Bátaapáti Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2018.(II.23.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Hatályos: 2018. 03. 01Bátaapáti Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2018.(II.23.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Hatályos: 2018. 03. 01
Bátaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének
2/2018. (II.23.) önkormányzati rendelete
A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL
Bátaapáti község önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi. CLXXXIX. Törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, valamint a Tolna Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, értelmező rendelkezések
- A rendelet célja Bátaapáti község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:
- a helyi építészeti örökség egyedi és területi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával;
- településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
- településképi követelmények meghatározásával;
- településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
- településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
- A helyi védelem célja, a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
- A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
- A helyi védett építészeti örökség elemei nem veszélyeztethetők, azokat nem lehet megrongálni, megsemmisíteni.
- A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja egyrészt, hogy a település karakterét meghatározó építmények, jellemző lakóházak, illetve egyéb funkciójú épületek díszes homlokzatai fennmaradjanak. Továbbá célja, hogy a természeti, táji környezetben történő művi beavatkozások illeszkedjenek a környezetbe, annak látványát, értékeit erősítsék.
A rendelet alkalmazásában:
- áttört jellegű kerítés: melynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t.
- tömör jelleg: melynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át meghaladja.
- információs vagy más célú berendezés: minden olyan berendezés, amely reklámnak nem minősülő információs cél vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket szolgál.(pl önkormányzati hirdetőtábla, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés)
II. FEJEZET
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
- §
- A helyi védelem feladata, hogy a védelmet igénylő építészeti örökségek meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése megtörténjen.
- Feladata továbbá a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
- A helyi védelemben részesülő építmény tulajdonosa jókarbantartási kötelezettségének teljesítése a magasabb előírásában meghatározottakon túlmenően a védettséget megalapozó helyi érték sértetlen fennmaradásának és érvényesülésének biztosítására is kiterjed.
3.A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
- A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki - természetes, vagy jogi személy - írásban kezdeményezheti, valamint erre az örökségvédelmi hatástanulmány értékleltára, a településrendezési eszköz megalapozó vizsgálatának az épített környezet értékeire vonatkozó vizsgálata is javaslatot tehet.
- A helyi védelem alá helyezés iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
- a védendő épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
- a védendő épületre, épületrészre vonatkozó szakszerű, rövid indokolást,
- fotódokumentációt,
- helyszínrajzot,
- a védendő épület, épületrész rendeltetését és használatának módját.
- A helyi védelem megszüntetése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
- a védett épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
- a védettség megszüntetésének rövid, szakszerű indokolását, fotódokumentációját.
- A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését a képviselő-testület e rendeletben állapítja meg.
- Helyi védelem alatt álló építmény nem bontható el. Helyi védelem alatt álló építmény bontását megelőzően a védettséget meg kell szüntetni.
- §
- A helyi védelem alá helyezés, illetve megszüntetés szakmai előkészítője a települési főépítész. Feladata a kérelmek befogadása, a kérelem tárgyával kapcsolatos szakmai véleményének írásban történő meghozatala, és a kérelem, valamint a szakmai véleményének előterjesztése a képviselő-testületi ülésen.
- A helyi védelem alá helyezésben, illetve a megszüntetésében érdekeltek: a kérelmező, az érintett ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője. Az érdekelteket írásban kell értesíteni a képviselő-testületi döntésről.
- A helyi védelem alá helyezés, illetve a megszüntetés tényéről a lakosságot is tájékoztatni kell a település honlapján, a közterületen elhelyezett hirdető felületen és helyi lapban.
- Helyi védelem alatt álló ingatlan országos műemléki védelem alá kerül, úgy a védettség tényét megállapító jogszabály hatályba lépését követően a polgármester kezdeményezi a helyi védelem törlését.
- A polgármester gondoskodik a helyi építészeti örökség nyilvántartásának vezetéséről. A nyilvántartás legalább az alábbi adatokat kell tartalmazza:
- a védendő épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
- a védendő épületre, épületrészre vonatkozó szakszerű, rövid indokolást,
- fotódokumentációt,
- helyszínrajzot,
- a védendő épület, épületrész rendeltetését és használatának módját
4.A területi védelem meghatározása
- A helyi területi védelem alá tartozó ingatlanok helyrajzi számos jegyzékét és térképi ábrázolását jelen rendelet 1. melléklet a) pontja tartalmazza.
- A területi védelem az (1) bekezdésben meghatározott területeken
- a településszerkezet
- a telekstruktúra,
- a beépítési mód,
- és az utcakép megőrzésére, értékóvó fenntartására irányul.
5.Az egyedi védelem meghatározása
- A helyi egyedi védelem alá tartozó ingatlanok pontos címét, helyrajzi számát, a védett építmény rendeltetését meghatározó jegyzéket jelen rendelet 1. melléklet b. pontja tartalmazza.
- A helyi egyedi védelem alá tartozó ingatlanok fényképét, leírását, korrekciós javaslatát a függelékbe csatolt Értékleltár tartalmazza.
6.Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
- §
- A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.
- A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
III. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
- §
- Településkép védelme szempontból meghatározó és kiemelt területek:
- a régészeti lelőhely területe;
- műemlék, műemléki környezet;
- a helyi védettségű egyedi érték területe;
- a helyi területi védelemmel érintett terület;
- országos ökológiai hálózat területe;
- Natura2000 terület;
- a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület.
- A településkép védelme szempontjából meghatározó és kiemelt területek térképi lehatárolását a 2. melléklet a. és b. pontjai tartalmazzák.
- Településképi szempontból eltérő karakterű területek Bátaapáti területén belül az alábbiak:
- intézményi területe
- lakóházas területe
- hulladéktároló területe
- Tűzkő birtok és egyéb gazdasági terület
- külterületi részek beépítetlen területei
- Településképi szempontból eltérő karakterű területek térképi lehatárolását a 2. melléklet c. pontja tartalmazza.
- Településképi szempontból meghatározó területek Bátaapáti területén, az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül az alábbiak:
- intézményi területe
- lakóházas területe
- Az (5) bekezdésben meghatározott településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a 2. melléklet d. pontja tartalmazza.
IV. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
7.Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények a teljes közigazgatási területre
- §
- A település közigazgatási területén állandó használatra szánt lakókocsi, konténer és egyéb bódé jellegű építmény nem helyezhető el.
- Az építményeken, a település hagyományos építészeti elemeivel nem harmonizáló homlokzati és tetőfedési anyagok, színezés nem alkalmazható.
- Településképi szempontból meghatározó területeken belül utcafronti kerítés nem lehet ipari, drót, műanyag vagy beton elemes, nagytáblás fém- vagy műanyag hullámlemez, illetve nád borítású.
8.A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
- §
- A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános területi építészeti követelmények az alábbiak:
- az elbontott építmények telkeit megfelelő tereprendezéssel, elkerítéssel kell a település arculatához illeszkedő módon kialakítani, fenntartani.
- épületet úgy kell elhelyezni, hogy az a beépítés módjában, mértékében, rendeltetésében, a használat módjában, és a terepalakítás, a csapadékvíz-elvezetés és a növénytelepítés vonatkozásában környezete adottságaihoz illeszkedjen.
- az épületmélységek megválasztásával meg kell előzni azt, hogy magas tetős épületek esetén az épületet önmagában tekintve és az utcakép vonatkozásában is aránytalanul magas, nagy tetőidomok jöjjenek létre.
- az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, városképi sajátosságaihoz illeszkedően kell kialakítani.
- az újonnan kiépülő távközlési, elektromos és hírközlési hálózatokat földkábelbe kell fektetni.
- a telekhatárokon a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint közötti legnagyobb eltérés legfeljebb 1,00 méter kell legyen. A tereprendezéssel kialakuló új terepalakulatnak illeszkednie kell a környező területek terepadottságaihoz.
- az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás mértéke támfal alkalmazása nélkül, csak rézsűvel legfeljebb 1,0 m, támfallal legfeljebb 2,0 m kell legyen.
- A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
- közterületről látható módon nem alkalmazható
- főépítményként konténerház,
- homlokzaton hullámlemez burkolat,
- homlokzaton díszítő elemként csempe vagy hasított kőburkolat az ablakok körül,
- korábbi építészeti stílus, más éghajlati tájra jellemző, funkció nélküli díszítőelem (pl. kő kinézetű párkány, előtető, erkély, konzol…).
- fagerendás ház közterülettől mért 25 méter távolságon túl helyezhető el;
- közterületről látható homlokzaton falfelület színezésére kizárólag fehér vagy pasztell szín használható;
- az ingatlan fő funkcióját képviselő épület tetőhajlásszögének kialakítása esetén nem megengedett a 35°- 45° értéktől eltérő;
- az épületek közterületről látható homlokzatainak és tűzfalainak egy homlokzaton belüli részleges felújítása vagy átfestése nem megengedett;
- tető és előtető fedésére a közterületről látható részen alu lemez, hullámpala, műanyag hullámlemez, bitumenes lemez, fém hullámlemez nem alkalmazható; hagyományostól eltérő színű (pl. kék, zöld);
- kizárólag csak már meglévő palafedés takarására alkalmazható bitumenes zsindely,
- meglévő épület homlokzatán nem építhető be a homlokzatra jellemzőtől eltérő színű, valamint eltérő arányú nyílászáró;
- nyílászárók színe esetén nem megengedett az épület színvilágától eltérő használata;
- az épületgépészeti és egyéb berendezéseket, tartozékaikat, klímaberendezést építészeti eszközökkel takartan, közterületről nem látható módon, vagy az épületek alárendelt homlokzatára lehet telepíteni, kivétel ha a települési főépítésszel egyeztetve megállapításra kerül, hogy nincs más lehetőség;
- síktáblás napelemet, napkollektort a közterületről látható helyen tilos elhelyezni, kivétel ha a települési főépítésszel egyeztetve megállapításra kerül, hogy nincs más lehetőség;
- utcai homlokzaton erkély, loggia nem létesíthető;
- utcai kerítés látható, fő anyaga lehet nyerstégla, terméskő, színezett vakolat, festett alumínium, fa utánzatú műanyag, kovácsoltvas, kovácsoltvas jellegű vagy fa;
- építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú reklám) létesíthető;
- a saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény) építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez. Mérete legfeljebb 0,8 m2 nagyságú lehet.
- A lakóházas területre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
- A fő funkciót befogadó épületet az utcafronthoz a lehető legközelebb eső telekrészen kell elhelyezni.
- A fő funkciót befogadó épületet a környezetben kialakult beépítéshez igazodva kell elhelyezni.
- A fő funkciót kiegészítő funkciók befogadására szánt épületet csak a fő funkciót befogadó épület mögé, a hátsó telekhatár felé eső telekrészeken lehet elhelyezni.
- A fő funkciót kiegészítő funkciók befogadására szánt épületet csak az utcafronttól mért 15 m-es távolságon túl lehet elhelyezni.
- A kiegészítő funkciók befogadására szánt épületet a környezetben kialakult beépítés és a terepviszonyok figyelembe vételével, továbbá a tűzvédelmi előírások betartásával szükség esetén zártsorúan is el lehet helyezni. Ebben az esetben a fő funkciót kiegészítő funkciók befogadására szánt épületet a szabályozási terven jelölt -az adott építési telket érintő- partfal-szakasz talpélétől mért legfeljebb 10 m-es sávon belül lehet elhelyezni.
- A terepszint feletti maximális szintszám: alagsor+földszint+tetőtér beépítés.
- Az épület legmagasabb pontja a lejtő felöli oldalon nem lehet 9 méternél magasabb.
- Kizárólag áttört kerítés építhető.
- A kerítések megengedett legkisebb magassága 1,5 méter, megengedett legnagyobb magassága legfeljebb 1,8 méter.
- A lakóházas területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
- Összetett tetőidomú mediterrán magastető nem létesíthető.
- Utcai homlokzaton garázskapu nem létesíthető.
- Amennyiben a helyi építési szabályzat máskén nem rendelkezik a főépítmény előkert nélkül, az utcai telekhatárra kell helyezni.
- A fő funkciót kiegészítő funkciók befogadására szánt épületet a fő utcafronti telekhatárra elhelyezni.
- A terepszint feletti maximális szintszám: földszint+tetőtér beépítés.
- Az épület legmagasabb pontja nem lehet 10 méternél magasabb.
- Kerítés jellege lehet áttört vagy tömör.
- A kerítések megengedett legkisebb magassága 1,5 méter, megengedett legnagyobb magassága legfeljebb 1,8 méter.
- Az intézményi területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
- Összetett tetőidomú mediterrán magastető és sátortető nem létesíthető.
- Utcai homlokzaton garázskapu kizárólag zártsorúan beépített épületen létesíthető.
9.A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó építészeti követelmények
- §
- Az 1. melléklet a. pontjában szereplő helyi területi védelemben részesülő településrészre vonatkozó területi építészeti követelmények: új építési telkek minimális szélessége 16 m, maximális szélessége 24 m lehet.
- Az 1. melléklet b. pontjában szereplő helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
- közmű szerelvények (villanyóra szekrény, gázmérő) valamint bármilyen, az épület eredeti megjelenését zavaró létesítmény, berendezés közterületről látható főhomlokzaton nem vagy csak takart kialakítással helyezhető el;
- amennyiben a helyi védelem kiterjed az épület tömegére, az eredeti (hagyományos) tömegében, tetőformájában kell megtartani azt. A tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
- az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek) meg kell őrizni.
- belső korszerűsítés és átalakítás – hacsak védelem nem terjed ki az épületbelső, vagy valamely belső részlet hangsúlyozott megtartására – illetve bővítés engedélyezett.
- helyi építészeti karaktert hordozó épület homlokzatai, vagy egyéb épületrészei esetleges stílusbeli, arány- vagy ritmushibája felújítás során korrigáltatható, ha annak eredményeként egységes építészeti kialakítás jön létre.
- helyi építészeti karaktert hordozó épületek, épületrészek eredeti külső megjelenését:
fa) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,
fb) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
fc) ha ismert, eredeti színhatását, ha nem ismert, a feltételezhetően hasonló színhatását,
fd) eredeti épülettartozékait és felszereléseit az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.
10.Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak
elhelyezésére vonatkozó egyedi előírások
- A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területek a 3. mellékletben szereplő területek. A 3. mellékletben jelölt területeken kívül eső részek nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.
- Átjátszó állomás elhelyezése az (1) bekezdésben meghatározott területeken meglévő adótorony vagy egyéb építmény igénybevételével, illetve kilátó létesítésével valósítható meg.
- Új, a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhetők el. Az illeszkedést főépítészi véleménnyel kell igazolni.
- Antenna templomtoronyra nem helyezhető el.
- Új antennát 300 m-es körzetben már meglevő antenna tartószerkezet előfordulása esetén, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.
- Belterületen, újonnan kialakuló közterületen az elektronikus hírközlési és elektromos hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
- A már beépített területen, ahol a hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek új vezetékes hírközlési hálózatokat, meglevő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.
- A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti
vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös
tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása
esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. - Külterületen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a
villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös,
egyoldali oszlopsorra kell fektetni.
A fényszennyezés elkerülése érdekében szükséges az alábbi szempontok figyelembe vétele a közvilágítás és külső világító testek elhelyezése, korszerűsítése esetében:
- el kell kerülni a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz;
- a világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van;
- az utcákat amennyire csak lehet egyenletesen, és amennyire csak lehet alacsony intenzitással világítsuk meg;
- igazítsák a kültéri világítást a tényleges használat idejéhez.
11.Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
- A szennyvízátemelők, vízmű kutak növényzettel történő eltakarása szükséges.
- Helyi védelemmel érintett területen elhelyezhető sajátos építmények, műtárgyak látható fő anyaga esetén a törekedni kell a természetes anyag vagy azt utánzó megjelenésű anyag használatára.
12.A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
- §
- A településkép védelme szempontjából kiemelt területeken lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem helyezhető el.
- Az (1) bekezdés alól évente 12 naptári hét időszakra a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében el lehet térni.
- Reklámot, reklámhordozó berendezést közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanokon az ott elhelyezett alább felsorolt utcabútorokon lehet elhelyezni:
- utasváró,
- kioszk,
- közművelődési célú hirdetőoszlop,
- információs vagy más célú berendezés.
- Az (5) bekezdésben foglaltakon kívül közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanokon reklám és reklámhordozó berendezést elhelyezni nem lehet, ide értve a közvilágítási, villany és telefonoszlopokat is.
- Utasváró felületének legfeljebb 30 %-án helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés. A tetőn reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.
- Az információs vagy más célú berendezésen elhelyezett reklám felület mérete 1 m2 nagyságot, a reklámhordozót tartó berendezés teljes magassága a 3 métert nem haladhatja meg.
- A reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések szerkezeti alapszínének és típusonkénti formájának azonosnak kell lennie.
- A település közigazgatási területén legfeljebb 3 darab kioszk, 3 darab közművelődési célú hirdetőoszlop és 10 darab információs vagy más célú berendezés helyezhető el, ide értve a külterületen elhelyezett berendezéseket is.
- A reklámhordozó és a reklámhordozó berendezés készülhet kétoldalas kialakítással és háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnika vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható. LED-kijelző kizárólag villódzás mentes, futófény megjelenítése nélkül alkalmazható.
V. FEJEZET
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
13.Rendelkezés a szakmai konzultációról
- §
- Kötelező a szakmai konzultáció az alábbi esetekben az építési tevékenység megkezdését megelőzően:
- A szakmai konzultáció iránti kérelmet írásban az önkormányzathoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását.
- Szakmai konzultáció lehetőségéről minden esetben a települési főépítész gondoskodik.
- A szakmai konzultáció időpontja a települési főépítésszel egyeztetve kerül kijelölésre.
VI. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
- §
- Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni mindazon építmények építészeti-műszaki terveivel kapcsolatban, melyek építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkoznak.
- A polgármester a véleményét a települési főépítész szakmai álláspontja alapján alakítja ki.
- A véleményezési anyagot a 4. mellékletben foglalt mintának megfelelő tartalommal kell benyújtani.
- Az eljárás során vizsgálni kell az alábbiakat:
- a kérelem és annak mellékletei megfelelnek-e a 314/2012. (XI. 08.) Kormányrendelet 26/A. § (2)-(3) bekezdéseiben és e rendeletben foglaltaknak;
- a tervezett építmény, műszaki berendezés megfelel-e az e rendeletben meghatározott általános építészeti követelményeknek, valamint területi és egyedi követelményeknek.
VII. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
- A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók köre:
- településképi szempontból meghatározó területen belül meglévő épület utólagos hőszigetelése, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása, tetőhéjalás cseréje;
- településképi szempontból meghatározó területen belül meglévő épület homlokzatán, tetőzetén nyílászáró méretének, anyagának, osztásának megváltoztatása; nyílászáró beépítése;
- településképi szempontból meghatározó területen belül lakóutcával határos kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése;
- helyi területi védelem területén belül cégér, cégtábla elhelyezése;
- meglévő, helyi védelem alatt álló épületen, a védendő értéket érintő építési tevékenység végzése esetén;
- település közigazgatási területén reklámok és reklámhordozók elhelyezése.
- A településképi bejelentési eljárás az ügyfélnek a polgármesterhez benyújtott, papíralapú bejelentésére indul. A bejelentést a 5. mellékletben foglalt mintának megfelelő tartalommal kell benyújtani.
- A bejelentési dokumentációt a megértéshez szükséges méretarányban, a főbb alaprajzi és magassági méretek feltüntetésével kell készíteni.
- A bejelentési dokumentációban a településképi követelményeknek való megfelelést igazolni kell.
- Több bejelentés köteles munka esetén a bejelentések összevonhatók.
- §
- A településképi bejelentési eljárás során a polgármester vizsgálja, hogy a bejelentési dokumentáció formai követelményei teljesülnek-e.
- A településképi bejelentési eljárás során a polgármester kikéri a települési főépítész szakmai véleményét.
- A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a bejelentés tárgya
- megfelel-e a településképi rendeletben meghatározott követelményeknek;
- megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit;
- alkalmazkodik-e a környezet léptékéhez, formanyelvéhez, tömegalakításához;
- az anyaghasználat alkalmazkodik-e a környezet karakteréhez, funkciójához, a környezetben alkalmazott anyagokhoz, illetve látványukhoz;
- a látvány színvilága illeszkedik-e a környezethez, azzal megfelelően harmonizál-e;
- védett épületen vagy területen a beavatkozás nem ellentétes-e a védelem céljával, szolgálja-e a védelem látványban is jelentkező szempontjait;
- a reklámhordozó elhelyezése megfelel-e a reklámok közzétételével kapcsolatos kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési, és a településképi rendeletben szereplő különös településképi követelményeknek.
VIII. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
- §
- Településképi kötelezettség megszegésének minősül
- a szakmai konzultáción megfogalmazott településkép-védelmével kapcsolatos elvárások be nem tartása,
- a településképi bejelentési és a településképi véleményezési eljárás lefolytatása nélkül,
- a polgármester tiltása ellenére,
- a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérően, és
- a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozatban foglaltaktól eltérően
végzett tevékenység.
- Településképi kötelezettség megszegése esetén a polgármester az építtetővel, ha az nem ismert az ingatlan tulajdonosával szemben településképi kötelezési eljárást folytat le.
- Amennyiben a földrészlet és a felépítmény tulajdonosa nem azonos, a településképi kötelezési eljárást a felépítmény tulajdonosával szemben kell lefolytatni, kivéve, ha a felépítmény tulajdonosának személye nem állapítható meg.
- A polgármester a településképi kötelezési eljárást általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény (továbbiakban Ákr.) szabályai szerint folytatja le.
- §
- A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlan tulajdonosával szemben 20.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településvédelmi bírság szabható ki.
- A településvédelmi bírság kiszabásánál a Polgármester mérlegeli különösen:
- a jogsértéssel létrejött állapot településképre gyakorolt hatását,
- a jogsértéssel létrejött állapot visszafordíthatóságát,
- a jogsértő állapot időtartamát,
- a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát.
- Az (1) bekezdés szerinti településvédelmi bírság összege településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 100 000 forint, a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegésével a megtiltás ellenére végzett tevékenység esetén 200 000 forint, a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 200 000 forint, legfeljebb 500 000 forint, a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 500 000 forint, legfeljebb 1 000 000 forint.
- A Polgármester kötelezési eljárásában hozott és a (1) bekezdésében meghatározott bírságot kiszabó döntésével szemben a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül Bátaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületénél lehet előterjeszteni.
- A településvédelmi bírságot kiszabó határozatban közölni kell a befizetés módját és határidejét, mely legfeljebb 90 nap lehet.
- A végrehajtás foganatosítása érdekében az Ákr. 134. § (2) bekezdése alapján az Önkormányzat önálló bírósági végrehajtóval szerződést köthet.
IX. FEJEZET
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
- §
- A védett érték tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat vissza nem terítendő támogatást adhat.
- A támogatás mértékét az önkormányzat évente a költségvetési rendeletében határozza meg. Az érintettek a támogatást pályázat útján nyerhetik el. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a Képviselőtestület a pályázati kiírásban határozza meg.
- A beérkezett pályázatokat szakmai szempontból a települési főépítész előzetesen értékeli és javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a támogatás odaítélésére. A nyertes pályázatokról a Képviselőtestület dönt.
- A támogatási szerződés megkötésére, módosítására, felmondására, a támogatás elszámolására, visszafizetésére és a támogatási összeg felhasználásának ellenőrzésére az önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott forrás átadásáról és államháztartáson kívüli forrás átvételéről szóló önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni.
- Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkákat. Ez esetben a támogatást vissza kell fizetni. E rendelkezés a szabálytalan beavatkozástól számított 5 évig érvényesíthető.
X. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
14.Hatálybalépés
- §
Ez a rendelet 2018. március 1-én lép hatályba.
15.Hatályon kívül helyező rendelkezések
- §
Hatályát veszti a Község helyi építési szabályzatának és szabályozási tervéről szóló 8/2007. (IV.16.) önkormányzati rendeletének 7. § (4) bekezdésében az „A telekhatárokon a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint közötti legnagyobb eltérés legfeljebb 1,00 méter lehet. A tereprendezéssel kialakuló új terepalakulatnak illeszkednie kell a környező területek terepadottságaihoz.” szövegrész, a 7. § (5), (10 és (12) bekezdései, a 9. § (13), (15)-(17) és (19) bekezdései, a 10. § (4) bekezdésében az „A védőzöld sávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani.” szövegrész, a 10. § (6)-(7) bekezdései, a 11. § (1) bekezdés, a 13. § (6) bekezdés, a 14. § (2) bekezdése, a 15/A. § (7)-(8)bekezdései, a 16. § (3) bekezdés, a 23. § (1) bekezdés, a 32. § (4) bekezdés, a 35. § (7) bekezdés, a 35/A. (3) bekezdésében a „Az épületek a térség építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 30-45° hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek.” szövegrész, a 36. § (5) bekezdése, a 38. § (13) bekezdése, a 39. § (6)-(7) bekezdései, a 41. §, a 43.§, a 44.§, a 45.§, a 46.§, a 47. § (1) bekezdése.
Darabos Józsefné. Bakó Józsefné
polgármester jegyző
A rendelet kihirdetve: 2018. február 23-án .
Bakó Józsefné
jegyző