1. § A rendelet célja, hogy a lakástörvénnyel összhangban – a polgári jog alapelveit szem előtt tartva – megteremtse az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokkal, és nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel való eredményesebb gazdálkodás feltételeit.

2. § A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő minden lakásra, és nem lakás céljára szolgáló helyiségre (továbbiakban: lakás ).

3. § (1) Az önkormányzat a lakásokat:

(2) Az (1) bekezdés b.) - c.) pontjának meghatározottak szerint hasznosítható lakás is bérbe adható szociális rászorultnak, azonnali intézkedést igénylő, súlyos válsághelyzetbe került személy vagy család elhelyezésének szükségessége esetén.

(3) A „Péróból a faluba!” program keretében önkormányzati bérlakások jegyzékét az 1/A. számú melléklet tartalmazza , mely lakásokat kizárólag ingyenes – élethosszig tartó - használatra lehetne átadni, a programban részt vevő személyeknek.

(4)³ A lakások és a lakásigények nyilvántartását a Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal Váraljai Irodája végzi. A szociális lakások címjegyzékét az 1. számú melléklet, a helyiségek címjegyzékét a 2. számú melléklet tartalmazza.

4. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati lakásokra vonatkozó bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlásával a polgármestert bízza meg.

(2) Ahol a Lt. a felek megállapodására utal, ott a megállapodás tartalmát bérbeadói részről – a lakástörvény és e rendelet keretei között - a polgármester határozza meg.

(3)⁴ Az önkormányzati lakás bérletére vonatkozó kérelmet a Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal Váraljai Irodához kell benyújtani.

5. § (1) Szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra lakásnyilvántartásba vételi kérelmet az a nagykorú személy jogosult benyújtani, akinek:

(2) Szociális helyzet alapján legfeljebb az alábbi méretű lakás adható bérbe:

6. § (1)⁶ A lakásnyilvántartásba vételi kérelmet a rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal Váraljai Irodához.

(2)⁷ A Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal Váraljai Irodája nyilvántartásba veszi a lakásigényt, amennyiben az megfelel az 5. §-ban foglalt feltételeknek, és erről, illetve a nyilvántartásba vétel megtagadásáról – a kérelem benyújtását követő 20 munkanapon belül – értesíti az igénylőt.A nyilvántartásba vétel megtagadásáról szóló értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül az igénylő kérheti a képviselő-testület felülvizsgálatát, melyről a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

7. § A lakásnyilvántartásba vétel az értesítést követő 2 évre szól. Amennyiben az igénylő lakáshelyzete nem rendeződik a 2 év alatt, a jogosultság igazolása mellett új kérelmet kell benyújtania.

8. § (1) A lakásnyilvántartásba felvett igénylő a lakásbérleti jogát pályázat útján nyerheti el.

(2)⁸ A pályázatot a Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal Váraljai Iroda írja ki a lakás megüresedését követő 8 munkanapon belül. A pályázati felhívást közzé kell tenni az önkormányzat hirdető tábláján és épületében, legalább 7 munkanapon keresztül.

(3)⁹ A pályázatokat a Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal Váraljai Irodáján kell benyújtani, a rendelet 5. számú melléklete szerinti formanyomtatványon.

9. § (1) A szociális bérlakás elnyerésére pályázók közül a bérlő személyét a Környezetvédelmi és Településrendezési Bizottság (a továbbiakban: KTB) jelöli ki, az alábbi főbb szempontok alapján:

(2)¹⁰ A KTB döntését követően – a Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal Váraljai Irodájának értesítése alapján – a bérbeadó felhívja a kijelölt bérlőt a bérleti szerződés megkötésére, a döntést követő 5 munkanapon belül. A kijelölést követően a lakásnyilvántartásba szolgáltatott adatokat ismételten igazolni kell, kivéve, ha a lakásnyilvántartásba történő felvétel a kijelölést megelőző 3 hónapon belül történt.

(3) Ha a kijelölt bérlő az értesítést követő 10 napon belül nem köti meg a bérleti szerződést, az KTB a már benyújtott pályázatok alapján újabb bérlőt jelöl ki.

(4) A KTB pályázat alapján történő kijelölése ellen 15 napon belül a képviselő-testületnél kérhető felülvizsgálat, melynek azt a soron következő ülésen tárgyalnia kell.

10. § A szociális helyzet alapján legfeljebb 5 évre szóló bérleti szerződés köthető. A határozott idő eltelte után felül kell vizsgálni a bérlő szociális és lakáshelyzetét, a jogosultsági feltételek fennállása esetén a bérleti jogviszony meghosszabbítható legfeljebb 5 évre. A bérleti jogviszony mindaddig meghosszabbítható, amíg a bérlő jogosultsági feltételei fennállnak és lakáshelyzete másként nem oldható meg.

11. § (1) Pályázat nélkül adható bérbe lakás a 3. § (1) bekezdés c.) pontja alapján:

(2) A bérleti díjak mértékét a 5. számú melléklet határozza meg azzal, hogy az Ltv. 34. § (4) bekezdésére figyelemmel kell lenni.

12. § (1) ¹³A 2. mellékletben helyiségeket piaci alapon, a melléklet szerint meghatározott bérleti díjak alapján adja bérbe a Képviselő-testület. A nem egyedi megállapodás alapján bérbe adható helyiségek vonatkozásában a bérbeadás jogát Képviselő-testület a Polgármesterre ruházza át.

(2)¹⁴ Az árverési licitet a Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal Váraljai Irodája írja ki, a lakás megüresedését követő 15 napon belül. A kiírást közzé kell tenni az önkormányzat hirdető tábláján és épületében, legalább 30 napig.

(3) A bérleti szerződést azzal a licitálóval köti meg a bérbeadó – az árverésen készült jegyzőkönyv alapján – aki a legmagasabb összegű lakbér fizetését vállalta.

(4) Az árverés sikertelensége esetén, vagy ha az árverésen bérleti jogot nyerő ajánlattevő az árverést követő 15 napon belül nem köti meg a bérleti szerződést, és az árverést követő 3 hónapon belül nem veszik bérbe a lakást a kikiáltási áron, újabb árverést kell kiírni. Újabb kiírás esetén a minimum bérleti díj 20 %-kal csökkenthető.

(5) A helyiségek bérleti díját a felek határozzák meg, a bérbeadót a polgármester képviseli.

13. § (1) A bérbeadó a lakást komfortfokozatának megfelelő lakásberendezéssel együtt, a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni.

(2) A lakás komfortfokozatának megfelelő lakásberendezéseket a rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

(3) A lakásbérleti jogviszonyt a bérlő és a bérbeadó szerződése hozza létre, a tulajdonos önkormányzat által meghatározott feltételekkel. A bérleti szerződés a lakásra, és annak helyiségeire terjed ki.

14. § A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá a lakást, és látja el komfortfokozatának megfelelő berendezésekkel. A megállapodásban rögzíteni kell a felmerült költségeket és a megtérítés lehetőségét, feltételeit.

15. § (1) A bérbeadó az Ltv. 13. §. (1) bekezdésben foglalt munkákról, illetve annak költségeinek viseléséről megállapodást köt a bérlővel. Megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

(2) Az (1) bekezdésben említett munkák elvégzése a szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetén a bérlőt terhelik, a szerződés megkötésekor azonban a fizetendő lakbér összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani.

(3) Amennyiben a bérlő az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, úgy lakbérét a bérbe adó által elvégzett munka éves összegével emelten kell megállapítani.

16. § (1) A bérlő - a polgármesterrel (továbbiakban: bérbe adóval) kötött megállapodás alapján - a lakást átalakíthatja, korszerűsítheti.

(2) Bérbe adó a költségeket csak akkor vállalja át, ha a lakás komfortfokozata növekedett és a bérlő vállalja a lakás új besorolásának megfelelő lakbér fizetését, valamint fűtéskorszerűsítés esetén.

(3) Az elvégzendő munkát tételesen rögzíteni kell, az elszámolás pedig szakértő által készített költségvetés és számla alapján történhet.

(4) A bérlő ráfordításait lakbérének szüneteltetésével vagy mérséklésével nyerheti vissza, illetve indokolt esetben készpénzfizetés vagy egyéb megállapodás köthető rá.

17. § A bérleti szerződés megszűnésekor a bérlő köteles a lakást és lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban - tisztán, frissen meszelten, a lakásberendezések kijavítása után - a bérbe adónak visszaadni.

18. § A képviselő-testület felhatalmazza polgármesterét, hogy az Ltv.-ben és a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a bérlővel szabadon megállapodjon.

19. § A lakást jogcím nélkül használó személy a lakáshasználat első 6 hónapjában a lakbérnek megfelelő összegű használati díjat köteles fizetni. 6 hónap és 1 év között a használati díj a lakbér kétszerese, 1 év után pedig háromszorosa.

20. § A bérbeadó a rendeltetésszerű lakáshasználatot, valamint a lakásbérleti szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egy alkalommal, előzetes bejelentést követően ellenőrizheti. A bérlő köteles biztosítani a lakásba történő bejutást, illetőleg tűrni az ellenőrzést.

21. § (1)¹⁷ A bérlő a lakásba befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét, melyhez a bérbeadó hozzájárulása nem szükséges.

(2) A bérlő a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása esetén befogadhatja élettársát, testvérét, testvére házastársát, valamint testvére gyermekét.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott személyek részére a hozzájárulás csak akkor adható ki, ha:

(4) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnésekor a befogadott személy köteles a lakásból kiköltözni. A hozzájárulással befogadott személy a bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására akkor tarthat igényt, ha a befogadás óta legalább 1 évig életvitelszerűen a lakásban lakott, és az őt befogadó bérlő ellátásáról gondoskodott és szociális alapon történő bérbeadás esetén a rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.

(5) Ha a bérbeadó tudomására jut, hogy a lakásban illetéktelen személy lakik, köteles a bérlőt felszólítani a bérbeadói hozzájárulás nélkül befogadott személy lakás használatának 8 napon belüli megszüntetésére.

22. § (1) A bérlő a lakást albérletbe nem adhatja.

(2) A hozzájárulás nélküli albérletbe adás olyan súlyos szerződésszegésnek minősül, mely megalapozza az Ltv. 24. § (1) bekezdés b.) pontjában foglalt felmondást.

23. § (1) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony az Ltv. 23. § (3) bekezdése alapján szűnik meg, és alacsonyabb lakbérű cserelakás biztosít az önkormányzat, pénzbeni megtérítésére nincs lehetőség.

(2) Ha a bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést írásban felmondja, a bérlő cserehelyiség biztosítására tarthat igényt. Amennyiben cserehelyiséget a bérbeadó biztosítani nem tud, a bérlő pénzbeli térítésre jogosult.

(3) A pénzbeli térítés mértéke:

(4) A pénzbeli térítést a lakás leadásának hónapjában fizetendő lakbér összegével kell számítani.

(5) Ha a lakásbérlet az Ltv. 23. § (1) bekezdés b.) pontja alapján szűnik meg, a lakásban visszamaradó személyeket el kell helyezni. Amennyiben az elhelyezésre alkalmas üres lakás nincs, úgy legfeljebb 1 évig albérleti hozzájárulást kell megállapítani, a lakbértámogatásra vonatkozó eljárási szabályok szerint. Az albérleti hozzájárulás mértéke nem lehet több a jogszerűen adható lakásfenntartási támogatás és lakbér támogatás együttes összegénél.

(6) A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy - kivéve a bérleti jog folytatására jogosultat - másik lakásban való elhelyezésre nem tarthat igényt.

(7) A 26. § (2) bekezdésben felsorolt személyek a bérleti jog folytatására jogosultak, így velük új bérleti szerződést kötni nem kell, azt csak módosítani szükséges a bérleti jogot folytató bérlő nevére.

24. § (1) A bérlő a lakás használatáért bérleti díjat köteles fizetni, minden hónap 15. napjáig.

(2) A bérleti díjak évente legfeljebb egy alkalommal módosíthatóak, úgy hogy erről a bérlőt legalább 60 nappal előbb értesíteni kell. Amennyiben a bérlő a módosított díjjal nem ért egyet, az Ltv. 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

25. § (1) A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a lakbér összegét a 12. számú melléklet szerint kell megállapítani.

(2) A piaci alapon bérbe adott lakások esetén az árverési liciten meghirdetett – kikiáltási alapul szolgáló - lakbérek mértékét a (2) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy az önkormányzat ebből származó bevételei nyereséget is tartalmazzanak.

26. § (1) Az elidegenítésről az Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) határozattal dönt. Az el nem idegeníthető lakások jegyzékét a 8. számú, az el nem idegeníthető nem lakás céljára szolgáló helyiségeket a 9. számú melléklet tartalmazza.

(2) Eladásra kijelölt lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség esetén a vevő – árverés alapján – az összességében legelőnyösebb vételi ajánlatot tevő személy. Az önkormányzati vagyon elidegenítésére - az elidegenítést elhatározó döntés alapján - nyilvános pályázati úton (árveréssel) történik, kivéve a (3) bekezdésben foglaltakat. A pályázati felhívás közzétételéről a polgármester gondoskodik.

(3) Nem kell pályázatot kiírni

(4) A pályázatot, árverési hirdetményt a határidő, illetve az eseményt megelőzően legalább 1 hónappal előbb közzé kell tenni. A közzététel a megyei újságban és a helyben szokásos módon történik.

(5) Pályázat, árverés esetén a pénztárba történő befizetendő bánatpénz összegéről a pályázat kiírásakor kell határozni.

(6) Eredménytelen árverést követően az árverés időpontjától számított 1 évig a polgármester jogosult - legalább a pályázati kiírásban meghatározott - forgalmi értéken történő eladásra. Az eladásról a soron következő ülésen a képviselő-testületet tájékoztatni kell. Amennyiben a fenti időpontig ajánlat nem érkezik, úgy a képviselő-testület az ingatlan sorsáról megismételt pályázati eljárás keretében dönt.

(7) Beépítetlen ingatlan értékesítése esetén beépítési kötelezettséget kell előírni, melynek időtartama az adásvételi szerződés aláírásától számított 5 év. Ettől való bármely eltérést a képviselő-testület engedélyezheti. A beépítési kötelezettség teljesítésének biztosítékául elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. A beépítési kötelezettség teljesítése jogerős, használatbavételi engedéllyel igazolandó. Amennyiben a vevő a beépítési kötelezettségnek határidőre nem tesz eleget és az építkezést nem kezdte meg, az ingatlan tulajdonjoga az eladási ár kamatmentes visszafizetése mellett visszaszáll az önkormányzatra. Az eladási árból le kell vonni az adásvételi szerződés aláírásától számított telekhasználati díjat.

(8) A lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség értékesítéséről a képviselő-testületi ülésen a polgármester tájékoztatja a Képviselő-testületet.

27. § (1) A lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség vételárát a helyi forgalmi érték és az Ltv. 52. §-ában foglaltak figyelembevételével kell meghatározni. A helyi forgalmi érték megállapítása ingatlanszakértő által készített, 3 hónapnál nem régebbi értékbecslés, illetve ha alapján történik.

(2) A vevő által a lakáson vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiségen végzett értéknövelő beruházás esetén az Ltv. 52. §-ának (2) bekezdése alapján a vevő kizárólag abban az esetben kérheti a helyi forgalmi értékből történő levonást, ha a bérlő értéknövelő beruházásáról az Önkormányzattal az e rendelet 17. §. (1) bekezdésében meghatározott megállapodást megkötötte, valamint ha a beruházás értéke a bérleti díjba nem került beszámításra, és amelynek igazolt és levonható mértékéről az ingatlanszakértő nyilatkozata alapján a polgármester a KTB egyetértésével döntött.

(3) Amennyiben az elővásárlási jog jogosultja a bérlő (a továbbiakban: jogosult), számára lakás elidegenítése esetén az (1) bekezdés alapján számított vételárat tíz százalékkal csökkenteni kell.

28. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló, elidegenítésre kijelölt lakásra elővásárlási jog illeti meg:

(2) Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugdíjas vagy a külön jogszabályokban meghatározott nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

(3) Az elővásárlási jogot a jogosult az árverés eredményéről szóló értesítő kézhezvételét követő 30 napon belül gyakorolhatja.

29. § (1) A jogosult lakásvásárlás során részletfizetési kedvezmény választása esetén első vételár részletként a vételárból húsz százalékot köteles megfizetni az adásvételi szerződés megkötésekor. A további vételár részleteket egyenlő mértékben, legkésőbb az adásvételi szerződés aláírását követő naptól számított öt éven belül kell kiegyenlíteni.

(2) A részletfizetési kedvezmény választása esetén a jogosult az adott évi jegybanki alapkamat megfizetésére köteles. A részletfizetést semmilyen egyéb költség nem terheli. A kamat mértékének meghatározásakor minden évben az adásvételi szerződés aláírásának hónapján és napján érvényes jegybanki alapkamatot kell irányadónak tekinteni.

(3) A részletfizetési időszak csökkentett mértékének választása, illetőleg szerződéskötés utáni lecsökkentése, valamint lejárat előtti egyösszegű kiegyenlítés esetén a hátralékos vételár mértéke csökken a hátralévő futamidőre eső kamat összegével.

(4) A nem lakás céljára szolgáló helyiség vételárának legalább 50%-át egy összegben köteles megfizetni a vevő. A vevőt a vételár-hátralékra nem illeti meg vételár-engedmény. A vételár-hátralékot egyenlő részletekben, maximum 3 éves részletfizetéssel köteles, az adott évi jegybanki alapkamattal növelten megfizetni, melynek meghatározására a (2) bekezdésben foglaltak az irányadóak.

30. § (1) Amennyiben az elővásárlási jog jogosultja a szerződés megkötésével egyidejűleg vál1alja a vételár egy összegben történő megfizetését, részére 10 % vételárkedvezményt kell biztosítani.

(2) Amennyiben az elővásárlási jog jogosultja 5 évnél rövidebb időtartamú törlesztést vállal, az alábbiak szerinti engedmény illeti meg a vételár-hátralékból:

(3) Ezen § (1)-(2) bekezdései a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére és az elővásárlási joggal nem rendelkezők részére nem alkalmazhatók.

31. § (1) Amennyiben az elővásárlási jog jogosultja a lakást részletfizetési kedvezménnyel vásárolja meg, úgy a részletfizetés időtartamára a pénztartozás biztosítására az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjogot átruházó szerződéssel egyidejűleg elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni a részletfizetés időtartamára.

(2) Az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakás elidegenítéséhez a képviselőtestület indokolt esetben hozzájárulhat.

(3) Elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakás további megterheléséhez a képviselőtestület az önkormányzatot megillető ranghelyet követő ranghelyre történő bejegyzéshez járulhat hozzá.

32. § (1) Az önkormányzat, az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakóépületeinek (a bennük lévő lakások) elidegenítéséből származó, 1994. március 31. napját követően befolyó teljes bevételét a számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán köteles elhelyezni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség az állami tulajdonú lakóépületek (a bennük lévő lakások) elidegenítéséből származó, önkormányzatot megillető bevételekre is vonatkozik.

(3) Az önkormányzat az (1) és (2) bekezdésben említett bevételét csak a tulajdonában lévő lakóépületeinek (lakóépület részeinek) felújítására és azzal együtt végzett korszerűsítésére (a továbbiakban együtt: felújítás), továbbá új lakás építésére, valamint kényszerbérlet felszámolására használhatja fel.

(4) A lakás és helyiség elidegenítéséből származó bevételből az önkormányzat levonhatja

(5) Az önkormányzat az (1) és (2) bekezdésben említett bevételét szociális alapon történő bérbeadás céljára, használt lakás vásárlására is felhasználhatja.

(6) Az önkormányzat az (1)-(2) bekezdésében említett bevételét - a külön jogszabályban meghatározott lakáscélú lakossági adósságkezelés során - a hitelintézettől felvett lakáskölcsönre fennálló tartozás kiegyenlítésére, továbbá településrendezési tervek szerint lakóövezetbe sorolt területek közművesítésére, építési telkek kialakítására, lakásépítési és lakásvásárlási támogatás nyújtására, emberi lakhatás céljára nem alkalmas telepek felszámolására, csereingatlan biztosítására irányuló kötelezettség teljesítésére is felhasználhatja.

33. § (1) A lakások igénylésével és bérletével kapcsolatosan – az érintett polgárokról – a személyi adat- és népesség-nyilvántartásban kezelt adatok használhatóak fel.

(2) Az adatszolgáltatásra kötelezett nem hívható fel olyan adat igazolására, amely a Polgármesteri Hivatal saját nyilvántartásában szerepel.

(3) A nyilvántartásban vezetett adatokról más személynek, szervnek adatot szolgáltatni nem lehet, az kizárólag a rendeletben szabályozott – a bérbeadáshoz szükséges – szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyok vizsgálatához használható fel.

34. § (1) Jelen rendelet 2009. március 1. napján lép hatályba.

(2) A hatályba lépése előtt keletkezett bérleti jogviszonyokra jelen rendelet nem vonatkozik.