Hosszúpereszteg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2019. (XII.12.) önkormányzati rendelete

A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL

Hatályos: 2020. 01. 01

Hosszúpereszteg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2019. (XII.12.) önkormányzati rendelete

A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL

2020.01.01.

Hosszúpereszteg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően - a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK (Értelmező rendelkezések)

1. § E rendelet alkalmazásában:

a) Áttört kerítés:

Amelynél a tömör felületek aránya a talapzatot nem számítva a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 60 cm-t.

b) Reklámtorony:

Reklám elhelyezésére létrehozott toronyszerű építmény.

c) Közjóléti berendezés:A pihenés, a közjóléti célú közlekedés, a sport, a játék, az ismeretszerzés és egészséges- tiszta környezet megőrzés célját szolgáló, ingyenesen használható építmény, tárgy.

d) Cégfelirat:

A rendeltetési egység megnevezését (nevét), funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét tartalmazó, az egységet magában foglaló épületen vagy az azzal érintett telken létesített felirat.

e) Cégtábla:

Jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és vállalkozások megnevezését, jelképét, lógóját, címerét, vagy egyéb egyedi ismertetőjegyét az épület, vagy ingatlan bejáratánál, közterületről jól látható módon feltüntető tábla.

f) Információs célú berendezés:

a reklámnak, reklámhordozónak nem minősülő információt hordozó, hirdetést vagy hirdetményt tartalmazó berendezés, így különösen az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó.

g) Tornyos tető:

Sátorszerű tető, melynek magassága az oldalméretek többszöröse.

II. Fejezet

HELYI VÉDELEM

1. A helyi védelem feladata

2. § (1) A helyi védelem e rendelettel ellátandó feladata a védelmet igénylő érték:

a) meghatározása, dokumentálása,

b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,

c) megőrzése, megőriztetése és

d) a lakossággal történő megismertetése.

(2) A helyi védelem feladata továbbá a védelem alatt álló érték károsodásának megelőzése, a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

2. A helyi védelem fajtái

3. § (1) A helyi védelem a település jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó elemeire terjed ki.

(2) A helyi egyedi védett művi értékeket rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) Helyi értékvédelmi területen a területi védelem célja a területrész kialakult szerkezetének, úthálózatának, telekosztásának, a telek utcai határvonalának, a telkek méretének, a kialakult domborzati viszonyoknak és természetes növény megőrzése.

3. Védetté nyilvánítás, védettség megszüntetésének szabályai

4. § (1) A helyi védelem alá helyezést, továbbá annak megszüntetését az érték tulajdonosa (természetes és jogi személy egyaránt, a település önkormányzata és bármely természetes, vagy jogi személy egyaránt kezdeményezheti írásos formában, Hosszúpereszteg Község Önkormányzatának polgármesterénél.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a kezdeményező megnevezését;

b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;

c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, ill. telekrész);

d) a védendő érték rövid dokumentálását;

e) a kezdeményezés indokolását.

(3) A kezdeményezésben érintett örökségről - amennyiben nem áll rendelkezésre -, az önkormányzatnak jogszabályban foglalt tartalmi követelményeknek megfelelő értékvizsgálati dokumentációt kell készítenie, készíttetnie.

(4) A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján településképi szempontok figyelembevételével dönt a védetté való nyilvánítás, vagy védettség törlése tárgyában e rendelet módosítására irányuló eljárás lefolytatásáról, vagy annak elutasításáról, amely döntés megalapozására szakértőt / szakértőket vonhat be.

(5) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

b) a védett érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

d) vagy a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.

4. Nyilvántartási szabályok

5. § (1) A helyi védett értékekről Hosszúpereszteg Község Önkormányzatának nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendeletben meghatározottakon túl tartalmazza:

1. a védett értékhez fűződő korlátozásokat,

2. a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat,

3. a védett érték állapotfelmérésének adatait,

4. a helyreállítási javaslatot,

5. továbbá a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester gondoskodik.

6. § Védettség megszűnése esetén az utolsó ismert állapotot ábrázoló fényképes dokumentációt kell készíteni, mely a nyilvántartás részét kell képezze.

5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

7. § A rendelet mellékletében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló örökséget a tulajdonos, vagyonkezelője köteles jó karban tartani, állapotát településképhez illő méltó módon megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott örökség fennmaradását.

8. § A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

9. § (1) A meglévő épületek megőrizendők és csak gazdasági számításokon túl is indokolt műszaki avultság esetében, kizárólag a védelem megszűnése után bonthatók el.

(2) A bontást megelőzően az építményről részletes fotódokumentációt kell készíteni, valamint lehetőség szerint meg kell őrizni az értékes építészeti elemeket, tárgyakat.

III. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK (A településképi szempontból meghatározó területek megállapítás)

10. § Hosszúpereszteg település teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó, amely a következő területekre tagolódik:

1. Településközponti területek, egyéb zöldfelületek: a templom és környezete; az önkormányzati hivatal épülete; a Gércei óvoda Cifra Palota Tagóvodája; az óvoda és templom szomszédságában álló kiskereskedelmi egység a 675 hrsz.-en; az iskola, a művelődési ház és a sportpályák által határolt térrész, a 473/2 hrsz. földterület a rajta álló épületekkel, építményekkel, a vendéglő és környezete a 472 hrsz.-en; a 8-as főút déli oldalához kapcsolódó vendéglők; a 8-as főút északi oldalához kapcsolódó játszótér; a temetőterületek; a település közparkjai; továbbá a vízmű területe a Hunyadi utcában.

2. Kertes falu: a település belterületének lakóterületei.

3. Üdülőtelep: a Szajki-tavak utcái által határolt térrész és közterületei.

4. Ipari, gazdasági üzemterület: az egykori TSZ terület.

Természeti területek, egyéb külterületek: A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei, valamint a külterület erdőgazdálkodási területei, egyéb mezőgazdasági hasznosítású és kivett területe

11. § A 10. §-ban definiált településképi szempontból jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó települési egységek, településrészek lehatárolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

6. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

12. § Új épületek tömegarányait a környezetében lévő épületekhez illeszkedve, azok jellemző homlokzatszélességét, magasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell kialakítani.

13. § Közterületen található közjóléti berendezés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, kő, bontott tégla) eltérő anyaghasználattal. Kivételt képeznek ez alól a játszótéri játék-elemek, melyek természetesen a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően műanyag felépítménnyel is rendelkezhetnek.

14. § Közterületen álló közmű kapcsolószekrénye csak természetes anyagokkal (különösen kő, bontott tégla, kerámia cserép) takart módon építhető.

15. § (1) Belterületi új, vagy átépítésre kerülő utakon fasorokat kell telepíteni, a meglévőket meg kell őrizni, szükség esetén ki kell egészíteni.

(2) Meglévő fasorok kiegészítésénél, pótlásánál azonos fafajt kell alkalmazni, kivéve, ha településesztétikai okok, baleset elhárítás, vagy a fák egészségi állapota a fasor teljes cseréjét teszik szükségessé, illetve ha a fafaj allergén, vagy életfeltételei az adott területen nem kellően biztosítottak.

16. § Közterületen agresszív pollentermelő növényt a 4. mellékletben foglaltak alapján tilos ültetni.

17. § Légvezetékek alatt alacsony növekedésű, gömb alakú koronát nevelő faegyedek ültethetők.

18. § Összefüggő rendeltetésű területek, adott esetben az egyes közparkok beépítését egységes építészeti arculattal kell kialakítani.

7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

19. § Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) magas tetőre építése esetén a tetősíktól maximum 10 fokos kiemeléssel telepíthető.

20. § Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően, az üzlet homlokzatonkénti felületének 10%-át meg nem haladó méretben helyezhető el, kivéve

a) a sarki üzletet, ahol közterületenként 1 db helyezhető el;

b) továbbá azon üzletet, amely vendéglátóipari terasszal rendelkezik, ahol a napellenzőn korlátlan számú cégfelirat helyezhető el.

21. § (1) Tilos a közterületről látható homlokzatok, térfalak kialakítása során olyan színt, színeket használni, amelyek nem biztosítják a környező épületekhez, térfalakhoz való illeszkedést.

(2) Homlokzat és utcafronti kerítés színezésénél tilos a RAL 3000 – RAL 5026 (mélyvörös, lila, kék), a RAL 6026-6038 (opál zöld, gyöngyház zöld, világító zöld), a RAL 7001 (ezüstszürke) RAL 7008 (kekiszürke) színtartományba tartozó színárnyalatok.

(3) Oromzat fedetlen OSB lappal történő szigetelése csak ideiglenesen, felújítás, új építés ideje alatt megengedett.

22. § Telken belül csak talapzat nélküli áttört kerítés létesítése megengedett.

23. § Az utcai és a közterület felőli homlokzaton közmű csatlakozó- ill. mérő berendezés, klímaberendezés, turbókazán, központi porszívó szellőzőnyílása és kültéri berendezései nem helyezhetők el.

8. Településközponti területek, egyéb zöldfelületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

24. § Meglévő épület bővítése esetén az épület tömegében meghatározó gerincet kizárólag meglévő állapottól nem eltérő módon lehet kialakítani.

25. § (1) Épület tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb, 60°-nál meredekebb nem lehet.

(2) Tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.

(3) Tetőfedő anyagként csak kerámiacserép, vagy palafedés alkalmazható.

(4) Többszörösen összetett kúpos, toronyszerű, kupolás tető nem alakítható ki.

26. § Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós, drótfonatos, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal.

27. § Utcai homlokzaton erkély nem, csak loggia alakítható ki.

9. Kertes falu területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

28. § Lakóterületen az épületek csak magas-tetővel létesíthetők, a melléképítmények kivételével, amelyek alacsony hajlásszögű tetővel építhetőek. A tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet.

29. § Tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.

30. § Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós, drótfonatos, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal.

10. Üdülőtelepre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

31. § Épületek csak magas-tetővel létesíthetők, a melléképítmények kivételével, amelyek alacsony hajlásszögű tetővel építhetőek. A tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb, 60°-nál meredekebb nem lehet.

32. § Stégekek álló tárolók, horgász pihenőhelyek, egyéb közjóléti berendezések tetőfedése csak kerémiacseréppel, vagy ragasztott zsindelyes megoldással lehetséges.

33. § Stégeken álló tárolók szerkezete csak fa felhasználásával épülhet.

11. Szőlőhegyre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

34. § Épületek, melléképítmények csak magas-tetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb,60°-nál meredekebb nem lehet.

35. § Meglévő épület, építmény bővítése, átépítése esetén az épület tömegében meghatározó gerincet kizárólag meglévő állapottól nem eltérő módon lehet kialakítani.

36. § (1) Épület esetében tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.

(2) Tetőfedő anyagként csak kerámiacserép és betoncserép alkalmazható.

12. Ipari, gazdasági területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

37. § Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós és drótfonatos vadvédelmi, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal.

38. § Az épületek 8 méternél kisebb fesztávú csarnokszerkezetek esetében csak magastetővel létesíthetők, a tető hajlásszöge 45°-nál meredekebb nem lehet.

13. Természeti területek, egyéb külterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

39. § Épületnél, mellékrendeltetésű építménynél tetőhéjazatként a hagyományos égetett kerámiacseréptől eltérő anyag alkalmazása nem megengedett.

40. § (1) Épületek, melléképítmények csak magas-tetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb, 60°-nál meredekebb nem lehet.

(2) Épületek, melléképítmények tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.

41. § Főhomlokzaton erkély nem, csak loggia alakítható ki.

42. § Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós és drótfonatos vadvédelmi, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal.

43. § Erdőterületen kerítést létesíteni csak ideiglenesen, áttört formában, természetvédelmi, vad- és erdőgazdálkodási célból lehet.

14. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

44. § A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmasak az alábbi településképi szempontból meghatározó eltérő karakterű területek: Természeti területek, egyéb külterület, a 3. melléklet szerinti országosan védett területek, valamint védett földvárak területének kivételével.

45. § Föld feletti villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat rekonstrukciója, új villamoshálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat építése helyi művi védelem alatt álló épületen csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető

46. § (1) Új vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett.

(2) A település teljes területén villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat föld feletti építményei rekonstrukciója céljából nem megengedett a természetes fa anyagú oszloptól eltérő anyaghasználattal.

47. § Természeti területek, egyéb külterület településképi szempontból meghatározó területeken hírközlési építmény a tájképi, természetvédelmi szempontok figyelembe vételével, egyedi funkcióval (úgy, mint kilátó, les) kombináltan alakíthatók ki, természetes anyaghasználattal, tájba illeszkedő módon.

48. § (1) A közművezetéket és járulékos közműépítményt tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldás alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

(2) A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magas építményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak akkor helyezhető el, ha meglévő magas építményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet táj- és településképbe illeszkedően létesíthető.

(3) Új villamosenergia ellátási, táv- és hírközlő vezetékek külterületen csak terepszint alatti elhelyezéssel létesíthető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.

(4) Földgázvezetéket közterületen csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(5) A közműfejlesztésnél, építmény, út fejlesztésénél olyan megoldás engedélyezhető, amely nem veszélyezteti a kialakított fasor, faegyed életképességét, valamint nem jár a faegyed teljes gyökérzetének 25%-ot meghaladó sérülésével.

15. Reklámhordozókra vonatkozó egyedi követelmények

49. § (1) Hosszúpereszteg közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településkép védelméről § (1) Épületen maximum 2 m2 felületű reklám helyezhető el, az épületben folyó tevékenységgel összefüggően. Településközponti területek, egyéb zöldfelületek; Átalakuló falusias lakóterületek; Kertvárosias lakóterületek határához 100 m-nél közelebb reklámtorony nem helyezhető el.

(2) Az építési engedély és bejelentési eljárás alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága illeszkedjen a környezethez.

(3) Épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő és a településképi szempontból meghatározó karakterű terület építészeti arculatához illeszkedő cégér, cégtábla, cégfelirat létesíthető.

(4) Nem helyezhető el reklámhordozó berendezés műemléknek minősülő épületeken, valamint annak kerítésén.

(5) A helyi védett épületen hirdetés, reklám nem helyezhető el, csak az épületben működő cég felirata, legfeljebb 0,5 m² méretben.

50. § (1) Közterületen reklámhordozó berendezés kizárólag a rendeletben meghatározott utcabútoron, azaz utasvárón, kioszkon, közművelődési és egyéb célú hirdetőoszlopon, közérdekű molinón, reklámzászlón és közterület fölé nyúló árnyékoló berendezésen helyezhető el, kivéve kijelölt gyalogos átkelőhely és útkereszteződéstől számított 15 méteren belül.

(2) Üzlethelyiségenként és csakis a hivatalos nyitvatartási idő alatt legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas mobil megállító tábla helyezhető el közterületen, mely az üzlet bejáratától maximum 1,5 méterre állhat a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

51. § (1) Információs vagy más célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk,

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása,

d) idegenforgalmi és közlekedési információk,

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.

(2) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada az (1) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.

52. § Kizárólag kulturális szolgáltatásra (úgy mint kiállítás, rendezvény, egyéb kulturális és művelődési program) figyelmet felhívó a fal síkjára merőleges ideiglenes jellegű reklámmolinó méretkorlátozás nélkül, de környezetbe illeszkedő, gyalogos- és közúti forgalmat nem zavaró módon legkorábban a szolgáltatás időpontját megelőző két héttel helyezhető el, eltávolítani azt pedig legkésőbb a program, rendezvény, szolgáltatás zárását követő harmadik munkanapon kell.

53. § Kulturális szolgáltatás közelében lévő közterület – a közúti közlekedésről szóló törvényben leírtak figyelembe vétele mellett - felett átfeszített reklámmolinó legkorábban a szolgáltatás időpontját megelőző egy héttel helyezhető el, eltávolítani azt pedig legkésőbb a program, rendezvény, szolgáltatás zárását követő harmadik munkanapon kell.

54. § Tilos 3000K feletti hideg színű fénykibocsájtó forrásokat használni, továbbá szórásirányuk fentről-lefelé történjen, ha szükséges terelőernyőket is használjunk.

55. § Építési reklámhálót építési engedély, vagy egyszerű bejelentéshez kötött építkezés esetében csak az építés ideje alatt, csakis az építési állványzatra, magánszemély saját lakhatását biztosító építési tevékenységtől eltérő esetben az építési naplóban igazoltan lehet kihelyezni.

V. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

16. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

56. § (1) Kérelem esetén a polgármester településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről. A konzultációra a benyújtott kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül sor kerül.

(2) Kötelező szakmai konzultációt lefolytatni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek esetében.

57. § (1) A szakmai konzultációt írásban kell kérelmezni, a kérelmező lehet az ingatlantulajdonos, az építtető, a tervező. Lehetőség szerint az építtető minden esetben vegyen részt a szakmai konzultáción.

(2) Szakmai konzultáció során a polgármester emlékeztetőben rögzíti javaslatait és nyilatkozatait, melyet a konzultáció időpontjától számított 8 napon belül megküld kérelmező részére. Azon folyamatban lévő tájékoztatás, vagy konzultáció esetében, melyek mellékelt tervek alapján történnek, az emlékeztetőnek tartalmaznia kell a terveket is.

58. § A kérelemhez az esetben kell mellékelni a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet (továbbiakban: tervdokumentáció), amennyiben a kérelem már elkészült terv alapján lett benyújtva. Ellenkező esetben tervdokumentáció hiányában is elindulhat tájékoztatási, konzultációs folyamat.

59. § A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét, címét, értesítési címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát.

17. Településképi bejelentés eljárási szabályai

60. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez 1 példányban írásban benyújtott bejelentésre indul.

(2) A bejelentéshez a bejelentés tárgyától függően az alábbi munkarészeket kell mellékelni:

a) a bejelentő nevét,

b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,

c) a folytatni kívánt építési tevékenység, reklám, reklámhordozó elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését, reklámhordozó elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,

d) a tervezett építési tevékenység, reklámok, reklámhordozók vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát,

e) az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartamát,

f) az építményre helyezendő reklámhordozó esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot,

g) látványtervet vagy fotómontázst,

h) fotódokumentációt.

61. § A polgármester a tervezett tevékenységet – kikötéssel vagy anélkül – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről Korm. rendeletben foglaltak alapján hallgatással tudomásul veszi, vagy megtiltja az építési tevékenységet, vagy megszünteti az eljárást, majd a bejelentőt erről a tényről értesít.

18. Településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

62. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló Korm. rendelet alapján az alábbi építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek esetében:

a) Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.

b) Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.

c) Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

d) A kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.

e) Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

f) Emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.

g) Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.

h) Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése.

63. § A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének módosítása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

a) a korábbi rendeltetéshez képest a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek, rakodóhely kialakítását teszi szükségessé;

b) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet;

c) jelentős mértékben érinti a kapcsolódó közterületen a közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmat;

d) reklámok, reklámhordozók elhelyezésével jár.

19. Településképi kötelezési eljárás

64. § (1) A polgármester a településképi szempontok érvényesítése érdekben településképi kötelezési eljárást folytat le amennyiben:

a) az ingatlan tulajdonosa az építési tevékenységek esetében a rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette.

b) az ingatlan tulajdonosa a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó tevékenység esetében településképi bejelentési eljárás lefolytatását elmulasztotta.

c) a bejelentő a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltakat megszegte.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a reklámok, reklámhordozók elhelyezésre vonatkozó jogszabályokban meghatározott tilalmak megszegése és kötelezettségek elmulasztása, továbbá a jogszerűtlenül elhelyezett reklámok, reklámhordozók eseteire sem.

(3) Az (1) bekezdés a)-c) pontok elkövetőjét első alkalommal történő elkövetés esetén az önkormányzat polgármestere figyelmeztetésben részesíti a jogsértő állapot megszüntetésére az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való kötelezés mellett, határidő megjelölésével.

20. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja

65. § (1) Amennyiben a 64. § (3) bekezdésben meghatározott kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a kötelezettel szemben legkevesebb 10 000 forint, természetes személyek esetén 200 000 forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 1 000 000 forint felső határral rendelkező közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírságot szab ki a jogsértő állapot megszüntetésére az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való ismételt kötelezés mellett, új határidő megjelölésével.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott ismételt kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, és az ügyfél a polgármester végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható.

(3) A bírság mértékének meghatározásakor a polgármester által a mérlegelés a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvényben foglaltak alapján a jogsértés jellegére való tekintettel történik.

(4) A településkép-védelmi bírság az önkormányzat bevételét képezi.

(5) A bírság befizetési határideje a határozat közlésétől számított 15 nap.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (Hatálybalépés)

66. § Ez a rendelet 2020. január 1. napján lép hatályba. 67. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Hosszúpereszteg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2017. (XII.08.) önkormányzati rendelete A reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről, tilalmáról, és a településképi bejelentési eljárásról

1. melléklet a 8/2019. (XII. 12.) önkormányzati rendelethez

A TELEPÜLÉS HELYI EGYEDI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÖRÖKSÉGEINEK JEGYZÉKE

1a. null

2. melléklet a 8/2019. (XII. 12.) önkormányzati rendelethez

Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának térképi kimutatása

1a. null

1b. null

3. melléklet a 8/2019. (XII. 12.) önkormányzati rendelethez

Országos védelem alatt álló természeti területek és objektumok kimutatása

1a. null