Hosszúpereszteg község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotási hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§ A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2.§ (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése:

Hosszúpereszteg Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 9676 Hosszúpereszteg, Árpád u. 78.

(3) Az Önkormányzat hivatala: Gércei Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 9672 Gérce, Kossuth L. u. 49. (a továbbiakban: Hivatal)

(4) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

Hosszúpereszteg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.

(5) Az önkormányzat illetékességi területe: Hosszúpereszteg község közigazgatási területe.

(6) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(7) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

II. Fejezet

A Képviselő-testület feladat és hatásköre

3.§ (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott feladatokat, saját hatáskörében dönti el a feladatok ellátási módját.

(2) Az önkormányzat által ellátandó alaptevékenységeket kormányzati funkciókhoz tartozó szakfeladat rend szerint az 1. melléklet tartalmazza:

(3) Az önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:

a) civil szervek támogatása

b) közösségi és máshová nem sorolható sport támogatása,

c) települési hagyományőrző  ünnepek események fenntartása,

d) helyi elismerő címek, kitüntetések adományozása,

e) a turisztikai fejlesztések támogatása,

(4) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

(5) A polgármester és a jegyző az átruházott hatáskörben hozott döntésekről - eltérő rendelkezés hiányában - a képviselő-testület soron következő ülésén beszámolni köteles.

III. Fejezet

A Képviselő-testület működése, nyilvánossága és összehívása

A Képviselő-testület ülése

4.§ (1) A Képviselő-testület a munkáját rendes és rendkívüli ülés keretében végzi.

(2) A Képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.

(3) A Képviselőt-testület tagjainak felsorolását az 1. számú függelék tartalmazza.

A testületi ülés összehívása

5.§ (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester és alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze.

(2) Az ülés meghívóját és lehetőleg az írásbeli előterjesztéseket a képviselő-testületi tagoknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(3) A rendkívüli testületi ülés összehívására különösen indokolt esetben van lehetőség.

(4) Különösen indokolt eset az olyan előre nem látott és nem tervezett, valamint nem tervezhető ügy, melynek kérdésében a döntés a legközelebbi rendes ülésig nem várhat. Különösen ilyenek az Önkormányzatot pénzügyi, vagyoni területeken érintő ügyek, pályázatok benyújtása és esetenként ilyenek lehetnek a halasztást nem tűrő személyi kérdések, valamint a lakosság széles körét érintő bármilyen okból kifolyólag rövid, záros határidővel eldöntendő ügyek.

(5) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is összehívható. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető (telefon , fax, e-mail stb), azaz el lehet tekinteni az írásbeliségtől, ha biztosítva van a nyilvánosság.

A meghívó

6.§ (1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(a) állandó meghívottként:

(aa) a képviselőket,

(ab) a jegyzőt/aljegyzőt,

(ac) akit a polgármester megjelöl.

(b) eseti meghívottként:

(ba) a napirendi pont előterjesztőjét,

(bb) a Független Ifjúsági Társaság, a HOSE Sportegyesület, Hosszúpereszteg Község Önkéntes Tűzöltó Egyesülete, a Hosszúperesztegi Polgárőr Egyesület, az Ogmánd Hagyományőrző és Íjász Egyesület képviselőjét,

(bc) minden olyan személyt, akinek jelenlétére az ülésen szükség van.

(2) A Képviselő-testület ülésén a Képviselő-testület tagjai szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) Az állandó meghívottakat – a (2) bekezdés kivételével - kizárólag tanácskozási jog illeti meg.

(4) Az eseti meghívottakat kizárólag ahhoz a napirendi ponthoz kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog, amelyre meghívták.

(5) A meghívó tartalmazza:

a) a Képviselő-testületi ülés időpontját és helyét;

b) a napirendi pontok felsorolását, előadóját;

c) a kiadásának időpontját és a polgármester aláírását.

(6) A meghívóban szereplő napirendi pontok sorrendjére a polgármester tesz javaslatot.

(7) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről, és napirendjéről – a meghívó kiküldésével egy időben – a lakosságot is tájékoztatni kell. A tájékoztatás a helyi hirdetőtáblákon történő kifüggesztéssel történik

A Képviselő-testületi ülés előterjesztései

7.§ (1) A testületi ülésre az előterjesztés írásban és szóban kerülhet benyújtásra, az írásbeli előterjesztéseket lehetőleg meghívóval együtt megküldik a Képviselő-testület tagjai részére.

(2) Halaszthatatlan esetben az írásbeli előterjesztések az ülés megkezdése előtt kerülnek kiosztásra.

(3) Írásban kerül benyújtásra a rendelet-tervezet, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló.

A tájékoztatók és beszámolók

8.§.(1) Tájékoztatásra és beszámolóra bármilyen, az Önkormányzatot érintő, illetve az Önkormányzatot érdeklő kérdésekben kerülhet sor a Képviselő-testület ülésén, amennyiben azt jogszabály kötelezően előírja, illetve ha azt a Képviselő-testület kéri.

(2) A tájékoztatás, a beszámoló szóban vagy írásban történik.

Az előterjesztők

9.§ Testületi ülésen előterjesztés tételére bármely önkormányzati kérdésben a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a települési képviselő jogosult.

A Képviselő-testület ülése

10.§ (1) A Képviselő-testületi ülését a polgármester, távollétében a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk, vagy érintettségük esetén a képviselő-testület ülését a korelnök vezeti.

(2) Az ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben részükre kijelölt helyet foglalhatják el.

Zárt ülés

11.§ (1) A zárt ülésen megtárgyalandó napirendi pontokat egy blokkban kell megtárgyalni. A Képviselő-testület egy ülésen egyszer tart zárt ülést.

(2) A zárt ülésre a testületi ülés végén kerül sor.

(3) A zárt ülés elrendeléséről a Képviselő-testület szavaz.

(4) A zárt ülés lefolytatásának szabályai egyebekben megegyeznek a nyílt ülés szabályaival.

IV. Fejezet

A Képviselő-testületi ülés rendje

A jelenlét megállapítása

12.§ (1) A Képviselő-testület tagjai - a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt – jelenléti ívet írnak alá.

(2) Az ülés elnöke a képviselő-testületi ülés megnyitásakor a jelenléti ív alapján megállapítja és kihirdeti a jelenlévő képviselők számát.

(3) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést 5 napon belül ismételten össze kell hívni. Az összehívás írásban, új meghívó kiküldésével történik.

A napirendi pontok elfogadása

13.§ (1) A határozatképes Képviselő-testület - a polgármester indítványára - megállapítja a testületi ülés napirendi pontjait, s annak sorrendjét.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A napirendi pont elhalasztását bármely települési képviselő indítványozhatja, amelyről a képviselő-testület - az elhalasztás indokolását követően - vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz, egyidejűleg a polgármester javaslatára meghatározza a napirendi pont tárgyalásának új időpontját.

(4) A napirend tárgyalásának megkezdése előtt a polgármester tájékoztatást ad az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről és az utolsó ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, beszámolhat a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról.

(5) A tájékoztató elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. A tájékoztatást a képviselők az általuk tudott eseményekkel kiegészíthetik, illetve a polgármesterhez az elhangzottak vonatkozásában kérdéseket tehetnek fel.

A testületi ülés lefolytatása

14.§ (1) Az elfogadott napirendi pontoknak megfelelően az ülés elnöke a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

(a) az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

(b) az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó rövid választ ad.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(3) Az előadóhoz a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.

(4) A hozzászólások időbeni megtartatására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(5) Az ülés elnöke a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további vagy ismételt hozzászólaló nem jelentkezik vagy a Képviselő-testület - egyszerű szótöbbséggel - a vita folytatását az ülés elnökének javaslatára mellőzi.

15.§ (1) A polgármester a vita lezárását követően összefoglalja az elhangzottakat.

(2) A döntési javaslatot az előterjesztő a vita bezárásáig megváltoztathatja, a módosító javaslatot a képviselő a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja.

(3) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben törvényességi észrevételt kíván tenni.

Az ülés rendjének fenntartása

16.§ (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ennek során:

(a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ;

(b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a Képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;

(c) a tanácskozás rendjének megzavarása esetén rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(2) Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

A szavazás módja

17. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Az ülés elnöke a vita lezárása után elsőként elhangzásuk sorrendjében a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Először az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az ülést vezető a szavazást köteles megismételni.

(3) Az ülés elnöke megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, illetve a tartózkodók számát. Az ellenszavazat tényét név szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, ha azt az érintett képviselő kéri.

(4) A határozathozatal után a napirend további tárgyalására nincs lehetőség.

(5) Elutasított határozati javaslat esetén az ügyet ismételten csak újabb tartalmú előterjesztés alapján lehet napirendre tűzni, leghamarabb a Képviselő-testület következő ülésén.

Név szerinti szavazás

18.§ (1) *

*Hatályon kívül helyezte Hosszúpereszteg Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2014. (X.17.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló Hosszúpereszteg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015. (V.8.) önkormányzati rendelete 1. §-a.

Hatálytalan: 2015. május 9-től.

(2) Névszerinti szavazást a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, a Mötv.-ben meghatározott ügyek kivételével bármely ügyben elrendelhet.

(3) A névszerinti szavazásnál a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok névjegyzékét, akik nevük elhangzása után „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak. A jegyző a képviselő által adott választ a névjegyzéken rögzíti. A szavazás a névjegyzék felolvasása után befejeződik.

(4) A névszerinti szavazás eredményét tartalmazó névjegyzéket - az ülés elnöke és a jegyző aláírásával hitelesítve - az eldöntött kérdésre utalással a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv első példányához csatolja.

Titkos szavazás

19.§ (1) Titkos szavazást lehet tartani mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést kell tartani, illetve zárt ülés tartható. A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester vagy bármelyik települési képviselő. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

(3) A szavazás borítékba zárt szavazólapon és urna igénybevételével történik. Titkos szavazáskor minden szavazásra jogosult képviselő-testületi tag szavazólapot kap, melyen fel kell tüntetni az eldöntendő kérdést. A kérdés mellett három válaszlehetőség van: „igen”, "nem", "tartózkodom", mindhárom válasz mellet O-jel a válasz jelölésére. Valamennyi jelenlévő képviselő megkapja a szavazólapot, melyen a döntését félreérthetetlenül kell jelölnie a O-be rajzolt X jellel. A szavazólapot borítékba kell helyezni.

(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, majd a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét és idejét,

b) a bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás eredményét,

d) a bizottság minden tagja aláírását.

(5) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz. A szavazócédulákat 4 nap után meg kell semmisíteni.

20.§(1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén - közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(3) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(4) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását legfeljebb 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti.

A képviselő-testületi határozat

21. § (1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: ……./...... (év) (…..hó…..nap) testületi határozat.

(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét, ha a testület indokoltnak tartja a végrehajtásról való beszámolás idejét, továbbá a végrehajtásért felelős megnevezését.

(3) A képviselő-testület az ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, külön határozat meghozatala nélkül dönt:

a) ügyrendi kérdésekben,

b) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztésben,

c) határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat, kiegészítő, módosító indítványok esetén.

V. fejezet

Az önkormányzati rendeletek, jegyzőkönyv

A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai

22.§ (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) polgármester

b) alpolgármester

c) képviselő

d) jegyző

(2)  Rendeletalkotás kezdeményezését a képviselő-testület ülésén szóban lehet előterjeszteni vagy írásban az a polgármesternél kezdeményezni.

(3) A polgármester ismerteti a képviselőtestület következő ülésén a kezdeményezést, amelyről a képviselőtestület egyszerű szavazattöbbséggel határoz:

a) a kezdeményezés elfogadásáról vagy elutasításáról,

b) a rendeletben szabályozandó főbb kérdésekről,

c) ha megbízza az előkészítésért felelős bizottságot vagy személyt,

d) ha meghatározza a rendelet előkészítésének rendjét, az egyeztetési kötelezettségeket, vitafórumokat,

e) a lakosság széles körét érintő rendelettervezet esetén a lakosság véleménye kikérésének módjáról és időpontjáról,

f) a rendelettervezet elkészítésének határidejéről,

g) a rendelettervezet testület elé terjesztésének határidejéről.

(4) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő.

(5) A rendelet-tervezet elkészítése során, a rendeletalkotás előtt megfelelő idő szükséges a jogszerű előkészítésre. A képviselő-testületi ülésen felmerülő rendelet-módosításra vonatkozó javaslat esetén legkorábban csak a soron következő Képviselő-testületi ülésen van lehetőség a rendelet módosítására.

(6) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(7) A rendelet kihirdetése az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik. A kihirdetett rendeletet 15 napig kifüggesztve kell tartani rávezetve a kifüggesztés és a levétel időpontját. A jegyző intézkedik a rendeletek hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről.

(8) A rendeleteket a Hivatal tartja nyilván. 

A jegyzőkönyv

23.§ (1) A jegyzőkönyveket a Hivatal őrzi. 

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányának évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A választópolgárok betekinthetnek a képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvekbe.

VI. Fejezet

A Képviselő-testület bizottságai

24.§ (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság.

(2) A bizottság tagjainak száma: 3 fő

(3) A bizottság ülését az elnök hívja össze, és vezeti. Akadályoztatás esetén az elnök teendőit az általa megbízott képviselő veszi át.

(4) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet:

a) a polgármester;

b) az alpolgármester.

(5) A bizottság szükség szerint tart ülést. A bizottság ülésére meg kell hívni jegyzőt, aljegyzőt. A bizottság ülésére - az előzőeken kívül - meg kell hívni mindazokat, akiknek részvételét a bizottság elnöke szükségesnek tartanak. Az ülés meghívóját és előterjesztésre kerülő anyagait az Önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni. A zárt ülés anyagát csak a képviselők és az egyébként az azon részvételre jogosítottak részére szabad hozzáférhetővé tenni.

(6) Az Ügyrendi Bizottság feladat és hatásköre

a) Kivizsgálja a képviselők összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyeit.

b) Közreműködik a képviselő-testület titkos szavazásainak lebonyolításában.

c) Nyilvántartja és ellenőrzi a képviselők vagyonnyilatkozatait.

d) Kivizsgálja a képviselő személyes érintettsége bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztását.

(7) A Képviselő-testület az általa meghatározott egyes önkormányzati feladatoknak - az erről rendelkező döntésében megállapított ideig történő intézésére - ideiglenes (ad hoc) bizottságot alakíthat.

(8) A bizottság tagjainak felsorolását a 2. számú függelék tartalmazza.

Az összeférhetetlenség, méltatlanság

25.§ (1) Az összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármesternek címezve a Hivatalban írásban kell benyújtani, megjelölve annak okát. 

(2) A polgármester a kezdeményezést 30 munkanapon belül köteles a Bizottság elnöke - akadályoztatása esetén az egyik bizottsági tag - részére átadni. 

(3) A Bizottság az átvételt követő 10 napon belül köteles az összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést kivizsgálni, s annak megállapításáról a kezdeményezést követő képviselő-testületi ülésen - de legkésőbb a kezdeményezést követő 30 napon belül - döntés céljából a Képviselő-testületet tájékoztatni.

(4) A Bizottság ülésére meg kell hívni az érintett felet, valamint a kezdeményezést benyújtót.

(5) A Bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségre, méltatlanságra vonatkozó iratokat elkülönítetten kezelni a Hivatalban e célra kijelölt helyen, továbbá gondoskodni az adatvédelmi szabályok betartásáról.

VII. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

A polgármester, alpolgármester

26.§ (1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

A jegyző

27.§ (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyzői és aljegyzőit tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a jegyző/aljegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyző feladatait a Gércei Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi előadója látja el.

(3) Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv.82. § (5) bekezdése határozza meg.

A közös önkormányzati hivatal

28.§ (1) A képviselő-testület Gérce, Vashosszúfalu és Vásárosmiske Községek Önkormányzataival a Mötv. 85.§ (10) bekezdésében foglaltak alapján az önkormányzatok működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladataik ellátására közös önkormányzati hivatalt hoztak létre és tartanak fenn.

(2) A hivatal működésével kapcsolatos részletes szabályokat a Gércei Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

VIII. Fejezet

A társulások

A társulásokra vonatkozó átfogó szabályok

29.§ (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében az alábbi társulásokban vesz részt:

a) Gérce és Térsége Önkormányzati Társulás, melynek feladata az óvodai nevelés biztosítása

b) Sárvár Térsége Többcélú Kistérségi Társulás, amelynek feladata a családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, belső ellenőrzési feladatok ellátása, illetve ennek megszervezése, orvosi ügyelet biztosítása

c) ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás, melynek feladata szilárdhulladék kezelési rendszer létrehozása és működtetése.

IX. Fejezet

Fórumok rendje, közmeghallgatás

30.§ (1) A lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatása, valamint a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében az önkormányzat lakossági fórumokat szervezhet.

(2) A lakossági fórum lehet

a) a lakosság egészét vagy jelentős részét érintő feladat megvitatását szolgáló településpolitikai fórum, továbbá

b) a lakosság szerveződéseivel, a jelentősebb civil szervezetekkel lefolytatandó érdekegyeztető tanácskozás.

(3) A közös önkormányzati hivatal jegyzője a lakossági fórumokról emlékeztetőt készít, amely tartalmazza a fontosabb megállapításokat, észrevételeket és a kisebbségi véleményeket.

(4) A polgármester a lakossági fórumokon elhangzottakról a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.

31. § (1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatáson részt vesznek:

a) képviselő-testület tagjai;

b) jegyző, aljegyző

c) közös önkormányzati hivatal tárgy szerint illetékes tisztviselője

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az önkormányzat hirdetőtábláján tájékoztatást ad a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

(4) Közmeghallgatás fóruma elé elsősorban a lakosság széles körét érintő kérdéseket kell terjeszteni.

(5) A közmeghallgatáson a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek, a felszólalás időtartama személyenként legfeljebb 5 perc, ismételt felszólalás esetén 1 perc.

(6) Amennyiben az elhangzott javaslat, kérdés megválaszolására a közmeghallgatáson nem került sort, az azt követő tizenöt napon belül írásban kell választ adni, melynek megtörténtéről és a válaszról a soron következő képviselő-testületi ülésen a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet.

(7) A közmeghallgatásra egyebekben a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Helyi népszavazás

32.§ (1) Helyi népszavazást legalább 85 választópolgár kezdeményezhet.

(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 20%-a a kérdés megjelölésével kezdeményezte.

33.§.*

*Hatályon kívül helyezte a Hosszúpereszteg Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2014. (X.17.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló Hosszúpereszteg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015. (V.8.) önkormányzati rendelete 8. §-a.

Hatálytalan: 2015. május 9-től.

34.§ A helyi népszavazással kapcsolatos kiadásokat a közös önkormányzati hivatal részére elszámolás alapján az önkormányzat megtéríti. Előleget a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a területi és országos nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választása költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről szóló 18/2013. (VII.17.) KIM rendelet szerinti normatívák szerint biztosít az Önkormányzat a Hivatal részére.

X. Fejezet

Az önkormányzat vagyona

35.§ Az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

XI. Fejezet

Záró rendelkezések

36.§ (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba,

(2)  E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Hosszúpereszteg Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2007. (IV. 23.) önkormányzati rendelete.

Hosszúpereszteg 2014. október 17.

             /: Farkas Margit:/                                                         /: Szabó Andrásné:/

                polgármester                                                                        jegyző

Záradék:

A rendelet 2014. október 17-én 09 óra 10 perckor kihirdetésre került.

/:Szabó Andrásné:/

jegyző