Kemenesmagasi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikkének (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazása alapján, figyelemmel a temetőkről, a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvényben, valamint az annak végrehajtására kiadott 145/1999. (X. 1.) Korm. rendeletben foglaltakra, az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

A temetőkre vonatkozó általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Kemenesmagasi Községi Önkormányzat közigazgatási területén lévő Kemenesmagasi 278.hrsz-ú,  Kemenesmagasi Községi Önkormányzat tulajdonában lévő köztemetőre, valamint az ennek fenntartásával és a temetésekkel kapcsolatos összes tevékenységre.

(2) A temetőben polgári, valamint egyházi szertartással történő temetés egyaránt lebonyolítható, felekezethez való tartozásra, vagy egyéb megkülönböztetésre tekintet nélkül.

2. §

Jelen rendelet vonatkozásában

a) temetkezési szolgáltatásnak minősül a „temetésfelvétel”, az elhunyt „temetésre való előkészítése és a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátása, a ravatalozás, a búcsúztatás, sírhelynyitás és visszahantolás, a sírba helyezés a halott szállítás, a hamvasztás és az urnakiadás, az urnaelhelyezés, a hamvak szórása” az exhumálás és az újratemetés.

b) Sírbolt a legalább két koporsó elhelyezését biztosító, terepszint alatti és feletti építményrészből álló temetési hely. A sírbolt méretét a befogadott koporsók száma határozza meg. A sírbolt, temetőn belüli elhelyezését a temető tulajdonosa (üzemeltetője) jelöli ki. Sírbolt a temető tulajdonosának hozzájárulásával, a külön jogszabályban meghatározott esetekben, az építési hatóság engedélyével építhető. A tulajdonosnak a hozzájárulást meg kell adni, ha az építtető a sírbolt helyét megváltotta.

c) Urnafülke (kolumbárium) a hamvakat tartalmazó urnák elhelyezésére épített temetési hely, amelyet a temető tulajdonosa külön jogszabályban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélyével létesíthet.

3. §

A köztemető és létesítménye fenntartásáról, valamint az ott folyó temetkezési és – jelen rendelet szerinti – egyéb tevékenységek végzéséről az önkormányzat ( továbbiakban: üzemeltető) gondoskodik.

II. Fejezet

Temetkezési helyekre és temetkezésre vonatkozó szabályok

4. §

(1) A temetőt táblákra, a táblákat sorokra, a sorokat pedig számozott sírhelyekre kell felosztani. A táblák határait a kijelölt útvonalak jelzik.

(2) A temető felosztásról, illetve az új kijelölésről a Képviselő-testület dönt.

(3) A temetőnek az (1)–(2) bekezdés szerint kialakított felosztását az 1. sz. melléklet tartalmazza. A temetőtérképet a temető bejáratánál, és a polgármesteri hivatalban ki kell függeszteni.

(4) A temető területén, az Önkormányzat utakat, ravatalozót, kerítéssel való elhatárolást, vízvételi lehetőséget, illemhelyet, a temető területének megfelelő parkosítást az utak sorfásítását és hulladéktárolót biztosít.

5. §

 (1) A halottat eltemetni, az elhamvasztott halott maradványait elhelyezni – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – temetőben vagy temetkezési emlékhelyen létesített temetési helyen szabad.

(2) Az eltemettető vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát – az átvétel egyidejű igazolása mellett – ki kell adni, és ennek megtörténtét a nyilvántartásban is fel kell jegyezni.

(3) A temetőkben már korábban elhelyezett urnák kérelemre történő kiadásáról az üzemeltető gondoskodik. Az urna kiadását az kérheti, aki a hamvasztásról gondoskodott, vagy az elhalt közeli hozzátartozója. A kiadás tényét a nyilvántartásban fel kell jegyezni.

(4) Amennyiben az urna kiadását kérő személy nem azonos a hamvasztásos temetésről gondoskodóval, úgy az urna, részére történő kiadásához a temetésről gondoskodótól hozzájárulást kell beszereznie. Ilyen személy hiányában a hozzájárulást a 2013.évi V.törvény ( NYOLCADIK KÖNYV ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

ELSŐ RÉSZ ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 8:1. § 1. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér; 2. hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa; ) szerinti sorrendben az elhalthoz közelebb álló hozzátartozótól kell beszereznie.

6. §

(1) A temetőkben temetkezésre szolgálnak:

a) az egyes sírhely,

b) a kettős sírhely,

c) a közös sírhely,

d) a sírbolt (kripta),

(2) Egy személynek egy sírhelye lehet. A kettős sírhelyeknél lehetőség a temetett sír mellett még egy temetkezési hely megváltására.

7. §

(1) A betelt sírhely-táblákat az utolsó temetés napjával le kell zárni.

(2) Az elhamvasztott halott hamvait tartalmazó urnát a temetőn belül sírhelyben (rátemetéssel) lehet elhelyezni.

8. §

(1) Az egyes temetkezési helyekért – díszsírhelyek kivételével – az elhunyt hozzátartozójának, illetve az eltemetésre kötelezettnek díjat kell fizetni: a díj mértékét a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, a megváltási időtartamra a díj előre esedékes.

(2) Az egyszeri megváltás időtartama (használati idő) nem lehet kevesebb, mint:

a) a koporsós betemetés, illetve rátemetés napjától számított 25 év

b) sírbolt esetén 60 év

A megváltási időtartam az első temetés napjával kezdődik.

(3) A megváltási idő eltelte után a temetkezési helyek – a tulajdonos tiltó rendelkezése hiányában – újabb időtartamra megválthatók. A meghosszabbítás legrövidebb időtartamára az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(4) Megszűnik a rendelkezési jog gyakorlása, ha a használati idő meghosszabbítás hiányában lejár, illetve a további hely megszűnik.

(5) Felnőtt egyes sírba két koporsó temethető, és a sírba további 6 urna helyezhető el.

(6) Felnőtt sírhely-díj befizetése mellett a felnőtt sírhely-táblába 10 éven aluli gyermek is temethető. Ilyen esetben azonban a sír méreteinek a felnőtt sír méreteivel azonosnak kell lenni.

(7) A hősi halottak esetében a sírhelymegváltás összege az Önkormányzatot terheli.

9. §

(1) A sírhelyeket kifalazni, kibetonozni nem lehet.

(2) A sírhelyeken sírdomb kialakítása (felhantolás) nem kötelező. A hant nélküli parcellák létesítésére kijelölt területen sírdomb nem alakítható ki.

(3) A temetkezési helyek használatának jogát magánszemélyek között átruházni nem lehet, a sírhely újra megváltható az elhalt, illetve a rendelkezni jogosult rendelkezéseinek figyelembevételével. Ilyen személy hiányában a Ptk. 8:1.§ 1.és 2.pontjában meghatározott közeli hozzátartozó rendelkezése az irányadó.

(4) A nyugvóhelyek megváltásakor, újraváltásakor a temetési hely jellege szerinti kell díjat fizetni a 1. sz. melléklet szerint.

(5) A temető területén sírbolt, urnafülke, urnasírbolt építése kizárólag csak az I. fokú építési hatósághoz benyújtott bejelentés tudomásul vételét követően lehetséges. A bejelentés tudomásul vételét az üzemeltetőnek a tevékenység megkezdése előtt be kell mutatni.

10. §

(1) A sírgödröt olyan méretűre kell kiásni, hogy a koporsó abban elhelyezhető legyen. A sírgödör mélysége a talaj és egyéb viszonyoktól függően, 200 cm. Koporsóban történő rátemetés esetében a sírhelyet szükség szerint úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 160 cm mélységbe kerüljön.

(2) A felnőtt sírhelyek általában 210 cm hosszúnak és 90 cm szélesnek kell lennie. Kettős sírhely hossza és szélessége 200 x 190 cm. Sírokat egymástól 60 cm távolságra kell elhelyezni. A sorok közötti távolságnak 60–100 cm-nek kell lennie. A sírhelytáblák között legalább 4 m széles utat kell hagyni.

(3) Gyermeksírhely 10 éven aluli halott részére általában 1,3 m hosszú, 0,60 m széles. E sírokat egymástól 0,30 m távolságra kell elhelyezni.

(4) Urna földbetemetése esetén a sírhelyméret általában 60x80 cm, mélysége legalább 1 m.

(5) A sírhelyeken sírdomb felhantolása nem kötelező, magassága max. 50 cm lehet.

(6) Egymás mellett elhelyezett koporsós temetés esetén a sírbolt mélysége általában 190 cm, belső hossza 220–250 cm, szélessége két holttestre számítva 150 cm.

(7) Egymás alatt elhelyezett koporsós temetés estén a sírbolt mélysége legalább 200 cm, belső hossza 210 cm, szélessége 90 cm.

(8) A sírbolt alját és oldalfalait vízbehatolás és földnyomás ellen megfelelően ki kell képezni. A sírbolt tetejét legalább 300 kg/m hasznos terheléssel kell számítani. A fedőlapot szintén ennek a teherbírásnak megfelelően kell készíteni oly módon, hogy a sírbolt légmentesen záródjék.

(9) A fülkékkel épült sírbolt minden egyes fülkéje általában 200 cm hosszú, 90 cm magas és 84 cm széles. A sírboltfülkét a koporsó elhelyezése után azonnal légmentesen be kell falazni.

11. §

(1) A sírboltba maximum 10 koporsó helyezhető el. Egy felnőtt koporsó helyébe két gyermek koporsó, vagy négy urna is elhelyezhető.

(2) A sírbolt felett rendelkezőnek az tekinthető, aki a használati díjat megfizette.

(3) A sírbolt, sírjel biztonságos fenntartásáról, a temető tulajdonosa a temetési hely felett rendelkezni jogosultat köteles felhívni.

(4) A felhívást – a temetési hely megjelölésével – a temető hirdetőtábláján és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni és a felhívás közlését a rendelkezésre jogosult ismert lakcímén is meg kell kísérelni. A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.

(5) Ha a sírjel felett rendelkezni jogosult a felhívás ellenére a sírjelet nem állítja helyre és az életet is fenyegető közvetlen veszély áll fenn, akkor a közvetlen veszélyt a rendelkezni jogosult költségére a temető tulajdonosa szünteti meg.

(6) Arra nézve, hogy a sírboltba kik temetkezhetnek, a létesítőnek a Sírbolt-könyvbe bejegyzett rendelkezései az irányadók.

(7) A sírboltba koporsóban csak annyi elhalt temethető, ahány férőhelyre azt építették. Amennyiben a sírbolt tulajdonosa, illetve a rendelkezésre jogosult a temetkezési jogosultságról a sírbolt-könyvben vagy végrendeletileg nem tett rendelkezést, úgy a sírboltban az elhalt hozzátartozói az elhalálozás sorrendjében temethetők el. A sírbolt tulajdonosának, illetve a rendelkezésre jogosultjának kérelmére a sírboltban elhelyezett koporsókban lévő porladáson túli csontmaradványokat össze kell gyűjteni és hamvasztás után urnában, illetőleg gyermekkoporsóban lehet elhelyezni.

(8) Sírboltba csak kettős koporsóval lehet temetkezni. A belső koporsó minden esetben fémkoporsó legyen, amelyet légmentesen le kell zárni. A közös, vagy együregű sírboltot lég- és folyásmentesen le kell zárni.

III. Fejezet

Temetkezési szolgáltatások

12. §

A köztemetőkben a temetkezési szolgáltatásokat az a temetkezési szolgáltató látja el, amely engedélyt kap a szolgáltatási tevékenység végzésére és a temető üzemeltetőjével szerződést kötött.

13. §

(1) A temetés módjára, illetve a hamvasztásra az elhunytnak életében tett nyilatkozata, ennek hiányában a temetésről (hamvasztásról) gondoskodó személy rendelkezése az irányadó.

(2) A rendelkezésre jogosultságot az üzemeltető csak akkor köteles vizsgálni, ha azzal kapcsolatosan kifogást jelentettek be. Ha a jogosultságot az üzemeltető nem tudja megállapítani, akkor a jogosultságot megállapító bírósági döntésig a halott nem temethető el.

14. §

(1) A felravatalozott koporsót – az eltemettető kívánságára – a búcsúztatás (szertartás) megkezdéséig nyitva lehet tartani. Nem lehet nyitva tartani az oszlási, vagy roncsolt állapotban lévő holttest koporsóját.

(2) A fertőző betegségben elhunytak koporsóját légmentesen lezárt állapotban kell felravatalozni és azt felnyitni nem szabad. A gyászolók a koporsóval nem érintkezhetnek.

15. §

 (1) A temetkezési hely rendelkezési jogosultja által végezhető munkák:

a) egynyári, vagy évelő lágyszárú dísznövények ültetése, ápolása,

b) cserepes, vágott- és művirág, koszorú elhelyezése,

c) olyan fás szárú növények ültetése, melyek kifejlett állapotban sem érik el a 1,5 m-es magasságot.

(2) A sírhely rendelkezésre jogosultja köteles a sírhely gondozását, gyomtalanítását rendszeresen elvégezni.

16. §

(1) Sírbolt, síremlék állításához, valamint – a 15. §‑ban felsoroltakon kívüli – egyéb munkálatokhoz az üzemeltető előzetes engedélye szükséges. Be kell jelenteni az üzemeltetőnek továbbá, ezen munkálatok végzésének időpontját és várható időtartamát.

(2) A sírbolt, síremlék építési munkákhoz, a meglévők felújításához a munka megrendelője (kivitelezője) temetőüzemeltetési hozzájárulást köteles fizetni, amely mértékét a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(3) Az előírt engedély hiánya, vagy az attól való eltérés esetén, továbbá a 17. § (2) bekezdésében szereplő kötelezettség elmulasztásakor az üzemeltető:

a) A sírhely rendelkezésre jogosultját – határidő kitűzésével – felhívja a sérelmes állapot megszüntetésére.

b) A felhívás eredménytelensége esetén a szükséges munkát elvégzi (elvégezteti) és annak költségeit áthárítja a sírhely rendelkezésre jogosultjára.

IV. Fejezet

Nyilvántartások vezetése

17. §

(1) Üzemeltető csak a halott vizsgálati bizonyítvány kézhezvétele után engedélyezheti a halott eltemetését. A halott vizsgálati bizonyítvány egy példányának megőrzéséről az üzemeltető gondoskodik.

(2) A temetőtérképet a temető-nyilvántartó könyvvel összhangban az üzemeltető köteles vezetni. A temetési rend megváltoztatása (sírok átminősítése) csak az Önkormányzat engedélyével történhet a térkép módosításával. A temető dokumentációkat a temető kiürítésének elrendeléséig az üzemeltetőnek a tűztől védve, páncélszekrényben kell megőriznie, azt követően pedig átadni a Vas Megyei Levéltárnak.

(3) A temetőben – a kegyeleti jogok gyakorlása céljából – a temetési helyekről az üzemeltető nyilvántartásokat vezet. A sírboltokról szóló nyilvántartás vezetésére a sírboltkönyv, az egyéb temetési helyek nyilvántartására a nyilvántartó könyv szolgál.

(4) A nyilvántartó könyvbe minden temetést, időrend szerint a következő adatokkal kell bejegyezni: folyószám, a temetés napja, az elhalt családi neve, és utóneve, születési családi és utóneve, születési ideje, anyja neve, legutolsó lakóhelyének a címe, az elhalálozás időpontja, sírhely-tábla, – sor, temetési hely száma, valamint az eltemettető, illetve a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy neve, lakcíme, és a síremlékre vonatkozó bejegyzések. A nyilvántartókönyvhöz betűsoros névmutatót kell vezetni, amely az eltemetett halottak nevét és sírhelyeik pontos megjelölését tartalmazza.

(5) A sírbolt könyvet a (4) bekezdésben meghatározott tartalommal kell vezetni a sírbolt számának feltüntetésével. A sírbolt könyvbe be kell jegyezni a sírbolt felett rendelkezni jogosult személynek a sírboltra vonatkozó rendelkezéseit is.

(6) A temető üzemeltetője köteles gondoskodni a nyilvántartó könyvbe, illetve a sírbolt könyvbe bejegyzett (tárolt) személyes adatok biztonságáról.

18. §

(1) Az üzemeltető külön jegyzéket vezet a temetőben elhelyezett halva született gyermekekről. A jegyzékben fel kell tüntetni a halva született anyjának nevét, az elhantolás (urna elhelyezés) időpontját és a föléje tűzött fejfa sorszámát.

(2) A sírbolt-könyv a sírboltban elhelyezett halottak bejegyzésére szolgál. A sírbolt-könyvet a 18. § (3) bekezdésben meghatározott tartalommal kell vezetni, a sírbolt számának feltüntetésével. A Sírbolt-könyvbe be kell vezetni a létesítőnek a sírboltra vonatkozó rendelkezéseit.

(3) A nyilvántartási adatokról tájékoztatást – a halott nevének, a temetés időpontjának és a temetkezés helyének kivételével – csak bírósági és hatósági eljárásokhoz lehet adni.

V. Fejezet

A temetők rendje

19. §

(1) A temető nyitva tartása: folyamatos.

(2) A nyitva tartás rendjét a temető bejáratánál ki kell függeszteni.

(3) A temetőkben mindenki a hely csendjének, a kegyeletnek megfelelő magatartást köteles tanúsítani.

20. §

(1) A temető folyamatos tisztán tartásáról, a rendezett környezet biztosításáról, a növényzet és a közösségi helyek gondozásáról az üzemeltető gondoskodik. A sírok, síremlékek gondozása a hozzátartozók feladata.

(2) A temető területén csak a sírok díszítésére szolgáló tárgyakat – virágot, dísznövényzetet, vázát, mécsest, sírlámpát – szabad elhelyezni. A sírhoz tartozóan padot elhelyezni kizárólagosan a temető üzemeltetésével megbízott társasággal történő előzetes egyeztetéssel lehet. A temető rendjét zavaró tárgyakat az üzemeltető eltávolítja.

(3) A temetőben a síremléket, kegyeleti tárgyakat, növényzetet rongálni, bepiszkítani tilos.

(4) A sírokra ültetett növényeket, a temetőbe bevitt virágokat onnan kivinni csak előzetes bejelentés után lehet.

(5) A sírhelyek gondozásával kapcsolatban a keletkező szemetet, a gondozást végző személy csak a kijelölt helyeken – lekerített részeken – helyezheti el.

(6) A temető területén a talajt és a gyepet engedély nélkül felásni és bárhová elvinni tilos.

(7) A síremlék helyének kitűzését az üzemeltető megbízottja végzi el a helyszínen a vállalkozó jelenlétében.

(8) Szabálytalan, közízlést sértő, vagy a temetőben nem illő felirattal ellátott síremléket felállítani nem szabad.

(9) A balesetveszélyes, vagy a kitűzéstől eltérő helyre megépített síremlék felállítást követően a hibás teljesítés észlelésekor a vállalkozó költségére el kell bontani.

(10) A temetőn belül építési anyagot tárolni, anyagot bevinni csak az üzemeltető engedélyével lehet. A munka elvégzését követően a munkaterületeket a vállalkozónak rendezett, tiszta állapotban kell átadni az üzemeltetőnek, a maradék építési anyagot köteles elszállítani.

(11) A temetőkben a kegyeleti tárgyakat, a sírokra ültetett fákat és növényeket, valamint a sírok díszítésére szolgáló anyagokat beszennyezni tilos.

(12) A sírok és az urnasírok kerítéssel nem határolhatók körül.

(13) A temetőkben gyertyát égetni folyamatos nyitvatartás ideje alatt engedélyezett. Ügyelni kell arra, hogy gyertyagyújtás tűzveszélyt ne okozzon.

(14) A temetők területére állatot bevinni – a vakvezető kutyák kivételével – tilos.

21. §

(1) A temető területéről sírkövet, síremléket és fejfát – vagyonvédelmi okokból – csak a temető üzemeltetőjének történt előzetes bejelentés után lehet kivinni.

22. §

(1) A temetőbe gépjárművel, motorkerékpárral és kerékpárral behajtani és ott közlekedni tilos.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tiltás a mozgáskorlátozottakra, az engedélyezett munkálatokat végzőkre és – esetenként – a láthatóan idős és beteg személyekre nem vonatkozik.

23. §

(1) Ha a sírtábla a 25 éves sírhelyhasználati, illetőleg 10 éves urnahasználati idő eltelt, az újbóli temetések biztosítása érdekében azt, ki kell üríteni.

(2) Ha a kiürítendő sírtábla átrendezésére nem kerül sor, a sírok – a sírhely egyidejű újraváltásával a helyükön maradhatnak. Ha a sírok az eredeti helyükön nem maradhatnak, áthelyezésükről a hozzátartozóknak kell gondoskodni.

(3) Ha a hozzátartozók a kiürítéskor az áthelyezésről, illetőleg a sír eredeti helyén való fenntartásáról nem gondoskodik, a holttestmaradványokat közös sírban kell elhelyezni, vagy el kell hamvasztani és a visszamaradó hamvakat és az urnákat közös sírba kell helyezni.

(4) A sírtábla kiürítésekor a síremlékkel annak létesítője (annak halála esetén örököse) rendelkezik. Sírbolt és át nem helyezhető síremlék esetében az Önkormányzat a létesítőt köteles kártalanítani. A kártalanítás módjára, mértékére, valamint érvényesítésére a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, amennyiben létesítő nem tart igényt a sírra, úgy azt az üzemeltető értékesítheti.

Az értékesítésből származó összegről nyilvántartást kell vezetni. Az összeg kizárólag a temető fenntartására fordítható.

24. §

 (1) Ha a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely megtelt, azt le kell zárni, ott tovább temetni tilos. A lezárásról szóló hirdetményt a ravatalozónál ki kell függeszteni.

(2) Amennyiben a temetőt, illetve a temetési helyet megszüntetik, a megszüntetést megelőzően azt hirdetményben, továbbá három alkalommal, legalább egy országos és egy területi napilapban közzé kell tenni, úgy, hogy a hirdetmény kifüggesztése és az első közzététel a megszüntetés előtt legalább 6 hónappal, a továbbiak pedig kéthavonta történjenek.

(3) A sír felnyitására csak a szükséges engedély megszerzése után kerülhet sor.

25. §

A panaszügyintézés az üzemeltető feladata, melyet Kenyeri Közös Önkormányzati Hivatal Kemenesmagasi Kirendeltségéhez kell benyújtani és Kemenesmagasi Község Önkormányzata bírálja el.

26. §

A temetői munkák során (így különösen: rátemetés, exhumálás, áthelyezés) talált értékekről (ékszer, nemesfémből készült protézis) és a találás körülményeiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A talált érték biztonságos megőrzéséről az üzemeltető gondoskodik a jogosultnak történő átadásig.

Temetőben történő munkavégzés

27. §

(1) A temetőben munkát végezni az e rendeletben és a temető szabályzatában foglaltak szerint lehet.

(2) A sírhely jelölésére síremlék állítható. A síremlék vázlatrajzát előzetesen be kell mutatni a temetőgondnoknak.

(3) A síremléket szilárd alapzatra kell állítani, magassága a sírhely előtti rendezett közlekedési terület terepszintjétől 2 méternél magasabb nem lehet, szélességét úgy kell meghatározni, hogy a sírhely mindkét oldalán legalább 25–30 cm közlekedésre szolgáló szabad terület maradjon.

(4) Síremlék a sírhelynél nagyobb területet nem foglalhat el, kidolgozásának az anyagnak megfelelőnek kell lennie ( nyers, csiszolt, fényezett stb.). Állított vagy fekvő helyzetű síremlék egyaránt kialakítható.) A síremlék vázlatát a kivitelezés megkezdése előtt a polgármesteri hivatalban vagy az üzemeletetőnek be kell mutatni, kivéve a meglévő sírkeret fed lappal történő elhelyezésekor

(5) A sírhely kijelölését az üzemeltető megbízottja végzi el a sírásás megkezdése előtt.

(6) Síremléket a tevékenység végzésére jogosító vállalkozási igazolvánnyal rendelkező vállalkozó készíthet. A munkálatok megkezdése előtt az üzemeltetőnek be kell mutatnia az engedélyét.

(7) Az építési, bontási, helyreállítási, beszállítási munkák megkezdését az üzemeltetőnek írásban be kell jelenteni.

(8) Az üzemeltető a bejelentésről nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza a folyószámot, a bejelentés és a munka megkezdésének időpontját, a munka helyét, (parcella, sor, sírhely) megnevezését, elvégzésének munkanapban meghatározott idejét, valamint az építtető és a kivitelező nevét, címét. Sírbolt építés esetén a jogerős építési engedély számát.

(9) A síremlék elhelyezésekor, a sírbolt kialakításakor a munkálatokat úgy kell végezni, hogy a szomszéd sírokban kár ne keletkezzen, kegyeletsértés ne történjen.

(10) A síremlék elhelyezéséhez szükséges építési anyagot, a temetőgondnok előzetes hozzájárulásával, a ravatalozó épülete mögötti szabad területen lehet tárolni a munka kezdésének napjától a munka befejezése napjáig. A munka befejezésekor az igénybe vett területet az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani.

(11) Aki új síremléket helyez el, a lebontott síremléket köteles a munkálatok elvégzését követően a temető területéről elszállítani.

(12) Síremlék felújítása esetén, ha az nem a helyszínen történik, a temetőből történő elszállításhoz az üzemeltető hozzájárulása szükséges, melyet a tényleges elszállításkor a temető őrzésével megbízott személy ellenjegyez.

(13) A rossz műszaki állapotú vagy balesetveszélyessé vált síremléket a sírhely használói (hozzátartozói) kötelesek helyreállítani vagy elbontani. Amennyiben a használó ezt a kötelezettségét felhívás ellenére nem teljesítni, úgy a jegyző ezt a munkát a hozzátartozó költségére és veszélyére elvégezteti.

(14) A temetőkben szakipari munkát végző vállalkozók kötelesek a temető üzemeltetőjének megfizetni az általuk felhasznált energia használati díját, továbbá építőipari anyag tárolása esetén az egyébként fizetendő közterület-foglalási díjat.

VI. Fejezet

Hatályba léptető rendelkezések

28. §

A jelen rendelet 2016.július 1.napján lép hatályba.

A rendelet kihirdetve: 2016.június 28.