Nagyvejke Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2019. (X.24.) önkormányzati rendelete
Nagyvejke Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2020. 02. 28Nagyvejke Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2019. (X.24.) önkormányzati rendelete
Nagyvejke Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és működési szabályzatáról
Nagyvejke Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a következőket rendeli el:
Az Önkormányzat
1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Nagyvejke Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 7186 Nagyvejke, Fő utca 20.
(3) A Képviselő-testület Hivatalának neve: Kakasdi Közös Önkormányzati Hivatal
(4) Az önkormányzat jogi személy.
2. § Az Önkormányzat önállóan, szabadon és demokratikusan, széleskörű nyilvánosság mellett intézi a község közügyeit. Gondoskodik a közszolgáltatásokról. Gyakorolja a helyi önkormányzati közhatalmat.
3. § (1) Az Önkormányzat jelképei
a) a község címere,
b) a község zászlaja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jelképek leírását és használati módját külön rendelet szabályozza.
4. § Az Önkormányzat tisztségviselője: a polgármester és az alpolgármester.
5. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen a Mötv. 13. (1) bekezdésében és egyéb törvényekben meghatározott közszolgáltatások biztosítása.
(2) Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat, ennek megfelelően:
a) közvetlenül vesz részt vállalkozásokban
b) helyi önkormányzati politikával segíti a vállalkozókat
(3) Amennyiben az önkormányzat a működési területén lévő vállalkozásokban vesz részt, ezt megelőzően szakértői véleményt kér, valamint (költség-haszon) elemzést végeztet.
(4) Az önként vállalt helyi közszolgáltatások és feladatok tekintetében a képviselő-testület maga határozza meg – a lakosság igényei alapján és anyagi lehetőségeitől függően – mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.
(5) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából önkormányzati intézményt, gazdasági társaságot, más szervezetet alapíthat, kinevezi a vezetőiket.
(6) Az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szerv:
a) Kakasdi Közös Önkormányzati Hivatal,
(7) Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli az 1. számú függelékben meghatározott személyeket.
(8) Az önkormányzat kötelező feladatait az 4. számú melléklet tartalmazza.
6. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
(2) A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:
a) rendeletalkotás,
b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,
c) törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,
d) helyi népszavazás kiírása,
e) az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, valamint a díszpolgári címek meghatározása, használatuk szabályozása, valamint a díszpolgári cím adományozása,
f) intézmény, vállalat, gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, vezetőinek kinevezése, ezen szervek átszervezése,
g) közterület elnevezése, emlékmű állítása,
h) gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról,
i) a községi vagyon elidegenítése, vagy szerzése, az önkormányzati vagyonállag megváltoztatása, a községnek juttatott adományok el, - vagy el nem fogadása,
j) az önkormányzati haszonbérletek kötése,
k) hitelek felvétele, vagy adása, kötvény kibocsátás,
l) az önkormányzati tulajdonra vonatkozó bármilyen természetű tulajdon korlátozásoknak, szolgalmaknak, vagy zálogjognak az engedélyezése, valamint azok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére szolgáló engedélyek megadása,
m) rendelkezés az önkormányzat magánjogi követelésének elengedése, mérséklése ügyében, valamint a követelések iránt a per megindítására, vagy megszüntetésére, továbbá az önkormányzat perében kötendő egyességek felett,
n) meghatalmazás adása a peres, illetve a nem peres ügyekben a község képviseletére,
o) rendelkezés az önkormányzatot érintő szerződésekkel és okiratokkal kapcsolatosan,
p) közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, illetve átadása,
q) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, valamint érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,
r) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködéséről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,
s) hazai és külföldi önkormányzattal testvértelepülési kapcsolat felvétele,
t) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
u) bíróságok népi ülnökeinek megválasztása, állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti,
v) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben a törvény a községi önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő,
w) közfeladat önkéntes felvállalása, amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal,
x) települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés,
y) amit a törvény Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utalt,
z) a helyi kisebbségi önkormányzat részére a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-ában foglaltaknak megfelelően díjmentesen biztosítja a testületi működés feltételeit, valamint internet szolgáltatást.
(3) A képviselő-testület egyes hatáskörei gyakorlását a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja.
(4) A hatáskör gyakorlásának átruházását indítványozhatja a polgármester, a települési képviselő és a képviselő-testület bizottsága.
(5) Az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról a képviselő-testület a (2) bekezdésben meghatározott személyek, és szervek kezdeményezésére dönt.
(6) A polgármesterre átruházott hatáskörök:
a) Falugondnoki ellátási ügyben eljárás,
b) Települési támogatások kérelmeinek elbírálása,
c) Köztemetésről való rendelkezés
d) Az Egyszázezer forint összeghatárt meg nem haladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy év időtartamon belüli részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.
e) Személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendőtérítési díjak elengedése.
(7) A Vagyonnyilatkozati Bizottságra átruházott hatáskörök:
A Képviselő-testület
1. A Képviselő-testület megalakulása
7. § Nagyvejke Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a polgármesterrel együtt 5 főből áll. A Képviselő-testület tagjainak (a továbbiakban: képviselő) névsorát a 2. függelék tartalmazza.
8. § (1) Az újonnan megválasztott Képviselő-testület a megválasztott polgármester a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belüli időpontra hívja össze, kivéve, ha a korábban megválasztott polgármester az eredménytelen polgármester-választás miatt hivatalban marad, akkor a hivatalban maradt polgármester hívja össze a Képviselő-testületet. Ha e kötelezettségének a polgármester nem tesz eleget, helyette a korelnök jár el.
(2) Az alakuló ülés meghívóját és a javasolt napirendi pontokat a polgármester állítja össze. A meghívó, ha az lehetséges, az ülés előtt 3 nappal kiküldendő. Alakuló ülésre nem szükséges írásbeli előterjesztést készíteni.
(3) Az alakuló ülést a polgármester vezeti.
(4) A Képviselő-testület alakuló ülését a polgármester nyitja meg. Ezt követően a HVB elnöke tájékoztatást ad a választások lefolyásáról és hivatalos eredményéről.
(5) A tájékoztatást követően a HVB elnöke a megválasztott polgármesternek és Képviselőknek átadja a megbízólevelét. A megbízólevelek átvételét követően a képviselők esküt vagy fogadalmat (a továbbiakban: eskü) tesznek, melyről okmányt írnak alá.
(6) Az eskütételt követően a polgármester a Képviselő-testület előtt esküt vagy fogadalmat tesz, melyről okmányt ír alá.
(7) A Képviselő-testület az alakuló vagy azt követő ülésen felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestert, dönt illetményükről tiszteletdíjukról és költségtérítésükről.
(8) Az alpolgármester személyére a polgármester tesz javaslatot, melyhez módosító indítvány nem fűzhető. Az alpolgármesterhez kérdés intézhető, de személyére vonatkozóan vita nem kezdeményezhető.
(9) Az alakuló ülésen más napirendi pont tárgyalására ezt követően kerülhet sor.
(10) Az alakuló ülésre a rendes ülésre vonatkozó szabályok az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.
2. A Képviselő-testület üléseinek rendje
9. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést és ünnepi Képviselő-testületi ülést tart.
(2) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart.
(3) Az alakuló ülésre a 8. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.
10. § (1) A Képviselő-testület rendes ülést – július és augusztus hónap kivételével, - a hónap utolsó szerda napján tart 10 órai kezdettel, de kivételesen a polgármester más napra és más időpontra is összehívhatja az ülést.
(2) A polgármester rendkívüli ülést hív össze, ha azt
a) szükségesnek tartja, vagy
b) jogszabály kötelezővé tesz,
c) a települési képviselők egynegyedének indítványára,
d) a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára,
e) a Vagyonnyilatkozati Bizottság indítványára.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt ülés esetén, az ülés tartását indítványozó az indítványt a polgármesterhez írásban eljuttatja. Ebben az esetben a polgármester a rendkívüli ülést az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belülre összehívja. Az indítvány tartalmazza a kezdeményezés indokát, az ülés javasolt időpontját, a napirendjére vonatkozó javaslatot és a határozati javaslatot.
(4) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének tervezett időpontja úgy határozandó meg a kérelemben, hogy az lehetőség szerint csütörtöki napra essen 13 órai kezdettel. A javasolt időpont a polgármestert nem köti.
(5) A rendkívüli ülés napirendjére vonatkozó javaslat interpellációt, kérdést és egyebek napirendet nem tartalmazhat. A rendkívüli ülés napirendjére vonatkozó javaslatban szereplő napirendi ponton kívül a polgármester más napirendi pontra is javaslatot tehet.
(6) A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának – kivéve, ha törvény nem zárja ki – nem feltétele a jelen rendeletben előírt, előzetes bizottsági vélemény beszerzése.
3. A Képviselő-testület munkaterve
11. § (1) A Képviselő-testület az előre látható feladatok jobb előkészítése érdekében munkatervet fogad el.
(2) A munkaterv tartalmazza
a) a Képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, amely azonban nem köti a polgármestert az összehívásnál,
b) az egyes ülésen megtárgyalásra tervezett jelentősebb súlyú rendelet-tervezet, hosszabb távú stratégia, koncepció vagy programterv elfogadására vonatkozó javaslat és beszámoló felsorolását,
c) a napirendi pont előterjesztőjét - aki felelős az előterjesztés elkészítéséért -,
d) az előterjesztés elkészítésében résztvevő, valamint az előterjesztést véleményező személy vagy szervezet megnevezését és
e) az előterjesztések leadásának határidejét.
(3) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kérhet
a) a Képviselő-testület állandó bizottságtól,
b) a jegyzőtől,
c) az Önkormányzat intézménye vezetőjétől,
(4) A munkaterv iránymutatás, így annak végrehajtása nem kötelező, módosítása nem szükséges, ha a munkatervhez képest időpont vagy napirend tekintetében bármilyen változás történik, így különösen
a) ha eltérő időpontban kerül valamely napirendi pont megtárgyalásra,
b) ha a tervezett napirendi pont megtárgyalása elmarad, vagy
c) ha új napirend kerül felvételre.
4. A Képviselő-testületi előterjesztések
12. § (1) Előterjesztésnek minősül
a) a rendelet megalkotására vonatkozó javaslat,
b) az önkormányzat szervezeti és működési rendjének kialakítása, megváltoztatása
c) helyi népszavazás és népi kezdeményezés kiírása,
d) az önkormányzat vagyonával kapcsolatos ügyek,
e) az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos ügyek,
f) területrendezési program és rendezési tervek,
g) az önkormányzati intézmények alapítása, átszervezése és megszüntetése,
h) a döntéshozatalra vonatkozó, az a)-g), és az i)-j) pont alá nem tartozó javaslat,
i) a beszámoló és
j) a tájékoztató.
(2) Az (1) bekezdés a)-h) pontjai szerinti előterjesztés a polgármester, alpolgármester, Képviselő-testület illetékes bizottsága, képviselő, továbbá a jegyző előterjesztésében kerülhet a Képviselő-testület elé.
(3) Az (1) bekezdés i) és j) pontja szerinti előterjesztés a (2) bekezdésben feljogosítottakon kívül a beszámolóra vagy tájékoztatóra jogszabályban vagy Képviselő-testületi döntésben kötelezett személynek vagy szerv vezetőjének az előterjesztésében is a Képviselő-testület elé kerülhet.
13. § (1) Az előterjesztés elsődlegesen írásban kerül a Képviselő-testület elé. Kivételesen a Képviselő-testület elé a polgármester vagy a polgármester által felkért 12. § (3) bekezdése szerinti szerv vagy személy szóbeli előterjesztést is terjeszthet a rendelet-tervezet kivételével.
(2) Az előterjesztés főbb formai és tartalmi elemei a következők:
a) az előterjesztés címe és zárt ülésen való tárgyalásra vagy annak lehetőségére történő utalás,
b) a megszólítás,
c) az elemző rész,
d) a döntési javaslat,
e) az előterjesztés készítésének helyének és idejének megjelölése, valamint az előterjesztő megnevezése és aláírása, kivételesen a „saját kezűleg” (s.k.) megjelölés is alkalmazható.
(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat az előterjesztés előlapja tartalmazza. Az előterjesztés - tartalmi és formai követelményeknek megfelelő - mintáját a 3. függelék tartalmazza. Indokolt esetben a formai követelményektől a polgármester engedélyével el lehet térni.
(4) Ha az előterjesztést bizottság véleményezi, a Képviselő-testületi ülésen a bizottság elnöke ismerteti a bizottság véleményét.
(5) Az előterjesztést az alakuló ülés kivételével a Képviselő-testület ülése előtt, ha az lehetséges, legalább 8 nappal - a munkatervben nem szereplő, havi gyakoriságnál rövidebb időn belülre összehívott Képviselő-testületi ülés esetén, ha az lehetséges, legalább 3 nappal - korábban leadja az előterjesztő a Hivatal testületi ülés szervezéséért felelős személynek.
(6) Bármely képviselő kezdeményezheti a polgármesternél benyújtva az általa elkészített írásos előterjesztés napirendre vételét.
5. Beszámoló és tájékoztató
14. § (1) Beszámoló
15. § (1) Tájékoztató
a) a polgármester és a bizottság a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott határozatáról,
b) valamely önkormányzati program vagy feladat megvalósításáról, folyamatának állapotáról,
c) valamely a község életével kapcsolatos jelenségnek vagy nem önkormányzati szerv tevékenységének a megismeréséről vagy
d) törvényben meghatározott esetben készíthető.
(2) A tájékoztatóra, az előterjesztésekre vonatkozó előírások az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.
(3) A tájékoztatót előterjesztőhöz kérdés intézhető, de azon vita nem nyitható. A tájékoztató elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül hoz határozatot, melynél a felelős és a határidő nincsen megjelölve.
6. Az ülés összehívása
16. § (1) A Képviselő-testület ülésének meghívóját a polgármester állítja össze és írja alá, akadályoztatása esetén az alpolgármester.
(2) A Képviselő-testületet a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze.
(3) A Képviselő-testületi és bizottsági ülés előterjesztéseit az ülésre meghívottak számára a polgármester elektronikus úton, illetve papír alapon küldi meg. A zárt ülés előterjesztését úgy kell megküldeni, hogy ahhoz illetéktelenek ne férjenek hozzá, amennyiben ez elektronikus úton nem biztosítható, a zárt ülés előterjesztéseit postázni kell.
(4) A meghívó tartalmazza
a) az ülés helyét és időpontját, amelyre elsődlegesen a munkaterv irányadó, de az a polgármestert nem köti,
b) a javasolt napirend sorrendjét,
c) a napirendi pont előterjesztőjének megnevezését,
d) azt a tényt, hogy az anyag később kerül megküldésre, feltéve, hogy a meghívóval együtt, a megküldésre nincsen lehetőség, és
e) a napirendi pont zárt ülés keretében való megtárgyalására vagy annak lehetőségére való utalást.
(5) A munkatervben nem szereplő, havi gyakoriságnál rövidebb időn belül összehívott Képviselő-testületi ülés esetében a meghívó kiküldési határideje, ha az lehetséges, legalább 3 nap, amelyhez lehetőség szerint csatolandó hozzá valamennyi tárgyalandó előterjesztés is.
(6) Rendkívül sürgős esetben a meghívó a (5) bekezdésben foglaltnál rövidebb időn belül is kiküldhető. Kivételesen a meghívó kiküldése elektronikus levél vagy más rövid úton is történhet.
(7) Egyes napirendi ponthoz külön meghívottnak a meghívóhoz csak az őt érintő előterjesztés csatolandó elektronikusan vagy papír alapon, ha azt igényli.
17. § (1) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal kap meghívást
a) a jegyző,
b) a Hivatal köztisztviselője a feladatkörét érintő előterjesztések esetében,
c) a civil szervezet képviselője - a (3) bekezdés szerint - a tevékenységét érintő napirendi pont tárgyalásához,
d) a helyi gazdálkodó szervezet(ek), intézmények vezetői eseti meghívás alapján vesznek részt a testületi üléseken, valamint
e) a polgármester és a napirend előterjesztője által javasolt személy és szerv képviselője.
(2) A meghívott akadályoztatása esetén az őt helyettesítő megbízottat is megilleti a tanácskozási jog. A helyettesítés tényéről a helyettesítő megbízott az ülés megkezdése előtt a polgármestert tájékoztatja, és bemutatja a helyettesítésre irányuló, teljes bizonyító erejű írásbeli felhatalmazást.
(3) A tanácskozási jog gyakorlásának megengedhetősége tekintetében a polgármester dönt.
7. Az ülések nyilvánossága és a zárt ülés
18. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a lakosság helyi hírközlő szerv útján, valamint az Önkormányzat honlapján való közzététellel tájékozódhat.
(3) A Képviselő-testület ülésének helye elsődlegesen a Hivatal ülésterme.
(4) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívott helyét a polgármester jelöli ki.
(5) A nyilvános ülésen megjelent érdeklődő a tanácskozóteremben külön megjelölt helyen foglalhat helyet.
19. § A képviselő-testület
(1) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén.
(2) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői meg bízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.
(3) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt.
(5) Ha a zárt ülés elrendelése a Képviselő-testület döntésétől függ, akkor e kérdésben a Képviselő-testület a napirend elfogadása során, a végszavazás előtt minősített többséggel dönt.
(6) A zárt ülésen való tárgyalást az előterjesztő kezdeményezi, de arra az illetékes bizottság, a polgármester vagy bármely képviselő is javaslatot tehet.
(7) A zárt ülésen tárgyalt napirendi ponthoz tartozó előterjesztés és a tárgyalás során elhangzottak, az elfogadott döntés és a zárt ülés kapcsán keletkezett adatok - a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok kivételével - titkosak.
8. Az ülés vezetése és az ülés rendjének biztosítása
20. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, a tisztség betöltetlensége vagy akadályoztatása esetén a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester vezeti.
(2) A polgármesteri és a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze, és vezeti.
21. § (1) A polgármester az ülés kezdetén megállapítja, majd folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet.
(2) A polgármester az ülés elején ismerteti az előzetes bejelentés alapján hiányzó, továbbá a késést jelző képviselők névsorát.
(3) Határozatképtelenség esetén a polgármester az ülés folytatását elnapolja, vagy az ülést bezárja.
22. § (1) A polgármester az ülés vezetése során jogosult
a) határozatképtelenség miatt az ülés elnapolására vagy bezárására, vagy
b) tárgyalási szünet elrendelésére.
(2) A polgármester az ülés vezetése során jogosult
23. § A polgármester gondoskodik az ülés során a rend fenntartásáról. Ennek biztosítása érdekében jogosult
a) figyelmeztetni az előadót, ha az írásos előterjesztést ismétli, vagy a tárgytól eltér, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni,
b) figyelmeztetni a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától, nem a bejelentkezésnek megfelelő hozzászólást tesz, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni,
c) figyelmeztetni a hozzászólót, ha a hozzászólásával más személyét sértő megfogalmazást használ, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni,
d) Az ülésen megjelent állampolgároknak a tárgyhoz tartozó kérdésben a polgármester egyszeri 3 perces hozzászólási lehetőséget biztosíthat a Képviselő-testület hozzájárulásával.
e) rendre utasítani azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
f) ismételt rendzavarás esetén a rendbontót - kivéve az önkormányzati képviselőt - a terem elhagyására utasítani vagy a teremből kivezettetni, továbbá
g) valamennyi olyan intézkedést megtenni, amit a rend fenntartása érdekében szükségesnek tart.
9. Az ülések napirendje
24. § (1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot. Az ülés napirendje lehetőség szerint rendelet-tervezet, döntést igénylő ügy, beszámoló és tájékoztató sorrend szerint épül fel.
(2) Ha 12. § (2) bekezdésében feljogosítottakon kívüli, beszámolóra vagy tájékoztatóra köteles, külső szerv vezetőjének az ülésen való jelenléte valószínűsíthető, a beszámolója vagy tájékoztatója megelőzheti a többi napirendi pontot.
(3) Az interpellációra és a kérdésre a napirend végén kerül sor.
(4) A zárt napirendi pont megtárgyalására elsődlegesen a nyílt napirend megtárgyalása után kerülhet sor.
(5) A polgármester a napirendi ponti javaslatát annak elfogadása előtt az ülésen szabadon módosíthatja.
(6) A polgármester által az ülésen javasolt nyílt napirendi pont elsődlegesen közvetlenül a zárt napirendi pont előtt kerül megtárgyalásra. Az ülésen felvett zárt napirendi pont lehetőség szerint a zárt napirendi pontok között folytatólagosan kerül megtárgyalásra.
(7) A polgármester javaslatára a napirend elfogadását követően az ülésen új napirendi pont felvehető, a felvett napirendi pont levehető, a felvett napirendi pont későbbi ülésre halasztható vagy a felvett napirendi pont sorrendje módosítható, mely esetén a Képviselő-testület az új napirend felvételéről, a felvett napirendi pont levételéről, a felvett napirendi pont későbbi ülésre halasztásáról vagy a napirend sorrendjének módosításáról minősített többséggel szavaz. Későbbi ülésre való halasztásról már megkezdett napirend tárgyalásakor is dönthet a Képviselő-testület, mely során - ha mód van rá - az ülés időpontját meghatározza.
(8) A polgármester az e §-ban foglaltaktól indokolt esetben eltérhet.
10. Sürgősség
25. § (1) A 12. § (2) bekezdésében felsorolt személy vagy szerv, indokolással ellátva javasolhatja a Képviselő-testületnek valamely előterjesztés sürgősségi tárgyalását.
(2) A sürgősségi javaslatot, a legalább határozati javaslatot tartalmazó előterjesztéssel együtt a Képviselő-testület ülésének napján 9 óráig nyújtja be a polgármesterhez.
(3) A sürgősség kérdésében a Képviselő-testület a napirend elfogadása során, minősített többséggel dönt.
(4) A sürgősség elfogadása esetén az előterjesztést a Képviselő-testület első napirendi pontként tárgyalja.
(5) Ha a Képviselő-testület nem fogadja el a sürgősséget, úgy a napirendek meghatározásakor dönti el, hogy az ügyet hányadik napirendi pontként tárgyalja.
(6) A Képviselő-testület először a sürgősség, majd a zárt ülés kérdésében, azt követően a napirendi javaslathoz fűzött képviselői módosító indítványról, majd a napirendről az elfogadott módosítással együtt vita nélkül határoz.
11. Képviselői indítvány
26. § Valamely kérdés napirendre tűzését képviselő is kezdeményezheti rövid indokolással a polgármesternél írásban vagy a Képviselő-testület ülésén szóban (a továbbiakban: képviselői indítvány). A képviselői indítvány napirendre tűzéséről a Képviselő-testület a napirendre vonatkozó módosító indítványok között vita nélkül határoz. A javaslat elfogadása esetén a polgármester gondoskodik az előterjesztés elkészíttetéséről, és a Képviselő-testület következő rendes ülésre való előterjesztéséről.
12. A tanácskozás rendje
27. § (1) Az írásos előterjesztés előterjesztője szóban kiegészítheti az előterjesztést olyan kérdésben, mely abban nem szerepel, de a döntéshozatalt befolyásolhatja.
(2) A szóbeli előterjesztés előterjesztője ismertetheti az előterjesztést és a döntési javaslatot.
28. § (1) A vitában az előterjesztőhöz kérdés intézhető, valamint az előterjesztéshez hozzászólás és módosító indítvány tehető.
(2) A vitát a polgármester akkor zárja le, amikor már nincs további kérdező és hozzászóló.
(3) Tájékoztató esetén a képviselő csak kérdést tehet fel. Valamennyi kérdésre adott választ követően a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4) Ha a Képviselő-testület a tájékoztatót nem fogadja el, az a következő ülésen részletesebb indokolással ismét előterjesztendő.
13. Ügyrendi kérdés
29. § (1) Ügyrendi kérdés a Képviselő-testület ülésének vezetésével vagy rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó olyan javaslat, amelyről a polgármester, vagy a Képviselő-testület döntést tud hozni.
(2) Az ügyrendi kérdésben való hozzászólás az ügyrendi javaslat megfogalmazásával kezdődik, majd azt követően történhet annak indokolása.
(3) Ugyanazon ügyrendi kérdésben napirendi pontonként csak egyszer lehet javaslatot tenni.
(4) Személyes megtámadtatás esetén a képviselő ügyrendi bejelentkezéssel soron kívüli, hozzászólást kérhet, melynek megadását a polgármester köteles biztosítani.
30. § (1) Módosító indítvány tehető a határozati javaslat érdemi részére, felelősére, határidejére, valamint a rendelet-tervezetre.
(2) Az előterjesztő – kivéve, ha az előterjesztő testületi szerv – az elhangzott módosító indítványt befogadhatja. A befogadott módosító indítvány az eredeti határozati javaslatnak, javaslatrésznek vagy rendelet-tervezet szövegrészének a helyébe lép, de a jegyzőnek jelzési kötelezettsége van, ha jogszabálysértést észlel.
(3) A lezárt napirendet a polgármester javaslatára a testület minősített többséggel, egy alkalommal újra megnyithatja.
(4) A megnyitásról szóló döntés után a Képviselő-testület minősített döntéshozatallal rendelkezik a korábban meghozott döntés hatályon kívül helyezéséről, ha az szükséges.
14. A szavazás módja
31. § (1) A nyílt szavazás a (3) bekezdésben foglalt kivétellel kézfeltartással történik.
(2) A Képviselő-testület bármely képviselő ügyrendi javaslatára név szerinti szavazást is elrendelhet.
(3) Név szerinti szavazás esetén a polgármester ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzásakor igen, nem, vagy, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak.
32. § (1) Ha jogszabály előírja a titkos szavazást, a szavazás szavazólapon szavazófülke és urna igénybevételével történik. A szavazólap a kérdést tartalmazza, és az igen, a nem és a tartózkodás lehetőségét, kivéve az alpolgármester-választásnál, amelyen szavazni csak igen szavazattal lehet, de a képviselő jogosult érvénytelen szavazatot leadni. Szavazni tollal, körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet. A titkos szavazást az ülésről készített jegyzőkönyv tartalmazza.
(2) A titkos szavazást a Képviselő-testület állandó bizottság bonyolítja le.
33. § (1) A polgármester a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a szavazást követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést.
(2) Titkos szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazatok összeszámlálását követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést.
15. Kérdés, interpelláció
34. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben - kivéve az egyedi hatósági és a személyiségi jogot (különösen a személyes adatot tartalmazó) érintő ügyet - intézkedési lehetőség iránti tudakozódás.
(2) Az interpelláció az önkormányzati hatáskörbe tartozó, a Képviselő-testület által korábban hozott, a lakosság szélesebb körét érintő konkrét döntés végrehajtásához kapcsolódó felvilágosítás-kérés.
(3) Az elnevezéstől függetlenül a polgármester a tartalom alapján állapítja meg a beadványról, hogy az kérdés vagy interpelláció.
(4) A sem kérdésnek, sem interpellációnak nem minősíthető beadványt, valamint az olyan személyhez címzett kérdést vagy interpellációt, aki nem kérdezhető vagy interpellálható, a polgármester 3 napon belül a képviselőnek az ok írásbeli megjelölésével együtt visszaküldi.
(5) Rendkívüli ülésen nem lehet kérdést vagy interpellációt feltenni.
35. § (1) Kérdést polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy jegyzőhöz lehet intézni.
(2) A képviselő a Képviselő-testület rendes ülését megelőző 4. naptári nap 15 óráig beérkezőleg a polgármesternél írásban terjesztheti elő a kérdést, megjelölve azt a személyt, akihez a kérdést intézi.
(3) A polgármester a kérdését válaszadás céljából a kérdezetthez továbbítja.
(4) Az írásban feltett kérdést a képviselő a Képviselő-testület ülésén ismertetheti.
(5) A kérdésre a Képviselő-testület, következő rendes ülésén írásban vagy szóban válaszol a kérdezett. Ha a kérdés megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz a kérdés beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg a kérdező részére, mely a rákövetkező rendes Képviselő-testületen tájékoztatás céljából kiosztásra kerül.
(6) A válasz elfogadásáról indokolás nélkül igen vagy nem válasszal - az (5) bekezdés kivételével - csak a kérdező nyilatkozik, azzal kapcsolatban a Képviselő-testület nem foglal állást. Ha a kérdés tárgyalásakor a kérdező nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.
36. § (1) Interpellációt polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz, továbbá jegyzőhöz lehet intézni.
(2) A képviselő a Képviselő-testület rendes ülését megelőző 8. naptári nap 15 óráig beérkezőleg a polgármesternél írásban terjesztheti elő interpellációját, megjelölve a személyt, akihez az interpellációt intézi.
(3) A polgármester az interpellációt válaszadás céljából az interpellálthoz továbbítja.
(4) Az interpellációt a képviselő a Képviselő-testület ülésén ismertetheti.
(5) Az interpellációra a Képviselő-testület következő rendes ülésén írásban vagy szóban válaszol az interpellált. Ha az interpelláció megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz az interpelláció beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg az interpelláló részére, mely a rákövetkező rendes Képviselő-testületen kiosztásra kerül, és az interpelláló - ha a választ nem fogadja el - kérheti ezen rendes ülést megelőző 8. napig, hogy a Képviselő-testület szavazzon az elfogadásáról.
(6) A válasz elfogadásáról az interpelláló indokolás nélkül igen vagy nem válasszal - az (5) bekezdés kivételével - nyilatkozik. Ha az interpelláció tárgyalásakor az interpelláló nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.
(7) Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, arról a Képviselő-testület vita nélkül határoz, egyébként a Képviselő-testület nem foglal állást.
(8) Ha a Képviselő-testület a választ nem fogadja el, egyszerű szótöbbséggel dönt a további szükségesnek tartott intézkedésről, melynek hiányában az interpelláció lezártnak tekintendő.
16. Döntések
37. § (1) A Képviselő-testület rendeletei és határozatai évente elölről kezdődő sorszámmal vannak dátumozva.
(2) Az önkormányzati rendelet megjelölése - az alábbi sorrendben -
38. § (1) A rendeletek tárgymutatós, a Képviselő-testületi határozatok tárgymutatós és határidős nyilvántartásának elektronikus vezetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A hatályos rendeletek felsorolását a 4. függelék tartalmazza.
(3) A Képviselő-testület határozatait a jegyző továbbítja a végrehajtásért felelősökhöz, folyamatosan figyelemmel kíséri végrehajtásukat.
39. § (1) A Mötv. 49. §-a szerinti személyes érintettségét a képviselő köteles bejelenteni.
(2) Amennyiben a képviselő elmulasztja a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét és ezt a képviselő-testület megállapítja, úgy a polgármester – rosszallásának egyidejű kifejezése mellett – az ülés nyilvánossága előtt nyomatékosan felhívja, hogy a jövőben ez irányú kötelezettségének tegyen eleget.
17. Az önkormányzati rendelet
40. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotására vagy módosítására irányuló kezdeményezés írásban - a rendelet-alkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével - a polgármesternél nyújtandó be, ha az nem a rendelet megalkotásának szervezeti és működési szabályzat szerinti előterjesztőjétől származik.
(2) A kezdeményezésre kidolgozott rendelettervezetet a jegyző véleményének kikérése után a polgármester a Képviselő-testület elé terjeszti, mely dönt annak elfogadásáról.
41. § A rendelet elfogadását követően a hiteles szöveg szerkesztése a jegyző feladata.
42. § (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel gondoskodik. A rendelet Nagyvejke Község Önkormányzatának honlapján is megjelenik.
(2) A hatályos rendeletek felsorolását a 4. számú függelék tartalmazza.
18. Határozathozatal
43. § (1) A Képviselő-testület általában egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot.
(2) A Képviselő-testület minősített többséggel dönt
19. Jegyzőkönyv
44. § (1) A jegyzőkönyv az Mötv.-ben meghatározott tartalommal készül.
(2) Az ülésről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi az e rendelet vagy más jogszabály alapján csatolandó dokumentum.
45. § A Képviselő-testület nyílt ülésének dokumentumai a lakosság tájékoztatása céljából megjelennek az Önkormányzat honlapján. A választópolgár - a zárt ülés kivételével - betekinthet a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvébe. A betekintésre a Hivatal biztosít lehetőséget.
20. A Képviselő-testület és a lakosság kapcsolata
46. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás helye és időpontja az Önkormányzat honlapján és hirdetmény útján közzétételre.
47. § (1) A közmeghallgatáson napirendi pont is tárgyalható, amely esetében a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.
(2) A közmeghallgatáson megjelent személy - nevének és lakóhelyének bemondását követően - 3 perces időtartamban egy közérdekű, a lakosság nagyobb csoportját érintő kérdéssel kapcsolatban egy alkalommal fejtheti ki véleményét.
(3) A közmeghallgatás során elhangzott kérdés és vélemény lehetőség szerint az ülésen szóban megválaszolandó. A kivizsgálást igénylő kérdés vagy észrevétel esetén a hozzászóló a kivizsgálás eredményéről 15 napon belül írásban kap tájékoztatást.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott időtartam alól a polgármester felmentést adhat.
21. Lakossági fórum
48. § (1) A lakosság véleményének megismerésére, a döntés-előkészítésbe való bevonása céljából az Önkormányzat lakossági fórumot tart
a) a közterület elnevezéssel kapcsolatos előterjesztés előkészítése során, vagy
b) ha a Képviselő-testület azt határozatban elrendeli.
(2) A polgármester, valamint a képviselő a lakosság fontos döntésről való tájékoztatására vagy a választókkal való találkozás és véleményük megismerése céljából is szervezhet lakossági fórumot.
(3) A lakosság véleményének megismerésére a helyi civil vagy érdekvédelmi szervezetek képviselőinek részvételével szervezett tanácskozás is felhasználható.
49. § (1) A lakossági fórum szervezéséről a polgármester, a jegyző segítségével gondoskodik.
(2) A lakossági fórum helyéről, időpontjáról és témájáról a lakosság és a szervezetek az Önkormányzat honlapján és szórólapok kijuttatásával kap tájékoztatást.
22. Fogadóóra
50. § (1) A képviselő a választókkal való kapcsolattartás céljából szükség szerint, esetenként meghatározott időpontban egyénileg vagy más képviselővel közösen fogadóórát tart.
(2) A fogadóóra helyéről és időpontjáról a képviselő a lakosságot értesíti.
A képviselő
51. § (1) A képviselő a képviselői munka ellátása során a Községháza kijelölt helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti, a Hivatal illetékes szervezeti egységének munkatársától ügyviteli közreműködést igényelhet.
(2) A képviselő
a) olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre,
b) tevékenyen részt vesz a Képviselő-testület, valamint azon bizottság munkájában, amelynek tagja,
c) a tudomására jutott - nem közérdekű vagy nem közérdekből nyilvános adat kivételével - minden információt megőriz azzal, hogy e titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll,
d) bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő-testület ülésén akadályoztatása miatt nem tud részt venni,
e) bejelenti a bizottság elnökének vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettesének, ha annak a bizottságnak az ülésén, melynek tagja, akadályoztatása miatt nem tud részt venni,
f) bejelenti a polgármesternek, ha valamely megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,
g) bejelenti a személyes érintettségét a döntéshozatalnál, valamint
h) vagyon-nyilatkozatot tesz.
(3) A (2) bekezdés g) pontjában foglalt kötelezettség megszegése esetén az ülés vezetője - ha tudomással bír róla - felhívja a képviselőt arra, hogy jelentse be személyes érintettségét.
(4) Ha a képviselő úgy nyilatkozik, hogy ő személyesen nem érintett az ügyben, de a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a képviselő személyes érintettsége fennáll, a képviselő kizárásáról a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt. Ha a Képviselőtestület kizárja a képviselőt, a képviselő az adott ügyben nem szavazhat, de a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek számít.
(5) A képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára az Mötv. 36. §, 38 §. szerinti összeférhetetlenségi, és méltatlansági szabályok vonatkoznak.
A bizottság
52. § (1) A Képviselő-testület egy állandó bizottságot hoz létre; Vagyonnyilatkozati Bizottság.
(3) A bizottság tagjainak névsorát az 5. függelék tartalmazza.
(4) A bizottság ügyrendjét a 7. függelék tartalmazza.
53. § (1) A bizottság elnökének megválasztására az alakuló ülésen, tagjainak megválasztására legkésőbb az azt követő rendes ülésen kerül sor. Az elnöki, vagy a tagi viszony megszűnése esetén a választásra legkésőbb a jogviszony megszűnését követő rendes ülésen kerül sor.
(2) A bizottság elnökének és tagjának személyére a polgármester tesz javaslatot, melyhez módosító indítvány nem tehető.
(3) A jelöléshez beszerzendő a jelölt írásbeli elfogadó nyilatkozata és a vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó vállalása.
54. § (1) Az állandó bizottság feladat- és hatáskörét a 2. melléklet tartalmazza.
(2) Az állandó bizottságot – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben – a 2. mellékletben meghatározott ügyben döntési jogkör illeti meg (átruházott hatáskörben hozott döntés).
(3) A Képviselő-testület a bizottsági hatáskörbe átruházott ügyet esetileg magához vonhat vagy felülvizsgálhat. A Képviselő-testület a hatáskörbe vonás és a felülvizsgálat kérdésében minősített többségű szavazattal határoz.
(4) A 2. mellékletben megjelölt előterjesztés csak az illetékes bizottság véleményének kikérése után terjeszthető a Képviselő-testület elé.
(5) A Képviselő-testület a 2. mellékletben meghatározott tárgykörű előterjesztéseken túl egyéb előterjesztés esetében is előírhatja a bizottság véleményének kikérését. Az előterjesztő is kérheti a bizottság véleményét az előterjesztés megküldésével, de a bizottság ezt nem köteles napirendre venni, és döntést hozni.
(6) A bizottság véleményének hiánya - kivéve, ha azt magasabb szintű jogszabály írja elő - nem akadálya valamely előterjesztés Képviselő-testület elé terjesztésének, ha
a) a bizottságnak lehetősége lett volna a véleményének kialakítására - akár rendkívüli ülés keretében is -, de azt elmulasztotta,
b) a bizottság azért nem működik, mert a létszáma nem éri el a határozatképességet, vagy
c) az előterjesztés benyújtását fontos önkormányzati érdek indokolja.
(7) A Képviselő-testület esetenként minősített többségű szavazattal megbízhatja a bizottságot a hatáskörébe nem tartozó feladat elvégzésével is.
55. § (1) A bizottság elnöke
a) összehívja és vezeti a bizottság ülését,
b) aláírja a bizottsági ülés meghívóját és a bizottság egy tagjával együtt az ülésről készült jegyzőkönyvet,
c) figyelemmel kíséri a bizottság határozatának végrehajtását,
d) évente a tárgyévet követő május 31. napjáig beszámol a bizottság munkájáról a Képviselő-testületnek, és
e) képviseli a bizottságot.
(3) A bizottság tagja
a) szavazati joggal részt vesz a bizottság ülésén,
b) a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben felvilágosítást kérhet a jegyzőtől, a Hivatal köztisztviselőjétől, és
c) a bizottság megbízása alapján képviseli a bizottságot.
56. § A bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat, bizottsági koordinátorként, a Hivatal jegyzője által kijelölt köztisztviselője teljesíti.
57. § A bizottság a Képviselő-testület munkatervéhez igazodva működik.
58. § (1) A bizottság a Képviselő-testület üléséhez igazodóan, szükség szerint tart ülést.
(2) A bizottság ülését az elnök összehívja, ha azt a Képviselő-testület, a polgármester vagy a bizottsági tagok több mint 1/4-e kezdeményezi.
(3) Az elnök a bizottsági ülésre meghívja a bizottság tagjain túl a polgármestert, az alpolgármestert, a képviselőt, a jegyzőt, a tárgyalt előterjesztést előkészítő köztisztviselőt, az előterjesztés előkészítésében közreműködő intézményt, szervet vagy személyt, az érintett önszerveződő közösség vezetőjét. A meghívandó egyéb érdekeltek körét a bizottság elnöke esetileg határozza meg.
(4) Az elnök a Hivatal köztisztviselője útján gondoskodik a meghívó kiküldéséről. A Hivatal köztisztviselője meghívót az elnök nevében az írásos előterjesztésekkel - ha lehetőség van rá - az ülés tervezett időpontja előtt legalább 3 nappal korábban küldi meg a bizottsági tagoknak.
(5) Az előterjesztésekre a 13. §- ban foglaltak az irányadók.
(6) A bizottsági ülésre a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok értelemszerűen alkalmazandók az V. Fejezetben foglalt eltérésekkel azzal, hogy polgármesteren a bizottság elnöke értendő.
59. § (1) A bizottság az általa tárgyalt előterjesztésről határozatot hoz.
(2) A bizottság határozatainak megjelölése - az alábbi sorrendben -
60. § (1) A bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéséről a bizottság tájékoztatja a Képviselő-testületet. A tájékoztató elfogadásáról - a tájékoztató napirendi pont keretében - a Képviselő-testület határoz.
61. § A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a korelnök bizottsági tag vezeti.
62. § Az elnökén keresztül valamennyi bizottság jogosult
a) a szakmai feladatai ellátásához a Hivatal illetékes köztisztviselőjét segítségként igénybe venni,
b) a sajtót közvetlenül tájékoztatni munkájáról és
c) a Képviselő-testület éves munkatervére javaslatot tenni.
63. § (1) A Képviselő-testület a feladatai eredményes ellátása érdekében szükség szerint ideiglenes bizottságot is létrehozhat, melynek összetételét és feladatait annak megalakításakor állapítja meg.
(2) Az ideiglenes bizottság tagjai - a polgármester kivételével - képviselő lehet.
(3) A bizottság működésének általános szabályai az ideiglenes bizottság működésére is megfelelően alkalmazandók.
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző jogállása
23. A polgármester
64. § (1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatású jogviszonyban látja el.
(2) A polgármester illetményének emeléséről, egyéb juttatásainak megváltoztatásáról a Képviselő-testület határoz.
65. § (1) A Képviselő-testület a 3. mellékletben felsorolt hatásköreit a polgármesterre ruházza át.
(2) A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről írásban tájékoztatást ad.
(3) A polgármester döntést hozhat, ha a Képviselő-testület - határozatképtelenség vagy elfogadott határozat hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, és halaszthatatlan ügyről van szó, kivéve a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó döntést.
(4) A polgármester átruházott hatáskörben vagy törvény által hatáskörébe utalt ügyben hozott határozatait sorszámmal látja el, melynek megjelölése - az alábbi sorrendben -
24. Az alpolgármester
66. § (1) A Képviselő-testület a Képviselő-testület tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Az alpolgármester a polgármester irányításával végzi munkáját.
(2) Az alpolgármester a választópolgárokkal történt egyeztetés szerint tart ügyfélfogadást.
25. A jegyző
67. § (1) A polgármester – az Mötv-ben meghatározott módon – pályázat alapján jegyzőt nevez ki.
(2) A jegyző
a) gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos jegyzői feladatok ellátásáról,
b) előkészítteti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
c) tanácskozási joggal vesz részt a Képviselő-testület és a Képviselő-testület bizottságának ülésén,
d) jelzi a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület szervének, a polgármesternek, ha a döntésénél, működésénél jogszabálysértést észlel,
e) gondoskodik a Képviselő-testület üléseiről szóló jegyzőkönyv elkészítéséről,
f) a polgármesterrel közösen aláírja az önkormányzati rendeletet és a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet,
g) az ülést követő 15 napon belül a Nemzeti Jogszabálytár keretein belül kialakításra került zárt informatikai rendszeren megküldi a Kormányhivatal vezetőjének a Képviselő-testület, a bizottság, a testületi ülésről készült jegyzőkönyvet,
h) megküldi a Kormányhivatal vezetőjének a polgármester saját és átruházott önkormányzati hatáskörben hozott határozatát, a bizottság határozatát,
i) a Hivatal köztisztviselőinek közreműködésével ellátja a bizottság működésének ügyviteli feladatait,
j) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról és azok változásairól,
k) beszámol a Hivatal munkájáról a tárgyévet követő május 31. napjáig és
l) gondoskodik jelen rendelet függelékének naprakészen tartásáról.
68. § (1) A jegyzőt – távolléte vagy akadályoztatása esetén – a jegyző által adott megbízás alapján a Hivatal köztisztviselője helyettesíti.
(2) A jegyző minden munkanap ügyfélfogadást tart, amennyiben a hivatalban tartózkodik.
A Hivatal
69. § (1) Nagyvejke Község Önkormányzata, működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Kakasdi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel hivatalt hoz létre.
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal helyi költségvetési szerv, a költségvetés határozza meg a Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési fenntartási költségeket. A Közös Önkormányzati Hivatal jogi személy.
(3) A Hivatal a Képviselő-testület által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik.
(4) A Közös Önkormányzati Hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és önkormányzati bizottságnak.
(5) A Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát az SZMSZ 6. számú függeléke tartalmazza.
70. §
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
Társulások, helyi népszavazás és a helyi népi kezdeményezés
71. § (1) A képviselő-testület társulás útján ellátott feladatainak felsorolását az SZMSZ 8. számú függeléke tartalmazza.
(2) A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.
VIII Fejezet
Az önkormányzat vagyona és gazdálkodása
72. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályokat külön rendeletben állapítja meg.
(2) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 6. számú melléklet tartalmazza.
(3) A költségvetést az államháztartásról szóló törvény és annak végrehajtása megalkotott rendelet alapján kell összeállítani.
(4) Az önkormányzat vagyonának növelése érdekében részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban.
(5) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles az állampolgárokat tájékoztatni. (költségvetést tárgyaló közmeghallgatáson).
Önkormányzati Társulások
73. § A Képviselő-testület társulásait a 8. számú függelék tartalmazza.
Záró rendelkezések
74. § E rendelet 2019. október 24. napján, 11.00 órakor lép hatályba.
75. § A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Nagyvejke Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, többször módosított 7/2015. (VI.30.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszíti.
2. melléklet
1. Az Mötv. 57. §. (2) bekezdése alapján ellátja a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, és gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről.
2. Az Mötv 37. §. alapján ellátja az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat.
3. Az Mötv 38. §. alapján ellátja a méltatlansággal kapcsolatos feladatokat.
4. Ellátja a Képviselő-testület pénzügyi tárgyú (költségvetés, zárszámadás, adó) rendeleteinek véleményezését.
5. Ellátja a titkos szavazással kapcsolatos teendőket.
3. melléklet
1. A polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé mindazokat az ügyeket, melyek előterjesztésére e rendelet más személyt nem jogosít fel.
2. A Képviselő-testület a következő hatásköreit ruházza át a polgármesterre döntésre:
2.1. a költségvetésben szereplő kiadási jogcímek előirányzatai a kiemelt előirányzatok kivételével,
2.2. az év közben kapott előirányzat módosítást, amennyiben az előirányzat biztosítása a költségvetési törvényhez kapcsolódik,
2.3. évközben új, a költségvetésben nem szereplő feladat jóváhagyását 100 ezer Ft értékhatár alatt a forrás egyidejű megjelölésével,
2.4. nem önkormányzati szerv, személy, rendezvény támogatását esetenként legfeljebb 10 ezer Ft értékhatárig a tartalékalap terhére,
2.5. a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározott döntési hatáskörök az abban meghatározottak szerint,
2.6. a nemzetközi kapcsolatok keretében külföldre utazók körének meghatározását,
2.7. a "Nagyvejke" név jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nevében megkülönböztető jelzőként való használatához hozzájárulást,
2.8. a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról szóló 5/2016. (VIII.10.) önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört,
2.9. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 28. § (2) bekezdésében és a 29. § (5) bekezdésében biztosított hatáskörét,
2.10. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/A. § szerinti településrendezési szerződés megkötését,
2.11. az Önkormányzat nevében kötendő - a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe nem tartozó - együttműködési és bármilyen más megállapodás megkötését, és nyilatkozat, igazolás kiadását az Önkormányzat nevében,
2.12. az Önkormányzat képviseletére vonatkozó - a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe nem tartozó - döntés meghozatalát, illetve valamennyi szükséges cselekmény elvégzését,
3. A polgármester felügyeli többek között:
3.1. a vízkárelhárítással, a belvízvédekezéssel, az árvízvédekezéssel és a keletkezett kár helyreállításával kapcsolatos műszaki feladat végrehajtását,
3.2. az Önkormányzat által finanszírozott belvízelvezetéssel összefüggő tervezési és kivitelezési feladat végrehajtását,
3.3. a községüzemeltetéssel kapcsolatos feladatok.
4. melléklet
1. településfejlesztés, településrendezés;
2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
6. óvodai ellátás;
7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
9. lakás- és helyiséggazdálkodás;
10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; (piac-vásár)
15. sport, ifjúsági ügyek;
16. nemzetiségi ügyek;
17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; (tanyagondnok)
19. hulladékgazdálkodás;
20. távhőszolgáltatás;
21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.
1. függelék
2. függelék
3. függelék
4. függelék
5. függelék
6. függelék
7. függelék
8. függelék
1. melléklet
módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva
1. A költségvetési szerv
megnevezése, székhelye, telephelyei
1.1. A költségvetési szerv
1.1.1. megnevezése: Aparhanti Közös Önkormányzati Hivatal
1.2. A költségvetési szerv
1.2.1. székhelye: 7186 Aparhant, Kossuth utca 34.
1.2.2. telephelye:
telephely megnevezése |
telephely címe |
|
|---|---|---|
1 |
Aparhanti Közös Önkormányzati Hivatal Györei Kirendeltsége |
7352 Györe, Petőfi Sándor utca 3. |
2 |
Mucsfai Ügyfélszolgálati Iroda |
7185 Mucsfa, Kossuth utca 29. |
3 |
Nagyvejkei Ügyfélszolgálati Iroda |
7186 Nagyvejke, Fő utca 20. |
2. A költségvetési szerv
alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések
2.1. A költségvetési szerv alapításának dátuma: 2013. január 1.
2.2. A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv
megnevezése |
székhelye |
|
|---|---|---|
1 |
Aparhant Község Önkormányzata |
7186 Aparhant, Kossuth utca 34. |
2 |
Györe Község Önkormányzata |
7352 Györe, Petőfi Sándor utca 3. |
3 |
Mucsfa Község Önkormányzata |
7185 Mucsfa, Kossuth utca 29. |
4 |
Nagyvejke Község Önkormányzata |
7186 Nagyvejke, Fő utca 20. |
2.3. A költségvetési szerv jogelőd költségvetési szervének
megnevezése |
székhelye |
|
|---|---|---|
1 |
Aparhant-Mucsfa-Nagyvejke Községek Körjegyzősége |
7186 Aparhant, Kossuth utca 34. |
2 |
Györe-Lengyel Körjegyzőség |
7352 Györe, Petőfi Sándor utca 3. |
3 |
Kakasd Község Polgármesteri Hivatala |
7122 Kakasd, Rákóczi utca 285. |
3. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete
3.1. A költségvetési szerv irányító szervének
3.1.1. megnevezése: Aparhant Község Önkormányzatának Képviselő-testülete,
3.1.2. székhelye: 7186 Aparhant, Kossuth utca 34.
4. A költségvetési szerv tevékenysége
4.1. A költségvetési szerv közfeladata: a költségvetési szerv ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 84. § (1) bekezdésében meghatározott, az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokat.
4.2. A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása:
szakágazat száma |
szakágazat megnevezése |
|
1 |
841105 |
helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége |
4.3. A költségvetési szerv alaptevékenysége: az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján ellátja az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, továbbá közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.
Aparhant Község Önkormányzata az Mötv. 85. § (1) bekezdése alapján közös önkormányzati hivatalt működtet Györe, Mucsfa és Nagyvejke Községek Önkormányzataival.
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-a alapján biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzatok részére az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.
4.4. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése:
kormányzati funkciószám |
kormányzati funkció megnevezése |
|
|---|---|---|
1 |
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
2 |
011220 |
Adó-, vám- és jövedéki igazgatás |
3 |
013210 |
Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások |
4 |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
5 |
013360 |
Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások |
6 |
016010 |
Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselő választásokhoz kapcsolódó tevékenységek |
7 |
016020 |
Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek |
4.5. A közigazgatási szerv illetékességi, működési területe: Aparhant, Györe, Mucsfa és Nagyvejke községek közigazgatási területe.
5. A költségvetési szerv szervezete és működése
5.1. A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: A költségvetési szervet a jegyző vezeti. A jegyzőt az Mötv. 83. § b) pontja alapján a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény rendelkezéseinek megfelelően, nyilvános pályázat alapján, határozatlan időre a polgármesterek nevezik ki és mentik fel. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogokat a székhely település polgármestere gyakorolja.
5.2. A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya:
foglalkoztatási jogviszony |
jogviszonyt szabályozó jogszabály |
|
1 |
közszolgálati jogviszony |
a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény |
2 |
megbízási jogviszony |
a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény |
6. Záró rendelkezés
Jelen alapító okiratot 2020. január 1. napjától kell alkalmazni, ezzel egyidejűleg a költségvetési szerv 2014. december 11. napján kelt alapító okiratot visszavonom.
Kelt: Aparhant, 2019. december 12.
P.H.
Dávid Tímea
polgármester
Aparhant Község Önkormányzata
P.H.
Filamella Tibor
polgármester
Györe Község Önkormányzata
P.H.
Katona Csaba
polgármester
Mucsfa Község Önkormányzata
P.H.
Palló Lajos Béláné
polgármester
Nagyvejke Község Önkormányzata
5. melléklet