Lukácsháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (XI. 3.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2023. 12. 13- 2024. 10. 10 18:30

Lukácsháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (XI. 3.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról1

Hatályos: 2023. 12. 13- 2024. 10. 10 18:30

Lukácsháza Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, továbbá a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Lukácsháza Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 9724 Lukácsháza, Szombathelyi út 2.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Lukácsháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Lukácsháza község közigazgatási területe.

2. § Az Önkormányzat jelképei: a település címere, zászlója, pecsétje. Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

4. § A települési önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat a település lakossága a megválasztott képviselőkből álló képviselő-testület útján gyakorolja.

5. § (1) Az önkormányzat testvér-települési kapcsolatot tart fenn Csíkkozmás településsel (Románia).

(2) Az önkormányzat belföldön testvér-települési kapcsolatot tart fenn Rezi községgel (Zala megye)

(3) A polgármester kezdeményezésére a kül- és belföldi kapcsolatok tovább bővíthetők.

6. § (1) Az önkormányzat a jogszabályok keretei között önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

(2)2 Az önkormányzat jogi személy, feladat és hatáskörei a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület - a jogszabályok keretei között - egyes hatásköreit a polgármesterre vagy bizottságaira átruházhatja. Az átruházott hatáskörök jegyzékét az 5. számú melléklet tartalmazza, melynek folyamatos karbantartásáról a jegyző köteles gondoskodni, a szükséges módosításokra vonatkozó javaslat megtételével.

(3) Az önkormányzat a helyi közszolgáltatások körébe tartozó feladatai ellátását más helyi önkormányzattal létrehozott társulás útján is megoldhatja.

(4) Az önkormányzat más helyi önkormányzattal létrehozott, társulás útján ellátandó feladat és hatásköreit ezen rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(5) A hatásköri jegyzékek naprakész állapotban tartásáról a jegyző köteles gondoskodni.

7. § (1) A képviselő-testület hat képviselőből és a lakosság által közvetlenül választott polgármesterből áll.

(2) A képviselő-testület elnöke a polgármester.

(3) Az önkormányzat szervei:

a) Képviselő-testület,

b) képviselő,

c) polgármester,

d) alpolgármester,

e) Képviselő-testület bizottsága,

f) Képviselő-testület hivatala: Lukácsházi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, melynek Kőszegszerdahelyen állandó kirendeltsége működik,

g) jegyző.

8. § (1) A polgármester a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vonatkozó programot köteles a képviselő-testület elé terjeszteni.

(2) A programnak tartalmaznia kell:

a) a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait,

b) a helyi közügyek, közszolgáltatások megoldásában feladatot vállaló önszerveződő lakossági szervezetek támogatásának lehetőségeit, formáját,

c) a község bel- és esetleges külföldi kapcsolatainak alakítását.

(3) A program elfogadásához a megválasztott települési képviselők minősített többségű egyetértő szavazata szükséges.

9. § (1) A képviselő-testület - a polgármester előterjesztése alapján a tárgyév január végéig éves munkatervet készít.

(2) A munkaterv elkészítésekor a választási ciklus programját, a bizottságok, a társadalmi szervezetek, az önkormányzati intézmények, valamint a közszolgáltatást nyújtó szervezetek és gazdálkodó egységek vezetőinek javaslatát figyelembe kell venni. A tervezetbe fel nem vett javaslatokról a képviselő-testület és a javaslattevőt rövid indoklással tájékoztatni kell.

(3) A más helyi önkormányzattal létrehozott társulás útján ellátott feladatot tárgyaló testületi ülés időpontját - amennyiben közös testületi ülés látszik szükségesnek - a társulásban résztvevő önkormányzattal egyeztetni kell.

(4) A munkaterv tartalmazza:

a) a fő feladatokat, célkitűzéseket és azok megvalósításához szükséges teendőket,

b) a testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét, a napirendek előadóit, a napirendhez tanácskozási joggal meghívottak körét,

c) azoknak a napirendeknek a meghatározását, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani, vagy bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni,

d) a közmeghallgatás helyét, időpontját,

e) a tervezhető lakossági fórumok témáját, helyét, időpontját,

f) egyéb szervezési feladatokat.

(5) A jóváhagyott munkatervet a képviselő-testület tagjainak és az állandó meghívottaknak meg kell küldeni.

10. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülést tart.

(2) A képviselő-testület ülését

a) tizenöt napon belül össze kell hívni legalább két képviselő vagy a képviselő-testület bizottsága napirendet tartalmazó indítványára,

b) nyolc napon belül össze kell hívni a társulás útján ellátott feladatok ügyében a társulásban résztvevő önkormányzat(ok) képviselő-testületének indítványára,

c) három napon belül kell összehívni a polgármester vagy az a) és b) pontban megjelöltek indítványára a halaszthatatlanul sürgős ügyekben.

11. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester - akadályoztatása esetén az alpolgármester - hívja össze.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök testületi tag hívja össze és vezeti le.

(3) A képviselő-testületi ülés általában nyilvános. Zárt ülés tartásának szabályait jogszabály állapítja meg.

(4) Az ülést úgy kell összehívni, hogy a meghívót és az előterjesztéseket a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak legalább öt nappal az ülés előtt kézhez kapják.

(5) A polgármester az ezen rendeletben előírtakon túl az előterjesztő javaslatára határoz arról, hogy a napirend tárgyalásához kit, illetve mely szervezet képviselőjét hívja meg tanácskozási joggal.

(6) Tanácskozási joggal meg kell hívni minden testületi ülésre a tárgyban érintett önkormányzati intézmény vezetőjét és a háziorvost.

(7) A 10. § (2) bekezdés c) pontja esetében az ülés az írásos anyag mellőzésével, rövid úton is összehívható (telefon, személyes meghívás), a napirendet ebben az esetben szóban ismertetni kell.

(8) Az ülés időpontját, helyét és napirendjét a meghívó kiküldésével egy időben a hirdetőtáblákon közzé kell tenni.

(9) Az érintett a zárt ülés meghatározott részére is meghívható. Több ellentétes érdekű érintett esetén az érintetteket a képviselő-testület külön-külön hallgatja meg, ezt a meghívójukban jelezni kell.

(10) Zárt ülésre az érintett meghívása kötelező, amennyiben az érintett meghallgatása szükséges, továbbá a döntés meghozatala függ az általa közölt adattól vagy nyilatkozattól.

12. § (1) A meghívó tartalmazza

a) az ülés időpontját, helyét,

b) napirendjét,

c) napirendi pontonként az előterjesztő nevét, beosztását, annak megjelölését, ha az előterjesztés szóban történik,

d) kiadásának idejét, a polgármester aláírását.

(2) A meghívóhoz az írásbeli előterjesztéseket, valamint a szóbeli előterjesztések határozati javaslatait mellékelni kell.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alól a 10. § (2) bekezdés b) és c) pontja alá tartozó esetekben el lehet térni, az írásos anyagot az ülés megkezdéséig kell a képviselőkhöz és a tanácskozási joggal meghívottakhoz eljuttatni, illetve részükre átadni.

13. § (1) A képviselő-testület ülésére szóban vagy írásban lehet előterjesztést tenni.

(2) Az előterjesztéshez kapcsolódó határozati javaslatot szóbeli előterjesztés esetén is írásba kell foglalni.

(3) Kötelező írásos előterjesztést készíteni

a) választási ciklus időtartamának programjáról,

b) a képviselő-testület éves munkatervéről,

c) az önkormányzati rendelet tervezetéről,

d) a költségvetési tervről és a zárszámadásról,

e) a más önkormányzatokkal, szervekkel és szervezetekkel kötendő megállapodások tervezetéről,

f) hitelfelvételi javaslatról.

(4) Az előterjesztés főbb elemei az önkormányzati rendelet tervezetének kivételével

a) az első rész

aa) a tárgy pontos meghatározása,

ab) annak megjelölése, hogy a téma szerepelt-e már napirenden, ha igen, milyen döntést hoztak,

ac) annak indoklása, miért vált szükségessé a téma megtárgyalása,

ad) azoknak a körülményeknek és összefüggéseknek ismertetése, melyek a döntés meghozatalát indokolják,

ae) fel kell tüntetni a végrehajtáshoz szükséges dologi eszközöket, költségkihatásokat, azok fedezeti forrásait.

b) a második rész, a határozati javaslat

ba) csak egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből állhat, nem tartalmazhat indokolást,

bb) konkrétnak, érthetőnek kell lennie,

bc) alternatív javaslatot kell előterjeszteni, ha többféle megoldás lehetséges, ilyenkor az eltérő tartalmi határozati javaslatokat külön-külön kell megfogalmazni,

bd) tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megjelölését, a végrehajtás és az esetleges időközi beszámolás határidejét.

(5) Az előterjesztés az önkormányzati rendelet-tervezet esetén szintén két részből áll

a) az első rész a rendelet tervezete,

b) a második rész a rendelet-tervezet indoklása, melynek összeállítása során a (4) bekezdés a) pontjában foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

14. § (1) Az egyes napirendek írásos előterjesztésének terjedelme, az önkormányzati rendelet-tervezet kivételével, öt gépelt oldalnál több nem lehet.

(2) Az előterjesztés mellékletét képező táblázatok, térképek és a szerződés tervezetek az öt oldalba nem számítanak bele.

15. § (1) Az írásbeli előterjesztést, valamint a szóbeli előterjesztés határozati javaslatát, a 10. § (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt esetek kivételével - a képviselő-testület ülése előtt legalább 8 nappal el kell készíteni.

(2) Az előterjesztés tartalmáért és az elkészítés határidejének betartásáért a napirend előterjesztője felelős.

(3) A határozati javaslatok törvényességét a jegyző köteles az írásos anyag kiküldése előtt megvizsgálni.

16. § Határozat hozatalát kezdeményezheti a polgármester, alpolgármester, a képviselő-testület tagjai valamint a jegyző, aljegyző. Határozati javaslat a testületi ülésen szóban is előterjeszthető.

17. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester (a továbbiakban: az ülés elnöke) vezeti.

(2) Az ülés megkezdésekor az ülés elnöke számszerűen megállapítja, hogy az ülés határozatképes-e és azt az ülés végéig folyamatosan figyelemmel kíséri.

(3) Az ülés határozatképes, ha a megválasztott képviselők több mint a fele jelen van.

18. § (1) A képviselő-testület döntéseit, a jogszabályban foglalt esetek kivételével, nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel hozza meg.

(2) Névszerinti szavazást kell tartani, ha azt a képviselő-testület jelenlévő tagjai legalább harmada indítványozza és a testület egyszerű szavazattöbbséggel elfogadja.

(3) Titkos szavazást lehet tartani mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést kell tartani vagy zárt ülés tartható. A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester, vagy bármelyik települési képviselő. Elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) Szavazategyenlőség esetén a napirend előterjesztője jogosult legfeljebb három percben az előterjesztett vagy a vita során kialakított határozati javaslat elfogadásának célszerűségét indokolni, ezt követően a szavazást meg kell ismételni.

(5) Ismételt szavazategyenlőség esetén a napirend újbóli tárgyalására tizenöt napon belüli időpontra a testületi ülést újból össze kell hívni.

(6) A név szerinti szavazásnál a jegyző az elkészített névjegyzék, amely tartalmazza a név szerinti szavazás tárgyát, alapján felolvassa azt egyenként, a képviselő-testület tagjai nevük elhangzása után „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, melyet a jegyző a névjegyzéken rögzít. A név szerinti szavazás eredményét tartalmazó jegyzéket a polgármester és jegyző aláírásukkal hitelesítik, és a jegyzőkönyvhöz csatolják.

(7) A titkos szavazást három tagú szavazatszámláló bizottság bonyolítja le, melynek tagjai csak képviselők lehetnek. A szavazás szavazólapok és urna igénybevételével történik, szükség esetén szavazóhelyiség igénybevételével.

(8) A szavazatszámláló bizottság értékeli a szavazólapokat, majd a szavazásról jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza a szavazás helyét, idejét, a bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás eredményét, a jegyzőkönyvvezető nevét. A jegyzőkönyv aláírását követően a szavazás eredményéről jelentést tesz a bizottság elnöke a képviselő-testület előtt.

19. § A megválasztott képviselők több mint felének szavazata (minősített többség) szükséges a jogszabályokban meghatározottakon túl

a) a helyi népszavazás kiírásához,

b) a költségvetés megállapításához és végrehajtása elfogadásához,

c) a helyi adó megállapításához,

d) a hitelfelvételhez és kötvénykibocsátáshoz,

e) intézmény alapításához, megszüntetéséhez és átszervezéséhez,

f) gazdasági társulásban való részvételhez,

g) a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához, kiegészítéséhez és módosításához,

h) a településrendezési terv elfogadásához, módosításához,

i) eljárás kezdeményezéséhez az Alkotmánybíróságnál.

20. § (1) Sürgősségi indítványt az ülést megelőző munkanapon tizenkettő óráig írásban, megalapozottságát röviden indokolva a polgármesterhez címezve lehet a polgármesterhez, távollétében a jegyzőhöz benyújtani.

(2) A sürgősségi indítvány előterjesztésére a 10. § (2) bekezdésében megjelöltek jogosultak.

(3) A sürgősségi indítvány csak akkor kerülhet testületi ülésre, ha annak tárgya olyan ügy, mely a képviselő-testület hatáskörébe tartozik és egyébként megtárgyalására rendkívüli ülés összehívása lenne indokolt.

(4) A sürgősségi indítvány elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szavazattöbbséggel határoz.

(5) Az elfogadott sürgősségi indítványt a napirend első pontjaként kell megtárgyalni.

(6) Az elutasított sürgősségi indítvány megtárgyalásának időpontjáról vagy tárgyalásának mellőzéséről a képviselő-testület egyszerű szavazattöbbséggel dönt.

21. § (1) A napirendet az ülés elnöke terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szavazattöbbséggel határoz.

22. § (1) A napirend tárgyalásának megkezdése előtt az ülés elnöke tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről, a tett intézkedésekről, az interpellációkra adott válaszokról. A beszámoló írásban is kiadható.

(2) A tájékoztató elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

23. § (1) A napirend egyes pontjait, a képviselő-testület által elfogadott sorrendben, a meghívóban megnevezett személy terjeszti elő.

(2) Az egyes napirendek szóbeli előterjesztésének időtartama a harminc percet nem haladhatja meg.

(3) Az írásos előterjesztésekhez legfeljebb tíz perc időtartamú szóbeli kiegészítés tehető. A kiegészítés nem ismételheti az írásos előterjesztésben foglaltakat, nem érinthet új kérdéseket, kivéve, ha azt jogszabályi változás vagy más előre nem látott esemény szükségessé teszi.

(4) A napirend előadójához a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, melyekre a vita előtt válaszolni kell.

(5) A vita során, annak szükségtelen elhúzódása miatt, az ülés elnöke vagy a képviselők javaslatot tehetnek a hozzászólások időtartamának korlátozására, illetve a vita lezárására. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(6) Az ülés elnöke az ülésen résztvevő érdeklődőknek hozzászólási jogot adhat.

(7) A vita lezárása után, de még az elnöki összefoglaló előtt, a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra.

(8) Ha a jegyző igényli, a határozathozatal előtt biztosítani kell, hogy törvényességi észrevételt tehessen.

(9) Amennyiben a jegyző észleli, hogy a képviselő-testület jogszabálysértő határozatot vagy rendeletet fogadott el, lehetőleg azonnal szóban, de legkésőbb a következő ülésig írásban jeleznie kell azt a képviselő-testületnek, kifejtve, hogy mely jogszabályi rendelkezéssel ellentétes az elfogadott döntés, részben vagy egészben. Ismertetnie kell a jogszabálysértő döntés következményeit.

24. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén, közeli hozzátartozójára is kiterjedően, bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására, annak ismertté válását követően azonnal, a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi és Jogi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a képviselő tiszteletdíját legfeljebb a felével, legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti.

(6) A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

25. § (1) Az ülés elnökének összefoglalója a vita lényegét tömören összegezi, érdemben kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot, rendelet-tervezet érintő valamennyi érdemi felvetésre.

(2) Az ülés elnöke a határozati javaslatokat (a rendelet-tervezet érintett rendelkezéseit) egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szerepelő határozati (rendelet-tervezeti) javaslatokról kell dönteni.

(3) A szavazás eredményének számszerű megállapítása után az ülés elnöke kihirdeti a határozatot (rendeletet).

(4) A zárt ülésen hozott közérdekű adatot tartalmazó határozatot nyilvános ülésen ismertetni kell. A határozat ismertetése során az érintett hozzájárulása nélkül személyes adat nem hozható nyilvánosságra.

(5) Amennyiben a képviselő-testület, határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt, két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester, a képviselő-testület kizárólagos döntési hatáskörébe tartozó ügyeinek kivételével, halasztást nem tűrő valamennyi ügyben döntést hozhat.

(6) Amennyiben a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan ügyben, a képviselő-testület kizárólagos döntési hatáskörébe tartozó ügyeinek kivételével, döntést hozhat. A döntésről a polgármester soron követő ülésen köteles beszámolni.

26. § (1) A képviselők az ülés megkezdéséig nyújthatják be interpellációjukat az ülés elnökének. Az interpellációt az ülés elnöke ismerteti.

(2) Az interpelláció címzettje a választ az ülésen, amennyiben ez nem lehetséges tizenöt napon belül írásban köteles a képviselőnek megadni.

(3) Az írásban adott választ a következő testületi ülésen ismertetni kell.

(4) A válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő véleményének meghallgatása után a képviselő-testület egyszerű szavazattöbbséggel dönt.

27. § (1) A napirend és az interpelláció(k) lezárása után a képviselők a települést és a lakosságot érintő bejelentéseket tehetnek és kérdéseket vethetnek fel.

(2) A bejelentések alapján tett intézkedésekről a polgármester a következő ülésen számol be.

(3) A kérdésre az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

28. § Az ülés elnökének feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek keretében

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,

b) rendre utasítja azt, aki a testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít,

c) ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti – képviselő kivételével – a rendbontót.

29. § (1) A jegyzőkönyv egy eredeti példányban készül, melynek törvény szerinti határidőn belüli elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza

a) az ülés helyét és idejét,

b) az ülésen megjelent, az igazoltan és igazolatlanul távollevő képviselő-testületi tagok, valamint a tanácskozási joggal jelenlévők és a meghívás ellenére távol maradók nevét,

c) a határozatképesség megállapítását,

d) a meghívótól eltérő napirendi javaslatokat, a szavazás eredményét,

e) az elfogadott napirendet,

f) napirendi pontonként

fa) az előterjesztő nevét, a szóbeli előterjesztések és kiegészítések rövid tartalmát,

fb) a kérdések, a hozzászólások, valamint az adott válaszok rövid tartalmát, a kérdést feltevő, hozzászóló és a válaszadó nevét,

fc) minden, a döntés meghozatalában lényeges tényt és körülményt,

fd) a szavazás számszerű eredményét,

fe) a hozott határozatok szó szerinti szövegét,

g) az interpellációk, bejelentések, kérdések rövid tartalmát, a feltevő nevét, a válaszok rövid tartalmát, a válaszadó nevét, a hozott határozatok szó szerinti szövegét,

h) a jegyzőkönyvet az ülés elnöke és a jegyző írja alá.

(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak az ülésen tanácskozási joggal résztvevők, amennyiben az ülésen részt vett a tárgyban közvetlenül érdekelt, a jegyző, aljegyző és a Vas megyei Kormányhivatal vezetője, illetve megbízottja tekinthet be.

30. § (1) A jegyzőkönyv egy példányát az ülést követő tizenöt napon belül a Vas Megyei Kormányhivatalnak kell megküldeni.

(2) A jegyzőkönyv elkészültét követően papír alapon a Közös Önkormányzati Hivatalban tizenöt napra közszemlére, továbbá elektronikus úton közzé kell tenni. Nem lehet közszemlére tenni a zárt ülések jegyzőkönyvét.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát a jegyző kezeli, amelyhez mellékelni kell

a) a meghívót és mellékleteit,

b) a jelenléti ívet,

c) minden olyan írásos anyagot, melyet a képviselő-testület tagjai az ülés megkezdéséig, annak az ülésen való tárgyalása érdekében kézhez kaptak.

(4) Az eredeti jegyzőkönyveket és mellékleteit a jegyző évente bekötteti és gondoskodik biztonságos őrzéséről.

31. § (1) A képviselő-testület a fontosabb feladatkörök, a közszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásának segítésére a következő bizottságokat hozza létre

a) Ügyrendi és Jogi Bizottság, amely három tagú,

b) Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság, amely három tagú.

(2) A bizottságok feladatkörét ezen rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) A képviselő-testület esetenkénti feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Működésükre értelemszerűen alkalmazni kell a bizottságok szabályait.

32. § (1) A bizottság elnökét és tagjait, a polgármester előterjesztése alapján, a képviselő-testület egyszerű szavazattöbbséggel választja meg.

(2) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a képviselők közül kell megválasztani.

(3) A bizottságba tagként a községben élő, a feladatkör szerinti szakemberek választhatók be. Jelölésükre a községben működő intézmények, lakossági, társadalmi és gazdálkodó szervezetek is tehetnek javaslatot.

(4) A bizottság tagjainak jogai és kötelezettségei azonosak.

(5) A képviselő több bizottság elnökének, tagjának megválasztható.

(6) A bizottsági tagság a képviselőkre vonatkozó szabályok szerint szűnik meg.

33. § (1) A bizottság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik.

(2) A bizottság ülését annak elnöke hívja össze.

(3) Az ülésre szóló meghívót a tagoknak és a napirend tárgyalásában érdekelteknek legalább az ülés előtt három nappal meg kell küldeni.

(4) A meghívó tartalmazza

a) az ülés időpontját és helyét,

b) a napirendet és az előadók nevét,

c) a bizottság elnökének aláírását.

(5) Rendkívüli esetben a bizottság rövid úton (személyesen, telefonon) az ülés előtt legkésőbb egy nappal is összehívható.

(6) Össze kell hívni a bizottsági ülést

a) tagjainak legalább egyharmadának, a napirendet is tartalmazó indítványára,

b) a polgármester indítványára,

c) ha a képviselő-testület elrendeli.

34. § (1) A bizottság ülését elnöke, akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott tag vezeti.

(2) A bizottság döntéseit egyszerű szavazattöbbséggel hozza meg.

(3) Határozatképtelenség esetén a bizottság ülését három napon belüli időpontra kell összehívni.

35. § (1) A bizottságok általános feladatai

a) feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntését,

b) ellenőrzi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,

c) dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben.

(2) A bizottság feladatai ellátása érdekében

a) tájékoztatást kérhet a polgármesteri hivataltól,

b) megtekintheti a tárgyalásra kerülő napirend alapiratait.

36. § (1) A bizottság üléséről tizenöt napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát a polgármesternek kell átadni.

(2) A jegyzőkönyv formájára és tartalmára a 29. § (2) bekezdés a)–f) pontjaiban és a 30. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell.

(3) A jegyzőkönyvet a bizottsági ülés elnöke és a jegyzőkönyv vezetésével megbízott személy írja alá.

37. § (1) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el, megszervezéséről a jegyző köteles gondoskodni.

(2) A bizottság ülésén, ha a bizottság igényt tart rá, a Közös Önkormányzati Hivatal adott ügykör szerinti szakfeladatot ellátó dolgozója köteles részt venni és a szükséges tájékoztatást megadni.

38. § (1) A polgármester tisztségét főállású munkaviszonyban látja el.

(2) A polgármester fő feladatai

a) az önkormányzat demokratikus működésének, széleskörű nyilvánosságnak a biztosítása,

b) a településfejlesztés és a közszolgáltatások szervezése,

c) a képviselők és a képviselő-testület bizottságai munkájának segítése,

d) együttműködés a társadalmi szervezetekkel a lakosság önszerveződő közösségeivel.

39. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ, aki a polgármester irányításával látja el feladatát.

(2) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásként látja el.

40. § (1) A polgármester illetményét, a jogszabályi keretek között az ügyrendi és jogi bizottság javaslatára, a képviselő-testület állapítja meg.

(2) Az alpolgármester részére a képviselő-testület tiszteletdíjat állapít meg.

(3) A polgármestert, alpolgármestert és a képviselőket feladataik ellátásával összefüggésben, jogszabályban meghatározott összegű költségtérítés illeti meg.

41. § Az önkormányzati képviselő és a polgármester megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január elsejétől számított harminc napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

42. § (1) A vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatait az Ügyrendi és Jogi Bizottság látja el.

(2) A vagyonnyilatkozatok nyilvántartásának szabályait a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

43. § (1) Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást bárki kezdeményezhet.

(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az Ügyrendi és Jogi Bizottság felhívja a képviselőt, polgármestert a saját, vagy a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok haladéktalan bejelentésére. A képviselő, a bizottság elnökének a felhívására köteles a bejelentést írásban megtenni.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről az Ügyrendi és Jogi Bizottság a képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatja.

(4) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a vagyonnyilatkozat eljárással kapcsolatos döntés.

(5) A képviselő-testület zárt ülést tart a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

44. § (1) Cák, Gyöngyösfalu, Kőszegdoroszló, Kőszegpaty, Kőszegszerdahely, Lukácsháza, Nemescsó, Pusztacsó községek Képviselő-testületei a Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 84. § (1) bekezdésébe foglaltak ellátására közös önkormányzati hivatalt alakítottak és tartanak fenn.

(2) A közös hivatal székhelye: 9724 Lukácsháza, Szombathelyi u. 2.

45. § (1) A jegyző feladatát és a közös hivatal szervezetét, működési rendjét a jogszabályokban szabályozottakon túlmenően az alapító önkormányzatok képviselő-testületeinek megállapodása tartalmazza.

(2) A jegyző és a közös hivatal ügyfélfogadásának rendjét papír alapon és elektronikus formában közzé kell tenni.

(3) A jegyző és aljegyző egyidejű tartós akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetén feladatukat a Lukácsházi Közös Önkormányzati Hivatal lukácsházi székhelyén az anyakönyvi feladatok ellátásával megbízott igazgatási feladatokat ellátó ügyintéző látja el.

46. § A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkothat

a) a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére,

b) törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására.

47. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását a polgármester, alpolgármester, a képviselő-testület tagjai, jegyző és aljegyző, az intézményvezetők, valamint a településen működő civil szervezetek kezdeményezhetik.

(2) . A kezdeményezést írásban kell benyújtani, a szabályozás tárgykörének, céljának és várt hatásának megjelölésével és indokolással.

48. § (1) A polgármester a rendeletalkotás kezdeményezését a képviselő-testület ülésén ismerteti.

(2) a képviselő-testület egyszerű szavazattöbbséggel határoz

a) a kezdeményezés elfogadásáról vagy elutasításáról,

b) a rendeletben szabályozandó főbb kérdésekről,

c) ha megbízza az előkészítésért felelős bizottságot vagy személyt,

d) ha meghatározza a rendelet előkészítésének rendjét, az egyeztetési kötelezettségeket, vitafórumokat,

e) a lakosság széles körét érintő rendelettervezet esetén a lakosság véleménye kikérésének módjáról és időpontjáról,

f) a rendelettervezet elkészítésének határidejéről,

g) a rendelettervezet testület elé terjesztésének határidejéről.

(3) A rendelet-tervezet szakmai előkészítése, törvényességének biztosítása a jegyző feladata.

49. § A rendelet-tervezet előterjesztésekor az előterjesztő tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés során elhangzott, de a tervezetben nem szereplő valamennyi javaslatról.

50. § A rendelet, a külön jogszabályban meghatározott eljárásban, külön jogszabályban meghatározott mértékéig, a rendelkezéseit megszegőkkel szemben szankciókat írhat elő.

51. § (1) A rendeletben rendelkezni kell hatályba lépésének időpontjáról.

(2) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

52. § (1) A rendelet hiteles szövegét az elfogadását követő 8 napon belül a jegyző szerkeszti és teszi közzé a helyben szokásos módon, megküldi a jogszabályban meghatározott szervezeteknek.

(2) A hatályos rendeletek nyilvántartásáról, megőrzéséről a jegyző gondoskodik.

53. § A rendeletek hatályosulását, időszerűségét a képviselő-testület a bizottságok közreműködésével folyamatosan ellenőrzi.

54. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, és közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hirdetőtáblákon és a helyi televízió útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.

(5) A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvényben előírt módon kell intézni. Az érdekelteket tájékoztatni kell az elintézés módjáról.

55. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében, az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából, községi gyűlést (polgárok gyűlését) hívhat össze.

(2) A községi gyűlés tartása során

a) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hirdetőtáblákon és a helyi televízió útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

b) A gyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit.

c) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

56. § (1) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározottakon túl helyi népszavazást rendelhet el minden olyan ügyben, amely

a) a település egészét vagy egy részét érinti,

b) eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik,

c) nem ütközik a népszavazás kiírását korlátozó rendelkezésekbe.

(2) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti

a) az önkormányzati képviselők legalább egynegyede,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) legalább száz választópolgár.

(3) A helyi népszavazásra irányuló kezdeményezésről a képviselő-testület a legközelebbi ülésen, de legkésőbb harminc napon belül dönt.

57. § (1) A helyi népszavazást az elrendelésétől számított két hónapon belül, egy munkaszüneti napon kell megtartani.

(2) A helyi népszavazás lebonyolítására és eredményének megállapítására a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényt kell alkalmazni.

58. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg. Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl, milyen önként vállalt feladatot lát el.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő rendeletet külön törvény rendelkezésének megfelelően kell megalkotni.

(3) A Képviselő-testület a költségvetési koncepció tárgyalásakor dönt arról, hogy szükséges-e a költségvetési rendeletet több fordulóban tárgyalni.

(4) A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően külön törvényben meghatározott gazdasági programot kell előterjeszteni, melynek elemei

a) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv,

b) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés,

c) az elemzés és helyzetfelmérés során számításba veendők a bevételi források, azok bővítésének lehetőségei, a kiadási szükségletek, azok gazdaságos célszerű megoldásainak meghatározása,

d) az igények és célkitűzések egyeztetése,

e) a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása,

f) a várható döntések hatásainak előzetes felmérése,

g) külön jogszabály által meghatározott kötelező elemek.

59. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan elszámol. A polgármester közmeghallgatás keretében minden évben tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.

60. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére külön rendelkezések irányadók. Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről társulás útján gondoskodik.

(2) A jegyző köteles olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszert működtetni, mely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

(3) Az intézményi gazdálkodás ellenőrzését a belső ellenőrzésen túl a Közös Önkormányzati Hivatal végzi.

61. § Az Önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

62. § (1) Ezen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Lukácsháza község Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 6/1995. (VII. 7.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet3

Az önkormányzat társulásai

1. társulások

A

B

C

1

társulás megnevezése

székhelye

feladat, hatáskör

2

Lukácsházi Óvodafenntartó Társulás

Lukácsháza

óvodai ellátás, bölcsödei ellátás, gyermekétkeztetés

3

Lukácsházi Közös Önkormányzati Hivatal

Lukácsháza

önkormányzati igazgatás

4

Nyugat-Dunántúli Regionális
Hulladékgazdálkodási Önkormányzati
Társulás

Szombathely

nem veszélyes hulladék gyűjtése

2. Szerződés alapján vállalkozásban ellátott feladatok

A

B

C

D

1

társulás megnevezése

székhelye

feladat, hatáskör

társuló önkormányzatok

2

Háziorvosi szolgálat

Lukácsháza

felnőtt egészségügyi ellátás

Gyöngyösfalu, Kőszegpaty, Lukácsháza,
Nemescsó, Pusztacsó

3

Házi Gyermekorvosi szolgálat

Lukácsháza

gyermek egészségügyi alapellátás

Gyöngyösfalu, Kőszegpaty, Lukácsháza, Nemescsó, Pusztacsó, Bozsok, Cák,
Kőszegdoroszló, Kőszegszerdahely, Velem

4

Fogorvosi Szolgálat

Kőszeg

fogászati alapellátás

Kőszegpaty, Lukácsháza, Nemescsó, Pusztacsó, Bozsok, Cák, Kőszegdoroszló,
Kőszegszerdahely, Velem

5

Sartoris Szeretetszolgálat

Nemescsó

szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás

Gyöngyösfalu, Kőszegpaty, Lukácsháza, Nemescsó, Pusztacsó, Cák, Kőszegdoroszló,
Kőszegszerdahely

2. melléklet

A bizottságok feladatköre

1. Ügyrendi és Jogi Bizottság

a) döntésre előkészíti az összeférhetetlenségi ügyeket;

b) lebonyolítja a titkos szavazást, megállapítja eredményét;

c) javaslatot tesz a polgármester illetményének megállapítására;

d) véleményezi a település életében meghatározó rendeletek tervezetét;

e) figyelemmel kíséri a rendeletek érvényességét, kezdeményezi szükség szerint a módosításukat;

f) figyelemmel kíséri a testületi határozatok végrehajtását;

g) a képviselőtestület határozata vagy saját döntése alapján feladatkörében ellenőrzést végez.

h) képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése,

i) a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása,

j) a vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását,

k) a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása a képviselő-testület hivatalán keresztül,

l) a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében:

m) a képviselő felszólítása (a saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére,

n) a felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése, és az ellenőrzést követő, 8 napon belüli törlése,

o) a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményének a képviselő-testület soron következő ülésen való tájékoztatás.

2. Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság

a) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;

b) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló beszámoló tervezetét;

c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését;

d) véleményezi a településfejlesztési terveket, gazdasági programot,

e) véleményezi a költségvetési kihatással járó, különösen az adórendeletek tervezeteit.

3. melléklet

1. A vagyonnyilatkozatok nyilvántartásának szabályai

1.1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos nyilvántartást az Ügyrendi és Jogi Bizottság ( a továbbiakban: Bizottság) vezeti. A nyilvántartásokat évenként kell vezetni.

1.2. A Bizottság elnöke – a Közös Önkormányzati Hivatalon*50 keresztül – gondoskodik a vagyonnyilatkozat tételhez szükséges nyomtatványok beszerzéséről.

1.3. A bizottság a megválasztott képviselők számára az alakuló ülésen írásos tájékoztatást ad a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségükről, a kötelezettség elmulasztásának következményeiről.

1.4. A tájékoztatással egy időben adatszolgáltatást kér a képviselőktől és a polgármestertől a velük egy háztartásban lévő hozzátartozóik számáról és nevéről.

1.5. A bizottság a hozzá visszaérkező adatszolgáltatásokat nyilvántartásba veszi.

1.6. Az adatszolgáltatás alapján, azok beérkezését követő 3 napon belül a képviselők, illetve a polgármester rendelkezésére bocsátja a vagyonnyilatkozat nyomtatványokat:

1.7. - a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozat nyomtatványát személyenként 2 példányban, valamint

1.8. - a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot a hozzátartozók számának megfelelően 2-2 példányban.

1.9. A nyomtatvány első példányát a bizottságnak kell leadni, míg a második példány a vagyonnyilatkozatot adó személy példánya.

1.10. A bizottság gyűjti a képviselők, illetve a polgármester vagyonnyilatkozatát, valamint a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat.

1.11. A bizottság a beérkezett vagyonnyilatkozatokat nyilvántartásba veszi, feltünteti a vagyonnyilatkozatok beérkezési időpontját.

1.12. A bizottság a vagyonnyilatkozat benyújtására vonatkozó határidő lejárta előtt 5 nappal áttekinti a nyilvántartást, és figyelmezteti azt a képviselőt illetve a polgármestert, aki még nem tett eleget a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének.

1.13. A felszólítás célja, hogy a kötelezettségüknek határidőig eleget tudjanak tenni.

1.14. A bizottság a vagyonnyilatkozat benyújtására vonatkozó határidő lejrátakor ellenőrzi a nyilvántartását.

1.15. A jogkövetkezmények ismertetése mellett ismételten felszólítja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre azokat, akik ezen kötelezettségüknek határidőre nem tettek eleget.

1.16. (Amennyiben a hozzátartozói vagyonnyilatkozat hiányzik, akkor is az érintett képviselők, polgármestert kell felszólítani a kötelezettség teljesítésére.

1.17. A Bizottság elnöke a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozata nyilvánosságát biztosítja. A vagyonnyilatkozatok megtekintésének módjáról, feltételeiről a Bizottság elnöke a helyben szokásos módon tájékoztatja a lakosságot.

1.18. A vagyonnyilatkozatokat – a jegyző közreműködésével – a Bizottság őrzi. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatok nem nyilvánosak, ezért azokat elkülönítetten kell kezelni. Az őrzésük páncélszekrényben, illetve tűzbiztos lemezszekrényben történhet.

1.19. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be a képviselő, polgármester vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.

1.20. A volt képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével a nyilvántartásból törölni kell.

2. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás

2.1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglalt adatok valódiságtartalmának ellenőrzése.

2.2. A képviselő-testülethez, polgármesterhez, önkormányzati hivatalhoz beérkezett, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló kezdeményezést haladéktalanul át kell adni a Bizottságnak.

2.3. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartamára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására.

2.4. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

2.5. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz.

2.6. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

2.7. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatása céljából a Bizottság az azonosító adatok írásbeli közlésére szólítja fel az érintett képviselőt, polgármestert.

2.8. A Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárással érintett személyt az eljárás során meghallgathatja.

2.9. A meghallgatásról és a vagyonnyilatkozat egyeztetésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

2.10. A Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásáról jegyzőkönyvet készít.

3. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás nyilvántartásai

3.1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárási cselekményekről nyilvántartást kell vezetni.

3.2. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

3.2.1. az eljárás kezdeményezésének idejét,

3.2.2. az eljárás kezdeményezőjének nevét,

3.2.3. az eljárás kezdeményezésének okát – röviden

3.2.4. az eljárás kezdeményezésének elutasítására vonatkozó megjegyzéseket

3.2.5. az eljárás lefolytatása érdekében az azonosító adatok kérésének és azok visszaérkezésének időpontját,

3.2.6. az eljárás eredményét

3.2.7. az eljárás eredményéről a képviselő-testület tájékoztatásának időpontját.

3.3. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatokhoz kapcsolódva nyilvántartást kell vezetni a vagyonnyilatkozatokba való betekintésről. A nyilvántartásba fel kell jegyezni:

3.3.1. a betekintés időpontját

3.3.2. a betekintés okát

3.3.3. a betekintő nevét, minőségét

3.3.4. a betekintő aláírását.

4. Adatvédelmi szabályok

A Bizottság gondoskodik arról, hogy a vagyonnyilatkozatokba illetéktelenek ne tekinthessenek be, az iratok megsemmisülés ellen megfelelő védelemmel rendelkezzenek. Iratbetekintésre csak a bizottság legalább két tagjának egyidejű jelenlétében kerülhet sor.

4. melléklet

Lukácsháza Község Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása

A

B

1

kormányzati funkció száma

kormányzati funkció megnevezése

2

011130

Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

3

013320

Köztemető-fenntartás és - működtetés

4

013350

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

5

032020

Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek

6

041232

Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

7

041233

Hosszabb időtartalmú közfoglalkoztatás

8

042130

Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások

9

045120

Út, autópálya építése

10

045160

Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

11

047320

Turizmusfejlesztési támogatások és fejlesztések

12

047410

Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

13

051030

Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

14

052020

Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

15

052080

Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése

16

063080

Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése

17

062020

Településfejlesztési projektek és támogatásuk

18

064010

Közvilágítás

19

066010

Zöldterület-kezelés

20

066020

Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

21

072111

Háziorvosi alapellátás

22

072112

Háziorvosi ügyeleti ellátás

23

072311

Fogorvosi alapellátás

24

074031

Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

25

074032

Ifjúság-egészségügyi gondozás

26

081030

Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

27

081045

Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása

28

082042

Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

29

082044

Könyvtári szolgáltatások

30

082091

Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

31

082092

Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

32

082093

Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek

33

082094

Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés

34

083050

Televízió-műsor szolgáltatása és támogatása

35

086020

Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése

36

086090

Egyéb szabadidős szolgáltatás

37

091140

Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

38

096015

Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

39

104031

Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása

40

104035

Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében

41

104037

Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

42

104042

Család- és gyermekjóléti szolgáltatások

43

106020

Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

44

107051

Szociális étkeztetés szociális konyhán

45

107052

Házi segítségnyújtás

5. melléklet a 13/2022. (XI. 3.) önkormányzati rendelethez4

Átruházott hatáskörök jegyzéke

1. Polgármesterre átruházott hatáskörök

1.1. Az önkormányzat közvetlen hasznosításában levő vagyontárgyak tekintetében a 7. § (2) bekezdése szerinti bérleti szerződés, illetve használati megállapodás megkötésére a polgármester jogosult. (Lukácsháza község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 7/1993. (IX.20.) számú rendelet, 6. §)

1.2. Az intézmények az 50.000,- Ft-ot meghaladó értékű eszköz értékesítését vagy selejtezését 100.000,- Ft értékhatárig a polgármester előzetes hozzájárulásával végezhetik. (Lukácsháza község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 7/1993. (IX.20.) számú rendelet, 8. §)

1.3. Kijelöli az önkormányzat tulajdonában levő lakások bérlőit. (Lukácsháza község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 7/1993. (IX.20.) számú rendelet, 10. §)

1.4. Kiadványokon vagy jellegzetes termékeken az önkormányzat címerének használatát engedélyezi. (Lukácsháza község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről szóló 7/1997. (VI.02.) számú rendelet, 4. § (1) bekezdés)

1.5. Megállapítja a kereskedelmi vagy reklám célú felhasználás esetén a címer használatáért fizetendő gyártási és forgalmazási díj mértékét. (Lukácsháza község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről szóló 7/1997. (VI.02.) számú rendelet, 4. § (3) bekezdés)

1.6. Dönt az egy évet meg nem haladó közterület-használati engedély tárgyában. (Lukácsháza község Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek használatáról és a közterületek rendjéről szóló 8/2001. (X.30.) számú rendelet, 7. §)

1.7. Állattartással kapcsolatos hatósági ügyekkel kapcsolatos hatáskörök (Lukácsháza község Önkormányzata Képviselő-testületének az állattartásról szóló 11/2001. (IV.12.) számú rendelet, 10. §)

1.8. Átveszi a köztemetőben végzendő munkák időpontjáról, várható időtartamát, annak megkezdését megelőzően - a sírgondozás és a sírok virággal történő beültetését kivéve (Lukácsháza község Önkormányzata Képviselő-testületének a temetőkről és temetkezésről szóló 5/2007. (IV.13.) számú rendelet, 6. §)

1.9. Határozatban megállapítja a házszámozást. (Lukácsháza község Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól szóló 14/2011. (VI.15.) számú önkormányzati rendelet 7. §)

1.10. Lukácsháza község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használatáról szóló 10/2013.(IX.19.) számú önkormányzati rendelete szerinti hatáskörök.

1.11. A polgármester külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést biztosítani annak a rászorulónak, akinek testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti. (Lukácsháza község Önkormányzata Képviselő-testületének a pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokról, egyes ellátásokról szóló 3/2015. (II.27.) számú rendelete 23. §)

1.12. Közművelődési fórum összehívása. (Lukácsháza község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi közművelődési feladatatok ellátásáról szóló 2/2019. (II. 20.) számú rendelet 3. §)

1.13. Lukácsháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 8/2019. (X.2.) számú önkormányzati rendelete szerinti hatáskörök.

1.14. Költségvetési rendeletben meghatározott céltartalék felhasználásáról döntés elemi kár vagy más rendkívüli helyzet megoldása érdekében. (Költségvetési rendelet)

1.15. a Magyar Államkincstár felé teljesítendő havi adatszolgáltatások megfelelő teljesítése érdekében a kiemelt előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre. (Költségvetési rendelet)

1.16. A polgármester két költségvetési rendeletmódosítás közötti időben, halaszthatatlan ügyekben, saját hatáskörében az önkormányzat költségvetésében ugyanazon célra, legfeljebb egy alkalommal 1 000 000 Forint egyedi értékhatárig előirányzat átcsoportosítást hajthat végre úgy, hogy az működési hiányt nem eredményezhet, és a csökkentéssel érintett feladat ellátását nem veszélyeztetheti. (költségvetési rendelet)

1.17. a Lukácsházi Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével az előírt bevételeket beszedi és a szükséges kiadásokat teljesíti. (Költségvetési rendelet)

1.18. Készpénzben történő kiadást teljesíteni 200 000 forint felett a polgármesteri engedéllyel lehet. (Költségvetési rendelet)

2. Jegyzőre átruházott hatáskörök

2.1. Zöldterületeken a növényzetben kárt okozó munkákat közérdekű célból /létesítmények elhelyezése, felújítása, karbantartása stb/ végzéséhez engedély kiadása. (Lukácsháza község Önkormányzatának a települési környezet védelméről és a kommunális rend egyes szabályairól szóló 17/1997. (XI.14.) sz. rendelet, 9. § alapján)

2.2. A mulasztó ingatlan tulajdonos terhére elrendelheti a Lukácsháza község Önkormányzatának a települési környezet védelméről és a kommunális rend egyes szabályairól szóló 17/1997. (XII.14.) sz. rendelet 11. §-ban foglalt kötelezettségek teljesítését.

2.3. Átveszi a köztemetőben végzendő munkák időpontjáról, várható időtartamát, annak megkezdését megelőzően - a sírgondozás és a sírok virággal történő beültetését kivéve (Lukácsháza község Önkormányzata Képviselő-testületének a temetőkről és temetkezésről szóló 5/2007. (IV.13.) számú rendelet, 6. §)

2.4. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 3.,7.,12.,14., 29/B.,35-37., 39.,41.,42.,42/A.,43. §-aiban 34. § (3)-(6) bekezdéseiben meghatározott hatáskörök. (Lukácsháza község Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület közútkezelői hatáskörei átruházásáról szóló 5/2013. (IV. 23.) számú önkormányzati rendelet)

2.5. Az elhunyt köztisztviselőt a jegyző a polgármester egyetértésével közszolgálat halottjává nyilváníthatja. Dönt a Lukácsházi Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselőinek képzési támogatásáról. (Lukácsháza község Önkormányzata Képviselő-testületének a Lukácsházi Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői juttatásainak, támogatásainak egyes kérdéseiről szóló 8/2014. (IX.17.) számú rendelete 4.,12. §)

2.6. Az elszámolási kötelezettséggel megállapított rendkívüli települési támogatás felhasználását a jegyző ellenőrzi. (Lukácsháza község Önkormányzata Képviselő-testületének a pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokról, egyes ellátásokról szóló 3/2015. (II.27.) számú rendelete 14. §)

2.7. A házasságkötést hivatali helyiségen kívül a jegyző abban az esetben engedélyezi, ha a helyszínnel rendelkezni jogosult a házasságkötés lebonyolításához előzetesen írásban hozzájárult és a házasságkötéshez a méltó keretek adottak.(Lukácsháza község Önkormányzata Képviselő-testületének a hivatali helyiségen, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés létesítése engedélyezésének szabályairól, valamint a hivatali helyiségen, a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés létesítése esetén fizetendő díj mértékéről szóló 9/2017. (VI.14.) számú rendelete 2. §)

2.8. A zajvédelem helyi szabályozásáról szóló rendeletben szabályozott hatósági ügyekben elsőfokon eljár. (Lukácsháza község Önkormányzata Képviselő-testületének a zajvédelem helyi szabályozásáról szóló 10/2020. (VII.30.) számú rendelete 3. §)

2.9. A közösségellenes magatartás tanúsítása miatti közigazgatási hatósági hatáskör gyakorlása. (Lukácsháza község Önkormányzata Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 9/2022. (IX.18.) számú rendelete 5. §)

1

Az önkormányzati rendeletet a Lukácsháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelete 34. §-a hatályon kívül helyezte 2024. október 10. 18 óra 30 perccel.

2

A 6. § (2) bekezdése a Lukácsháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2022. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

3

Az 1. melléklet a Lukácsháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

4

Az 5. mellékletet a Lukácsháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2022. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.