Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2021. (VII.30.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról

Hatályos: 2022. 07. 01- 2022. 08. 31

Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2021. (VII. 30.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról

2022.07.01.

Csörötnek Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 92. § (1) bekezdés a) pontjában, 92. § (2) bekezdésében, 115. § (3) bekezdésében és a 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások iránti kérelmet szóban vagy írásban a Csörötneki Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: hivatal) kell előterjeszteni.

(2) Az 1-4. alcím szerinti támogatások iránti kérelemhez mellékelni kell az 1. melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint az egyes ellátási formákhoz e rendeletben előírt dokumentumokat, igazolásokat, nyilatkozatokat.

(3) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelemről tett nyilatkozathoz mellékelni kell a jövedelem típusának megfelelő igazolást, így különösen

a) munkaviszonyból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző havi nettó keresetről kiállított munkáltatói igazolást;

b) nyugdíj, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátás esetén a kifizetett ellátást igazoló szelvényt, a nyugdíjfolyósító szerv által tárgyév elején megküldött nyugdíjközlő lapot, az ellátást megállapító határozatot vagy bankszámlakivonatot;

c) álláskeresési támogatás esetén az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal által megállapított álláskeresési járadékról szóló határozatot, ennek hiányában az utolsó havi folyósítás összegét igazoló szelvényt vagy bankszámlakivonatot, banki igazolást;

d) vállalkozásból származó jövedelem esetén az adóhatóság által kiállított igazolást, az adóbevallással le nem zárt időszakra vonatkozóan havi bontásban kiállított könyvelői igazolást, ennek hiányában a vállalkozó nyilatkozatát;

e) tartásdíj esetén a megállapításáról szóló bírósági határozatot;

f) ösztöndíj esetén a közép-, illetve felsőoktatási intézmény által kiállított igazolást, vagy az intézmény nyilvántartásából kinyomtatott, és a hallgató aláírásával ellátott adatlapot;

g) egyéb jövedelem esetén – a családtámogatási ellátás és fogyatékossági támogatás kivételével – a kérelmező írásban tett nyilatkozatát.

(4) A (3) bekezdés a)-f) pontja szerinti igazolások másolatban is benyújthatók.

(5) Amennyiben a kérelmező családjában jövedelemmel nem rendelkező nagykorú személy van, a kérelemhez csatolni kell az érintett személy erről szóló írásos nyilatkozatát.

2. § (1) A rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletrendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli vagy természetbeni szociális ellátás iránti kérelmet az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A formanyomtatvány tartalmazza az egy főre jutó havi jövedelem kiszámításánál figyelembe veendő személynek az Szt. 10. § (7) bekezdése szerinti írásbeli felhatalmazását.

(3) A hatáskört gyakorló szerv hivatalból indult eljárás esetén eltekinthet a jövedelmi viszonyok vizsgálatától.

(4) A pénzbeli ellátás kifizetése folyószámlára utalással, postai úton vagy házipénztárból történő kifizetéssel történik. Az egyszeri pénzbeli ellátást az azt megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül, a rendszeres pénzbeli ellátást havonta utólag, tárgyhót követő hónap 10. napjáig kell kifizetni.

(5) A szociális ellátások finanszírozása az önkormányzat mindenkori éves költségvetési rendeletében a helyi szociális feladatok ellátására biztosított előirányzat terhére történik.

3. § (1) A rendeletben meghatározott szociális ellátások elbírálásánál a kérelemben és mellékleteiben szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható, melyet a hivatal vagy felkérés alapján a Család- és Gyermekjóléti Központ Szentgotthárd (a továbbiakban: Központ) készít el. A környezettanulmány készítésekor a képviselő-testület egy tagja jelen lehet.

(2) Az ellátásban részesülő az ellátásra való jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltoztatásáról 15 napon belül értesíti a hivatalt.

(3) A jogosult a települési támogatás kérelemnek megfelelő felhasználásának ellenőrzése céljából, eseti jelleggel a felhasználást igazoló dokumentumok bemutatására kötelezhető. A jogosult a felhívás közlését követő 15 napon belül köteles a felhívásban foglaltaknak eleget tenni. A támogatás felhasználása a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven túl nem ellenőrizhető.

II. Fejezet

Pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások

4. § (1) Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás a rendkívüli települési támogatás, valamint a települési támogatásként nyújtott

a) 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti lakásfenntartási támogatás,

b) temetési támogatás,

c) adósságkezelési támogatás és

d) iskolakezdési támogatás.

(2) Természetben nyújtott szociális ellátás a köztemetés, valamint a települési támogatásként nyújtott 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti lakásfenntartási támogatás.

(3) A települési támogatás kérelemre vagy hivatalból is megállapítható.

(4) Az önkormányzat az (1)-(2) bekezdés szerinti támogatásokon kívül a szociálisan rászorultak részére más pénzbeli támogatást nem nyújt.

1. Rendkívüli települési támogatás

5. § (1) Rendkívüli települési támogatásra

a) az a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került vagy időszakosan létfenntartási gonddal küzdő személy jogosult,

aa) aki elemi kár miatt lakhatását elveszítette vagy lakóingatlana a rendeltetésszerű használatra átmenetileg alkalmatlanná vált,

ab) akinek betegsége miatt a megélhetését veszélyeztető mértékű gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz kiadása merült fel és közgyógyellátásban nem részesül,

ac) akinek a sérelmére elkövetett bűncselekményből a megélhetését veszélyeztető anyagi kára keletkezett, vagy

b) az a tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy jogosult, aki egészségügyi állapotának romlása miatt tartósan keresőképtelenné vált vagy állandó jelleggel 80%-ot meghaladó jövedelem-kiesése következett be, vagy

c) aki egyéb, az Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározott helyzetben van,

ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében 300 %-át nem haladja meg.

(2) Különös méltánylást érdemlő esetben, ha az (1) bekezdés szerinti élethelyzettel kapcsolatban kétszázezer forintot meghaladó igazolt kár vagy kiadás merült fel, a jogosultság vizsgálatánál a kérelmező jövedelmi helyzetét nem kell vizsgálni.

6. § (1) Az 5. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét a rendkívüli, indokolt élethelyzet jellegének megfelelő dokumentummal kell igazolni. A kérelmező sérelmére elkövetett bűncselekményre történő hivatkozással akkor állapítható meg rendkívüli települési támogatás, ha a kérelmező igazolja, hogy feljelentést tett és az ügyben nyomozó hatóság eljárást indított.

(2) A rendkívüli települési támogatás eseti jelleggel nyújtható, amelynek mértéke nem lehet kevesebb 2.000 forintnál és nem haladhatja meg a ténylegesen felmerült költség mértékét, de legfeljebb a 20.000 forintot.

(3) A megállapított rendkívüli települési támogatás folyósítása

a) készpénzben,

b) egészben vagy részben természetbeni ellátásként, vagy

c) az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával

történhet.

2. Lakásfenntartási támogatás

7. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás (a továbbiakban: lakásfenntartási támogatás) a szociálisan rászoruló háztartások részére

a) a villamos energia, a víziközmű-, illetve a földgáz szolgáltatás, a hulladékgazdálkodási, valamint a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás igénybevételének díjához (a továbbiakban együtt: rezsiköltségekhez),

b) a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, a lakbérhez vagy a közművesítés költségeihez

nyújtott hozzájárulás.

(2) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(3) Lakásfenntartási támogatás a kérelmező által életvitelszerűen lakott, Csörötnek község közigazgatási területén lévő lakással kapcsolatban felmerült (1) bekezdés szerinti költségekre igényelhető.

(4) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(5) Ha a háztartás

a) (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) A lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 500 forint.

(8) A lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(9) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb 4.000 forintnál és nem haladhatja meg a 7.000 forintot. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(10) A (9) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

TM = 0,3 - (J-0,5xNYM)/NYM x 0,15
ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

8. § A lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a háztartás tagjainak jövedelmét,

b) a lakás nagyságát, valamint

c) a rezsiköltségekre igényelt lakásfenntartási támogatás esetén a támogatott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatot

igazoló irat másolatát.

9. § (1) A lakásfenntartási támogatásra való jogosultságot megállapító határozatban

a) rendelkezni kell a támogatott lakásfenntartási kiadás típusáról, valamint

b) a rezsiköltségekhez nyújtott támogatás esetén fel kell tüntetni a 8. § c) pontja szerinti azonosító adato(ka)t.

(2) A rezsiköltségekhez nyújtott lakásfenntartási támogatást természetbeni szociális ellátás formájában kell nyújtani a kérelemben megjelölt költségekre és szolgáltató részére történő folyósítással. A támogatás összege a szolgáltatók között nem osztható meg. A 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti célra nyújtott lakásfenntartási támogatást pénzbeli szociális ellátás formájában kell nyújtani.

(3) A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.

(4) A kérelmezőt a lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(5) A lakásfenntartási támogatás folyósítása havi rendszerességgel történik.

(6) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(7) A lakásfenntartási támogatást meg kell szüntetni, ha a jogosult

a) a megszüntetést kérelmezi,

b) lakcíme megváltozik,

c) meghal vagy

d) a lakást részben vagy egészben nem lakás céljára használja, vagy bérbe adja.

(8) A lakásfenntartási támogatást a (7) bekezdésben meghatározott ok bekövetkezése hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(9) A rezsiköltségekhez nyújtott lakásfenntartási támogatás esetében ugyanazon lakás tekintetében bekövetkezett szolgáltatóváltás esetén a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani.

3. Temetési támogatás

10. § (1) A temetési költségekre tekintettel települési támogatásra (a továbbiakban: temetési támogatás) jogosult az a személy, aki

a) az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, és

b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 350 %-át, egyedül élő esetében 400 %-át nem haladja meg.

(2) A temetési támogatás iránti kérelmet a temetés napját követő 30 napon belül lehet előterjeszteni. A kérelemhez mellékelni kell

a) a temetés költségeiről a kérelmező nevére kiállított számla másolati példányát,

b) a halotti anyakönyvi kivonatot.

(3) Ugyanazon elhunyt személy eltemettetésére csak egy kérelem támogatható.

(4) A temetési támogatás összege 20.000 forint.

4. Adósságkezelési támogatás

11. § (1) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékok rendezéséhez biztosított települési támogatásra (a továbbiakban: adósságkezelési támogatás) jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át.

(2) A fogyasztási egység számítására a 7. § (4)-(6) bekezdését kell alkalmazni.

(3) Az adósságkezelési támogatás megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a szolgáltató által kiállított, a lakhatási költségek körébe tartozó díjhátralékot igazoló dokumentumot.

(4) Adósságkezelési támogatás iránti kérelmet évente legfeljebb egy alkalommal lehet benyújtani.

(5) Az adósságkezelési támogatás pénzbeli támogatás, összege 20.000 forint.

5. Iskolakezdési támogatás

12. § (1) Az iskoláztatáshoz kapcsolódó költségekhez nyújtott pénzbeli települési támogatásra (a továbbiakban: iskolakezdési támogatás) jogosult az a személy, akinek

a) családjában az egy főre jutó jövedelem a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) személyi jövedelemadóval és társadalombiztosítási járulékkal csökkentett összegének 140%-át nem haladja meg, és

b) eltartott gyermeke nappali oktatási munkarendben tanulói vagy nappali képzésben hallgatói jogviszonnyal rendelkezik.

(2) Nem jogosult iskolakezdési támogatásra az a személy, akinek eltartott gyermeke

a) három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él vagy

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogosultsági feltételnek való megfelelést a köznevelési vagy felsőoktatási intézmény által kiállított eredeti igazolással kell igazolni, a kérelem benyújtásakor.

(4) Az iskolakezdési támogatás iránti kérelemhez nem kell mellékelni az 1. melléklet szerinti dokumentumot.

(5) Az iskolakezdési támogatás iránti kérelmet évente egy alkalommal, szeptember és október hónapokban lehet előterjeszteni.

(6) Az iskolakezdési támogatás a kérelemben feltüntetett valamennyi olyan gyermekre megállapításra kerül, aki

a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételnek megfelel és

b) esetében nem áll fenn a (2) bekezdés szerinti valamely kizáró ok.

(7) Az iskolakezdési támogatás összege

a) tanuló esetében 15.000 forint,

b) hallgató esetében 25.000 forint.

(8) Az iskolakezdési támogatás kifizetése a jogosultságot megállapító határozatban megjelölt időpontban történik.

(9) E §-nak a gyermekre vonatkozó rendelkezéseit az Szt. 4. § (1) bekezdés d) pont db) alpont szerinti gyermekre is alkalmazni kell.

6. Köztemetés

13. § (1) A köztemetés a legolcsóbb hamvasztás és urnás eltemetés formájában történik.

(2) A köztemetés költségének vagy egy részének megtérítése alól mentesíthető az az eltemettetésre köteles személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

(3) A köztemetés költségének megtérítésére kötelezett személy részére legfeljebb 12 havi részletfizetés engedélyezhető, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

III. Fejezet

Szociális szolgáltatások

7. Az ellátások formái

14. § (1) A képviselő-testület a szociális alapszolgáltatások körében

a) étkeztetést,

b) családsegítést,

c) házi segítségnyújtást,

d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtást,

e) pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátást és

f) támogató szolgáltatást

biztosít.

(2) Az önkormányzat

a) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szolgáltatást a Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulás (a továbbiakban: Társulás) által fenntartott Központ,

b) az (1) bekezdés c)-f) pontjában meghatározott szolgáltatást a Társulás által fenntartott Városi Gondozási Központ

útján biztosítja.

15. § (1) Az étkeztetés igénylése iránti kérelmet a hivatalban lehet előterjeszteni.

(2) A polgármester külön eljárás nélkül haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

(3) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha

a) az ellátást igénybe vevő

aa) a megszüntetést kérelmezi,

ab) meghal,

ac) az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább két hétig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki,

ad) étkeztetés esetén az Szt. 94/C. § (1) bekezdése szerinti megállapodásban foglalt higiéniai szabályokat ismétlődően nem tartja be,

ae) magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi vagy akadályozza,

b) a jogosultság feltételei már nem állnak fenn,

c) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt, és a határozott idő letelt vagy a feltétel bekövetkezett, vagy

d) a kötelezett kéthavi személyi térítési díjhátralékot halmozott fel.

8. Étkeztetés

16. § (1) A szociális konyha formájában nyújtott étkeztetés keretében az önkormányzat főétkezésként napi egyszeri meleg ételt (a továbbiakban: ebéd) biztosít annak, aki

a) a 65. életévét vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte,

b) krónikus vagy akut betegsége, mozgásban való korlátozottsága, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról nem tud gondoskodni,

c) szenvedély- vagy pszichiátriai beteg,

d) hajléktalan,

e) bármely más okból önmaga, illetve eltartottja részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képes a legalább napi egyszeri meleg étkezést biztosítani.

(2) Az (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti jogosultsági feltételnek való megfelelés a háziorvos vagy kezelőorvos által kiállított igazolás alapján állapítható meg.

(3) Az étkeztetés az ebéd

a) elvitelének lehetővé tételével és

b) lakásra szállítással

kerül megszervezésre.

(4) Az étkeztetés ellátási területe Csörötnek községre terjed ki.

(5) E § alkalmazásában hajléktalan – az Szt. 89. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – az Szt. 4. § (3) bekezdése szerinti személy.

9. Térítési díj

17. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásért térítési díjat kell fizetnie az Szt. 114. § (2) bekezdése szerinti kötelezettnek.

(2) Az étkeztetés intézményi térítési díját és a személyi térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének megállapításához kapcsolódó jövedelemsávokat a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásokért fizetendő térítési díjakat – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – Szentgotthárd Város Önkormányzat Képviselő-testületének önkormányzati rendelete tartalmazza.

(4) A személyi térítési díjat az intézményi térítési díj, valamint a kötelezett jövedelmi viszonyai figyelembe vételével kell megállapítani.

18. § (1) Ha a jogosult távolmaradását étkeztetés esetén a jogosult vagy a kötelezett előre nem látható ok miatt nem tudja előzetesen bejelenteni, a kötelezett a távolmaradás kezdetétől mentesül a térítési díj megfizetésének kötelezettsége alól.

(2) Az étkeztetést igénybe vevő jogosult minden év február 28-ig igazolja a személyi térítési díj megállapításához irányadó jövedelmét az 1. § (3) bekezdés szerint.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

19. § Ez a rendelet 2021. augusztus 1-jén lép hatályba.

20. §1

1. melléklet

Jövedelemnyilatkozat
A) Az ellátást igénybe vevő személyi adatai:
1. Név: ………………………………………………………………
2. Születési név: ……………………………………………………..
3. Lakóhelye:…………………………………………………………
B) Az igénylővel egy háztartásban élő közeli hozzátartozók száma: …..fő
A B) pontban szereplő közeli hozzátartozók neve:
a) ………………………………………………….
b) ………………………………………………….
c) ………………………………………………….
d) ………………………………………………….
e) ………………………………………………….
f) ………………………………………………….
C) Jövedelmi adatok*
Forintban

A jövedelmek típusai

Kérelmező
jövedelme

Közeli hozzátartozók jövedelme

Összesen

a)

b)

c)

d)

e)

f)

g)

1.

Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz

2.

Társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem

3.

Ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből

4.

Nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátások

5.

A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás stb.)

6.

Járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás

7.

Föld bérbeadásából származó jövedelem

8.

Egyéb (pl. ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.)

9.

Összes bruttó jövedelem

10.

A család havi nettó jövedelme összesen

*A jövedelem alatt az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat kell érteni.
Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem: ..................................... Ft/hó.
Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
Tudomásul veszem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok valódiságát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatósága útján ellenőrizheti
Dátum: ...........................
………………………………………. …………………………………
Ellátást igénybe vevő aláírása Nagykorú hozzátartozó aláírása

2. melléklet2

A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátásokért fizetendő térítési díjak
Étkeztetés

1. Intézményi térítési díj (Ft / ellátási nap):

A

B

C

1

szállítással

szállítás nélkül

2

ebéd

szállítás

ebéd

3

1370

120

1370

2. A személyi térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének megállapításához kapcsolódó jövedelemsávok:

A

B

C

1

Jövedelmi sáv
(Ft)

A térítési díj kedvezmény mértéke

2

szállítással

szállítás nélkül

3

70.001 -

49,664 %

52,190 %

4

30.001 - 70.000

78,523 %

83,577 %

5

1 - 30.000

89,262 %

95,255 %

6

0

100 %

100 %

1

A 20. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

2

A 2. melléklet a Csörötnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (V. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.