Sorkifalud Község Önkormányzata Képviselő-testülete 5/2009. (IX.16.) önkormányzati rendelete
Sorkifalud Község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2009. 09. 16- 2016. 09. 28Sorkifalud Község Önkormányzata Képviselő-testülete 5/2009. (IX.16.) önkormányzati rendelete
Sorkifalud Község Helyi Építési Szabályzatáról
Sorkifalud község Önkormányzatának képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, a 2006. évi L. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. § (3) (4) továbbá a 13. § (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a módosításáról szóló 36/2002. (III. 7.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV tv. 8. § (1) és a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva megalkotja Sorkifalud helyi építési szabályzatáról (továbbiakban HÉSZ) szóló rendeletét, a RK04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1; SZ-1/2; SZ-1/3 és SZ-2 jelű szabályozási terveit jóváhagyja, és ezek együttes alkalmazását elrendeli.
Általános előírások
1. § (1) Jelen rendelet hatálya Sorkifalud község teljes közigazgatási területére kiterjed.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak (OTÉK, ágazati szabványok stb.) és e rendeletben előírtaknak szabad.
(3) Jelen rendelet csak RK04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 számú szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, csak ezekkel együtt módosítható.
Szabályozási elemek
2. § (1) A szabályozási terv, valamint jelen rendelet előírásai kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaznak.
(2) I. rendű kötelező szabályozási elemek
a) az építési előírások a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre
b) a szabályozási vonal ( közterületet a nem közterülettől elválasztó vonal )
c) a közúti szabályozási elemek (szabályozási szélességek)
d) területfelhasználási módok határa
e) építési övezet határa
f) beépített és beépítésre szánt illetve beépítésre nem szánt területek határa
(3) II. rendű szabályozási elemek a (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek.
a) irányadó telekhatár
(4) Az irányadó szabályozási elemek betartása a megengedett eltérésekkel1 történhet.
(5) A RK04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelű tervein a K jel a kialakult állapotot ill. kialakult méreteket jelenti.
A területfelhasználás rendszere
Övezeti besorolások
3. § (3) (1) A szabályozási és övezeti terv Sorkifalud közigazgatási területét az alábbi övezetekre bontja:
Megnevezés |
Rajzi jel |
---|---|
Beépítésre szánt területek |
|
Lakóterületek |
|
falusias lakó |
L f |
Gazdasági területek |
|
kereskedelmi szolgáltató |
G ksz |
Vegyes területek |
|
településközponti vegyes terület |
Vt |
Különleges területek |
|
idegenforgalmi terület |
K if |
temető |
K t |
sport és szabadidős |
K sp |
bánya |
K b |
Beépítésre nem szánt területek |
|
Közlekedési és közműterületek |
|
országos főút |
KÖ f |
kiszolgáló út |
KÖ |
települési gyűjtőút |
KÖ gy |
gyalogút |
KÖ gya |
településközi út |
KÖ t |
országos mellékút |
KÖ ám |
kerékpáros nyomvonal |
KÖ k |
közlekedési zöldterület |
KÖ z |
Erdőterületek |
|
gazdasági célú erdő |
E g |
védőerdő/védett erdő |
E v |
Oktatási-kutatási erdő |
E o |
Zöldterületek |
|
közpark |
Z kp |
Mezőgazdasági területek |
|
szántó terület |
M sz |
rét, legelő terület |
M r |
Vízgazdálkodási területek |
|
vízfolyás, árok |
V |
halastó |
V ht |
vízállásos terület |
V v |
vízgazdálkodási terület - töltés |
V t |
vízgazdálkodási terület - szántó |
V sz |
vízgazdálkodási terület - rét |
V r |
vízgazdálkodási terület - erdő |
V e |
A területfelhasználás általános szabályai
A telekalakítás szabályai
4. § (4) (1) A területen telekalakítás csak az építési törvényben és a vonatkozó telekalakításról szóló egyéb jogszabálynak2 megfelelően végezhető.
A létesítmények elhelyezésének szabályai
5. § (1) Épület, építmény csak építési telken vagy közterületen helyezhető el.
(2) Ahol a RK04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelű szabályozási terve nem tartalmaz építési hely határa vonalat, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni.
(3) Az építmények közötti legkisebb távolságok esetében az OTÉK 36 §-ban foglaltak kötelezően betartandóak.
(4) Oldalhatáron álló beépítés esetén a szabályozási terven jelölt helyen, ahol a szabályozási terv nem jelöli,
A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések
6. § (1) Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.
(2) Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges.
(3) Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévő épület elbontásra kerül, a telek az övezeti előírásoknak megfelelően építhető be.
(4) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, új épület építésekor azonban az övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni.
(5) Azokon a területeken, ahol a telekméretekre vonatkozó előírás „K” kialakult, építési telek alakítása a tömbben jellemzően kialakult telekméreteknek megfelelően – az építési telek beépítési módjára beépítettségére és az építmények között megengedett legkisebb távolságokra vonatkozó előírások figyelembe vételével – történhet. A kialakított telek területe a tömbben illetve a tömbön belüli övezetben kialakult és beépített telkek területének átlagától maximum 10 %-kal térhet el.
(6) Háromnál több telket tartalmazó tömb esetén az átlagos telekterület számítása során a legkisebb és legnagyobb telek területét figyelmen kívül kell hagyni.
(7) Az építési telekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben a már kialakult telek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak a telek a beépítési mód, az építési hely, a beépítettség és az építmények között megengedett legkisebb távolság figyelembevételével beépíthető.
(8) Már kialakult tömbbelső esetén a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól, eltérő területfelhasználás határától max. 20 méter eltérés engedélyezett.
(9) Az övezetben kialakult vagy az övezetben előírt legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely mélysége nem haladhatja meg:
a) sem az övezetre előírt telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét
b) sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét
(10) Kialakult telektömbben az építési vonal a szomszédos telkeken lévő épületek utcai építési vonalához igazodjon, kivéve ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg. Amennyiben a szomszédos telkek közül egyik vagy mindkettő beépítetlen, az utcában vagy utcaszakaszon kialakult építési vonalhoz kell a beépítésnek igazodnia, kivéve ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg.
A közművekre vonatkozó rendelkezések
7. § (1) A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatokat (továbbiakban közművek) és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.
(2) A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során az OTÉK, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásait be kell tartani.
(3) Közút területén közművek elhelyezéséhez az út kezelőjének hozzájárulása szükséges.
(4) Közművek számára szolgalmi jogot új beépítésű területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz.
(5) Közművek védőtávolságán belül mindennemű építési munka csak az illetékes közmű-üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.
(6) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(7) A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közművet el kell bontani, felhagyott közmű nem hagyható a helyén.
(8) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
(9) Beépítésre szánt területeken belül az új beépítésű területeken a közműveket és egyéb vezetékeket a terepszint alatt, földkábelben vagy alépítményben vezetve kell elhelyezni. Légvezeték csak ideiglenes jelleggel, meghatározott időre és céllal létesíthető.
(10) Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közműbekötések létesítendők.
(11) Az ivóvízhálózaton minimum 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.
(12) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója esetén csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
(13) Középnyomású földgázellátás esetén építési telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.
(14) A 20 kV-os nagyfeszültségű vezetéknél külterületen a tengelytől mért 6 méteres védőtávolságon belül, belterületen a tengelytől mért 2,5 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.
(15) Táv és hírközlési antenna csak építési engedéllyel, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől minimum 200 m távolságra létesíthető.
(16) Új beépítésű területek, utcák kialakításánál a közművek védőtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület-alakítási tervet kell készíteni.
(17) A teljes közművel nem rendelkező területeken a közművek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztározóban kell megoldani.
(18) Új területek beépítésénél, új utcák kialakításánál az utca és a közművek elhelyezésénél a mintakeresztszelvényekben meghatározottak szerint kell eljárni.
Az épített környezet védelmére vonatkozó követelmények
Művi értékvédelem
8. § (1) Az Országos Műemlék Jegyzékben szereplő védett objektum :
Táj- és településkép védelem
9. § (1) A településkép védelme érdekében a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű lakóterületeken az épületek utcai homlokzatmagasságára külön is teljesülnie kell a 4,5 méteres építménymagassági korlátozásnak az építménymagasság számítási szabályai szerint számolva.
(2) Az előkertek mélysége az adott utcaszakaszon meglévő épületek többségéhez igazodjon. Utcaszakaszként minimum a szomszédos 5-5 ingatlant kell figyelembe venni. Új beépítés esetén az előkert mélysége minimum 5 méter legyen, ha a szabályozási terv másképp nem rendelkezik.
(3) A RK04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2 és SZ-1/3 jelű tervlapján meghatározott helyeken az épületeket kötelezően az SZ-1/1, SZ-1/2 és SZ-1/3 jelű tervlapon jelölt építési vonalra kell elhelyezni.
(4) Lakóterületeken belül a már nagyrészt beépített tömbökben a tető hajlásszöge és a gerinc iránya igazodjon a környezetében kialakulthoz.
(5) A lakóterületen belül magastetőkön csak égetett agyagcserép vagy hasonló esztétikai értékkel bíró más korszerű fedőanyagból készült pikkelyes fedés alkalmazható. A fedés színeként a piros és barna szín árnyalatai alkalmazhatók. Más fedőanyag magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható. Egyéb tetőkön természetes színű fémlemez fedés alkalmazható. Lapostető elvi építési engedély alapján létesíthető.
(6) A település területén belül közterületen sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény csak eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló engedély alapján helyezhető el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani.
(7) Meglévő épület külső megjelenését érintő beavatkozás során az engedély megadását az elsőfokú építési hatóság településképbe vagy környezetbe nem illő épületrészek, berendezések, vezetékek eltávolításához kötheti.
(8) A településkép védelme érdekében az épületeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Plató és bevágás csak úgy alakítható ki, hogy az eredeti terepszinthez képest 1 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki. Utólagosan épített (szerelt) kémény csak közterületről nem látható módon helyezhető el.
(9) A tervezési területén meglévő növényzetet kivágni (tervszerű ritkítás és csere kivételével) csak indokolt esetben és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lehet.
(10) Az építési munkák során a meglévő növényzet megóvását biztosítani kell.
(11) A területen megsemmisített vagy elpusztult fa visszapótlásáról az ingatlan tulajdonosának vagy a növényzet megsemmisítőjének kell gondoskodnia.
(12) A növényzet visszapótlását annak eredeti helyén vagy annak közvetlen közelében kell biztosítani. A visszapótlás helyét és az arra szánt növények fajtáját az építési hatóság előírhatja.
(13) A növényzet visszapótlásának mértéke engedély alapján kivágott illetve természetes módon elpusztult fa esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott vagy elpusztított növényzet esetén annak törzsátmérő egyenértékének kétszerese.
(14) A meglévő növényzet védelme érdekében az építési hatóság az elvi építési és építési engedélyben az építmény helyét a telken belül meghatározhatja.
(15) A településen lévő közterületi zöldfelületeket arra jogosultsággal rendelkező zöldfelülettervező által készített építési engedélyezési tervek alapján kell kialakítani.
Környezet- és természetvédelmi követelmények
Levegőtisztaság védelem
10. § (1) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló jogszabály5 előírásait be kell tartani.
(2) A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló jogszabály6 előírásait be kell tartani.
(3) A településen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat csak az ilyen célra kijelölt övezetekben folytatható.
(4) A területen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, takartan, illetve a kiporzás megakadályozása esetén, megfelelő felületkezelés mellett folytatható.
Zaj- és rezgésvédelem
11. § (1) A tervezési területek az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály7 alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak:
A föld védelme
12. § (1) A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.
(2) Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, a talaj felső humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, kezeléséről, és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen.
(3) A területen talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.
(4) A telkek terepfelszíne csak úgy alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezethetősége a telek területén belül rendezetten biztosított legyen.
(5) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható.
(6) A területen fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemről szóló jogszabály13 előírásainak megfelelő folyamatos gyom-mentesítésre.
(7) Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a hulladéktelepekre való szállításáról.
A felszíni és a felszín alatti vizek védelme
13. § (1) A felszíni vizekbe csak a vonatkozó jogszabály14 szerinti 4. általánosan védett vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető, amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás, úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértéket kell betartani.
(2) A felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabály15 előírásait be kell tartani.
(3) A tervezési terület a vonatkozó jogszabály16 alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolása szerint a fokozottan érzékeny kategóriába tartozik.
(4) A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló jogszabály17 rendelkezéseit be kell tartani. A felszíni vizekbe csak a fent említett rendelet 3. Általános vízminőség-védelmi kategóriájának megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz vezethető.
(5) Nem burkolt felületen hulladék, illetve a talajra, a felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes anyag ideiglenesen sem helyezhető el.
(6) 20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.
(7) A lakóterületek és egyéb beépített területek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások határértékeinek betartásával, melyek jelenleg a vonatkozó jogszabály18 által előírt küszöbértékek. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos.
(8) Külterületen és belterületen az eddig a lakosság által illegális szemétlerakónak használt területeken a hulladék elhelyezését meg kell szüntetni. Az eddig felhalmozott hulladékot el kell szállítani, majd a területet rekultiválni kell.
(9) Beépítésre szánt területen az építési tevékenység csak közművesített telek vagy zárt szennyvíztároló berendezés megléte esetén kezdhető meg.
(10) Az állattartó telepeknek meg kell felelni a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrát terheléssel szemben védelméről” szóló jogszabály19 előírásainak.
Egyéb környezetvédelmi követelmények
14. § (1) A településen a nitrátszennyezéssel szembeni védekezésről a vonatkozó jogszabályoknak20 megfelelően gondoskodni kell, azaz a zöldfelületek tápanyagellátása során kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg az évenkénti 170 kg/ha értéket.
(2) A település területén a növényvédelemről szóló jogszabály21 előírásainak megfelelő folyamatos gyommentesítést el kell végezni.
(3) A területen a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló hatályos jogszabály22 előírásait be kell tartani.
(4) A mezőgazdasági művelés alatt álló területek fejlesztésénél és új iparág telepítésénél a vonatkozó jogszabály23 előírásait be kell tartani.
(5) A területen keletkező hulladékokkal kapcsolatban a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló és a köztisztaságról szóló jogszabályokban24 foglaltakat be kell tartani.
(6) A területen az illegális hulladék- és törmelék-elhelyezést meg kell akadályozni. Hulladék csak zárt térben illetve gyűjtő edényzetben tárolható.
(7) A település 1000 méteres védőtávolságán belül dögkút, hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) illetve más egyéb bűzös, fertőzésveszélyes tevékenységet folytató telephely illetve szélerőmű nem létesíthető.
egyes építményfajtákra vonatkozó sajátos követelmények
Pavilon jellegű építmények
15. § (1) Közterületen pavilon jellegű építmény csak közterület-alakítási terv alapján építhető.
(2) Pavilon jellegű építmény csak külső árusítással létesíthető illetve üzemeltethető, határozott időtartamra.
(3) Pavilon jellegű építmény funkciója virág, hírlap fagylalt, népi iparművészeti, képző- és fotóművészeti termékek árusítása illetve turisztikai információ-szolgáltatás lehet.
(4) Pavilon jellegű építmény időszakos eseményekhez kapcsolódóan maximum 30 napra vendéglátó egység céljára is elhelyezhető. Ebben az esetben közterület-alakítási terv készítése nem szükséges.
Reklámberendezések, hirdetések, cégérek, díszkivilágítás
16. § (1) Óriásplakát csak ideiglenesen, építési terület lehatárolására, meghatározott időre helyezhető el.
(2) Közterület felett kifeszített, illetve épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kulturális, illetve nemzeti regionális és községi események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető el.
(3) Épületen maximum 2 m2 területű állandó reklámfelület helyezhető el.
(4) Közparkban önálló reklámberendezés nem helyezhető el.
(5) Ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága a környezetet ne zavarja.
(6) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el.
(7) Az építési engedély alapján létesíthető díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja.
(8) A létesítendő díszvilágításnak mindenkor illeszkednie kell a meglévő köz- illetve díszvilágításhoz.
Kerítések
17. § (1) A tervezési területen kerítés az OTÉK 44. § alapján létesíthető.
(2) A település területén kerítés csak telekhatáron létesíthető. A kerítés magassága nem haladhatja meg a 2,0 métert.
(3) A telek oldalsó és hátsó határán tömör, vagy áttört kerítés létesíthető maximum 2,00 m magassággal.
(4) Telken belül az egyes külön használatú telekrészek maximum 1,50 m magas drótfonatos kerítéssel vagy élősövénnyel választhatók el. Telken belül egyéb más kerítés nem létesíthető.
(5) Külterületen a kerítés anyaga fa, élősövény ill. drótháló lehet, fa oszlopokkal. Betonoszlopok és beton lábazatok illetve tömör kerítés nem helyezhetőek el.
Állattartás céljára szolgáló épületek
18. § (1) Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél az irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket az állattartás helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.
Egyéb épületek, építmények
19. § (1) Az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek (járműtároló, egyéb tárolóépítmények, kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) csak az épülettel egy tömegben, ahhoz csatlakozóan, vagy oldalhatáron álló beépítés esetén a fő funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhető.
(2) Felvonulási épület csak ideiglenesen, az építési munka bejelentett időtartamára létesíthető.
(3) Sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény közterületen csak közterületi rendezvényekhez, nem közterületen eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló engedély alapján helyezhető el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani.
Övezeti előírások
Beépítésre szánt területek
20. § (1) A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre tagolódik.
(2) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni.
(3) A tervezési területen belül a beépítés jellemző módja
Lakóterületek
Falusias lakóterületek
21. § (1) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a lakóterületeket falusias lakóterületekbe sorolja
(2) A lakóterületek övezeti tagolását a RK04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1 SZ-1/2 és SZ-1/3 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák.
(3) A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál
(4) A falusias lakóterületen az OTÉK 14. § (2) bekezdés szerinti funkciójú épületek helyezhetők el.
(5) Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni
(6) Falusias lakóterületen nem helyezhető el 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely vagy garázs illetve önálló garázs két jármű feletti célra.
(7) A falusias lakóterületen építési munka az OTÉK 8. § szerinti részleges közművesítettség megléte esetén végezhető.
(8) A falusias lakóterületen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16. § szerint kell alkalmazni.
(9) Az új lakóterületen belül melléképítmény csak a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron helyezhető el. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület építménymagasságát, minimális magassági korlát melléképítmény esetében nincs.
(10) A falusias lakóterületen telkenként maximum két önálló rendeltetési egységgel rendelkező épület helyezhető el.
(11) A falusias lakóterületen belüli részletes övezeti előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:
Építési övezet |
A beépítési intenzitást meghatározó mutatók |
Az építési telekre vonatkozó mutatók |
Az épületre vonatkozó mutatók |
Megjegyzés |
|||||||
Övezeti jel |
Beépítési mód |
SZTM |
A megengedett legnagyobb beépítettség (%) |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%) |
A kialakítandó új telek legkisebb |
Megengedett építménymagassága |
Az építhető terepszint feletti szintek száma |
||||
Szélessége (m) |
Mélysége (m) |
Területe (m) |
Legkisebb (m) |
Legnagyobb (m) |
|||||||
L f-1 |
O |
0,5 |
30 |
50 |
14 |
35 |
500 |
4,5 |
2 |
||
L f-2 |
O |
0,5 |
30 |
50 |
14 |
80 |
1150 |
4,5 |
2 |
||
L f-3 |
O |
0,5 |
30 |
50 |
15 |
55 |
850 |
4,5 |
2 |
||
L f-4 |
O |
0,5 |
30 |
50 |
18 |
35 |
650 |
4,5 |
2 |
||
L f-5 |
O |
0,5 |
30 |
50 |
18 |
90 |
1650 |
4,5 |
2 |
||
L f-6 |
O |
0,5 |
30 |
50 |
20 |
35 |
700 |
4,5 |
2 |
||
L f-7 |
O |
0,5 |
30 |
50 |
20 |
45 |
900 |
4,5 |
2 |
||
L f-8 |
O |
0,5 |
30 |
50 |
20 |
55 |
1100 |
4,5 |
2 |
||
L f-9 |
O |
0,5 |
30 |
50 |
K |
K |
K |
4,5 |
2 |
Vegyes területek
Településközpont vegyes területek
22. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A településközpont vegyes területen az OTÉK 16. § (2) és (3) bekezdés szerinti funkciójú épületek helyezhetők el, a jelen § (3) bekezdés figyelembe vételével.
(3) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület vagy garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint termelő kertészeti építmény.
(4) Az OTÉK 4. sz. mellékletében felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.
(5) A településközpont vegyes területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti részleges közművesítettség megléte esetén végezhető.
(6) A településközpont vegyes területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni.
(7) A településközpont vegyes területen a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
Építési övezet |
A beépítési intenzitást meghatározó mutatók |
Az építési telekre vonatkozó mutatók |
Az épületre vonatkozó mutatók |
Megjegyzés |
|||||||
Övezeti jel |
Beépítési mód |
SZTM |
A megengedett legnagyobb beépítettség (%) |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%) |
A kialakítandó új telek legkisebb |
Megengedett építménymagassága |
Az építhető terepszint feletti szintek száma |
||||
Szélessége (m) |
Mélysége (m) |
Területe (m) |
Legkisebb (m) |
Legnagyobb (m) |
|||||||
Vte-1 |
O |
1,0 |
35 |
25 |
30 |
90 |
2700 |
7,5 |
3 |
||
Vte-2 |
O |
1,0 |
35 |
25 |
20 |
70 |
1400 |
6,5 |
2 |
Gazdasági területek
23. § (1) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a gazdasági területeket
Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek
24. § (1) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 19. § (2), (3) bekezdései szerinti épületek helyezhetők el, az alábbi táblázat előírásainak figyelembe vételével.
(3) Az OTÉK 4. sz. mellékletében felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.
(4) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti részleges közművesítettség megléte esetén végezhető.
(5) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni.
(6) A G ksz jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.
(7) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a RK04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 jelű szabályozási tervén jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni.
(8) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
Építési övezet |
A beépítési intenzitást meghatározó mutatók |
Az építési telekre vonatkozó mutatók |
Az épületre vonatkozó mutatók |
Megjegyzés |
|||||||
Övezeti jel |
Beépítési mód |
SZTM |
A megengedett legnagyobb beépítettség (%) |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%) |
A kialakítandó új telek legkisebb |
Megengedett építménymagassága |
Az építhető terepszint feletti szintek száma |
||||
Szélessége (m) |
Mélysége (m) |
Területe (m) |
Legkisebb (m) |
Legnagyobb (m) |
|||||||
G ksz-1 |
SZ |
1,5 |
50 |
25 |
- |
- |
3000 |
7,5 |
3 |
||
G ksz-2 |
SZ |
1,5 |
50 |
25 |
- |
- |
5000 |
7,5 |
3 |
||
G ksz-3 |
SZ |
1,5 |
50 |
25 |
- |
- |
5000 |
9,5 |
3 |
||
G ksz-4 |
SZ |
1,5 |
50 |
25 |
- |
- |
2000 |
7,5 |
3 |
Különleges területek
25. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) az OTÉK 10-23 §-ok szerinti területektől eltérő területek.
(2) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságainak megfelelően a különleges területeket
a) Idegenforgalmi területek (K if)
b) Temető (K t)
c) Sport és szabadidős terület (K sp)
d) Bánya (K b)
(3) A különleges területek övezeti tagolását a RK04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák.
Idegenforgalmi terület
26. § (1) A Kif jelű területen elhelyezhetőek: a turista- és idegenforgalom, szálláshely szolgáltatás és kapcsolódó létesítményei, vendéglátó létesítmények, a pihenést és sportolást, testedzést, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek ,építmények, vadaspark, a terület fenntartásához szükséges épületek, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, építmény (melyeknek a szennyezési kibocsátási paraméterei nem haladják meg a lakóterületre előírt maximum értékeket), a tulajdonos és a személyzet számára szolgálati lakás, parkoló, igazgatási és irodaépületek.
Építési övezet |
A beépítési intenzitást meghatározó mutatók |
Az építési telekre vonatkozó mutatók |
Az épületre vonatkozó mutatók |
Megjegyzés |
|||||||
Övezeti jel |
Beépítési mód |
SZTM |
A megengedett legnagyobb beépítettség (%) |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%) |
A kialakítandó új telek legkisebb |
Megengedett építménymagassága |
Az építhető terepszint feletti szintek száma |
||||
Szélessége (m) |
Mélysége (m) |
Területe (m) |
Legkisebb (m) |
Legnagyobb (m) |
|||||||
K if |
SZ |
0,5 |
20 |
70 |
- |
- |
15 000 |
7,5 |
3 |
Temető területek
27. § (1) A temető területén maximum 2%-os beépítettség mellett a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el. A fő funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága 6 méter. Az övezetben szabadon álló és oldalhatáron álló, magastetős épület helyezhető el.
(2) A temető kerítése csak természetes anyagból (kő, tégla, fa) készíthető. A kerítés kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésű és 1,80-2,50 m közötti magasságú kell legyen. A kerítés belső oldalán a RK04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1 jelű tervén jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védőfásítást (cserjét ill. fát) kell telepíteni.
(3) A temetőben lévő sírjelek magassága nem haladhatja meg kő esetén az 1,5 métert, kopjafa esetében a 3,0 métert.
(4) A temetési helyek a temető területének max. 65 %-át foglalhatják el. Egyéb kérdésekben a vonatkozó jogszabály25 betartása kötelező.
Építési övezet |
A beépítési intenzitást meghatározó mutatók |
Az építési telekre vonatkozó mutatók |
Az épületre vonatkozó mutatók |
Megjegyzés |
|||||||
Övezeti jel |
Beépítési mód |
SZTM |
A megengedett legnagyobb beépítettség (%) |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%) |
A kialakítandó új telek legkisebb |
Megengedett építménymagassága |
Az építhető terepszint feletti szintek száma |
||||
Szélessége (m) |
Mélysége (m) |
Területe (m) |
Legkisebb (m) |
Legnagyobb (m) |
|||||||
K t |
SZ |
0,2 |
K |
K |
- |
- |
K |
6 |
2 |
Sport- és szabadidős területek
28. § (1) A sport- és szabadidős terület elsősorban a pihenés és sportolás, testedzés, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A sport- és szabadidős területen a RK04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1 jelű szabályozási tervlapja szerinti épületek helyezhetők el, az alábbi táblázat előírásainak figyelembe vételével.
(3) A sport- és szabadidős területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42 § alapján kell teljesíteni.
(4) A sport- és szabadidős területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti részleges közművesítettség megléte esetén végezhető.
(5) A sport- és szabadidős területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni.
(6) A sport- és szabadidős területen a RK04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1 jelű szabályozási tervén jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni.
(7) A sport- és szabadidős területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
Építési övezet |
A beépítési intenzitást meghatározó mutatók |
Az építési telekre vonatkozó mutatók |
Az épületre vonatkozó mutatók |
Megjegyzés |
|||||||
Övezeti jel |
Beépítési mód |
SZTM |
A megengedett legnagyobb beépítettség (%) |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%) |
A kialakítandó új telek legkisebb |
Megengedett építménymagassága |
Az építhető terepszint feletti szintek száma |
||||
Szélessége (m) |
Mélysége (m) |
Területe (m) |
Legkisebb (m) |
Legnagyobb (m) |
|||||||
K sp |
SZ |
0,5 |
20 |
60 |
- |
- |
8 000 |
7,5 |
3 |
Beépítésre nem szánt területek
Közlekedési- és közműterületek
29. § (1) A közlekedési és közmű elhelyezési területbe a községen áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak.
(2) A tervezési területen az utak szabályozási szélességét a RK04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjai, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák. A külterületi utak szabályozási szélessége csak irányadó jellegű, a konkrét szabályozási szélességek csak engedélyezési szintű úttervek alapján határozhatók meg.
(3) Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei, berendezései, térszín alatti parkoló és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.
(4) Új kialakítású utcák esetén az út területén belül kialakítandó zöldfelület aránya minimum 10%. 16 m alatti szabályozási szélesség esetén minimum egyoldali fasor, 16 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén minimum kétoldali fasor telepítendő az út kialakításával egyidejűleg.
(5) Meglévő utcák rekonstrukciója esetén a tervezett útkeresztmetszetek szerinti zöldfelületek kötelezően kialakítandóak.
(6) A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.
(7) Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény, és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhető el.
(8) A gyalogos közlekedés feltételeit az útkeresztmetszetekben a közúti ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell.
(9) A területen belül a gyalogos közlekedési terület a közterületi gyalogos zónák, és gyalogutak területe. A gyalogos közlekedési terület útkeresztmetszete, burkolatai és az ott elhelyezésre kerülő építmények a gyalogos közlekedés elsőbbségének figyelembe vételével alakítandók ki. A gyalogos közlekedési területre gépjárművel csak célforgalmi jelleggel lehet behajtani.
(10) A közlekedési területek és közlekedési zöldterületek térbútorainak megválasztásakor ügyelni kell azok összhangjára, egységes megjelenésére. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el. Az itt elhelyezendő építmények fedésére hullámpala, hullámlemez nem alkalmazható.
(11) A szabályozási terven jelölt kerékpárút nyomvonalakon a kerékpáros közlekedés feltételeit a tervezett útkeresztmetszeteknek és a vonatkozó közúti ágazati előírásoknak megfelelően kell biztosítani.
(12) A külterületi utak tengelyétől mért 6-6 méteres távolságon belül építmény nem helyezhető el.
(13) A tervezési területen az útkategóriák az alábbiak:
A tervezési területen lévő utak tervezési osztályba sorolása és szabályozási szélessége a következő:
Útszám, útnév |
Útkategória |
Közúti tervezési |
Szabályozási szélesség |
Javasolt, vagy kialakult |
---|---|---|---|---|
8442. sz. |
Országos mellékút |
B.V.c.D. |
16,30-17,50 |
22,00-24,00 javasolt |
8702. sz. |
Országos mellékút |
B.V.c.D. |
9,20-17,50 |
min.16,00 |
8703. sz. |
Országos mellékút |
B.V.c.D. |
8,40-33,40 |
min. 16,00 |
87104. sz |
Országos mellékút |
B.V.c.D. |
11,60-23,30 |
min. 16,00 |
Lakóutcák - tervezett |
Kiszolgáló út |
B.VI.d.D. |
16,00 |
16,00 javasolt |
Lakóutcák -meglévő |
Kiszolgáló út |
B.VI.d.D. |
3,10-26,00 |
kialakult |
Zöldterületek
30. § (1) A tervezési területen belüli zöldterületek a közparkok területei.
Közpark
31. § (1) Zöldterület az állandó növényzettel fedett közpark területe.
(2) A közpark területén elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, játék célját, illetve a fenntartást szolgáló létesítmények.
(3) A közpark területen terepszint alatti parkoló nem létesíthető.
(4) A közpark területen az OTÉK 27 § (2)-(3)bekezdés előírásait alkalmazni kell.
(5) A zöldterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el.
(6) A közpark területen a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
Övezet |
A beépítési intenzitást meghatározó mutatók |
Az építési telekre vonatkozó mutatók |
Az épületre vonatkozó mutatók |
Megjegyzés |
|||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Övezeti jel |
Beépítési mód |
SZTM |
A megengedett legnagyobb beépítettség (%) |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%) |
A kialakítandó új telek legkisebb |
Az épület megengedett |
Az építhető terepszint feletti szintek száma |
||||
Szélessége (m) |
Mélysége (m) |
Területe (m) |
Legkisebb (m) |
Legnagyobb (m) |
|||||||
Zkp |
SZ |
0,02 |
2 |
75 |
- |
- |
K |
- |
3,5 |
1 |
Erdőterületek
32. § (1) A tervezési területen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelően az erdőterületeket
a) Védelmi (védett és védő) (E v)
b) Gazdasági (E g) területre bontja
(2) Az erdőterületek övezeti tagolását a RK04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 jelű szabályozási tervlapja tartalmazza.
(3) A gazdasági célú erdő területén a 100.000m2-t (10 ha) meghaladó telken az erdő rendeltetésének megfelelő építmény helyezhető el maximum 0,5 %-os beépítés mellett. Az építmények magassága a 3,5 métert nem haladhatja meg.
(4) A védőerdő területe elsődlegesen környezetvédelmi, tájvédelmi célokat szolgál. A védőerdő területén építmény nem helyezhető el.
Mezőgazdasági területek
33. § (1) A tervezési területen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelően a mezőgazdasági területeket
a) M sz Szántóterület
b) M r Rét és legelő területe
(2) A mezőgazdasági területek övezeti tagolását a RK04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 jelű szabályozási tervlapja tartalmazza.
(3) Az általános mezőgazdasági területeken 10 000 m2-t el nem érő telken illetve több önálló telekből álló birtoktesten építményt elhelyezni nem szabad. Az 10 000 m2 feletti telkeken ill. birtoktesten a beépítettség nem haladhatja meg a 3%-ot. A 10 000 m2 feletti telkeken lakóépület és gazdasági épület egyaránt elhelyezhető. A gazdasági funkciójú épületek építménymagassága maximum 9,50 m lehet. Különálló lakóépület építménymagassága maximum 4,50 m lehet. A területen egyéb kérdésekben az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdései az irányadóak.
(4) A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni. A mezőgazdasági táblák szegélyei mentén a RK04 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain jelölt helyeken a terület tulajdonosainak új fasorokat, védőerdősávokat kell ültetniük.
(5) Mezőgazdasági területen kerítést csak ott lehet létesíteni, ahol lakóépület vagy mezőgazdasági épület került elhelyezésre.
(6) A mezőgazdasági területeken épületek hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhetők, mely a vízellátást (fúrt ill. ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában.
(7) A rét és legelő művelési ágú területeken építményeket nem lehet elhelyezni. A rét művelési ágú területeket évente kétszer kaszálni kell.
Vízgazdálkodási területek
34. § (1) A vízgazdálkodási területekbe a folyóvizek medre és partja, nyílt csatornák, vízelvezető árkok medre és partja illetve a tavak területei tartoznak.
(2) A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak a hullámterek használatáról és hasznosításáról szóló jogszabály26 előírásainak megfelelően lehet.
(3) A vízgazdálkodási területen belül, a medrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében a fenti jogszabályban39 előírt mértékű parti sávot szabadon kell hagyni, ott épület, építmény csak kivételes esetben, a jogszabály39 3. § (3) megfelelően lehet.
(4) A tervezési területen belül a szabályozási terven a vízgazdálkodási területek:
a) Vízgazdálkodási terület (V)
b) Halastó (V ht)
(5) A vízgazdálkodási területeket a RK04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapja tartalmazzák.
(6) A vízgazdálkodási területen az OTÉK 30. § (2) bekezdésben foglalt építmények helyezhetőek el. A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak elvi építési engedély alapján végezhető.
alkalmazási és záró rendelkezések
A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett területek
35. § (1) A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett ingatlanokra a tervezett jogintézményt a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(2) Beültetési kötelezettséggel érintett ingatlanok a szabályozási terv szerint az alábbiak:
Alkalmazási rendelkezések
36. § (1) Az épület homlokzatától mért 3 méter széles teleksávon belül legfeljebb 3 m mély terepszint süllyesztéssel kialakított bevágás, angolakna, az építménymagasság számításánál figyelmen kívül hagyható.
(2) A kötelező zöldfelület számításánál a zöldfelületek a termőréteg vastagságának függvényében az alábbi arányokkal vehetők figyelembe:
Termőréteg vastagsága (cm) |
A zöldfelület számításnál |
---|---|
≥20 |
20 |
≥30 |
30 |
≥40 |
40 |
≥50 |
50 |
≥60 |
60 |
≥70 |
70 |
≥80 |
80 |
≥90 |
90 |
≥100 |
100 |
Hatálybalépés
37. § (1) Jelen a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
(2) Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet csak a RK04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjaival együtt érvényes.
1. melléklet
Lásd: 1. számú melléklet: Értelmező rendelkezések
100/1999. (XII.10) OGY. határozat
349/2006.(XII.23.) rendelettel módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet
14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM rendelet
8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 1. sz. melléklete
8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 2. sz. melléklete
8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 3. sz. melléklete
8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 4. sz. melléklete
8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 5. sz. melléklete
8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 3. sz. melléklete
2000. évi XXXV. tv.
9/2002 (III.2.) KöM-MöViM együttes rendelet
2000. évi XXXV. tv.
16/2002. (IV.10.) EüM rendelet, és 1/1986 ÉVM-EüM rendelet