a) Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága min. 50% nagyságú felület.

b) Cégtábla: A cég nevét és székhelyét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.

c) Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.

d) Cégfelirat: Kereskedelmi és szolgáltató egység közterület felőli homlokzatán megjelenő, az adott rendeltetési egység funkcióját, megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – tartalmazó tájékoztató szöveg és ábra.

e) Fényreklám: Bármilyen háttér világítással rendelkező fényáteresztő felületen, LCD, plazma TV-n vagy professzionális kijelzőn, videofalon, projektoron megjelenített, nem közérdekű tájékoztatást és útbaigazítást szolgáló információtartalom.

f) Helyi védelem alatt álló érték közvetlen környezete: azok az ingatlanok, amelyek a helyi védelem alatt álló érték telkével határosak.

g) Helybeli ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és termelő tevékenység: Mindazon őstermelők, egyéni vállalkozók és gazdasági társaságok tevékenysége, akik székhelye vagy legalább egy fiók-telephelye a településen bejegyzett.

h) Helyi védelem alatt álló érték károsodása: minden olyan beavatkozás, ami a védett építészeti érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.

i) Helyi védelem alatt álló érték: Egyházashetye területén lévő minden olyan építmény, épület, épületrész, köztéri alkotás és egyéb létesítmény, mely formája, kora vagy valamely hozzá fűződő történeti különlegesség által jelentős építészeti, képzőművészeti értéket képvisel, a településkép kedvező megjelenését befolyásolja, vagy a nemzeti vagy helyi hagyományok megőrzése szempontjából fontos, és Egyházashetye Község Önkormányzata rendeletével helyi védett értéknek nyilvánította. Az épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, vagy külső és belső díszítő elemeket, valamint – amennyiben a rendelet azt nevesíti- az építmény rendeltetése is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.

j) Hitéleti emlék: Az emberi civilizáció által felismert vagy épített, a fizikai világban kulturális vagy természeti örökségként megőrzött vallási célú építészeti objektum, építmény, jel (ilyenek különösen a kopjafák, feszületek). A fogalom használata független a jelenleg tapasztalható rendeltetéstől, a hitéleti emlék tulajdonviszonyaitól vagy kezelőjétől.

k) Információs vagy más célú berendezés: Minden olyan, a helyi tájékoztatás számára szolgáló berendezés (műtárgy, tábla, műalkotás), amely reklámnak nem minősülő információs tartalmat is megjelenít, ezért közérdeket szolgál.

l) Közterületről látható: A telek közterülettel határos területének a közterület határától mért első 15 méteres sávja, valamint az építmény közterület felőli homlokzata és az összes tetőfelülete a hátsókertre nézők kivételével.

m) Látványterv: a jelenlegi és a tervezett táj-vagy utcaképet több nézőpontból rögzítő és a beillesztett építményt tartalmazó látványrajz a tervezett építmény által megváltoztatott tájkép kiterjedését szemléltető módon.

n) Más célú berendezés: Az ülő- és parki pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely.

o) Műszaki okból nem megvalósítható: Olyan akadály vagy körülmény, amely az adott technikai megoldás kivitelezését ellehetetleníti vagy irreális mértékben megdrágítja. Önmagában az előírt műszaki megoldás átlagosnál költségesebb volta még nem indok annak műszaki okból nem megvalósíthatóként értékelésére és annak elhagyására, ez az átlag költségekhez képest igazoltan kétszeres vagy azt meghaladó beruházási érték felett mérlegelhető.

p) Őshonos növényzet: A tájegységre és azon belül a kistájra jellemző növénypopulációk összefoglaló neve.

q) Portál: Egy épület közterülettel vagy közforgalom előtt megnyitott magánterülettel határos homlokzati főfalán elhelyezett, földszinti homlokzati összetett nyílászáró szerkezet, amely egyaránt tartalmazhat az épületbe, épületrészbe való bejutást szolgáló ajtót, ablakot, kirakatfelületet is.

r) Tájidegen növényfaj: Tájidegennek számít miden, az őshonos vegetáció kiszorítására képes növény.

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével

b) a védelemre vonatkozó javaslatot és az azt megalapozó értékvizsgálatot;

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével;

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslatot és az azt megalapozó, a szakmai indoklás építészeti-műszaki-pénzügyi tartalmától függően jogosultsággal rendelkező szakértő véleményét;

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

a) az építményben lévő funkciókkal összefüggő cégtáblát, cégfeliratot vagy cégért,

b) az építmény külső homlokzatán folyamatban lévő, a hatóság által tudomásul vett vagy jogerős építési engedély alapján végzett építési tevékenység időszakában kihelyezett építési reklámhálót, és

c) időszaki kulturális rendezvény vagy program hirdetménye helyezhető el.

a) a bontani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz, és

b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló érték használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.

a) a védett érték megnevezését,

b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,

c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),

d) a védelem típusát,

e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület,emelet, ajtó, helyszínrajz),

f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,

g) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése),

h) fényképet a védetté nyilvánítás idejéből.

a) a védett értéket a tulajdonos jó gazda módjára fenntartja vagy karbantartja, azt neki felróható módon nem károsítja,

b) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.

a) dobogó, emelvény, fa-, műfű vagy egyéb burkolat építése, kihelyezése nem megengedett csak abban az esetben, ha a közterület burkolata nem került felújításra vagy a közterületi burkolat kialakítása és lejtési feltételei miatt másképp műszakilag nem megvalósítható;

b) a vendéglátóipari teraszon lévő bútor, berendezés stílusában, anyagában és színezésében illeszkedjen a környezethez, könnyen tisztítható és mozgatható, valamint biztonságos legyen;

c) a napellenző és árnyékoló szerkezet a közterület-használatra vonatkozó bérleti szerződésben meghatározott rögzítési pontban és módon helyezhető el;

d) a napellenző szerkezet ernyőjének legalsó pontja 2,20 méternél alacsonyabban nem lehet, és nem nyúlhat ki a gyalogos sáv fölé;

e) a napellenző és esővédő szerkezet textil-hatású anyagból készülhet, matt natúr színben. A szerkezet lelógó, függőleges részén legfeljebb 30 cm magasságú cégfelirat helyezhető el;

f) a terasz sem egy, sem több oldalról; továbbá sem ideiglenesen sem véglegesen le nem zárható.

a) szélessége tartó oszloppal együtt legfeljebb: 1200 mm,

b) alkalmazott táblaméret: 150 x 1000 mm

c) tábla felső élének elhelyezési magassága: egységesen a rendezett terepszinttől mért 1,50 m.

a) impregnált fa,

b) porszórt fém, rozsdamentes acél, szálcsiszolt alumínium,

c) natúr, savmaratott, vagy pasztellszínű, biztonsági üveg.

a) csak homlokzati felületen vagy arra merőlegesen helyezhetőek el, az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival összhangban,

b) kiterjedésük egyenként nem haladhatja meg az 1,0 m²-t, és összességében nem lehet nagyobb, mint a homlokzat 5%-a,

c) épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak.

a) az elhelyezési magasság,

b) a betűnagyság,

c) az anyaghasználat és

d) a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati kialakítását.

a) településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, történelmi településrész,

b) településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, kialakult településrész,

c) településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, gazdasági területek.

a) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait az egyes területfelhasználási egységekben hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.

b) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.

c) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.

d) Az utcahálózat vonalvezetése megtartandó, a közterületek szélessége nem csökkenthető.

e) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

f) A szikkasztó árkok területén a fenntartást akadályozó növényzet (ilyenek különösen a kúszótuja, terülőtuja) nem telepíthető.

a) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

b) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat kell alkalmazni (kő, tégla, fa).

c) Az 1945. előtt épült, utcára merőleges tengelyű vagy “L”-alakú lakóházak oldalhatárra eső és melléképületeket határoló homlokzatainak színezését alá kell rendelni az utcai (vagy más ezzel egyenrangúan díszített) homlokzatának színezésének.

d) A homlokzat színezése során az épület homlokzatainak 90%-án csak három, egymással és a természetes anyagokkal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.

e) Az épületek színezésénél harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (ilyenek különösen a kék, lila, piros, sötétszürke, fekete) a területen nem alkalmazhatók. A nyílászáró színezése szürke árnyalatú, fekete, valamint fém színű nem lehet.

f) Épület utcafronti homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően lehet.

g) Az új építésű épületek esetében a lábazat kő, műkő, tégla vagy vakolt lábazat lehet. Ragasztott csempe, csempeutánzat alkalmazása tilos.

h) Az új építésű épületek esetében az egyedi telken álló lakóépületek fő tömegét alkotó (az alapterület min. 60%-a feletti) tető magastetőként alakítandó ki. A főtömeget kiegészítő tetőrészek lapostetős vagy alacsony hajlásszögű kialakítással is megvalósíthatók.

i) Az új építésű épületek esetében homlokzatokon külső redőnytok elhelyezése nem megengedett.

j) Az új építésű épületek esetében villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit földkábelben kell kialakítani.

k) Gázmérő,vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán és a kerítés közterület felőli oldalán nem helyezhetők el.

l) Épület részeként gépkocsi tároló kapu az előkert közterület felőli 2,0 méteres sávjában közterületre nyílóan nem létesíthető.

m) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton vagy közterületről látható módon nem létesíthető.

a) A területen kerítés tömbtelken és úszótelken nem létesíthető,

b) Kerítés a kialakult állapothoz illeszkedő anyaghasználattal, színezéssel, a jellemző lábazat-kerítés mezőarányok megtartásával létesíthető,

c) A kerítés közterület felőli szakasza fő szabályként a telekhatáron, kialakult fésűs beépítés esetén a meglévőkhöz hasonlóan az előkert első 5,0 méteres sávjában létesíthető.

d) Gerendaház, faház, deszka vagy fém borítású épület, építmény a területen nem létesíthető.

e) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.

f) A területen önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.

g) A területen nagyfeszültségű elektromos vezeték légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.

h) Új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése esetén az épület építészeti megformálásánál- így elsősorban tetőforma, homlokzat arányrendje, anyaghasználat, nyílásarány és -osztás osztás, részletképzés vonatkozásában - illeszkedni kell a település hagyományőrző építészeti karakteréhez,

i) Az új építésű épületek esetében a párkánykiülés nem lehet nagyobb 50 cm-nél. Az oromfalon a héjalás túlnyúlása nem lehet több 20 cm-nél.

j) Az új építésű épületek esetében közterületről látható oldalon a tető síkjából kiugró tetőablak nem létesíthető.

k) Az új építésű épületek esetében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,10-1,0 méter között kell hogy legyen, a már meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez kell, hogy igazodjon.

l) Az új építésű épületek esetében az utcai homlokzaton fekvő téglalap arányú nyílászárók kialakítása nem megengedett.

m) Az új építésű épületek esetében tetőfelépítmény az utcáról látható tetőfelület legfeljebb 10%-áig létesíthető.

n) Az új építésű épületek esetében túltagolt tetőforma nem megengedett, törekedni kell a funkcionalitásból adódó egyszerű szerkezetiségre

o) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) cserépfedés alkalmazható. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el.

a) A területen csak kialakult állapothoz illeszkedő anyaghasználatú és színezésű kerítés létesíthető, a jellemző lábazat-kerítés mezőarányok megtartásával.

b) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges, a homlokzati hossz legfeljebb 1/3-ának mértékéig.

c) Gerendaház, faház, deszka vagy fém borítású épület a területen nem létesíthető.

d) Az új építésű épületek esetében a párkánykiülés nem lehet nagyobb 50 cm-nél. Az oromfalon a héjalás túlnyúlása nem lehet több 20 cm-nél.

e) Az új építésű épületek esetében közterületről látható oldalon a tető síkjából kiugró tetőablak nem létesíthető.

f) Az új építésű épületek esetében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,10-1,0 méter között kell hogy legyen, a már meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez kell, hogy igazodjon.

g) Az új építésű épületek esetében az utcai homlokzaton fekvő téglalap arányú nyílászárók kialakítása nem megengedett.

h) Az új építésű épületek esetében túltagolt tetőforma nem megengedett, törekedni kell a funkcionalitásból adódó egyszerű szerkezetiségre.

i) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) cserépfedés alkalmazható. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el.

a) táj- és természetvédelmi területek,

b) kiskertes területek.

a) Szélkerék, napelem park, adótorony létesítése a területen nem megengedett.

b) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.

c) Az épületek homlokzatának színezése során természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra.

d) Tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.

e) Kerítés csak telekhatáron építhető, áttört mezővel, lábazat nélküli kialakítással. Növénytakarás megengedett őshonos növényzet felhasználásával.

f) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény közútról látható homlokzaton nem létesíthető.

g) A mezőgazdasági utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

a) a kérelmező alábbi személyes adatait:

b) a kérelemmel érintett ingatlan, ingatlanok pontos címét, helyrajzi számát vagy ingatlanhoz nem köthető szakkérdés esetén annak rövid kifejtését.

a) a település közigazgatási határán belül található országos főközlekedési utak belterületi átkelési szakaszával határos telken, az utcai telekhatárától mért 20 méteren belüli építmény,

b) az 1. melléklet szerint lehatárolt, településképi szempontból meghatározó történelmi településrész területén belüli építmények, épületek.

a) Építmény, épület átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.

b) Meglévő építmény, épület utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.

c) Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.

d) Az építmény, épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

e) A kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.

f) Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

g) Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

h) Emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.

i) Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.

j) A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása.

k) Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.

l) Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, amelynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.

m) A magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.

n) Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése.

o) Minden olyan építménynek nem minősülő, de huzamos emberi tartózkodásra alkalmas mobil eszköz (konténer, lakókocsi, sátor), 30 napot meghaladó időtartamra terjedő és valamilyen emberi tevékenység céljára (raktározás, árusítás) szolgáló letelepítése esetében

p) Reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

q) Utcabútor elhelyezésénél.

r) Településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó történelmi településrészen településrészen:

a) megfelel a jogszabályi előírásoknak,

b) a tervezett tevékenység illeszkedik a településképbe,

c) a tervezett tevékenység illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, valamint az azokat határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja vagy nem korlátozza.

a) a bejelentés nem felel meg a jogszabályi előírásoknak,

b) a tervezett tevékenység nem illeszkedik a településképbe,

c) a tervezett tevékenység nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, vagy ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, vagy nem korlátozza.

a) Az eljárás lefolytatására okot adó körülmény észlelésétől vagy tudomásszerzéstől számított 15 napon belül meg kell indítani az eljárást, az ingatlan tulajdonosának egyidejű értesítése mellett.

b) A jogszabályokban foglaltak megszegése esetén – amennyiben a felszólítást követően önkéntesen nem került sor a jogszabálysértés megszüntetésére, a polgármester önkormányzati településkép-védelmi bírságot szab ki, amelynek összege:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket és a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.