Porpác község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdése, 143. § (4) bekezdésében és Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 77.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjaiban, 5. § (4) bekezdésében, 6. § (5) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében meghatározott jogalkotói feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1.§

(1) A rendelet személyi hatálya Porpác község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvt.) 1. § (2) bekezdésében meghatározott vagyon tulajdonosi jog gyakorlójára (Nvt. 3. § (1) bekezdés 17. pont), használójára (Nvt. 3. § (1) bekezdés 11. pont), illetve a vagyonkezelő személyekre terjed ki. (Nvt. 3. § (1) bekezdés 19. pont a)-b) pontok).

(2) A rendelet tárgyi hatálya az önkormányzat Nvt. 1. § (2) bekezdésében meghatározott vagyonára terjed ki.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki:

a) az Nvt. 2. § a), c)-d) pontjaiban meghatározott vagyonelemekre,

b) az Önkormányzat tulajdonában álló közterületek rendeltetéstől eltérő célú hasznosítására.

2. §

E rendelet alkalmazásában vagyon

a) a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon és

b) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. § (3) bekezdésében felsoroltak. 

Az önkormányzati vagyon

3.§

(1) Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból áll.

(2) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona az Nvt. 5. § (2) bekezdése szerinti vagyonelemekből áll.

(3) Az Nvt. 5. § (3) bekezdése szerinti önkormányzati vagyon kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon.

(4) Az Nvt. 5. § (4) bekezdése szerinti önkormányzati vagyon nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati vagyon, amely e rendelet 2. mellékletének „Forgalomképtelen” fejezetében került meghatározásra.

(5) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozik az (2) bekezdésen túl az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 23. § (2) bekezdésében meghatározott levéltári anyag is. 

4.§

(1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona az Nvt. 5.§ (5) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott önkormányzati tulajdonú vagyon.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdés alapján a kötelezően korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba sorolt vagyonelemeket e rendelet 2. számú melléklete „Korlátozottan forgalomképes” fejezetében határozta meg.

(3) A törvény alapján korlátozottan forgalomképes vagyonelemek forgalomképességének tartalmát az érintett törvény határozza meg.

(4) Az e rendelet 2. számú melléklete „Korlátozottan forgalomképes” fejezetében meghatározott intézmények, középületek forgalomképességének korlátai, hogy az intézményeket és középületeket az adott intézményi feladat vagy középület esetén a közfeladat ellátásáig nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható,

(5) A rendelet 2. számú melléklete „Korlátozottan forgalomképes” fejezetében meghatározott temetők forgalomképességét korlátozza, hogy a temető céljára használt földterületeket a temetkezési cél fennállásáig, továbbá a temető megszüntetéséig nem lehet elidegeníteni, megterhelni, biztosítékul adni, továbbá gazdasági társaság, vagy társulás részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre nem bocsátható.

5.§

Az Nvt. 3. § (1) bekezdés 18. pontja szerinti, e rendelet 1. mellékletében, 2. melléklete „Forgalomképes” fejezetében és 3. mellékletében meghatározott önkormányzati vagyon az önkormányzat üzleti vagyona. 

Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

6.§

(1) 1 (egy) millió forint értékhatár feletti önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a forgalomképességre vonatkozó korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni.

(3) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni.

(4) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona, valamint az önkormányzat törvény, vagy e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyona gazdasági társaság részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre nem bocsátható.

(5) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona gazdasági társaság részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátható az Nvt. 8. §-ában meghatározott szabályok megtartásával.

Vagyonkezelői jog létesítése és átengedése

7.§

(1) Az önkormányzat vagyonkezelői jogot az e rendelet 1-3. mellékleteiben meghatározott vagyonelemekre létesíthet.

(2) Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek

a) elengedi vagy

b) nem engedi el

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét.

(3) Amennyiben nem az Nvt. 11. § (13) bekezdése szerinti ingyenes vagyonkezelésbe adás történik, úgy a vagyonkezelési jog értékének meghatározására piaci értéken kerül sor.

A vagyonkezelési szerződésben a vagyonkezelői jog ellenértékeként

a) pénzösszeget, vagy

b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást

kell előírni.

8.§

A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,

b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,

c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot,

d) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni,

e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,

f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.

    g)a támogatási forrásból megvalósuló vagyonelemek tekintetében a vagyonban bekövetkezett csökkenésről az Önkormányzatot haladéktalanul értesíteni kell,

    h) a támogatási forrásból megvalósuló vagyonelemek selejtezése, megsemmisülése, megsemmisítése esetén az Önkormányzat hozzájárulását kell kérni, figyelemmel a támogatási szerződésben foglaltakra,

9.§

(1) Vagyonkezelő jogot ingyenes átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:

a) költségvetési szervnek, vagy önkormányzati intézménynek,

b) önkormányzati társulásnak,

c) önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak,

d) önkormányzati tulajdonosi részesdéssel működő gazdasági társaságnak.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 13. §-a szerinti feladatok ellátásra engedheti át.

10. §

(1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

a) az Áht. 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembe vételével a belső ellenőrzés keretében,

b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,

c) Képviselő-testület által végzett eseti ellenőrzéssel.

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,

b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,

c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti jelentési kötelezettség keretében a 300.000,- Ft (háromszázezer forint) feletti vagyonváltozást tételesen közölni kell a biztosításban való átvezetés érdekében.

Hasznosítási jog, használatba adás

11.§

(1) Az 1 (egy) millió Ft értékhatárt meghaladó vagyont hasznosítani csak versenyeztetés útján lehet.

(2) Az önkormányzati feladatot ellátó költségvetési szerveket az alapító okiratban meghatározott feladatellátást szolgáló vagyon tekintetében ingyenes használati jog illeti meg. 

Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

12.§

Kizárólag a külön jogszabály szerint behajthatatlannak minősülő követelésekről lehet lemondani.

Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon

13.§

(1) Az ellenérték nélkül (ingyenesen) kapott, vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

a) az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,

b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati közfeladatok ellátását.

(2) Az önkormányzat köteles az ingyenesen vagy kedvezményesen felajánlott és elfogadott vagyontárgyat a felajánló által megjelölt szerv részére a felajánló által meghatározott célra átadni.

Az önkormányzati vagyon értékének, a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározása

14.§

(1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, vagy – a bérbe, használatba, illetve haszonbérbe adás kivételével – ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló, valamint az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyra vonatkozó döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét

a) ingatlan és ingó vagyon esetén a vagyonnyilvántartás szerinti értéken és névértéken, vagy a Képviselő-testület döntése esetén forgalmi értékbecslés alapján, vagy a Képviselő-testületnek, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságára figyelemmel minősített többségi határozattal hozott egyedi döntésével megállapított értéken,

b) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az egyes értékpapír-típusok piacán az értékesítés-, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján,

c) egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján

kell meghatározni.

(2) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll – a (1) bekezdésben foglaltaknál – régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, ennek a döntést megelőzően aktualizált változata is elfogadható.

(3) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy bérbe-, használatba, illetve haszonbérbe adására irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy értékét az ingatlanvagyon-kataszterben nyilvántartott becsült érték alapján kell meghatározni.

15.§

Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi döntéseket, jognyilatkozatokat a képviselő-testület hozza, illetve teszi meg.

Eljárási szabályok

16.§

(1) A 6. § (1) bekezdés és a 11. § (1) bekezdés szerinti értékhatárt meghaladó vagyont elidegeníteni, hasznosítani csak versenyeztetés útján lehet. A versenyeztetés módjáról, főbb feltételeiről és annak eredményéről a Képviselő-testület dönt. A Képviselő-testület a versenyeztetés lebonyolításának egyéb, technikai szabályait, kivéve az (5) bekezdésben foglaltakat, maga állapítja meg és felelős a versenyeztetés szabályszerűségéért.

(2) A versenyeztetési eljárás módjai:

a) pályázati eljárás, mely lehet nyilvános vagy zártkörű,

b) árverés, mely lehet nyilvános vagy zártkörű,

c) versengő ajánlatkérés, legalább két ajánlat bekérésével.

(3) Másik versenyeztetési eljárási módra való áttérésre csak a folyamatban lévő eljárás sikertelensége miatti lezárást követően, a Képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.

(4) A versenyeztetési eljárás elsődlegesen nyilvános. Zártkörű versenyeztetés kizárólag akkor írható ki, ha a nyilvános versenyeztetés legalább egy alkalommal nem vezetett eredményre.

(5) A zártkörű versenyeztetési eljárás és a versengő ajánlatkérés módjáról, főbb feltételeiről a versenyeztetés lebonyolításának egyéb, technikai szabályairól a Képviselő-testület esetenkénti felhatalmazása alapján a polgármester önállóan dönt és felelős a versenyeztetés szabályszerűségéért.

17.§

(1) A nyilvános pályázati felhívást az önkormányzat honlapján, valamint az önkormányzat hirdetőtábláján kell közzétenni. A kiíró dönthet úgy, hogy egyéb módon is közzéteszi a pályázati kiírást.

(2) Zártkörű pályáztatás és árverés esetén legalább 3 pályázónak kell megküldeni a részletes kiírást, a pályázat benyújtására megállapított határidő kezdő napját legalább 15 nappal megelőzően. Ennél rövidebb határidőt a kiíró indokolt esetben megállapíthat.

(3) Versengő ajánlatkérés esetén

a) legalább két ajánlatot kell bekérni,

b) az első ajánlat benyújtására nyitva álló határidőt úgy kell megállapítani, hogy a pályázónak legalább 15 nap álljon rendelkezésre ajánlata kidolgozására,

c) az ajánlatok felbontását követően a polgármester addig folytatja a tárgyalásokat, amíg az önkormányzat számára összességében legmegfelelőbb ajánlat megtételre nem kerül, vagy az eljárást nem nyilvánítja eredménytelennek.

18.§

(1) A kiíró a versenyeztetési eljárás során valamennyi ajánlatot tevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz való hozzáférés és az alkalmazott versenyfeltételek megismerése tekintetében. A kiíró a versenyeztetés feltételeit úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlatot tevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott ajánlatok összehasonlíthatóak legyenek.

(2) Minden ajánlatot tevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében az ajánlatot tevő számára – lehetőség szerint – hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy az ajánlatot tevőnek lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre.

19.§

A versenyeztetési eljárás nyertese az, aki a kiírásban foglalt bírálati szempont(ok)nak, illetve az önkormányzat tulajdonosi érdekeinek figyelembevételével összességében a legmegfelelőbb ajánlatot tette (legjobb ajánlattevő).

20.§

Amennyiben hasznosítás céljából került sor a versenyeztetési eljárás lefolytatására, úgy annak eredményeként megkötött szerződést meghosszabbítani, vagy ugyanazon személlyel újabb szerződést kötni csak a korábbiaktól független új versenyeztetést követően lehet.

21.§

(1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 9/1993. /XI.16./ számú önkormányzati rendelet az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól, valamint annak 4/1997. /II.20/ és 8/2000. /XI.23./ számú módosításai.

Porpác, 2013. szeptember 24.

                Tóth Teodóra                                                                    Dr. Szijártó Valéria

                polgármester                                                                               jegyző

A rendeletet a mai napon kihirdettem.

Sárvár, 2013. szeptember 25.

                                                                                                          Dr. Szijártó Valéria

                                                                                                                      jegyző