Vezseny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzat megállapításáról
Hatályos: 2023. 01. 15Vezseny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzat megállapításáról
Vezseny Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda; Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály; Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság; Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság; Országos Vízügyi Főigazgatóság; Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság; Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály; Budapest Főváros Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály Gyorsforgalmi Útügyi Osztály; Technológiai és Ipari Minisztérium Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkárság Közlekedési Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság Vasúti Hatósági Főosztály; Technológiai és Ipari Minisztérium Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkárság Közlekedési Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság Hajózási Hatósági Főosztály; Technológiai és Ipari Minisztérium Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkárság Közlekedési Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság Légügyi Felügyeleti Hatósági Főosztály; Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály; Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési, Mérésügyi és Fogyasztóvédelmi, Közlekedési és Útügyi Osztály; Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Építésfelügyeleti és Örökségvédelmi Osztály; Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály; Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdőfelügyeleti Osztály; Nemzeti Földügyi Központ; Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály; Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság,; Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala; Jász-Nagykun-Szolnok Megye Önkormányzata,; Tiszavárkony Község Önkormányzata; Rákóczifalva Városi Önkormányzat; Rákócziújfalu Községi Önkormányzat; Martfű Város Önkormányzata; Tiszaföldvár Város Önkormányzata; Tiszajenő Községi Önkormányzat valamint a a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 11/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet alapján a Vezseny községben lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek, a vezsenyi ingatlanok tulajdonosai, a Vezseny községben működő gazdasági társaságok, érdek-képviseleti és civil szervezetek, és minden, a településrendezési eljárással érintett magán- vagy jogi személy véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános előírások
1. A szabályozási terv elemei, sajátos jogintézmények
1. § A szabályozási tervet e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
2. § A szabályozási terv kötelező elemei:
1. építési övezet, övezet határa és jele,
2. szabályozási vonal.
3. § A szabályozási terv más jogszabály által elrendelt elemei:
1. műemlék, ex lege műemléki környezet
2. régészeti lelőhely,
3. településképi szempontból meghatározó terület,
4. Natura 2000 SPA terület,
5. Natura 2000 SAC terület,
6. tájvédelmi körzet,
7. magányos fa (ex lege védett),
8. közlekedési létesítmény védőterülete,
9. felszíni víz védvonala (töltés, gát).
4. § A szabályozási terv javasolt eleme a közterület.
5. § A szabályozási terv tájékoztató elemei az 1–3. §-okban nem említett elemek.
6. § A szabályozási terv tájékoztató és javasolt elemeinek megvalósítása, helye nem kötelező.
7. § A sajátos jogintézménnyel érintett településrészek lehatárolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza
2. Az építés általános helyi szabályai
8. § Egyéb jogszabályi előírás hiányában e rendelet alkalmazása során a polgármester írásos nyilatkozata alapján kell megítélni, hogy valamely létesítmény használata során
a) zavaró jellegű-e,
b) korlátozza-e az alaprendeltetésnek megfelelő használatot, vagy
c) igényel-e védelmet az alaprendeltetéstől.
9. § Részben építési övezetbe, részben övezetbe sorolt földrészlet nem építhető be.
10. § Több építési övezetbe vagy több övezetbe sorolt földrészlet esetén az egyes telekrészek a vonatkozó építési övezeti illetve övezeti előírások szerint építhetők be és használhatók.
11. § Terepszint alatti építmény – az elő-, oldal- és hátsókertben elhelyezhető létesítmények kivételével – csak az építési helyen belül helyezhető el.
12. § Az építési helyen kívül lévő meglévő épületek és épületrészek befoglaló méreteinek vagy térfogatának növekedését eredményező bővítése tilos.
13. § Külterületen – az övezeti előírásokban meghatározott előkert méretétől függetlenül – az út tengelyétől számított 5 m-en belül kerítés, 10 m-en belül épület nem létesíthető.
14. § Egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani minden lakás vagy üdülő önálló rendeltetési egység után.
Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások
3. Az építmények elhelyezése
15. § Oldalhatáron álló beépítési mód esetén - a terepszint alatti építmények kivételével - a főépítményt az oldalhatártól legfeljebb 1,0 m távolságra szabad elhelyezni.
16. § Oldalhatáron álló beépítési mód esetén a főépítmény az építési helyen belül tetszőlegesen elhelyezhető
a) ha a földrészlet területe eléri a vonatkozó övezeti előírások szerint kialakítható legkisebb telekterület háromszorosát és az utcai telekszélesség legalább 25 m, vagy
b) saroktelek esetében.
4. A beépítési magasság meghatározása
17. § Valamely földrészleten a kialakítható legnagyobb beépítési magasságot (homlokzatmagasságot) a vonatkozó övezeti előírás határozza meg, ennek hiányában legfeljebb a szomszédos földrészleteken kialakult legnagyobb homlokzatmagasság alkalmazható.
18. § A főépítménytől független egyéb épület (homlokzatmagassága nem haladhatja meg a főépítmény legkisebb homlokzatmagasságát.
5. A telekalakítás helyi szabályai
19. § Út, közmű- vagy hírközlési létesítmény létesítése céljából kialakított földrészlet mérete az övezetekre, építési övezetekre vonatkozó előírásokban megállapított legkisebb kialakítható mérettől eltérhet.
20. § Nyúlványos telek kizárólag akkor alakítható ki, ha
a) ezáltal beépíthetővé válik egy addig be nem építhető, önálló földrészlet,
b) a műveletet megelőzően is eléri minden, a műveletben érintett földrészlet területe az övezetekre, építési övezetekre vonatkozó előírásokban megállapított legkisebb kialakítható területet.
21. § Ahol a vonatkozó övezeti, építési övezeti előírás szerint a kialakítható legkisebb telekterület „kialakult”, ott telekcsoport újraosztása vagy telekfelosztás nem hajtható végre.
6. A közterület-alakítás helyi szabályai
22. § A szabályozási tervben jelölt közterületeken túl további közterületek is kialakíthatók a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően.
23. § Közterület külterületi részének kialakítása, átalakítása vagy felújítása során a közterület területén fasort kell telepíteni
a) legalább az egyik oldalon, ha a közterület szélessége nem haladja meg a 12 m-t,
b) mindkét oldalon, ha a közterület szélessége a 12 m-t meghaladja.
7. A közművesítés helyi szabályai
24. § Valamely földrészleten főépítmény létesítése csak a vonatkozó építési övezeti, övezeti előírásokban foglalt, a közművesítettség mértékére vonatkozó követelmény teljesülését követően kezdődhet meg.
25. § Szennyvízelvezető közmű hiányában a szennyvíz tisztítása és elhelyezése
a) egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy
b) egyedi zárt szennyvíztárolóban történő időszakos tárolással és szennyvíz ürítő helyre történő elszállítással is megoldható, ha a vonatkozó övezeti előírás közüzemi szennyvíz-elvezetést ír elő.
A táj, a természet és a környezet védelmére vonatkozó előírások
8. A táj és a természet védelme
26. § Az építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy
a) a meglévő növényállományban, természetes élőhelyekben az elhelyezés, kialakítás és használat során a lehető legkisebb kár keletkezzen,
b) a megmaradó és kialakuló zöldfelületek összefüggő rendszert alkossanak.
27. § Valamely földrészlet zöldfelületként kialakítandó, a vonatkozó övezeti előírásban megállapított méretű részén nem helyezhető el olyan létesítmény és nem folytatható olyan tevékenység, ami gátolja a növényzet kialakulását vagy fennmaradását.
28. § Közterületen és gazdasági területen kizárólag fásított gépjármű-parkoló alakítható ki. Fásítottnak minősül a parkoló, ha a területén legfeljebb 3 személygépkocsi-parkolóhelyre és minden autóbusz-parkolóhelyre jut egy nagy lombkoronájú fa.
9. Állattartó létesítmények környezetvédelmi előírásai
29. § Állat tartását szolgáló vagy ahhoz szükséges létesítmény (a továbbiakban: állattartó létesítmény) elhelyezhetőségét a vonatkozó építési övezeti, övezeti előírás határozza meg.
30. § Állattartó építményeinek elhelyezése esetén a 2. mellékletben meghatározott telepítési távolságot kell kialakítani az állattartó létesítmény és a védendő építmény között. E vonatkozásban védendő építménynek minősül a fúrt vagy ásott kút, továbbá minden olyan létesítmény, ami nem állattartásra vagy zavaró hatású gazdasági tevékenység céljára szolgál.
31. § Az állattartó létesítményben keletkező hulladék, szennyvíz, trágya kezeléséről, átmeneti vagy végleges elhelyezéséről, ártalmatlanításáról a környezet szennyezése és zavarása nélkül kell gondoskodnia az állattartó létesítmény tulajdonosának. Az állattartás során keletkező szennyvíz a közműhálózatba nem vezethető.
32. § Állattartó létesítmény kizárólag körülkerített földrészleten helyezhető el. E vonatkozásban a földrészlet akkor minősül körülkerítettnek, ha a kerítés megakadályozza az állattartó létesítményben tartott állatok kijutását a földrészletről.
33. § Állattartó létesítmény megengedő építési övezeti, övezeti előírás esetén sem alakítható ki 300 m2-nél kisebb területű földrészleten.
10. Egyéb környezetvédelmi előírások
34. § Megújuló energiaforrás hasznosítását célzó létesítmény csak a környezetet és természetet nem károsító vagy zavaró módon helyezhető el.
35. § Közterületen gépjármű-parkolót olyan műszaki megoldással kell kialakítani, hogy annak területéről szennyező anyag ne juthasson a környezetbe.
36. § A létesítmények mesterséges megvilágítását úgy kell kialakítani, hogy az a létesítmény rendeltetésének megfelelő helyre, mértékre és időtartamra korlátozódjon.
37. § Építési munkálatokkal érintett földrészleten
a) a földrészleten létesített épület minden hasznos m2-e után 2 liter,
b) a földrészleten létesített térburkolatok minden m2-e után 1 liter csapadékvíz helyben tartását kell biztosítani úgy, hogy az épület, térburkolat elbontásáig ez a csapadékvíz-mennyiség helyben felhasználható legyen az építési munkálatok befejezését követően is.
Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
38. § A létesítmények kialakítása során szükség szerint biztosítani kell a tűzoltó és mentő gépjárművek közlekedésének és üzemelésének feltételeit.
Szolnok katonai repülőtér működését biztosító korlátozások
39. § Vezseny Község területén nem helyezhető el és nem bővíthető meglévő
a) szerves hulladékot nyílt rendszerben feldolgozó vagy tároló hulladékgazdálkodási létesítmény,
b) nukleáris létesítmény vagy
c) olyan mesterséges vízfelület, vízi létesítmény vagy külszíni bánya, amelynek felülete az 1 hektár területet meghaladja, kivéve az olyan vonalas vízi létesítményeket, amelyek vízfelületének szélessége nem haladja meg a 4 m-t.
Építési övezetek előírásai
11. Falusias lakóterület
40. § (1) Az Lf-1 jelű építési övezetben
a) lakó,
b) mező- és erdőgazdaság, valamint a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,
c) kereskedelmi, szolgáltató,
d) szállás jellegű,
e) igazgatási, iroda,
f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
g) kulturális, közösségi szórakoztató,
h) sport,
i) gépjárművek elhelyezését biztosító építmény,
j) a főépítmény rendeltetésszerű használatát biztosító melléképítmény,
k) nyomvonal jellegű építmény és műtárgya,
l) köztárgy,
m) kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgy,
n) nyilvános illemhely, hulladékgyűjtő,
o) az alaprendeltetésnek megfelelő használatot nem korlátozó vagy attól védelmet nem igénylő, megújuló energiaforrás hasznosítását szolgáló műtárgy (kivéve szélerőmű, szélerőmű park) rendeltetésű létesítmények helyezhetők el.
(2) Az Lf-1 jelű építési övezetben állattartó létesítmény nem helyezhető el az utcavonaltól mért 18 m-en belül.
(3) Az Lf-1 jelű építési övezetben
a) kialakítható legkisebb telekterület 550 m2,
b) kialakítható legkisebb telekszélesség 14 m,
c) kialakítható legkisebb telekmélység nincs meghatározva,
d) a beépítési mód oldalhatáron álló,
e) az előkert legkisebb megengedett mérete 0 m,
f) az oldalkert legkisebb megengedett mérete nincs meghatározva,
g) a hátsókert legkisebb megengedett mérete 0 m,
h) a megengedett legnagyobb beépítettség 30 %,
i) a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság
ia) hitéleti rendeltetésű épület, középület esetén 8 m,
ib) egyéb épület esetén 4,5 m,
j) a kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke 40 %,
k) a közművesítettség előírt mértéke teljes,
l) az elhelyezhető főépítmények száma nincs meghatározva,
m) az elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma 1,
n) a kerítés legnagyobb megengedett magassága 2,2 m.
41. § (1) Az Lf-2 jelű építési övezetben
a) lakó,
b) mező- és erdőgazdaság, valamint a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,
c) kereskedelmi, szolgáltató,
d) szállás jellegű,
e) igazgatási, iroda,
f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
g) kulturális, közösségi szórakoztató,
h) sport,
i) gépjárművek elhelyezését biztosító építmény,
j) a főépítmény rendeltetésszerű használatát biztosító melléképítmény,
k) nyomvonal jellegű építmény és műtárgya,
l) köztárgy,
m) kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgy,
n) nyilvános illemhely, hulladékgyűjtő,
o) az alaprendeltetésnek megfelelő használatot nem korlátozó vagy attól védelmet nem igénylő, megújuló energiaforrás hasznosítását szolgáló műtárgy (kivéve szélerőmű, szélerőmű park) rendeltetésű létesítmények helyezhetők el.
(2) Az Lf-2 jelű építési övezetben állattartó létesítmény nem helyezhető el az utcavonaltól mért 20 m-en belül.
(3) Az Lf-2 jelű építési övezetben
a) kialakítható legkisebb telekterület 800 m2,
b) kialakítható legkisebb telekszélesség nincs meghatározva,
c) kialakítható legkisebb telekmélység nincs meghatározva,
d) a beépítési mód oldalhatáron álló,
e) az előkert legkisebb megengedett mérete 4 m,
f) az oldalkert legkisebb megengedett mérete nincs meghatározva,
g) a hátsókert legkisebb megengedett mérete nincs meghatározva,
h) a megengedett legnagyobb beépítettség 25 %,
i) a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság 5,5 m,
j) a kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke 40 %,
k) a közművesítettség előírt mértéke teljes,
l) az elhelyezhető főépítmények száma nincs meghatározva,
m) az elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma 1,
n) a kerítés legnagyobb megengedett magassága 2,2 m.
42. § (1) Az Lf-3 jelű építési övezetben
a) lakó,
b) mező- és erdőgazdaság, valamint a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,
c) kereskedelmi, szolgáltató,
d) szállás jellegű,
e) igazgatási, iroda,
f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
g) kulturális, közösségi szórakoztató,
h) sport,
i) gépjárművek elhelyezését biztosító építmény,
j) a főépítmény rendeltetésszerű használatát biztosító melléképítmény,
k) nyomvonal jellegű építmény és műtárgya,
l) köztárgy,
m) kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgy,
n) nyilvános illemhely, hulladékgyűjtő,
o) az alaprendeltetésnek megfelelő használatot nem korlátozó vagy attól védelmet nem igénylő, megújuló energiaforrás hasznosítását szolgáló műtárgy (kivéve szélerőmű, szélerőmű park) rendeltetésű létesítmények helyezhetők el.
(2) Az Lf-3 jelű építési övezetben
a) kialakítható legkisebb telekterület 500 m2,
b) kialakítható legkisebb telekszélesség nincs meghatározva,
c) kialakítható legkisebb telekmélység nincs meghatározva,
d) a beépítési mód oldalhatáron álló,
e) az előkert legkisebb megengedett mérete 4 m,
f) az oldalkert legkisebb megengedett mérete nincs meghatározva,
g) a hátsókert legkisebb megengedett mérete nincs meghatározva,
h) a megengedett legnagyobb beépítettség 25 %,
i) a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság 5,5 m,
j) a kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke 40 %,
k) a közművesítettség előírt mértéke teljes,
l) az elhelyezhető főépítmények száma nincs meghatározva,
m) az elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma 1,
n) a kerítés legnagyobb megengedett magassága 2,2 m.
43. § (1) Az Lf-4 jelű építési övezetben
a) lakó,
b) mező- és erdőgazdaság, valamint a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,
c) kereskedelmi, szolgáltató,
d) szállás jellegű,
e) igazgatási, iroda,
f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
g) kulturális, közösségi szórakoztató,
h) sport,
i) gépjárművek elhelyezését biztosító építmény,
j) a főépítmény rendeltetésszerű használatát biztosító melléképítmény,
k) nyomvonal jellegű építmény és műtárgya,
l) köztárgy,
m) kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgy,
n) nyilvános illemhely, hulladékgyűjtő,
o) az alaprendeltetésnek megfelelő használatot nem korlátozó vagy attól védelmet nem igénylő, megújuló energiaforrás hasznosítását szolgáló műtárgy (kivéve szélerőmű, szélerőmű park) rendeltetésű létesítmények helyezhetők el.
(2) Az Lf-4 jelű építési övezetben
a) kialakítható legkisebb telekterület 300 m2,
b) kialakítható legkisebb telekszélesség nincs meghatározva,
c) kialakítható legkisebb telekmélység nincs meghatározva,
d) a beépítési mód oldalhatáron álló,
e) az előkert legkisebb megengedett mérete 4 m,
f) az oldalkert legkisebb megengedett mérete nincs meghatározva,
g) a hátsókert legkisebb megengedett mérete nincs meghatározva,
h) a megengedett legnagyobb beépítettség 25 %,
i) a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság 5,5 m,
j) a kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke 40 %,
k) a közművesítettség előírt mértéke teljes,
l) az elhelyezhető főépítmények száma nincs meghatározva,
m) az elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma 1,
n) a kerítés legnagyobb megengedett magassága 2,2 m.
12. Településközponti vegyes terület
44. § (1) A Vt-1 jelű építési övezetben
a) lakó (lakás vagy önálló lakóépület),
b) igazgatási, iroda,
c) kereskedelmi, szolgáltató, szállásjellegű, munkásszállás,
d) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató,
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
f) kulturális, közösségi szórakoztató,
g) sport,
h) gépjárművek elhelyezését biztosító építmény,
i) a főépítmény rendeltetésszerű használatát biztosító melléképítmény,
j) nyomvonal jellegű építmény és műtárgya,
k) köztárgy,
l) kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgy,
m) nyilvános illemhely, hulladékgyűjtő,
n) az alaprendeltetésnek megfelelő használatot nem korlátozó vagy attól védelmet nem igénylő, megújuló energiaforrás hasznosítását szolgáló műtárgy (kivéve szélerőmű, szélerőmű park) rendeltetésű létesítmények helyezhetők el.
(2) A Vt-1 jelű építési övezetben nem helyezhető el
a) állattartó létesítmény az utcavonaltól mért 18 m-en belül,
b) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,
c) új önálló üzemanyagtöltő.
(3) A Vt-1 jelű építési övezetben
a) kialakítható legkisebb telekterület 500 m2,
b) kialakítható legkisebb telekszélesség nincs meghatározva,
c) kialakítható legkisebb telekmélység nincs meghatározva,
d) a beépítési mód oldalhatáron álló,
e) az előkert legkisebb megengedett mérete 0 m,
f) az oldalkert legkisebb megengedett mérete nincs meghatározva,
g) a hátsókert legkisebb megengedett mérete 0 m,
h) a megengedett legnagyobb beépítettség 35 %,
i) a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság
ia) hitéleti rendeltetésű épület, középület esetén 10 m,
ib) egyéb épület esetén 6,5 m,
j) a kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke 30 %,
k) a közművesítettség előírt mértéke teljes,
l) az elhelyezhető főépítmények száma nincs meghatározva,
m) az elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma nincs meghatározva,
n) a kerítés legnagyobb megengedett magassága 2,2 m.
13. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
45. § (1) A Gksz-1 jelű építési övezetben
a) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, földrészletenként egy szolgálati és egy tulajdonosi lakás,
b) a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató célú és raktárépület,
c) iroda,
d) a gazdasági területhez kapcsolódó diák- vagy munkásszállás,
e) a gazdasági területhez kapcsolódó, közép- vagy felsőfokú szakmai képzést biztosító oktatási,
f) a területen dolgozók ellátását szolgáló óvoda, bölcsőde, egészségügyi,
g) gépjárművek elhelyezését biztosító építmény,
h) a főépítmény rendeltetésszerű használatát biztosító melléképítmény,
i) nyomvonal jellegű építmény és műtárgya,
j) köztárgy,
k) kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgy,
l) nyilvános illemhely, hulladékgyűjtő,
m) az alaprendeltetésnek megfelelő használatot nem korlátozó vagy attól védelmet nem igénylő, megújuló energiaforrás hasznosítását szolgáló műtárgy (kivéve szélerőmű, szélerőmű park) rendeltetésű létesítmények helyezhetők el.
(2) A Gksz-1 jelű építési övezetben
a) kialakítható legkisebb telekterület 2000 m2,
b) kialakítható legkisebb telekszélesség nincs meghatározva,
c) kialakítható legkisebb telekmélység nincs meghatározva,
d) a beépítési mód szabadonálló,
e) az előkert legkisebb megengedett mérete 10 m,
f) az oldalkert legkisebb megengedett mérete nincs meghatározva,
g) a hátsókert legkisebb megengedett mérete nincs meghatározva,
h) a megengedett legnagyobb beépítettség 40 %,
i) a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság 6,5 m,
j) a kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke 30 %,
k) a közművesítettség előírt mértéke teljes,
l) az elhelyezhető főépítmények száma nincs meghatározva,
m) az elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma nincs meghatározva,
n) a kerítés legnagyobb megengedett magassága 2,2 m.
14. Egyéb ipari gazdasági terület
46. § (1) A Gipe-1 jelű építési övezetben
a) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, földrészletenként egy szolgálati lakás,
b) olyan gazdasági célú ipari, energiaszolgáltatási, településgazdálkodási építmény és raktár, amely más beépítésre szánt területen nem helyezhető el és nem minősül a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást gyakorló, különlegesen veszélyes, bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építménynek,
c) iroda,
d) a gazdasági területhez kapcsolódó munkásszállás,
e) kereskedelmi, szolgáltató,
f) gépjárművek elhelyezését biztosító építmény,
g) a főépítmény rendeltetésszerű használatát biztosító melléképítmény,
h) nyomvonal jellegű építmény és műtárgya,
i) köztárgy,
j) kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgy,
k) nyilvános illemhely, hulladékgyűjtő,
l) az alaprendeltetésnek megfelelő használatot nem korlátozó vagy attól védelmet nem igénylő, megújuló energiaforrás hasznosítását szolgáló műtárgy (kivéve szélerőmű, szélerőmű park) rendeltetésű létesítmények helyezhetők el.
(2) A Gipe-1 jelű építési övezetben
a) kialakítható legkisebb telekterület 2500 m2,
b) kialakítható legkisebb telekszélesség nincs meghatározva,
c) kialakítható legkisebb telekmélység nincs meghatározva,
d) a beépítési mód szabadonálló,
e) az előkert legkisebb megengedett mérete 10 m,
f) az oldalkert legkisebb megengedett mérete 10 m,
g) a hátsókert legkisebb megengedett mérete 10 m,
h) a megengedett legnagyobb beépítettség 35 %,
i) a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság 6,5 m,
j) a kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke 35 %,
k) a közművesítettség előírt mértéke teljes,
l) az elhelyezhető főépítmények száma nincs meghatározva,
m) az elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma nincs meghatározva,
n) a kerítés legnagyobb megengedett magassága 2,2 m.
47. § (1) A Gipe-2 jelű építési övezetben
a) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, földrészletenként egy szolgálati lakás,
b) olyan gazdasági célú ipari, energiaszolgáltatási, településgazdálkodási építmény és raktár, amely más beépítésre szánt területen nem helyezhető el és nem minősül a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást gyakorló, különlegesen veszélyes, bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építménynek,
c) iroda,
d) a gazdasági területhez kapcsolódó munkásszállás,
e) kereskedelmi, szolgáltató,
f) gépjárművek elhelyezését biztosító építmény,
g) a főépítmény rendeltetésszerű használatát biztosító melléképítmény,
h) nyomvonal jellegű építmény és műtárgya,
i) köztárgy,
j) kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgy,
k) nyilvános illemhely, hulladékgyűjtő,
l) az alaprendeltetésnek megfelelő használatot nem korlátozó vagy attól védelmet nem igénylő, megújuló energiaforrás hasznosítását szolgáló műtárgy (kivéve szélerőmű, szélerőmű park) rendeltetésű létesítmények helyezhetők el.
(2) A Gipe-2 jelű építési övezetben
a) kialakítható legkisebb telekterület 4000 m2,
b) kialakítható legkisebb telekszélesség nincs meghatározva,
c) kialakítható legkisebb telekmélység nincs meghatározva,
d) a beépítési mód szabadonálló,
e) az előkert legkisebb megengedett mérete 10 m,
f) az oldalkert legkisebb megengedett mérete 10 m,
g) a hátsókert legkisebb megengedett mérete 10 m,
h) a megengedett legnagyobb beépítettség 30 %,
i) a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság 9 m,
j) a kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke 30 %,
k) a közművesítettség előírt mértéke teljes,
l) az elhelyezhető főépítmények száma nincs meghatározva,
m) az elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma nincs meghatározva,
n) a kerítés legnagyobb megengedett magassága 2,2 m.
15. Különleges beépítésre szánt terület
48. § (1) Az Sp-1 jelű építési övezetben
a) nagy területi igényű sportolási-rekreációs létesítmények és kiszolgáló építményeik (öltöző, tároló, vendéglátó illetve üzemi-technológiai építmény, szolgálati lakás, kereskedelmi szálláshely, állattartó építmény, stb.),
b) gépjárművek elhelyezését biztosító építmény,
c) a főépítmény rendeltetésszerű használatát biztosító melléképítmény,
d) nyomvonal jellegű építmény és műtárgya,
e) köztárgy,
f) kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgy,
g) nyilvános illemhely, hulladékgyűjtő,
h) az alaprendeltetésnek megfelelő használatot nem korlátozó vagy attól védelmet nem igénylő, megújuló energiaforrás hasznosítását szolgáló műtárgy (kivéve szélerőmű, szélerőmű park) rendeltetésű létesítmények helyezhetők el.
(2) Az Sp-1 jelű építési övezetben
a) kialakítható legkisebb telekterület kialakult,
b) kialakítható legkisebb telekszélesség kialakult,
c) kialakítható legkisebb telekmélység kialakult,
d) a beépítési mód szabadonálló,
e) az előkert legkisebb megengedett mérete 0 m,
f) az oldalkert legkisebb megengedett mérete 0 m,
g) a hátsókert legkisebb megengedett mérete 0 m,
h) a megengedett legnagyobb beépítettség 10 %,
i) a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság 5,5 m,
j) a kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke 70 %,
k) a közművesítettség előírt mértéke részleges,
l) az elhelyezhető főépítmények száma nincs meghatározva,
m) az elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma nincs meghatározva,
n) a kerítés legnagyobb megengedett magassága 2,2 m.
49. § (1) A T-1 jelű építési övezetben
a) temető és kiszolgáló létesítménye,
b) kegyeleti építmény,
c) gépjárművek elhelyezését biztosító építmény,
d) a főépítmény rendeltetésszerű használatát biztosító melléképítmény,
e) nyomvonal jellegű építmény és műtárgya,
f) köztárgy,
g) kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgy,
h) nyilvános illemhely, hulladékgyűjtő,
i) az alaprendeltetésnek megfelelő használatot nem korlátozó vagy attól védelmet nem igénylő, megújuló energiaforrás hasznosítását szolgáló műtárgy (kivéve szélerőmű, szélerőmű park) rendeltetésű létesítmények helyezhetők el.
(2) A T-1 jelű építési övezetben
a) kialakítható legkisebb telekterület kialakult,
b) kialakítható legkisebb telekszélesség kialakult,
c) kialakítható legkisebb telekmélység kialakult,
d) a beépítési mód szabadonálló,
e) az előkert legkisebb megengedett mérete 0 m,
f) az oldalkert legkisebb megengedett mérete 0 m,
g) a hátsókert legkisebb megengedett mérete 0 m,
h) a megengedett legnagyobb beépítettség 10 %,
i) a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság
ia) kápolna, harangláb esetén 9 m,
ib) egyéb épület esetén 4,5 m,
j) a kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke 50 %,
k) a közművesítettség előírt mértéke részleges,
l) az elhelyezhető főépítmények száma nincs meghatározva,
m) az elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma nincs meghatározva,
n) a kerítés legnagyobb megengedett magassága 2,2 m.
50. § (1) Az Egy-1 jelű építési övezetben
a) kegyeleti park rendeltetést szolgáló létesítmény,
b) gépjárművek elhelyezését biztosító építmény,
c) a főépítmény rendeltetésszerű használatát biztosító melléképítmény,
d) nyomvonal jellegű építmény és műtárgya,
e) köztárgy,
f) kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgy,
g) nyilvános illemhely, hulladékgyűjtő,
h) az alaprendeltetésnek megfelelő használatot nem korlátozó vagy attól védelmet nem igénylő, megújuló energiaforrás hasznosítását szolgáló műtárgy (kivéve szélerőmű, szélerőmű park) rendeltetésű létesítmények helyezhetők el.
(2) Az Egy-1 jelű építési övezetben
a) kialakítható legkisebb telekterület kialakult,
b) kialakítható legkisebb telekszélesség kialakult,
c) kialakítható legkisebb telekmélység kialakult,
d) a beépítési mód szabadonálló,
e) az előkert legkisebb megengedett mérete 0 m,
f) az oldalkert legkisebb megengedett mérete 0 m,
g) a hátsókert legkisebb megengedett mérete 0 m,
h) a megengedett legnagyobb beépítettség 10 %,
i) a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság 4,5 m,
j) a kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke 70 %,
k) a közművesítettség előírt mértéke részleges,
l) az elhelyezhető főépítmények száma nincs meghatározva,
m) az elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma nincs meghatározva,
n) a kerítés legnagyobb megengedett magassága 2,2 m.
Övezetek előírásai
16. Közlekedési terület
51. § (1) A KÖu-1 jelű övezetben
a) az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű-várakozóhely (parkoló) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével –, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építménye,
b) a közúti közlekedés, a közmű és a hírközlés építménye,
c) gépjárművek elhelyezését biztosító építmény,
d) a főépítmény rendeltetésszerű használatát biztosító melléképítmény,
e) nyomvonal jellegű építmény és műtárgya,
f) köztárgy,
g) kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgy,
h) nyilvános illemhely, hulladékgyűjtő,
i) az alaprendeltetésnek megfelelő használatot nem korlátozó vagy attól védelmet nem igénylő, megújuló energiaforrás hasznosítását szolgáló műtárgy (kivéve szélerőmű, szélerőmű park) rendeltetésű létesítmények helyezhetők el.
(2) A KÖu-1 jelű övezetben
a) kialakítható legkisebb telekterület nincs meghatározva,
b) kialakítható legkisebb telekszélesség nincs meghatározva,
c) kialakítható legkisebb telekmélység nincs meghatározva,
d) a beépítési mód szabadonálló,
e) az előkert legkisebb megengedett mérete 0 m,
f) az oldalkert legkisebb megengedett mérete 0 m,
g) a hátsókert legkisebb megengedett mérete 0 m,
h) a megengedett legnagyobb beépítettség 10 %,
i) a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság 3,6 m,
j) a kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke nincs meghatározva,
k) a közművesítettség előírt mértéke részleges,
l) az elhelyezhető főépítmények száma nincs meghatározva,
m) az elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma nincs meghatározva,
n) a kerítés legnagyobb megengedett magassága nincs meghatározva.
17. Zöldterület
52. § (1) A Zkp-1 jelű övezetben
a) a rendeltetésszerű használathoz szükséges építmény és vendéglátó, kulturális, közösségi szórakoztató rendeltetést tartalmazó épület,
b) gépjárművek elhelyezését biztosító építmény,
c) a főépítmény rendeltetésszerű használatát biztosító melléképítmény,
d) nyomvonal jellegű építmény és műtárgya,
e) köztárgy,
f) kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgy,
g) nyilvános illemhely, hulladékgyűjtő,
h) az alaprendeltetésnek megfelelő használatot nem korlátozó vagy attól védelmet nem igénylő, megújuló energiaforrás hasznosítását szolgáló műtárgy (kivéve szélerőmű, szélerőmű park) rendeltetésű létesítmények helyezhetők el.
(2) A Zkp-1 jelű övezetben nem helyezhető el állattartó létesítmény, üzemanyagtöltő állomás vagy parkolóház.
(3) A Zkp-1 jelű övezetben
a) kialakítható legkisebb telekterület nincs meghatározva,
b) kialakítható legkisebb telekszélesség nincs meghatározva,
c) kialakítható legkisebb telekmélység nincs meghatározva,
d) a beépítési mód szabadonálló,
e) az előkert legkisebb megengedett mérete 5 m,
f) az oldalkert legkisebb megengedett mérete 5 m,
g) a hátsókert legkisebb megengedett mérete 5 m,
h) a megengedett legnagyobb beépítettség 3 %,
i) a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság 3 m,
j) a kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke nincs meghatározva,
k) a közművesítettség előírt mértéke részleges,
l) az elhelyezhető főépítmények száma nincs meghatározva,
m) az elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma nincs meghatározva,
n) a kerítés legnagyobb megengedett magassága nincs meghatározva.
(4) A Zkp-1 jelű övezetben a 389/12 helyrajzi számú földrészleten lévő rekultivált hulladéklerakó területén
a) fás szárú növény nem telepíthető,
b) építési, létesítési munkálatok előtt ki kell kérni az illetékes környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási államigazgatási szerv hozzájárulását.
18. Erdőterület
53. § (1) Az Ek-1 jelű övezetben
a) erdő- és vadgazdálkodási, rekreációs, vendéglátást, pihenést, testedzést szolgáló sport-, továbbá kulturális, hitéleti építmény,
b) gépjárművek elhelyezését biztosító építmény,
c) a főépítmény rendeltetésszerű használatát biztosító melléképítmény,
d) nyomvonal jellegű építmény és műtárgya,
e) köztárgy,
f) kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgy,
g) nyilvános illemhely, hulladékgyűjtő,
h) az alaprendeltetésnek megfelelő használatot nem korlátozó vagy attól védelmet nem igénylő, megújuló energiaforrás hasznosítását szolgáló műtárgy (kivéve szélerőmű, szélerőmű park) rendeltetésű létesítmények helyezhetők el.
(2) Az Ek-1 jelű övezetben nem helyezhető el állattartó létesítmény, üzemanyagtöltő állomás vagy parkolóház.
(3) Az Ek-1 jelű övezetben
a) kialakítható legkisebb telekterület nincs meghatározva,
b) kialakítható legkisebb telekszélesség nincs meghatározva,
c) kialakítható legkisebb telekmélység nincs meghatározva,
d) a beépítési mód szabadonálló,
e) az előkert legkisebb megengedett mérete 5 m,
f) az oldalkert legkisebb megengedett mérete 5 m,
g) a hátsókert legkisebb megengedett mérete 5 m,
h) a megengedett legnagyobb beépítettség 5 %,
i) a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság 6 m,
j) a kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke nincs meghatározva,
k) a közművesítettség előírt mértéke hiányos,
l) az elhelyezhető főépítmények száma nincs meghatározva,
m) az elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma nincs meghatározva,
n) a kerítés legnagyobb megengedett magassága nincs meghatározva.
54. § (1) Az Ev-1 jelű övezetben
a) erdő- és vadgazdálkodási, természetvédelmi, honvédelmi vagy katonai építmény,
b) gépjárművek elhelyezését biztosító építmény,
c) a főépítmény rendeltetésszerű használatát biztosító melléképítmény,
d) nyomvonal jellegű építmény és műtárgya,
e) köztárgy,
f) kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgy,
g) nyilvános illemhely, hulladékgyűjtő,
h) az alaprendeltetésnek megfelelő használatot nem korlátozó vagy attól védelmet nem igénylő, megújuló energiaforrás hasznosítását szolgáló műtárgy (kivéve szélerőmű, szélerőmű park) rendeltetésű létesítmények helyezhetők el.
(2) Az Ev-1 jelű övezetben nem helyezhető el állattartó létesítmény, üzemanyagtöltő állomás vagy parkolóház.
(3) Az Ev-1 jelű övezetben
a) kialakítható legkisebb telekterület nincs meghatározva,
b) kialakítható legkisebb telekszélesség nincs meghatározva,
c) kialakítható legkisebb telekmélység nincs meghatározva,
d) a beépítési mód szabadonálló,
e) az előkert legkisebb megengedett mérete 5 m,
f) az oldalkert legkisebb megengedett mérete 5 m,
g) a hátsókert legkisebb megengedett mérete 5 m,
h) a megengedett legnagyobb beépítettség 0,2 %,
i) a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság 6 m,
j) a kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke nincs meghatározva,
k) a közművesítettség előírt mértéke hiányos,
l) az elhelyezhető főépítmények száma nincs meghatározva,
m) az elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma nincs meghatározva,
n) a kerítés legnagyobb megengedett magassága nincs meghatározva.
19. Mezőgazdasági terület
55. § (1) Az Má-1 jelű övezetben
a) a növénytermesztés, az állattartás, az állattenyésztés és a halgazdálkodás, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmény,
b) mezőgazdasággal összefüggő lakó- vagy szállásjellegű,
c) hitéleti,
d) gépjárművek elhelyezését biztosító építmény,
e) a főépítmény rendeltetésszerű használatát biztosító melléképítmény,
f) nyomvonal jellegű építmény és műtárgya,
g) köztárgy,
h) kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgy,
i) nyilvános illemhely, hulladékgyűjtő,
j) az alaprendeltetésnek megfelelő használatot nem korlátozó vagy attól védelmet nem igénylő, megújuló energiaforrás hasznosítását szolgáló műtárgy (kivéve szélerőmű, szélerőmű park) rendeltetésű létesítmények helyezhetők el.
(2) Az Má-1 jelű övezetben
a) kialakítható legkisebb telekterület nincs meghatározva,
b) kialakítható legkisebb telekszélesség nincs meghatározva,
c) kialakítható legkisebb telekmélység nincs meghatározva,
d) a beépítési mód szabadonálló,
e) az előkert legkisebb megengedett mérete 10 m,
f) az oldalkert legkisebb megengedett mérete 6 m,
g) a hátsókert legkisebb megengedett mérete 6 m,
h) a megengedett legnagyobb beépítettség 10 % a vonatkozó, magasabb szintű előírások figyelembevételével,
i) a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság 7,5 m,
j) a kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke nincs meghatározva,
k) a közművesítettség előírt mértéke hiányos,
l) az elhelyezhető főépítmények száma nincs meghatározva,
m) az elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma nincs meghatározva,
n) a kerítés legnagyobb megengedett magassága nincs meghatározva.
(3) Az Má-1 jelű övezetben birtokközpont nem alakítható ki.
20. Vízgazdálkodási terület
56. § (1) A V-1 jelű övezetben
a) az ivóvíz-ellátást szolgáló építmény,
b) gépjárművek elhelyezését biztosító építmény,
c) a főépítmény rendeltetésszerű használatát biztosító melléképítmény,
d) nyomvonal jellegű építmény és műtárgya,
e) köztárgy,
f) kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgy,
g) nyilvános illemhely, hulladékgyűjtő,
h) az alaprendeltetésnek megfelelő használatot nem korlátozó vagy attól védelmet nem igénylő, megújuló energiaforrás hasznosítását szolgáló műtárgy (kivéve szélerőmű, szélerőmű park) rendeltetésű létesítmények helyezhetők el.
(2) A V-1 jelű övezetben
a) kialakítható legkisebb telekterület nincs meghatározva,
b) kialakítható legkisebb telekszélesség nincs meghatározva,
c) kialakítható legkisebb telekmélység nincs meghatározva,
d) a beépítési mód nincs meghatározva,
e) az előkert legkisebb megengedett mérete 0 m,
f) az oldalkert legkisebb megengedett mérete 0 m,
g) a hátsókert legkisebb megengedett mérete 0 m,
h) a megengedett legnagyobb beépítettség 10 %,
i) a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság
ia) épület esetén 6,5 m,
ib) egyéb építmény esetén nincs meghatározva,
j) a kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke nincs meghatározva,
k) a közművesítettség előírt mértéke hiányos,
l) az elhelyezhető főépítmények száma nincs meghatározva,
m) az elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma nincs meghatározva,
n) a kerítés legnagyobb megengedett magassága nincs meghatározva.
57. § (1) A V-2 jelű övezetben
a) az árvíz elleni védekezést valamint a nagyvízi meder használatát és hasznosítását szolgáló gazdasági, sportcélú, idegenforgalmi, közlekedési és egyéb építmény,
b) gépjárművek elhelyezését biztosító építmény,
c) a főépítmény rendeltetésszerű használatát biztosító melléképítmény,
d) nyomvonal jellegű építmény és műtárgya,
e) köztárgy,
f) kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgy,
g) nyilvános illemhely, hulladékgyűjtő,
h) az alaprendeltetésnek megfelelő használatot nem korlátozó vagy attól védelmet nem igénylő, megújuló energiaforrás hasznosítását szolgáló műtárgy (kivéve szélerőmű, szélerőmű park) rendeltetésű létesítmények helyezhetők el.
(2) A V-2 jelű övezetben
a) kialakítható legkisebb telekterület nincs meghatározva,
b) kialakítható legkisebb telekszélesség nincs meghatározva,
c) kialakítható legkisebb telekmélység nincs meghatározva,
d) a beépítési mód szabadonálló,
e) az előkert legkisebb megengedett mérete 0 m,
f) az oldalkert legkisebb megengedett mérete 0 m,
g) a hátsókert legkisebb megengedett mérete 0 m,
h) a megengedett legnagyobb beépítettség 10 %,
i) a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság
ia) épület esetén 6,5 m,
ib) egyéb építmény esetén nincs meghatározva,
j) a kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke nincs meghatározva,
k) a közművesítettség előírt mértéke hiányos,
l) az elhelyezhető főépítmények száma nincs meghatározva,
m) az elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma nincs meghatározva,
n) a kerítés legnagyobb megengedett magassága nincs meghatározva.
58. § (1) A V-3 jelű övezetben
a) az öntözést és a belvíz elleni védekezést szolgáló építmény,
b) gépjárművek elhelyezését biztosító építmény,
c) a főépítmény rendeltetésszerű használatát biztosító melléképítmény,
d) nyomvonal jellegű építmény és műtárgya,
e) köztárgy,
f) kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgy,
g) nyilvános illemhely, hulladékgyűjtő,
h) az alaprendeltetésnek megfelelő használatot nem korlátozó vagy attól védelmet nem igénylő, megújuló energiaforrás hasznosítását szolgáló műtárgy (kivéve szélerőmű, szélerőmű park) rendeltetésű létesítmények helyezhetők el.
(2) A V-3 jelű övezetben
a) kialakítható legkisebb telekterület nincs meghatározva,
b) kialakítható legkisebb telekszélesség nincs meghatározva,
c) kialakítható legkisebb telekmélység nincs meghatározva,
d) a beépítési mód nincs meghatározva,
e) az előkert legkisebb megengedett mérete 0 m,
f) az oldalkert legkisebb megengedett mérete 0 m,
g) a hátsókert legkisebb megengedett mérete 0 m,
h) a megengedett legnagyobb beépítettség 10 %,
i) a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság
ia) épület esetén 3 m,
ib) egyéb építmény esetén nincs meghatározva,
j) a kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke nincs meghatározva,
k) a közművesítettség előírt mértéke hiányos,
l) az elhelyezhető főépítmények száma nincs meghatározva,
m) az elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma nincs meghatározva,
n) a kerítés legnagyobb megengedett magassága nincs meghatározva.
Záró rendelkezések
59. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
60. §1
A 60. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.