Vezseny Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2017.(XI.30.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2021. 11. 03Vezseny Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2017.(XI.30.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Vezseny Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva; a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése szerinti partnerségi egyeztetés lefolytatásával, továbbá a 43/A. §-ában biztosított véleményezési hatáskörében eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Miniszterelnökség és Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet célja a településkép-védelem helyi szabályainak meghatározása, Vezseny sajátos településképének védelme és alakítása.
(2) E rendelet alkalmazásában védett helyi értéknek minősül a helyi területi építészeti védelem alatt álló településrész és a helyi egyedi építészeti védelem alatt álló létesítmény.
(3) Építményt úgy kell elhelyezni, kialakítani és karbantartani, hogy az építmény megjelenése átmenetileg se gyakoroljon káros hatást a településképre. Különösen káros hatásúnak minősül az idegenszerű, környezetébe nem illeszkedő vagy elhanyagolt, leromlott műszaki állapotú építmény megjelenése.
(4) Növényzetet vagy építménynek nem minősülő létesítményt úgy kell telepíteni, kialakítani, gondozni, hogy a növényzet, létesítmény megjelenése ne gyakoroljon káros hatást a településképre. Különösen káros hatásúnak minősül az idegenszerű, környezetébe nem illeszkedő vagy elhanyagolt, leromlott állapotú növényzet, létesítmény megjelenése.
(5)1 A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. §-ban foglalt önkormányzati hatósági ügyeket, átruházott hatáskörben a polgármester látja el.
Helyi építészeti értékek védelme
1. A helyi építészeti értékek védelmének általános helyi előírásai
2. § (1) Helyi területi építészeti védelem rendelhető el a vonatkozó előírások figyelembevételével Vezseny azon településrészein, amelyek sajátos helyi építészeti értéket hordoznak és a településkép meghatározó, megőrzendő elemei.
(2) Helyi egyedi építészeti védelem alá vonhatók a vonatkozó előírások figyelembevételével azon létesítmények, amelyek sajátos helyi építészeti értéket hordoznak és a településkép meghatározó, megőrzendő elemei.
2. A helyi építészeti értékek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása
3. § (1) Valamely településrész helyi területi védetté nyilvánítását bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább
a) az érintett terület meghatározására,
b) a javasolt védetté nyilvánítás indoklására.
(2) Valamely létesítmény helyi egyedi védetté nyilvánítását bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább
a) az érintett létesítmény meghatározására,
b) a javasolt védetté nyilvánítás indoklására.
4. § (1) A Képviselő-testület a kezdeményezés hiánytalan beérkezését követő 90 napon belül határozatban dönt a védetté nyilvánító eljárás megkezdéséről. A határozat szakmai előkészítését a települési főépítész végzi, a javaslat véleményezésének lehetőségét biztosítani kell az érintett terület vagy létesítmény tulajdonosa számára.
(2) Az előírt egyeztetési eljárás lefolytatását követően a Képviselő-testület
a) a jelen rendelet módosításával, a vonatkozó mellékletben való feltüntetéssel védetté nyilvánítja a kezdeményezésben megjelölt területet, ha a kezdeményezés indoklásával egyetért, vagy
b) a jelen rendelet módosításával, a vonatkozó mellékletben való feltüntetéssel védetté nyilvánítja a kezdeményezésben megjelölt létesítményt, ha a kezdeményezés indoklásával egyetért.
(3) A helyi területi vagy egyedi védetté nyilvánítással, a jelen rendelet módosításával kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztés szakmai előkészítését a települési főépítész végzi. Az előterjesztéshez mellékelni kell:
a) a védelmet megalapozó értékvizsgálat vonatkozó részét,
b) a vonatkozó jogszabályban előírt nyilvántartási adatokat.
5. § A helyi védelem kezdetének időpontja a 4. §-ban meghatározott rendelet-módosítás hatálybalépésének napja, amennyiben azt a módosító rendelet nem jelöli meg.
6. § (1) Terület védetté nyilvánítása esetén
a) a vonatkozó előírás szerint kezdeményezni kell a védelem jogi jellegként való feljegyzését,
b) a védetté nyilvánításról a védelem kezdetétől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell
ba) levél útján a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész és
bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján az érintett terület tulajdonosát és a település lakóit.
(2) Létesítmény egyedi védetté nyilvánítása esetén
a) a vonatkozó előírás szerint kezdeményezni kell a védelem jogi jellegként való feljegyzését,
b) a védetté nyilvánításról a védelem kezdetétől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell
ba) levél útján az érintett létesítmény tulajdonosát valamint a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész és
bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján a település lakóit.
3. A védett helyi érték fenntartása
7. § A védett helyi érték fenntartása, állagmegóvása, védelme, a használat rendeltetésszerű jellegének biztosítása a tulajdonos feladata.
4. A helyi építészeti védelem megszüntetése
8. § (1) Valamely településrész helyi területi védettségének megszüntetését bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább
a) az érintett terület meghatározására,
b) a megszüntetni javasolt helyi területi építészeti védelem típusára,
c) a helyi területi építészeti védelem javasolt megszüntetésének indoklására.
(2) Valamely létesítmény helyi egyedi védettségének megszüntetését bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább
a) az érintett létesítmény meghatározására,
b) a helyi egyedi építészeti védelem javasolt megszüntetésének indoklására.
9. § (1) A Képviselő-testület a kezdeményezés hiánytalan beérkezését követő 90 napon belül határozatban dönt a védelmet megszüntető eljárás megkezdéséről. A határozat szakmai előkészítését a települési főépítész végzi, a javaslat véleményezésének lehetőségét biztosítani kell az érintett terület vagy létesítmény tulajdonosa számára.
(2) Az előírt egyeztetési eljárás lefolytatását követően a Képviselő-testület
a) a jelen rendelet módosításával, a vonatkozó mellékletből való törléssel megszünteti a kezdeményezésben megjelölt terület helyi terület védettségét, ha a kezdeményezés indoklásával egyetért, vagy
b) a jelen rendelet módosításával, a vonatkozó mellékletből való törléssel megszünteti a kezdeményezésben megjelölt létesítmény helyi egyedi védettségét, ha a kezdeményezés indoklásával egyetért.
(3) A helyi védelem megszüntetésével, a jelen rendelet módosításával kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztés szakmai előkészítését a települési főépítész végzi. Az előterjesztéshez mellékelni kell:
a) a védelmet megalapozó értékvizsgálat vonatkozó részét,
b) a vonatkozó jogszabályban előírt nyilvántartási adatokat.
10. § A helyi védelem megszűnésének időpontja a 9. §-ban meghatározott rendelet-módosítás hatálybalépésének napja, amennyiben azt a módosító rendelet nem jelöli meg.
11. § (1) Területi védettség megszüntetése esetén
a) a védelem megszűnését követő 15 napon belül az Önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzésének törlését,
b) a védettség megszüntetéséről a védelem megszűnésének kezdetétől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell
ba) levél útján a védelem megszüntetésének kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész és
bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján az érintett terület tulajdonosát és a település lakóit.
(2) Egyedi védettség megszüntetése esetén
a) a védelem megszűnését követő 15 napon belül az Önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzésének törlését,
b) a védettség megszüntetéséről a megszűnéstől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell
ba) levél útján az érintett létesítmény tulajdonosát valamint a védelem megszüntetésének kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész és
bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján a település lakóit.
5. A helyi építészeti védelem típusai
12. § (1) A helyi területi építészeti védelem típusai:
a) A településszerkezet megőrzése érdekében „T1“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki.
b) A telekstruktúra megőrzése érdekében „T2“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki.
c) Az utcavonal-vezetés megőrzése érdekében „T3“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki.
d) Az utcakép vagy utcakép részlet megőrzése, fenntartása és fejlesztése érdekében „T4“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki.
e) A település- és tájkarakter jellegzetes elemcsoportjainak megőrzése, fenntartása és fejlesztése érdekében „T5“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki.
(2) Épület, épület-részlet vagy egyéb létesítmény megőrzése, fenntartása és fejlesztése érdekében „védett létesítmény“ megnevezésű helyi egyedi építészeti védelem alá vonható.
6. A helyi építészeti védettséggel összefüggő korlátozások és kötelezettségek
13. § (1) A „T1“, „T2“ és „T3“ megnevezésű védelem alá vont területeken a helyi építési szabályzatban a vonatkozó előírásoknak megfelelően telekalakítási tilalmat kell megállapítani a védelem céljának megfelelően és fenntartani mindaddig, amíg a helyi területi építészeti védelem fennáll.
(2) A „T4“ megnevezésű védelem alá vont területen nem folytatható olyan tevékenység, ami a védett érték megsemmisüléséhez, megváltozásához vagy eltakarásához vezethet.
(3) A „T4“ megnevezésű védelem alá vont területen a védett értéket érintő karbantartás, felújítás, vagy helyreállítás a települési főépítész írásba foglalt véleményének figyelembevételével végezhető. A főépítészi vélemény a tevékenység megkezdése előtt, a tervezett változás dokumentációjának bemutatásával kérelmezhető. Amennyiben a kérelem hiánytalan benyújtását követő 15 napon belül nem kerül sor a főépítészi vélemény kibocsátására, úgy a főépítészi vélemény támogatandónak tekintendő.
(4) A „T5“ megnevezésű védelem alá vont területen nem folytatható olyan tevékenység, ami a védett érték megsemmisüléséhez, megváltozásához vagy eltakarásához vezethet.
(5) A „T5“ megnevezésű védelem alá vont területen a védett értéket érintő karbantartás, felújítás, vagy helyreállítás továbbá telekalakítás a települési főépítész írásba foglalt véleményének figyelembevételével végezhető. A főépítészi vélemény a tevékenység megkezdése előtt, a tervezett változás dokumentációjának bemutatásával kérelmezhető. Amennyiben a kérelem hiánytalan benyújtását követő 15 napon belül nem kerül sor a főépítészi vélemény kibocsátására, úgy a főépítészi vélemény támogatandónak tekintendő.
(6) Helyi területi építészeti védelem alatt álló településrészen sajátos építmények, műtárgyak a polgármester vagy a települési főépítész véleményének figyelembevételével helyezhetők el. A polgármester vagy a települési főépítész véleménye településképi tájékoztatás és szakmai konzultáció útján szerezhető be.
14. § (1) A helyi egyedi építészeti védelem alá vont létesítményt érintően nem folytatható olyan tevékenység, ami a létesítmény nyilvántartott adataiban megjelölt, védett érték megsemmisüléséhez vagy eltakarásához vezethet.
(2) A helyi egyedi építészeti védelem alá vont létesítményt érintő karbantartás, felújítás, vagy helyreállítás a települési főépítész írásba foglalt véleményének figyelembevételével végezhető. A főépítészi vélemény a tevékenység megkezdése előtt, a tervezett változás dokumentációjának bemutatásával kérelmezhető. Amennyiben a kérelem hiánytalan benyújtását követő 15 napon belül nem kerül sor a főépítészi vélemény kibocsátására, úgy a főépítészi vélemény támogatandónak tekintendő.
7. A védett helyi érték jelölése és nyilvántartása
15. § (1) A védett helyi értéket az Önkormányzat táblával jelöli meg.
(2) A táblán fel kell tüntetni
a) a helyi védelem tényét,
b) a védett helyi érték megnevezését,
c) a helyi védelem kezdetének időpontját.
(3) A tábla elhelyezése és karbantartása az Önkormányzat feladata.
(4) A helyi védelem megszűnését követően a táblát az Önkormányzat eltávolítja.
16. § A védett helyi érték adatait a vonatkozó jogszabályi előírások szerint kell nyilvántartani.
17. § A helyi területi építészeti védelem alatt álló településrészek lehatárolását és nyilvántartott adatait a vonatkozó melléklet tartalmazza.
18. § A helyi egyedi építészeti védelem alatt álló létesítmények nyilvántartott adatait a vonatkozó melléklet tartalmazza.
Településképi szempontból meghatározó területek és más településrészek, településképi követelmények
8. A településképi szempontból meghatározó területek és más településrészek lehatárolása
19. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A „történelmi településrész“ és „beépülő településrész“ megnevezésű területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
Településképi követelmények
9. Területi építészeti településképi követelmények
20. § Településképi szempontból meghatározó területen
a) az épületek telepítése igazodjon a kialakult, az érintett telektömbre jellemző rendszerhez,
b) a műtárgyak elhelyezése olyan legyen, hogy azok látványa a településképet ne zavarja és
c) a kerítések kialakítása a terület funkciójához illeszkedően biztosítsa a zöldfelületek láthatóságát, a közterületek vizuális izolációjának elkerülését.
10. Egyedi építészeti településképi követelmények
21. § (1) Új épület létesítése vagy meglévő épület átalakítása, felújítása, karbantartása esetén
a) településképi szempontból meghatározó területen a tetőhéjazat anyaga
aa) a melléképítmények kivételével nem lehet bitumenes zsindely,
ab) a korcolt fémlemez fedés kivételével nem lehet fémlemez,
b) lakóépület külső falfelületének anyaga nem lehet fémlemez.
(2) Településképi szempontból meghatározó területen 35-45° közötti hajlásszögű magastetőn kívül egyéb tetőforma – az esetleges kiegészítő kis hajlásszögű vagy lapostető-részek kivételével – nem létesíthető.
(3) Az (1)-(2) bekezdésekben foglalt előírásoktól az alábbi feltételek együttes teljesülésének esetét kivéve nem szabad eltérni:
a) a településképre gyakorolt hatás nem hátrányos,
b) a települési főépítész a tervezett tevékenység megkezdését megelőzően írásban állást foglal a településképre gyakorolt hatást illetően,
c) a Képviselő-testület vagy az illetékes önkormányzati bizottság a tervezett tevékenység megkezdését megelőzően, a települési főépítész véleményének figyelembevételével hozott határozatában támogatja az eltérést.
11. Reklámhordozók és egyéb műszaki berendezések
22. § (1) Gépjárműre erősített, gépjárműben elhelyezett reklám alkalmazása – a gépjármű külső felületének festését vagy matricázását és a gépjármű közúti forgalomban történő használatát kivéve – a település teljes területén tilos.
(2) Amennyiben jogszabály nem zárja ki, akkor fényreklám vagy fényhatásokkal is járó reklámozás településképi szempontból meghatározó területen a vonatkozó előírások szerint, a települési főépítész véleményének figyelembevételével alakítható ki. A főépítészi vélemény a tervezett kialakítás dokumentációjának bemutatásával kérelmezhető.
(3) Valamely, a település szempontjából jelentős eseménnyel kapcsolatos tájékoztatás érdekében, legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra az érintettek eltérhetnek a vonatkozó előírásoktól. Az eltérés kezdő időpontját és pontos időtartamát a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott időszakban a fokozott védelem alatt álló területen
a) közterületen földrészletenként legfeljebb három,
b) közterületnek nem minősülő területen földrészletenként legfeljebb egy reklámhordozó helyezhető el, amennyiben azt jogszabály nem zárja ki.
12. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
23. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a külterületi közterületek alkalmasak.
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas a településképi szempontból meghatározó terület.
(3) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak és kiszolgáló létesítményeik kialakítása során a helyi védelemmel érintett területeken
a) a külső falfelület anyaga nem lehet más, mint vakolat, tégla, fa vagy kő,
b) a tetőhéjazat anyaga nem lehet más, mint cserép vagy korcolt fémlemez.
Településkép-érvényesítési eszközök
13. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
24. § (1) A „történelmi településrész“ megnevezésű területen az építtető köteles településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt kérni, ha a tervezett tevékenység az érintett épület közterületről látható külső megjelenését befolyásolja.
(2) A „beépülő településrész“ megnevezésű területen az építtető köteles településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt kérni új épület építése vagy meglévő épület bővítése, átalakítása esetén, ha annak tervezett nettó alapterülete meghaladja a 300 m2-t.
(3) Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott esetekben az építtető a településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt
a) építési engedélyhez kötött tevékenység esetén az engedély iránti kérelem benyújtása előtt,
b) egyéb esetben a tervezett tevékenység megkezdése előtt,
a polgármesterhez címezve köteles kérni.
(4) A konzultáció biztosítására vonatkozó kérelemben ki kell térni
a) a tervezett tevékenység meghatározására,
b) az érintett helyszín lehatárolására,
c) a kérelmező minden releváns kérdésére,
d) minden egyéb, a kérelmező által fontosnak tartott körülményre.
(5) A konzultáció lefolytatható személyesen vagy elektronikus levél útján.
(6) A konzultáció adminisztrációjának felelőse a Polgármesteri Hivatal munkatársa.
14. Településképi véleményezési eljárás
25. § (1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le a vonatkozó jogszabályi előírások szerint, ha a tervezett építési tevékenységgel érintett épület nettó alapterülete meghaladja az 500 m2-t.
(2) A polgármester véleményét a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
(3) A településképi véleményezés részletes szempontjai a jogszabályban meghatározottakon túl:
a) az országos vagy helyi védelem alatt álló értékekre gyakorolt hatás,
b) a települési közterületek forgalmi viszonyaira, műszaki állapotára gyakorolt hatás.
15. Településképi bejelentési eljárás
26. § (1) A polgármester a vonatkozó jogszabályi előírások szerint településképi bejelentési eljárást folytat le
a) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység esetén
aa) településképi szempontból meghatározó területen minden esetben,
ab) egyéb területen, ha a tevékenységgel érintett épület hasznos alapterülete eléri vagy meghaladja az 500 m2-t,
b) reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően,
c) építmények rendeltetés-változtatása esetén.
(2) Az (1) bekezdés a-c) pontjaiban megjelölt tevékenységet kizárólag a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően szabad megkezdeni, ha azt a polgármester nem tiltja meg.
(3)2 A településképi követelményeknek való megfelelés az alábbi dokumentumokkal igazolható:
a) a jogszabályi előírásoknak való megfelelést bemutató műszaki leírás
b) helyszínrajz
c) alaprajzok, homlokzatok és metszet
d) színezett nézetrajzok vagy látványterv
(4)3 Rendeltetésváltozás esetén az országos építésügyi követelményeknek, valamint a helyi építési szabályzatnak való megfelelés igazolása érdekében, hatósági bizonyítvány kiadásához az alábbi dokumentumok nyújtandók be:
a) helyszínrajz, alaprajzok, metszet
b) energetikai tanúsítvány amennyiben releváns
16. Településképi kötelezés
27. § (1) A polgármester a vonatkozó jogszabályi előírások szerint hatósági határozatban településképi kötelezést alkalmaz, ha a településképi követelmények teljesülése egyéb módon – figyelmeztetéssel, felszólítással – nem biztosítható.
(2) A polgármester, amennyiben a végrehajtható kötelezettséget – annak nem teljesítése miatt a kötelezett terhére hatósági úton, a felmerülő költségeket megelőlegezve – maga végezteti el, a költségek erejéig, azok megtérítéséig az érintett ingatlanra jelzálogjogot jegyeztethet be az ingatlan-nyilvántartásba.
(3) Amennyiben a polgármester a végrehajtható kötelezettséget a kötelezett terhére maga végezteti el, akkor
a) a vagyon- és személyvédelem érdekében a végrehajtást annak teljes időtartama alatt rendőri biztosítás mellett kell végezni,
b) jegyzőkönyvbe kell foglalni és fényképfelvételekkel kell dokumentálni a végrehajtással érintett létesítmény állapotát legalább a végrehajtás megkezdése előtt és befejezését követően,
c) gondoskodni kell a helyszínén található ingóságok és egyéb vagyonelemek, különösen a bontásból visszamaradt, további felhasználásra alkalmas építési anyagok, szerkezek leltározásáról és a vonatkozó előírásoknak megfelelő értékesítéséről vagy felhasználásáról, ha azokat a tulajdonos a végrehajtás helyszínén, a végrehajtás során nem veszi át,
d) gondoskodni kell a végrehajtást követően visszamaradó, további felhasználásra alkalmatlan építési törmelék és egyéb hulladék megfelelő elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
Településképi bírság
28. § (1) Az, aki az 1. § (2)-(3) bekezdésben, 7. §-ban, 13.-14. §-ban, 21- 22. §-ban, 23. § (3) bekezdésben, 24. §-ban, vagy a 26. § (2) bekezdésben foglalt előírásokat megszegi és a településképi kötelezésnek határidőre nem tesz eleget, helyi településképi bírsággal sújtható.
(2) A helyi településképi bírság legkisebb összege 10.000,- Ft, legnagyobb összege 1.000.000,- Ft lehet.
(3) A településképi kötelezés eredménytelensége esetén a helyi településképi bírságot a polgármester szabja ki hatósági határozatban.
(4) A településképi bírságról szóló határozat rendelkező részének a vonatkozó követelményeken túl tartalmaznia kell a szabálysértő állapot megszüntetésének újabb határidejét.
(5) A (4) bekezdés szerint megszabott határidő elmulasztása esetén a helyi településképi bírság ismételten kiszabható. Ismételt kiszabás esetén a helyi településképi bírság legkisebb összege 20.000,- Ft.
(6) A helyi településképi bírság megfizetése nem mentesít az előírt kötelezettség teljesítése vagy egyéb jogkövetkezmény alól.
(7) A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett helyi településképi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
(8) A helyi településképi bírság az önkormányzati költségvetés bevételét képezi. A helyi településképi bírságból származó bevétel kizárólag a települési közterületek fejlesztésére használható fel.
Záró rendelkezések
29. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Ha a helyi építési szabályzat e rendelet előírásaitól eltérő előírásokat tartalmaz, akkor e rendelet előírásait kell alkalmazni.
(3) Hatályát veszti Vezseny Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 12/2007. (VI. 01.) Ör. sz. rendelete
a) 4. § (2) j.) és n.) pontjai,
b) 4. § (3) j.) és l.) pontjai,
c) 5. § (2) l.), n.) és o.) pontjai,
d) 7. § (3) k.) pontja,
e) 7. § (9) n.) pontja és o.) pontjának „színében és anyagában (természetes anyagok) harmonizáljon az üdülőépülettel“ szövegrésze,
f) 10. § (5) c.) pontjának „építőanyagként fa építőanyag alkalmazható, natúr színben kivitelezve“ szövegrésze,
g) 11. § (6) b.) pontja,
h) 12. § (9) h.) pontjának „építőanyagként fa építőanyag alkalmazható, natúr színben kivitelezve“ szövegrésze.
1. melléklet
2. melléklet
Az 1. § (5) bekezdését a Vezseny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (XI. 2.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 26. § (3) bekezdését a Vezseny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (XI. 2.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 26. § (4) bekezdését a Vezseny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (XI. 2.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.