Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2018. (I.31.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2024. 02. 28Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2018. (I.31.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (7) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Vas Megyei Kormányhivatal állami főépítész, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet alkalmazási köre, hatálya, értelmező rendelkezések
1. § (1)1 E rendeletben Csörötnek 1. melléklet szerint meghatározott településrészeinek területére vonatkozó településképi követelmények kerülnek meghatározásra a 2. melléklet szerint, melyek a településszerkezet, táji környezet, településkarakter vagy egyéb helyi adottság miatt a településképi szempontból meghatározó területekre, valamint az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) szerinti helyi építészeti örökség egyedi védelmére vonatkoznak.
(2) E Rendelet alkalmazásában:
a) védett érték: A védelmet megalapozó értékvizsgálatban megállapított érték
b) cégtábla, cégfelirat és címtábla: vállalkozás vagy intézmény tulajdonában vagy használatában álló építmény homlokzatán, tetőzetén elhelyezett, a vállalkozás, illetve a rendeltetés azonosítására szolgáló önálló betűkből kialakított felirat.
c) cégzászló: egy vállalkozás nevét, logóját, funkcióját, az alapítás évét tartalmazó, a vállalkozást magában foglaló épületen létesített zászló, anyaghasználattól függetlenül.
d)2
e)3
f)4
g)5 információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó;
h) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
i)6
j)7 más célú berendezés: a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely
k) önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
l) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
m) útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
2. § Az e rendeletben foglalt településképi követelmények, valamint a település településkép védelme érdekében az önkormányzat településkép-érvényesítési eszközöket alkalmaz, és a főépítész közreműködésével a polgármester szakmai konzultációt biztosít.
ÖRÖKSÉGVÉDELEM
3. § (1) A helyi értékvédelem feladata a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett értékek 3. melléklet szerinti körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
(2) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület dönt. A védetté nyilvánításhoz, vagy annak megszüntetéséhez be kell szerezni az önkormányzat főépítészének előzetes szakmai véleményét.
(3) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.
(4)8 A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban kezdeményezheti. A védelemre településrendezési eszköz, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész);
c) a védendő érték rövid leírását (dokumentációt);
d) a kezdeményezés indoklását.
(5) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindítástól számított 8 napon belül értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,
b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett civil szervezeteket (alapítványok, egyesületek),
c) a kezdeményezőt.
(6) A helyi védettség megszüntetéséről szóló rendelet tervezetét tájékoztatásul megküldi a kulturális örökségvédelmi hatóságnak.
(7) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.
(8) A helyi védettség elrendelésétől vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) akinek az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlan vonatkozásában joga van bejegyezve,
b) az illetékes ingatlan-nyilvántartást vezető hatóságot bejegyzés céljából,
c) az illetékes építésügyi hatóságot,
d) a kezdeményezőt.
(9) A használó értesítése a tulajdonos útján történik.
(10) A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, bővíthetők, funkciójuk megváltoztatható, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők.
(11) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését.
(12) A helyi védett épületen tetőtér beépítés vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt a településképi követelmények szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetőek.
(13) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem. A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.
(14) A helyi védelem alatt álló értékekről külön nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltakon túl tartalmazza a védett érték:
a) megnevezését,
b) területhatárát (utca, tér, közterület),
c) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát,
d) térképmásolatot,
e) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).
(15) A helyi védelem alatt álló értékek megőrzésére, felújítására az önkormányzat a költségvetésében a magántulajdonosoknak évente meghatározott mértékű támogatást biztosíthat.
TELEPÜLÉSKÉPVÉDELEM
2. Általános területi követelmények
4. § (1)9 Telek homlokvonalán kerítés legfeljebb 2 m magasságig építhető.
(2) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad. A földszinten portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges. Égéstermék homlokzaton történő kivezetése nem engedhető meg.
(3) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és kivitelben helyezhető el.
(4) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.
(5)10 Tilos az épület homlokzatát árubemutatás céljából igénybe venni vagy annak 4 m2-nél nagyobb felületét eltakarni. A homlokzat takarásának minősül a kinyitható ajtószárnyakon, ablakszárnyakon, azokra szerelt rácson történő árubemutatás is.
3. Az egyes településrészekre vonatkozó külön építési előírások
5. § (1) A Meglévő kialakult - történeti településrész a beépítés hagyományos jellegzetességeit viszonylag egységesen megőrző utcák hangulatának, építészeti értékeinek megőrzése, valamint - folyamatos átépítések során megvalósítható - még egységesebb, összefüggő utcaképi megjelenés érdekében kerül bevezetésre.
(2) A Kialakuló, fejlődő településrészen az épületek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, sima vakolt felület), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színfelület képzéssel készülhet.
(3) Az épületek színezése során lehetőleg pasztellszínek kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy harsány rikító színek nem alkalmazhatók.
(4) A tájba illesztést látványtervvel kell igazolni. A látványtervben meg kell jelennie a környező terepalakulatoknak. A kilátás és a rálátás szempontjait egyaránt vizsgálni kell.
(5) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.
4. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
6. § (1) A település alábbi területei alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:
a) gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató; ipari; általános) területek;
b) különleges területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (pl. különleges közműterületek, stb.) területek;
c) közlekedési és közműterületek;
d) különleges beépítésre nem szánt területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (pl. különleges beépítésre nem szánt közműterületek stb.)
(2) A település alábbi területei nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:
a) lakó területek;
b) vegyes (településközpont, intézményi) területek,
c) üdülő (hétvégi házas, üdülőházas) területek,
d) az (1) b) pontba nem sorolható különleges területek
e) zöldterületek,
f) erdő (védelmi, gazdasági, közjóléti) területek
g) vízgazdálkodási területek
h) természetközeli területek,
i) az (1) d) pontba nem sorolható különleges beépítésre nem szánt területek
5. A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
5.1 Reklámok elhelyezésének általános szabályai közterületen és a közterületről látható magánterületen
7. § (1)11
(1a)1213
(2) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(3)14
(4)15
(5)16
(6) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
(7) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(8)17
8. §18
5.3 Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok
9. § (1)19
(2) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
(3)20
(4)21
10. §22
11. §23
5.6 Eltérés a reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályoktól
Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében
12. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
5.7 Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése
13. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
(2)24
5.8 Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, címtáblák és cégzászlók elhelyezése
14. § (1) Cégér, cégtábla és címtábla rendeltetési egységenként 1-1 darab, sarok kialakítású rendeltetési egységeknél 2-2 db helyezhető el. A cégérek kialakításának illeszkednie kell az épület
a) homlokzati kialakításához, vízszintes és függőleges tagolásához,
b) színéhez,
c) arányrendszeréhez,
d) nyílászáróinak kiosztásához, ritmusához és a
e) homlokzatán megjelenő egyéb berendezésekhez.
(2) Cégtábla, cégfelirat és címtábla a fal homlokzati síkjától nem állhat ki jobban 10 cm-rel, kapukon nem helyezhetők el, elhelyezhetők azonban kapu pilléreken, valamint közvetlenül a kapu mellett az épület falán.
(3) Cégérek elhelyezése nem lakás célú rendeltetési egységenként legfeljebb 1 db, sarok kialakítás esetén 2 db lehetséges, konzolos kialakítással, maximum 70 cm vízszintes irányú vetülettel és maximum 70 cm magas függőleges felülettel.
(4)25 Digitális reklám homlokzaton nem helyezhető el, kirakatban az adott üvegfelület maximum 10 %-a lehet.
(5)26 Kirakatok üvegezésére reklámcélú dekoráció, felirat nem helyezhető el, kivéve az önálló betűkből vagy ábrából álló cégjelzést, melynek mérete nem haladja meg a kirakat felületének 10%-át.
(6) Cégzászló épület falára csak zászlótartó berendezéssel helyezhető el, rendeltetési egységenként maximum 2 db, egyenként maximum 1 m2 felülettel. Zászló előkertben ingatlanonként 3 db helyezhető el.
6. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
15. § A település területén az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:
a) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó formai követelmények tekintetében:
aa) a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő;
ab) arányos;
ac) a funkciót tükröző
ad) a településképet kedvezőtlenül nem érintő;
ae) a közterületről nem látható elrendezést alkalmazó, például látványát növényzettel
eltakaró kialakítás alkalmazható.
b) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:
ba) nem rozsdásodó;
bb) minőséget képviselő;
bc) könnyen karbantartható;
bd) élénk színeket nem használó;
be) az épület/építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló
kialakítás alkalmazható.
7. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
16. §27 (1) Szakmai konzultáció kötelező Csörötnek község közigazgatási területén tervezett építési tevékenység megkezdése előtt - függetlenül annak építési engedélyezési, egyszerű bejelentési, vagy építési engedély nélkül végezhető voltára.
(2) Szakmai konzultáció kötelezettségével érintett a település teljes közigazgatási területe.
(3) A szakmai konzultáció elmulasztása esetén a 21. § szerinti bírság alkalmazható.
(4) A szakmai konzultáció általános szabályai:
a) A szakmai konzultáció lefolytatása a települési főépítész, vagy - annak hiánya, akadályoztatása esetén - a polgármester feladata.
b) A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi a 4. számú mellékleten az alábbi tartalmi követelménnyel:
ba) tervezett tevékenység területi beazonosítása (hrsz., cím);
bb) tervezett tevékenység rövid leírása;
bc) fotók a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához;
bd) beépítési koncepció vázlatos bemutatása.
c) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben foglaltak a feleket kötik. Az emlékeztető tartalmazza
ca) a tervezett tevékenység helyszínét érintő - településképi rendeletben szereplő - településképi követelményeket;
cb) felvetett javaslatokat;
cc) a települési főépítész, vagy a polgármester lényegi nyilatkozatát.
(5) Az önkormányzat településkép-védelmi tájékoztatást a szakmai konzultációtól függetlenül is biztosít az alábbiak szerint:
a) A településkép-védelmi tájékoztatás lefolytatása a települési főépítész, vagy - annak hiánya, akadályoztatása esetén - a polgármester feladata.
b) A tájékoztatót a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező szóban és írásban is kezdeményezheti. Írásos kezdeményezés a 4. számú mellékleten az alábbi tartalmi követelménnyel történhet:
ba) tervezett tevékenység területi beazonosítása (hrsz., cím);
bb) tervezett tevékenység rövid leírása.
8. Településképi bejelentési eljárás
17. §28 (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le – a nyilvántartott műemléki értéket, vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez, vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével:
a)29 közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése,
b) helyi egyedi védelem alatt lévő épület homlokzati felújítása, színezése, valamint nyílászáróinak cseréje,
c) közterületen kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, átalakítása, felújítása, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a 20 m2 alapterületet,
d) közterülettel határos kerítés építése,
e) az e rendelet szempontjából jelentős egyéb, nem építési engedély köteles építési tevékenységek közül vendéglátóhely, kereskedelmi egység kitelepülése, vendéglátó terasz, kerthelyiség kialakítása esetén.
f)30 építmények rendeltetésének és a rendeltetési egységek számának megváltoztatása esetén,
g)31 reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében.
(2) Településképi bejelentési eljárással érintett
a)32 az (1) bekezdés a), d), f) és g) pontja tekintetében a település teljes közigazgatási területe.
b) az (1) bekezdés c) és e) pontja tekintetében a településen áthaladó országos közúthálózattal határos ingatlanok.
17/A. §33 (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – bejelentésre indul, a bejelentéshez szükséges bejelentőlapot e rendelet 5. melléklete tartalmazza. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni.
(2) A Településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozva.
(3) Amennyiben a benyújtott kérelem nem felel meg teljeskörűen a hatályos jogszabály szerinti tartalomnak, a polgármester 8 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.
(4) A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást kikötéssel, – vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről határozat megküldésével értesíti, ha
a) a bejelentés megfelel a hatályos jogszabályban meghatározott követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység, illetve reklám teljesíti az e rendeletben foglalt településképi követelményeket, és
c) a tervezett rendeltetés-változás illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.
(5) A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha az nem felel meg az (4)bekezdés a)-c) pontok szerinti feltételeknek, illetve ha a bejelentés nem felel meg a jelen rendeletben foglaltaknak, vagy a bejelentést hiányosan nyújtották be.
(6) A településképi bejelentés tudomásulvételét tartalmazó határozatot, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki
(7)34
(8) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított 6 hónap. Ennek letelte után – amennyiben az abban foglalt tevékenységet nem végezték el - a bejelentés ismételten benyújtandó.
9. A településképi kötelezés
18. § A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei:
a) településképi kötelezés, valamint
b)35 településkép-védelmi bírság
9.1 A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai
19. § (1)36
(1a)3738 A településképi kötelezést a Tvtv. 11. § (1) bekezdése szerinti felhívás előzi meg.
(2) A településképi kötelezési eljárást a polgármester folytatja le, és – szükség esetén, hatósági határozat formájában – kötelezést bocsát ki.
(3) A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében, az ingatlan tulajdonosát, az építmény/építményrész
a)39
b) átalakítására, vagy
c) elbontására
kötelezheti.
20. §40
9.3 A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke41
21. § (1)4243 A polgármester, ha a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi, amelynek legalacsonyabb összege 100.000 forint, legmagasabb összege 1.000.000 forint, természetes személy esetén 200.000 forint.
(2)44
(3)45
(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti településkép-védelmi bírság kiszabása során a polgármester, illetve a képviselő-testület mérlegeli a jogsértő magatartás súlyát, különösen a jogsértések számát és a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét, a jogsértés ismételtségét, időtartamát, a jogsértéssel elért előny mértékét.
(5) Az (1)-(2) bekezdés szerinti közigazgatási bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.
22. §46
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
10. Hatályba léptető rendelkezés
23. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
11. Hatályon kívül helyező rendelkezés
24. §47
1. melléklet az 1/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet az 1/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelethez
1. Meglévő, kialakult településrész településképi építészeti előírásai |
|
|---|---|
1.1 Telepítés módja |
- amennyiben a HÉSZ építési helyet jelöl ki úgy a telepítés a szomszédos ingatlanokon már kialakult beépítési módot, épület elhelyezéséhez kell alkalmazni |
1.2 Szintszám (legmagasabb pont) |
1 szint, + tetőtér min. 3,0 méter szintmagasságot feltételezve |
1.3 Tömegformálás |
A település utcaszerkezete megtartandó. A fő funkciójú épületek kialakítása hagyományos magastetős, a tetőhajlásszög 25-45 fok közötti, utcára merőleges, illetve párhuzamos gerincű, illeszkedve a szomszédos ingatlanok már kialakult tetőformájához, tetőhajlásszögéhez. A főépület lapostetős nem lehet. |
1.4 Anyaghasználat |
időtálló, minőséget képviselő, természetes (pl. kő, tégla, fa) |
1.5 Homlokzat kialakítás |
- a homlokzattagolás arányos |
1.6 Kerti építmények |
Magassága alacsonyabb kell, hogy legyen a főépületnél. |
1.7 Kerítés |
Oszlopos, lábazatos, lábazat max. 60 cm magas, áttört mezős, áttörtség mértéke min. 30 %. Drótháló csak élősövény esetén alkalmazható, tüskésdrót nem alkalmazható. Lábazat élősövény esetén is alkalmazandó, magassága a telekhatár előtti járda felett min.20 cm. Anyaghasználat: fa, tégla, kő, kovácsoltvas; műanyag, fémlemez nem alkalmazható. Tömör kerítés forgalmi terhelések mérséklésére, történeti hagyományok megtartására, utcaképi illeszkedés biztosítására, valamint építészeti koncepció érvényesítésére kialakítható. A főépület anyaghasználatával harmonizáljon. |
1.8 Zöldfelületek |
a zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető: |
A beépítésre szánt terület építési használata szerint |
TAK: meglévő kialakult településrész |
2. Kialakuló, fejlődő településrész településképi építészeti előírásai |
|
|---|---|
2.1 Telepítés módja |
- amennyiben a HÉSZ építési helyet jelöl ki úgy a telepítés a szomszédos ingatlanokon már kialakult beépítési módot, épület elhelyezéséhez kell alkalmazni |
2.2 Szintszám (legmagasabb pont) |
1 szint, + tetőtér, min. 3,0 méter szintmagasságot feltételezve |
2.3 Tömegformálás |
Az épületek kialakítása a hagyományos magastetős, utcára merőleges gerincű, tetőhajlás szöge 25-45 fok között kell, hogy legyen, mandzárt tető nem alkalmazható |
2.4 Anyaghasználat |
időtálló, minőséget képviselő, természetes (pl. kő, tégla, fa) |
2.5 Homlokzat kialakítás |
- a homlokzattagolás arányos |
2.6 Kerti építmények |
Magassága alacsonyabb kell, hogy legyen a főépületnél. |
2.7 Kerítés |
Oszlopos, lábazatos, lábazat max. 60 cm magas, áttört mezős, áttörtség mértéke minimum 50 %. Lábazat élősövény esetén is alkalmazandó, magassága a telekhatár előtti járda felett min.20 cm. Drótháló csak élősövény esetén alkalmazható, tüskésdrót nem alkalmazható. Anyaghasználat: fa, tégla, kő, kovácsoltvas; műanyag, fémlemez nem alkalmazható. A ház előtti parkolás biztosítása érdekében nagykapuk legyenek visszahúzva és a parkolás felületét szilárd burkolatúan kell kialakítani. Az utcakép és járdák akadálymentes közlekedési feltételeinek biztosítás érdekében fontos a bejárók szintjének és kialakításának összehangolása. Tömör kerítés nem létesíthető. A főépület anyaghasználatával harmonizáljon. |
2.8 Zöldfelületek |
a zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető: |
A beépítésre szánt terület építési használata szerint |
TAK: átalakuló fejlődő településrész |
3. Közfunkciót ellátó kialakult településrész településképi építészeti előírásai |
|
|---|---|
3.1 Szintszám (legmagasabb pont) |
2 szint, + tetőtér, min. 3,3 méter szintmagasságot feltételezve |
3.2 Tömegformálás |
A funkcióhoz illeszkedő, a település kialakult arculatával harmonizáló, magastetős, |
3.3 Kerti építmények |
létesítését kerülni kell, a fő épület tömegén belül kell megvalósítani |
3.4 Kerítés |
a funkcióhoz illeszkedő, csak szükség esetén, hagyományos oszlopos, áttört mezős, a főépület anyaghasználatával harmonizáljon. |
A beépítésre szánt terület építési használata szerint |
TAK: közfunkciót ellátó kialakult településrész |
4. Gazdasági funkciót ellátó kialakult településrész településképi építészeti előírásai |
|
|---|---|
4.1 Szintszám (legmagasabb pont) |
kereskedelmi: 2 szint, min. 3,3 méter szintmagasságot feltételezve; ipari 3 szint, a funkció szerinti belmagassággal |
4.2 Tömegformálás |
A funkcióhoz illeszkedő, a település kialakult arculatával harmonizáló, magastetős, |
4.3 Kerti építmények |
létesítését kerülni kell, a fő épület tömegén belül kell megvalósítani |
4.4 Kerítés |
áttört mezős, a főépület anyaghasználatával harmonizáljon, vagyonvédelmi szerepű, drótháló csak élősövény esetén alkalmazható, tüskésdrót nem alkalmazható |
A beépítésre szánt terület építési használata szerint |
TAK: gazdasági funkciót ellátó kialakult településrész |
3. melléklet az 1/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelethez
1. |
Fő u. 35. |
340 |
Lakóépület |
2. |
Fő u. 56. |
53/1 |
Lakóépület |
3. |
Fő u. 140. |
176 |
Lakóépület |
4. |
Szőlőhegy |
présház |
|
5. |
Szőlőhegy |
présház |
1. függelék az 1/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelethez
Tudományos név |
Magyar név |
|---|---|
Acer campestre |
mezei juhar |
Acer platanoides |
korai juhar |
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar |
Acer tataricum |
tatár juhar |
Betula pendula |
közönséges nyír |
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
Fraxinus angustifolia subsp. pannonica |
magyar kőris |
Fraxinus excelsior |
magas kőris |
Fraxinus ornus |
virágos kőris |
Malus sylvestris |
vadalma |
Populus nigra |
fekete nyár |
Populus termula |
rezgő nyár |
Prunus avium |
madárcseresznye |
Prunus padus |
zselnicemeggy |
Pyrus pyraster |
vadkörte |
Quercus cerris |
csertölgy |
Quercus petraea |
kocsánytalan tölgy |
Quercus pubescens |
molyhos tölgy |
Quercus robur |
kocsányos tölgy |
Salix alba |
fehér fűz |
Sorbus aria |
lisztes berkenye |
Sorbus aucuparia |
madárberkenye |
Sorbus domestica |
házi berkenye |
Sorbus torminalis |
barkóca berkenye |
Tilia cordata |
kislevelű hárs |
Tilia platyphyllos |
nagylevelű hárs |
Ulmus glabra |
hegyi szil |
Ulmus laevis |
vénicszil |
Ulmus minor |
mezei szil |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
Tudományos név |
Magyar név |
|---|---|
Berberis vulgaris |
közönséges borbolya |
Cerasus fruticosa |
csepleszmeggy |
Cornus mas |
húsos som |
Cornus sanguinea |
veresgyűrű som |
Coryllus avellana |
közönséges mogyoró |
Cotinus coggygria |
cserszömörce |
Cotoneaster niger |
fekete madárbirs |
Crataegus laevigata |
kétbibés galagonya |
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
Euonymus europeus |
csíkos kecskerágó |
Euonymus verrucosus |
bibircses kecskerágó |
Hedera helix |
közönséges borostyán |
Ligustrum vulgare |
közönséges fagyal |
Lonicera xy |
ükörke lonc |
Prunus spinosa |
kökény |
Prunus tenella |
törpemandula |
Rosa canina |
gyepűrózsa |
Rosa pimpinellifolia |
jajrózsa |
Rubus caesius |
hamvas szeder |
Salix cinerea |
rekettyefűz |
Spiraea media |
szirti gyöngyvessző |
Viburnum lantana |
ostorménfa |
Viburnum opulus |
kányabangita |
Vinca minor |
kis télizöld meténg |
Tudományos név |
Magyar név |
|---|---|
Acer ginnala |
tűzvörös juhar |
Aesculus carnea |
vadgesztenye |
Aesculus hippocastanum |
vadgesztenye |
Catalpa bignonioides |
szivarfa |
Colutea arborescens |
sárga borsófa |
Corylus colurna |
törökmogyoró |
Ginkgo biloba |
páfrányfenyő |
Laburnum anagyroides |
közönséges aranyeső |
Liriodendron tulipifera |
tulipánfa |
Malus baccata |
díszalma |
Platanus × acerifolia |
közönséges platán |
Prunus × cistena |
vérszilva |
Salix caprea |
kecskefűz |
Sophora japonica |
japánakác |
Sorbus rotundifolia |
kereklevelű berkenye |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
Tilia tomentosa |
ezüsthárs |
Prunus fruticosa |
csepleszmeggy |
Prunus serrulata |
díszcseresznye |
2. függelék az 1/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelethez
Tiltott fajok listái:
1143/2014. EU rendelet
az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről
Magyar név |
Tudományos név |
borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
kaliforniai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
vízijácint |
Eichhornia crassipes |
perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
sosnowsky-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
fodros átokhínár |
Lagarosiphon major |
nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
kudzu nyílgyökér |
Pueraria montana var. lobata |
Magyar név |
Tudományos név |
közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
vékonylevelű átokhínár |
Elodea nuttallii |
bíbor nebáncsvirág |
Impatiens glandulifera |
felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
óriásrebarbara |
Gunnera tinctoria |
tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
Alternanthera philoxeroides |
|
Microstegium vimineum |
a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól
1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
akác |
Robinia pseudo-acacia |
amerikai kőris |
Fraxinus americana |
bálványfa |
Ailanthus altissima |
keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
fekete fenyő |
Pinus nigra |
erdei fenyő |
Pinus silvestris |
gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
kései meggy |
Prunus serotina |
zöld juhar |
Acer negundo |
2. Lágyszárú inváziós növényfajok:
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
alkörmös |
Phytolacca americana |
japánkeserűfű fajok |
Fallopia spp. |
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
parlagfű |
Ambrosia artemisifolia |
selyemkóró |
Asclepias syriaca |
süntök |
Echinocystis lobata |
a növényvédelmi tevékenységről
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
észak-amerikai őszirózsák |
Aster lanceolatus (beleértve A. tradescantii), A. novi-belgii, A. ×salignus |
nyugati ostorfa |
Celtis occidentalis |
átoktüske |
Cenchrus incertus |
díszárpa |
Hordeum jubatum |
japánkomló |
Humulus scandens |
kisvirágú nebáncsvirág |
Impatiens parviflora |
vékony szittyó |
Juncus tenois |
közönséges vadszőlő |
Parthenocissus inserta |
tapadó vadszőlő |
Parthenocissus quinquefolia |
kínai alkörmös |
Phytolacca esculenta |
magas kúpvirág |
Rudbeckia laciniata |
parti szőlő |
Vitis vulpina |
moszatpáfrány-fajok |
Azolla caroliniana (A. filiculoides), A. mexicana |
kanadai átokhínár |
Elodea canadensis |
törpe békalencse |
Lemna minuta |
kagylótutaj |
Pistia stratiotes |
Az 1. § (1) bekezdése a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 3. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdés d) pontját a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 4. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (2) bekezdés e) pontját a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 4. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (2) bekezdés f) pontját a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 4. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (2) bekezdés g) pontja a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 4. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdés i) pontját a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 4. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (2) bekezdés j) pontja a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 4. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 4. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (5) bekezdése a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 4. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (1) bekezdését a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 4. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.
Megállapította a 15/2018. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2018.12.15-től.
A 7. § (1a) bekezdését a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 4. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (3) bekezdését a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 4. § 8. pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (4) bekezdését a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 4. § 8. pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (5) bekezdését a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 4. § 8. pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (8) bekezdését a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 4. § 9. pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. §-t a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 4. § 11. pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (1) bekezdését a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 4. § 12. pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (3) bekezdését a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 4. § 13. pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (4) bekezdését a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 4. § 13. pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. §-t a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 4. § 15. pontja hatályon kívül helyezte.
A 11. §-t a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 4. § 17. pontja hatályon kívül helyezte.
A 13. § (2) bekezdését a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 4. § 18. pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (4) bekezdése a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 3. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (5) bekezdése a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 3. § d) pontja szerint módosított szöveg.
Módosította a 15/2018. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2018.12.15-től.
Módosította a 15/2018. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatályos 2018.12.15-től.
A 17. § (1) bekezdés a) pontja a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (1) bekezdés f) pontja a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (1) bekezdés g) pontját a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdése iktatta be.
A 17. § (2) bekezdés a) pontja a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
Megállapította a 15/2018. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 4. §-a, hatályos 2018.12.15-től.
A 17/A. § (7) bekezdését a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 4. § 19. pontja hatályon kívül helyezte.
Módosította a 15/2018. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 5. § a) pontja, hatályos 2018.12.15-től.
A 19. § (1) bekezdését a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 4. § 20. pontja hatályon kívül helyezte.
Megállapította a 15/2018. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 6. §-a, hatályos 2018.12.15-től.
A 19. § (1a) bekezdése a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (3) bekezdés a) pontját a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 4. § 21. pontja hatályon kívül helyezte.
A 20. §-t a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 4. § 23. pontja hatályon kívül helyezte.
Az alcím címét módosította a 15/2018. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 5. § b) pontja, hatályos 2018.12.15-től.
Módosította a 15/2018. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 7. §-a, hatályos 2018.12.15-től.
A 21. § (1) bekezdése a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 3. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (2) bekezdését a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 4. § 24. pontja hatályon kívül helyezte.
Hatályon kívül helyezte a 15/2018. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 8. §-a, hatálytalan 2018.12.15-től.
A 22. §-t a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 4. § 26. pontja hatályon kívül helyezte.
Hatályát vesztette a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján, hatálytalan 2018.02.02-től.