1. § (1) A lakásbérleti jogviszonyt az önkormányzat,mint bérbeadó (a továbbiakban: bérbeadó) és a bérlő szerződése hozza létre.

(2) Ahol a törvény a felek megállapodására utal, ott a megállapodás tartalmát bérbeadói részről – a lakástörvény és e rendelet keretei között - a polgármester határozza meg.

(3) Az önkormányzati lakás bérletére vonatkozó kérelmet az Ikervári Közös Önkormányzati Hivatalhoz kell benyújtani

(4) A lakásbérlet határozott időre, határozatlan időre vagy a szolgálati (munka) jogviszony időtartamára hozható létre.

(5) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(6) Az önkormányzati lakásokat

2. § (1) Szolgálati jelleggel önkormányzati lakás annak adható bérbe, aki az önkormányzattal, önkormányzat intézményeivel köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll, illetőleg önkormányzati kötelező feladat ellátáshoz kapcsolódó munkakörben dolgozik a munkáltató személyétől függetlenül.

(2) Önkormányzati lakás szolgálati jelleggel csak meghatározott időre, de legfeljebb a közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, a munkaviszony fennállásának vagy a feladatellátás időtartamára adható bérbe.

(3) A benyújtott kérelmek elbírálásánál a munkáltató véleményét ki kell kérni.

(4) A kérelem elbírálásánál előnyt jelent:

(5) A szolgálati jelleggel bérbeadott lakást a költségelven történő bérbeadás szerinti lakbér terheli

(6) Az (1) bekezdésben foglalt feltétel megszűnését, illetve a határozott idő elteltét követő 30 napon belül a bérlő köteles az önkormányzati lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

3. § (1) A szolgálati jelleggel bérbeadott önkormányzati lakás bérleti jogviszonyát a bérlő folytathatja, ha a szolgálati jogviszony megszűnésének oka nyugállományba helyezés, vagy egészségügyi ok, amennyiben ezen okokat az adott munkáltatónál eltöltött legalább 15 év szolgálati viszony előzte meg, továbbá nincs a lakásra szolgálati lakásként igény.

(2) A bérleti szerződés határozott időre, maximum 5 évre köthető.

(3) A bérleti jogviszony folytatása címén bérbeadott lakást a költségelven történő bérbeadás szerinti lakbér terheli.

4. § (1) Szociális helyzet alapján adható bérbe a lakás, ha a leendő bérlő és a vele együtt jogszerűen költöző személyek egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a 13. § (4) bekezdésében meghatározott mértéket és a bérlő és házastársa vagy élettársa is rendszeres jövedelemmel rendelkezik.

(2) Az önkormányzati lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadására pályázatot kell kiírni a 9. § rendelkezései szerint.

5. § (1) Költségelven adható bérbe a lakás, ha a bérlő és házastársa vagy élettársa is rendszeres jövedelemmel rendelkezik.

(2) Az önkormányzati lakás költségelven történő bérbeadására pályázatot kell kiírni a 9. § rendelkezései szerint.

6. § (1) Piaci alapon adható bérbe a szabad kapacitás terhére a lakás, ha a bérlő és házastársa vagy élettársa is rendszeres jövedelemmel rendelkezik.

(2) Az önkormányzati lakás piaci alapon történő bérbeadására pályázatot kell kiírni a 9. § rendelkezései szerint.

7. § (1) ) Az önkormányzati lakások bérbeadására vonatkozó pályázat feltételeit a képviselő-testület határozza meg

(2) A meghatározott feltételek szerinti pályázatot a képviselő-testület írja ki. A pályázat meghirdetésénél biztosítani kell a nyilvánosságot, ennek érdekében a pályázatot meg kell jelentetni az Ikervári Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján és a www.ikervar.hu honlapon.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(4) A pályázatok elbírálását megelőzően a pályázók szociális helyzetére, családi és lakáskörülményeire vonatkozóan átfogó környezettanulmányt kell készíteni.

8. § (1) Szociális körülmények alapján a 9. §-ban meghatározott pályázati eljárás mellőzésével önkormányzati lakás határozott idejű bérlője lehet az a személy, aki:

(2) A kérelmet a Képviselő-testület bírálja el, és dönt a korábbi bérleti jogviszony újbóli megkötéséről, annak időtartamáról, mely az 5 évet nem haladhatja meg.

9. § A 13-14. §-ban foglalt feltételeknek való megfelelés esetén a pályázatok elbírálásánál azt a személyt kell előnyben részesíteni, aki

10. § (1) Aki valótlan adatok közlésével, valós adatok elhallgatásával, vagy más módon a pályázat elbírálóját megtéveszti, azt a pályázók közül ki kell zárni.

(2) Ha az (1) bekezdésben foglaltak a lakásbérleti szerződés megkötése után jutnak a Képviselő-testület tudomására, a megkötött szerződés megtámadható.

11. § (1) Szociális körülményei alapján az a nagykorú személy választható ki bérlőnek, aki a (2) bekezdés valamelyik feltételének és a (4)-(5) bekezdésben foglalt valamennyi feltételnek megfelel, és nem áll fenn vele szemben a 14. §-ban meghatározott kizáró feltételek egyike sem.

(2) Szociális helyzetére tekintettel azzal a személlyel köthető bérleti szerződés, aki

(3) Zsúfolt lakáskörülmények között élőnek kell tekinteni azt a személyt, akinek lakásában a vele együtt jogszerűen lakó személyekre jutó lakószoba-terület a 6 m2-t nem haladja meg, illetve az ott jogszerűen lakó tartósan beteg személynek ezen felül legalább külön félszoba nem biztosítható.

(4) Jövedelmi viszonyai alapján azzal a személlyel köthető bérleti szerződés, akinek a saját és a vele közös háztartásában élő, és vele együtt költöző közeli hozzátartozójának a pályázat benyújtását megelőző hónap nettó jövedelme alapján számított egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 450%-át, illetve egyedülálló személy esetén az 500%-ot.

(5) Vagyoni viszonyai alapján szociális bérlakás bérlőjévé - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - az választható ki, akinek a saját és vele közös háztartásban élő, és vele együtt költöző közeli hozzátartozója nem rendelkezik a mindenkori öregségi nyugdíj minimumának hetvenszeresét meghaladó ingó és ingatlan vagyonnal.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazása során a mozgáskorlátozott személy közlekedéséhez és az igazoltan (vállalkozói igazolvány, munkáltatói nyilatkozat) munkaeszközként használt gépjárművet figyelmen kívül kell hagyni.

(7) A jövedelmi és vagyoni helyzetet az 1993. évi III. törvény rendelkezései alapján kell igazolni.

12. § A 13. §-ban foglalt feltételek együttes fennállása esetén sem választható ki szociális körülményei alapján a pályázat győztesének, illetve bérlőnek az a személy, aki az ország területén –a komfort nélküli vagy szükséglakást és a 13. § (2) bek. b)-c), pontjában foglalt eseteket kivéve - önkormányzati bérlakás bérlője, vagy használatában, hasznosításában lévő lakástulajdonnal, illetve annak haszonélvezetével rendelkezik.

13. § (1) Szociális körülmények alapján lakás legfeljebb 5 évre és feltétellel (saját tulajdonú lakás megszerzéséig) adható bérbe.

(2) A határozott idő leteltével, illetve lakástulajdon megszerzésével a bérleti jogviszony elhelyezési kötelezettség nélkül szűnik meg.

(3) A bérlő a bérleti jogviszony lejárta előtt legalább három hónappal nyújthat be kérelmet lakásának szociális körülményei alapján történő ismételt bérbevételére.

(4) A Képviselő-testület, ha a kérelmező a feltételeknek megfelel, a kérelmezővel újból bérleti szerződést köthet legfeljebb öt éves időtartamra.

14. § (1) Szociális körülmények alapján kiválasztott bérlőnek - a vele jogszerűen együtt lakók számának figyelembevételével - lehetőleg az alábbi szobaszámú lakás adható bérbe:

(2) Az együtt lakók számának megállapításánál nem vehető figyelembe az a személy, aki másik lakás bérlője, tulajdonosa vagy haszonélvezője.

15. § Önkormányzati lakás nem lakás céljára csak kivételesen közérdekű helyiségigény kielégítése céljából adható bérbe. A közérdek fennállását jogszabály rendelkezése, illetve a képviselő-testület állapíthatja meg.

16. § (1) A lakás bérbeadásának feltétele minden esetben, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2) A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét, annak indokát és időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni.

(3) A 2 hónapot meghaladó indokolt távollét esetei különösen:

17. § (1) Az Lt. házastársra vonatkozó kötelező rendelkezésén túl, a pályázat útján bérbe adott önkormányzati bérlakásra, csak egyeneságbeli rokonnal – mégpedig a bérlő és a jövőbeni bérlőtárs együttes kérelmére, akár a beköltözéskor, akár azt követően – csak akkor köthető bérlőtársi szerződés, ha

(2) A bérlőtársnak a szerződéskötés előtt nyilatkoznia kell arról, hogy a bérlővel kötött szerződés feltételeit vállalja.

18. § (1) A bérbeadó az üresen álló lakást a komfort fokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni.

(2) A bérlő a lakást leltár és műszaki szemlét rögzítő jegyzőkönyv alapján veszi át. A lakás komfortfokozatának megfelelő lakásberendezéseket a lakásbérleti szerződés tartalmazza.Az Ikervári Közös Önkormányzati Hivatal a lakás átadásakor leltárt készít, illetve jegyzőkönyvet vesz fel, melyben fel kell tüntetni a lakásberendezéseket, azok tényleges állapotát, valamint a bérlők esetleges észrevételeit. A lakás átadás-átvételének megtörténtét a bérbeadó és a bérlő aláírásával igazolja.

(3) A bérbeadó szavatol azért, hogy a lakás az átadáskor rendeltetésszerű használatra alkalmas. A bérbeadó a bérlet fennállása alatt a lakással összefüggő, törvényben meghatározott, illetőleg a szerződésben vállalt kötelezettségéért is szavatol.

(4) A bérlő és a vele együtt a lakásban lakó személyek a lakást, a lakás berendezéseit, a közös használatra szolgáló helyiségeket, valamint az épület központi berendezéseit kellő gondossággal rendeltetésüknek megfelelően kötelesek használni.

(5) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a lakás és berendezések karbantartási kötelezettségének teljesítését a lakásban a bérlő előzetes értesítése mellett,és a bérlő szükségtelen háborítása nélkül, félévente köteles ellenőrizni, melynek tűrésére a bérlő köteles. Az ellenőrzés során tapasztalt rendeltetésellenes használatot a bérlő azonnal köteles megszüntetni.

(6) A bérbeadó a bérleti jogviszony fennállása alatt köteles gondoskodni az épület karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról és a közös használatra szolgáló helyiségek állagának megőrzéséről, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.

(7) A bérbeadó és a leendő bérlő megállapodhatnak arra vonatkozóan, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. A bérleti szerződés megkötésekor létrejött ilyen megállapodás esetén tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés és a befejezés időpontját és a mindkét fél által elfogadott szakértő (szakember) által készített költségvetést.

(8) A bérlő igazolt költségeit vagy a lakbér fizetésének szüneteltetésével, vagy a lakbérének az igazolt költséggel arányos meghatározott idejű mérséklésével számítja be a bérbeadó

(9) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban is, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A bérlő által kezdeményezett átalakítási, korszerűsítési (nem az állagmegóvás körébe tartozó, nem szükségszerű) munkálatok költségei a bérlőt terhelik. A bérlő a lakás átalakításával ill. korszerűsítésével kapcsolatban felmerült, számlákkal igazolt költségeket csak akkor vállalja át, ha ezáltal a lakás komfortfokozata megnövekedett. A bérlő köteles egyúttal vállalni a megállapodásban a lakás új, bérbeadó által meghatározott besorolásának megfelelő lakbér fizetését.

(10) A bérbeadó és a bérlő akár a szerződéskötéskor, akár annak megszűnésekor megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a lakást és annak berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a szerződésben kölcsönösen elfogadott bérlői költségtérítés fejében. A lakás leadásakor a bérlő által kötelezően elvégzendő munkákat előzetesen a bérbeadónak és a bérlőnek jegyzőkönyvben rögzítenie kell. Ugyancsak jegyzőkönyvet kell készíteni a lakás tényleges visszaadásakor.

(11) Ellenkező megállapodás hiányában a bérlő kötelessége a szerződés megszűnésekor az átvételkori állapotnak megfelelő falfestés, vagy mázolás, a lakásberendezések javítása, vagy pótlása, a villany és gázüzemű lakásberendezések megfelelő állapotával kapcsolatos szakvélemény beszerzése.

(12) Szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetében a bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről. A lakbér e bérlői kötelezettségek figyelembevételével kerül megállapításra. Az egyéb jogcímen bérbe adott lakások esetében a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó a költségek viselésére. Megállapodás hiányában az Lt 13. § (1) bekezdése irányadó.

(13) Ha a lakásban, a lakásberendezésekben, továbbá az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő, vagy a vele együtt lakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását, vagy a kár megtérítését követelheti.

(14) Amennyiben az (12) bekezdésben meghatározott munkák a bérbeadó mulasztása, vagy az épület felújítása, továbbá a vezetékhálózat meghibásodása miatt váltak szükségessé, akkor az elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni

19. § (1) A bérlő köteles a lakáshoz kapcsolódó és igénybevett közüzemi szolgáltatásokért a szolgáltatónak fizetni és azokkal szolgáltatási szerződést kötni.

(2) Jelen rendeletben nem szabályozott - a felek jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos - egyéb részletkérdésekben a bérlővel történő megállapodás irányadó.

20. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónapig a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó - az ilyen használat kezdetétől számított két hónap elteltét követő naptól - a lakásból való kiköltözésig emelt használati díjat köteles fizetni, ha elhelyezésre nem tarthat igényt.

(3) Az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított

(4) Ha a jogcím nélküli lakáshasználó a szociális körülményei alapján kiválasztható bérlőkkel szembeni - e rendelet szerinti - feltételeknek megfelel, kérésére a használati díj mérsékelhető. A csökkentett használati díj sem lehet azonban kevesebb a lakás lakbérének háromszoros összegénél. A használati díj mérsékléséről a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt.

(5) Az Ikervári Közös Önkormányzati Hivatal a (2) bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 60 napon belül köteles a lakás kiürítése iránt peres eljárást megindítani.

21. § (1) Az Lt.-ben meghatározottakon túl a bérlő a lakásba befogadhatja élettársát. A bérbeadó írásban a bérlőtárs, társbérlő élettársának vagy testvérének befogadásához is hozzájárulhat. A befogadáshoz a polgármester a szerződésben, vagy később írásban járul hozzá.Nem adható hozzájárulás, ha a befogadást kérelmező Ikerváron beköltözhető lakástulajdonnal, vagy bérlakással rendelkezik.

(2) A hozzájárulás előtt a befogadni kívánó személynek igazolnia kell, hogy az Lt. 21. § (3), illetve (4) bekezdésében említettek a befogadáshoz hozzájárultak.

(3) Az élettársi viszonyt a felek közjegyző előtt tett nyilatkozatával kell igazolni.

(4) A bérlő a hozzájárulásában kiköti, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor az (1) bekezdésben említett – jogcím nélkül visszamaradó – személyek a lakásból kötelesek kiköltözni.

22. § Az önkormányzati lakásra kötött szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén, a bérbeadó a bérlőnek másik lakást adhat bérbe pályázati eljárás nélkül, azonban pénzbeli térítést nem fizet.

23. § A lakás vagy egy része albérletbe nem adható.

24. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló jelenlegi lakásállomány mindegyik lakása összkomfortos fokozatú. A lakások településen belüli fekvése – tekintve a település nagyságát – a lakbér mértékét tekintve nem releváns.

(2) Lakásbérleti jog fennállása esetén a lakás használatáért a bérlő lakbért köteles fizetni. A szociális helyzet alapján, a szolgálati jelleggel (költségelvű), valamint a piaci elven bérbe adott lakások lakbérének mértékét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) A lakbér mértékét a Képviselő-testület évente, tárgyév november 30-ig felülvizsgálja, és az újonnan megállapított lakbéreket január 1-jétől kell alkalmazni. A lakbér összegét - a kerekítés szabályai szerint – tíz forintra kerekítve kell megállapítani.

(4) A lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében vagy komfortfokozatában változás következik be.

25. § (1) A szociális helyzet alapján történő bérbeadással érintett bérlők részére lakbértámogatás nyújtható.

(2) A lakbértámogatás feltétele, hogy az önkormányzati bérlakás bérlője és a vele életvitelszerűen együtt lakó családtagok:

(3) Lakbértámogatás az együtt lakó családtagok közül csak egy személynek állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek, háztartások számától.

(4) A lakbértámogatás összegét a képviselő-testületet egyedileg határozza meg azzal, hogy annak összege legfeljebb a lakbér 50%-ig terjedhet.

(5) Nem jogosult lakbértámogatásra a bérlő, ha ő, vagy a vele együtt költöző személy

(6) A lakbértámogatás iránti kérelmet a rendelet 2. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani.

26. § (1) A képviselő-testület a helyiség hasznosítása céljából – a 29. §-ban foglaltak kivételével – pályázatot köteles kiírni.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(3) A kiírást az Ikervári Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján és a www.ikervar.hu honlapon legalább 15 napig közszemlére kell tenni. A közhírré tétel más módja is igénybe vehető.

(4) Ha az előírt időben pályázati ajánlat nem érkezik, a pályázati kiírást az eredeti határidő lejártát követő 30 napon belül meg kell ismételni.

(5) A pályázat nyilvános, azon minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság részt vehet.

(6) A bérleti, szerződési feltételek meghatározására és a bérlő személyére a polgármester tesz javaslatot és a Képviselő-testület ennek figyelembevételével hozza meg a döntését.

(7) A bérbeadó az érintett szakhatóságok véleményének meghallgatásával hozzájárulhat a helyiség rendeltetésének, a bérleti szerződésben meghatározott tevékenység és üzletkör megváltoztatásához.

(8) A bérleti szerződés megkötése nem mentesíti a bérlőt a helyiségben folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges külön jogszabályokban előírt hatósági engedélyek megszerzése alól.

27. § (1) Nem kell pályázatot kiírni, amennyiben a bérbeadó a helyiséget:

(2) Nem kell pályázatot kiírni abban az esetben sem, ha a Képviselő-testület döntése alapján a bérbeadás közérdekű célt szolgál, a helyiség önkormányzati feladat ellátásához, költségvetési szerv alapító okiratában megjelölt alaptevékenységének végzéséhez, illetve önkormányzati társaság működéséhez szükséges.

(3) Nem kell pályázatot kiírni abban az esetben sem, amennyiben a bérbeadás időpontját megelőző két naptári évet figyelembe véve az önkormányzati tulajdonú, nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására kiírt pályázatok eredménytelenek maradtak vagy az eredményesség többszöri pályáztatás után következett be és egynél több pályázó nem várható.

(4) A (3) bekezdésben foglalt esetben a polgármester javaslatának figyelembe vételével akkor köthető meg a bérletre vonatkozó szerződés, ha a leendő bérlő a helyiségben folytatott korábbi hasznosítással azonos vagy hasonló tevékenységet kíván végezni.

28. § (1) A szerződést határozott vagy határozatlan időre, illetőleg feltétel bekövetkeztéig lehet megkötni.

(2) A bérbeadó és a bérlő jogaira, kötelezettségeire a felek megállapodása az irányadó, a szerződést az Lt. rendelkezéseinek figyelembevételével lehet megkötni.

(3) A bérleti szerződés megkötésekor a félnek 31. § (4) bekezdés b) pontjában megjelölt tartozása nem lehet.

29. § (1) A helyiségbérleti szerződést több fél együttesen is megkötheti.

(2) Önálló bérlet esetén bérlőtársi jogviszony utólag is létesíthető.

(3) Meglévő bérlőtársi jogviszonyhoz - a bérlőtársak megállapodásával - újabb bérlőtárs is csatlakozhat.

(4) Nem létesíthető utólag bérlőtársi jogviszony, ha:

30. § (1) A bérbeadó a helyiséget a bérleti szerződésben megjelölt időpontban, állapotban, felszereltséggel, egyes helyiség berendezésekkel leltár szerint köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő a helyiség használatáért bérleti díjat köteles fizetni.

(3) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenységének gyakorlásához szükséges módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze.

(4) Külön szolgáltatások nyújtásában a bérbeadó és a bérlő megállapodhat.

(5) A bérbeadó a helyiség átadásakor és a bérleti jogviszony időtartama alatt szavatolja, hogy az megfelel a bérleti szerződés előírásainak.

(6) A bérbeadó a helyiségben folytatható tevékenységet, üzletkört is meghatározhatja.

31. § (1) A helyiséget jogcím nélkül használó az önkormányzatnak helyiséghasználati díjat köteles fizetni. A használati díjat az azonos rendeltetésű, hasonló fekvésű, felszereltséggel, helyiség-berendezéssel rendelkező helyiségek után fizetendő bérleti díj figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A használati díjat a jogcím nélküli használat kezdetétől számított hat hónap elteltétől egy évig a kétszeresére, a második és az ezt követő években pedig a háromszorosára kell emelni.

(3) A bérbeadó a jogcím nélküli használót a jogkövetkezményekről, a használati díj mértékéről, annak megfizetésének időpontjáról, módjáról köteles tájékoztatni.

32. § (1) A közös megegyezéssel történő szerződés megszűnésekor:

(2) Ha a közös megegyezéssel történő szerződés megszüntetésekor a megszűnéssel érintett helyiség és a biztosított helyiség (1) bekezdés b) pontja alapján számított értéke eltér, a megállapodás alapján értékkülönbözetet kell fizetni.

33. § Amennyiben a helyiségbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg és az örökös nem jogosult a bérleti jogviszony folytatására, az örökös a hagyatéki tárgyakat a helyiségből az örökhagyó halálától számított 30 napon belül köteles elszállítani. Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat a helyiségből nem szállítja el, az e rendeletben a jogcím nélküli helyiséghasználat során megállapítható mértékű helyiséghasználati díjat köteles fizetni.

34. § (1) A helyiségbérleti jog cseréjéhez történő hozzájárulás feltételei:

(2) Az albérletbeadás hozzájárulásának feltételei:

(3) A hozzájárulás csak az adott albérleti jogviszonyra szól.

(4) A helyiségbérleti jog nem ruházható át.

35. § (1) A pályázati eljárás keretében hasznosított helyiség bérleti díja az erre vonatkozó legelőnyösebb ajánlattal alakul ki. A bérleti díj megállapítására irányuló bérbeadói ajánlat alsó határát a korábban hasonló feltételek alapján bérbe adott helyiség bérleti díja alapján a Képviselő-testület állapítja meg. A bérleti díj megállapítására irányuló bérbeadói ajánlat alsó határa évente április hó 1. napjától a KSH által előző évre kiadott hivatalos inflációs ráta mértékével emelkedhet.

(2) A pályázati kiírás mellőzésével,e rendelet hatálybalépésének napjától létrejött bérleti jogviszonyban a bérleti díj mértéke a felek megállapodásával jön létre. A bérbeadó erre irányuló ajánlatát a polgármester javaslata alapján teszi meg.

(3) A bérbeadó minden év április hó 1. napjától kezdeményezi a bérleti díj emelését. A bérleti díj legfeljebb a KSH által előző évre kiadott hivatalos inflációs ráta mértékével emelkedhet.

(4) A bérleti díj megállapításánál a helyiség épületszerkezetekkel (falakkal) körülhatárolt teljes alapterületét kell figyelembe venni. Az alapterületbe a helyiségben állandó jelleggel kialakított közbenső szint és a helyiséghez tartozó kirakat területét is be kell számítani.

36. § Hatályát veszti Az Önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló 10/1995. (VIII. 17.) önkormányzati rendelet.

37. § Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.