Bögöt község Képviselő Testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c./ pontjában és a 13.§ (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében biztosított feladat és hatáskörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet 4.§ (3) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

1.§

A Képviselő Testület ezen rendeletben Bögöt Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: szabályzat), mellékleteivel, valamint a Belterület Szabályozási Tervlapját és a Külterület Szabályozási tervlapját (továbbiakban: szabályozási tervek) közzéteszi és kötelező alkalmazását elrendeli.

2.§

A bel- és külterület jelenlegi és tervezett határát a 33. § (2) bekezdés a)-c) pontjai határozzák meg.

Szabályozási elemek

3.§

(1)

(2)

(3)

Területfelhasználás

4.§

(1) A község területe építési szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre van felosztva.

(2) A beépítésre szánt területeket a használatuk általános jellege, valamint sajátos építéshasználatuk szerint

a) falusias lakóterület                                                     Lf jelű                                   

b) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület               Gksz jelű

c) településközponti vegyes terület                                Vt, Vt_k jelű

d) különleges temető terület                                           K-T jelű

terület-felhasználási egységbe sorolja.

(3) A beépítésre nem szánt területeket

a) közlekedési és közmű terület

                             aa) közlekedési terület- közúti

ab) közlekedési terület- kötöttpályásKök jelű

ac) közmű területKm jelű

b) zöldterület

    ba) zöldterületi közpark, közkert                       Z-Kk jelű

                            bb) sport terület                                              Z-S jelű

c) erdőterület

    ca) gazdasági célú                                          Eg jelű

             cb) védelmi erdő                                             Ev-i jelű

d) mezőgazdasági terület

             da) általános                                                   Má jelű

             db) kertes                                                       Mk jelű

             dc) korlátozott használatú                                Mko jelű

e) vízgazdálkodási terület                                                            V jelű

területfelhasználási egységbe sorolja.

Telekalakítás

5.§

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

Építési övezetek általános előírásai

6.§

(1) A Szabályozási Terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, telkek előírt területe figyelembe vételével építési övezetekbe sorolja.

(2) Minden építési telekre a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni.

(3) A meglévő természetes terepfelszínt 0,5 m-t meghaladó mértékben a telek be nem épített területen nem tölthető fel, kivéve, ha a feltöltés árvíz és belvíz veszély elhárítását szolgálja.

(4) A zöldfelületek legkisebb arányát az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet és a helyi sajátosságok alapján a rendelet az egyes övezeti előírásai alapján kell meghatározni.

(5) Terepszint alatti építmények közül pince, garázs helyezhető el a községben.

(6)

Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok

7.§

(1) A település közterületein elhelyezhető

            a) hirdető (reklám) berendezés,

            b)közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),

            c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,

            d) szobor, díszkút, szakrális emlék,

            e)távbeszélőfülke

            f)a rendelet 25.§-ban meghatározottak.

(2) A helyi védelem alatt álló épületen a környezet arculatához illeszkedő hirdetőberendezés , egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer, köztisztasági eszköz helyezhető el.

(3) A helyi védelem alatt álló építmények telkén és a hozzájuk tartozó közterületszakaszon – az A1-es ívméretet (840x597mm) meghaladó méretű reklámfelület, reklámhordozó – ún. „óriás reklám” – nem helyezhető el, kivéve a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátot ideiglenes jelleggel.

(4)

(5)

(6) A közterületeket csak a rendeltetésüknek megfelelő használat érdekében szükséges mértékig lehet burkolt felületekkel ellátni.

(7) A hulladékgyűjtő szigetet a településkép zavarása nélkül, növényzettel takarva, a védett épületektől legalább 25 m-re lehet kialakítani, a védett utcakép és építmény megjelenésének zavarása nélkül.

(8)

Környezetvédelem

8.§

(1)

A vizek védelme

(2) Élővízfolyáshoz 100m-nél közelebb új állattartó telep, komposztálótelep nem létesíthető. A terület szennyeződés érzékenységi besorolása a hatályos jogszabály szerint az érzékeny területek közé tartozik, így a területen vízfolyások, tavak, vízbázis védelme érdekében szennyezést okozó létesítmény elhelyezése tilos!

(3) A csatornázatlan területeken minden olyan létesítmény, melynek működése során szennyvíz keletkezik csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz csatornahálózatra csatlakozva, annak hiányában a gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban, a szippantott szennyvíz ártalmatlanítása kijelölt helyre szállítással történik.

(4)

Hulladék ártalmatlanítása

(5)

(6)

(7)

A levegő védelme

(8)

(9)

(10)

(11)

Földvédelem

(12)

Zaj- és rezgés elleni védelem

(13)

(14)

(15)

Örökségvédelem

9.§

(1)

(2)

(3) Régészeti érdekű terület:

A bögöti régészeti lelőhelyek a Kőris-patak, Bögöti-árok (Kis-kuti-patak), Hosszú-víz völgyét kísérő alacsony kiemelkedéseken helyezkednek el. A hasonló adottságú területek alkalmasak voltak az emberi megtelepedésre, ezért a patakok ártere melletti 4-500 m széles sáv, a bel- és külterületen egyaránt, a jelenleg ismert régészeti lelőhelyeken kívüli részeken is régészeti érdekű terület.

(4) A település értékeinek megőrzésének érdekében helyi egyedi védelmet élvez:

a) szakrális emlékek

                                    aa) Szentháromság szobor templom előterében 109 hrsz (1926)

ab) Kőkereszt templomkert 109 hrsz (1913)

ac) Kőkereszt – Sárvári utca 046/15 hrsz (1885)

ad) a 09 hrsz-ú árok és az út kereszteződésében található Szűz Mária szobor.

b) épületek

            ba) Szent Ferenc római katolikus templom és sírkert 109 hrsz

                                   bb) Tóth György utca 2. hsz., 96 hrsz.

                                   bc) Tóth György utca 3. hsz., 2 hrsz.

           bd) Tóth György utca 10. hsz., 104/1 hrsz.

           be)Tóth György utca 34. hsz., 137 hrsz.

bf) Deák Ferenc utca 50. hsz., 72 hrsz.

c) utcakép védelem

Tóth György utca teljes területe.

(5) A helyi védelmet élvező épület

a) felújítása, állagmegóvása alkalmával az eredeti állapotot fenn kell tartani, illetve vissza kell állítani,

b) utcai homlokzata, az épületrészek magassági kialakítása és a beépítési körvonal – kivéve a hátsókert felé történő változtatást – nem térhet el az  eredeti épülettől.”

(6) Az utcaképi védelem alá eső területeken a hagyományos utcakép egységét meg kell őrizni, a foghíjak beépítése esetében az új beépítéssel ahhoz illeszkedően kell alkalmazkodni.

(7)

II. fejezet

Beépítésre szánt területfelhasználási egységek építési övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai

10.§

Minden építési telek és közforgalomnak megnyitott út között járműközlekedésre alkalmas kapcsolat(ok) létesíthető(k), egyenként legfeljebb 6,5 m szélességben.

11.§

Kerítés létesítés szabályai

(1)

(2) A telek utcavonalán csak áttört kerítés létesíthető, és annak magasságán belül max. 60 cm magas tömör lábazattal.

(3) Helyi védelem alatt álló utcaképben, kialakult esetben utcavonalon tömör kerítés is létesíthető, tömör fakapuzattal.

(4) Ahol a Szabályozási Terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.

(5) A telek oldalsó és hátsó határán a szomszédos telkek vonalán tömör kerítés is létesíthető 1,40-1,80 m közötti magassággal, áttört kerítés 1,20-1,80 m közötti magassággal.

(6) Áttört kerítés: felületének legalább 80%-ban faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel, átszellőzést biztosító kerítés.

(7) A telken belül csak áttört kerítés létesíthető.

12.§

Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai:

(1) Előkert létesítése az új tervezett lakóterületek esetén kötelező: 5,0 m. A település egyéb területén az előkert helye a szabályozási terven jelölt építési vonalnak vagy az előírt előkert méretnek, annak hiányában az utca kialakult építési vonalának megfelelő vagy legfeljebb 15,0 m.

(2) Épületeket a telken a 4. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerint építésre kijelölt helyen, illetve a Szabályozási Terven jelölt módon kell elhelyezni.

(3) Építési határvonal előtti előkertben csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, előlépcső, zárt hulladékgyűjtő helyezhető el, épületrész a telek beépített területének számításánál meghatározott módon nyúlhat be. Építési vonal előtti előkertben kerti lugas, továbbá ’lábon álló kerti tető legfeljebb 20m² vízszintes vetülettel’ nem létesíthető. Gazdasági területen előkertben az előzőeken túl, az épületek rendeltetéséhez szükséges porta, információ, kerékpártároló, közműcsatlakozás, melléképítmények elhelyezésére szolgáló, indokolt nagyságú építmény, gyalogos és járműforgalmi terv alapján elhelyezhető.

(4)

(5) Oldalkert mérete nem lehet kisebb új beépítés esetén 6,0 m-nél, kialakult oldalhatáron álló beépítésnél építménymagasság mértékénél. Ha az oldalkert mérete a kialakult állapot esetén az előírtnál kisebb méretű, akkor a kialakult állapotnak megfelelő méretet, vagy az övezeti előírás építménymagasságát kell figyelembe venni.

(6) Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert mérete legalább 4,5 m.

(7) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet hatálybalépésekor meglévő építmény utólagos hőszigetelése és homlokzat burkolása együttesen – az oldalhatáronálló falat kivéve – az elő, oldal, és hátsókert méretét legfeljebb 10-10 cm mértékig csökkentheti. A telek beépítése ennek megfelelően módosulhat.

(8)

Falusias lakóterület

13.§

Általános előírások

(1) A falusias lakóterület lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál, sajátos jellege alapján általános lakóterület, Lf jelű.

(2) Az Lf területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek

a) telkenként max. 1 db lakóépület legfeljebb 2 lakásegységgel

b) mezőgazdasági és erdőgazdasági (üzemi) létesítmények

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

d) szálláshely szolgáltató épület

e) kézműipari építmény

f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

g) sportépítmény

helyezhetők el.

A területeken a felsorolt rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatát kiegészítő vagy kiszolgáló tároló (gépkocsi, tüzelő, szerszám), háztartási (nyárikonyha, fűtő, barkácsműhely), gazdasági (fészer, magtár, pajta, szín, kemence) épületek melléképületként helyezhetők el.

(3) A lakóterületen főépületként létesülő utcavonali épület csak magas tetős épületként létesíthető 34-45°közötti tető hajlásszöggel.

(4) Az övezetek területén a kialakult építészeti hagyományok alapján az övezeti előírásnál magasabb építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén a meglévő épület építménymagassága nem növekedhet, illetve a toldalék jellegű bővítmény építménymagassága az övezeti előírás szerinti értéket nem haladhatja meg.

(5) Az új építmények esetén kialakítható legnagyobb utcai homlokzathossz szabadon álló beépítés esetén 18,0 m, oldalhatáros beépítés esetén 16,0 m.

(6)

14.§

Építési övezetekre vonatkozó előírások

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m, a megengedett legnagyobb építménymagasság utcavonalon lévő építményeknél a (4) bekezdés szerint.

(2)

(3) Az Lf lakóterületekre vonatkozó övezeti előírásokat az 5. melléklet szabályozza.

(4) Az Lf jelű övezetben az előírt legkisebb telek területénél 50%-ban nagyobb, s az övezetre megengedett legnagyobb beépítettség legalább 75%-ban kihasználásra kerül, a beépítést egynél több épületben kell megvalósítani.

(5) A falusias lakóterületen a tömbök szabályozási tervtől eltérő belső felosztása esetén a telek utcafrontjának hossza Lf övezetben maximum 25 m-nél szélesebb nem lehet.

(6) A telek területére előírt zöldfelület 30 %-át fásítva kell kialakítani.

(7) Az övezetek terültén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapok (2. sz. melléklet), valamint a Szabályozási Terv együttes alkalmazásával helyezhetők el.

Településközpont vegyes terület

15.§

Általános előírások

(1) A településközpont vegyes terület több önálló, rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó funkcióra.

(2) A Vt jelű területen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti építmények helyezhetők el.

16.§

Építési övezetre vonatkozó előírások

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalra kerülő építmény esetén 3,0 m, a megengedett legnagyobb építménymagasságot utcavonalon lévő építményeknél a 6. melléklet szabályozza.

(2) A településközpont vegyes területre vonatkozó övezeti előírásokat a 6. melléklet szabályozza.

(3) A területen

a) közműbecsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),

c) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel)

d) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

e) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

kerti épített tűzrakóhely,

f) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,

g) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

h) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

i) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop

  helyezhető el.

Gazdasági terület

17.§

(1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

 (2) A gazdasági terület kereskedelmi szolgáltató terület lehet.

Kereskedelmi szolgáltató terület

18.§

(1)

(2) A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó övezeti előírásokat a 7. melléklet szabályozza.

(3) A 7,5 m építménymagasságnál magasabb építmények legfeljebb 20 m építménymagassággal is elhelyezhetők, amennyiben azt az épület funkciója és az alkalmazott sajátos technológia megköveteli.

Különleges terület

19.§

A K-T jelű temető különleges területeken

a) kegyeleti célú építmények

b) egyházi épületek

c) terület fenntartását szolgáló épületek

d) szobor, dísztárgy

e) pihenést szolgáló épületek

helyezhetők el.

20.§

Építési övezetekre vonatkozó egyedi és részletes előírások

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,5 m.

Temető

(2) A K-T temető területre vonatkozó övezeti előírás:

a) a beépítés módja szabadonálló,

b) a beépítettség legfeljebb 8%,

c) a legnagyobb építménymagasság 4,5 m,

d) a legkisebb zöldfelület aránya 70%,

e) a szintterület sűrűség telekre 0,05.

(3) A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 50%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni.

(4) A temetőben 100 m2 – ként legalább 1 db nagy koronájú lombos fát kell telepíteni (6,0 m-nél nagyobb lombkoronát növelő fa).

III. fejezet

Beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai

21. §

Általános előírások

(1)

(2) Az egyes övezetek területén csak az ott megjelölt építmények helyezhetők el.

(3) A telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének járműközlekedésre alkalmas közterülethez kell csatlakoznia, valamint a telkek méreteinek meg kell felelnie az övezeti előírásoknak.

Közlekedési és közmű területek

22.§

Általános előírások

(1) A közlekedési és közmű területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint

a) közúti közlekedési,

b) kötöttpályás (vasút) közlekedési,

c) Km jelű közmű

területbe sorolja.

(2) E rendelet alkalmazásában közlekedési és közmű terület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt közterület, illetve közforgalomnak átadott magánterület és telek.

(3) A közlekedési és közmű elhelyezési terület az országos és helyi közutak, kerékpáros és gyalogos közlekedés, közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, környezetvédelem építményeinek és a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(4)

(5) Építménymagasság a sajátos építménynek minősülő toronyjellegű építmények kivételével legfeljebb 4,5 m.

(6)

(7)

(8) A vasúti közlekedési területeken

a) a vasúti közlekedés létesítményei, a vasúti és a közúti üzemi célú építmények és épületek, a tulajdonos, a használó számára lakások, a vasúti terület állomási szakaszán az előzőeken kívül raktározási, karbantartási, igazgatási, szociális, szolgálati lakás, az áruszállítással kapcsolatos szolgáltatási, raktározási épületek, az utazóközönséget kiszolgáló és ellátó funkciók (különösen váróterem, kereskedelmi, szolgáltatási) csak az állomásépületen belül helyezhetők el,

b) a legnagyobb építménymagasság 7,5 m,

c) a beépítési mód szabadonálló.

23.§

(1) A közlekedési és közmű területek kategorizálását, a biztosítandó építési területek szélességét a 8. melléklet szabályozza.

(2) A mezőgazdasági területen kialakítandó új dűlőút (köz, illetve magánút) építési területének illetve telkének legkisebb szabályozási szélessége – méretezés hiányában – 7,0 méter. A fenti legkisebb szabályozási szélesség egynyomú útként kialakítható, 200-300 m-enként kitérőkkel, melynek helyisége minimum 10m, amennyiben az a földrészletek biztonságos megközelítését és a közlekedési területen elhelyezendő egyéb műtárgyak (felszíni vízelvezetés, közművek, kitérő, megvalósítását nem korlátozza és útkeresztszelvényben a kialakítás az adott helyen igazolható.

(3)

(4)

(5) A KM jelű terület közművekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló terület, amely a közművek rendeltetésszerű működését biztosítja (szennyvíztisztító). Építményeket szabadon álló módon kell elhelyezni. Maximális építmény magasság víztorony kivételével 4,5 m.

(6)

Közműterületek és létesítmények

24.§

Általános előírások

(1)

(2)

(3)

(4) Új építésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, ill. a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(5)

(6)

(7)
(8)

(9) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

Vízellátás

(10)

(11)

Vízelvezetés

(12) A talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási terültén tilos, az még átmenetileg – rövid időre – sem engedélyezhető.

(13)

(14)

Villamosenergia ellátás

(15)

(16)

Földgázellátás

(17)

(18) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

Elektronikus hírközlés

(19) Községrendezési szempontból belterületen és külterületen védett építmény környezetében a távközlési hálózat annak létesítésekor, ill. rekonstrukciójakor földkábelbe vagy alépítménybe, föld alatt vezetve helyezhető el.”

Zöldterület

25.§

Általános előírások

(1) A rendelet alkalmazásában zöldterületek a Szabályozási Terven ilyen célra jelölt közterületek.

(2) A zöldterületeket a Szabályozási terv rendeltetésük szerint

a) közkert Z-Kk jelű

b) sport Z-S jelű

területekbe sorolja.

(3) A Z-Kk jelű zöldterületi közkert és közpark övezetben csak annak rendeltetését szolgáló

a) sportolási, testedzési célú építmények,

b) pihenést szolgáló építmények,

c) a terület fenntartását szolgáló építmények,

d) szobor, dísztárgy,

e) reklám célú építmények

helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2 %-os beépítésével.

(4) A Z-S jelű sport övezetben csak annak rendeltetését szolgáló

a) sportolási, testedzési célú építmények,

b) pihenést szolgáló építmények,

c) vendéglátó célú építmények,

d) a terület fenntartását szolgáló építmények,

e) szobor, dísztárgy,

f) reklám célú építmények

helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2 %-os beépítésével.

(5) A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépítési módon helyezhetők el.

(6) A területek kialakítása parképítési terv alapján történhet, építménymagasság a sajátos építménynek minősülő toronyjellegű építmények kivételével legfeljebb 4,5 m.

Erdőterület

26.§

Általános előírások

(1) E rendelet alkalmazásában erdőterület a Szabályozási Tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek.

(2) Az erdőterületeket a Szabályozási Terv elsődleges rendeltetésük szerint

a) gazdasági célú Eg jelű

b) védelmi célú Ev jelű

övezetekbe sorolja.

(3) Gazdasági célú Eg jelű erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.

(4) Ha a terület nagysága a 100.000 m2-t meghaladja, az övezetben

a) erdő fenntartási célú,

b) vadgazdálkodási célú,

c) védelmi célú

d) szállítási célú

rendeltetési egységek helyezhetők el, legfeljebb a terület 0,5 %-ának beépítésével.

(4a) Épületek építési telken, szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el. Építménymagasság a sajátos építménynek minősülő toronyjellegű építmények kivételével legfeljebb 7 m.

(5) A védelmi (védő) célú Ev jelű erdőterületeket a Szabályozási Terv sajátos jellegük szerint Ev-i jelű tájképvédelmi erdő övezetbe sorolja.

(6) Ev-i jelű tájképvédelmi erdő a felhagyott anyagnyerő helyek beültetését és rekultiválását szolgálja. Az erdőtelepítéseknél az őshonos fafajokat kell alkalmazni.

(7)

Mezőgazdasági terület

27.§

(1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termény, termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználat és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni.

(2)

(3) A Szabályozási Terv a mezőgazdasági területeket használatuk és a rajtuk elhelyezkedő építmények alapján

a) Má jelű általános

b) Mk jelű kertes

c) Mko jelű korlátozott

használatú mezőgazdasági övezetbe sorolja.

(4) Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági területen:

a) nem folytatható olyan tevékenység, nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő természetközeli élőhelyeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja,

b) a kialakult  gyep művelési ágat fenn kell tartani (fenntartó gazdálkodás folytatása),

c) a vízfolyásokat védő zóna minimális szélessége 50 m, vízfolyásnál partjainak szélétől kell számítani,

d) a gyepterületeket évente legalább egyszer kaszálni kell, a kaszálás és a legeltetés időpontjait a természetvédelem érdekeinek megfelelően kell meghatározni.

28.§

(1) Általános mezőgazdasági (árutermelő) Má övezet akkor építhető be, ha

a) a telek területe

aa) lakóépület esetén legalább 2 ha,

ab) gazdasági épület esetén legalább 6000 m2,

b) a telek beépítettsége legfeljebb 3%,

c) a telek beépítési módja szabadon álló, legalább 10 m előkert biztosításával,

d) a megengedett legnagyobb építménymagasság lakó és vegyes rendeltetésű épület esetén 4,5 m.

(2) Kertes mezőgazdasági Mk jelű övezetben

a) lakóépület nem építhető,

b) gazdasági épület legalább 720 m² telekterület esetén helyezhető el,

c) a terület beépítettsége legfeljebb 3%, egy épület alapterülete maximum 50 m²

d) a megengedett legnagyobb építménymagasság 3,0 m,

e) a beépítési mód szabadon álló, legalább 10 m előkert és legalább 2 m oldalkert biztosításával.

f) a szomszédos telkeken álló épületek között a távolság legalább 10 m.

(3) Korlátozott használatú mezőgazdasági Mko jelű övezetben:

a) lakó és vegyes rendeltetésű épület nem építhető,

b) nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető,

c) gazdasági épületként csak gyepgazdálkodást szolgáló ideiglenes építmények (szénatároló, karám) létesíthetők,

d) gyepgazdálkodást szolgáló gazdasági épület akkor építhető, ha a telek területe legalább 1 ha,

e) a telek beépítettsége legfeljebb 0,5 %, gazdasági épület maximális alapterülete telkenként legfeljebb 300 m² lehet,

f) a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m,

g) a beépítési mód szabadon álló, épületnek a vízfolyástól min 50,0 m távolságban kell lennie.

(4) Bögöt község területén birtoktest és birtokközpont a település közigazgatási területén a kijelölt, Má jelű általános mezőgazdasági övezetben elhelyezkedő mezőgazdasági területekre terjeszthető ki. A birtokközpont területén a beépítés nem haladhatja meg a 35%-ot.

Vízgazdálkodási terület

29.§

(1) A vízgazdálkodás területei (V jelű övezet) sajátos használatuk alapján a vízmedrek és azok parti sávja, valamint a vízjárta területek.

(2)

(3)

(4) A település víz és sárral való elöntésének megakadályozására a meglévő övárok rendszer folyamatos karbantartását biztosítani kell.

Zöldfelületek, természetvédelem

30.§

(1)

(2)

(3)

(4) A telkeken belüli zöldfelületekre az adott területfelhasználás övezeti előírásai vonatkoznak.

Természetvédelem

(5) Az árkok, vízfolyások part menti fás, ligeterdő növényzetét meg kell őrizni.

(6)

(7)

(8) Egyedi tájérték

a) a Porpác felé vezető út mellett, a 046/16 hrsz-ú területen álló kőkereszt,

b) a Csénye felé vezető közlekedési út mellett, a 09 hrsz-ú árok és az út kereszteződésében található Szűz Mária-szobor.

Sajátos jogintézmények

31.§

(1) 

(2) A beültetési kötelezettség hatálya alá a 184,185, 186, 187, 188, 189, 190, 191, 192, 194, 195, 196, 197 hrsz-ú ingatlanok Szabályozási Terven meghatározott területei és a 198 hrsz-ú tervezett lakóterület északi telekhatára mentén 20 m szélességű terület tartozik.

(3) A beültetési kötelezettség hatálya alá eső területen az alábbi minimális növényzetet kell biztosítani:

a) terület gyepesítését,

b) a telepítési sávban lakóterület esetében gyümölcs vagy más fafajokkal megvalósítandó növénytelepítéssel, gazdasági terület esetében vegyes faállományú, többsoros fásítással, allergizáló fafajoktól mentesen, a jelölt terület legalább 80 %-án.

(4)

Védőtávolságok

32.§

(1)

(2)

Záró rendelkezések

33.§

(1)

(2) A rendelet

a) 1. melléklete a belterületi szabályozási tervet M=1:2000; 002/06 munkaszámon; 10. rajzszámon

b) 2. melléklete a külterületi szabályozási tervet M=1:15 000; 002/06 munkaszámon; 11. rajzszámon

c) 3. melléklete a belterület határát, valamint a belterületbe vonandó telkek helyrajzi számát

d) 4. melléklete a beépítési mintalapokat

e) 5. melléklete az Lf lakóterületekre vonatkozó övezeti előírásokat

f) 6. melléklete a településközpont vegyes területre vonatkozó övezeti előírásokat

g) 7. melléklete a Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó övezeti előírásokat

h) 8. melléklete a közlekedési és közmű területek kategorizálását, a biztosítandó építési területek szélességét

tartalmazza.

(3) A rendelet 2007. november 1-jén lép hatályba, de a rendelkezéseit a jogerősen el nem bírált, illetve folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.

Bögöt, 2007. október 30.

Farkas László                                                 Szabó Andrásné

 polgármester                                                       körjegyző

1. melléklet

Belterületi szabályozási terv

2. melléklet

Külterületi szabályozási terv

3.melléklet

A belterület határa, valamint a belterületbe vonandó telkek helyrajzi száma

4.melléklet

beépítési mintalapok

5. melléklet

Az Lf lakóterületekre vonatkozó övezeti előírások:

6. melléklet

A településközpont vegyes területre vonatkozó övezeti előírások:

7. melléklet

A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó övezeti előírások:

8. melléklet

A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélessége: