3. § Sorkifalud község szabályozási és övezeti tervét a 3. melléklet tartalmazza.³

4. § (1)⁴

(2) A RK04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelű szabályozási tervein irányadó telekhatárral, megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás. Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti előírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetőek. Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be.

5. § (1)⁵

(2) Ahol a RK04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelű szabályozási terve nem tartalmaz építési hely határa vonalat, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni.

(3)⁶

(4) Oldalhatáron álló beépítés esetén a szabályozási terven jelölt helyen, ahol a szabályozási terv nem jelöli,

6. § (1) Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.

(2) Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges.

(3) Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévő épület elbontásra kerül, a telek az övezeti előírásoknak megfelelően építhető be.

(4) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, új épület építésekor azonban az övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni.

(5) Azokon a területeken, ahol a telekméretekre vonatkozó előírás „K” kialakult, építési telek alakítása a tömbben jellemzően kialakult telekméreteknek megfelelően – az építési telek beépítési módjára beépítettségére és az építmények között megengedett legkisebb távolságokra vonatkozó előírások figyelembe vételével – történhet. A kialakított telek területe a tömbben illetve a tömbön belüli övezetben kialakult és beépített telkek területének átlagától maximum 10 %-kal térhet el.

(6) Háromnál több telket tartalmazó tömb esetén az átlagos telekterület számítása során a legkisebb és legnagyobb telek területét figyelmen kívül kell hagyni.

(7) Az építési telekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben a már kialakult telek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak a telek a beépítési mód, az építési hely, a beépítettség és az építmények között megengedett legkisebb távolság figyelembevételével beépíthető.

(8) Már kialakult tömbbelső esetén a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól, eltérő területfelhasználás határától max. 20 méter eltérés engedélyezett.

(9) Az övezetben kialakult vagy az övezetben előírt legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely mélysége nem haladhatja meg:

(10) Kialakult telektömbben az építési vonal a szomszédos telkeken lévő épületek utcai építési vonalához igazodjon, kivéve ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg. Amennyiben a szomszédos telkek közül egyik vagy mindkettő beépítetlen, az utcában vagy utcaszakaszon kialakult építési vonalhoz kell a beépítésnek igazodnia, kivéve ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg.

7. §⁸ (1) Beépítésre szánt területeken belül az új beépítésű területeken a közműveket és egyéb vezetékeket a terepszint alatt, földkábelben vagy alépítményben vezetve kell elhelyezni. Légvezeték csak ideiglenes jelleggel, meghatározott időre és céllal létesíthető.

(2) Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közműbekötések létesítendők.

(3) Az ivóvízhálózaton minimum 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.

(4) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója esetén csak energiatakarékos lámpatestek helyezhetők el.

(5) Középnyomású földgázellátás esetén építési telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.

(6) A 20 kV-os nagyfeszültségű vezetéknél külterületen a tengelytől mért 6 méteres védőtávolságon belül, belterületen a tengelytől mért 2,5 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.

(7) Táv és hírközlési antenna huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől minimum 200 m távolságra létesíthető.

(8) A teljes közművel nem rendelkező területeken a közművek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztározóban kell megoldani.

(9) Új területek beépítésénél, új utcák kialakításánál az utca és a közművek elhelyezésénél a mintakeresztszelvényekben meghatározottak szerint kell eljárni.

8. § (1) A község területén műemlékileg védett építmények, területek felsorolását az 1. függelék tartalmazza.⁹

(2) Helyi védelem alatt álló épület, építmény:

(3) A régészetileg nyilvántartott területek felsorolását az 1. függelék tartalmazza.¹¹

(4) A helyi védelemben részesített épületeket a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, nyílásrendszer, homlokzati tagolások, részletképzés, anyag és színhasználat megtartásának figyelembevételével kell ki- vagy átalakítani:

(5) nyílásosztás: az eredetivel megegyező nagyságú és osztású, vagy arányú nyílászárók legyenek, amelyek az eredeti tengelytávolságra vannak egymástól

(6) díszek: az eredeti homlokzati struktúrának megfelelő legyen

(7) az eredeti tetőhajlásszög és tetőfedőanyag alkalmazandó

(8) a homlokzatokon nem helyezhető el az eredeti homlokzati motívumokon kívüli erkély, vagy tetőtéri beépítés esetén tetőablak

(9) az épületeken a kialakult homlokzati textúrát kell kialakítani

(10) fa szerkezetű nyílászárók alkalmazandóak

(11) Amennyiben a helyi védelem alatt álló létesítmény valamely okból életveszélyessé válik és bontása elkerülhetetlen, vagy akár részleges felújítása esetén részletes felmérési tervdokumentáció készítendő, amely tartalmazza a részletes homlokzatfelmérést, a tetőszerkezet, a nyílászárók, a tagozatok részletterveit is. Az eredeti állapotot a felmérés mellett fotókon is dokumentálni kell.

(12) Védett területeken az épületek utcafronti homlokzatán klímaberendezés kültéri egysége és parabola antenna nem helyezhető el.

(13) A tervezési területen az RK04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3, és SZ-2 tervlapjain ábrázolt régészetileg érintett (még nyilvántartásba nem vett területek) felsorolását a 2. függelék tartalmazza.¹²

(14)¹³

(15)¹⁴

(16)¹⁵

9. § (1) A településkép védelme érdekében a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű lakóterületeken az épületek utcai homlokzatmagasságára külön is teljesülnie kell a 4,5 méteres építménymagassági korlátozásnak az építménymagasság számítási szabályai szerint számolva.

(2) Az előkertek mélysége az adott utcaszakaszon meglévő épületek többségéhez igazodjon. Utcaszakaszként minimum a szomszédos 5-5 ingatlant kell figyelembe venni. Új beépítés esetén az előkert mélysége minimum 5 méter legyen, ha a szabályozási terv másképp nem rendelkezik.

(3) A RK04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2 és SZ-1/3 jelű tervlapján meghatározott helyeken az épületeket kötelezően az SZ-1/1, SZ-1/2 és SZ-1/3 jelű tervlapon jelölt építési vonalra kell elhelyezni.

(4) Lakóterületeken belül a már nagyrészt beépített tömbökben a tető hajlásszöge és a gerinc iránya igazodjon a környezetében kialakulthoz.

(5) A lakóterületen belül magastetőkön csak égetett agyagcserép vagy hasonló esztétikai értékkel bíró más korszerű fedőanyagból készült pikkelyes fedés alkalmazható. A fedés színeként a piros és barna szín árnyalatai alkalmazhatók. Más fedőanyag magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható. Egyéb tetőkön természetes színű fémlemez fedés alkalmazható.¹⁶

(6) A település területén belül közterületen sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény csak eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló engedély alapján helyezhető el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani.

(7)¹⁷

(8) A településkép védelme érdekében az épületeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Plató és bevágás csak úgy alakítható ki, hogy az eredeti terepszinthez képest 1 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki. Utólagosan épített (szerelt) kémény csak közterületről nem látható módon helyezhető el.

(9)¹⁸

(10) Az építési munkák során a meglévő növényzet megóvását biztosítani kell.

(11) A területen megsemmisített vagy elpusztult fa visszapótlásáról az ingatlan tulajdonosának vagy a növényzet megsemmisítőjének kell gondoskodnia.

(12) A növényzet visszapótlását annak eredeti helyén vagy annak közvetlen közelében kell biztosítani.¹⁹

(13) A növényzet visszapótlásának mértéke engedély alapján kivágott illetve természetes módon elpusztult fa esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott vagy elpusztított növényzet esetén annak törzsátmérő egyenértékének kétszerese.

(14)²⁰

(15) A településen lévő közterületi zöldfelületeket arra jogosultsággal rendelkező zöldfelület tervező által készített építési engedélyezési tervek alapján kell kialakítani.

13. §²⁴ (1) Nem burkolt felületen hulladék, illetve a talajra, a felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes anyag ideiglenesen sem helyezhető el.

(2) 20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.

(3) A lakóterületek és egyéb beépített területek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén nem megengedett.

(4) Beépítésre szánt területen az építési tevékenység csak közművesített telek vagy zárt szennyvíztároló berendezés megléte esetén kezdhető meg.

15. § (1) Közterületen pavilon jellegű építmény csak közterület-alakítási terv alapján építhető.

(2) Pavilon jellegű építmény csak külső árusítással létesíthető illetve üzemeltethető, határozott időtartamra.

(3) Pavilon jellegű építmény funkciója virág, hírlap fagylalt, népi iparművészeti, képző- és fotóművészeti termékek árusítása illetve turisztikai információ-szolgáltatás lehet.

(4) Pavilon jellegű építmény időszakos eseményekhez kapcsolódóan maximum 30 napra vendéglátó egység céljára is elhelyezhető.²⁶

16. § (1) Óriásplakát csak ideiglenesen, építési terület lehatárolására, meghatározott időre helyezhető el.

(2) Közterület felett kifeszített, illetve épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kulturális, illetve nemzeti regionális és községi események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető el.

(3) Épületen maximum 2 m ² területű állandó reklámfelület helyezhető el.

(4) Közparkban önálló reklámberendezés nem helyezhető el.

(5)²⁷

(6) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el.

(7) Az építési engedély alapján létesíthető díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja.

(8) A létesítendő díszvilágításnak mindenkor illeszkednie kell a meglévő köz- illetve díszvilágításhoz.

17. § (1)²⁸

(2) A település területén kerítés csak telekhatáron létesíthető. A kerítés magassága nem haladhatja meg a 2,0 métert.

(3) A telek oldalsó és hátsó határán tömör, vagy áttört kerítés létesíthető maximum 2,00 m magassággal.

(4) Telken belül az egyes külön használatú telekrészek maximum 1,50 m magas drótfonatos kerítéssel vagy élősövénnyel választhatók el. Telken belül egyéb más kerítés nem létesíthető.

(5) Külterületen a kerítés anyaga fa, élősövény ill. drótháló lehet, fa oszlopokkal. Betonoszlopok és beton lábazatok illetve tömör kerítés nem helyezhetőek el.

19. § (1) Az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek (járműtároló, egyéb tárolóépítmények, kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) csak az épülettel egy tömegben, ahhoz csatlakozóan, vagy oldalhatáron álló beépítés esetén a fő funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhető.

(2) Felvonulási épület csak ideiglenesen, az építési munka bejelentett időtartamára létesíthető.

(3) Sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény közterületen csak közterületi rendezvényekhez, nem közterületen eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló engedély alapján helyezhető el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani.

20. § (1) A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre tagolódik.

(2) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni.

(3) A tervezési területen belül a beépítés jellemző módja:

(4) Épületek elhelyezése:

(5) Az oldalhatáron álló beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen, a 18 méternél nagyobb szélességű építési telken az épület szabadon állóként is elhelyezhető. A 18 méternél keskenyebb telkek esetében az épületet az oldalhatárra kell helyezni.

(6) Az építési övezetek paramétereit területfelhasználási egységenként táblázatok összesítik.

21. § (1) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a lakóterületeket falusias lakóterületekbe sorolja

(2) A lakóterületek övezeti tagolását a RK04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1 SZ-1/2 és SZ-1/3 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák.

(3) A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál

(4) A falusias lakóterületen az OTÉK szerinti funkciójú épületek helyezhetők el.³²

(5) Az OTÉK-ban meghatározott jármű-elhelyezési igény 100%-át telken belül kell kielégíteni.³³

(6) Falusias lakóterületen nem helyezhető el 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely vagy garázs illetve önálló garázs két jármű feletti célra.

(7) A falusias lakóterületen építési munka a részleges közművesítettség megléte esetén végezhető.³⁴

(8) A falusias lakóterületen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16. § szerint kell alkalmazni.

(9) Az új lakóterületen belül melléképítmény csak a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron helyezhető el. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület építménymagasságát, minimális magassági korlát melléképítmény esetében nincs.

(10) A falusias lakóterületen telkenként maximum két önálló rendeltetési egységgel rendelkező épület helyezhető el.

(11) A falusias lakóterületre vonatkozó építési övezeti előírásokat a 4. melléklet tartalmazza.³⁵

22. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen az OTÉK szerinti funkciójú épületek helyezhetők el, a jelen § (3) bekezdés figyelembe vételével.³⁶

(3) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület vagy garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint termelő kertészeti építmény.

(4) Az OTÉK mellékletében felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.³⁷

(5) A településközpont vegyes területen építési munka az OTÉK szerinti részleges közművesítettség megléte esetén végezhető.³⁸

(6) A településközpont vegyes területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni.

(7) A településközpont vegyes területre vonatkozó építési övezeti előírásokat az 5. melléklet tartalmazza.³⁹

23. § (1) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a gazdasági területeket kereskedelmi szolgáltató gazdasági (Gksz) területre bontja.⁴⁰

(2) A G ksz jelű övezetekben az előírt maximális átlagos építménymagasság értékét meghaladó magasságú, technológiai célú építményrész (kémény vagy kürtő) létesíthető, ennek alaprajzi kiterjedése azonban nem haladhatja meg a teljes létesítmény bruttó alapterületének 5 %-át.

(3) A gazdasági területek övezeti tagolását a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ1/3, SZ-2 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák.

24. § (1) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az OTÉK szerinti épületek helyezhetők el, az alábbi táblázat előírásainak figyelembe vételével.⁴¹

(3) Az OTÉK mellékletében felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.⁴²

(4) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen építési munka az OTÉK szerinti részleges közművesítettség megléte esetén végezhető.⁴³

(5) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni.

(6) A G ksz jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.

(7) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a RK04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 jelű szabályozási tervén jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni.

(8) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területre vonatkozó építési övezeti előírásokat a 6. melléklet tartalmazza.⁴⁴

25. § (1)⁴⁵

(2) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságainak megfelelően a különleges területeket

(3) A különleges területek övezeti tagolását a RK04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák.

26. §⁴⁶ (1) A Kif jelű területen elhelyezhetőek:

(2) Az idegenforgalmi területre vonatkozó építési övezeti előírásokat a 7. melléklet tartalmazza.

27. § (1) A temető területén maximum 2%-os beépítettség mellett a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el. A fő funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága 6 méter . Az övezetben szabadon álló és oldalhatáron álló, magastetős épület helyezhető el.

(2) A temető kerítése csak természetes anyagból (kő, tégla, fa) készíthető. A kerítés kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésű és 1,80- 2,50 m közötti magasságú kell legyen. A kerítés belső oldalán a RK04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1 jelű tervén jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védőfásítást (cserjét ill. fát) kell telepíteni.

(3) A temetőben lévő sírjelek magassága nem haladhatja meg kő esetén az 1,5 métert, kopjafa esetében a 3,0 métert.

(4) A temetési helyek a temető területének max. 65%-át foglalhatják el.⁴⁷

(5) A temető területre vonatkozó építési övezeti előírásokat a 8. melléklet tartalmazza.⁴⁸

28. § (1) A sport- és szabadidős terület elsősorban a pihenés és sportolás, testedzés, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A sport- és szabadidős területen a RK04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1 jelű szabályozási tervlapja szerinti épületek helyezhetők el, az alábbi táblázat előírásainak figyelembe vételével.

(3) A sport- és szabadidős területen az OTÉK szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42 § alapján kell teljesíteni.⁴⁹

(4) A sport- és szabadidős területen építési munka az OTÉK szerinti részleges közművesítettség megléte esetén végezhető.⁵⁰

(5) A sport- és szabadidős területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni.

(6) A sport- és szabadidős területen a RK04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1 jelű szabályozási tervén jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni.

(7) A sport- és szabadidős területen belül a részletes övezeti előírásokat a 9. melléklet tartalmazza.⁵¹

29. § (1) A közlekedési és közmű elhelyezési területbe a községen áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak.

(2) A tervezési területen az utak szabályozási szélességét a RK04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjai, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák. A külterületi utak szabályozási szélessége csak irányadó jellegű, a konkrét szabályozási szélességek csak engedélyezési szintű úttervek alapján határozhatók meg.

(3) Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei, berendezései, térszín alatti parkoló és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.

(4) Új kialakítású utcák esetén az út területén belül kialakítandó zöldfelület aránya minimum 10%. 16 m alatti szabályozási szélesség esetén minimum egyoldali fasor, 16 m , vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén minimum kétoldali fasor telepítendő az út kialakításával egyidejűleg.

(5) Meglévő utcák rekonstrukciója esetén a tervezett útkeresztmetszetek szerinti zöldfelületek kötelezően kialakítandóak.

(6)⁵²

(7) Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény, és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhető el.

(8)⁵³

(9) A területen belül a gyalogos közlekedési terület a közterületi gyalogos zónák, és gyalogutak területe. A gyalogos közlekedési terület útkeresztmetszete, burkolatai és az ott elhelyezésre kerülő építmények a gyalogos közlekedés elsőbbségének figyelembe vételével alakítandók ki. A gyalogos közlekedési területre gépjárművel csak célforgalmi jelleggel lehet behajtani.

(10) A közlekedési területek és közlekedési zöldterületek térbútorainak megválasztásakor ügyelni kell azok összhangjára, egységes megjelenésére. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el. Az itt elhelyezendő építmények fedésére hullámpala, hullámlemez nem alkalmazható.

(11) A szabályozási terven jelölt kerékpárút nyomvonalakon a kerékpáros közlekedés feltételeit a tervezett útkeresztmetszeteknek és a vonatkozó közúti ágazati előírásoknak megfelelően kell biztosítani.

(12) A külterületi utak tengelyétől mért 6-6 méteres távolságon belül építmény nem helyezhető el.

(13) A tervezési területen az útkategóriák az alábbiak:

(13a) A tervezési területen lévő utak tervezési osztályba sorolását és szabályozási szélességét a 10. melléklet tartalmazza.⁵⁵

(14) Az egyéb közlekedési területek a következők:

30. § (1) A tervezési területen belüli zöldterületek a közparkok területei.

31. § (1) Zöldterület az állandó növényzettel fedett közpark területe.

(2) A közpark területén elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, játék célját, illetve a fenntartást szolgáló létesítmények.

(3) A közpark területen terepszint alatti parkoló nem létesíthető.

(4)⁵⁶

(5) A zöldterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el.

(6) A közparkra vonatkozó építési övezeti előírásokat a 11. melléklet tartalmazza.⁵⁷

32. § (1) A tervezési területen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelően az erdőterületeket

(2) Az erdőterületek övezeti tagolását a RK04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 jelű szabályozási tervlapja tartalmazza.

(3) A gazdasági célú erdő területén a 100.000m²-t ( 10 ha ) meghaladó telken az erdő rendeltetésének megfelelő építmény helyezhető el maximum 0,5 %-os beépítés mellett. Az építmények magassága a 3,5 métert nem haladhatja meg.

(4) A védőerdő területe elsődlegesen környezetvédelmi, tájvédelmi célokat szolgál. A védőerdő területén építmény nem helyezhető el.

33. § (1) A tervezési területen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelően a mezőgazdasági területeket

(2) A mezőgazdasági területek övezeti tagolását a RK04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 jelű szabályozási tervlapja tartalmazza.

(3) Az általános mezőgazdasági területeken 10 000 m²-t el nem érő telken illetve több önálló telekből álló birtoktesten építményt elhelyezni nem szabad. Az 10 000 m ² feletti telkeken ill. birtoktesten a beépítettség nem haladhatja meg a 3%-ot. A 10 000 m ² feletti telkeken lakóépület és gazdasági épület egyaránt elhelyezhető. A gazdasági funkciójú épületek építménymagassága maximum 9,50 m lehet. Különálló lakóépület építménymagassága maximum 4,50 m lehet.⁵⁸

(4) A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni. A mezőgazdasági táblák szegélyei mentén a RK04 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain jelölt helyeken a terület tulajdonosainak új fasorokat, védőerdősávokat kell ültetniük.

(5) Mezőgazdasági területen kerítést csak ott lehet létesíteni, ahol lakóépület vagy mezőgazdasági épület került elhelyezésre.

(6) A mezőgazdasági területeken épületek hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhetők, mely a vízellátást (fúrt ill. ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában.

(7) A rét és legelő művelési ágú területeken építményeket nem lehet elhelyezni. A rét művelési ágú területeket évente kétszer kaszálni kell.

34. § (1) A vízgazdálkodási területekbe a folyóvizek medre és partja, nyílt csatornák, vízelvezető árkok medre és partja illetve a tavak területei tartoznak.

(2)⁵⁹

(3)⁶⁰

(4) A tervezési területen belül a szabályozási terven a vízgazdálkodási területek:

(5) A vízgazdálkodási területeket a RK04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapja tartalmazzák.

(6)⁶¹

34/A. § (1) A területen kizárólag inert hulladék kezelése és lerakása végezhető, beleértve a tevékenység felhagyásakor jogszabályban előírt rekultivációs tevékenységet is.

(2) Az Sz-3 szabályozási tervlapon beültetési kötelezettséggel jelölt területen belül a már feltöltött területeken a jogszabályban definiált három szintű zöldfelület kialakítását folyamatosan el kell végezni és a lerakás felhagyásáig a munkát teljes körűvé kell tenni.⁶²

35. §⁶³ (1) Az önkormányzat sajátos jogintézményekként a településrendezési kötelezettség körébe tartozó beültetetési kötelezettséget írja elő.

(2) Beültetési kötelezettség érintett ingatlanok a szabályozási terv szerint:

36. § (1) Az épület homlokzatától mért 3 méter széles teleksávon belül legfeljebb 3 m mély terepszint süllyesztéssel kialakított bevágás, angolakna, az építménymagasság számításánál figyelmen kívül hagyható.

(2) A kötelező zöldfelület számításánál a zöldfelület a termőréteg vastagságának függvényében a 12. mellékletben meghatározott arányokkal vehető figyelembe.⁶⁴

(3) A zöldfelület kötelezően előírt mértékébe nem számíthatók bele a csapadékvíz áteresztő burkolatok (kavics, kőzúzalék, gyephézagos burkolat, gyeprács), vízfelületek, falra futtatott zöldfelületek.

36/A. § A rendelet:

37. § (1) Jelen a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.⁶⁶