Grábóc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2007. (VIII. 24.) önkormányzati rendelete
Grábóc község helyi építési szabályozásáról
Hatályos: 2017. 01. 18Grábóc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2007. (VIII. 24.) önkormányzati rendelete
Grábóc község helyi építési szabályozásáról
2017.01.18.
Grábóc Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló, (továbbiakban Étv) 1997. évi LXXVIII. törvény felhatalmazásával élve, - tekintettel az Országos településrendezési és építészeti követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) sz. kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásaira is – az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. §
A rendelet hatálya
(1)A rendelet csak a 4. mellékletét képező, 1801/2007. munkaszámú Grábóc község Sz-2. jelű belterületi, 5. mellékletét képező Sz-1. jelű külterületi és az azt módosító 3398/2014. munkaszámú 6. mellékletét képező Sz-1.1. jelű külterületi szabályozási tervlappal együtt érvényes, azzal együtt értelmezendő és alkalmazandó.
(2)Jelen rendelet hatálya Grábóc község közigazgatási területére terjed ki.
(3)A szabályozási terven alkalmazott jelek az OTÉK 2. sz. mellékletében szereplő jelkulcsán alapulnak, az OTÉK vonatkozó előírásai és fogalom-meghatározásai szerint értelmezendők. A jelkulcsban szereplő jelek kötelező érvényűek, ezek megváltoztatása csak a rendezési terv módosításával lehetséges
(4)Egyes objektumok helyi védelem alá helyezése vagy törlése települési főépítész, annak hiányában megyei főépítészi szakvélemény megkérése mellett történhet a helyi védelemre vonatkozó egyéb előírások betartása mellett.
(5)Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos érvényű hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.
(6)Építménymagasság fogalma: („H”): az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (1) való osztásából (F/L) eredő érték. Az építménymagasság megállapítása során:
a)az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,
b)az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével - mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45° alatt vont sík fölé emelkednek, ezen építményrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45° alatt vont - az előzővel párhuzamos - síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,
c)a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,
d)az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.
Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani
2. §
3. §
Épületek elhelyezésére vonatkozó általános előírások
(1)Új épületet elhelyezni és meglévő épületet bővíteni csak az OTÉK 33. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint lehet
(2)Új létesítmények építésekor, vagy meglévők átalakításakor, bővítésekor, rendeltetésük megváltoztatásakor a vonatkozó tűzrendészeti jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni az átalakítás, bővítés, illetőleg a változtatás körében és mértékében.
(3)
(4)A tervezési területen állandó használatra szánt lakókocsi, konténer nem helyezhető el.
(5)Mikrohullámú átjátszó torony nem helyezhető el belterületen, illetve ezek 500 m sugarú környezetében, valamint országos és helyi jelentőségű természetvédelem alatt álló területeken.
(6)Utcai kerítés csak a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási vonalra helyezhető.
(7)Az adott övezeti előírásokban megengedettnél már nagyobb mértékben beépített telek beépítettsége tovább nem növelhető, azonban a meglévő épületek korszerűsíthetők, és a beépítettség további növelése nélkül a megengedett építménymagasság betartása mellett bővíthetők.
(8)Kialakult beépítésű utcában az ingatlan fő funkcióját betöltő új épület utcai homlok-falát az utcában jellemzőnek tekinthető kialakult építési vonalhoz kell igazítani.
(9)Gazdasági és különleges területeken – ha a szabályozási terv szigorúbban nem rendelkezik - az építési hely határvonala a telekhatártól mért 5 m , de portaépület az előkertben is elhelyezhető.
(10)Szabályozási vonallal érintett (átszelt) meglévő épületnek a tervezett közterületbe eső része felújítható, de ezen a telekrészen nem bővíthető.
(11)Oldalhatáron álló beépítési mód esetén új épület csak a hatályos jogszabályban előírt oldalkert megtartásával helyezhető el.
(12)
(13)Hátsókert mélysége – ahol a szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik - legalább 6 m .
4. §
Épületek, építmények kialakítására vonatkozó általános előírások
(1)
(2)Kialakult beépítésű utcában történő új építés esetén az ingatlan fő funkcióját betöltő épület tetőidomát az utcában jellemzően kialakult tetőidomokkal összhangban kell kialakítani.
(3)A község teljes belterületén az alábbi előírások betartandók:
a.
b. épület szélessége fésűs beépítésnél nem haladhatja meg a 8,5 m-t,
c. homlokzat színezésénél a helyi védettség alatt álló épületek meglévő vagy javasolt színezését kell figyelembe venni, homlokzati kialakításuk simított vakolattal kell történnie,
d. az épületen fém kémény, tető síkjából kiugró tetőablak, utcai homlokzaton égéstermék kivezető, mesterséges szellőzés, vagy hűtés kültéri egysége, loggia vagy erkély nem létesíthető,
(4)Terepszint alatti építmények (alagsor, pince) egy szint mélységben, az építési helyen belül létesíthetők. Pincék építési engedélyezési tervét a talaj- és talajvíz-viszonyok, valamint a szomszédos épületek állékonyságának figyelembevételével kell elkészíteni.
(5)A település területén csak az adott ingatlanon működő intézmény, vállalkozás reklámozását szolgáló reklámhordozó berendezés helyezhető el, ingatlanonként legfeljebb 3 m 2 reklám-felülettel.
(6)
(7)Az övezeti előírásokban megengedettnél nagyobb építménymagasságú meglévő épület – a benapozási és tűzvédelmi előírások teljesülése esetén - korszerűsíthető és bővíthető az építménymagasság további növelése nélkül.
5. §
Általános földtani és talajvédelmi követelmények
(1)Az építési engedélyezési tervnek tisztáznia, ábrázolnia és értékelnie kell az építési terület pince és üregviszonyait.
(2)
(3)
(4)Építési tevékenység esetén a vonatkozó jogszabályi esetekben geotechnikai jelentést kell készíteni.
(5)Partfallal közvetlenül érintkező építmények bontásakor gondoskodni kell a nyitottá vált kőzetfelület megtámasztásáról.
(6)A termőföld védelme érdekében minden építési, közműépítési és tereprendezési munka során gondoskodni kell a termőréteg (humuszos termőtalaj) megmentéséről és más termőföldön való hasznosításáról.
(7)
(8)Az ivóvízellátás létesítményeinél a vonatkozó jogszabályban előírt védőtávolságokat be kell tartani és az előírt védelemről gondoskodni kell.
(9)
6. § Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
7. §
A települési környezet védelmének általános szabályai
(1)A település területén csak olyan tevékenységek folytatása engedélyezhető, amelynek szennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg a hatályos jogszabályokban megengedett határértékeket.
(2)A szennyvízcsatornázással nem rendelkező területen keletkező szennyvizeket szakszerűen kialakított közműpótlóban kell gyűjteni
(3)
(4)
(5)
(6)A termőföldeken a földhasználó köteles olyan talajvédő gazdálkodást folytatni, mely a külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi követelményeket figyelembe veszi.
(7)
(8)A település csapadékvíz hálózatában összegyülekező vizet be kell vonni a befogadóba, a termőföldön történő elszikkasztása tilos.
(9)50 kg-ot meghaladó állati tetemeket a szakhatóságok által elfogadott megsemmisítő-helyre kell elszállítani.
(10)A csapadékvizek károkozás nélküli elvezetéséről gondoskodni kell. Szennyezett csapadékvizek élővízbe nem vezethetők.
(11)A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatánál és hasznosításánál a vonatkozó jogszabályok előírásai betartandók.
(12)Jelentős zajkibocsátást okozó tevékenységek esetén be kell tartani a jogszabályban előírt zaj- és rezgésterhelési határértékeket.
(13)
(14)Folyamatosan gondoskodni kell a termőföldön elhelyezett hirdetőtáblák melletti területek gyommentesítéséről, továbbá a termőföldek között elhelyezkedő úthálózat fenntartásáról (gyommentesítés, kátyúzás, műtárgyak karbantartása, vízelvezetés megoldása).
8. §
A természet védelmének általános szabályai
(1)Ökológiai hálózathoz tartozó ökológiai zöld folyosó területén be kell tartani a vonatkozó jogszabályok előírásait.
(2)Natura 2000 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen a hatályos jogszabály előírásait kell figyelembe venni.
(3)Tervezett Tájvédelmi Körzet védelem alá helyezése esetén a vonatkozó jogszabály védett természeti területekre vonatkozó előírásait kell betartani.
(4)A védett természeti terület védőövezetén belül a vonatkozó jogszabály előírásait kell betartani.
(5)
(6)Jelen rendelet 3. mellékletében felsorolt egyedi tájérték megőrzendők, a vonatkozó előírások betartandók.
II. Fejezet
A TERVEZÉSI TERÜLET TERÜLETFELHASZNÁLÁSA
9. §
A település területének felhasználása
(1)A beépítésre szánt területek az alábbi építési övezeteket tartalmazzák:
- falusias lakóterület;
- településközponti vegyes terület;
- jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület;
- kereskedelmi-szolgáltató terület;
- különleges terület.
(2)A beépítésre nem szánt területek az alábbi övezeteket tartalmazzák:
- zöldterület;
- általános mezőgazdasági terület;
- kertes mezőgazdasági terület;
- gazdálkodási rendeltetésű erdőterület;
- védelmi rendeltetésű erdőterület;
-
- közlekedési és közmű-elhelyezési terület;
- vízgazdálkodási terület.
III. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
10. §
Lakóterületek szabályozása
(1)Lf-1 és Lf-2 jelű falusias lakóterület telkein az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
- Legfeljebb kétlakásos lakóépületek;
- Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény;
- A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
- Szálláshely szolgáltató épület (legfeljebb 20 fh.);
- A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület;
- Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
- Sportépítmény;
- Gépjárműtároló.
(2)
(3)Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:
11. §
Vegyes területek szabályozása
(1)Vt-1 jelű településközponti vegyes területen csak egyházi épület (templom) helyezhető el.
(2)Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:
12. §
Gazdasági területek szabályozása
(1)Gksz-1 jelű kereskedelmi-szolgáltató területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
- nem jelentős mértékben zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;
- igazgatási és egyéb irodaépület;
- a tulajdonos illetve a használó lakásai,
- gépjárműtároló.
(2)Gip-1 jelű, jelentős zavaró hatású ipari területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
- bármilyen tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;
- igazgatási és egyéb irodaépület;
- gépjárműtároló.
(3)Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:
13. §
Különleges területek szabályozása
(1)K-1 jelű különleges területen csak temető, és a temetőhöz tartozó kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.
(2)K-2 jelű különleges területen csak sportpályák, sportépítmények, és kiszolgáló létesítményeik helyezhetők el.
(3)K-3 jelű különleges területen az alábbi, egyházi jellegű és rekreációs tevékenységet szolgáló létesítmények helyezhetők el:
- a tulajdonos és használó lakásai;
- szálláshely-szolgáltató épület;
- vendéglátó épület;
- művelődési, igazgatási, szociális épület;
- sportépítmény;
- fenti létesítmények kiszolgáló épületei és gépjárműtároló.
(4)A K-1 és K-2 jelű különleges terület ingatlanai bekerítendők, és a kerítés mentén – ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik – legalább 10 m szélességben beültetési kötelezettség előírásai szerint évelő növényzet telepítendő.
(5)
(6)Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:
IV. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
14. §
Közlekedési és közmű-elhelyezési területek szabályozása
(1)
(2)
(3)Az utak szabályozási szélességét legalább a szabályozási tervlapokon jelölt méretek szerint kell biztosítani.
(4)Az utak besorolása:
Kategória |
Tervezési osztály |
Út megnevezése |
Övezet |
Szabályozási szélesség |
|---|---|---|---|---|
országos mellékút |
Külterület: K.V.B |
56105 sz. |
Köu-1 |
Meglévő esetében |
kiszolgáló út |
B. VI. d. B |
belterületi lakóutcák |
Köu-2 |
Kialakult - 10 m |
külterületi kiszolgáló út |
K.VIII.B. |
külterületi kiszolgáló dülőutak |
Köu-3 |
Kialakult – 10 m |
vegyesforgalmú kiszolgáló út; |
B. VI. d. C |
belterületi vegyesforgalmú kiszolgáló út; |
Köu-4 |
Kialakult |
önálló gyalogút övezete |
B.IX. |
belterületi gyalogutak |
Köu-5 |
Kialakult |
15. §
Vízgazdálkodási területek szabályozása
16. §
Zöldterületek szabályozása
(1)Z-1 jelű zöldterületen az alábbi létesítmények helyezhetők el:
- növényzet, sétányok;
- képzőművészeti alkotások;
- közvilágítási berendezések;
(2)A Z-1 jelű övezetben épület nem helyezhető el.
(3)Z-2 jelű zöldterületen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
- növényzet, sétányok;
- utcabútorok, képzőművészeti alkotások;
- közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések;
- játszótéri létesítmények;
- a terület legfeljebb 2%-os beépítettségével vendéglátó épületek.
(4)Közművezetékeket és műtárgyaikat, közvilágítási berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a meglévő fákat ne károsítsák.
(5)A területen haszonállat-tartás nem megengedett.
17. §
Erdőterületek szabályozása
(1)
(2)Eg-1 jelű gazdasági rendeltetésű erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el 0,6 %-os beépítettséggel, szabadon álló beépítési móddal, legfeljebb 4,5 m építménymagassággal, kivétel ez alól az erdei kilátó és magasles, mely esetében az építménymagasság legfeljebb 15 m lehet
(3)Ev-1 jelű védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.
18. §
Mezőgazdasági területek szabályozása
(1)Mezőgazdasági területeken földművelési tevékenység csak a földművelésre vonatkozó jogszabályok betartása mellett folytatható.
(2)Má-1 jelű általános mezőgazdasági területen:
a)Telekalakítás esetén legalább 3000 m 2 területű, és legalább 30 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
b)1500 m2-nél nagyobb telken 3 %-os beépítettséggel, de egy földrészleten legfeljebb 400 m 2 beépített területtel mezőgazdasági rendeltetésű épületek helyezhetők el.
c)10 000 m2-nél nagyobb telken a 3 %-os, de legfeljebb a 400 m 2 megengedett beépítettség felét meg nem haladó kiterjedésű területen lakóépület is elhelyezhető.
d)Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 10 m előkert-mélységgel.
e)Megengedett építménymagasság: legfeljebb 4 m . Technológiai szükségszerűség esetén ennél magasabb gazdasági építmény is elhelyezhető.
f)A területen birtokközpontok is kialakíthatók.
(3)Má-2 jelű védett általános mezőgazdasági területen:
a)Telekalakítás esetén legalább 3000 m 2 területű, és legalább 20 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
b)A területen épület nem helyezhető el.
(4)Mk-1 övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen:
a)Telekalakítás esetén legalább 1500 m 2 területű, és legalább 20 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
b)1500 m2-nél nagyobb telken 3 %-os beépítettséggel, de legfeljebb 50 m 2 mezőgazdasági rendeltetésű épületek helyezhetők el.
c)Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 5 m előkert-mélységgel.
d)Megengedett építménymagasság: legfeljebb 3,5 m .
e)A területen birtokközpontok nem alakíthatók ki.
V. Fejezet
KIEMELTEN KEZELT TERÜLETEK SZABÁLYOZÁSA
19. §
Belterületi határ megállapítása
(1)A település meglévő belterületi határvonala nem változtatható meg.
20. §
Védőtávolságok szabályozása
(1)Nagyfeszültségű elektromos vezetékek mentén a szabványban előírt védőtávolságok betartandók.
(2)Szénhidrogén termékvezeték és földgázvezetékek mentén a jogszabályban előírt biztonsági övezetre vonatkozó előírások betartandók.
(3)Országos közutak melletti telken építmény csak külön jogszabályok betartása mellett helyezhető el.
(4)Természetes állapotú vízfolyások partvonalától mért 50 m védőtávolságon belül épület nem helyezhető el. Felszíni vízfolyás mindkét partja mentén a partéltől számított 6 méter sáv szabadon hagyandó, amelyen belül nem építhető építmény, nem ültethető növényzet.
(5)Meglévő állattartó telep korszerűsítése, bővítése, vagy új állattartó telep létesítése esetén a külön jogszabályok szerinti védőtávolságok betartandók.
VI. Fejezet
A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK SZABÁLYOZÁSA
21. §
Az épített környezet védelmének szabályozása
(1)Régészeti érintettség esetén a hatályos jogszabály alapján kell eljárni.
(2)Régészeti örökség és műemléki érték védelme érdekében a magasabb szintű jogszabályok betartandók.
(3)
(4)
(5)
(6)A régészeti örökséget érintő kérdésekben a központi közhiteles örökségvédelmi nyilvántartásban és a rendezési tervhez készített örökségvédelmi hatástanulmányban foglaltak együttesen irányadók.
(7)A 2. függelék szerinti műemléki védettségű ingatlan területén minden építéssel, környezetalakítással, növényzet-telepítéssel és megszüntetéssel járó tevékenység a hatályos jogszabály szerint, örökségvédelmi engedéllyel végezhető. Műemlék-épületek építési ügyeiben az illetékes hivatal építési hatóságként jár el.
(8)A 2. függelék szerinti műemléki környezet területén minden építési tevékenység a hatályos építési jogszabályok szerint végezhető
(9)A településkép védelme érdekében, az illeszkedési feltételek igazolásához az építésügyi hatósági eljárásoknál a kérelmező vagy az eljáró hatóság kérheti a megyei főépítész állásfoglalását új épület építése, meglévő bővítése, átalakítása, felújítása esetén.
22. §
A helyi védelem szabályozása
(1)A helyi védelem irányítása az Önkormányzat Képviselőtestületének hatáskörébe tartozik. A védetté nyilvánításról illetve annak megszüntetéséről a Képviselőtestület rendelettel dönt. A döntésről tájékoztatni kell a védett érték tulajdonosait.
(2)A helyi védelem alá helyezett objektumok körét jelen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza
(3)A helyi védetté nyilvánítás, illetve megszüntetés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(4)A helyi értékek védelmével kapcsolatos döntések és feladatok előkészítése és végrehajtásának szervezése a település jegyzőjének feladata.
(5)A védendő értékek körérnek bővítésére épület és szobor esetén építészmérnök által készített építészeti értékvizsgálat, növény esetében tájépítész- és kertészmérnök által készített botanikai értékvizsgálat alapján lehet javaslatot tenni. Az előterjesztéshez ki kell kérni a megyei főépítész szakvéleményét is.
(6)A védettség törlésére a tulajdonos kérelmére, épület és szobor esetében építészmérnök, növényállomány esetében kertészmérnök által készített szakvélemény alapján akkor kerülhet sor, ha a védett épület állaga miatt gazdaságosan már nem újítható fel, illetve ha a védett növény kiszáradt, balesetveszélyessé vált, vagy növény-egészségügyi szempontból szükséges. Az előterjesztéshez ki kell kérni a megyei főépítész szakvéleményét is.
(7)Ha a védettség megszűnik, a jegyző gondoskodik a védett épület felmérési dokumentációjának elkészíttetéséről és annak a Megyei Levéltárban történő elhelyezéséről; valamint a megmenthető értékes szerkezeti elemek, tárgyak megmentéséről és elhelyezéséről.
23. §
Helyi védett érték használata, fenntartása, átalakítása
(1)A védett érték tulajdonosának kötelessége a védett érték rendeltetésszerű használatáról, jó állapotáról gondoskodni.
(2)A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.
(3)A védett érték fenntartásának költségei a tulajdonost terhelik.
(4)Védett épületet eredeti (hagyományos) tömegében, tetőformájában kell megtartani, érintetlenül hagyva az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek).
(5)A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását – hacsak a védelem nem terjed ki az épületbelső, vagy valamely belső részlet hangsúlyozott megtartására – illetve bővítését a védettség nem akadályozza.
(6)Védett épület csak úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán az a legkisebb kárt szenvedje, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
24. §
A helyi védelem önkormányzati támogatása
(1)A védett érték megóvása, állagának megőrzése céljából a tulajdonos kérelmére pályázat útján önkormányzati támogatás adható.
(2)A helyi védelem támogatására felhasználható összeget minden évben az Önkormányzat költségvetési rendeletében kell meghatározni.
(3)A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött szerződésben kell rögzíteni.
25. §
Helyi védelem alatt álló épületek építési engedélyezése
(1)Helyi védelem alatt álló építményeket érintő építési, felújítási, átalakítási munkálatok megkezdése előtt a településkép és az egyedi építészeti érték védelme érdekében ki kell kérni a települési főépítész, annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményét
(2)
(3)
VII. Fejezet
SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
26. § Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés
(1) Az Önkormányzat az érvényes jogszabály értelmében kiszolgáló és lakóutak lejegyzésére kapott jogával a szabályozási tervlapokon szabályozási vonallal jelölt helyeken élni kíván. Ennek érvényesítésére jelen szabályzat módosítása nélkül, államigazgatási határozattal kerülhet sor.
27. §
Beültetési kötelezettség
(1)A szabályozási tervlapokon beültetési kötelezettségre jelölt területeken 3 szintes növényzet telepítendő.
(2)Beültetési kötelezettségű területen épület nem helyezhető el.
28. §
Vízerózió által veszélyeztetett területeken történő építés feltételei
(1)A vízerózió által veszélyeztetett területeket a külterületi szabályozási tervlap tünteti fel.
(2)A területen művelési ág váltás csak a hatályos jogszabályok szerint végezhető.
29. §
Tájképvédelmi területeken történő építés feltételei
(1)A község teljes területe országos jelentőségű tájképvédelmi területbe tartozik.
(2)A területen a tájképet jelentősen megváltoztató,a terepszinttől mért 12 m-nél magasabb építményrészt tartalmazó létesítmény (torony, kémény, antenna, szellőző, terményszárító, stb), vagy belterületen 200 m2 , külterületen 100 m 2 beépített területnél nagyobb építmények tervei esetén a településképbe, illetve tájba illesztést látványtervvel kell igazolni
(3)A külterületen terepszinttől mért 30 m-nél magasabb építmény-rész vagy 400 m2-nél nagyobb beépített területű építmény nem helyezhető el
(4)Az övezetben bányászati tevékenység a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint folytatható.
VIII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
31. §
Záró rendelkezések
(1)Jelen rendelet a kihirdetés után 30 nappal lép hatályba.