Grábóc Község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32 cikk (2) bekezdésében valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet célja

1.§

A rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek biztosítják Grábóc község közigazgatási területének tisztántartását és akadályoktól mentes használatát.

Általános rendelkezések

2.§

A rendelet hatálya kiterjed Grábóc község közigazgatási területén a jogi személyekre és a természetes személyekre, illetve azok társaságaira.

3.§

A köztisztaság megőrzésében mindenki köteles hathatósan közreműködni és a települési környezet (különösen közterületek) szennyeződését, fertőzését eredményező tevékenységektől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

4.§

Fogalom-meghatározások a rendelet szempontjából:

1. köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, szórakozás, pihenés, vendéglátás stb. céljára) szolgáló más épületek és a hozzájuk tartozó területek -, valamint a közterületek tisztántartása;

1. ingatlannal határos járda: az ingatlan előtti, melletti, mögötti járdaszakasz, illetőleg amennyiben az ingatlan mellett zöldsáv is található, az ingatlan határvonalától számított legfeljebb 10 méteren belül fekvő járdaszakasz;

1. tisztántartási sáv: az ingatlan előtti, melletti, mögötti legfeljebb 10 méter széles területsáv, az azon fellelhető járdával, nyílt árokkal, áteresszel, zöldsávval, zöldterülettel, folyókával, víznyelővel. A tisztántartási sáv az útszegélyig, illetve az útburkolat széléig terjed, amennyiben az 10 méteren belül van. Tömbtelken fekvő úszótelkek esetében az épület falsíkjaitól mért 10 m széles területsávot kell figyelembe venni.

1. tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hómentesítése és síktalanítása, illetőleg pormentesítése, a rendelet hatálya alá eső élővízfolyások, átereszek, hidak, közterületi árkok, zöldsávok, zöldterületek esetében a rendszeres kaszálás, a hordalék és idegen anyagok eltávolítása, lombseprés, az összegyűjtött biohulladék hulladékgyűjtő edénybe, konténerbe vagy zsákba gyűjtése,

1. síkosság elleni védekezés: a hó, az ónos eső, a jég eltávolítására, síkosságának csökkentésére, érdesítésére, valamint a jégcsapok eltávolítására megtett tevékenység;

1. tisztántartásra kötelezett: az ingatlan, ingatlanrész tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője, másnak a használatában lévő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek, üzlethelyiségek) esetében a bérlő, üzemeltető, illetőleg azt bármilyen más jogcímen használó;

1. közigazgatási terület: a város önkormányzatának működési területe, amely belterületből (beépített és beépítésre szánt terület) és külterületből (belterületen kívüli terület) áll.

1. lakó-, illetőleg üdülőtelek: egy-egy lakó-, illetőleg üdülőépület egyedi elhelyezésére szolgáló építési telek;

1. tömbtelek: több lakó-, illetőleg több üdülőépület és ezekkel kapcsolatos egyéb létesítmény együttes elhelyezésére szolgáló építési telek;

1. úszótelek: tömbtelek területén belül az egyes létesítmények részére kialakított földrészlet.

Közterületek tisztántartása

5. §

1. A közterületek tisztántartásával kapcsolatos feladatok elvégzéséről Grábóc Község Önkormányzata gondoskodik. Ennek keretében gondoskodik:

• a helyi közutak, terek, hidak, közparkok, csapadékvíz-főgyűjtők, valamint ezek rézsűinek és műtárgyainak tisztántartásáról,

• az önkormányzati tulajdonú zöldterületek és tömbtelkek tisztántartásáról, - a e rendelet 6.§ (1) bekezdés c.) pontban foglalt kivétellel,

• az utcai hulladékgyűjtő tartályok felállításáról, fenntartásáról, rendszeres ürítéséről, fertőtlenítéséről.

• a helyi közutak és járdák tisztántartásáról – 6.§ (1) bekezdés c.), (4) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel,

• a közparkok fenntartásáról.

2. A közparkok felsorolását az 1.sz. melléklet tartalmazza.

Ingatlantulajdonosok közterület tisztántartásával kapcsolatos feladatai

6.§.

(1) Az egyes ingatlanok és azok környezetének tisztántartásáról a 4. §. f./ pontjában meghatározott személyek kötelesek gondoskodni.

Ezen belül köteles gondoskodni:

1. a lakó- és emberi tartózkodásra szolgáló épületek közös használatú részének (folyosó, pince, padlásrész, kapualj, szárító, udvar stb.) tisztaságáról, rendszeres takarításáról,

1. A lakásban és az ingatlanon esetleg előforduló rovarok és rágcsálók irtásáról,

(Ezen tevékenységével nem veszélyeztetheti mások életét és egészségét.)

1. A tisztántartási sáv tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.

(2) Két szomszédos épület közötti 20 m-nél nem szélesebb területsávnál a tisztántartási kötelezettség az arra kötelezettek között 50-50 %-os arányban oszlik meg.

(3)A közös tulajdonban álló ingatlanok körüli tisztántartási sáv tisztántartása a használók közös kötelezettsége.

(4)Vendéglátóipari egységek, kereskedelmi üzlethelyiségek és más elárusító helyek (büfékocsi, utcai árusok stb.) körüli tisztántartási sáv tisztítása, mind nyitvatartási időben, mind azon túl a használó, illetve a létesítményt üzemeltető kötelessége, függetlenül attól, hogy a szemét az ő tevékenységük folytán keletkezett-e.

(5) Az ingatlan tisztántartási sávjában található szemetet össze kell gyűjteni és azt a tisztántartásra kötelezett tulajdonában lévő vagy általa bérelt hulladékgyűjtő edényzetbe kell elhelyezni. A járdán lévő szemetet az úttestre, a zöldfelületre, a víznyelőbe seperni tilos! Ha a tisztántartási sáv napközben többször beszennyeződik, a tisztántartást szükség szerint meg kell ismételni.

(6) Hatósági engedély alapján rakodás, illetve parkolás céljára közterületet kizárólagosan használó szerv a parkolás, illetve a rakodás céljára elfoglalt, valamint a tevékenység végzése által elszennyezett területrészt köteles tisztántartani.

7.§.

1. Az építési területek tisztántartásáról, a munkaterület átadásától az üzembehelyezésig, műszaki átadás-átvételi eljárásig a vállalkozó – alvállalkozók bevonása esetén a fővállalkozó - , ennek hiányában lebonyolító köteles gondoskodni.

A felelős szervezet nevét és címét feltüntető táblát jól láthatóan kell elhelyezni a kötelezettség megállapíthatósága érdekében.

2. Az (1) bekezdésben meghatározottak kötelesek gondoskodni arról, hogy az építési területről kikerülő anyag a környezetet ne szennyezze. Az esetleges szennyeződés eltávolítása a szennyező, vagy ha személye nem megállapítható, az (1) bekezdésben meghatározottak kötelessége.

3. Szóródó anyag (homok, kavics, salak, építési törmelék, kőpor stb.) közterületen védőfólia aláhelyezése nélkül nem kerülhet a talajra.

4. A közút mellett fekvő ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az ingatlanáról a közútra föld, iszap, kő vagy egyéb más anyag ne kerülhessen ki. Az esetleges szennyeződést az előidézője haladéktalanul köteles eltávolítani.

5. A közterületen történő akadálytalan közlekedés érdekében az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlanáról a közterületre kihajló növények (fa, bokor, sövény, stb.) gondozását, gallyazását elvégezni.

6. Közterületen építési, bontási és egyéb anyagot csak közterülethasználati engedély alapján, az abban előírt ideig és módon szabad tárolni.

7. Építési, bontási, tatarozási munkákat úgy kell végezni, építési, bontási anyagot, valamint a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy az a környezetet ne szennyezze.

8. A feltöltésre alkalmas építési törmeléket, földet, salakot, stb. kizárólag az erre a célra kijelölt helyen, ennek hiányában a hulladékártalmatlanító helyen lehet elhelyezni.

Anyagszállítással kapcsolatos kötelezettségek

8.§.

1. Mindennemű anyag szállításánál ügyelni kell arra, hogy a környezet ne szennyeződjék, és a szállítási útvonalon a szállítmányból semmi ne hulljék ki. Könnyen kihulló anyag (pl. homok, murva, salak, papír, stb.) csak olyan járművön szállítható, amelynél a kihullás megakadályozása biztosított.

2. Ha bármely szállítmány fel- vagy lerakásánál, szállításánál a köz- vagy magánterület beszennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles azt a fel- vagy lerakás elvégzése után megtisztítani. Ha a szállító ismeretlen, az eltakarítást, illetve a szennyeződés megszüntetését az köteles elvégezni, akinek a részére, illetőleg akinek az érdekében a szállítás történt.

3. Ha bármely szállítmány fel- vagy lerakásánál, szállításánál a közterület beszennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles azt a munkák elvégzését követően megtisztítani.

4. Tüzelőanyag lerakásakor keletkezett közterület-szennyeződést a megrendelő köteles megszüntetni.

A hirdetéssel kapcsolatos kötelezettségek

9.§.

1. Hirdetési tevékenység közterület-szennyezéssel nem járhat.

2. Hirdetéseket csak engedélyezett hirdető berendezéseken (tábla, hirdetőoszlop, stb.) lehet elhelyezni.

Falragaszoknak, plakátoknak a ki nem jelölt helyen való felragasztásáért az e tevékenységet végző és a megrendelő egyetemlegesen felel.

3. A közterületi villanyoszlopokra, kandeláberekre, kapcsolószekrényekre, telefonfülkékre, buszvárókra stb. elhelyezett plakátokat a közmű vagy épület üzemeltetőjének kell eltávolítania, amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott személyek a kötelezettségüknek nem tesznek eleget, vagy a kilétük nem állapítható meg.

4. Az épületeket a földszint (2 m) magasságáig az épület tulajdonosai, használói kötelesek rendszeresen tisztántartani, falragaszt, ráfestést (falfirkát), stb. eltávolítani, amennyiben az eltávolításra köteles személyek a kötelezettségüknek nem tesznek eleget, vagy a kilétük nem állapítható meg.

5. Az időszerűségüket vesztett hirdetmények eltávolításáról a hirdetés kihelyezője 15 napon belül köteles gondoskodni.

Hóeltakarítás, síktalanítás

10 §.

1. Síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon (homok, salak, zúzalék) kívűl kloridtartalmú fagyáspont csökkentő szerek használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatásának maximális mértéke 40 g/m2-nél több ne legyen. Ezen anyagok tárolása csak környezetszennyezést kizáró módon valósítható meg.

2. A síkosság elleni védekezés keverék (só, homok, stb.) alkalmazásával és csak úgy történhet, hogy egy-egy téli időszakban a kiszórt vegyszer teljes mennyisége az 1.200 g/m2-t ne haladja meg.

3. A klorid tartalmú és környezetkímélő anyagok helyett síkosság elleni védekezésre más vegyszer, illetve anyag csak a Polgármesteri Hivatal engedélyével használható fel. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

4. Parkok területén, nyílt vízfolyások mentén, védett természeti értékek, műalkotások, műemlékek környezetében, díszburkolaton hidakon tilos klorid tartalmú vegyszerek használata.

11. §.

1.  A közterületek burkolt felületeinek síktalanításáról, szükség szerint a hó eltakarításáról az önkormányzat köteles gondoskodni.

2. A 8 m-nél szélesebb úttesten a járdáról letakarított havat az út szélén lehet elhelyezni – kiemelt szegély estében is – a folyóka szabadon hagyásával.

3. A 8 m-nél keskenyebb utaknál a járda úttest felőli részén kell a havat összerakni úgy, hogy a gyalogosközlekedésre legalább 1 m széles szabad terület maradjon.

12. §.

A hóeltakarításra és síktalanításra kötelezett a reá háruló feladatokat úgy köteles elvégezni, hogy a szemétszállítást végző, helyi közszolgáltatási tevékenységet ellátó szolgáltató részére a szemétgyűjtő edény mozgatását lehetővé tegye, abban ne akadályozza.

Köztisztasággal összefüggő egyéb rendelkezések

13. §.

A köztisztasággal összefüggő tisztántartási kötelezettségek elmulasztása esetén, a kötelezettségeket az önkormányzat a tisztántartásra kötelezett költségére elvégeztetheti a teljesítésre illetőleg a nem teljesítés következményeire történő felhívást követően.

14. §.

1. Közterületen és közkifolyókról tilos a folyóvízzel, vegyszerrel történő autómosás, vagy mosatás, trágyalé, fáradt olaj, valamint általában vegyszerek közterületre, közcsatornába, élővízfolyásba engedése.

2. Eldugulást, rongálást vagy környezetszennyeződést okozó anyagot (törmeléket, iszapot, hulladékot, tűz vagy robbanásveszélyes anyagot, használt étolajat, stb.) közcsatorna víznyelő aknájába szórni, önteni vagy bevezetni tilos !

15. §.

Közterületeken tiltott magatartási formák

1. Tilos a közterület szennyezése emberi, illetve állati eredetű ürülékkel!

2. Tilos közterületen emberi és/vagy állati eredetű trágyát tárolni, kezelni!

3. Háziállatok által okozott szennyezés eltakarításáról közterületen az állattartó haladéktalanul köteles gondoskodni.

(4) A közterületet beszennyezni, ott bárminemű szemetet, vagy elhasznált tárgyat,

hulladékot, így különösen cigarettacsikket elszórni, eldobni nem szabad.

(5) A közterületeken elhelyezett berendezési és felszerelési tárgyakat, a fákat

és a növényzetet rongálni, beszennyezni tilos.

(6) Tilos a közterületen elhelyezett gyűjtőedényből szemetet kiönteni, kivenni,

abban turkálni (guberálni).

(7) Tilos a csapadékvizet a szennyvízcsatornába vezetni.

(8) Eldugulást, rongálást vagy környezetszennyezést okozó anyagot (szemetet, tör-

meléket, szennyvizet, tűz- és robbanásveszélyes anyagot stb.) közcsatornába,

árokba, víznyelő aknába önteni tilos.

(9) Belterületen kerti és egyéb hulladékot, szemetet égetni tilos.

(10) Tilos közterületen a zöldterületre gépjárművel behajtani, parkolni.

(11) Tilos közkifolyót nem háztartási vízszükséglet kielégítése céljára engedély, illetve hozzájárulás nélkül igénybe venni,

(12) Tilos építményeket, kerítéseket, élőfát bármilyen felirattal megrongálni,

(13) A közterületen és kirándulóhelyen elhelyezett felszerelési és berendezési tárgyakat tilos beszennyezni.

(14) Tilos ebet játszóterekre bevinni, vagy parkban, sétányon póráz nélkül sétáltatni.

16.§.

Az avar és kerti hulladékok ártalmatlanítása

(1) A kerti hulladékokat (avar, falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi marad-

ványok) elsősorban hasznosítani, komposztálni kell.

(2) Amennyiben ez nem lehetséges, - a rendszeres hulladékszállításba bekapcsolt

területeken - a kerti hulladékok gyűjtése a települési hulladékgyűjtő edények-

ben történik. A kerti hulladékokat az edénybe helyezése előtt aprítani kell.

(3) A kerti hulladékok elszállítására az évente szervezett lomtalanítási akció is

igénybe vehető.

(4) A község belterületén kerti hulladékot, avart égetni nem szabad.

(5) Egyéb területen az avar és kerti hulladék égetésére csak abban az esetben ke-

rülhet sor, ha eltávolítása, hasznosítása más módon nem lehetséges.

(6) Égetni csak megfelelően előkészített, száraz kerti hulladékot szabad - az

emberi egészséget legkevésbé károsító módon- a vagyoni és személyi biztonság

figyelembevételével.

(7) A napi égetést a reggeli és az esti talajközeli levegőréteg hőmérsék-

let-változásai miatt 10-15 óra között kell végezni.

(8) A szabadban a tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad,

hogy a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen.

(9) A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni

nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell

oltani.

(10) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket, ille-

tőleg felszereléseket kell készletben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megaka-

dályozható, illetőleg a tűz eloltható.

(11) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat semmilyen más kommunális, illet-

ve ipari eredetű hulladékot, gumit, műanyagot, vegyszereket.

(12) Szeles időben égetni nem szabad.

(13) Az égetés következtében élő fa, cserje nem károsodhat.

(14) A polgármester az avar és kerti hulladék égetésére részleges vagy teljes tűz-

gyújtási tilalmat rendelhet el.

Záró rendelkezések

17. §.

1. E rendelet 2014. július 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a helyi környezet védelméről, a település tisztaságáról szóló 2/2009. (III.26.) számú önkormányzati rendelet.

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.