1. § A rendelet hatálya kiterjed Bonyhádvarasd község területén lévő temetőre, valamint az ennek fenntartásával, üzemeltetésével és a temetésekkel kapcsolatos összes tevékenységre.

2. § Működő temető: Bonyhádvarasd köztemetője (121 hrsz.).

3. § (1) Bonyhádvarasd község közigazgatási területén köztemető létesítése, bővítése, lezárása, megszüntetése és újra hasznosítása az önkormányzat feladata.

(2) A működő köztemető a képviselő-testület forgalomképtelen törzsvagyonát képezi.

(3) A köztemető és létesítményeik fenntartásáról az önkormányzat gondoskodik.

(4) A köztemető üzemeltetéséről, valamint az ott folyó temetkezési és e rendelet szerinti egyéb tevékenységek végzéséről az önkormányzat (továbbiakban: tulajdonos) szükség szerint üzemeltető útján - Kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretein belül - gondoskodik.

(5) A köztemető tulajdonosi feladatinak teljesülésével, a köztemető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatok ellátását a jegyző ellenőrizni.

(6) A jegyző a vonatkozó építésügyi jogszabályok rendelkezései szerint engedélyezi a sírbolt, az urnafülke, urnasírbolt létesítését.

(7) A köztemető tulajdonosa a temető használatának rendjét e rendelettel, a temető szabályzat kötelező elemeinek figyelembe vételével állapítja meg.

4. § (1) A temetés módja lehet világi vagy egyházi. A világi temetés szertartásrendjét az eltemettető határozza meg. Az egyházi temetés az egyházak hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik.

(2) A tisztességes és méltó temetés, valamint a halottak nyughelye előtt a tiszteletadás joga mindenkit megillet az elhunyt személyére, vallási, illetőleg lelkiismereti meggyőződésére, valamely faji csoporthoz tartozására, nemzeti-nemzetiségi hovatartozására, a halál okára vagy bármely más megkülönböztetésre tekintet nélkül.

(3) Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettetőre aránytalanul nagy terhet. Rendelkezés hiányában a temetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik. Ha a temetésről több személy gondoskodik és közöttük az eltemetés módjáról nincs megegyezés, akkor a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet.

(4) A rendelkezésre jogosultságot a tulajdonos vagy az üzemeltető csak akkor köteles vizsgálni, ha azzal kapcsolatosan kifogást jelentettek be. Ha a jogosultságot a tulajdonos nem tudja megállapítani, akkor a bíróság vagy a gyámhatóság döntését kell kérni. A vita lezárásáig a halott nem temethető el.

(5) Ha temetésre kötelezett személy nincs, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy kötelezettségét nem teljesíti, a temetésről az önkormányzat gondoskodik (köztemetés).

(6) A temetés hamvasztással vagy elhamvasztás nélkül történhet. Hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési helye urnasírhely, urnasírbolt, urnafülke (kolumbárium) vagy a koporsós temetési helyre rátemethető. A hamvak mindezek hiányában meghatározott helyen szétszórhatók. Elhamvasztás nélküli temetés történhet egyes sírhelybe, kettes sírhelybe vagy sírboltba.

(7) A halottat eltemetni, az elhamvasztott halott maradványait elhelyezni - a (8) bekezdésben foglaltak kivételével - temetőben vagy temetkezési emlékhelyen létesített temetési helyen szabad.

(8) Az eltemettető vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát - az átvétel egyidejű igazolása mellett - ki kell adni, és ennek megtörténtét a nyilvántartásban is fel kell jegyezni.

(9) Az elhunyt temetőbe történő eltemetését (elhelyezését) az utolsó bejelentett lakóhely figyelembevételével kell biztosítani. Nem bonyhádvarasdi lakosú elhunyt a bonyhádvarasdi köztemetőben történő eltemetésére a tulajdonos vagy az üzemeltető ad engedélyt.

(10) A köztemetőben már korábban elhelyezett urnák kérelemre történő kiadásáról a tulajdonos vagy az üzemeltető gondoskodik. Az urna kiadását az kérheti, aki a hamvasztásról gondoskodott, vagy az elhalt közeli hozzátartozója.

(11) Amennyiben az urna kiadását kérő személy nem azonos a hamvasztásos temetésről gondoskodóval, úgy az urna részére történő kiadásához a temetésről gondoskodótól hozzájárulást kell beszereznie. Ilyen személy hiányában a hozzájárulást a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti sorrendben az elhalt közelebb álló hozzátartozójától kell beszereznie.

5. § (1) A temetőt sírhely táblákra (parcella), a táblákat sorokra kell felosztani.

(2) A sírhely táblák olyan temetőrészeket jelölnek, amelyeket a nyugvási idő elteltével - szabályszerű eljárás mellett - ki lehet üríteni, és temetés céljából újból igénybe lehet venni.

(3) A sírhely táblákat (parcella), a sorokat és a sírhelyeket számozni kell. A temetési helyeket a köztemető tulajdonosa vagy üzemeltetője jelöli ki.

(4) Az elhunytat az eltemetésre kötelezett kérelmére az általa megjelölt helyre kell temetni, ha felette rendelkezési joga van. Rendelkezési jog hiányában az elhunytat az elhalálozás ideje szerinti sorrendben a következő temetési helyre kell eltemetni.

(5) A temetés időpontjáról az eltemettető és a temetési szolgáltató közösen állapodik meg.

(6) A sírboltba temetés rendjét a sírboltkönyv határozza meg.

(7) A betelt sírhely táblákat az utolsó temetés napjával le kell zárni. A lezárt táblába csak rátemetéssel lehet temetni.

(8) Az elhamvasztott halott hamvait tartalmazó urnát a temetőn belül sírhelyben (rátemetéssel), urnasírban, -sírboltban vagy urnafülkében lehet elhelyezni.

(9) A lezárt temetőkben temetkezési tevékenységet nem lehet folytatni. A lezárt temetőket mindaddig kegyeleti helyként kell gondozni, amíg felszámolásáról döntés nem születik.

(10) Lezárt temetőből és sírhely táblából a holttest maradványokat exhumálás útján lehet áthelyezni a használatban lévő temetőbe (sírhely táblába). Az exhumálást csak az illetékes tiszti főorvos engedélye és előírásai szerint lehet elvégezni, lezárt temetőből történő elszállításhoz az üzemeltető külön engedélye is szükséges.

6. § (1) Az egyes temetkezési helyeket - a díszsírhelyek kivételével - az elhunyt hozzátartozójának, illetve az eltemetésre kötelezettnek meg kell váltaniuk (egyszeri megváltás) és ezzel a temetési hely felett rendelkezési jogosultságot szerez. A rendelkezési jogosultság kezdő napja a megváltás napja. Az e rendelet hatálybalépésekor meglévő temetkezési hely megváltási ideje az e rendelet hatálybalépésével kezdődik. A megváltási díjak mértékét a rendelet melléklet tartalmazza, melyeket a temettetőnek előre kell megfizetni.

(2) Megszűnik a rendelkezési jogosultság az adott sírhelyre, ha

(3) Az egyszeri megváltás időtartama:

(4) A használati idő eltelte után a temetkezési helyek - külön tiltó rendelkezés hiányában - újabb ciklusra megválthatók. A használati idő azonos időtartamra akkor váltható meg újra, ha a temető vagy a sírhelytábla nem kerül lezárásra vagy átrendezésre.

(5) Ha a használati idő leteltét követően a temetkezési helyeket 6 hónapon belül ismételten nem váltják meg, a tulajdonos vagy az üzemeltető jogosult azt minden megtérítési igény nélkül újból felhasználni. Erre a rendelkezésre jogosultat a felhívásban figyelmeztetni kell.

(6) Sírhely tábla vagy az egész temető lezárásáról és/vagy kiürítéséről a képviselő-testülete dönt. A temető kiürítését megelőzően azt három alkalommal egy országos lapban és a helyi sajtóban, valamint a temetői hirdetőtáblán közhírré kell tenni úgy, hogy az első közzététel a kiürítés előtt 6 hónappal, a továbbiak pedig 2 havonta történjenek.

(7) Ha a használat a (4) és (5) bekezdésben foglalt okok miatt szűnik meg, a temetkezési hely feltárásakor a kiürített sírokból származó holttestmaradványokat közös sírhelyben kell elhelyezni, amelyről az elhunyt hozzátartozói, az ő rendelkezésük hiányában a kegyeleti szokások, valamint a közegészségügyi előírások betartása mellett a tulajdonos vagy az üzemeltető köteles gondoskodni.

(8) A temetkezési helyek rendelkezési, használati jogát átruházni nem lehet, és nem is örökölhető, de a sírhelyet újra megváltó hozzátartozó használati jogot szerez.

(9) Lezárt temető vagy temetőrész sírjai, sírboltjai felett létesített síremlék a használati idő le nem jártáig - kegyeleti szempontokból - nem idegeníthetők el és más sírra, sírboltra nem helyezhetők át.

(10) Kiürítés során a temetőben felállított síremléket lebontani, áthelyezni, azzal rendelkezni csak a tulajdonosnak vagy az üzemeltetőnek történt előzetes bejelentés után szabad. A rendelkezési jogosultságot a bejelentés során valószínűsíteni kell. Mindez csak a temetőrész lezárásakor gyakorolható.

(11) A temettető kívánságára történő halott, - illetőleg urnaáthelyezés vagy urnakiadás folytán megürült sírhelyek és urnafülkék számlával igazolt megváltási díjának időarányos részét a jogosult részére vissza kell téríteni.

(12) A temettetőnek az elhaltak hűtéséért ravatalbérleti díjat kell fizetni a melléklet szerint.

7. § (1) A temetőben lévő sírhelyek méretei:Felnőtt sírhely:egyes sírhely: 2,10 m hosszú, 2,10 m mély, 0,80 m széles kettes sírhely: 2,10 m hosszú 2,10 m mély, 1,60 m széles

(1a) Sírboltok:felszíni méretei: 2 személyes sírbolt hossza 2,60 m , szélessége 1,50 m, 4 személyes sírbolt hossza 2,60 m , szélessége 3,00 m belső méretei: 2 személyes sírbolt hossza 2,10 m , szélessége 0,80 m , mélysége 2,60 m, 4 személyes sírbolt hossza 2,10 m , szélessége 1,60 m , mélysége 2,60 m

(2) Minden második sírsor egymástól 150 cm-re kell legyen, a sírok egymástól való oldaltávolságának 60 cm-nek kell lennie. A sírdombok magassága legfeljebb 50 cm lehet.

(3) Felnőtt sírhelybe még egy koporsó temethető (rátemetés). A rátemetés miatt a sírhely használati ideje meghosszabbodik.

(4) Felnőtt sírba elhelyezett két koporsón kívül még két urna is temethető. Koporsóban történő rátemetés alkalmazása nélkül a sírban még 4 urna helyezhető el. Urnás rátemetés miatt a sírhely használati ideje nem hosszabbodik meg.

(5) Kettős sírhely két nagy koporsó egymás melletti elhelyezésére szolgál. A kettős sírhely egy-egy részébe a (3) és a (4) bekezdésben meghatározottak szerint történhet rátemetés.

(6) A temettető kérelmére sírhelybe vagy sírboltba egymás fölé 3 koporsó is elhelyezhető, de ilyenkor a sírhely mélysége 2,6 m , a sírbolt mélysége 3,0 m . Ebben az esetben a rátemetés és a megváltási díjak szabályait értelemszerűen kell alkalmazni.¹

(7) A rátemetésre vonatkozó engedély kiadásakor a sírnyitásra vonatkozó szabályokat kell betartani.

(8) Az elhalálozástól számított öt éven belül sír (sírbolt) felnyitására engedély, hamvasztás, más temetőbe való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adható. A kolerában, pestisben, leprában, sárgalázban, kiütéses tífuszban, takonykórban, AIDS-ben, vírusos hemorrhagiás lázban elhunytak temetési helyének megnyitására csak az elhalálozástól számított egy év elteltével adható engedély.

(9) A sírhelyeket kifalazni, kibetonozni, más el nem korhadó anyaggal kibélelni tilos.

(10) A sírhelyeken sírdomb kialakítása (felhantolás) kötelező. A hant nélküli parcellák létesítésére kijelölt területen sírdomb nem alakítható ki.

(11) Rátemetés esetén - a balesetek elkerülése végett - a síremléket a temettetőnek le kell bontatnia és újból, biztonságosan fel kell állíttatnia.

8. § (1) Sírboltot a köztemető tulajdonosa által kijelölt helyen, a vonatkozó építési szabályok betartásával a jegyző engedélyével lehet felállítani. A felállítás előtt a sírbolt vázlatát tulajdonosnak vagy az üzemeltetőnek be kell mutatni. Az engedély meglétét a tulajdonos vagy az üzemeltető az építési munka megkezdése előtt köteles leellenőrizni.

(2) Sírboltot átépíteni csak az (1) bekezdés szerint lehet.

(3) A sírbolt felett rendelkezőnek az tekinthető, aki a használati díjat megfizette.

(4) A sírbolt fenntartásáról, annak létesítője (örököse) köteles gondoskodni. Ha a sírbolt összeomlásától lehet tartani, tulajdonos vagy az üzemeltető felszólíthatja a fenntartásra kötelezett személyek bármelyikét, hogy gondoskodjanak a helyreállításról. Ha a felhívás eredménytelen marad, a tulajdonos vagy az üzemeltető kérelmére az építésügyi hatóság elrendelheti a sírbolt eltávolítását, illetőleg a sírboltba való további temetkezést megtilthatja.

(5) Közvetlen veszély fennállása esetén a felhívás kötelező. A felhívást - a temetési hely megjelölésével - a temető hirdetőtábláján és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni.

(6) Arra nézve, hogy a sírboltba kik temetkezhetnek, a létesítőnek a sírboltkönyvbe bejegyzett rendelkezései az irányadók.

(7) A sírboltba koporsóban csak annyi elhalt temethető, ahány férőhelyre azt építették. Ezen túl kettő férőhelyes sírboltban további 10 urna, a négy személyes sírboltban további 20 urna helyezhető el. Amennyiben a sírbolt tulajdonosa (birtokosa) a temetkezési jogosultságról a sírboltkönyvben vagy végrendeletileg nem tett rendelkezést, úgy a sírboltban az elhalt hozzátartozói az elhalálozás sorrendjében temethetők el. A sírbolt tulajdonosának (birtokosának) kérelmére a sírboltban elhelyezett koporsókban lévő, porladáson túli csontmaradványokat össze kell gyűjteni és hamvasztás után urnában, illetőleg gyermekkoporsóban a sírboltba vissza kell helyezni. Ebben az esetben a maradványok csak egy urnahelynek számítanak.

(8) Kegyeletet sértő síremlék lebontását a polgármester rendelheti el a tulajdonos vagy az üzemeltető véleményének kikérését követően.

(9) A síremlék szabályszerű felállítását, átépítését, lebontását a tulajdonos vagy az üzemeltető ellenőrzi.

(10) A síremlék köré a sírhely határain belül szilárd burkolatú járda építhető.

(11) ²A sírhely használati ideje alatt a síremléket eltávolítani, vagy arról a halott nevét letörölni nem szabad.

(12) A síremléket kicserélni csak a rendelkezési jogosult beleegyezési után lehet.

(13) A temető területéről síremléket és fejfát - vagyonvédelmi okokból - csak a temető tulajdonosának vagy üzemeltetőjének történt előzetes bejelentés után szabad kivinni.

(14) A tulajdonos vagy az üzemeltető hozzájárulása szükséges építőanyagnak a temetőbe való beszállításához, építési vagy bontási munkák elvégzéséhez, a bontási agyagok elszállításához. Az építési hulladékot a keletkezésétől számított 3 napon belül el kell szállítani.

9. § (1) A holttest elhamvasztásához - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a tisztifőorvos engedélye szükséges.

(2) A kórházban elhunyt személy, valamint rendőri intézkedéssel boncolásra szállított holttest elhamvasztását a boncorvos engedélyezi.

10. § (1) Bonyhádvarasd község képviselő-testülete azon elhunyt személyeknek, akik a községi közélet valamely területén kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, díszsírhelyet adományozhat.

(2) A díszsírhely használati ideje a temető fennállásáig tart, használata díjtalan.

(3) A díszsírhelybe - a sírnyitás és rátemetés szabályainak megtartása, költségeinek viselése mellett - az elhalt özvegye és az elhalt közvetlen felmenő és lemenő hozzátartozói (szülők, gyermekek) is eltemethetők.

(4) A díszsírhelyek gondozásáról az elhunytak hozzátartozói, ilyenek hiányában a polgármester megbízásából az önkormányzat költségére a tulajdonos vagy az üzemeltető köteles gondoskodni.

(5) A díszsírhely adományozásáról az elhunyt legközelebbi hozzátartozóját és a temető üzemeltetőjét írásban kell értesíteni.

(6) A díszsírhely-parcellában a koporsónak a földbe temetése vagy elhamvasztás után az urna kolumbáriumba helyezése megengedett.

11. § (1) Teljes körű temetkezési szolgáltatás: temetésfelvétel, sírásás, halottszállítás, az elhunyt temetésre való előkészítése és a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátása, a ravatalozás, a búcsúztatás, a sírba helyezés, a hamvasztás, az urnaelhelyezés, az urnakiadás, a hamvak szórása, a sírnyitás, az exhumálás és az újratemetés. Az egyes temetési szolgáltatások külön-külön is végezhetők. Az egyházi szertartás nem minősül temetési szolgáltatásnak.

(2) Köztemetőben az egyes temetkezési szolgáltatásokról az eltemettető vagy az eltemettető igényére a temetkezési szolgáltató gondoskodik.

12. § (1) A felravatalozott koporsót - az eltemettető kívánságára - a búcsúztatás (szertartás) megkezdéséig nyitva lehet tartani. Nem lehet nyitva tartani az oszlási vagy roncsolt állapotban lévő holttest koporsóját.

(2) A fertőző betegségben elhunytak koporsóját légmentesen lezárt állapotban kell felravatalozni, és azt felnyitni nem szabad. A gyászolók a koporsóval nem érintkezhetnek.

13. § A temetkezési tevékenységet az eltemettető vagy a temetkezési szolgáltató esztétikus eszközökkel, ruházattal, a kegyeli követelmények megtartásával köteles végezni, végeztetni.

14. § (1) Halottat csak halottvizsgálati bizonyítvány alapján szabad eltemetni vagy elhamvasztani. A halottvizsgálati bizonyítvány egy példányának megőrzéséről az üzemeltető gondoskodik.

(2) A temető üzemeltetője sírnyilvántartási térképet készít, valamint az új sírmezők (sírnegyedek, sírparcellák) megnyitása előtt köteles gondoskodni a sírnyilvántartási térkép elkészítéséről és annak a jegyző által történő jóváhagyásáról. A térképnek tartalmaznia kell a parcella, a sor, a sírhely számát. A temetőtérképet a temető nyilvántartó könyvvel összhangban az üzemeltető köteles vezetni. A temetési rend megváltoztatása (sírok átminősítése) csak a jegyző engedélyével történhet a térkép módosításával egyidejűleg.

(3) A sírhely- és síbolt könyvbe minden temetést (koporsós temetés, urna elhelyezést, urnakiadást, urnakiemelést, hamuszórást, exhumálást, rátemetést, köztemetést) időrend szerint a következő adatokkal kell bejegyezni: folyószám, a temetés napja, az elhalt neve, leánykori neve, anyja neve, születési ideje, utolsó állandó lakcíme, az elhalálozás időpontja, foglalkozása, fertőző betegségben elhunytaknál a halál oka, a sírhelytábla, a sírhelysor, a sírhely száma, valamint az eltemettető neve, lakcíme, megváltás határideje és a síremlékre vonatkozó bejegyzések.

(4) Az elhunytakról betűsoros névmutatót is kell vezetni, amely az eltemetett halottak nevét, a sírhely vagy sírbolt pontos megjelölését kell tartalmaznia.

(5) A nyilvántartási adatokról tájékoztatást - a halott nevének, a temetés időpontjának és a temetkezés helyének kivételével - csak bírósági és hatósági eljárásokhoz lehet adni.

(6) A temető üzemeltetője az e §-ban leírt nyilvántartásokat a jelen rendelet hatályba lépését követő 90 napon belül készíti el azokra a sírhelyekre, sírboltokra vonatkozóan, amelyek gondozásából látszik a sírhely, sírbolt használata. A temető dokumentációkat, nyilvántartásokat a temető kiürítésének elrendeléséig az üzemeltetőnek a tűztől védve, páncélszekrényben kell megőriznie, azt követően pedig átadnia a tulajdonosnak vagy a Tolna Megyei Levéltárnak. A nyilvántartások nem selejtezhetők.

15. § (1) A temetőben csak a nyitvatartási időben lehet tartózkodni.

(1a) ⁷A köztemető nyitvatartása: április 1-jétől november 5-ig 6 órától -21 óráig, november 6-tól március 31-ig 7 órától 17.30 óráig

(2) A ny⁸itva tartási idő leteltekor a köztemetőt – külön felszólítás nélkül – el kell hagyni.

(3) A nyitva tartás rendjét a temető bejáratánál ki kell függeszteni.

(4) A temetőkben mindenki a hely csendjének, a kegyeletnek megfelelő magatartást köteles tanúsítani.

(5) ⁹A temetőkben a kegyeleti tárgyakat, a sírokra ültetett fákat és növényeket, valamint a sírok díszítésére szolgáló anyagokat beszennyezni, rongálni, eltávolítani nem szabad.

(6) A sírhelyek gondozása során keletkező hulladék a sírhelyek között nem tárolható, azt a gondozó a tulajdonos vagy az üzemeltető által kijelölt helyre köteles vinni.

(7) ¹⁰A sírhelyek, sírbolthelyek és az urnasírhelyek bekerítése nem engedélyezett.

(8) ¹¹A temetőkben gyertyát égetni a zárási időt követően a Halottak Napja kivételével nem szabad. Ügyelni kell arra, hogy gyertyagyújtás tüzet ne okozzon

(9) A köztemetőben avart, elszáradt koszorút, virágmaradványt csak a tulajdonos vagy az üzemeltető által kijelölt helyen, a tűzvédelmi szabályok betartásával a tulajdonos vagy az üzemeltető végezhet.

(10) A köztemetőben 12 éven aluli gyermek felügyelet nélkül nem tartózkodhat.

(11) Rátemetés esetén a megrendelő a lebontott síremléket 60 napon belül köteles helyreállítani.

(12) ¹²A temetők területére kutyát bevinni - a vakvezető kutyák kivételével – nem szabad

(13) A köztemető köztereinek tisztántartása, gondozása az üzemeltető feladata.

(14) A sírhantokhoz szükséges földpótlás céljára a tulajdonos vagy az üzemeltető köteles termőföldet tárolni a köztemetőben.

(16) A köztemető területén csak díszítésre szolgáló tárgyak helyezhetők el. Más tárgyat elhelyezni csak a tulajdonos vagy az üzemeltető engedélyével lehet.

(17) ¹³A sírhelyek környékét felásni, a talajt a sírhelyek környékéről elhordani vagy sírfeltöltésre használni nem lehet.

16. § (1) A sírhely birtokosa által végezhető munkák:

(2) A sírhely birtokosa köteles a sírhely gondozását, gyomtalanítását rendszeresen elvégezni.

(3) A köztemető tulajdonosa egyes temetési hely gondozásáról a rendelkezési jogosult kérelmére és a melléklet szerinti díj ellenében gondoskodik a sír egész éven át tartó gyommentesítéséről.

17. § A rendeletben szereplő kötelezettség elmulasztásakor a tulajdonos vagy az üzemeltető:

19. § A panaszügyintézés a tulajdonos vagy az üzemeltető feladata, melyet központi telephelyén lát el.

20. § A temetői munkák során (így különösen: rátemetés, exhumálás, áthelyezés) talált értékekről (ékszer, nemesfémből készült protézis, stb…), és a találás körülményeiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A talált érték biztonságos megőrzéséről a tulajdonos vagy az üzemeltető köteles gondoskodni a jogosultnak történő átadásig.

22. § (1) A jelen rendelet 2001. január 1-jén lép hatályba.

(2) A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a temetőkről, a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény, valamint annak végrehajtására kiadott 145/1999. (X. 1.) Korm. rendeletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.