Egyházashetye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (VII.05.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2019. 07. 06

Egyházashetye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Tvtv.) 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, a Tvtv. 2. § (2) bekezdésében, valamint Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében szabályozott feladatkörében eljárva, a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően a következőket rendeli el:


1. Értelmező rendelkezések


1. §


Fogalom meghatározások:


a) Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága min. 50% nagyságú felület.

b) Cégtábla: A cég nevét és székhelyét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.

c) Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.

d) Cégfelirat: Kereskedelmi és szolgáltató egység közterület felőli homlokzatán megjelenő, az adott rendeltetési egység funkcióját, megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – tartalmazó tájékoztató szöveg és ábra.

e) Fényreklám: Bármilyen háttér világítással rendelkező fényáteresztő felületen, LCD, plazma TV-n vagy professzionális kijelzőn, videofalon, projektoron megjelenített, nem közérdekű tájékoztatást és útbaigazítást szolgáló információtartalom.

f) Helyi védelem alatt álló érték közvetlen környezete: azok az ingatlanok, amelyek a helyi védelem alatt álló érték telkével határosak.

g) Helybeli ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és termelő tevékenység: Mindazon őstermelők, egyéni vállalkozók és gazdasági társaságok tevékenysége, akik székhelye vagy legalább egy fiók-telephelye a településen bejegyzett.

h) Helyi védelem alatt álló érték károsodása: minden olyan beavatkozás, ami a védett építészeti érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.

i) Helyi védelem alatt álló érték: Egyházashetye területén lévő minden olyan építmény, épület, épületrész, köztéri alkotás és egyéb létesítmény, mely formája, kora vagy valamely hozzá fűződő történeti különlegesség által jelentős építészeti, képzőművészeti értéket képvisel, a településkép kedvező megjelenését befolyásolja, vagy a nemzeti vagy helyi hagyományok megőrzése szempontjából fontos, és Egyházashetye Község Önkormányzata rendeletével helyi védett értéknek nyilvánította. Az épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, vagy külső és belső díszítő elemeket, valamint – amennyiben a rendelet azt nevesíti- az építmény rendeltetése is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.

j) Hitéleti emlék: Az emberi civilizáció által felismert vagy épített, a fizikai világban kulturális vagy természeti örökségként megőrzött vallási célú építészeti objektum, építmény, jel (ilyenek különösen a kopjafák, feszületek). A fogalom használata független a jelenleg tapasztalható rendeltetéstől, a hitéleti emlék tulajdonviszonyaitól vagy kezelőjétől.

k) Információs vagy más célú berendezés: Minden olyan, a helyi tájékoztatás számára szolgáló berendezés (műtárgy, tábla, műalkotás), amely reklámnak nem minősülő információs tartalmat is megjelenít, ezért közérdeket szolgál.

l) Közterületről látható: A telek közterülettel határos területének a közterület határától mért első 15 méteres sávja, valamint az építmény közterület felőli homlokzata és az összes tetőfelülete a hátsókertre nézők kivételével.

m) Látványterv: a jelenlegi és a tervezett táj-vagy utcaképet több nézőpontból rögzítő és a beillesztett építményt tartalmazó látványrajz a tervezett építmény által megváltoztatott tájkép kiterjedését szemléltető módon.

n) Más célú berendezés: Az ülő- és parki pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely.

o) Műszaki okból nem megvalósítható: Olyan akadály vagy körülmény, amely az adott technikai megoldás kivitelezését ellehetetleníti vagy irreális mértékben megdrágítja. Önmagában az előírt műszaki megoldás átlagosnál költségesebb volta még nem indok annak műszaki okból nem megvalósíthatóként értékelésére és annak elhagyására, ez az átlag költségekhez képest igazoltan kétszeres vagy azt meghaladó beruházási érték felett mérlegelhető.

p) Őshonos növényzet: A tájegységre és azon belül a kistájra jellemző növénypopulációk összefoglaló neve.

q) Portál: Egy épület közterülettel vagy közforgalom előtt megnyitott magánterülettel határos homlokzati főfalán elhelyezett, földszinti homlokzati összetett nyílászáró szerkezet, amely egyaránt tartalmazhat az épületbe, épületrészbe való bejutást szolgáló ajtót, ablakot, kirakatfelületet is.

r) Tájidegen növényfaj: Tájidegennek számít miden, az őshonos vegetáció kiszorítására képes növény.


2. A helyi védelem feladata, fajtái, az önkormányzati kötelezettségek


2. §


(1) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, település- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.


(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.


3. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai


3. §


(1) A helyi védelem alá helyezésre vagy a helyi védelem megszüntetésre a polgármesterhez írásban benyújtott kezdeményezése alapján kerülhet sor.


(2) Helyi érték védetté nyilvánítása vagy védett helyi érték védelmének megszüntetése szakértői véleménnyel megalapozott értékvizsgálat alapján történhet.


(3) A partnerségi egyeztetés szabályai és az e rendelet alapján lefolytatott eljárást követően dönt a Képviselő-testület e rendelet módosításáról, és teszi meg a jogszabályban előírt egyéb feladatokat.


(4) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével

b) a védelemre vonatkozó javaslatot és az azt megalapozó értékvizsgálatot;

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.


(5) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével;

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslatot és az azt megalapozó, a szakmai indoklás építészeti-műszaki-pénzügyi tartalmától függően jogosultsággal rendelkező szakértő véleményét;

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.


4. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek


4. §


(1) A helyi védelem alatt álló érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.


(2) A helyi védelem alatt álló érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.


(3) A helyi védelem alatt álló érték korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.


(4) Helyi védelem alatt álló értékhez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, épület, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését hitelességét.


(5) A helyi védelem alatt álló értéket eredeti állapotban kell megőrizni kivéve, ha műszaki okból nem megvalósítható. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat, törekedni kell a keletkezés építészeti korszakára jellemző épületszerkezetek, anyagok, felületképzések és színezés használatára.


(6) Amennyiben az eredeti állapot megőrzése műszaki vagy pénzügyi okból nem megvalósítható, a helyi védelem alatt álló értéket anyagi és eszmei jelentőségére tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni.


(7) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a védett építészeti értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.


(8) Helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezetében csak

a) az építményben lévő funkciókkal összefüggő cégtáblát, cégfeliratot vagy cégért,

b) az építmény külső homlokzatán folyamatban lévő, a hatóság által tudomásul vett vagy jogerős építési engedély alapján végzett építési tevékenység időszakában kihelyezett építési reklámhálót, és

c) időszaki kulturális rendezvény vagy program hirdetménye helyezhető el.


(9) A helyi védelem alatt álló értéken kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet.


(10) A helyi védelem alatt álló érték jókarbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a helyi védelem alatt álló érték megjelenésének megváltoztatásával jár. Az értékőrző helyreállítás során a jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges.


(11) Helyi egyedi védettségű építmény nem bontható.


(12) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha

a) a bontani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz, és

b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló érték használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.


(13) A helyi védelem alatt álló értékek korszerűsíthetők, bővíthetők, funkciójuk megváltoztatható, ha ezzel azok védettségét megalapozó okok és körülmények nem csökkennek vagy nem sérülnek.


(14) A helyi védelem alatt álló értékeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílás rendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.


(15) A helyi védelem alatt álló értéket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegaránya, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon. A tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.


(16) A helyi védelem alatt álló értékeken gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet, ezek bármely egysége és kivezetése közterületről is láthatóan csak a környezetébe illeszkedően, nem zavaró módon helyezhető el.


(17) A helyi védelem alatt álló értéken tetőtér beépítés vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetőek.


(18) A helyi védelem alatt álló érték károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van, különös tekintettel a helyi értékvédelmet megalapozó építészeti részekre vonatkozóan.


5. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása, megjelölése


5. §


(1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.


(2) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését,

b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,

c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),

d) a védelem típusát,

e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület,emelet, ajtó, helyszínrajz),

f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,

g) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése),

h) fényképet a védetté nyilvánítás idejéből.


(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.


6. §


A védelem megjelöléséről az objektum jellege alapján a polgármester gondoskodik.


6. A településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer


7. §


(1) A Képviselő-testület az 1. mellékletben szereplő helyi védelem alatt álló érték és a helyi védelem alatt álló érték közvetlen környezetének felújítását, a helyreállítása érdekében végzett munkák megvalósulását támogathatja. Önkormányzati támogatás nyújtható továbbá központi finanszírozású pályázatok benyújtásához szükséges önerő biztosításához is, amennyiben a finanszírozási pályázat összefügg az értékvédelem céljával.


(2) Amennyiben az Önkormányzat költségvetésében a Támogatásra a fedezet biztosított, a Támogatást pályázat útján lehet igénybe venni. Támogatás csak az esetben nyújtható, ha:

a) a védett értéket a tulajdonos jó gazda módjára fenntartja vagy karbantartja, azt neki felróható módon nem károsítja,

b) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.


(3) Amennyiben a Támogatásra a fedezet biztosított, a pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a polgármester írja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.


(4) A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.


(5) A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás nyerhető el.


(6) A Támogatás felhasználásáról az Önkormányzat a pályázóval megállapodást köt, amely tartalmazza a megítélt támogatás felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait, a támogatás esetleges szabálytalan felhasználása esetén annak jogkövetkezményeit.


7. Általános településkép-védelmi követelmények


8. §


(1) Egyházashetye közigazgatási területén lévő közterületen vendéglátóipari terasz kialakításakor közterület alakítási tervben előírtak az alkalmazandóak. Közterület alakítási terv hiányában a következő előírás alkalmazandó:

a) dobogó, emelvény, fa-, műfű vagy egyéb burkolat építése, kihelyezése nem megengedett csak abban az esetben, ha a közterület burkolata nem került felújításra vagy a közterületi burkolat kialakítása és lejtési feltételei miatt másképp műszakilag nem megvalósítható;

b) a vendéglátóipari teraszon lévő bútor, berendezés stílusában, anyagában és színezésében illeszkedjen a környezethez, könnyen tisztítható és mozgatható, valamint biztonságos legyen;

c) a napellenző és árnyékoló szerkezet a közterület-használatra vonatkozó bérleti szerződésben meghatározott rögzítési pontban és módon helyezhető el;

d) a napellenző szerkezet ernyőjének legalsó pontja 2,20 méternél alacsonyabban nem lehet, és nem nyúlhat ki a gyalogos sáv fölé;

e) a napellenző és esővédő szerkezet textil-hatású anyagból készülhet, matt natúr színben. A szerkezet lelógó, függőleges részén legfeljebb 30 cm magasságú cégfelirat helyezhető el;

f) a terasz sem egy, sem több oldalról; továbbá sem ideiglenesen sem véglegesen le nem zárható.


(2) Az új és a meglévő utcák fasoraiban gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok nem telepíthetők. A kijelölt új fasorokat átlagosan 8 méteres tőtávolsággal, előnevelt útsorfa minőséggel lehet telepíteni.


(3) A közmű felépítmények (ilyenek különösen a gázfogadó állomások, szennyvíz átemelők, tüzivíz tárolók, transzformátorházak) eltakarásáról a kezeléshez szükséges hely biztosítása mellett növényzettel gondoskodni kell.


(4) Szelektív hulladékgyűjtő edényzet közterület felől látható helyen nem helyezhető el vagy takarásáról növényzettel, falazott szerkezettel (kerítésbe építve) gondoskodni kell.


9. §


(1) Az Egyházashetye közigazgatási területén a község ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a mezőgazdasági besorolású területek szolgálnak, kivéve a védett területrészeket.


(2) Az 1. melléklet szerint lehatárolt történelmi, kialakult, szőlő-kiskertes, és természeti településrészeken, valamint a hitéleti emlékek 100 méteres környezetében a villamos közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási hálózatok és távközlési hálózat létesítésekor, vagy rekonstrukciójakor földkábelen, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.


(3) Meglévő légkábel-vezetés esetén az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.


(4) Önálló antennatartó szerkezet, adótorony, széltorony Egyházashetye Község belterületén, valamint a hitéleti emlékek 500 méteres környezetében nem helyezhető el.


(5) Belterületen nagyfeszültségű elektromos vezeték légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.


10. §


(1) Egyházashetye közigazgatási területén reklám csak utcabútoron helyezhető el a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelően.


(2) Reklámhordozó, vagy reklámhordozót tartó berendezés utcabútorra utólag nem szerelhető, azokat a reklám közzétételére alkalmas reklámfelülettel együtt kell megtervezni és létrehozni.


(3) Az önkormányzat által fenntartott utcabútoron kizárólag az önkormányzat helyezhet el hirdetést.


(4) Információs vagy más célú berendezés kizárólag utasvárón, közterületen, közút területen vagy közforgalom előtt megnyitott közlekedési területen helyezhető el.


(5) Információs vagy más célú berendezés - az ingatlan elidegenítésére vonatkozó hirdetés legfeljebb 0,6 m2 felületű tájékoztató táblájának kivételével - épület homlokzatán, kerítésen, közmű műtárgyon nem helyezhető el.


(6) Információs vagy más célú berendezés utasvárón, egyenként legfeljebb 1,5x2,0 méretű utastájékoztató plakát keretében helyezhető el.


(7) Egymás közelében elhelyezett információs vagy más célú berendezés anyaghasználatának, méretének kialakításának egymással összhangban kell lennie, úgy, hogy minden információ észlelhető maradjon.


(8) A közterületen, közút területen elhelyezett információs vagy más célú berendezés - az utcanév táblákat tartó oszlop kivételével -az alábbi befoglaló méretekkel létesülhet:

a) szélessége tartó oszloppal együtt legfeljebb: 1200 mm,

b) alkalmazott táblaméret: 150 x 1000 mm

c) tábla felső élének elhelyezési magassága: egységesen a rendezett terepszinttől mért 1,50 m.


(9) Több információs vagy más célú berendezés elhelyezése esetén azok a rendezett terepszinttől mért 1,50 m-re helyezett felső tábla alá kell, hogy kerüljenek.


(10) Információs vagy más célú berendezés az alábbi anyagok felhasználásával készülhet:

a) impregnált fa,

b) porszórt fém, rozsdamentes acél, szálcsiszolt alumínium,

c) natúr, savmaratott, vagy pasztellszínű, biztonsági üveg.


(11) A kihelyezett reklámhordozón tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és címét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot a változás keltétől számított 14 napon belül módosítani kell.


(12) A reklámhordozó akkor tekinthető leszereltnek, ha nem csak a hirdetőfelület, hanem annak tartószerkezete is, alapozással együtt elbontásra kerül. Amennyiben a tartószerkezet vagy annak része nem kerül elbontásra, a hirdetési célú berendezést meglévőnek kell tekinteni.


(13) Közterület felett kifeszített, vagy épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, zenei, kulturális, vagy nemzeti, regionális és helyi események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre, legfeljebb 12 hét időtartamra helyezhető el.


(14) Az építési engedély alapján létesíthető díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdetőberendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja.


(15) A létesítendő díszvilágításnak mindenkor illeszkednie kell a meglévő köz- vagy díszvilágításhoz.


11. §


(1) Cégérek, cégtáblák és cégfeliratok:

a) csak homlokzati felületen vagy arra merőlegesen helyezhetőek el, az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival összhangban,

b) kiterjedésük egyenként nem haladhatja meg az 1,0 m²-t, és összességében nem lehet nagyobb, mint a homlokzat 5%-a,

c) épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak.


(2) Az épületek homlokzatfelületein csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el.


(3) Kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet.


(4) A köztárgyakon, vendéglátó egységekhez tartozó bútorokon és az árnyékolókon cégfeliratot, plakátot, LED futófényt nem lehet elhelyezni.


(5) Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.


(6) Egy épületben működő több rendeltetési egység esetében az épület utcai homlokzatán egymással összhangban kialakított módon, egységenként legfeljebb 1-1 db hirdetőberendezés helyezhető el egységes információs rendszer részeként, a homlokzati arányokat figyelembevevő méretekkel.


(7) Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok és címtáblák homlokzatonként

a) az elhelyezési magasság,

b) a betűnagyság,

c) az anyaghasználat és

d) a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati kialakítását.


(8) Cégér, cégfelirat, címtábla kizárólag helybeli ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és termelő tevékenység jelölésére helyezhető el.


12. §


Tilos az épület homlokzatát és a közterület felőli kerítést árubemutatás céljából igénybe venni vagy annak 4 m2-nél nagyobb felületét eltakarni. A homlokzat takarásának minősül a kinyitható ajtószárnyakon, ablakszárnyakon, azokra szerelt rácson történő árubemutatás vagy reklámcélú igénybevétel is.


8. Településképi szempontból meghatározó, beépítésre szánt területek fajtái


13. §


Településképi szempontból meghatározó, beépítésre szánt területek:

a) településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, történelmi településrész,

b) településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, kialakult településrész,

c) településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, gazdasági területek.


14. §


A 13.§-ban felsorolt területekre vonatkozó általános követelmények az alábbiak:

a) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait az egyes területfelhasználási egységekben hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.

b) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.

c) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.

d) Az utcahálózat vonalvezetése megtartandó, a közterületek szélessége nem csökkenthető.

e) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

f) A szikkasztó árkok területén a fenntartást akadályozó növényzet (ilyenek különösen a  kúszótuja, terülőtuja) nem telepíthető.


15. §


A településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó történelmi településrészre és kialakult településrészre vonatkozó általános követelmények az alábbiak:

a) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

b) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat kell alkalmazni (kő, tégla, fa).

c) Az 1945. előtt épült, utcára merőleges tengelyű vagy “L”-alakú lakóházak oldalhatárra eső és melléképületeket határoló homlokzatainak színezését alá kell rendelni az utcai (vagy más ezzel egyenrangúan díszített) homlokzatának színezésének.

d) A homlokzat színezése során az épület homlokzatainak 90%-án csak három, egymással és a természetes anyagokkal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.

e) Az épületek színezésénél harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (ilyenek különösen a kék, lila, piros, sötétszürke, fekete) a területen nem alkalmazhatók. A nyílászáró színezése szürke árnyalatú, fekete, valamint fém színű nem lehet.

f) Épület utcafronti homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően lehet.

g) Az új építésű épületek esetében a lábazat kő, műkő, tégla vagy vakolt lábazat lehet. Ragasztott csempe, csempeutánzat alkalmazása tilos.

h) Az új építésű épületek esetében az egyedi telken álló lakóépületek fő tömegét alkotó (az alapterület min. 60%-a feletti) tető magastetőként alakítandó ki. A főtömeget kiegészítő tetőrészek lapostetős vagy alacsony hajlásszögű kialakítással is megvalósíthatók.

i) Az új építésű épületek esetében homlokzatokon külső redőnytok elhelyezése nem megengedett.

j) Az új építésű épületek esetében villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit földkábelben kell kialakítani.

k) Gázmérő,vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán és a kerítés közterület felőli oldalán nem helyezhetők el.

l) Épület részeként gépkocsi tároló kapu az előkert közterület felőli 2,0 méteres sávjában közterületre nyílóan nem létesíthető.

m) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton vagy közterületről látható módon nem létesíthető.


16. §


Az egyedi építészeti követelmények a településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, történelmi településrész területére vonatkozóan az alábbiak:

a) A területen kerítés tömbtelken és úszótelken nem létesíthető,

b) Kerítés a kialakult állapothoz illeszkedő anyaghasználattal, színezéssel, a jellemző lábazat-kerítés mezőarányok megtartásával létesíthető,

c) A kerítés közterület felőli szakasza fő szabályként a telekhatáron, kialakult fésűs beépítés esetén a meglévőkhöz hasonlóan az előkert első 5,0 méteres sávjában létesíthető.

d) Gerendaház, faház, deszka vagy fém borítású épület, építmény a területen nem létesíthető.

e) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.

f) A területen önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.

g) A területen nagyfeszültségű elektromos vezeték légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.

h) Új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése esetén az épület építészeti megformálásánál- így elsősorban tetőforma, homlokzat arányrendje, anyaghasználat, nyílásarány és -osztás osztás, részletképzés vonatkozásában - illeszkedni kell a település hagyományőrző építészeti karakteréhez,

i) Az új építésű épületek esetében a párkánykiülés nem lehet nagyobb 50 cm-nél. Az oromfalon a héjalás túlnyúlása nem lehet több 20 cm-nél.

j) Az új építésű épületek esetében közterületről látható oldalon a tető síkjából kiugró tetőablak nem létesíthető.

k) Az új építésű épületek esetében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,10-1,0 méter között kell hogy legyen, a már meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez kell, hogy igazodjon.

l) Az új építésű épületek esetében az utcai homlokzaton fekvő téglalap arányú nyílászárók kialakítása nem megengedett.

m) Az új építésű épületek esetében tetőfelépítmény az utcáról látható tetőfelület legfeljebb 10%-áig létesíthető.

n) Az új építésű épületek esetében túltagolt tetőforma nem megengedett, törekedni kell a funkcionalitásból adódó egyszerű szerkezetiségre

o) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) cserépfedés alkalmazható. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el.


17. §


Az egyedi építészeti követelmények a településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, kialakult településrész területére vonatkozóan az alábbiak:

a) A területen csak kialakult állapothoz illeszkedő anyaghasználatú és színezésű kerítés létesíthető, a jellemző lábazat-kerítés mezőarányok megtartásával.

b) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges, a homlokzati hossz legfeljebb 1/3-ának mértékéig.

c) Gerendaház, faház, deszka vagy fém borítású épület a területen nem létesíthető.

d) Az új építésű épületek esetében a párkánykiülés nem lehet nagyobb 50 cm-nél. Az oromfalon a héjalás túlnyúlása nem lehet több 20 cm-nél.

e)  Az új építésű épületek esetében közterületről látható oldalon a tető síkjából kiugró tetőablak nem létesíthető.

f) Az új építésű épületek esetében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,10-1,0 méter között kell hogy legyen, a már meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez kell, hogy igazodjon.

g) Az új építésű épületek esetében az utcai homlokzaton fekvő téglalap arányú nyílászárók kialakítása nem megengedett.

h) Az új építésű épületek esetében túltagolt tetőforma nem megengedett, törekedni kell a funkcionalitásból adódó egyszerű szerkezetiségre.

i) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) cserépfedés alkalmazható. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el.


18. §


Az egyedi építészeti követelmények a településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, gazdasági területek területén az épület tömege, homlokzati megjelenése, színezése és anyaghasználata tükrözze a fő rendeltetéshez köthető, általánosan elfogadott szakmai kritériumokat.


9. Településképi szempontból meghatározó, beépítésre nem szánt területek fajtái


19. §


Településképi szempontból meghatározó, beépítésre nem szánt területek:

a) táj- és természetvédelmi területek,

b) kiskertes területek.


20. §


Területi építészeti követelmények a településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, táj- és természetvédelmi területek településrész vonatkozásában az alábbiak:

a) Szélkerék, napelem park, adótorony létesítése a területen nem megengedett.

b) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.

c) Az épületek homlokzatának színezése során természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra.

d) Tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.

e) Kerítés csak telekhatáron építhető, áttört mezővel, lábazat nélküli kialakítással. Növénytakarás megengedett őshonos növényzet felhasználásával.

f) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény közútról látható homlokzaton nem létesíthető.

g) A mezőgazdasági utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.


10. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció


21. §


(1) E rendeletben foglalt településkép-védelmi követelmények teljesülése érdekében a polgármester az ügyfél írásbeli kérelmére a településkép-védelmi követelményekről tájékoztatást ad.


(2) A tájékoztatás szakmai konzultáció keretében történik.


22. §


(1) Az írásos kérelemnek tartalmaznia kell legalább:

a) a kérelmező alábbi személyes adatait:

aa) nevét

ab) lakóhelye címét, szervezet esetén székhelyét

ac) levelezési címét, ha az a lakóhely, szervezet esetén székhely címétől eltér

b) a kérelemmel érintett ingatlan, ingatlanok pontos címét, helyrajzi számát vagy ingatlanhoz nem köthető szakkérdés esetén annak rövid kifejtését.


(2) Előzetes időpont egyeztetés céljából telefonos vagy elektronikus elérhetőség is megadható, de a tájékoztatás és a szakmai konzultáció csak személyesen folytatható le.


(3) A konzultációról készült emlékeztetőt az önkormányzat nyilvántartásba veszi.


11. A településképi bejelentési eljárás


23. §


(1) A településképi bejelentési eljárásba bevont építmények köre:

a) a település közigazgatási határán belül található országos főközlekedési utak belterületi átkelési szakaszával határos telken, az utcai telekhatárától mért 20 méteren belüli építmény,

b) az 1. melléklet szerint lehatárolt, településképi szempontból meghatározó történelmi településrész területén belüli építmények, épületek.


(2) Településképi bejelentési eljárás csak az építési engedély és egyszerű bejelentés nélkül végezhető tevékenységek esetében folytatható le.


(3) A településképi bejelentési eljárást az alábbi tevékenységek megkezdése előtt kell lefolytatni:

a) Építmény, épület átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.

b) Meglévő építmény, épület utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.

c) Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.

d) Az építmény, épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

e) A kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.

f) Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

g) Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

h) Emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.

i) Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.

j) A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása.

k) Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.

l) Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, amelynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.

m) A magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.

n) Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése.

o) Minden olyan építménynek nem minősülő, de huzamos emberi tartózkodásra alkalmas mobil eszköz (konténer, lakókocsi, sátor), 30 napot meghaladó időtartamra terjedő és valamilyen emberi tevékenység céljára (raktározás, árusítás) szolgáló letelepítése esetében

p) Reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

q) Utcabútor elhelyezésénél.

r) Településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó történelmi településrészen településrészen:

ra) építmény kirakatának kialakítása,

rb) előtető, napvédő ponyva kialakítása,

rc) cégér, cégfelirat, címtábla elhelyezése esetén.


24. §


(1) A polgármester a 23. § szerinti tervezett tevékenységet – kikötéssel vagy a nélkül – tudomásul veszi, és a bejelentőt erről a tényről a határozat megküldésével értesíti, ha a bejelentés

a) megfelel a jogszabályi előírásoknak,

b) a tervezett tevékenység illeszkedik a településképbe,

c) a tervezett tevékenység illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, valamint az azokat határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja vagy nem korlátozza.


(2) A polgármester megtiltja a 23. § szerinti tervezett tevékenység megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és lefolytatásának jogkövetkezményeire, ha

a) a bejelentés nem felel meg a jogszabályi előírásoknak,

b) a tervezett tevékenység nem illeszkedik a településképbe,

c) a tervezett tevékenység nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, vagy ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, vagy nem korlátozza.


12. A településképi követelmények megszegésének esetei és jogkövetkezményei, településképi kötelezési eljárás szabályai


25. §


(1) Településkötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre folytatható le.


(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a bejelentés tárgyát képező ingatlan pontos címét és a bejelentés indoklását, valamint a bejelentő nevét, értesítési címét és egyéb elérhetőségét (e-mail, telefon).


(3) Hivatalból történő eljárás (ellenőrzési tevékenység) szabályai:

a) Az eljárás lefolytatására okot adó körülmény észlelésétől vagy tudomásszerzéstől számított 15 napon belül meg kell indítani az eljárást, az ingatlan tulajdonosának egyidejű értesítése mellett.

b) A jogszabályokban foglaltak megszegése esetén – amennyiben a felszólítást követően önkéntesen nem került sor a jogszabálysértés megszüntetésére, a polgármester önkormányzati településkép-védelmi bírságot szab ki, amelynek összege:

ba) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén legfeljebb 100.000,- Forint,

bb) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén legfeljebb 200.000,- Forint,

bc) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 200.000,- Forint, legfeljebb 500.000,- Forint,

bd) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 500.000,- Forint, legfeljebb 1.000.000,- Forint.


(4) Az önkormányzati településkép-védelmi bírság kiszabásánál mérlegelni kell különösen:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket és a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.


13. Záró rendelkezések


26. §


(1) A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.


(2) Hatályát veszti Egyházashetye Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 10/2017. (XII.20.) önkormányzati rendelete.



                                  Zolnai Attila                                                      dr. Balás Endre

                                polgármester                                                            jegyző


Kihirdetve: 2019. július 5-én

                           dr. Balás Endre

                                                                                                                             jegyző