1. § A rendelet hatálya Nagykörű Községi Önkormányzat vagyonára, szerveire és intézményeire terjed ki. A rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat illetve az intézmények költségvetésére, kivéve az abban vállalkozói vagy alapítványi célra elkülönített vagy felhasznált vagyonrészt.

2. § Az önkormányzati tulajdonú lakások és egyéb nem lakás céljára szolgáló helyiségekre és vagyontárgyakra e rendelet szabályait a lakásrendelettel együtt kell alkalmazni.

3. § (1) Nagykörű Község Önkormányzatának (továbbiakban: önkormányzat) vagyona a tulajdonában lévő ingatlanokból, közművekből, ingóságokból, valamint pénzvagyonból, értékpapírokból, üzletrészekből és az önkormányzatot megillető egyéb vagyoni értékű jogokból áll.

(2) Az önkormányzati vagyon külön részeként kezelt törzsvagyon tárgyait a rendelet 1. és 2. mellékletei tartalmazzák forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak szerinti felosztásban.

(3) Az önkormányzati vagyon üzleti vagyonát a 3. melléklet tartalmazza.

4. § (1) Az önkormányzat vagyonát – a hatályos jogszabályok alapján – a Nagykörűi Közös Önkormányzati Hivatal tartja nyilván.

(2) Az intézmények valamint a Nagykörűi Közös Önkormányzati Hivatal a használatában lévő ingatlanokról és ingóságokról köteles egyszerűsített nyilvántartást is vezetni.

5. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról – a hatályos jogszabályok alapján – ingatlanvagyon-katasztert kell felfektetni és azt folyamatosan vezetni. A kataszter elkülönítetten tartalmazza – törzsvagyon és egyéb ingatlanvagyon szerinti bontásban – az ingatlanra vonatkozó főbb adatokat, továbbá ha rendelkezésre áll, az ingatlan számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékét, értékbecslés esetén pedig a becsült értéket.

(2) A kataszter elkészítéséről és folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A költségvetés felhasználásával, továbbá az ajándékozás, öröklés útján vagy egyéb más módon szerzett tulajdont a vagyonnyilvántartásban szerepeltetni kell.

(4) Az önkormányzat vagyonáról évente leltárt kell készíteni. A leltár elkészítéséért a polgármester felelős, azt a könyvvizsgálóval meg kell vizsgáltatni. A vagyonállapotot tükröző leltárt az éves zárszámadási rendelethez kell csatolni.

6. § (1) Az önkormányzat szervei, intézményei a rájuk bízott vagyon kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni és gyarapítani.

(2) Az önkormányzati vagyon használói: a Nagykörűi Közös Önkormányzati Hivatal valamint az intézmények.

(3) A vagyonkezelő szervezet jogosult – a rendeletben foglalt korlátozásokkal - :

(4) A vagyon kezelésével megbízott szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni.

7. § (1) Az önkormányzat a vagyonhasználói számára a vagyon használatának jogát az általa meghatározott feladatok ellátásához szükséges mértékben biztosítja.

(2) A vagyonhasználó a használat jogánál fogva jogosult és köteles a vagyon rendeltetésszerű használatával, működtetésével, fenntartásával, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására.

8. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása.

(2) A rendelet alkalmazásában a hasznosítás különösen: az egyes vagyontárgyak használata, bérbe, használatba vagy haszonbérbe adása, illetve a feladatok ellátásához szükséges vagyon esetleges elidegenítése.

(3) A hasznosítás az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

9. § (1) Az önkormányzat tulajdonjogát átruházni abban az esetben lehet, ha a vagyontárgy forgalomképes üzleti vagyon, és így az önkormányzati feladatellátást nem szolgálja.

(2) Az önkormányzat üzleti vagyonát értékesíteni a 20.000.000 Ft általános forgalmi adó nélkül számított egyedi forgalmi érték felett kizárólag versenyeztetés útján lehet.

(3) A (2) bekezdés szerinti forgalmi értéket el nem érő vagyontárgy értékesítése esetén a versenyeztetési eljárás helyett az elidegenítés teljes körű lebonyolítására a Képviselő-testület hozzájárulásával megbízás köthető ingatlanközvetítésre és értékbecslésre jogosult szervezettel vagy magányszeméllyel (továbbiakban: megbízott).

(4) A (3) bekezdése szerinti teljes körű lebonyolítás magában foglalja a lakóépület és a hozzá tartozó földterület műszaki felmérését, annak dokumentálását, a helyi forgalmi érték és a vételár megállapítását.

(5) A megbízott köteles az általa megállapított forgalmi értéket a Képviselő-testülettel egyeztetni.

10. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes tulajdonát ellenérték fejében, vagy térítésmentesen átruházni – a más jogszabályokban meghatározott egyéb rendelkezések betartása mellet is – csak kivételes esetekben, a képviselő-testület minősített többségű döntésével lehet akkor, ha

(2) A vagyonhasználó ha javára valamely vagyonról lemondtak, e vagyont összeghatár nélkül saját hatáskörben elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére és a vagyon tehermentes vagy a teher az önkormányzat illetve a használó javára szól. Ellenkező esetben az elfogadáshoz a képviselő-testület előzetes engedélye szükséges.

11. § (1) A törzsvagyon használati jogát azok az intézmények gyakorolják, amelyek az adott ingatlanra a rendelet hatálybalépésekor közszolgálatot teljesítenek, illetve azok, amelyeket az önkormányzat a használatra egyéb okból feljogosít.

(2) A használati jogot gyakorló intézmény, amennyiben önálló költségvetési szerv, a rábízott forgalomképes és korlátozottan forgalomképes vagyont határozott idejű bérbeadás útján az alapfeladatainak sérelme nélkül hasznosíthatja. Az egy évet meghaladó vagy határozatlan idejű bérbeadáshoz a képviselő-testület hozzájárulása szükséges. A bérleti szerződés egy példányát nyilvántartás céljából a közös hivatalnak le kell adni.

(3) A Polgármesteri Hivatal használatában lévő vagyontárgyak valamint a nem önálló költségvetési szervként működő intézmények használatában lévő vagyontárgyak tekintetében bérleti szerződés illetve használati megállapodás megkötésére a polgármester, ellenjegyzésre a jegyző jogosult. A megkötött jogügyletről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

(4) Az önálló költségvetési szervként működő intézmények a használatukban lévő ingóságokat, valamint a pénzvagyont (alapfeladatuk sérelme nélkül) gazdasági társaságba és alapítványa – figyelemmel a 13. § (2) bekezdésére – csak a képviselő-testület előzetes engedélye alapján vihetik be. Egyéb ingóság valamint pénzvagyon gazdasági társaságba és alapítványba történő bevitele a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

12. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó ingatlanok tulajdonjogának forgalmazása (adásvétel, csere, más önkormányzat részére való átadás) ingyenes és határidő nélküli használatba adása, megterhelése, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevitele, illetve a 10. §-nak nem megfelelő egyéb hasznosítása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt ingatlanok tekintetében – az (1) bekezdésben fel nem sorolt – egyéb tulajdonosi jognyilatkozatok (társtulajdonosi elővásárlási jog gyakorlása, telekmegosztás, telekösszevonás, telekrendezés) kérdésében a képviselő-testület határoz.

13. § (1) Az önkormányzat ingó vagyontárgyainak a rendeltetésszerű használatot meghaladó indokolt hasznosítása, az alapfeladat sérelme nélkül a vagyonkezelő szerv hatáskörébe tartozik. A hasznosítás bevétele a vagyonkezelő szervet illeti meg.

(2) A vagyonkezelő szervek 200.000 Ft-ot meg nem haladó értékű eszköz értékesítését vagy selejtezését a polgármester, ezen felüli érték esetén a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával végezhetik.

(3) Amennyiben az ingó vagyontárgy árverezés vagy feladatváltozás miatt a vagyonkezelő szervnél feleslegessé válik, azok hasznosításáról a polgármester gondoskodik. A hasznosításból származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.

14. § A rendeletben meghatározott értékhatár felett az önkormányzat vagyonát elidegeníteni, határozatlan időre, egy évet meghaladó időtartamra bérbe, haszonbérbe adni, valamint beszerzést folytatni a rendeletben foglalt kivételekkel a versenyeztetési eljárás szabályainak alkalmazásával lehet.

15. § (1) A versenyeztetés megvalósulhat nyilvános vagy zártkörű pályázati eljárás útján. A nyilvános pályázat során a kiíró a sajtó útján kibocsátott pályázati felhívásban kér ajánlatot, melyre bárki, aki a pályázati kiírásnak megfelelő ajánlatot tud tenni, részt vehet.

(2) A zártkörű pályázat során a kiíró nem bocsát ki nyilvános pályázati felhívást, hanem azonos feltételek biztosításával az általa kiválasztottaktól kér ajánlatot.

(3) A kiíró a versenyeztetés során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani. Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró rendelkezésére álló, az ajánlattételhez szükséges valamennyi információhoz hozzáférni.

16. § (1) A pályázatot az önkormányzat hatáskörrel rendelkező szervének döntése alapján a polgármester hirdeti meg.

(2) A pályázati kiírás jogszerűségi szempontból történő véleményezéséről az önkormányzat és a polgármesteri hivatal által bonyolított pályázati eljárás során a jegyző, az intézmények által bonyolított pályázati eljárás során az intézmény vezetője gondoskodik.

17. § (1) A nyilvános pályázatot legalább az önkormányzat honlapján meg kell hirdetni.

(2) A pályázat leadására nyitva álló határidőt úgy kell meghatározni, hogy megfelelő idő, de a pályázati kiírás közzétételétől számítva legalább 5 nap álljon rendelkezésre a pályázatok elkészítésére és benyújtására.

(3) A zártkörű pályázatról az érintett ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül írásban kell értesíteni. A pályázati kiírást legalább három pályázónak meg kell küldeni úgy, hogy benyújtásra megállapított határidő előtt legalább 3 nappal a felhívást az érintett kézhez kapja.

18. § A pályázatot kettő fordulóban is ki lehet írni. Ebben az esetben a második fordulóban az előre meghatározott és közzétett szempontok alapján az első forduló eredményeképpen kiválasztott legalább kettő ajánlattevő vehet részt.

19. § (1) A pályázatot kiíró a pályázati feltételeket és szabályokat a pályázat során csak akkor változtathatja meg:

(2) A változtatást a pályázati kiírás közzétételével azonos módon kell közzétenni, illetve valamennyi érdekeltnek meg kell küldeni. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy új pályázat kiírására került sor.

(3) A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal hosszabbítható meg.

20. § A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

21. § A pályázó a pályázat eredményének közzétételéig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát. A benyújtott ajánlatok tartalmát legalább a pályázat lezárásáig titkosan kell kezelni, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton résztvevőknek nem adható.

22. § (1) A pályázaton való részvétel biztosíték adásához köthető, melyet a pályázati kiírásban meghatározott módon és időben kell rendelkezésre bocsátani.

(2) A biztosítékot a pályázati kiírás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után vissza kell adni.

(3) Nem adható vissza a biztosíték, ha

23. § (1) A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

(2) Kétfordulós pályázat esetén az ajánlati kötöttség a pályázó végleges nyilatkozatának megtételekor áll be.

(3) A pályázó ajánlatához a kiírásban vagy a pályázó által meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van.

24. § Az ajánlati kötöttség megszűnik:

25. § (1) A pályázó ajánlatát csak akkor módosíthatja, vagy vonhatja vissza, ha az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő még nem telt le.

(2) A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő leteltéig visszavonhatja. A visszavonást a közzététellel azonos módon kell közzétenni, illetve valamennyi érdekeltnek meg kell küldeni.

(3) Ha az ajánlattevő a pályázat titkosságát megsértette, úgy kizárható az eljárásból.

(4) Az ajánlattevő nem igényelhet térítést ajánlata kidolgozásáért és ajánlattételével kapcsolatos más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.

26. § (1) Az ajánlattevő az ajánlatát zárt borítékban, cégszerű aláírással a megjelölt időpontban és helyen a pályázatra utaló jelzéssel köteles benyújtani. Az ajánlat 1 példányának minden oldalát le kell szignálni.

(2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő nyilatkozatát:

(3) Az ajánlattevő az ajánlatában közölt egyes adatoknak az elbírálása utáni nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.

27. § (1) Az ajánlati dokumentumokat a beérkezés sorrendjében sorszámmal kell ellátni.

(2) A beérkezett pályázatok felbontása a kiírónál hatályos ügyirat-kezelési szabályzat szerint történik.

(3) A pályázatok felbontását követően azonnal a pályázatokról feljegyzést kell készíteni, melyben megállapításra kerül, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a pályázati kiírásban foglaltaknak.

(4) Érvényes az ajánlat, amely mind formáját, mind tartalmát tekintve megfelel a pályázati kiírásban foglaltaknak.

(5) Érvénytelen az ajánlat, amely nem felel meg jogszabályoknak és a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek.

28. § Ha a kiírás másképpen nem rendelkezik, az ajánlatokat 30 napon belül el kell bírálni.

29. § (1) Nem vehet részt a pályázat értékelésében, vagy az értékelés előkészítésében, aki

(2) A pályázat értékelésében, illetve az értékelés előkészítésében résztvevő köztisztviselő, közalkalmazott köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, a megbízott esetén a megbízást adó képviselőjének, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn.

30. § (1) A kiíró a pályázat kiírásakor fenntarthatja a jogot, hogy egyik ajánlattevővel se kössön szerződést, és ilyen módon minősítse a pályázatot eredménytelennek.

(2) Eredménytelen a pályázat, ha:

31. § (1) A pályázati ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket tartalmazó, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.

(2) A pályázat értékelését írásban kell rögzíteni.

32. § (1) Az önkormányzat ingatlanvagyonának tulajdonjogát átruházni csak három hónapnál nem régebbi forgalmiérték-becslés és 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapmásolat birtokában lehet.

(2) 50 millió forint általános forgalmi adóval növelt forgalmi értéket meghaladó ingatlan értékesítése esetén, a pályázaton való részvételt pályázati biztosíték nyújtásához kell kötni, melynek mértéke a becsült forgalmi érték 10 %-a.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell

33. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető vagyonnal vállalkozás folytatható.

(2) Vagyon, vagyonrész vállalkozásba történő bevitelére csak közgazdasági megalapozás (haszonszámítás) alapján tehet a polgármester javaslatot.

(3) Az önkormányzat illetve költségvetési szervei csak olyan gazdasági társaságban vehetnek részt, amelyben a felelősségük nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét. Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatok ellátását nem veszélyezteti.

(4) A vállalkozásba fektetett vagyonnal a legnagyobb jövedelmet biztosító módon kell gazdálkodni.

(5) Az intézmény – saját jogán – gazdasági társaságban részesedést csak a képviselő-testület engedélyével szerezhet.

34. § (1) A vállalkozói vagyon körébe tartozó tulajdon kezeléséről, hasznosításáról a képviselő-testület gondoskodik.

(2) A vállalkozói vagyon hasznosításának előkészítése a Nagykörűi Közös Önkormányzati Hivatal feladata.

(3) Gazdasági társaságban az önkormányzatot a polgármester, illetve a képviselő-testület által képviselettel felruházott személy képviseli.

(4) A képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges az önkormányzat tagsági jogait érintő és számára vagyoni kötelezettséget megállapító ügyekben adható szavazathoz.

(5) A vállalkozói vagyon körébe tartozó ingatlanokkal, üzletrészekkel, részvényekkel, ingóságokkal és vállalkozási célú pénzeszközökkel kapcsolatos – a 11. § (1) bekezdésében felsorolt – döntések valamint a gazdálkodási koncepcióval összefüggő kérdések, a 11. § (2) bekezdésében felsorolt egyéb tulajdoni jognyilatkozatok a képviselő-testület hatáskörébe tartoznak.

(6) A vállalkozási tevékenység folytatása esetén érdekeltségi rendszer alakítható ki.

35. § A korlátolt felelősségű társaságok döntéshozó szerveként az alapító kizárólagos hatásköreit a Képviselő-testület, és a Polgármester gyakorolja.

36. § (1) A Képviselő-testület dönt

(2) A polgármester dönt

37. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

38. § (1) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 15/1999. (VII.28.) önkormányzati rendelet és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen vagyon törzsvagyonnak minősítésről szóló 5/2012. (II. 16.) önkormányzati rendelet.

(2) E rendelet rendelkezései nem érintik a hatálybalépés előtt megkötött jogügyletek, szerződések érvényességét.