Izmény Község Önkormányzati Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban Gyvt.) 29. § (1)-(2) bekezdésében és 131. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, a gyermekvédelem helyi rendszeréről az alábbi rendeletet alkotja:

 I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. § E rendelet célja, hogy Izmény község közigazgatási területén - a Gyvt-ben, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Korm. Rendeletben és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az önkormányzat segítséget nyújt a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, illetve gondoskodik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről.

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed:

a) a b) és c) pontban foglalt eltéréssel Izmény község közigazgatási területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint - ha nemzetközi szerződés máshogy nem rendelkezik – letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire,

b) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (a) pontban foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekeire;

c) az Izmény község közigazgatási területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmére is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

(2) E rendelet hatálya Izmény község közigazgatási területén működő intézményekre terjed ki.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki az óvodai nevelés és az iskolai oktatás-nevelés keretében biztosított napközbeni ellátásra, ha az az közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 114. §-a alapján ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások, illetve a 115. § (1)-(2) bekezdése  alapján térítési díj fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások körébe tartozik.

A gyermekek védelmének rendszere

3. § (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésre, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.

(2) A képviselő-testület e rendeletben foglaltak szerint biztosítja a pénzbeli és természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, továbbá szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást.

(3) A gyermekek védelmét a képviselő-testület az alábbi pénzbeli, természetbeni ellátások és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében biztosítja:

a)[1] Pénzbeli vagy természetbeni ellátásként rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, óvodáztatási támogatás

            b) Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:

                        - gyermekjóléti szolgáltatás,

                        - gyermekek napközbeni ellátása,

- gyermekek átmeneti gondozása.

II. Fejezet

A pénzbeli és természetbeni ellátások

Eljárási rendelkezések

4. §[2] A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdése alapján a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtandó pénzbeli támogatások, valamint a természetben nyújtandó támogatások igénylésének és megállapításának részletes feltételeit és eljárásrendjét Izmény Község Önkormányzati Képviselő-testülete a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról szóló             /2013 (XII.30.) önkormányzati rendelete szabályozza.

A rendszeres gyermekvédelmi támogatás[3]

5-8. §

A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

9. § (1) [4]

Óvodáztatási támogatás[5]

9/A. § (1) A jegyző a Gyvt. 20/C. § (1) bekezdés szerinti óvodáztatási támogatást állapít meg annak, aki a Gyvt. 19.§.-20.§.-aiban foglalt feltételeknek, illetve a Gyvt. 20/C. §. (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel. A kérelmet jelen rendelet 1. számú mellékletében kérelmen kell benyújtani a Körjegyzőségi Irodához.

(2) Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítására és a támogatás folyósítására a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) kormányrendelet (a továbbiakban: Gyer.) 68/F., 68/G., 68/I., 68/K. §-ait kell alkalmazni.

(3) Az óvodáztatási támogatás összegét a Gyvt. 20/C. § (3) bekezdése szerint kell megállapítani.

(4) Az első alkalommal megállapított óvodáztatási támogatást természetben kell nyújtani:

a./ a védelembe vett gyermek családgondozójának és az óvodavezető javaslata alapján

b./ az óvodavezető és a gyermekjóléti szolgálat javaslata alapján

(5) A természetben nyújtott óvodáztatási támogatást a körjegyző a Gyermekjóléti Szolgálat közreműködésével biztosítja, aki a támogatás számlával történő elszámolására köteles.

(6) A természetben megállapított óvodáztatási támogatást a Gyer. 68/H. §. (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően lehet felhasználni.

A természetben nyújtott ellátások

10. § (1)[7] [8]

III. Fejezet

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Általános szabályok

11. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő kérelmére történik, kivéve, ha a Gyvt. másként rendelkezik. Cselekvőképtelen személy kérelmét törvényes képviselője terjeszti elő, korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét a törvényes képviselőjének a beleegyezésével terjesztheti elő.

(2) A kérelmező a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmet az ellátást biztosító intézménynél nyújthatja be.

(3) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást nyújtó intézmény vezetője dönt a:

a) az ellátások igénybevételéről, kivéve, ha a gyermekjóléti szolgálat szolgáltatása hatósági rendelkezésen alapul,

b) az ellátásért fizetendő személyi térítési díjról, amennyiben az ellátást nem térítésmentesen biztosítja az önkormányzat.

Gyermekjóléti alapellátások

12. § (1) A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának, illetve a gyermek családjából való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához.

(2) Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

a) gyermekjóléti szolgálat,

b) gyermekek napközbeni ellátása keretében: óvoda, iskolai napközis foglalkozás.

c) gyermekek átmeneti gondozása.

Gyermekjóléti szolgálat

13. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat Bonyhád település önkormányzatával kötött társulási megállapodás alapján a Bonyhád Fáy A. ltp. 34. szám alatti székhelyű Gyermekjóléti Szolgálat és Családsegítő Központ (a továbbiakban: gyermekjóléti szolgálat) segítségével biztosítja.

(2) A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el a védőnői szolgálattal együttműködve.

(3) A gyermekjóléti szolgálat feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében

a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése;

b) a családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése;

c) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése;

d) szabadidős programok szervezése;

e) hivatalos ügyek intézésének segítése.

(4) A gyermekjóléti szolgálat feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében

a) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben;

b) veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése;

c) az észlelő és jelző rendszerben résztvevő személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása.

(5) A gyermekjóléti szolgálat feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében

a) a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: családgondozás) a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása;

b) a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, gyermekelhelyezés és kapcsolattartás esetében;

c) az egészségügyi és szociális ellátás - különösen a családsegítő szolgáltatás -, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése;

d) javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására.

(6) A gyermekjóléti szolgálat feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében

a) a családgondozás biztosítása a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához;

b) utógondozó szociális munka biztosítása a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez.

(7) A gyermekjóléti szolgálat tevékenységi körében

a) figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét;

b) meghallgatja a gyermek panaszát és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket;

c) elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét;

d) szervezi a helyettes szülői hálózatot;

e) segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását;

f) kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését;

g) szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz történő hozzájutást.

14. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

(2) A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a jegyző, a gyámhivatal vagy bármely más hatóság, illetve állampolgár – gyermek veszélyeztetettségére utaló – jelzése alapján végzi. A kérelmet előterjeszteni, illetve jelzést megtenni közvetlenül a családgondozónál lehet.

(3) Az ellátás biztosítását a családgondozó intézkedése alapozza meg.

A gyermekek napközbeni ellátása

15. § (1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését szervezi meg azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

(2) A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi formái: óvoda és általános iskolai napközi.

A gyermekek átmeneti gondozása

16. § (1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetésről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról kell gondoskodni.

(2) A gyermekek átmeneti gondozása az önkormányzat jegyzője által kijelölt helyettes szülőnél szervezhető meg. Az átmeneti gondozás – egy gondozott esetében – legfeljebb 6 hónapig tarthat.

(3) A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását – a szülők kérelmére vagy beleegyezésével – saját háztartásában biztosítja.

(4) A helyettes szülő tevékenységet helyettes szülői jogviszonyban végzi, amely jogokat és kötelességeket tartalmazó, írásba foglalt megállapodás alapján jön létre.

A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a megállapodás megkötésére.

(5) A helyettes szülői ellátás térítésmentes.

Térítési díj

17. § (1) Az óvodai ellátás, illetve az iskolai napközis foglalkozás keretében biztosított ellátások közül az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.

(2) Az étkeztetésért fizetendő intézményi térítési díjat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(3) A megállapított intézményi térítési díj alapján a személyi térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg, s erről az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a térítési díj fizetésére kötelezettet. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

(4) A képviselő-testület az intézményvezető javaslata alapján a személyi térítési díj összegét méltányosságból csökkentheti vagy elengedheti, amennyiben a díjfizetésre kötelezett családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és a térítési díj megfizetése a család megélhetését veszélyezteti.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

18. § (1) Jelen rendelet 2005. április 1. napján lép hatályba.

(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Gyvt., továbbá a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükkor felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendeletben és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a gyermekek védelméről szóló 5/2004. (XI.3.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.