Bögöt Község Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról
Hatályos: 2021. 07. 01- 2022. 03. 31Bögöt Község Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról
Bögöt Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 60. § (4) bekezdésében, 92. § (1) bekezdés a) pontjában, 92. § (2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (1) és (2) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 8a. pontjaiban szabályozott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.[1]
I. FEJEZET[2] Általános és eljárási rendelkezések
1. § (1) A jövedelemigazolás tartalmazza a jövedelmet megalapozó, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti önálló, vagy nem önálló tevékenység kezdő időpontját.
(2) Az e rendeletben meghatározott szociális támogatás iránti kérelmet a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági Irodájánál (a továbbiakban: Hatósági Iroda) (9600 Sárvár, Várkerület u. 2.) vagy Bögöt Község Önkormányzata hivatalos helyiségében (9612 Bögöt, Assisi Szent Ferenc u. 2. A ép.) kell előterjeszteni.
(3) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az eseti jelleggel nyújtott szociális támogatást a határozat véglegessé válásának a napját követő 5 napon belül a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Iroda utalja, vagy fizeti ki.
(4) Ha az eseti jelleggel nyújtott szociális támogatás folyósításának az (3) bekezdés szerinti határideje miatt a kérelmező élete, testi épsége veszélyeztetetté válna, a szociális támogatást a polgármester utasítására a határozat véglegessé válásakor házipénztárból kell kifizetni.
2. § (1) A települési támogatás felhasználását a jegyző eseti jelleggel ellenőrizheti.
(2) A jegyző az ellenőrzés keretében a támogatásban részesülőnek a személyi adat és lakcímnyilvántartást vezető szerv megkeresésével megállapított lakóhelyén, vagy a tartózkodási helyén környezettanulmányt készít.
(3) A környezettanulmány része a kérelemben megjelölt és a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtható települési támogatással (a továbbiakban: lakásfenntartási települési támogatás) érintett lakás vonatkozásában a tényleges lakáshasználat fennállásának a vizsgálata a támogatásban részesülő és a támogatásban részesülő háztartásának a tagjai esetében.
(4) A környezettanulmány készítésekor figyelembe vételre kerül a támogatásban részesülőnek különösen a támogatás felhasználására vonatkozó nyilatkozata, a felhasználást igazoló számlamásolat.
3. § (1) A jegyző felhívhatja a jogosultat a kérelemben megjelölt, a támogatással érintett lakásban igénybevett közüzemi szolgáltatásra vonatkozó szolgáltatói szerződés fennállásának az igazolására.
(2) Ha a szociális hatáskört gyakorló szerv a szociális ellátás megtérítését elrendeli, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból
- a) csökkentheti vagy elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az 71250 forintot,
- b) részletekben fizettetheti meg.
II. FEJEZET[3] Települési támogatás, köztemetés, egyéb szociális támogatások
1. Lakásfenntartási települési támogatás
4. § (1) A Képviselő-testület lakásfenntartási települési támogatást nyújthat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez. A lakásfenntartási települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.
(2) A lakásfenntartási települési támogatás
- a) a villamos energia-szolgáltatáshoz,
- b) a víziközmű-szolgáltatáshoz,
- c) a vezetékes földgáz-szolgáltatáshoz,
- d) a távhőszolgáltatáshoz,
- e) a lakbérhez,
- f) az albérleti díjhoz, vagy
- g) a közös költséghez
nyújtható az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.
(3) A lakásfenntartási települési támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének az elmaradása a kérelmező nyilatkozata alapján a lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
(4) Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakásfenntartási települési támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő eszköz (a továbbiakban: kódhordozó) formájában kell nyújtani, ideértve a készülék feltöltésének elektronikus úton, a fogyasztó javára történő teljesítését is.
(5) A lakásfenntartási települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az 57000 forintot, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének a hányadosával.
5. § (1) A lakásfenntartási települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
- a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
- b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
- c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
- d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
- e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7,
(2) Ha a háztartás
- a) (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
- b) (1) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,
a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(3) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik, azzal, hogy gyermeknek tekintendő a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés db)-dd) pontjaiban nevesített személy, feltéve, hogy a nagykorúsága betöltését megelőzően is örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermeke volt az őt egyedülállóként nevelő szülőjének.
(4) A lakásfenntartási települési támogatás esetében a lakhatás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. A lakhatás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége 450 forint.
(5) A lakásfenntartási települési támogatás esetében elismert lakásnagyság
- a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 négyzetméter,
- b) ha a háztartásban két személy lakik 45 négyzetméter,
- c) ha a háztartásban három személy lakik 55 négyzetméter,
- d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 négyzetméter,
- e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 négyzetméter,
de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
6. § (1) A lakásfenntartási települési támogatás egy hónapra jutó összege
- a) a lakhatás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 14250 forintot,
- b) a lakhatás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,
de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
(2) Ha a TM értéke nullánál nem nagyobb, a lakásfenntartási települési támogatás egy hónapra jutó összege 2500 forint.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik: ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.
(4) A lakásfenntartási települési támogatást egy évre kell megállapítani.
(5) A lakásfenntartási települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
7. § (1) A lakásfenntartási települési támogatás megállapítása iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
(2) A lakásfenntartási települési támogatás megállapításához
- a) a vagyonnyilatkozat, valamint a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása,
- b) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolása,
- c) a lakásban igénybevett közüzemi szolgáltatás díjáról a kérelmező nevére kiállított, a kérelem benyújtásának a napjától számított 4 hónapnál nem régebbi számla, valamint
- d) a természetbeni szociális ellátásként nyújtott ellátás esetén a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adat megállapítására, igazolására szolgáló irat bemutatása vagy másolatának csatolása, továbbá – a 8. § (1) bekezdése szerinti, társasházban lakó jogosult esetében – a közös képviselő 5. melléklet szerinti nyilatkozata
szükséges.
(3) A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított lakásfenntartási települési támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadás(ok)hoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatait.
8. § (1) Ha a jogosult közös mérővel rendelkező, vagy a szolgáltató részére díjszétosztás nélkül fizető társasházban lakik, a szolgáltatás költségének megfizetése során a jogosult háztartására jutó összeget a támogatás beszámításával a közös képviselő állapítja meg.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti jogosult esetén a támogatás havi összege az adott havi számla végösszegét meghaladja, a jóváírást követően fennmaradó összeget a közös képviselő a következő számlákban a teljes jóváírásig érvényesíti.
(3) A 4. § (4) bekezdésében szabályozottak szerint kódhordozó formájában nyújtott lakásfenntartási települési támogatás esetén a 7. § (3) bekezdésében és az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.
9. § (1) A megállapított lakásfenntartási települési támogatást utólag, minden hónap 5. munkanapjáig kell folyósítani.
(2) A kérelmezőt a lakásfenntartási települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg, azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.
(3) Ha az 5. § (4) bekezdése szerinti egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege változik, a változás időpontjától a lakásfenntartási települési támogatást az új összegnek megfelelően kell folyósítani.
(4) Ha a lakásfenntartási települési támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást a korábban illetékes folyósító szerv teljes összegben folyósítja, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.
(5) Az előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék leszerelése esetén a lakásfenntartási települési támogatás kódhordozó formájában történő nyújtását meg kell szüntetni.
(6) A szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni szociális ellátás formájában, havi rendszerességgel nyújtott lakásfenntartási települési támogatás esetében ugyanazon lakás tekintetében bekövetkezett szolgáltatóváltáskor a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani.
10. § (1) A Képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani.
(2) A rendkívüli települési támogatás megállapításánál figyelembe vehető, az egy főre számított havi családi jövedelemhatár – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – nem haladhatja meg az 57000 forintot, egyedülélő esetén a 71250 forintot.
(3) Az elhunyt személy eltemettetésének a költségeihez való hozzájárulásként megállapítható rendkívüli települési támogatás esetén, ha az egyedülélő kérelmező az elhunyt házastársa eltemettetéséhez kérelmezi a támogatást, a családi jövedelemhatár nem haladhatja meg a 140000 forintot.
(4) Az elhunyt személy eltemettetésének a költségeihez való hozzájárulásként megállapítható rendkívüli települési támogatás összege 10000 forint.
(5) A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelmet a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
2. A köztemetés helyi szabályai
11. § (1) A Képviselő-testület gondoskodik a Bögöt Község Önkormányzata illetékességi területén elhunyt személy közköltségen, – az elhunyt életében tett eltérő rendelkezése hiányában – hamvasztással történő eltemettetéséről.
(2) A természetben nyújtott köztemetés költsége legfeljebb 150000 forint. A köztemetés során biztosítani kell a temetés szükséges költségeit, valamint egy élővirág koszorút.
(3) A Képviselő-testület az Szt. 48. § (3) bekezdése szerinti megtérítési kötelezettség alól egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 40000 forintot és a kötelezettség teljesítése a család mindennapi megélhetését veszélyeztető, aránytalan terhet jelent.
3. Időskorúak támogatása, gyermekek egyszeri támogatása
12. § (1) A Képviselő-testület a saját költségvetése terhére megállapított szociális támogatások keretében a mindenkori költségvetésben az erre az ellátásra felhasználható összeg nagyságától és a kiadási és bevételi előirányzataitól függően évente egy alkalommal pénzbeli támogatást állapíthat meg az idősek világnapjához kapcsolódóan annak a szociálisan rászoruló, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásban, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, az egészségkárosodott személyek szociális járadékában, az időskorúak járadékában, a rokkantsági járadékban részesülő személynek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 250000 forintot.
(2) A támogatás mértékét a képviselő-testület az önkormányzat tárgyévi költségvetése ismeretében határozza meg, de az nem lehet kevesebb mint 2500 forint.
(3) A támogatás megállapítása iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
(4) A Képviselő-testület a saját költségvetése terhére megállapított szociális támogatások keretében pénzbeli támogatást állapíthat meg a tárgyévben a 18. életévét be nem töltött, szociálisan rászoruló gyermek törvényes képviselője részére, ha a gyermek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 250000 forintot.
(5) A támogatás megállapítása iránti kérelmet a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
III. FEJEZET[4] Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások
4. Szünidei gyermekétkeztetés, gyermekek napközbeni ellátása
13. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 21/C. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szünidei gyermekétkeztetést az önkormányzat:
- a) a bölcsődés gyermekek esetében a Sárvár Város Önkormányzata által fenntartott bölcsőde útján biztosítja,
- b) az óvodás korú gyermekek esetében a Sárvár Város Önkormányzata által fenntartott óvoda útján biztosítja,
- c) az általános és középiskolai gyermekek esetében a közétkeztetést ellátó ELAMEN Kereskedelmi és Vendéglátói Zrt.-vel kötött vállalkozási szerződés útján biztosítja,
azzal, hogy az ételek intézményből történő elszállításáról a falugondnok gondoskodik.
(2) Bögöt Község Önkormányzata a Gyvt. 94. § (3a) bekezdésében lévő feltételek fennállása esetén biztosítja a bölcsődei ellátást.
5. Szociális szolgáltatás igénybevételére vonatkozó általános rendelkezések
14. § (1) A Képviselő-testület a személyes gondoskodás keretébe tartozó alábbi szociális ellátási formákat biztosítja:
- a) étkeztetés,
- b) falugondnoki szolgáltatás,
- c) házi segítségnyújtás.
(2) A kötelező alapellátás feladatainak biztosítása tekintetében a község teljes közigazgatási területe egy ellátási körzetet képez.
(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevétele önkéntes. A szociális étkeztetés iránti kérelmet Bögöt község polgármesteréhez (9612 Bögöt, Assisi Szent Ferenc u. 2. A ép.) kell benyújtani és a kérelemről, Bögöt Község Önkormányzata, mint szociális szolgáltató képviseletében a polgármester dönt.
(4) A szociális étkeztetés igénybevételének megkezdésekor a polgármester az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt, mely tartalmazza az intézményi jogviszony (egyoldalú, illetve kétoldalú) megszűntetésének módjait, eseteit is.
(5) A falugondnoki szolgáltatások iránti igényt a falugondnoknál kell írásban vagy szóban bejelenteni.
(6) A polgármester külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.
6. Étkeztetés
15. § (1) Étkeztetést az önkormányzat vásárolt élelmiszer formájában, vállalkozó útján biztosítja. Az étel házhozszállításáról falugondnoki szolgálat útján gondoskodik. Az igényt Bögöt Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által elfogadott Szakmai Programban meghatározott kérelem nyomtatványon kell benyújtani.
(2) A rendelet alkalmazásában – étkeztetés tekintetében – szociálisan rászorultnak kell tekintetni különösen azt a személyt, aki rendszeres pénzellátásban, vakok személyi járadékában, fogyatékossági támogatásban, saját jogán magasabb összegű családi pótlékban részesül, a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, továbbá a súlyos mozgáskorlátozott, illetve a hajléktalan személyt.
7. Falugondnoki szolgáltatás
16. § (1) A Képviselő-testület a falugondnoki szolgáltatás keretében ellátandó alapellátási feladatok közül
- a) térítésmentesen biztosítja:
- aa) a településen hiányzó, alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, illetve a közszolgáltatásokhoz való hozzájutást, így különösen:
- ab) a szociális étkeztetésben részesülő személy részére az ebéd lakásra történő szállítását,
- b) óvodások:
- ba) óvodába szállítását,
- bb) esetenkénti szállítását (különösen: úszásoktatás, színház-látogatás, kirándulás, fogorvosi ellátás),
- c) általános iskolai tanulók esetenkénti szállítását (különösen: úszásoktatás, színház-látogatás, kirándulás, fogorvosi ellátás)
- d) rászorult személyek (különösen: idősek, betegek, mozgáskorlátozottak, munkanélküliek) orvoshoz, szakrendelőbe, gyógyszertárba, hivatalba, üzletbe szállítását
- e) gyógyszerkiváltás és gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítását,
- f) közművelődési feladatok ellátását, szervezését,
- g) szabadidő hasznos eltöltésének segítését,
- h) spottevékenység szervezését,
- i) közösségi és szociális információk szolgáltatását,
- j) személyes segítségnyújtást a rászorulóknak problémáik meghallgatásával és megbeszélésével, továbbításával.
(2) A falugondnoki szolgáltatás által biztosított – étkezésen kívüli – térítésmentes szolgáltatások igénylése a polgármesterrel történő egyeztetés alapján történik. A falugondnoki szolgáltatás Bögöt Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által elfogadott Szakmai Programban meghatározott feltételek szerint igényelhető.
8. Házi segítségnyújtás
17. § A házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról Bögöt Község Önkormányzata az Szt. 63. §-a szerint gondoskodik.
9. Térítési díj
18. § (1) A szociális étkeztetés igénybevételéért térítési díjat kell fizetni.
(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéért fizetendő intézményi térítési díj megállapításra minden év március hónapjában kerül sor, a térítési díj mértékét, összegét e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(3) A fizetendő személyi térítési díj összegéről, a szociális étkeztetés esetén e rendelet alapján a polgármester dönt, és arról értesíti a fizetésre kötelezettet.
(4) A (2) bekezdés alapján megállapított új intézményi térítési díj alapulvételével minden év március 31-ig lefolytatott felülvizsgálat kapcsán megállapított személyi térítési díjak minden év április 1-től alkalmazhatóak.
(5) Az Szt. 115. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a jogorvoslati kérelmet a képviselő-testülethez kell benyújtani, a Képviselő-testület a személyi térítési díj összegéről határozattal rendelkezik.
(6) A szociális étkeztetésért fizetendő személyi térítési díjat utólag, a tárgyhónapot követő 10. napjáig kell megfizetni.
IV. FEJEZET Záró rendelkezések
19. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti Bögöt Község Önkormányzata Képviselő-testületének az egyes szociális ellátásokról és a gyermekek védelméről szóló 11/2013. (XII.18.) önkormányzati rendelete.
(2) Hatályát veszti Bögöt Község Önkormányzata Képviselő-testületének a nyugdíjasok, járadékosok támogatásáról szóló 11/2006. (XI.15.) önkormányzati rendelete.
(3) Hatályát veszti Bögöt Község Önkormányzata Képviselő-testületének a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 7/2006. (VII.20.) önkormányzati rendelet
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
5. melléklet
6. melléklet