Kurd  Község  Önkormányzata Képviselőtestületének

3/2015.(III.6.) önkormányzati  rendelete

Az  önkormányzat  szervezeti és működési szabályzatáról

Kurd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az  Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva   figyelemmel a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-ára a következőket a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §.

(1) Az önkormányzat hivatalos

     megnevezése:                               Kurd Község Önkormányzata

(2) Az  önkormányzat képviselőtestületének

 hivatalos megnevezése:                 Kurd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

(3)  Székhelye:                                   7226  Kurd, Petőfi u.11.

(4) Működési területe:                     Kurd község közigazgatási területe

(5) A képviselő-testület

     hivatalának elnevezése:               Kurdi Közös Önkormányzati Hivatal

(6) Az  önkormányzat hivatalos honlapja:  www.kurd.hu 

2. §.

Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

A címer leírását és heraldikai értelmezését, a színezési technikát, a címerpajzs szerkesztési alapelveit, a község zászlajának pontos leírását, színmeghatározását, formaszerkesztését, valamint a címer és zászló használatának rendjét önkormányzati rendeletben szabályozza.

3.§.

 Az önkormányzat képviselő-testülete díszpolgári címeket, s egyéb elismeréseket, díjakat  (kitüntetéseket) adományozhat. A díszpolgári cím adományozására vonatkozó szabályokat, a díszpolgárok névsorát, valamint az egyéb elismerésekre, díjakra vonatkozó szabályokat  önkormányzati rendelet határozza meg.

 4. §.

Önkormányzati jogok

(1) Kurd község választópolgárai választott képviselőik útján, valamint a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogokat.

(2) A képviselőtestület tagjainak száma 7 fő. Ebből 6 fő képviselő, valamint a polgármester.  A képviselők névsorát az 1. függelék tartalmazza.

(3) Az önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, egyedi ügyekben szabadon igazgathatja feladat-, és hatáskörébe tartozó közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság illetve a Bíróság kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

(4) Önkormányzati döntést az önkormányzat Képviselőtestülete – annak felhatalmazása alapján bizottsága, társulása, a polgármester és a jegyző –, illetőleg a helyi népszavazás hozhat.

5.§.

(1) Az önkormányzat Magyarország címerével középen ellátott kör alakú pecsétjének körívén

     a./ „Kurd Községi Önkormányzat Képviselőtestülete”, valamint  

      b./„Kurd Község Önkormányzata”  felirat olvasható. 

(2) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat:                         - Polgármester  7226 Kurd –

A települési önkormányzat feladata, hatásköre

6. §

(1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott feladatokat, saját hatáskörében dönti el a feladatok ellátási módját.

(2) A települési önkormányzat feladat- és hatáskörei a képviselőtestületet illetik meg.

(3) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselőtestület és az alábbi szervei :

1. a polgármester,
2. a képviselőtestület bizottsága,
3. a közös önkormányzati hivatal,
4. jegyző,
5. társulás útján látja el.

(4) Az önkormányzat által ellátandó legfontosabb feladatok és hatáskörök felsorolását az 1. melléklet, az önkormányzati feladatok végrehajtását szolgáló  telephelyeket,  az önkormányzat egyéb   civil kapcsolatait a 2. melléklet  tartalmazza.

7.§.

Hatáskör átruházás

(1) Az önkormányzat hatásköreit – rendelettel – a polgármesterre, bizottságára, jegyzőjére, társulására ruházhatja át. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(2) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a hatáskör címzettjének a soron következő testületi ülésen be kell számolnia a képviselőtestületnek.

(3) Az átruházott hatáskörök gyakorlására a képviselőtestület utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.

(4) Ha az átruházott hatáskört jogszabály, vagy az önkormányzat érdekét sértő módon gyakorolja, a képviselőtestület intézkedik annak megvonásáról és a sérelem elhárításáról.

(5)A képviselőtestület átruházott önkormányzat hatásköreit egyes helyi önkormányzati rendeletek szabályozzák.

8.§.

Az önkormányzat kapcsolatrendszere, együttműködési formái

(1) Az önkormányzat feladatainak eredményesebb ellátása érdekében más önkormányzatokkal társulhat feladatai hatékonyabb ellátása érdekében, és más módon együttműködhet önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel, egyéb szervezetekkel.

(2) Az önkormányzat  Gyulaj  és Csibrák  Község Önkormányzataival együttesen, Kurdi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: hivatal) elnevezéssel, közös hivatalt hozott létre.

(3) Az önkormányzat jelenleg hivatalos nemzetközi kapcsolatot nem tart fenn.

II. Fejezet

A képviselő-testület működése

9. §.

(1)  A képviselő-testület alakuló rendes, szükség szerint rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.

(2) Az ülések helyszíne az önkormányzat tanácskozó terme, a közmeghallgatás  helyszíne : a művelődési ház. Az együttes ülésekre  a társult önkormányzatokkal egyeztetetten   Gyulaj,   Csibrák  önkormányzatok  által megjelölt helyszínen is     sor kerülhet.

10. §.

Alakuló ülés

(1) Az alakuló ülést a választás  jogerőre emelkedését követő   15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik

(2)Az alakuló ülésre a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel.

(3) Az alakuló ülés napirendjére fel kell venni a Helyi Választási Bizottság tájékoztatóját a helyi önkormányzati képviselő és polgármester választás eredményéről.

11.§.

Rendes  ülés

(1)A képviselő-testület szükség szerint de évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.

(2) A rendes ülések  tervezett  napirendjeit, időpontját  az éves munkaterv tartalmazza.

12.§.

Rendkívüli ülés

(1)A képviselőtestület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is össze lehet hívni.

(2)A rendkívüli ülést össze kell hívni az Mötv.  44.§-ában foglalt esetekben, valamint egyéb azonnal döntést intézkedést igénylő  ügyekben.

(3) Az Mötv. 68.§.(1) bekezdése alapján összehívott rendkívüli ülés napirendjére az összehívás alapjául szolgáló döntés megvitatatásán kívül más napirend nem vehető fel.

13.§.

Közmeghallgatás

 A képviselőtestület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, melyről a lakosság széles  körét , a közmeghallgatás időpontját megelőző 5 nappal ki kell hírdetni.  A közmeghallgatást a polgármester hívja össze és vezeti le.  A közmeghallgatatás keretein belül a képviselők eleget tesznek az Mötv. 32.§.(2)bek. K./ pontjában foglalt tájékoztatási kötelezettségüknek.

14.§.

A helyi közakarat formálásának további fórumai, eszközei

A képviselő-testület a község lakosságának minél jobb és hatékonyabb szolgálata, különö­sen az információ szerzés és informálás, a helyi közvélemény megismerése, valamint az önkormányzati döntések előkészítése, megismertetése, elfogadtatása érdekében a közvet­len kapcsolattartás más eszközeit is alkalmazza. Szükség esetén:

- a helyi társadalmi, gazdasági szervekkel, önszerveződő közösségekkel, a lakosság bizonyos csoportjaival, a község meghatározott részét érintő kérdés(ek)   megvitatására az érintettek részére tanácskozást szervez.

15.§.

A képviselőtestület  ülése   összehívásának rendje

 (1) A képviselő-testületi ülések kezdő időpontja   általában 17 óra és időtartama legfeljebb 3 óra. Amennyiben a napirendi pontok száma azt  indokolja, az időtartamot a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül legfeljebb 1 órával meghosszabbíthatja.

(2) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén, 8 napon belül újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívásának szabálya szerint intézkedik.

(3) A képviselőtestület ülését a polgármester - akadályoztatása esetén a megválasztott - alpolgármester, illetőleg mindkettőjük tisztségének egyidejű betöltetlensége vagy tartós távollétük esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

(4) A képviselő-testület ülésének összehívása az Mötv.45.§-ában foglaltak szerint történik, az ülést  megelőző 5 napon belül.  A meghívóhoz csatolni kell  a napirendek írásos előterjesztését, illetve utalást a szóbeli előterjesztésre, amennyiben írásos dokumentum kiadására nem kerül sor. A kézbesítés e-mail címmel rendelkező képviselők részére elektronikusan,   egyéb esetben hivatali kézbesítéssel papír alapon.

(5) A polgármester rendkívüli ülés összehívását alátámasztó nyomós ok fennállása esetén bármely más értesítési móddal is - pl. szóban ( telefonon vagy az érin­tett személy más módon történő értesítésével ) - összehívhatja a képvi­selőtestületet, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

(6) Minősített adatot tartalmazó dokumentum, valamint  zárt ülésen tárgyalandó előterjesztés nem küldhető ki.

(7) A tanácskozási joggal meghívottak részére csak azoknak a napirendi pontoknak az anyagát, előterjesztéseit, dokumentációját kell megküldeni, amelyekhez a meghívásuk kapcsolódik.

(8) A képviselő-testület üléseinek helyéről, időpontjáról és pontos napirendjéről – a (3)  be­kezdésben foglalt azon eset kivételével, amikor nem készül írásos meghívó - a köz­ség lakosságát a meghívónak a Községháza hirdetőtáblájára történő kifüggesztésével, valamint a település  weblapján  kell tájékoztatni. A kifüggesztett meghívón azt is fel kell tüntetni, hogy a napirendek anyagát – az adatvédelmi szabályok betartásával – a hivatalban meg lehet tekinteni. A meghívót a hirdetőtáblára az ülés előtt legalább öt nappal kell kifüggeszteni.

16.§.

Előterjesztések

           (1) A  képviselő-testület vagy a bizottság elé kerülő előterjesztés lehet:

1.   az éves munkatervben előirányzott napirendi pontból vagy aktuális feladatból következő, érdemi döntést      igénylő      javaslat,
2. tájékoztató vagy beszámoló jellegű anyag.

          (2)  Az érdemi döntést igénylő javaslat irányulhat:

1. önkormányzati rendelet megalkotására,
2. határozat meghozatalára.

(3) A képviselő-testület vagy bizottsága ülésére előterjesztést szóban vagy írásban lehet tenni. Az ülésre szóló            meghívóban írt napirendi pontnál (tárgysorozatnál) erre utalni kell.

(4) Csak írásos előterjesztés készíthető a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyekben.

17.§.

A képviselőtestület  ülésére  meghívandók köre

(1)A testületi ülésre meg kell hívni:

1. A települési képviselőket,
2.  a jegyzőt, valamint meghívása esetén az önkormányzat hivatalának a napirend tárgya szerint    illetékes ügyintézőjét,
3. a települési nemzetiségi önkormányzat elnökeit,
4. a napirendi pontok előadóit,
5. Dombóvári Járási Hivatal vezetőjét,
6. a tevékenységi körével kapcsolatos téma tárgyalásakor a helyi önszerveződő közösségek    vezetőit,
7. indokolt esetben a térség országgyűlési képviselőjét,
8. azt a személyt, szervezet vezetőjét, képviselőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges,
9. mindazok, akiknek a jelenlétét a polgármester és a képviselő-testület a napirend körültekintő és alapos megtárgyalásához elengedhetetlenül szükségesnek tartja.

18. §.

Az ülések nyilvánossága

(1) A képviselőtestület ülése nyilvános.  A képviselőtestület nyilvános ülésén az érdeklődő állampolgárok, a község lakói megjelenhetnek, részt vehetnek. A hallgatóság az ülésteremben a képviselőktől és a meghívottaktól elkülönített - részére kijelölt, fenntartott - helyen tartózkodhat.

(2) A hallgatóság az ülést nem zavarhatja,  nyilvános ülésen tetszést vagy nem tetszést nem nyilváníthat.  Tilos a tanácskozó teremben dohányozni, étkezni,  bekapcsolt mobiltelefon és személyi hívót használni,  a ta­nácskozás rendjét egyéb módon zavarni.

(3) A zárt ülés tartására az Mötv. 46.§-a az irányadó.

(4) A zárt ülésen az Mötv. 46.§.(3)bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

(5)  A zárt ülésen hozott határozatokat nyilvános ülésen ki kell hirdetni  személyiségi jogok  védelmének figyelembevételével. A közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés esetén is biztosítani kell.

19. §.

Távollét

(1) A települési képviselő köteles részt venni a képviselőtestület, valamint annak a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja. Ha ebben, illetőleg egyéb megbízatása teljesítésében akadályozva van, írásban vagy szóban köteles előre bejelenteni a polgármesternek vagy az illetékes bizottság elnökének.

(2) Indokoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét az ülésről, aki

• távollétét előzetesen bejelentette, vagy
• betegség miatt volt távol.

(3) A polgármester jogosult arra, hogy annak a képviselőnek a nevét, aki indokolatlanul tartósan - legalább három egymást követő alkalommal – távol marad a testületek üléseiről, említse meg, amelyet az ülés jegyzőkönyve rögzít.

20.§. 

A képviselőtestület elnöke és az ülésvezetés szabályai

(1) A képviselőtestület elnöke a polgármester, aki vezeti a testület ülését.

(2) A polgármester és az alpolgármester tisztségének egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós távollétük esetén a korelnök - a legidősebb települési képviselő - feladata az ülésvezetői jogosítványok gyakorlása.

21.§. 

(1) A képviselőtestület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek - a testület létszámába a polgármestert is beleszámítva - több mint a fele jelen van.

(2) A határozatképességet a képviselőtestületnek a törvény által meghatározott választás­kori  (eredeti, kezdő, induló)összlétszámából kiindulva kell számítani, tekintet nélkül az üresen álló (betöltetlen) képviselőtestületi helyekre.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott számú képviselő ténylegesen nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. Határozatképtelenség esetén az ülést 8 napon belüli idő­pontra újra össze kell hívni az eredeti-, illetőleg a határozatképtelenné vált ülésen vis­szamaradt napirendek megtárgyalására. A megismételt ülés napirendjei közé újak is felvehetők, illetőleg egyes témák - aktualitásukat vesztve - törölhetők. Az ismételt ülésre írásos meghívót kell - mellékletek nélkül - az érintettek részére kiküldeni

22.§. 

(1) A képviselőtestületi ülés elnöke:

a.)  megnyitja az ülést,

b.)  megállapítja a határozatképességet,

c.) Javaslatot tesz a napirendekre,

d.) Tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, és az előző ülés óta tett  fontosabb intézkedésekről,

e.) Esetleges módosító napirendi javaslatok, pótlólagos napirend felvételére vonatkozó javaslat  szavazásra bocsátása.

(2) A képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel határoz a napirendről, valamint a jegyzőkönyv hitelesítőiről.

(3) A szavazás során levett, illetve  az ülés során javasolt   napirendi   pontokat a soron következő  ülés elé kell terjeszteni.

(4) A meghívóban nem szereplő, új napirend felvételére sürgősségi indítvány előterjesztésével van lehetőség.

23 § .

(1) Sürgősségi indítványt  a  polgármester, bármely képviselő, bizottság,  legalább  a képviselők ¼ -e, és a jegyző terjeszthet elő.  A sürgősség tárgyában a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(2) Sürgősségi indítványt a polgármesterhez kell  írásban benyújtani, az adott képviselőtestületi ülés megkezdéséig. Az indítványban meg kell jelölni a sürgősség alátámasztásul szolgáló  tényeket.

(3) A sürgősségi indítvány elfogadása  esetén  a  beterjesztett napirendeket követően   tárgyalható. 

24.§.                  

A tanácskozás rendje

(1) Az ülést  az ülés vezetője nyitja meg, majd ezt követően  megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés  során folyamatosan ellenőriz.  Határozatképesség esetén javaslatot tesz az ülés napirendjére.

(2) Az ülést vezető elnök  napirendenként külön-külön  nyit vitát.

(3) Napirendenként elsőként a napirendi pont előterjesztője,vagy előadója ismerteti a szóbeli előterjesztést, illetve az írásbeli előterjesztést szóban kiegészítheti.

(4) Az első hozzászólás joga  az előterjesztést előzetesen véleményező bizottság elnökét illeti meg max. 5 perc időtartamban.

(5) Az előadóhoz a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek,  amelyre  a vita előtt választ kell adni.

(6) A válaszadást követően az ülést vezető megnyitja a vitát a napirend felett. A vita során a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak véleményüket vagy javaslatukat magában foglaló hozzászólásra jogosultak. Egy hozzászólás ideje: legfeljebb 10 perc, másodszori hozzászólás  2 perc. További hozzászólást a testület  vita nélkül hozott döntésével adhat az ülés vezetője 1 perc időtartamban.

(7) A hozzászólások időbeni megtartására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását.   Erről a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(8) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülést vezető feladata.  Ennek keretében:

A./megadja a szót a hozzászólóknak, illetőleg nem engedélyezi a hozzászólást, elutasíthatja a felszólalásra jelentkezőt,

B./a megjelent állampolgároknak is felszólalási jogot biztosíthat, a hozzászólási szándékot elutasíthatja,

C./felszólíthat a tárgyra térésre, megvonhatja a szót ( kérdés esetén is ),

D./felfüggesztheti, félbeszakíthatja az ülést, szükség szerint tárgyalási szünetet rendelhet el,

E./javaslatot tehet napirendek összevont tárgyalására,

F./javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását ( elhalasztását ), 

G./javasolhatja a hozzászólások vagy azok időtartamának korlátozását, a vita korlátozása he­lyett annak lezárását,

H./ Azt a felszólalót , aki eltér a tárgytól, felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. Az ülésvezető a felszólítás eredménytelensége, illetve a felszólalásra engedélyezett idő eltelte után megvonhatja a szót,

I./biztosítja az előterjesztőnek a viszontválaszt ( zárszó ) jogát,

J./  összefoglalja a vita lényegét,

K./szót ad a jegyzőnek törvényességi észrevétel megtételére,

L./figyelemmel kíséri a képviselőtestület döntéshozatalával kapcsolatosan kizá­rási ok fennállását, ez ügyben javaslatot tehet,

M./elrendeli a szavazást,

megállapítja a szavazás számszerű eredményét és kihirdeti a dön­tést (határozatot, a rendelet megalkotásának tényét ,

N./figyelmezteti az a hozzászólót, aki a tárgytól eltért  valamint a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ,

O./ Megvonja a szólt a hozzászólótól,  ha a második felszólítás  is eredménytelen volt, akitől a szót megvonták ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra,

P./ Rendre utasítja azt, aki képviselő-testületet  ülésén méltatlan magatartást tanúsít,

R./ Az ülés időtartama alatt   fenntartja  tanácskozás rendjét.

 25.§.   

A döntéshozatali eljárás  

(1) A rendeleti és a határozati javaslathoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak az ülést megelő­zően írásban, vagy az ülésen szóban in­dokolással ellátott módosítást (kiegészítést) terjeszthetnek elő. A szóbeli módosító javaslatok előterjesztésére csak az adott napirendi téma vitája során van lehetőség.

(2) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(3) A vita lezárása után az ülésvezető biztosítja az előterjesztőnek a viszontválasz jogát. A napirend előadója a zárszó kertében röviden reagálhat, válaszolhat a hozzászólásokra, a vitában elhangzottakra.

(4) Az ülésvezető a vita lezárása után összefoglalja a vita lényegét, érdemben kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi felvetésre. Gondoskodik a tanácskozás során elhangzott egyéb javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról.

(5) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

26. §.     

Nyílt és név szerinti szavazás

(1)  A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza.    A nyílt szavazásnál a képviselők kézfelemeléssel  közlik az adott javaslattal kapcsolatos döntésüket.

(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt

1.  jogszabály előírja,
2. a képviselő-testület jelenlévő tagjainak    1/4-e  indítványozza,
3. a polgármester és valamely bizottság elnöke kéri.

(3) A névszerinti szavazás során a jegyző abc sorrendben felolvassa a megválasztott képviselők nevét, akik egymás után, felállva szóban az „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” kifejezés alkalmazásával szóban közlik döntésüket. A név szerinti szavazás eredményét az ülésvezető hirdeti ki, az ülésvezető és a jegyző által hitelesített névsort a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

    27. §.

Titkos szavazás

(1) Titkos szavazást kell elrendelni mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülés tartása kötelező. Titkos szavazás rendelhető el a képviselőtestület erre vonatkozó döntése alapján olyan ügyekben, ahol zárt ülés tartható.

(2) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Titkos szavazás rendelhető el, ha azt a képviselő-testület egyharmada indítványozza. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt.

(3) Amennyiben a titkos szavazás nem kötelező, úgy arra bármely képviselő, valamint a jegyző tehet indítványt, amelyről a képviselőtestület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A titkos szavazás lebonyolítására a polgármester szünetet rendel el.

(5) A titkos szavazás lebonyolítását az Igazgatási  és Ügyrendi Bizottság végzi.

(6) A titkos szavazás szavazólapon történik, melyet az önkormányzat hivatalos pecsétjével kell ellátni. Érvényesen szavazni csak a szavazólapon az „igen” vagy a „nem” ( vagy a jelölt neve ) melletti körben lehet úgy, hogy a tollal két egymást metsző vonalat kell tenni.

(7) Érvénytelen a szavazat, ha

1. nem hivatalos - bélyegzőlenyomat nélküli – szavazólapon adták le,
2. ceruzával töltötték ki a szavazólapot,
3. nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő mire szavazott,
4. üres szavazólapot adtak le.

(8) Az Igazgatási és  Ügyrendi Bizottság a titkos szavazás lebonyolítása során:

1. ismerteti a szavazás módját és kiosztja, majd beszedi a szavazólapokat,
2. meggyőződik arról, hogy a szavazólapok száma megegyezik a szavazásra jogosultak számával, 
3. megállapítja a titkos szavazás eredményét,
4. a szavazásról jegyzőkönyvet készít,
5. a szavazás eredményéről a bizottság elnöke jelentést tesz a képviselőtestületnek.

(9) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

1. a választás helyét, időpontját,
2. b szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, tisztségét,
3. a választásra jogosultak számát,
4. a választáson megjelentek számát,
5. a szavazatok összesítését – a leadott érvényes és érvénytelen szavazatok megjelölésével,
6. a szavazás során felmerült fontosabb eseményeket,
7. a bizottság elnökének és tagjainak aláírását.

(10)  A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. 

28. §.      

A szavazás lebonyolítása

 (1) A levezető elnök előbb a vitában elhangzott javaslatokat, indítványokat majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében kézfelemeléssel szavaz a testület, majd az esetleges módosítások ismeretében az eredeti határozati javaslatról kézfelemeléssel dönt a testület.

(2) A módosító indítványt előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.

(3) Az Mötv. 50. §-ában felsoroltakon kívül minősített többség szükséges:

a)  képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához,

b) hitelfelvételhez értékhatártól függetlenül,

c) településrendezési terv elfogadásához,

d) a polgármester elleni kereset benyújtásához,

e) képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,

f) önkormányzati vagyon elidegenítéséhez, vállalkozásba való beviteléhez, megterheléséhez,

g)gazdasági társaság alapítása, alapító okirat módosítása, a gazdasági társaság ügyvezetőjének visszahívása, gazdasági társaság megszűnésének elhatározása esetén,

h)az önkormányzat 1 millió Ft feletti szabad pénzeszközeinek befektetése, pénzintézetnél való elhelyezése esetén,

i) helyi népszavazás elrendeléséhez,

j) kitüntető és elismerő címek alapításához,

k) közterület elnevezéséhez, köztéri szobor, műalkotás állításához.

l) közfeladat önkéntes felvállalása, megszüntetése esetén,

m) polgármester, alpolgármester munkabérének – tiszteletdíjának, illetve költségtérítésének  megállapításához,

n) sürgősségi indítvány elfogadásához,

o) képviselő-testület hatáskörébe utalt díjak megállapításához,

p) fegyelmi ügyekben hozott döntéshez,

q) helyi népszavazás kiírásához,

r), név szerinti szavazás elrendeléséhez,

s) titkos szavazás elrendeléséhez.

(4) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, ügyrendi javaslatra, szünet elrendelése után a polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.

(5) Ha a Képviselő-testület az (4) bekezdésben szabályozott eljárása újból  eredménytelen,  akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésen ismételten napirendre kell tűzni, ha

a) ha a döntésre törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség,

b)  a korábbi szavazás eredményeként elmaradt döntés miatti késedelem az önkormányzat tekintetében – közvetlenül megfogalmazható – jogvesztéssel vagy gazdasági hátránnyal jár.

(6) A képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi  rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz

a./   tájékoztatás tudomásulvételéről.

b./ interpellációra adott válasz elfogadásáról.

29.§    

Kérdés, interpelláció

(1) A képviselő a testületi ülésen

• a polgármestertől,
• az alpolgármestertől,
• a jegyzőtől,
• a bizottság elnökétől,
• a települési nemzetiségi önkormányzat elnökétől és  
• a képviselőtől
• önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, intézkedést kezdeményezhet, a válaszadáshoz a kérdezett jelenlévő szakember segítségét is igénybe veheti.

(2) Kérdés az önkormányzat és szervei hatáskörébe tartozó szervezeti-, működési-, döntés-előkészítési jellegű, vagy tisztázó  felvetés esetleg tudakozódás. 

(3) Interpelláció a képviselőt megillető olyan írásban benyújtott felvilágosítás kérés joga, amely valamilyen intézkedést igényel.

(4) A kérdés címzettje a kérdésre a képviselő-testület ülésén, az írásban feltett kérdésre soron következő ülésen köteles választ adni. Válaszának elfogadásáról a Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

(5) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legkésőbb 5 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a./    az interpelláló nevét

b./   az interpelláció tárgyát,

c./    annak feltüntetését, hogy az interpellációt testületi ülésen szóban is elő kívánja-e adni.

(6) A benyújtott írásbeli interpellációt a levezető elnök  köteles a képviselők részére az ülésre szóló meghívóval együtt megküldeni.

(7) Az ülés kezdetén a levezető elnök közli a képviselők által benyújtott interpellációk tárgyát, melyekkel a testület a napirendi pontok tárgyalása után a tárgysorozat végén foglalkozik érdemben. Ha az interpelláló nincs jelen, úgy interpellációját előterjeszteni, tárgyalni nem lehet.

(8) Az interpellációk szóbeli ismertetése és az azokra adott válaszok időtartama maximum 3-3 perc lehet.

(9)Az interpellációra adott szóbeli válasz elfogadásáról az interpellálónak nyilatkoznia kell, ezt követően a Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz. Ha a testület nem fogadja el az interpellációra adott választ, annak vizsgálatát a bizottságára bízza, ha érintett a bizottság, akkor a polgármesterre.

(10) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be lehet, a képviselő kérésére be kell vonni. A testület az interpelláció alapján határnap kitűzésével vizsgálatot is elrendelhet. A vizsgálat eredményéről a vizsgálat lefolytatásáért felelős személy a határnapot követő testületi ülésen ad számot. A vizsgálati jelentés elfogadásáról a Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

(11) A Képviselő-testület  határnap kitűzésével  hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra az interpellált írásban adjon választ legkésőbb  a testületi ülést követő 15 napon belül. E választ az interpellálónak, és a válasz másolatát valamennyi képviselőnek, illetve meg kell küldeni, valamint a jegyzőkönyvhöz  kell csatolni.

(12) Az írásbeli válasz elfogadásáról a Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel egyszerű többséggel határoz.

(13) Az interpellációkról a jegyző évenként nyilvántartást vezet.

30. §           

Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

(1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza

• a távol maradt képviselő nevét, azt hogy a képviselő a távolmaradását jelezte, vagy nem jelezte,
• az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,
• a képviselő külön kérése alapján véleményének szószerinti rögzítését,
• az aláírásokat, dátumot, pecsétet.

(2)  A testületi ülésről egy példányban kell jegyzőkönyvet készíteni,  melyet  évente be kell köttetni. Az eredeti példányt szkennelve a hivatalos  webes felületen  keresztül meg  kell küldeni 15 napon belül a Tolna Megyei Kormányhivatalnak törvényességi felügyelet ellátása céljából.

(3)  Az ülésről készült jegyzőkönyvet az ülésen végig jelenlévő a képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel és egyszerű többségű határozatával kijelölt  két képviselő, mint jegyzőkönyv-hitelesítő is aláírja.

(4)  A  jegyzőkönyv-hitelesítő  a jegyzőkönyvet aláírásával  köteles hitelesíteni, ha a jegyzőkönyv   az ülésen elhangzott hozzászólások lényegét, a képviselő által  szó szerint  rögzíteni kívánt  hozzászólást  az  elfogadott  határozatokat, és  rendeleteket  tartalmazza. Az aláírást   a kézhezvételtől számított 2 napon belül köteles teljesíteni.

(5) A Képviselő-testület üléséről készített  jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót,  jelenléti ívet, az  elfogadott rendeleteket,  az  előterjesztéseket és azok mellékleteit, a rendeletek tervezetét, valamint   név szerinti szavazás és titkos szavazás lebonyolításakor  annak jegyzőkönyvét.

(6) A képviselő külön kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(7) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, amely  a jegyzőkönyv elkészítését segíti elő.   A hangfelvételt a testületi ülést követően 2 évig kell megőrizni.

(8) A lakosság a nyilvános ülés jegyzőkönyvébe történő betekintési jogát az Önkormányzat honlapján közzétett, valamint  jegyzőnél elhelyezett   példány megtekintésével gyakorolhatja. A jegyzőkönyvről illetve annak egy részéről az állampolgár az illetéktörvényben szabályozott díj ellenében másolatot kérhet.

(9)  A közérdekű adat megismerésére írásban benyújtott kérelmet önkormányzati ügyekben a polgármester, államigazgatási ügyekben a jegyző teljesíti a közérdekű adatok megismerésére  irányuló igények teljesítésének rendjét  rögzítő szabályzatban foglaltak szerint.

(10) A zárt ülésen hozott határozatot a nyílt ülésen a polgármester az  Mötv. 52.§.(3)   bekezdésében foglaltak  alapján az adatvédelmi szabályok betartásával  hirdeti ki.

III. Fejezet

31.§.

A képviselőtestület döntései

A képviselő-testület:

 a./  határozatot hoz,

 b./  rendeletet alkot.

32.§.

A képviselőtestület határozata 

(1)A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a.) a jegyzőkönyv-hitelesítők megválasztásáról

b.) a napirend meghatározásáról,

c.) az ügyrendi kérdésekről,

d.) a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,

e.) informális jelentés tudomásulvételéről,

f.)  interpellációra adott válasz elfogadásáról.

(2) A képviselőtestület döntéseit tartalmazó határozatokat   külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos arab sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

 (3)  A határozat megjelölése tartalmazza:

1. határozat számát ( évente, emelkedő számsorrendben, arab számmal ),
2. meghozatalának évét, valamint zárójelben a hónapját római, napját arab számmal,
3. önkormányzati határozat” megjelölést,

(4) A határozat a (3) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

          a Képviselő-testület döntését, a végrehajtására szolgáló határidő és a végrehajtásáért felelős megnevezését.

(5)  A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozataira,   - az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza :

1. a határozat számát,
2. a határozat szövegét,
3. a végrehajtásért felelős nevét,
4.  a végrehajtás határidejét.

33.§.  

Az önkormányzati rendeletalkotás

 (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a polgármester,

b) a képviselő,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző,

e) települési nemzetiségi önkormányzat elnöke és

f) a civil szervezet képviselője.

(2) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt a tárgy szerint illetékes bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti.

 (3) A rendelet-tervezet szakmai előkészítésével a képviselő-testület a jegyzőt bízza meg.

 (4) A jegyző évente felülvizsgálja a hatályos önkormányzati rendeleteket, amely felülvizsgálatról a képviselő-testület munkaterv szerinti májusi ülésén ad tájékoztatást a képviselő-testületnek.

34.§.             

Az önkormányzati rendelet jelölése,

kihirdetése és hatálybalépése

(1) Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos arab sorszámmal kell ellátni és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni.  A megjelölés magában foglalja az önkormányzat megnevezését, nevének rövidítését, az önkormányzati rendelet elnevezést, az önkormányzati rendelet címét.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján az önkormányzati rendeletek jelölési módja az alábbi:

Kurd Község Önkormányzata Képviselő-testületének…/…. (év)…(hó,nap) önkormányzati rendelete a ….. ( rendelet címe)–ról

 (3) Az önkormányzati rendelet hiteles, végleges szövegét - annak elfogadását követően - a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

(4) Az önkormányzati rendeletet szabályszerűen ki kell hirdetni, amely a községháza hirdetőtábláján a rendelet teljes terjedelmű szövegének kifüggesztésével valósul meg.

(5) A rendelet közzétételének formái:

a) a község honlapján való megjelentetés,

b) a Községi Könyvtárban való elhelyezés.

(6 )A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:

a) az önkormányzati rendelet számát, keltét;

b)az önkormányzati rendelet címét,

c) a hatályba lépésének időpontját.                                                                 

IV.  FEJEZET

35.§.

A képviselőtestület programja, munkaterve

(1) A polgármester - a megválasztását követő 6 hónapon belül - az önkormányzat megbízatásának időtartamára programot terjeszt a képviselő-testület elé. A munkaprogram meghatározza - a ciklus időtartamára - mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a megyei, területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza   a község fejlesztési elképzeléseit, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.

36.§.

(1) A testület  rendes üléseit , és tervezett napirendjeit  éves munkaterv rögzíti.

(2)  A munkatervi javaslatot legkésőbb a tárgyév első üléséig a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző - a gazdasági programot figyelembe véve - állít össze.

(3) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot tehet:

1. a képviselő-testület bizottsága,
2. az önkormányzati intézmények vezetői,
3. a jegyző,
4. a nemzetiségi önkormányzatok,
5. településen működő civil szervezetek,
6. települési önkormányzati képviselői.

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell

a) az ülések tervezett időpontját, napirendjét, 

b)a közmeghallgatás témáját, annak időpontját .

V.FEJEZET

A települési képviselő

37.§.

(1) A települési képviselő a község egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit.  A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(2) A képviselőt az Mötv.-ben és az e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik.

(3)   A képviselő főbb jogai:

• részt vehet a képviselő-testület döntései előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,
• kérdést és interpellációt intézhet a tisztségviselőkhöz, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz,
• az írásban benyújtott hozzászólását kérésére a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, illetőleg kérésére véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,
• tanácskozási joggal részt vehet a bizottság ülésén; javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, melyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a javaslattevőt meg kell hívni,
• önálló indítványt terjeszthet elő,
• megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet

(4)  A képviselő kötelezettsége:

• olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
• tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, az ülésekről való távolmaradását akadályoztatása esetén bejelenteni,
• a bizottsági tagságával összefüggő feladatait ellátni, annak ülésein részt venni,
• a vele szemben felmerült kizárási okot a napirend tárgyalása előtt bejelenteni,
• választóival megfelelő kapcsolatot tartani (beszámoló, fogadóóra).
• felkérés alapján részt venni a testületi ülés előkészítésében, vizsgálatokban,
• írásban vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület, a bizottság ülésén, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van és
• személyes érintettségét bejelenteni a döntéshozatalnál.

(5)  A képviselő a testületi ülést megelőző 10. napig írásban és indokolással ellátva kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül az önkormányzati ügyben átruházott hatáskörben hozott polgármesteri,  bizottsági döntést, amelyről a képviselő-testület soron következő ülésén dönt. 

(6) A (4) bekezdésben meghatározott kezdeményezés esetén a képviselő- testület normatív határozattal dönt az átruházott hatáskörben hozott döntés  megváltoztatásáról, vagy helyben hagyásáról.

(7)  A testületi tagok és a bizottságok nem képviselő tagjai kötelesek a tudomásukra jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni. A titoktartási kötelezettsége a megbízatása lejárta után is fennáll.

(8)  A polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítésének eljárási szabályait a rendelet  3. melléklete tartalmazza.

VI.FEJEZET

A képviselő-testület szervei

A polgármester

38.§.

(1) A polgármester főállásban tölti be tisztségét.

(2) A polgármester a jogszabályokban meghatározott feladatain túl

a) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését és széles körű nyilvánosságát,

b) segíti a települési képviselők és a bizottság munkáját és

c) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel.

(3) A polgármester szabadságigényét köteles írásban bejelenteni a szabadság engedély tömbbe való bejegyzéssel, amelyet az alpolgármester, annak távollétében a az Igazgatási és Ügyrendi  Bizottság elnöke ellenjegyez.

Az alpolgármester

39. §

(1)^[1] Az alpolgármester főállású megbízatásban tölti be tisztségét, tevékenységét a polgármester irányításával végzi.

(2) Az alpolgármester a polgármester távolléte és akadályoztatása esetén gyakorolja a polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat.

(3) Az alpolgármester a polgármestert megillető jogosítványok gyakorlásáról a polgármester akadályoztatásnak megszűnését követően haladéktalanul beszámol a polgármesternek.

A képviselőtestület bizottsága

40.§.

(1)  A  képviselőtestület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságokat választhat. Törvényben meghatározott esetekben az abban elrendelt bizottság megalakítása kötelező.

(2)A bizottság képviselőtestületi döntés előkészítő, a képviselőtestület által átruházott hatósági, valamint önkormányzati nem hatósági jogkör gyakorlásával összefüggő, továbbá a hozott döntések végrehajtásának szervezésével, valamint ellenőrzésével kapcsolatos tevékenységet lát el. A képviselőtestület a bizottság döntését felülvizsgálhatja, a polgármester pedig felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását.

(3) A bizottság a belső működési szabályait - az Mötv. és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.

(4)   A képviselőtestület a bizottság létrehozásakor:

1. dönt a bizottság elnevezéséről,
2. rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,
3. meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek,
4. határozza meg a bizottságok feladat- és hatáskörét.

(5)  A képviselőtestület  hatásköreit bizottságára  átruházhatja, és a bizottság döntését felülvizsgálhatja, önkormányzati rendeletben önkormányzati hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának.  A bizottság tagjainak névsorát a 2. függelék,   a képviselő-testület   szerveire átruházott hatásköreit a 4. melléklet tartalmazza.

Bizottságok

41. §.

(1)  Az önkormányzat  állandó, és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az önkormányzat által létrehozott állandó bizottság elnevezése:

                               Igazgatási  és Ügyrendi,  bizottság,  tagjainak száma: 3 fő

(3) Feladatai:

1. A jegyző és a polgármester  által felkért ügyekben   előkészítik a testület döntéseit, szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását;
2. a testület  egyedi döntése alapján előkészítik a bizottsági állásfoglalásokat az előterjesztésekhez,
3. döntenek a testület  által átruházott hatáskörében;
4. döntenek bizottsági tag esetén a bizottsági döntéshozatalból való kizárás ügyében,
5. Döntést hoz ügyrendi kérdések felmerülésekor;
6. népszavazás előkészítésében aktívín részt vesz;
7. Ellátja a képviselőtestület titkos szavazásainak lebonyolításával kapcsolatos teendőket;
8. vagyonnyilatkozatok nyilvántartását, ellenőrzését és vizsgálatát elvégzi;
9. az önkormányzati képviselőnek az összeférhetetlen jogviszonya megszüntetéséről szóló lemondással kapcsolatos teendőit, továbbá végzi az összeférhetetlenségi (méltatlansági) eljárással kapcsolatos feladatokat;
10. ellátja a polgármester jutalmazására vonatkozó javaslatok kidolgozását, és képviselő-testület elé terjesztését.

A bizottságok működése és főbb feladatai

42.§.

(1) A bizottság üléseit annak elnöke hívja össze. Az elnök akadályoztatása esetén az ügyrendben felhatalmazott személy jogosult az elnöki feladatok ellátására.

(2) A bizottság ülése nyilvános. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselőtestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A bizottság zárt ülésére a képviselőtestület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt.

(5) A bizottság a képviselőtestület által a bizottság elé utalt kérdést a határozatban megjelölt időpontban, illetve időpontig köteles megtárgyalni.

(6) A bizottság ügyviteli teendőinek ellátásáról a hivatal útján a jegyző gondoskodik.

43. §.

(1) A bizottság tagjai   szavazati joggal részt vehetnek a bizottság ülésein, javasolhatják témakörök napirendre tűzését, a bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben felvilágosítást kérhetnek, szakértőket vehetnek igénybe, valamint megbízás alapján képviselik a bizottságot.

(2) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke és tagja ír  alá. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A jegyzőkönyvet a testületi ülést követő 15 napon belül elektronikus úton – az erre létrehozott elektronikus rendszer használatával – meg kell küldeni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek ( Tolna Megyei Kormányhivatalnak ).

(4) A bizottság átruházott hatáskörben hozott határozatait 15 napon belül az érintettekkel közölni kell.

A közös önkormányzati hivatal

44.§.

(1) Az önkormányzat külön megállapodás alapján Gyulaj, Csibrák  Község Önkormányzataival együttműködve  a közigazgatási ügyek döntésre előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok végrehajtására  - , Kurdi  Közös Önkormányzati Hivatalt hozott létre. A hivatal székhelye: 7226 Kurd,Petőfi u.11.

(2)A hivatal működésének szabályozását a testületek által jóváhagyott  a  hivatalra vonatkozó  Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

(3)  A hivatal jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, melyet   Kurd  község polgármestere irányítása mellett a jegyző vezet.

(4)  A Hivatal feladata továbbá a települési nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásban foglaltak végrehajtása.

A jegyző

45.§.

(1)  Mötv. 81.§. (3) bekezdésben foglaltak alapján  a jegyző vezeti a hivatalt.

(2)  A jegyzőt, távolléte esetén a hivatal   vezető tanácsosa  helyettesíti.

(3)  A jegyző és helyettesítéssel megbízott  egyidejű betöltetlensége, és  tartós akadályoztatása esetén  a polgármesterek tanácsa ( Mötv. 83.§. b) pont ), a járás más, kinevezett jegyzőjét, aljegyzőjét – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásával megbízhatja.

(4) A jegyző feletti munkáltatói jogokat a polgármesterek tanácsa, az egyéb munkáltatói jogokat Kurd község polgármestere gyakorolja.

Társulások

46.§.

(1)  Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A képviselő-testület elsősorban más települések képviselő-testületeivel, a megyei közgyűléssel, gazdasági, szolgáltató szer­vezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.

(2) A társulások működését, feladat- és hatáskörét – az Mötv., valamint külön jogszabályban meghatározott rendelkezések figyelembe vételével – a társult önkormányzatokkal kötött megállapodások szabályozzák.

(3) Az Önkormányzat  kapcsolatai:

1. Kurd Község Német Nemzetiségi Önkormányzata,
2. Kurd  Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata,
3. Kurd-Csibrák Önkormányzatok Óvodai Társulása
4. Kapos-menti Terület- és Vidékfejlesztési Társulás
5. Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás,
6. Dombóvár és Környéke Kistérségi Ivóvízminőség-javító Társulás,
7. Dombóvár Térségi Humán Szolgáltató Társulás,

VII. FEJEZET

47.§.

Nemzetiségi önkormányzatok

(1) A képviselőtestület az Mötv.,valamint a nemzetiségek jogairól szóló 2011 évi CLXXIX. törvény (továbbiakban (Njtv.) alapján szoros együttműködést tart fenn  a településen működő nemzetiségi önkormányzatokkal.  Az  együttműködés szabályait külön megállapodás rögzíti, melynek felülvizsgálatát évente  el kell végezni.

(2) Jogszabály előírhatja a nemzetiségi önkormányzatok véleményének kikérését a döntéshozatal előtt. Ez esetben a döntést a nemzetiségi önkormányzat véleménye nélkül meghozni nem lehet.

(3) Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat közötti kapcsolattartás technikai feltételeit a polgármester a jegyző útján biztosítja.

VIII. FEJEZET

48.§.

Az önkormányzat gazdasági alapjai

(1) A képviselőtestület éves költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az éves állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előirt és önként vállalt feladatai alapján koncepciót célszerű  összeállítani.

(3) A polgármester az önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről tájékoztatja a testületet.

(4) A költségvetési évet követően a polgármester rendelettervezetet terjeszt elő a zárszámadásról. A rendelettervezet tartalmát az államháztartási törvény határozza meg.

(5) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a közös önkormányzati hivatal útján látja el. 

(6) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

49.§.

Az önkormányzat és az önkormányzat által alapított költségvetési szervek gazdálkodásának ellenőrzését külső szakértőként megbízott belső ellenőr látja el.

IX. FEJEZET

Záró rendelkezések

50.§.

(1) Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata a kihírdetést követő napon lép hatályba.

(2) Jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat 5/2007.05.14.)számú,valamint az azt módosító  22/2011.(XII.14.)számú, a  11/2011.(IV.30.) számú  a 10/2010. (X. 19.)számú, a 10/2008.(X.17)számú,  és a   15/2007.(XII.15.)számú,   rendeletek.

Kurd, 2015. 02.27.

    Müller János                                     Horváthné Tóth Valéria

Polgármester                                                       jegyző

A rendelet kihírdetése megtörtént.

2015.03.06.

Horváthné Tóth Valéria

jegyző