) a hamvasztásra és az urnakiadásra,

i) az urnaelhelyezésre,

j) a hamvak szórására,

k) az exhumálásra,

l) az újratemetésre.

(2) A temetkezési szolgáltatási tevékenységek teljes körűen vagy önállóan is végezhetők.

(3) A temetkezési szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységeket a vonatkozó jogszabályokban meghatározott rend szerint végezheti.

(4) A temetkezési szolgáltató köteles a temetkezési szolgáltatás nyújtása alatt a kegyeleti igényeknek megfelelő magatartást tanúsítani, illetve öltözetet viselni.

35. § A köztemetőben munkáját végző vállalkozók működésük során az e rendeletben foglaltakat kötelesek betartani, különösen a következőket:

a) tevékenységükkel a szertartásokat ne zavarják,

b) munkájuk során a látogatók nyugalmát, kegyeleti érzéseit nem sérthetik,

c) a tevékenységükkel érintett sírhely szomszédos sírhelyeit nem rongálhatják meg, a munkavégzés során keletkezett hulladék elszállításáról gondoskodni kötelesek.

36. § (1) Az önkormányzat kötelezővé teszi a temetkezési szolgáltatók számára a temetőn belüli, az elhunyt hűtésével, ravatalozásával, a temetőben erre a célra rendszeresített szállító járművön történő szállításával, továbbá a hamvaknak az erre szolgáló berendezéssel történő szórásával, urnaelhelyezéssel, sírásással, sírhelynyitással, sírbahelyezéssel, visszahantolással, újratemetéssel és exhumálással kapcsolatos feladatok ellátására az üzemeltető szakszemélyzetének és berendezésének igénybevételét (a továbbiakban: az üzemeltető által biztosított szolgáltatás).

(2) Az üzemeltető által biztosított szolgáltatások díjait a 4. melléklet tartalmazza.

37. § A köztemető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatok ellátását a köztemető fekvése szerinti illetékes Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala ellenőrzi.

38. § E rendeletben foglalt díjak a rendelet kihirdetését követő naptól érvényesek. A díjak mértékét minden év december 31. napjáig felül kell vizsgálni.

10. Záró rendelkezések

39. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a temető fenntartásáról és a temetkezési szolgáltatásról szóló 16/2005. (X.20.) önkormányzati rendelet.

40. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.