Grábóc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2007. (VIII. 24.) önkormányzati rendelete

Grábóc község helyi építési szabályozásáról

Hatályos: 2019. 02. 15

Grábóc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2007. (VIII. 24.) önkormányzati rendelete

Grábóc község helyi építési szabályozásáról

Hatályos: 2019. 02. 15

Grábóc Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló, (továbbiakban Étv) 1997. évi LXXVIII. törvény felhatalmazásával élve, - tekintettel az Országos településrendezési és építészeti követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) sz. kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásaira is – az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. §

A rendelet hatálya

(1) A rendelet csak a 4. mellékletét képező, 1801/2007. munkaszámú Grábóc község Sz-2. jelű belterületi, 5. mellékletét képező Sz-1. jelű külterületi és az azt módosító 3398/2014. munkaszámú 6. mellékletét képező Sz-1.1. jelű külterületi szabályozási tervlappal együtt érvényes, azzal együtt értelmezendő és alkalmazandó.
(2) Jelen rendelet hatálya Grábóc község közigazgatási területére terjed ki.
(3) A szabályozási terven alkalmazott jelek az OTÉK 2. sz. mellékletében szereplő jelkulcsán alapulnak, az OTÉK vonatkozó előírásai és fogalom-meghatározásai szerint értelmezendők. A jelkulcsban szereplő jelek kötelező érvényűek, ezek megváltoztatása csak a rendezési terv módosításával lehetséges
(4) Egyes objektumok helyi védelem alá helyezése vagy törlése települési főépítész, annak hiányában megyei főépítészi szakvélemény megkérése mellett történhet a helyi védelemre vonatkozó egyéb előírások betartása mellett.
(5) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos érvényű hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.
(6) Építménymagasság fogalma: („H”): az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (1) való osztásából (F/L) eredő érték. Az építménymagasság megállapítása során:
a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,
b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével - mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45° alatt vont sík fölé emelkednek, ezen építményrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45° alatt vont - az előzővel párhuzamos - síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,
c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,
d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.
Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani

2. §

3. §

Épületek elhelyezésére vonatkozó általános előírások

(1) Új épületet elhelyezni és meglévő épületet bővíteni csak az OTÉK 33. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint lehet
(2) Új létesítmények építésekor, vagy meglévők átalakításakor, bővítésekor, rendeltetésük megváltoztatásakor a vonatkozó tűzrendészeti jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni az átalakítás, bővítés, illetőleg a változtatás körében és mértékében.
(3)
(4) A tervezési területen állandó használatra szánt lakókocsi, konténer nem helyezhető el.
(5)
(6) Utcai kerítés csak a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási vonalra helyezhető.
(7) Az adott övezeti előírásokban megengedettnél már nagyobb mértékben beépített telek beépítettsége tovább nem növelhető, azonban a meglévő épületek korszerűsíthetők, és a beépítettség további növelése nélkül a megengedett építménymagasság betartása mellett bővíthetők.
(8)
(9) Gazdasági és különleges területeken – ha a szabályozási terv szigorúbban nem rendelkezik - az építési hely határvonala a telekhatártól mért 5 m , de portaépület az előkertben is elhelyezhető.
(10) Szabályozási vonallal érintett (átszelt) meglévő épületnek a tervezett közterületbe eső része felújítható, de ezen a telekrészen nem bővíthető.
(11) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén új épület csak a hatályos jogszabályban előírt oldalkert megtartásával helyezhető el.
(12)
(13) Hátsókert mélysége – ahol a szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik - legalább 6 m .

4. §

Épületek, építmények kialakítására vonatkozó általános előírások

(1)
(2)
(3)
(4) Terepszint alatti építmények (alagsor, pince) egy szint mélységben, az építési helyen belül létesíthetők. Pincék építési engedélyezési tervét a talaj- és talajvíz-viszonyok, valamint a szomszédos épületek állékonyságának figyelembevételével kell elkészíteni.
(5) A település területén csak az adott ingatlanon működő intézmény, vállalkozás reklámozását szolgáló reklámhordozó berendezés helyezhető el, ingatlanonként legfeljebb 3 m 2 reklám-felülettel.
(6)
(7) Az övezeti előírásokban megengedettnél nagyobb építménymagasságú meglévő épület – a benapozási és tűzvédelmi előírások teljesülése esetén - korszerűsíthető és bővíthető az építménymagasság további növelése nélkül.

5. §

Általános földtani és talajvédelmi követelmények

(1) Az építési engedélyezési tervnek tisztáznia, ábrázolnia és értékelnie kell az építési terület pince és üregviszonyait.
(2)
(3)
(4) Építési tevékenység esetén a vonatkozó jogszabályi esetekben geotechnikai jelentést kell készíteni.
(5) Partfallal közvetlenül érintkező építmények bontásakor gondoskodni kell a nyitottá vált kőzetfelület megtámasztásáról.
(6) A termőföld védelme érdekében minden építési, közműépítési és tereprendezési munka során gondoskodni kell a termőréteg (humuszos termőtalaj) megmentéséről és más termőföldön való hasznosításáról.
(7)
(8) Az ivóvízellátás létesítményeinél a vonatkozó jogszabályban előírt védőtávolságokat be kell tartani és az előírt védelemről gondoskodni kell.
(9)

6. § Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

7. §

A települési környezet védelmének általános szabályai

(1) A település területén csak olyan tevékenységek folytatása engedélyezhető, amelynek szennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg a hatályos jogszabályokban megengedett határértékeket.
(2) A szennyvízcsatornázással nem rendelkező területen keletkező szennyvizeket szakszerűen kialakított közműpótlóban kell gyűjteni
(3)
(4)
(5)
(6) A termőföldeken a földhasználó köteles olyan talajvédő gazdálkodást folytatni, mely a külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi követelményeket figyelembe veszi.
(7)
(8) A település csapadékvíz hálózatában összegyülekező vizet be kell vonni a befogadóba, a termőföldön történő elszikkasztása tilos.
(9) 50 kg-ot meghaladó állati tetemeket a szakhatóságok által elfogadott megsemmisítő-helyre kell elszállítani.
(10) A csapadékvizek károkozás nélküli elvezetéséről gondoskodni kell. Szennyezett csapadékvizek élővízbe nem vezethetők.
(11) A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatánál és hasznosításánál a vonatkozó jogszabályok előírásai betartandók.
(12) Jelentős zajkibocsátást okozó tevékenységek esetén be kell tartani a jogszabályban előírt zaj- és rezgésterhelési határértékeket.
(13)
(14)

8. §

A természet védelmének általános szabályai

(1) Ökológiai hálózathoz tartozó ökológiai zöld folyosó területén be kell tartani a vonatkozó jogszabályok előírásait.
(2) Natura 2000 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen a hatályos jogszabály előírásait kell figyelembe venni.
(3) Tervezett Tájvédelmi Körzet védelem alá helyezése esetén a vonatkozó jogszabály védett természeti területekre vonatkozó előírásait kell betartani.
(4) A védett természeti terület védőövezetén belül a vonatkozó jogszabály előírásait kell betartani.
(5)
(6) Jelen rendelet 3. mellékletében felsorolt egyedi tájérték megőrzendők, a vonatkozó előírások betartandók.
II. Fejezet

A TERVEZÉSI TERÜLET TERÜLETFELHASZNÁLÁSA

9. §

A település területének felhasználása

(1) A beépítésre szánt területek az alábbi építési övezeteket tartalmazzák:
- falusias lakóterület;
- településközponti vegyes terület;
- jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület;
- kereskedelmi-szolgáltató terület;
- különleges terület.
(2) A beépítésre nem szánt területek az alábbi övezeteket tartalmazzák:
- zöldterület;
- általános mezőgazdasági terület;
- kertes mezőgazdasági terület;
- gazdálkodási rendeltetésű erdőterület;
- védelmi rendeltetésű erdőterület;
-
- közlekedési és közmű-elhelyezési terület;
- vízgazdálkodási terület.
III. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

10. §

Lakóterületek szabályozása

(1) Lf-1 és Lf-2 jelű falusias lakóterület telkein az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
- Legfeljebb kétlakásos lakóépületek;
- Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény;
- A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
- Szálláshely szolgáltató épület (legfeljebb 20 fh.);
- A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület;
- Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
- Sportépítmény;
- Gépjárműtároló.
(2)
(3) Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:

11. §

Vegyes területek szabályozása

(1) Vt-1 jelű településközponti vegyes területen csak egyházi épület (templom) helyezhető el.
(2) Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:

12. §

Gazdasági területek szabályozása

(1) Gksz-1 jelű kereskedelmi-szolgáltató területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
- nem jelentős mértékben zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;
- igazgatási és egyéb irodaépület;
- a tulajdonos illetve a használó lakásai,
- gépjárműtároló.
(2) Gip-1 jelű, jelentős zavaró hatású ipari területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
- bármilyen tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;
- igazgatási és egyéb irodaépület;
- gépjárműtároló.
(3) Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:

13. §

Különleges területek szabályozása

(1) K-1 jelű különleges területen csak temető, és a temetőhöz tartozó kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.
(2) K-2 jelű különleges területen csak sportpályák, sportépítmények, és kiszolgáló létesítményeik helyezhetők el.
(3) K-3 jelű különleges területen az alábbi, egyházi jellegű és rekreációs tevékenységet szolgáló létesítmények helyezhetők el:
- a tulajdonos és használó lakásai;
- szálláshely-szolgáltató épület;
- vendéglátó épület;
- művelődési, igazgatási, szociális épület;
- sportépítmény;
- fenti létesítmények kiszolgáló épületei és gépjárműtároló.
(4) A K-1 és K-2 jelű különleges terület ingatlanai bekerítendők, és a kerítés mentén – ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik – legalább 10 m szélességben beültetési kötelezettség előírásai szerint évelő növényzet telepítendő.
(5)
(6) Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:
IV. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

14. §

Közlekedési és közmű-elhelyezési területek szabályozása

(1)
(2)
(3) Az utak szabályozási szélességét legalább a szabályozási tervlapokon jelölt méretek szerint kell biztosítani.
(4) Az utak besorolása:

Kategória

Tervezési osztály

Út megnevezése

Övezet

Szabályozási szélesség

országos mellékút

Külterület: K.V.B
Belterületen: B.V.c.B

56105 sz.

Köu-1

Meglévő esetében
külterületen: kialakult
belterületen: 16 m
Tervezett esetében: 22 m

kiszolgáló út

B. VI. d. B
B. VI. d. C

belterületi lakóutcák

Köu-2

Kialakult - 10 m

külterületi kiszolgáló út

K.VIII.B.

külterületi kiszolgáló dülőutak

Köu-3

Kialakult – 10 m

vegyesforgalmú kiszolgáló út;

B. VI. d. C

belterületi vegyesforgalmú kiszolgáló út;

Köu-4

Kialakult

önálló gyalogút övezete

B.IX.

belterületi gyalogutak

Köu-5

Kialakult

15. §

Vízgazdálkodási területek szabályozása

16. §

Zöldterületek szabályozása

(1) Z-1 jelű zöldterületen az alábbi létesítmények helyezhetők el:
- növényzet, sétányok;
- képzőművészeti alkotások;
- közvilágítási berendezések;
(2) A Z-1 jelű övezetben épület nem helyezhető el.
(3) Z-2 jelű zöldterületen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
- növényzet, sétányok;
- utcabútorok, képzőművészeti alkotások;
- közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések;
- játszótéri létesítmények;
- a terület legfeljebb 2%-os beépítettségével vendéglátó épületek.
(4) Közművezetékeket és műtárgyaikat, közvilágítási berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a meglévő fákat ne károsítsák.
(5) A területen haszonállat-tartás nem megengedett.

17. §

Erdőterületek szabályozása

(1)
(2) Eg-1 jelű gazdasági rendeltetésű erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el 0,6 %-os beépítettséggel, szabadon álló beépítési móddal, legfeljebb 4,5 m építménymagassággal, kivétel ez alól az erdei kilátó és magasles, mely esetében az építménymagasság legfeljebb 15 m lehet
(3) Ev-1 jelű védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.

18. §

Mezőgazdasági területek szabályozása

(1) Mezőgazdasági területeken földművelési tevékenység csak a földművelésre vonatkozó jogszabályok betartása mellett folytatható.
(2) Má-1 jelű általános mezőgazdasági területen:
a) Telekalakítás esetén legalább 3000 m 2 területű, és legalább 30 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
b) 1500 m2-nél nagyobb telken 3 %-os beépítettséggel, de egy földrészleten legfeljebb 400 m 2 beépített területtel mezőgazdasági rendeltetésű épületek helyezhetők el.
c) 10 000 m2-nél nagyobb telken a 3 %-os, de legfeljebb a 400 m 2 megengedett beépítettség felét meg nem haladó kiterjedésű területen lakóépület is elhelyezhető.
d) Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 10 m előkert-mélységgel.
e) Megengedett építménymagasság: legfeljebb 4 m . Technológiai szükségszerűség esetén ennél magasabb gazdasági építmény is elhelyezhető.
f) A területen birtokközpontok is kialakíthatók.
(3) Má-2 jelű védett általános mezőgazdasági területen:
a) Telekalakítás esetén legalább 3000 m 2 területű, és legalább 20 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
b) A területen épület nem helyezhető el.
(4) Mk-1 övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen:
a) Telekalakítás esetén legalább 1500 m 2 területű, és legalább 20 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
b) 1500 m2-nél nagyobb telken 3 %-os beépítettséggel, de legfeljebb 50 m 2 mezőgazdasági rendeltetésű épületek helyezhetők el.
c) Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 5 m előkert-mélységgel.
d) Megengedett építménymagasság: legfeljebb 3,5 m .
e) A területen birtokközpontok nem alakíthatók ki.
V. Fejezet

KIEMELTEN KEZELT TERÜLETEK SZABÁLYOZÁSA

19. §

Belterületi határ megállapítása

(1) A település meglévő belterületi határvonala nem változtatható meg.

20. §

Védőtávolságok szabályozása

(1) Nagyfeszültségű elektromos vezetékek mentén a szabványban előírt védőtávolságok betartandók.
(2) Szénhidrogén termékvezeték és földgázvezetékek mentén a jogszabályban előírt biztonsági övezetre vonatkozó előírások betartandók.
(3) Országos közutak melletti telken építmény csak külön jogszabályok betartása mellett helyezhető el.
(4) Természetes állapotú vízfolyások partvonalától mért 50 m védőtávolságon belül épület nem helyezhető el. Felszíni vízfolyás mindkét partja mentén a partéltől számított 6 méter sáv szabadon hagyandó, amelyen belül nem építhető építmény, nem ültethető növényzet.
(5) Meglévő állattartó telep korszerűsítése, bővítése, vagy új állattartó telep létesítése esetén a külön jogszabályok szerinti védőtávolságok betartandók.
VI. Fejezet

A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK SZABÁLYOZÁSA

21. §

Az épített környezet védelmének szabályozása

(1) Régészeti érintettség esetén a hatályos jogszabály alapján kell eljárni.
(2) Régészeti örökség és műemléki érték védelme érdekében a magasabb szintű jogszabályok betartandók.
(3)
(4)
(5)
(6) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a központi közhiteles örökségvédelmi nyilvántartásban és a rendezési tervhez készített örökségvédelmi hatástanulmányban foglaltak együttesen irányadók.
(7) A 2. függelék szerinti műemléki védettségű ingatlan területén minden építéssel, környezetalakítással, növényzet-telepítéssel és megszüntetéssel járó tevékenység a hatályos jogszabály szerint, örökségvédelmi engedéllyel végezhető. Műemlék-épületek építési ügyeiben az illetékes hivatal építési hatóságként jár el.
(8) A 2. függelék szerinti műemléki környezet területén minden építési tevékenység a hatályos építési jogszabályok szerint végezhető
(9) A településkép védelme érdekében, az illeszkedési feltételek igazolásához az építésügyi hatósági eljárásoknál a kérelmező vagy az eljáró hatóság kérheti a megyei főépítész állásfoglalását új épület építése, meglévő bővítése, átalakítása, felújítása esetén.

22. §

(1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)

23. §

(1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)

24. §

(1)
(2)
(3)

25. §

Helyi védelem alatt álló épületek építési engedélyezése

(1) Helyi védelem alatt álló építményeket érintő építési, felújítási, átalakítási munkálatok megkezdése előtt a településkép és az egyedi építészeti érték védelme érdekében ki kell kérni a települési főépítész, annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményét
(2)
(3)
VII. Fejezet

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

26. § Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

(1) Az Önkormányzat az érvényes jogszabály értelmében kiszolgáló és lakóutak lejegyzésére kapott jogával a szabályozási tervlapokon szabályozási vonallal jelölt helyeken élni kíván. Ennek érvényesítésére jelen szabályzat módosítása nélkül, államigazgatási határozattal kerülhet sor.

27. §

Beültetési kötelezettség

(1) A szabályozási tervlapokon beültetési kötelezettségre jelölt területeken 3 szintes növényzet telepítendő.
(2) Beültetési kötelezettségű területen épület nem helyezhető el.

28. §

Vízerózió által veszélyeztetett területeken történő építés feltételei

(1) A vízerózió által veszélyeztetett területeket a külterületi szabályozási tervlap tünteti fel.
(2) A területen művelési ág váltás csak a hatályos jogszabályok szerint végezhető.

29. §

Tájképvédelmi területeken történő építés feltételei

(1) A község teljes területe országos jelentőségű tájképvédelmi területbe tartozik.
(2) A területen a tájképet jelentősen megváltoztató,a terepszinttől mért 12 m-nél magasabb építményrészt tartalmazó létesítmény (torony, kémény, antenna, szellőző, terményszárító, stb), vagy belterületen 200 m2 , külterületen 100 m 2 beépített területnél nagyobb építmények tervei esetén a településképbe, illetve tájba illesztést látványtervvel kell igazolni
(3) A külterületen terepszinttől mért 30 m-nél magasabb építmény-rész vagy 400 m2-nél nagyobb beépített területű építmény nem helyezhető el
(4) Az övezetben bányászati tevékenység a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint folytatható.
VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31. §

Záró rendelkezések

(1) Jelen rendelet a kihirdetés után 30 nappal lép hatályba.

3. melléklet