Regöly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelete
Regöly Község településkép védelméről szóló 2/2018. (IV. 26.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2023. 02. 17- 2023. 02. 18Regöly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelete
Regöly Község településkép védelméről szóló 2/2018. (IV. 26.) önkormányzati rendelet módosításáról
Regöly Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 11. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el.
1. § A Regöly Község településkép védelméről szóló 2/2018. (IV. 26.) önkormányzati rendelet bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:
2. § A Regöly Község településkép védelméről szóló 2/2018. (IV. 26.) önkormányzati rendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § Értelmező rendelkezések:
a) E rendelet előírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.
b) Az oldalhatáron álló beépítési mód esetén:
ba) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon.
bb) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a történetileg kialakult állapothoz igazodjon.”
3. § A Regöly Község településkép védelméről szóló 2/2018. (IV. 26.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Helyi művi érték minden olyan településtörténeti, településképi, építészeti, régészeti, néprajzi, képzőművészeti, iparművészeti vagy kertészeti szempontból jelentős településrész (beleértve utca vonalvezetést, településsziluettet, kilátást is), együttes vagy egyedi alkotás, illetve annak tartozéka, része vagy környezete, amely nem minősül műemléknek, azonban a képviselő-testület szakértői javaslatok alapján megőrizendőnek, védendőnek ítél. A helyi művi értékek egyben a nemzet kulturális kincsei is, ezért megbecsülésük, megtartásuk és védelmük minden magyar állampolgár, de különösen a helyben élők erkölcsi kötelessége.”
4. § A Regöly Község településkép védelméről szóló 2/2018. (IV. 26.) önkormányzati rendelet 10. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A védettség megszüntetésére védetté nyilvánításra irányuló kérelem melléklete az állapotrögzítő dokumentáció, amely tartalmazza:)
5. § A Regöly Község településkép védelméről szóló 2/2018. (IV. 26.) önkormányzati rendelet 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi értékvédelemmel járó nyilvántartási munkát az önkormányzat jegyzője végzi. Feladatai:
a) A védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat megvizsgálása - főépítészi szakvélemény beszerzése -, amennyiben szükséges a javaslattevő 30 napon belül kiegészítésre, vagy hiánypótlásra történő felszólítása, 90 napon belül a Képviselő-testület elé terjesztése.
b) A védetté nyilvánításnak és a védelem megszüntetésének döntéséről az érdekeltek értesítése.
c) A védetté nyilvánításról vagy a védettség megszüntetéséről szóló Képviselő-testületi döntés tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetése. A bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti.
d) A védetté nyilvánított helyi értékek nyilvántartása, a változások szerint az e rendelet 1. mellékletének módosítása.”
6. § A Regöly Község településkép védelméről szóló 2/2018. (IV. 26.) önkormányzati rendelet 19. és 20. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„19. § Területi építészeti követelmények: Az utcai kerítés áttört legyen – az áttörtség meghatározását a rendelet 1. függeléke tartalmazza –, lábazat nélküli vagy - beton, tégla, kő - lábazatos kialakítással, beton, fa vagy fém kerítésmezőkkel és kapuzattal. A kerítés tömegaránya, anyaghasználata, a környezetükben lévő hagyományos épületekhez és kerítésekhez illeszkedő legyen, magassága legfeljebb 2 méter legyen, a történetileg kialakult mértéket ne haladja meg.
20. § Egyedi építészeti követelmények:
a) A területen legfeljebb kétszintes új épület építhető, illetve meglévő épület legfeljebb kétszintesre bővíthető, földszint + emelet, vagy tetőtér beépítéssel - a szintek számába a pinceszintet nem kell beleszámítani.
b) Az épületek tömegaránya, tetőformája, az épület közterület felőli megjelenése, egy- vagy kétszintes épülettömege, utcával párhuzamos, vagy utcára merőleges gerincű tetőidoma a kialakult utcaképhez igazodjon.
ba) A területen új lapostetős épület nem építhető, meglévő épület lapostetősre nem alakítható át, illetve lapostetős épületszárnnyal nem bővíthető.
bb) A magastető hajlásszöge 35-45 fok között építendő. A tetőfedés színe a földszínek valamelyike lehet hagyományos cserépfedéssel, vagy azzal struktúrájában és megjelenésében megegyező más tetőfedő anyaggal. Mázas, csillogó, tükröződő felületű, vagy fémhatású tetőfedés nem alkalmazható.
bc) A jelenleg lapostetős épületekre az építménymagasság további növelése nélkül, legfeljebb 35 fok hajlásszögű magastető építhető, a tetőtérben intézményi funkciók alakíthatók ki.
bd) A közterület felőli tetőfelületen, vagy a közterületről látható tetőfelületen „kutyaól jellegű” tetőablak nem alkalmazható.
c) A közterület felőli homlokzati anyaghasználat a kialakult utcaképhez igazodjon, felületképzése vakolt, hagyományos pasztell színezésű lehet, illetve a területre jellemző tégla-, kő-, fa architektúra is alkalmazható a homlokzatfelület legfeljebb 40%-ban.
d) Az épület homlokzatszélessége, párkány- és gerincmagassága a történetileg kialakul mértékhez igazodjon.
e) Az oldalhatáron, vagy szabadon álló épületek bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban, vagy keresztirányban az utcai homlokzatvonaltól 5 méterrel hátrább húzva történhet. A bővítés szélessége a főépület (meglévő épület) szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű, nyereg-, vagy félnyereg tetővel fedhető.
f) Zártsorú beépítés esetén az utcafronti zártsorú beépítés megszakítható zárt falazatba illesztett kapuzattal, kapuátjáróval.
g) Garázs közvetlenül az utcáról nem nyílhat.
h) Az utca felöli homlokzaton terasz vagy erkély kialakítása legfeljebb 3 méter szélességben és legalább 90%-ban áttört korlát kialakításával lehetséges.”
7. § A Regöly Község településkép védelméről szóló 2/2018. (IV. 26.) önkormányzati rendelet 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § Egyedi építészeti követelmények:
a) A területen legfeljebb kétszintes új épület építhető, illetve meglévő épület legfeljebb kétszintesre bővíthető, földszint + tetőtér beépítéssel - a szintek számába a pinceszintet nem kell beleszámítani.
b) Az épületek tömegaránya, tetőformája, az épület közterület felőli megjelenése, egy- vagy kétszintes épülettömege, utcával párhuzamos, vagy utcára merőleges gerincű tetőidoma a kialakult utcaképhez igazodjon - ennek hiányában a tetőgerinc iránya az oldalhatárral párhuzamos legyen.
ba) A területen lapostetős épület nem építhető, meglévő épület lapostetős szárnnyal nem bővíthető, valamint meglévő épület lapostetősre nem alakítható át.
bb) A magastető hajlásszöge 35-45 fok között építendő, ezen belül is a kialakult utcaképhez igazodjon. A tetőfedés színe a földszínek valamelyike lehet hagyományos cserépfedéssel, vagy azzal struktúrájában és megjelenésében megegyező más tetőfedő anyaggal. Mázas, csillogó, tükröződő felületű, vagy fémhatású tetőfedés nem alkalmazható.
bc) A közterület felőli tetőfelületen, vagy a közterületről látható tetőfelületen „kutyaól jellegű” tetőablak nem alkalmazható.
c) Az épület homlokzatszélessége, párkány- és gerincmagassága a történetileg kialakult mértékhez igazodjon.
d) A közterület felőli homlokzati anyaghasználat a kialakult utcaképhez igazodjon, felületképzése vakolt, hagyományos pasztell színezésű lehet, illetve a területre jellemző tégla-, kő-, fa architektúra is alkalmazható a homlokzatfelület legfeljebb 40%-ban.
e) Az oldalhatáron, vagy szabadon álló épületek bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban, vagy keresztirányban az utcai homlokzatvonaltól 5 méterrel hátrább húzva történhet. A bővítés a meglévő épületével azonos hajlásszögű, nyereg-, vagy félnyereg tetővel fedhető.
f) Udvari épületek, épületszárnyak elhelyezése:
fa) Oldalhatáron álló utcai épület esetén azzal azonos oldalhatárra, építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol az utcai épület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
fb) 30m-nél szélesebb telek esetén, ha az utcai épület az oldalhatáron áll, a gazdasági épület az építési helyen belül szabadon állóan is elhelyezhető.
fc) Szabadonálló utcai épület esetén a főépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága az utcai épületét nem haladhatja meg.
fd) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafronttól 15 méteren belül nem építhető.
fe) Fém szerkezetű, fém burkolatú tároló épület a főépület, vagy gazdasági épület takarásában létesíthető, attól legfeljebb 1 méter távolságban, azzal azonos irányú tetőgerinccel, szimmetrikus-, 35-45 fok közötti hajlásszögű nyeregtetővel. A fémburkolatok csak matt festett felületűek lehetnek. Az oldalfalak, kapuk, szegélybádogok pasztell színezésűek lehetnek, a tetőfedés színe a föld színek valamelyike lehet, csillogó, tükröződő felületű, vagy fémhatású burkolat nem alkalmazható.”
8. § A Regöly Község településkép védelméről szóló 2/2018. (IV. 26.) önkormányzati rendelet 23. és 24. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„23. § Területi építészeti követelmények:
a) A területen az utcai kerítés tömör vagy áttört legyen, lábazat nélküli vagy - beton, tégla, kő - lábazatos kialakítással, beton, fa vagy fém kerítésmezőkkel és kapuzattal. A kerítés tömegaránya, anyaghasználata, a környezetükben lévő hagyományos épületekhez és kerítésekhez illeszkedő legyen, magassága legfeljebb 2,0 méter legyen. Tömör kerítés esetén a területre jellemző vakolt, illetve tégla architektúra is elfogadott.
b) A major területek telekhatára mentén a szabályozási terven jelölt helyen a beültetési kötelezettség alapján legalább 10 méter széles sávban - amennyiben a szabályozási terv ettől eltérő szélességet ad meg, akkor abban a szélességben -, három lombkorona-szintű, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítást kell telepíteni és fenntartani.
c) Az építési telkek növényesítése szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történjen, amelyet az építésügyi hatósági eljárástól függetlenül, de legkésőbb annak megindításáig kell elkészíteni.
d) A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.
24. § Egyedi építészeti követelmények:
a) Az épületek tömegaránya, tetőformája, az épület közterület felőli megjelenése, egy- vagy kétszintes épülettömege, tetőidoma a kialakult környezethez igazodjon.
b) Az épület homlokzatszélessége, párkány- és gerincmagassága a történetileg kialakul mértékhez igazodjon.
c) A közterület felőli homlokzati anyaghasználat a kialakult környezethez igazodjon, felületképzése vakolt, hagyományos pasztell színezésű lehet, illetve a területre jellemző tégla-, kő-, fa architektúra is alkalmazható a homlokzatfelület legfeljebb 40%-ban.
d) Csarnok jellegű épület esetén a homlokzati anyag- és színhasználat során kerülni kell a csillogó tükröződő felületek alkalmazását, matt felületű, pasztell színű homlokzatot kell létesíteni.”
9. § A Regöly Község településkép védelméről szóló 2/2018. (IV. 26.) önkormányzati rendelet 25. és 26. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„25. § Területi építészeti követelmények:
a) Az utcai kerítés áttört, drótfonatból készített, lábazat nélküli kialakítású legyen. A kerítésoszlopok fa vagy beton anyagúak legyenek. A kerítésben létesített kapuzatnak is áttörtnek kell lennie, fa vagy fém vázszerkezetre szerelten.
b) A kerítés magassága legfeljebb 1,8 méter legyen.
c) A területen a drótfonatú kerítést legfeljebb 2 méter magas sövénnyel kombinálható, vagy helyettesíthető.
26. § Egyedi építészeti követelmények:
a) A területen legfeljebb kétszintes új épület építhető, illetve meglévő épület legfeljebb kétszintesre bővíthető, földszint + tetőtér beépítéssel - a szintek számába a pinceszintet nem kell beleszámítani.
b) Az épületek tömegaránya, tetőformája, az épület közterület felőli megjelenése, épülettömege, tetőgerinc iránya és tetőidoma a kialakult táji környezethez igazodjon - ennek hiányában a tetőgerinc iránya az oldalhatárral párhuzamos legyen.
c) A területen legfeljebb 8 méter épületszélességű épületek építhetők.
d) A területen lapostetős épület nem építhető, meglévő épület lapostetős épületszárnnyal nem bővíthető, illetve meglévő épület lapostetősre nem alakítható át.
e) A területen az épületek magastetővel építhetők, melynek hajlásszöge 35-45 fok között építendő, ezen belül is a kialakult táji környezethez igazodjon. A tetőfedés színe a földszínek valamelyike lehet hagyományos cserépfedéssel, vagy azzal struktúrájában és megjelenésében megegyező más tetőfedő anyaggal. Mázas, csillogó, tükröződő felületű, vagy fémhatású tetőfedés nem alkalmazható.
f) Az épületeken „kutyaól jellegű” tetőablak nem alkalmazható.
g) Az épület homlokzatszélessége, párkány- és gerincmagassága a történetileg kialakul mértékhez igazodjon.
h) A közterület felőli homlokzati anyaghasználat a kialakult táji környezethez igazodjon, felületképzése vakolt, hagyományos pasztell színezésű lehet, illetve a területre jellemző tégla-, kő-, fa architektúra is alkalmazható a homlokzatfelület legfeljebb 40%-ban.
i) Udvari épületek, épületszárnyak csak a főépülettel egybeépítve, azzal építészeti egységet alkotva helyezhetők el.”
10. § A Regöly Község településkép védelméről szóló 2/2018. (IV. 26.) önkormányzati rendelet 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § Területi építészeti követelmények:
a) A területen,
aa) a már beépített major, illetve gazdasági területen új épület elhelyezhető,
ab) a legelőterületekhez kapcsolódóan új állattartó épület elhelyezhető,
ac) egyéb területen csak erdészeti-, vadászati-, halászati- célú épület helyezhető el.
b) A területen,
ba) vagyonvédelmi kerítés a már meglévő gazdaságok, major területek körül létesíthető,
bb) karám, illetve kerítés a legelők, szőlő- és gyümölcsös ültetvények bekerítésére létesíthető,
bc) kerítés egyéb területen nem létesíthető.”
11. § A Regöly Község településkép védelméről szóló 2/2018. (IV. 26.) önkormányzati rendelet 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § A település közigazgatási területén:
a) Új fő rendeltetésű épület építése, meglévő épület felújítása vagy az alapterület bővítése esetén műanyag burkolat-, pala-, hullámpala burkolat-, bitumenes hullámlemez burkolat alkalmazása az épületek homlokzatán nem megengedett.
b) Ipari épületek homlokzatain trapézlemez burkolat alkalmazása esetén sem megengedett a fénylő, csillogó, tükröződő felületek alkalmazása.
c) A homlokzatok színének meghatározásakor pasztellszínektől eltérő színvilág alkalmazása nem megengedett.
d) A tetőfedés anyagának és színének meghatározásakor a földszínektől eltérő, rikító, településképbe nem illeszkedő anyag- és színhasználat nem megengedett. Mázas, csillogó, tükröződő felületű, vagy fémhatású tetőfedés nem alkalmazható.”
12. § A Regöly Község településkép védelméről szóló 2/2018. (IV. 26.) önkormányzati rendelet 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Közparkban, zöldterületen csak a településközpontban helyezhető el legfeljebb 1 db épület.
a) Az épület magastetővel építendő, a tető hajlásszöge 35-45 fok közötti legyen. A tetőfedés színe a földszínek valamelyike lehet hagyományos cserépfedéssel. Mázas, csillogó, tükröződő felületű, vagy fémhatású tetőfedés nem alkalmazható.
b) Az épület tömegarányai, anyaghasználata és színezése a település építési hagyományait kövesse, homlokzata vakolt, hagyományos pasztell színezésű lehet, illetve a területre jellemző tégla-, kő-, fa architektúra is alkalmazható a homlokzatfelület legfeljebb 40%-ban.
c) Az épület homlokzatszélessége legfeljebb 7,5 méter lehet.”
13. § A Regöly Község településkép védelméről szóló 2/2018. (IV. 26.) önkormányzati rendelet 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Meglévő föld feletti villamosenergia szolgáltatást nyújtó és vezetékes hírközlési hálózatok rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes ingatlanok föld feletti bekötését, és átkötési igényét is:
a) műemléki környezetben,
b) helyi területi védelemmel érintett területen,
c) belterületen a településképi szempontból meghatározó területeken,
csak föld alatti elhelyezéssel kivitelezhető.”
14. § A Regöly Község településkép védelméről szóló 2/2018. (IV. 26.) önkormányzati rendelet 36. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Gáznemű égéstermék elvezető berendezés nem létesíthető a település teljes közigazgatási területén:)
15. § A Regöly Község településkép védelméről szóló 2/2018. (IV. 26.) önkormányzati rendelet 24. alcíme a következő 37/A. §-sal egészül ki:
„37/A. § A Képviselő-testület a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tktv.) 8. § (2) bekezdésében foglalt önkormányzati hatósági hatásköröket a polgármesterre ruházza át.”
16. § A Regöly Község településkép védelméről szóló 2/2018. (IV. 26.) önkormányzati rendelet 38. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építési engedély köteles esetekben)
17. § A Regöly Község településkép védelméről szóló 2/2018. (IV. 26.) önkormányzati rendelet 40. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni)
18. § (1) A Regöly Község településkép védelméről szóló 2/2018. (IV. 26.) önkormányzati rendelet 41. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A polgármester által kiadott hatósági határozat érvényessége az igazolás kiállításának dátumától számítva:)
(2) A Regöly Község településkép védelméről szóló 2/2018. (IV. 26.) önkormányzati rendelet 41. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A polgármester – a főépítész szakvéleménye alapján – a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést, cégtáblát, cégért, üzletfeliratot, portál kialakítást vagy rendeltetésváltoztatást – feltétel meghatározásával vagy a nélkül – tudomásul veszi, és a bejelentőt ezen a tényről a határozat megküldésével értesíti, ha a bejelentés:)
19. § A Regöly Község településkép védelméről szóló 2/2018. (IV. 26.) önkormányzati rendelet 1. függeléke helyébe az 1. melléklet lép.
20. § A Regöly Község településkép védelméről szóló 2/2018. (IV. 26.) önkormányzati rendelet
21. § Hatályát veszti a Regöly Község településkép védelméről szóló 2/2018. (IV. 26.) önkormányzati rendelet
a) 7. § (2) bekezdés a) pontjában az „az utcai homlokzatsíktól 5 méteren belül” szövegrész,
b) 8. § (2) bekezdés f) pontjában az „az utcai homlokzatsíktól 5 méteren belül” szövegrész,
c) 37. § (3) bekezdésében az „írásos” szövegrész,
d) 38. § (6) bekezdésében a „településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.)” szövegrész,
e) 41. § (5) bekezdés a) pontjában az „a” szövegrész.
22. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 3/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelethez