Porpác Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2006. (III.31.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatásról és az egyes szociális ellátásokról

Hatályos: 2014. 11. 18- 2015. 02. 27

Porpác Község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében és a 92. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. § E rendelet célja, hogy a törvényi felhatalmazással összhangban megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben és természetben biztosított szociális ellátások, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.


Eljárási rendelkezések (Sztv. 10. § (1) bekezdés, 32. § (1) bekezdés)

2. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testületének vagy átruházott hatáskör esetén a polgármester hatáskörébe tartozó, a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások iránti kérelmet Porpác Község Önkormányzata hivatalos helyiségében, vagy a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági Irodájánál lehet előterjeszteni.

(2)

(3) A szociális pénzbeli támogatási ügyekben a kérelemnyomtatvány az önkormányzat honlapjáról letölthető. Elektronikus kapcsolattartásnak nincs helye, kivéve, ha ezt jogszabály valamely ügyekben, eljárási cselekményekben kötelezővé teszi.

(4) A képviselő-testület vagy átruházott hatáskör esetén a polgármester hatáskörébe tartozó szociális, illetve gyermekvédelmi ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles  a családja jövedelmi, vagyoni viszonyairól a kérelem előterjesztésére rendszeresített nyomtatványon nyilatkozni, és a nyilatkozatban feltüntetett jövedelmek valódiságát
 – amennyiben azt a jövedelem jellege nem zárja ki –  irattal igazolni.

(4a) A szociális, illetve a gyermekvédelmi  pénzbeli,  természetbeni  ellátások esetében  – ha jogszabály másként nem rendelkezik –  az igazolás az Szt. 10. § (2)-(3) bekezdésében  meghatározott időszakra vonatkozóan az Szt. 4. § (1) bekezdése szerinti jövedelmet tartalmazza. Az igazolásokat a kérelmező a kérelemmel egyidejűleg nyújtja be, illetve ha az ügyfél kéri, akkor az ellátást megállapító szerv szerzi be.

(5) Sürgős szükség esetén – ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget
indokolják –  a támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján megadható, a bizonylatok utólagos csatolása mellett.

(6) A kérelem alapján a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal az igénylőnél környezettanulmányt készít. Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal 1 éven belül már bármely ügyben vizsgálta, s nem feltételezhető lényeges változás.

(7) A képviselő-testület a kérelem elutasítását a polgármesterre ruházza –  képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben is –  ha a kérelmező a szociális eljárás lefolytatásához szükséges igazolásokat, nyilatkozatokat felhívás ellenére sem csatolja.

2/A. § Amennyiben a segély, a támogatás folyósításának a rendjét jogszabály eltérően nem szabályozza, az eseti jelleggel adott segélyt, támogatást a határozat végrehajthatóvá válásának napját követő 5 napon belül a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája utalja, vagy fizeti ki.

II. Fejezet

Rendszeres szociális segélyezettek együttműködése

3. § Az Szt. 37/B. § (1) bekezdésének b)-c) pontjai szerinti személy (a továbbiakban: rendszeres szociális segélyre jogosult személy) a rendszeres szociális segély folyósítása feltételeként a Sárvár és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Kistérségi Gyermekjóléti Szolgálattal (Ikervári telephely) (a továbbaikban: együttműködésre kijelölt szerv) együttműködni köteles. Ennek keretében: az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát; együttműködik az együttműködésre kijelölt szerv által javasolt program összeállításában és a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel; teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat; felülvizsgálat során kötelezettségének eleget tesz; a szociális törvényben előírt kötelezettségeinek eleget tenni.

(2) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködés keretében köteles:

a) felkeresni az együttműködésre kijelölt szervet a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül,

b) a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodást kötni az együttműködésre kijelölt szervvel legkésőbb a beilleszkedést segítő program kidolgozásától számított 15 napon belül;

c) a segély folyósításának időtartama alatt  – az együttműködésre kijelölt szervvel kötött megállapodásban foglaltak szerint –  az együttműködésre kijelölt szervnél legalább havonta személyesen megjelenni;

d) az együttműködésre kijelölt szervvel kötött megállapodásban foglaltak szerint a számára felajánlott családgondozást igénybe venni, továbbá az együttműködésre kijelölt szerv által szervezett vagy közvetített beilleszkedési, illetve a munkába állást segítő programokon részt venni,

e) a beilleszkedést, illetve a munkába állást segítő program sikeres végrehajtása érdekében minden tőle elvárhatót megtenni.

(3) Ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy az (2) bekezdés a) pontjában írt határidőben nem jelenik meg, vagy az együttműködésre kijelölt szervvel kötött megállapodásban foglalt határnapot, vagy határidőt elmulasztja a mulasztás következményei igazolással orvosolhatók, amelyet az együttműködésre kijelölt szerv vezetőjénél kell előterjeszteni, az elmulasztott határnap vagy határidőtől számított 10 napon belül.

(4) A mulasztástól számított 30 nap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet.

(5) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik.

(6) A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg köteles felkeresni az együttműködésre kijelölt szervet, és ezzel egyidejűleg az elmulasztott cselekményt pótolni.

(7) Amennyiben az együttműködésre kijelölt szerv vezetője az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztást olyannak kell tekinteni, mintha a mulasztás meg sem történt volna.

(8) Az együttműködésre kijelölt szerv a megállapított rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatti együttműködés keretében

a) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a 4. §-ban meghatározott beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusaról, az együttműködés eljárási szabályairól;

b) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásban 15 napon belül megállapodást köt, melyet 15 napon belül megküld a jegyzőnek;

c) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását;

d) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges  – a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával –  módosítja a programot. Az éves értékelés megküldésével  – az éves határidő lejárta után 15 munkanapon belül –  tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról;

e) 5 munkanapon belül jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget;

f) a kapcsolattartásról  – a külön jogszabályban  –  családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet.

Beilleszkedést segítő program

4. § (1) A beilleszkedést segítő program az együttműködő a rendszeres szociális segélyre jogosult személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjedhet:

a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra;

b) az együttműködő személy szára előírt tanácsadáson  (életvezetési, munkavállalási, munkaügyi, jogi) való részvételre;

c) az együttműködő személy számára előírt képességfejlesztő és életmódformáló tanácsadáson való részvételre;

d) együttműködésre az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése érdekében a családgondozóval a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére;

e) együttműködésre a családgondozóval a 14 év alatti gyermek napközbeni ellátásnak megszervezése érdekében.

(2) A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei:

a) foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében: a motiváció és készség fejlesztés, képzettség erősítése, szociális megerősítés, egyéni tanácsadás- esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésbe eljuttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés,

b) szinten-tartás  – karbantartás–  társadalmi integráció erősítése: egészségügyi  – szociális–  mentális állapotot javító, reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, kezelésbe juttatás, intézményi kapcsolódás megőrzése,

c) más ellátásba juttatás segítése: nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerő-piaci kapcsolódásokról.

(3) Az együttműködésre kijelölt szerv az általa szervezett, beilleszkedést segítő programokról, a programok helyéről és időpontjáról a megjelenésre kötelezettet a program megkezdése előtt legalább 8 munkanappal írásban értesíti.

Az együttműködési kötelezettség megszegése

5. § (1) A 3. § (1) bekezdése szerinti rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségét megszegi, ha

a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem jelenik meg, nem veteti magát nyilvántartásba és igazolási kérelemmel sem élt az együttműködésre kijelölt szervnél;

b) az együttműködésre kijelölt szerv által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja;

c) a beilleszkedést segítő programról szóló megállapodást 15 napon belül nem köti meg;

d) a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt;

e) nem teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat;

f) a felülvizsgálaton nem jelenik meg, és távolmaradásának okát nem indokolja;

g) munkaviszonyt létesít és azt az elhelyezkedéstől számított 15 napon belül nem jelenti be.

(2) Annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan, két éven belül ismételten megszegi, az aktív korúak ellátásra való jogosultságát az Sztv. 37/F. (1) bekezdés c) pontja alapján meg kell szüntetni.

(3) Az együttműködési kötelezettség két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni az (1) bekezdés a), c) és g) pontjában foglaltak esetén a határidő leteltét követő naptól, az (1) bekezdés b) és d)-f) pontjaiban foglaltak esetén az együttműködésre kijelölt szerv által megjelölt időponttól.

(4) Az együttműködésre kijelölt szerv 5 munkanapon belül köteles értesíteni a jegyzőt, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségét két éven belül ismételten megszegi (az együttműködés ismételt megszegése napjának megjelölésével).


6. §

7. §


Önkormányzati segély

8. § (1) A polgármester a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére önkormányzati segélyt nyújt.

(2) A polgármester a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel pénzbeli támogatást állapíthat meg.

(3) Önkormányzati segélyben elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások  – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások –  vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(4)[1] Az önkormányzati segély megállapításánál figyelembe vehető, az egy főre számított havi családi jövedelemhatár  – a 8/A. § (1) bekezdésben és a 9. § (2) bekezdésben foglalt kivétellel –  nem haladhatja meg a 37050 forintot, egyedül élő esetén a 45000 forintot.

(5)[2] Az önkormányzati segélyt a rászorultsághoz igazodóan esetenként  – a 8/A. § (3) bekezdésében és a 9. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel – legfeljebb 5000 forintig terjedő összegben lehet kérelemre és hivatalból is megállapítani.

8/A. § (1) Az elhunyt személy eltemettetésének a költségeihez való hozzájárulásként önkormányzati segély állapítható meg azzal, hogy az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladhatja meg az 50000 forintot.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének a költségeihez való hozzájárulásként megállapítható önkormányzati segély iránti kérelmet a temetés napját követő 30 napon belül lehet benyújtani.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének a költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének a 10%-a. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 50000 forint.

8/B. § (1) Az önkormányzat segély természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a tüzelősegély, a tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, a tandíj, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.

(2) Ha az önkormányzati segélyt közüzemi díj megfizetése céljából igénylik, a segély közvetlenül a közüzemi szolgáltató részére történő átutalással is folyósítható.

(3) A természetbeni szociális ellátás formájában nyújtott, a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel megállapított önkormányzati segélyt (különösen: az iskolás gyermekek tankönyv támogatása, a gyermekétkeztetés térítési díjának és egyéb ellátás kifizetésének átvállalása, utazási költség megtérítése, üdültetési költségekhez történő hozzájárulás) a gyermek és fiatal felnőtt ellátását, nevelését, oktatását biztosító intézmény részére kell átutalni.

9. §[3] (1) Önkormányzati segély pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön (a továbbiakban: szociális kölcsön) formájában is nyújtható.

(2) A szociális kölcsön megállapításánál figyelembe vehető, az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladhatja meg a 150000 forintot.

(3) A szociális kölcsön összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszereséig terjedhet.

(4) A szociális kölcsön egy összegben, vagy havi részletekben is folyósítható.

(5) A kölcsön folyósításának feltételeit, a visszafizetésének a garanciáit külön szerződésben kell rögzíteni


III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

10. §

Közgyógyellátás

11. § (1) A képviselő-testület megállapítja a közgyógyellátásra való jogosultságát annak, aki szociálisan rászorult és a gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

(2) Közgyógyellátásra jogosult az a személy,

a) akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülállónál havi 200 %-át nem haladja meg, és

b) közgyógyellátás keretében rendelhető gyógyszereinek havi költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át.

(3) A képviselő-testület rendkívüli méltányosságból közgyógyellátási jogosultságot állapíthat meg annak, akinek közgyógyellátás keretében rendelhető havi gyógyszerköltsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.

(4)

(5)

IV. Fejezet

Szociális szolgáltatások (Sztv. 92. §)

12. § (1) A képviselő-testület a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatásként biztosítja:

a) a szociális információs szolgáltatást,

b) az étkeztetést,

c) házi segítségnyújtást.

13. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybe vétele önkéntes.

(2) Az önkormányzat által nyújtott ellátások közül:

a) az étkeztetést igénylése iránti kérelmet,

b) a házi segítségnyújtás iránti kérelmet

a központi jogszabályban (A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 1. sz. melléklete) meghatározott formanyomtatványon lehet előterjeszteni.

(3) Az önkormányzat által nyújtott (2) bekezdésben meghatározott szociális alapszolgáltatásokat kérelemre a polgármester engedélyezi.

(4) A polgármester külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

14. § A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha:

a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt,

b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább két hétig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki,

c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi vagy akadályozza,

d) a személyi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta,

e) a jogosult halála esetén.


Szociális információs szolgáltatás

15. § (1) A képviselő-testület a szociális információs szolgáltatással kapcsolatos feladatokat a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal útján biztosítja.

(2) A szociális információs szolgáltatás az Sztv. 61. § (2) bekezdésében meghatározottakról nyújt tájékoztatást.

Étkeztetés (Sztv. 62. § (2) bekezdés)

16. § (1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk,

d) pszichiátriai betegségük,

e) szenvedélybetegségük,

f) hajléktalanságuk miatt.

A szociális étkeztetésre való jogosultság feltételeként jövedelmi helyzet nem határozható meg.

(2) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki 60. életévét, illetpleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról
– részben vagy teljesen –  gondoskodni nem tud, valamint aki munkaképességét legalább
50 %-ban elvesztette; tartósan betegségben szenved, mely önmaga ellátásában korlátozza.

(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

(5) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

(7) Saját jogán részesülhet szociális étkeztetésben továbbá: rendelkezésre állási támogatásban részesülő, rendszeres szociális segélyben részesülő.

(8) A (3)-(5) és a (7) bekezdésben foglaltak fennállása háziorvosi vagy szakorvosi igazolással, szakvéleménnyel; az ellátásokra való jogosultságot a megállapító határozattal kell igazolni.

(9) Az önkormányzat a szociális étkeztetést vállalkozóval kötött megállapodás alapján, a vállalkozó útján történő házhoz szállítással, éthordós rendszerben látja el.

Térítési díj (Sztv. 92. § (1) bekezdés)

17. § (1) A (4) bekezdés kivételével a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni.

a) az ebéd díja: a R. 3. számú melléklete tartalmazza.

b) A házi segítségnyújtásért fizetendő intézményi térítési díj az önkormányzat által foglalkoztatott hivatásos és díjazásban részesülő társadalmi gondozó száma alapján figyelembe vett óradíj.

(2) A személyi térítési díjat a kötelezett jövedelmi viszonyai, valamint az intézményi térítési díj figyelembe vételével kell megállapítani, figyelembe véve a Sztv. 116. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

(3) A személyes gondoskodásért fizetésre kötelezettek köre:

a) az ellátást igénybe vevő jogosult,

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, valamint

c) a jogosult tartására, gondozására köteles és képes személy.

(4) Nem kell térítési díjat fizetni a szociális információs szolgáltatás igénybe vételéért.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

18. § (1) A polgármester által hozott döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselő-testülethez lehet fellebbezni. A fellebbezést a polgármesternél vagy a jegyzőnél lehet szóban vagy írásban benyújtani.

(2) A fellebbezést a képviselő-testület a következő ülésén bírálja el.

Hatálybalépés

19. § (1) Ez a rendelet – (2) bekezdésben foglalt kivétellel –  kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E rendelet 5. § (2)-(3) bekezdése 2006. július 1-jén lép hatályba.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselő-testületnek a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 7/2005. (VI.30.), 3/2004. (III.10.) és 5/2003. (VI.24.) rendeletekkel módosított 4/2000. (VI.21.) rendelete.

(4) E rendelet 5. § (1) bekezdésének b) pontja 2006. július 1-jén hatályát veszti.

20. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rend., és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rend. rendelkezései az irányadók.


Porpác, 2006. május 16.


Boros Béla s. k.                                             Horváthné Sinka Erzsébet s. k.

  Polgármester                                                           körjegyző


Kihirdetve: 2006. május 22.

Hatályos: 2006. május 22.

Horváthné Sinka Erzsébet s. k.

                                                                                   körjegyző


1. számú melléklet a 6/2006. (III.31.) önkormányzati rendelethez



2. számú melléklet a 6/2006. (III.31.) önkormányzati rendelethez



3.melléklet a 6/2006.(III.31.) önkormányzati rendelethez [4]



Az önkormányzat által nyújtott szociális alapszolgáltatás intézményi térítési díja



1. szociális étkeztetést igénybe vevők részére megállapított intézményi térítési díj:

(Magyarország  2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi  CCXXX. törvény 2. melléklet III/3. c) pontja  figyelembe vételével)




A

B

1.

Étkeztetés intézményi térítési díja házhozszállítással

(Ft/ ellátási nap)

520



A személyi térítési díj összege nem haladhatja meg a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) 116.§ (1) bekezdés szerint számított jövedelem Szt.116.§ (3) bekezdés a) pontjában meghatározott %-os mértékét.

A személyi térítési díj megállapításánál a 29/1993.(II.17.) Korm. rendelet 3.§ (1), (4) bekezdését, valamint 6.§-át is figyelembe kell venni.

A személyi térítési díjat az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés  szabályairól szóló 2008. évi III. törvény 2.§-ának megfelelő módon kerekítve kell meghatározni.

A szolgáltatásért fizetendő térítési díj a mindenkor hatályos ÁFA összegét tartalmazza.

[1]

A rendelet szövegét a 13/2014 (XI.12.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2014. november 13-tól

[2]

A rendelet szövegét a 13/2014 (XI.12.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2014. november 13-tól

[3]

A rendelet szövegét a 13/2014 (XI.12.) önkormányzati rendelet 1. §-a egészítette ki. Hatályos: 2014. november 13-tól

[4]

A rendelet szövegét a 8/2014. (VII.30.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2014. augusztus 1-től