1. § (1) Az e rendeletben meghatározott önkormányzati szociális feladat- és hatásköröket:

• a) Bögöt Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület),
• b) a polgármester

gyakorolja.

(2) Az e rendeletben meghatározott hatásköröket eltérő rendelkezés hiányában a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzata alapján a polgármester gyakorolja.

2. § (1) Az e rendeletben meghatározott szociális ellátás iránti kérelmet a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági Irodájánál (a továbbiakban: Hatósági Iroda) vagy Bögöt Község Önkormányzata hivatalos helyiségében kell előterjeszteni.

(2) A jövedelemigazolás tartalmazza a jövedelmet megalapozó, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti önálló, vagy nem önálló tevékenység kezdő időpontját.

(3) Ha a kérelmező a kérelemhez egyidejűleg nem mellékeli a jövedelemigazolást, azt a Hatósági Iroda megkéri.

(4) Az e rendeletben meghatározott szociális ellátással kapcsolatos hatósági ügyben elektronikus kapcsolattartásnak nincs helye, kivéve, ha ezt jogszabály valamely ügyekben, eljárási cselekményekben kötelezővé teszi.

3. § (1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az eseti jelleggel nyújtott szociális támogatást a határozat véglegessé válásának a napját követő 5 napon belül a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Iroda utalja, vagy fizeti ki.

(2) Ha az eseti jelleggel nyújtott szociális támogatás folyósításának az (1) bekezdés szerinti határideje miatt a kérelmező élete, testi épsége veszélyeztetetté válna, a szociális támogatást a polgármester utasítására a határozat véglegessé válásakor házipénztárból kell kifizetni

4. § (1) A települési támogatás felhasználását a jegyző eseti jelleggel ellenőrizheti.

(2) A jegyző az ellenőrzés keretében a támogatásban részesülőnek a személyi adat és lakcímnyilvántartást vezető szerv megkeresésével megállapított lakóhelyén, vagy a tartózkodási helyén környezettanulmányt készít.

(3) A környezettanulmány része a kérelemben megjelölt és a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtható települési támogatással (a továbbiakban: lakásfenntartási települési támogatás) érintett lakás vonatkozásában a tényleges lakáshasználat fennállásának a vizsgálata a támogatásban részesülő és a támogatásban részesülő háztartásának a tagjai esetében.

(4) A környezettanulmány készítésekor figyelembe vételre kerül a támogatásban részesülőnek különösen a támogatás felhasználására vonatkozó nyilatkozata, a felhasználást igazoló számlamásolat.

(5) A jegyző felhívhatja a jogosultat a kérelemben megjelölt, a támogatással érintett lakásban igénybevett közüzemi szolgáltatásra vonatkozó szolgáltatói szerződés fennállásának az igazolására.

5. § Ha a szociális hatáskört gyakorló szerv a szociális ellátás megtérítését elrendeli, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból

• a) csökkentheti vagy elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az 71250 forintot,
• b) részletekben fizettetheti meg.

5/A. § (1) A polgármester pénzbeli támogatást állapíthat meg a tárgyévben a 18. életévét be nem töltött, szociálisan rászoruló gyermek törvényes képviselője részére, ha a gyermek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 250000 forintot.

(2) A támogatás megállapítása iránti kérelmet a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

6. § (1) A polgármester a mindenkori költségvetésben az erre az ellátásra felhasználható összeg nagyságától és a kiadási és bevételi előirányzataitól függően évente egy alkalommal pénzbeli támogatást állapíthat meg az idősek világnapjához kapcsolódóan annak a szociálisan rászoruló, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásban, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, az egészségkárosodott személyek szociális járadékában, az időskorúak járadékában, a rokkantsági járadékban részesülő személynek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 250000 forintot.

(2) A támogatás mértékét a képviselő-testület az önkormányzat tárgyévi költségvetése ismeretében határozza meg, de az nem lehet kevesebb mint 2500 forint.

(3) A támogatás megállapítása iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

7. § (1) A polgármester gondoskodik a Bögöt Község Önkormányzata illetékességi területén elhunyt személy közköltségen, – az elhunyt életében tett eltérő rendelkezése hiányában – hamvasztással történő eltemettetéséről.

(2) A természetben nyújtott köztemetés költsége legfeljebb 150000 forint. A köztemetés során biztosítani kell a temetés szükséges költségeit, valamint egy élővirág koszorút.

(3) A polgármester az Szt. 48. § (3) bekezdése szerinti megtérítési kötelezettség alól egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 40000 forintot és a kötelezettség teljesítése a család mindennapi megélhetését veszélyeztető, aránytalan terhet jelent.

8. § (1) A polgármester lakásfenntartási települési támogatást nyújthat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez. A lakásfenntartási települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) A polgármester lakásfenntartási települési támogatást

• a) a villamos energia-szolgáltatáshoz,
• b) a víziközmű-szolgáltatáshoz,
• c) a vezetékes földgáz-szolgáltatáshoz,
• d) a távhőszolgáltatáshoz,
• e) a lakbérhez,
• f) az albérleti díjhoz, vagy
• g) a közös költséghez

nyújthat az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.

(3) A lakásfenntartási települési támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének az elmaradása a kérelmező nyilatkozata alapján a lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3a) Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakásfenntartási települési támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő eszköz (a továbbiakban: kódhordozó) formájában kell nyújtani, ideértve a készülék feltöltésének elektronikus úton, a fogyasztó javára történő teljesítését is.

(4) A lakásfenntartási települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az 57000 forintot, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének a hányadosával.

9. § (1) A lakásfenntartási települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

• a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
• b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
• c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
• d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
• e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7,

(2) Ha a háztartás

• a) (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
• b) (1) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(3) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik, azzal, hogy gyermeknek tekintendő az Szt. 4. § (1) bekezdés db)-dd) pontjaiban nevesített személy, feltéve, hogy a nagykorúsága betöltését megelőzően is örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermeke volt az őt egyedülállóként nevelő szülőjének.

10. § (1) A lakásfenntartási települési támogatás esetében a lakhatás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. A lakhatás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége 450 forint.

(2) A lakásfenntartási települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

• a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 négyzetméter,
• b) ha a háztartásban két személy lakik 45 négyzetméter,
• c) ha a háztartásban három személy lakik 55 négyzetméter,
• d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 négyzetméter,
• e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 négyzetméter,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

11. § (1) A lakásfenntartási települési támogatás egy hónapra jutó összege

• a) a lakhatás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 14250 forintot,
• b) a lakhatás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(2) Ha a TM értéke nullánál nem nagyobb, a lakásfenntartási települési támogatás egy hónapra jutó összege 2500 forint.

(3) ) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

12. § (1) A lakásfenntartási települési támogatás megállapítása iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A lakásfenntartási települési támogatás megállapításához

• a) a vagyonnyilatkozat, valamint a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása,
• b) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolása,
• c) a lakásban igénybevett közüzemi szolgáltatás díjáról a kérelmező nevére kiállított, a kérelem benyújtásának a napjától számított 4 hónapnál nem régebbi számla, valamint
• d) a természetbeni szociális ellátásként nyújtott ellátás esetén a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adat megállapítására, igazolására szolgáló irat bemutatása vagy másolatának csatolása, továbbá – a 12/A. § (1) bekezdése szerinti, társasházban lakó jogosult esetében – közös képviselő 5. melléklet szerinti nyilatkozata

szükséges.

(3) A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított lakásfenntartási települési támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadás(ok)hoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatait.

12/A. § (1) Ha a jogosult közös mérővel rendelkező, vagy a szolgáltató részére díjszétosztás nélkül fizető társasházban lakik, a szolgáltatás költségének megfizetése során a jogosult háztartására jutó összeget a támogatás beszámításával a közös képviselő állapítja meg.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti jogosult esetén a támogatás havi összege az adott havi számla végösszegét meghaladja, a jóváírást követően fennmaradó összeget a közös képviselő a következő számlákban a teljes jóváírásig érvényesíti.

(3) A 8. § (3a) bekezdésében szabályozottak szerint kódhordozó formájában nyújtott lakásfenntartási települési támogatás esetén a 12. § (3) bekezdésében és az (1) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

12/B. § (1) A megállapított lakásfenntartási települési támogatást utólag, minden hónap 5. munkanapjáig kell folyósítani.

(2) A kérelmezőt a lakásfenntartási települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg, azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.

(3) Ha a 10. § (1) bekezdése szerinti egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege változik, a változás időpontjától a lakásfenntartási települési támogatást az új összegnek megfelelően kell folyósítani.

(4) Ha a lakásfenntartási települési támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást a korábban illetékes folyósító szerv teljes összegben folyósítja, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

(5) Az előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék leszerelése esetén a lakásfenntartási települési támogatás kódhordozó formájában történő nyújtását meg kell szüntetni.

(6) A szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni szociális ellátás formájában, havi rendszerességgel nyújtott lakásfenntartási települési támogatás esetében ugyanazon lakás tekintetében bekövetkezett szolgáltatóváltáskor a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani.

13. § (1) A polgármester a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani.

(2) A rendkívüli települési támogatás megállapításánál figyelembe vehető, az egy főre számított havi családi jövedelemhatár – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – nem haladhatja meg az 57000 forintot, egyedülélő esetén a 71250 forintot.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének a költségeihez való hozzájárulásként megállapítható rendkívüli települési támogatás esetén, ha az egyedülélő kérelmező az elhunyt házastársa eltemettetéséhez kérelmezi a támogatást, a családi jövedelemhatár nem haladhatja meg a 140000 forintot.

(4) Az elhunyt személy eltemettetésének a költségeihez való hozzájárulásként megállapítható rendkívüli települési támogatás összege 10000 forint.

(5) A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelmet a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

13/A. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21/C. §-ában meghatározott szünidei gyermekétkeztetést az önkormányzat:

• a) a bölcsődés gyermekek esetében a Sárvár Város Önkormányzata által fenntartott bölcsőde útján biztosítja
• b) az óvodás korú gyermekek esetében a Sárvár Város Önkormányzata által fenntartott óvoda útján biztosítja
• c) az általános és középiskolai gyermekek esetében a közétkeztetést ellátó ELAMEN Kereskedelmi és Vendéglátói Zrt.-vel kötött vállalkozási szerződés útján biztosítja,

azzal, hogy az ételek intézményből történő elszállításáról a falugondnok gondoskodik.

14. § (1) A Képviselő-testület a személyes gondoskodás keretébe tartozó alábbi szociális ellátási formákat biztosítja:

• a) étkeztetés,
• b) falugondnoki szolgáltatás,
• c) családsegítés.

(2) A kötelező alapellátás feladatainak biztosítása tekintetében a község teljes közigazgatási területe egy ellátási körzetet képez.

(3) A településen a gyermekjóléti szolgáltatást, valamint a családsegítést a Sárvári Gondozási és Gyermekjóléti Központ biztosítja.

15. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevétele önkéntes.

(2) A szociális étkeztetés iránti kérelmet Bögöt község polgármesteréhez kell benyújtani és a kérelemről, Bögöt Község Önkormányzata, mint szociális szolgáltató képviseletében a polgármester dönt.

(3) A szociális étkeztetés igénybevételének megkezdésekor a polgármester az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt, mely tartalmazza az intézményi jogviszony (egyoldalú, illetve kétoldalú) megszűntetésének módjait, eseteit is.

(4) A falugondnoki szolgáltatások iránti igényt a falugondnoknál kell írásban vagy szóban bejelenteni.

(5) A polgármester külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

(6) A gyermekjóléti szolgáltatás, valamint a családsegítés iránti igényt a Sárvári Gondozási és Gyermekjóléti Központ vezetőjénél kell írásban vagy szóban bejelenteni.

16. § (1) Étkeztetést az önkormányzat vásárolt élelmiszer formájában, vállalkozó útján biztosítja. Az étel házhozszállításáról falugondnoki szolgálat útján gondoskodik.

(2) A rendelet alkalmazásában – étkeztetés tekintetében – szociálisan rászorultnak kell tekintetni különösen azt a személyt, aki rendszeres pénzellátásban, vakok személyi járadékában, fogyatékossági támogatásban, saját jogán magasabb összegű családi pótlékban részesül, a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, továbbá a súlyos mozgáskorlátozott, illetve a hajléktalan személyt.

17. § (1) A Képviselő-testület a falugondnoki szolgáltatás keretében ellátandó alapellátási feladatok közül

• a) térítésmentesen biztosítja:
  • aa) a településen hiányzó, alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, illetve a közszolgáltatásokhoz való hozzájutást, így különösen:
  • ab) a szociális étkeztetésben részesülő személy részére az ebéd lakásra történő szállítását,
• b) óvodások:
  • ba) óvodába szállítását,
  • bb) esetenkénti szállítását (pl. úszásoktatás, színház-látogatás, kirándulás, fogorvosi ellátás, stb.),
• c) általános iskolai tanulók:
  • ca) esetenkénti szállítását (pl. úszásoktatás, színház-látogatás, kirándulás, fogorvosi ellátás, stb.)
• d) rászorult személyek (idősek, betegek, mozgáskorlátozottak, munkanélküliek, stb.) orvoshoz, szakrendelőbe, gyógyszertárba, hivatalba, üzletbe, stb. szállítását
• e) gyógyszerkiváltás és gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítását,
• f) közművelődési feladatok ellátását, szervezését,
• g) szabadidő hasznos eltöltésének segítését,
• h) spottevékenység szervezését,
• i) közösségi és szociális információk szolgáltatását,
• j) személyes segítségnyújtást a rászorulóknak problémáik meghallgatásával és megbeszélésével, továbbításával.

(2) A falugondnoki szolgáltatás által biztosított – étkezésen kívüli – térítésmentes szolgáltatások igénylése a polgármesterrel történő egyeztetés alapján történik.

18. § (1) A szociális étkeztetés igénybevételéért térítési díjat kell fizetni.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéért fizetendő intézményi térítési díj megállapításra minden év március hónapjában kerül sor, a térítési díj mértékét, összegét e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(3) A fizetendő személyi térítési díj összegéről, a szociális étkeztetés esetén e rendelet alapján a polgármester dönt, és arról értesíti a fizetésre kötelezettet.

(4) A (2) bekezdés alapján megállapított új intézményi térítési díj alapulvételével minden év március 31-ig lefolytatott felülvizsgálat kapcsán megállapított személyi térítési díjak minden év április 1-től alkalmazhatóak.

(5) Az Szt. 115. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a jogorvoslati kérelmet a képviselő-testülethez kell benyújtani, a Képviselő-testület a személyi térítési díj összegéről határozattal rendelkezik.

(6) A szociális étkeztetésért fizetendő személyi térítési díjat utólag, a tárgyhónapot követő 10. napjáig kell megfizetni.

19. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti Bögöt Község Önkormányzata Képviselő-testületének az egyes szociális ellátásokról és a gyermekek védelméről szóló 11/2013. (XII.18.) önkormányzati rendelete.

(2) Hatályát veszti Bögöt Község Önkormányzata Képviselő-testületének a nyugdíjasok, járadékosok támogatásáról szóló 11/2006. (XI.15.) önkormányzati rendelete.

(3) Hatályát veszti Bögöt Község Önkormányzata Képviselő-testületének a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 7/2006. (VII.20.) önkormányzati rendelet

• a) 1. § (1) bekezdésében a „pénzbeli természetbeni támogatások formáit, a” szöveg,
• b) 2. §-a és az azt megelőző alcím,
• c) 3. §-a és az azt megelőző alcím,
• d) 4. §-a és az azt megelőző alcím,
• e) 5. §-a és az azt megelőző alcím,
• f) 6. §-a és az azt megelőző alcím.